Szabad Föld, 1964. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1964-09-20 / 38. szám

4 Szabad Föld Miért gyenge a termelőszövetkezet EGERVÁRON pihenőt munkájuk közben és ad­dig beszélgessünk a termelőszö­vetkezeti demokráciáról. Molnár Jenő, a tsz egyik tagja mindjárt kijelentette: — Ha az ember megmondja az igazat, utóbb kellemetlenségei támadnak. Egy rozsdás korona E megállapítás ellen senki sem tiltakozott a jelenlevők közül. Még egy kérdést teszek fel. Mit csinál a tagság társadalmi szerve, az ellenőrző bizottság, amely nemcsak a termelőszövetkezeti demokrácia, hanem a közös va­gyon őre is? — Papíron működik — mond­ják szinte kórusban. — Valóban papíron működünk — ismeri be az igazságot az ellenőrző bizottság elnöke is, egy csendes beszédű, idős paraszt­­ember, Vincze Dezső. — Őszintén megmondom, hogy én nem értek ehhez a munkához és le is akar­tam már mondani többször, de nem fogadták el a lemondáso­mat. Vincze Dezső a továbbiakban arról panaszkodik, hogy itt bi­zony eléggé csáki szalmájának nézik a közös vagyont, és hiába tiltakozik az ellenőrző bizottság, nem történik semmi, hogy ez az állapot megváltozzon. A követke­ző konkrét példákat említi: — A bizonylati fegyelem rossz. A termés bemérésénél például csak a raktáros írja alá a bizony­latot, a leltározásnál pedig a bi­zottságok csak üres papírt kap­nak a kezükbe. Vincze Dezső hajlott kora elle­nére sokat megtanult az ellenőr­zés tudományából. A fenti két konkrét esetben a gyakorlat va­lóban rossz. Ha a bizonylatot a bemérésnél csak egy ember írja alá, ez visszaélési lehetőséget biz­tosít. A leltározásnál ugyancsak nem azt kell nézni, hogy mi az, ami megvan a közös vagyonból, hanem azt, hogy mi az aminek meg kell lennie, és ehhez a leltározó bizottságok kezébe kell adni a vagyontárgyakról szóló ko­rábbi feljegyzéseket. Ezek után értem meg annak a koronának a sorsát, amelyet a tsz egyik táb­láján a sűrű gaz között találtam. A rárakódott rozsdáról, s arról, hogy csaknem teljesen a földbe süllyedt, úgy látszott, hogy még tavalyról maradt itt és a leltáro­zásnál nem vették észre a hiányt. Teszkó Sándor (Folytatjuk.) Érthetetlen számomra, hogy a lóállomány összevonásának meg­oldásához kevés volt a közgyű­lési és vezetőségi határozat. Had­nagy Máté, a már említett veze­tőségi tag így panaszkodott: — Rossz fiú lettem a fogatosok szemében. Kijelentették, hogy ők bizony nem mennek a kijelölt helyre az állatokat gondozni, mert ezt csak én találtam ki. Holott — mint mondtam is — csak a vezetőség határozatát sze­rettem volna végrehajtani. Hadnagy Máténak is felteszem a már szokványossá vált kérdést: — Véleménye szerint mi lenne a legfontosabb teendő ahhoz, hogy a tsz erősödjön? — A vezetést kellene megszi­lárdítani. — Hogy érti ezt? Talán a ve­zetőséget, vagy annak egy részét le kellene váltani? — Én ezt nem mondtam — hangzik a diplomatikus válasz. Az ilyen válaszok arra mutat­nak, hogy a látszat ellenére a termelőszövetkezeti demokrácia itt egy kicsit sántít. Ezért továb­bi bizonyítékokat, véleményeket igyekszem gyűjteni. Sajnos, nem sokáig kell keresni. Bősze József iskolaigazgatóval is beszélgettem a szövetkezet gyengeségeinek okairól. Úgy gon­doltam, hogy ő, mint kívülálló, pártatlanul látja a dolgokat. Töb­bek között megkérdeztem tőle, hogy mit tud róla, miért váltot­ták le a tsz-ben Méhes Józsefet, aki brigádvezető volt és nemrég végezte el a felsőfokú kertészeti technikumot. — Mert megmondta az igazat — így az igazgató. — Mit mondott? Erre a kérdésre Bősze József már nem felelt. Sőt, amikor kér­tem tőle azt a leírást, amely a iMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiHiiiuiiiiiiiiiiiiiiiMuiiiiiiiiiiiMiiiiiimHiiimiiiiiiiiiNiiiiiiiiiiiiiiiiiimHniiiMiimiiiiiiimmiiHiiiiiiimiiiiiiiiiiMiiiiiimiiiniiiiiiiiitiiMiiiiiiMmii 3. A termelőszövetkezeti demok­rácia nem ellentétes azzal a köve­telménnyel, hogy a tsz vezetői a közgyűlésen hozott elvi döntések­nek határozott intézkedésekkel szerezzenek érvényt. Természete­sen a közgyűlésen teret kell en­gedni ahhoz, hogy mindenki bát­ran, szabadon kifejthesse véle­ményét, még akkor is, ha esetleg helytelen álláspontot képvisel, hiszen úgyis a közgyűlés dönt, tsz helyzetével foglalkozik, és amelyről korábban azt mondta nekem, hogy el fogja dobni, mert nem tartozik a szakmájához, ké­résemre így válaszolt: — De hová gondol, én ezt nem adhatom magának. Nagyon alapos, szakszerű jegy­zet volt az, amit az igazgatótól kértem volna, nagyban megköny­­nyítette volna a dolgomat. Az elmúlt télen nagysikerű mező­­gazdasági szaktanfolyamot tar­tottak itt, annak a vezetője ké­szítette. A vezetésre vonatkozó kérdé­semre Osváth Gyula brigádveze­tőtől is hasonló kétértelmű fele­leteket kapok, ő ilyenformán fo­galmaz: Hadnagy Máté panasza „Meg akarja írni ?” — A vezetést felül kellene vizs­gálni. Tőle is megkérdezem, hogy mit ért a vezetés felülvizsgálásán. Erre ijedten kérdezi: — És ezt meg akarja írni? Közlöm vele, hogy ez a célom. Először megriad, majd felderül az arca. Hiszen tulajdonképpen nem mondott semmit. Kijelen­tése kétértelmű, baj esetén hivat­kozni lehet rá, hogy az újságíró nyilván félreértette a kijelentést. Azért a lelkemre köti: — De pontosan olyan fogalma­zásban írja, ahogyan én mondot­tam! Olyan fogalmazásban írtam le, ahogyan mondotta, de egyben sajnos azt a tapasztalatot is le­szűrtem az ilyen válaszokból, hogy hiába látszik itt erősnek a termelőszövetkezeti demokrácia, az valóban inkább anarchia, mint ahogyan a párttitkár mondotta. Sőt, az is látszik belőle, hogy itt divatos a bírálat finomított visz­­szaverése. Ezt a feltevésemet megerősítették Osváth Gyula bú­csúszavai: — Nézze, én nem mondhatok többet — mondta végül. — Így is ránk fogják már néhányunkra, hogy klikket alkotunk. De hát mondja, akkor a járás is a mi klikkünkhöz tartozik? A kérdésnek ezt a részét is elég csavarosan fogalmazta Osváth Gyula., Arról van itt szó, hogy korábban bírálták a tsz vezetőit és utána a járási vezetők véd­ték meg őket a bírálat kellemet­len következményeitől. Az említetteken kívül egy 8211 emberből álló csoportot kértem meg arra, hogy tartsanak egy kis A boldog nyertes. Világvevő rádióval ajándékozták meg a Mezőgazdasági Kiállítás félmilliomodik lá­togatóját,­­"Adi Jánost, a ladányhalászi Ipolymenti Tsz állatgondozóját. íme a boldog nyertes a világ­­vevő rádióval. (MTI Fotó : Bereth Ferenc felvétele.) 1964. SZEPTEMBER 20. JEVILHOK­S• A KISZ-kongresszusra készülnek A Szolnok megyei fiatalok jó munkával készülnek a KISZ kongresszusára. Jászberényben, a Fémnyomó és Lemezárugyárban az egyes üzemrészek ifjúmunkásai az ex­porttervek mielőbbi teljesítésére tettek vállalásokat. A MÁV szol­noki csomópontján dolgozó fia­talok vállalták az 1964. évi terv maradéktalan és határidő előtti teljesítését. Elhatározták, hogy terven felül két mozdonyt és hat kocsit kijavítanak. Vezsenyen, a Tisza menti Ter­melőszövetkezetben Zubor Ilona baromfigondozó munkacsapata ünnepélyesen vállalta, hogy öt­ezer pecsenyepulykát jóval a ha­táridő előtt felnevel a kívánt súlyra. A munkacsapat elhatá­rozta azt is, hogy az elhullást 5 százalék alá csökkentik, s hogy egy kiló súlygyarapodáshoz 3 kiló abraktakarmányt használ­nak fel. Velkei Árpád Jászboldogháza 40 ezer csibe a háztájiból Jászfelsőszentgyörgyön a ház­tájiból körülbelül negyvenezer csibe került a piacra. A szent­­györgyi asszonyok­­érdemesnek, hasznosnak találják a baromfi­val való foglalkozást. Halasi Ist­vánná például négyszáz naposcsi­bét nevelt, Szabó Sándorné 2000 darab tojás átadására kötött meg­állapodást. Pethő Istvánná szin­tén a szerződés mellett van, mert így a pénzt egyszerre megkapja. A piacon eladott egy-két pár csirke ára — véleménye szerint — elúszik, jobban tudja munkája eredményét hasznosítani, ha szer­ződik. Szarvas Gábor Jászf­elsőszen­tgyörgy Szüreti mulatságok Gyöngyösön Gyöngyöst 630 évvel ezelőtt nyilvánították várossá. Az évfor­duló alkalmából nagy ünnepségekre készülődnek. A városi tanács és a Magyar Autóklub Heves megyei csoportja országos autós­találkozót rendez szeptember 19—20-án Gyöngyösön. A csillagtú­­rával egybekötö­tt találkozón ügyességi versenyen is összemérhetik tudásukat az autósok. Ezekben a napokban kerül sor a Vak Bottyán Gimnázium 330 éves jubileumi ünnepségeinek megrendezésére is. A helytörténeti kiállítás megtekintése mellett a hagyományos, színes szüreti fel­vonuláson is részt vehetnek a látogatók. Este a szabadtéri színpad műsorában gyönyörködhetnek a résztvevők. A találkozó — ame­lyen reméljük, hogy sok autós vesz majd részt —, szüreti bállal zárul. • Novaj Daragó István A Szabad Föld közbenjárása nyomán Zubor Sándor szesödi lakos hoz­zánk küldött levelében arról írt, hogy a háromhónapos vontatóveze­tői tanfolyam alatt nem kapott ke­resettérítést, holott akkor keresete nem volt és engedéllyel ment a tan­folyamra. A Szolnok Megyei Tanács mező­­gazdasági osztálya — ahová az ügyet továbbítottuk — —, megállapította, hogy a panasz jogos volt és nevezet­tet a keresett érit­és — az öcsödi Községi Tanács igazolása alapján, mivel eltartottja nincs — a 39/1962. F. M. sz. utasítás szerint, havi 240 forint illeti meg.★ Kovács István bányanyugdíjas, hidvégardói lakos levelében azt sé­relmezte, hogy nem kap illetmény­szenet. A Bányaipari Dolgozók Szakszer­vezetének borsodi trösztf­izo­ttsága megállapította, hogy olvasónk nem jogosult szénjárandóságra. A Ne­hézipari Minisztérium által kiadott szénjárand­ósági törvény ugyanis ki­mondja, hogy csak azokba nyugdíja­sok részesülhetnek szénjárandóság­ban, akik legalább 10 év bányaszol­gálatot teljesítettek olyan helyen, ahol illetményszén járt. Kovács Istvánnak csak 7 év bányaszolgálata van, így részére szénjárandóság nem adható. AZ OLVASÓ KÉRDEZ — jogtanácsosunk válaszol K. J.-né ivádi olvasónk házassága felbontásával kapcsolatban szerkesztőségünkhöz fordult tanácsért; levelében tájékoztatást kér arra nézve, hogy a bíróság felbont-e házasságot a házastársak egy­máshoz való megromlott viszonyának vizsgálata nélkül? A házasságot komoly és alapos ok esetén bármelyik háziastárs kérelmére fel kell bontani. Olyan egyedi ok azonban nincs, amelynek fennállása esetén a bíróságnak a házasságot min­den további vizsgálat nélkül fel kel­lene bottatnia. A haza-hársak közötti visz­ony végleges megromlása és az életközösség helyreállításának re­ménytelensége jelenti a komoly és alapos okot. Ezért a bontóperekben a bíróság elsősorban azt vizsgálja, hogy ez a helyzet bekövetkezett-e. A házas­társaknak alaposan megfon­tolt kerete elhatározása módot­ nyújt a bíróságnak arra, hogy a társadal­mi rendeltetésüknek betöltésére al­kalmatlanná vált házasságokat — a h­ázastársak elhatározásához vezető folyamat részleteiben való feltárása nélkül — felbontsa. A házas­társaknak a házasság felbontására irányuló sza­bad, befolyásmentes, komolyan meg­fontolt végleges elhatározáson alapuló közös akarat­ nyilvánítása a házasság felbontása szempontjából lényeges kö­rülmény. Ebből ugyanis egyéb té­nyekkel összefüggésben többnyire a házasélet végleges és teljes megrom­lására lehet következtetni. Ha a házastársak az­ életközösséget megszakították és az együvé tart­ozást minden vonatkozásban felszámolták, az rendszerint a felek egyetértő meg­fontolt és végleges válási szándékára mutat. Amennyiben a házastársak tar­tósan új életre is berendezkedtek, to­vábbá megfelelően rendezték a gyer­mek elhelyezését, tartását, az eltar­tásra szorult házastárs jövőjét, a kö­zös lakás használatát, a vagyonkö­zösség megszüntetését és a névviselés kérdését, akkor rendszerint megálla­pítható, hogy a felek bontási szándé­ka alapos megfontolt és végleges. Ha az ilyen vagy egyéb hasonló körülmények kétségtelenül meggyő­zik a bíróságot arról, hogy a házas­ság felbontását mindkét házastárs a közöttük kialakult helyzet tarthatat­lansága miatt kívánja és nincs többé remény a családi együttélés helyre­­állítására, akkor feleslegessé válik annak kutatása, hogy milyen okok vezettek e helyzet kialakulására. Előfordulhat hogy a megegyezést kényszer, tévedés, megtévesztés vagy valamelyik házasfél szorult­ helyzeté­­nek kihasználása idézte elő. A jogos tartási igényről való lemondás, a va­gyonközösség megosztása kérdésében tett engedmény, a közös lakás elha­gyásának megtagadásával való fenye­getés is indíthatja a házassághoz ér­zelmileg ragaszkodó felet arra, hogy a bontásba beleegyezzen. Ilyenkor a­­ megegyezést, mint a házasság teljes megromlását bizonyító körülményt figyelembe venni nem lehet. Természetesen megegyezés hiányá­ban jó sor kerülhet a bontásra, ha egyéb bizonyítékokból megnyugta­tóan megállapítható a házasság veá­­tes és végleges megromlása. Dr. Perl kiván

Next