Szabad Föld, 1970. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-04 / 1. szám
1916. JANX'tK 4. Közönyös emberek Olyan eseteket gyűjtöttünk csokorba, amelyeknek szereplői a közelmúltban bíróság előtt álltak, önmaguktól és egymástól elidegenedve, s egyikük-másikuk a tárgyalóteremből a börtönbe került — mert nemcsak a szeretet, de a társadalom törvényei ellen is vétettek. A társadalom törvényei ugyan ritkán beszélnek szeretetről, de paragrafusai mégis egymás tiszteletét, meg-, becsülését, az egymás iránti felelősséget írják elő számunkra. • Magány Egy alattyánt idős ember kegyetlen magányra jutott élete végén. Sorsának alakulása a szeretetlenség számlájára írandó — szinte kizárólagosan; a családjogi törvények alkalmazása ugyanis ez esetben nem változtathatott a családtagok közt kialakult helyzeten. Mert mi is az idős alattyáni ember helyzete családjában ? Felesége 441 évi házasság után elvált tőle. A bíróság, felbontván a nyilván megromlott házasságot, elrendelte a vagyonközösség megosztását. Ennek nyomán elárverezik a hetvenegy éves, betegeskedő ember feje fölül a házat, mivel az közös tulajdon, s volt felesége hozzá akar jutni a neki járó rész pénzbeni értékéhez. Ezen kívül a volt feleségének megítélt tartásdíjat is levonják csekélyke nyugdíjából. Pedig az asszonyt a gyerekek eltartják, gondozzák — ővele viszont egyik se törődik. Hét élő gyereke van. Igaz, hogy jogi helyzetén változtatni nem lehet, az azonban semmiképpen se szükségszerű, hogy ennyire elhagyatva élje le életét. Nem tudjuk, mi oka lehetett annak, hogy felesége és gyerekei elidegenedjenek tőle — de akármi volt is, a szülő iránti gyermeki szeretetet semmi sem nyomhatja el egyetlen perekében sem. Viszszanyerése érdekében talán ő maga is tehetne valamit, de gyerekeinek mindenképpen kötelességük törődni apjukkal. A szeretet íratlan törvényei ezt épp úgy megszabják, mint az anyjukról való gondoskodást. Cserbenhagyás B. Márta gyalogosan haladt az út bal oldalán, hazafelé a munkahelyéről. Ugyanott dolgozó két munkatársa, két fiatalember, motorkerékpárral közeledett hozzá az út jobb oldalán. A két fiatalember elhatározta, hogy a lányt megijeszti. A motort átirányították az út bal oldalára és mintegy 50 kilométeres sebességgel értek B. Mártához. Olyan közel robogtak el mellette, hogy a lány hiába tért le az útpadkára, karjukkal mégis elérték és az árokba sodorták. B. Márta nem sérült meg súlyosan, de mégis elsősegélynyújtásra, orvosi ápolásra szorult volna. A két fiatalember azonban segítségnyújtás helyett inkább igyekezett lebeszélni a lányt arról, hogy orvoshoz menjen. Így az csak a helyszínre érkező tehergépkocsi vezetőjének erélyes fellépésére került orvoshoz és részesült ápolásban. Nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A két felelőtlen fiatalember szándékosan idézte elő a balesetet, s vétségüket még tetézték azzal, hogy a segítségnyújtást elmulasztották, a sérültet cserbenhagyták, sőt vétségük elkendőzése érdekében igyekeztek a sérült ápolását megakadályozni. Az ilyen lelketlen magatartást a törvény szigorúan bünteti, kimondván: „aki nem nyújt tőle elvárható segítséget a sérültnek, a balesetet szenvedett, vagy olyan személynek, aki az életét vagy testi épségét közvetlenül veszélyeztetett helyzetbe jutott, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” A bíróság mindkét fiatalembert ennek megfelelő büntetéssel sújtotta. AB-bizottság helyett Az ifjú férj szülei házába vitte feleségét. Rövid idő alatt két gyerekük született. A férj anyja már az első gyermek születésekor rosszallását nyilvánította, mondván: először lakást építenének maguknak a fiatalok, aztán gondolnának családalapításra. A fiatalok közreműködésével lebontották a régi, düledező szülői házat, s helyébe építettek egy újat, de egyelőre anyagi erejükből nem futotta a réginél nagyobb vagy két különálló lakásra. Azt tervezték, hogy majd később tovább bővítik a házat. Ám a második gyerek születése ennek lehetőségét a távolabbi időbe tolta. Emiatt az öregek és a fiatalok között, de főleg az anyós és menye között mindennaposak voltak a veszekedések. És ekkor a fiatalasszony harmadszor is teherbe esett. Terhességét — nem tudni mi okból — még férje előtt is eltitkolta. Annak ellenére, hogy az ismertetett okokból harmadik gyermeket már ő sem akart, nem jelentkezett az ÁB- bizottságnál sem, pedig kaphatott volna könnyen engedélyt a terhesség megszakítására. Amikor férje tudomást szerzett terhességéről (az ötödik hónapban), már hiába sürgette, hogy menjenek AB-bizottság elé. "Szülés előtt közösen elhatározták, hogy a fiatalaszszonyhoz nem hívnak orvost, a gyereket megszüli, de nem hagyják életben, megfojtják, így is történt. Jogi nyelven szólva: emberölést követtek el mindketten, a törvény szerint súlyos vétségben vétkesek — a bíróság hát megfelelő büntetést rótt ki rájuk. Anyagiasságból, anyagi érdekből a legtermészetesebb, a legemberibb érzést, a szülői érzést tagadták meg, anyagi helyzetük megkönnyítése érdekében saját gyermeküket ölték meg. Ennél kevés megdöbbentőbb példája akad a szeretetlenségnek. Dr. Perl István -------------------------------- Kilenc rendbeli bűnszövetségben elkövetett társadalmi tulajdont károsító lopás vádjával került a szeghalmi Járásbíróság elé. Maróti Gábor, büntetett előéletű, árpádhalmi lakos és veje, Rácz János. A megrögzött bűnözők bejárták szinte a fél országot: Oroszlányban, Alsónémediben, Tótkomlóson, Csorváson, Csongrádban, Hódmezővárahelyen és másutt kocsmákba, boltokba törtek be, míg végül 1969. június 8-án, Dévaványán rendőr-* hír*- kerültek. A szeghalmi járásbíróság Rácz Jánost öt, Maróti Gábort pedig négyévi börtönbüntetésre ítélte. SU&M fm--------------------------------------------------------------------------------------------------- A háziasszonyok örömére bővült a mosószerválaszték. Elkészült ugyanis Szolnokon a Tiszamenti Vegyiművek új mosószer üzeme. (MTI Fotó :/ Mező Sándor felvétele) Nyolc ország folyója a Duna Ki mit tud a Dunáról? Hallott-e már a kedves olvasó arról, hogy hány vízlépcsője, hídja, szigete és a hajózás szempontjából mennyi veszélyes szakasza van Európa második legnagyobb folyójának? Van-e elképzelése afelől, hogy az áradások mennyi sziklát görgetnek a gyorsfagyású felső szakaszon és milyen nagy tömegben hozzák a dunakavicsot a gönyűi gázlókhoz, ahol a hajósok legnagyobb bosszúságára évről évre változtatják helyüket a zátonyok? Ismeri-e azokat az örömöket, gondokat, amelyeket a part menti lakosság évről évre átél, ha jön a nyárelőt jelző zöldár, vagy a késő őszre jellemző alacsony vízállás. Először kérdezzük meg azokat a szakembereket, akik a 2850 kilométer hosszú folyó napi problémáival és jövőjével foglalkoznak. A riporternek nem kell messzire utaznia, Budapesten székel a Dunabizottság, amelyben hét ország küldöttei — avízügy, a folyami építkezés és a hajózás legjobb szakemberei — ülnek együtt. Ausztria, Csehszlovákia, Bulgária, Jugoszlávia, Magyarországés a Szovjetunió tartja fenn ezt a folyami intézményt, amelynek ülésein megfigyelőként jelen van a nyolcadik ország, a Német Sövetségi Köztársaság képviselője is. Goda László, a Dunabizottság magyar delegátusa biztat: kérdezzek. Készségesen válaszol. Alig győzöm jegyezni az adatokat. A Duna a torkolattól egyelőre Regensburgig hajózható, s a vízi út hossza 2400 kilométer. A vízgyűjtő terület tízszer akkora, mint Magyarország, s a folyamon ez idő szerint három vízlépcső van, valamennyi Ausztriában. A hidak száma ötvennégy. S ezek között olyan is akad, mint a Novi Sad-i híd, amelynek ívei alatt magas vízállás idején nem férnek el a nagyobb hajók. Milyen a Duna szorgalma? Erről is pontos adatokat kapok. 1950-ben összesen 18 millió tonna árut szállítottak a kikötők közti forgalomban, most viszont ennek a háromszorosát. Érdekes a magyar hajóforgalom alakulása is. 1950-ben hét-, 1969-ben pedig több mint tizennégy millió tonna árut szállítottunk a Duna hátán. A forgalommal azonban gondok vannak. Az alacsony , őszi, télelvji vízállás miatt száz és száz hajó vesztegel tétlenségre kárhoztatva, a vízállás növekedésére várva. Bizony sok problémát jelentett a csapadékban szegény ősz a hajósoknak. Többet, mint a mezőgazdaságnak. — Mit tesz a Dunabizottság a folyamatos hajózás biztosítása érdekében? — Rövidesen radarhálózatot építünk ki a Dunán, ami megkönnyíti a hajósok tájékozódását és természetesen növeli a közlekedési biztonságot is. A Dunabizottság azonban nem kivitelező vállalat. A folyó partjainak karbantartását, a zátonyok eltávolítását minden esetben annak az államnak kell biztosítani, amelyik a szóban forgó part birtokosa. Térképeket lapozunk, amelyeken a folyam rakoncátlan szakaszai külön is fel vannak tüntetve. A gönyűi gázlók térségében évente átlagosan egymillió köbméter kavicsot rak le a folyam, s a kavicslerakódás folytatódik a magyar Duna-szakasz teljes hosszában. A Duna menti építkezések jelentős részét a Duna látja el a beton egyik fontos alapanyagával, a kaviccsal. Építkezések. Újra meg újra erre a témára kanyarodik viszsza a beszélgetés. A Vaskapu Erőmű, aminek építése a befejezéshez közeledik, nemcsak Jugoszlávia és Románia ügye, hanem valamennyi Duna menti országé. Ha elkészül, megszűnik a dunai hajósok évezredes problémája, eltűnik a zuhatagos vaskapus szakasz . A vaskapui vízlépcső ugyanis veszély nélkül emeli át a hajókat, ugyanakkor a folyamat egészen a Tisza torkolatáig duzzasztja vissza. — Ezek szerint Budapestig az év minden szakaszában fel tudnak majd jönni a Dunatengerjáró hajók? — Erről szó sincs — válaszol Goda László —, a vaskapui veszélyes szakasz megszüntetése és a Tisza-torkolatig terjedő duzzasztás nem old meg minden problémát, legföljebb segít a román—jugoszláv Duna-szakasz hajózási feltételein. Eddig úgy tudtam, hogy a Duna legnagyobb mellékfolyója a Tisza, egyik fő vízszállítója a Dunának. Tévedtem. A felső folyamszakaszon az Inn, a középső szakaszon pedig a Száva, a legbővebb vizű mellékfolyó. Az Inn hozza a zöldárt, a Száva pedig az alsó szakasz legfontosabb télvízi szállítója. A vízállásjelentés is lehet érdekes. Budapestnél 1965. június 17-én mérték a legmagasabb vizet, amikor 845 centiméterrel tetőzött a Duna. Ezzel szemben a legalacsonyabb vízállás 1947-ben volt, amikor 51 centimétert mutatott a budapesti vízmérce. (Az 1969-es legalacsonyabb vízszint 89 centiméter volt.) Ide kívánkozik az az adat is, hogy másodpercenként 2200 köbméter víz folyik át a pesti Dunán. A folyam közepes vízállás esetében nem éri el a gyalogló ember sebességét, viszont a Vaskapunál — ahol 150 méterre szűkül a meder — 20 kilométeres iramban rohan a víz. Vázlatok kerülnek elő, amelyek az európai folyami hajózás új korszakáról beszélnek. Duna—Majna—Rajna vízút készül, amelynek építkezései jó ütemben haladnak. A folyók találkoznak és összekötik a Fekete-tengert a Keleti-tengerrel. Az osztrák és német területeken 600 kilométeres új hajóutat kell építeni összesen 50 vízlépcsővel. Háromszázhúsz méter a Duna és a Rajna közötti szintkülönbség és ezt az áthidalást a hetvenes évek végére fejezik be az építők. Cseng a telefon. Gönyű fölött tizennyolc deciméter a gázlómélység és lassan emelkedik a sekély a vízállás. Néhány nappal ezelőtt még 12 decimétert jeleztek ugyanerről a helyről. Szeszélyes víz a Duna. Ahogy a halászok mondják, a haláljárás is kiszámíthatatlan. Régebben összehasonlíthatatlanul több hal jött fel a tengerről. A századforduló idején mindennapos volt a vizafogás, most pedig nagy ritkán kerül magyar halász hálójába ebből a tengeri halból, de kevés a fogás kecsegéből és tokból is. Az ok: túlságosan nagy a folyam hajóforgalma és ami még talán ennél is elriasztóbb, szenynyes a Duna vize. És ez nemcsak a halászok problémája, hanem a Duna menti városok, falvak lakosságáé is. Rövidesen ezzel a kérdéssel külön értekezleten foglalkozik a Dunabizottság és reméljük, eredménnyel. Dancs József