Szabad Föld, 1973. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1973-09-16 / 37. szám
1973. SZEPTEMBER 16. Kovács Bálint, Szekszárd: A házastársi pótlék a nyugdíjast, a feltételek fennállása esetén is csak a vele együttélő házastársa után illeti meg. A megözvegyült nyugdíjas házastársi pótlékra nem igény jogosult. V. Jánosné, Komárom: Ha a szemüvegszárba épített hallásjavító készüléke, illetve annak elektromos része meghibásodott, akkor az OMKER hallókészülék szaküzletének (Budapest, VI., Népköztársaság útja 36.) kell megküldeni javításra. A beküldött készüléket — javítás után — a szaküzlet postán visszaküldi címére. Ferenczi István, Zalaegerszeg: A munkabérből — néhány eset kivételével — legfeljebb 33 százalékot szabad levonni. Ennél többet — de legfeljebb a munkabér ötven százalékát — csak akkor, ha tartásdíjból és szüléssel kapcsolatos költségekből, tévesen kifizetett és rosszhiszeműen felvett munkabérből vagy társadalombiztosítási szolgáltatásból, társadalmi tulajdonban okozott kár megtérítéséből, végül, ha természetbeni juttatások térítési díjából származik a tartozás. N. J., Szeged: A budapesti művészeti hetek alkalmából a világ egyik leghíresebb színháza, a moszkvai Vahtangov Színház vendégszerepei hazánkban. Október 12-én kezdik meg előadássorozatukat a budapesti Madách Színházban. Valószínűleg ellátogatnak Szegedre is. S. Ferenc, Györgyös: A borforgalmi adóra vonatkozó rendelkezés a Magyar Közlöny 1970. december 29-i számában található. E rendelkezés szerint, ha az átalánnyal adózó termelő által használt szőlőterület nagyságában vagy termőképességében változás következik be, az adóátalány öszszegét újra meg kell állapítani. Ez a tanács adóügyi szakigazgatási szervének a feladata. T. S. Nyíregyháza: Élő növényt nem szabad behozni az ország-ba, virágmagvakat viszont küldhetnek külföldről Olvasónknak postán is. Török Mihály, Nyírgelse: Az írószövetségnek a pontos címe a következő: Magyar Írók Szövetsége, 1062. Budapest, V., Bajza u. 18. sz. V. I., Mozsgó: A háztáji földterület mértékét mindig az előző évben végzett munkateljesítmény alapján állapítják meg. Mivel az újonnan belépő téesz-tag az előző évben nem dolgozott a közös gazdaságban, a termelőszövetkezetnek joga van arra, hogy az első évben csupán 800 négyszögöles háztáji földet adjon. Ha azonban feltételezhető, hogy az új téesztag sok és értékes munkát végez majd a közösben, joga van a termelőszövetkezetnek arra is, hogy nagyobb háztáji földterületet előlegezzen. P. J., Darvas: Már több alkalommal is üzentük, de kérdése alapján ismét visszatérünk rá: a 12/1961. sz. kormányrendelet értelmében, ha a község területén megalakul a vízügyi társulás, az érdekeltségi területen ingatlannal rendelkezők kötelesek a hozzájárulási költség megfizetésére, nős. Nehéz fizikai munkával keresem a kenyeremet, feleségem könyvelő. Házasságunk első éveiben nagyon boldogok voltunk és szerettük egymást. Hogy feleségem tovább tanulhasson, én végeztem el minden házimunkát. Később én is tanulni akartam. Egyik este feleségem várt az iskola előtt és amikor látta, hogy lányok is járnak oda, abba kellett hagynom a tanulást... Most az a helyzet, hogy én lenézett ember vagyok a családon belül. Feleségem még a ruháimat sem mossa, azzal, hogy ő nem mosónő. Amióta együtt vagyunk, talán összesen nem főzött egy ebédet. A reggelijét is én készítem el, csak anyósom segít néha. Ketten több mint 6 ezer forint keresünk, így megvan az anyagi alapunk arra, hogy gyermekünk lehessen. Amikor ezt szóba hoztam, feleségem nekem támadt azzal, hogy ő ötvenéves korában is csinos akar lenni, tehát nem szül gyereket. Meg mit képzelek, ő majd pelenkamosással tölti az idejét? Én azt is vállaltam, hogy elvégzem ezt a munkát is, hadd legyünk házaspárból családdá. De neki nem kell a gyerek. Cipőt néha két-három párat is vesz egy hónapban, szabadságát édesanyjával a tengerparton tölti, én pedig nagyon szomorú és boldogtalan vagyok. Mostanában már iszom is. Munkahelyemen egyelőre megállom a helyemet, kétszer voltam kiváló dolgozó, egyszer jutalomkirándulásra vittek a Szovjetunióba. Mégis úgy érzem, hogy nincs célja az életemnek. ..” Az ön életének van célja. Legföljebb azon kéne elgondolkodnia, van-e olyan közös életcéljuk, ami összefűzi a feleségével. Valami talán csak lehet, különben miért maradtak volna együtt hat éven át. De jobb, ha ezen nem magában tűnődik, hanem leülnek együtt és közösen számot vetnek: van-e célja, tartalma, értelme együttélésüknek. Az volna szerencsés dolog, ha ezen a beszélgetésen nem egymás hibáit hánytorgatnák föl, hanem türelemmel és mindkettőjük sorsáért érzett felelősséggel vizsgálnák, van-e még lehetőség arra, hogy együtt maradjanak. De akárhogy bonyolódna le egy ilyen tárgyalás, akármi volna a kimenetele, az ivással mindenképpen hagyjon föl. Az még nem oldott meg semmit. És ha úgy hozná a sors, hogy el kell köszönniük egymástól, hiába volt önnek igaza bizonyos alapvető dolgokban, mindenki úgy vélekedne: fel kellett bomlania házasságuknak, mert a férj iszákos volt. De ettől függetlenül, saját érdekében azt tanácsolom, dobja el a poharat. Ahhoz, hogy az ember életében megfontolt és jó elhatározásokra jusson, józan fej szükséges. „DERES MÁR A HATÁR” — jelige. „ötvenöt éves özvegyasszony vagyok. Férjemet tizennégy évvel ezelőtt vesztettem el. Most, hogy a legkisebbik lányom is kirepült a fészekből, úgy döntöttem, nem maradok magamra. Szerencsém is van. Néhány hónapja házamhoz jár egy nagyon dolgos, becsületes életű, hatvanegy éves özvegyember. Megkérte a kezemet. Én még nem adtam neki választ. Valami ugyanis nyugtalanít. Ha együtt vagyunk, ő mindig arról beszél, hogy felesége, akivel harminchárom évet élt együtt, ezt így csinálta, azt meg úgy. Én meg — talán csak, hogy múljék az idő —, gyakran meséltem neki arról, hogy férjem miként segített a házimunkában, hogyan szerette, ha elkészítem kedvenc ételeit, minek, hol volt a helye a szerszámoskamrájában, és így tovább. Beszélgetéseink során kiderült, hogy az, amit édesen szerettünk, az náluk cukor nélkül került az asztalra. Hogy ők nem használták a tisztaszobát, mi pedig az egész lakást mindig használjuk. Hogy ők moziba, színházba sose jártak, mi pedig nemcsak ezt a fajtáját szerettük a szórakozásnak, hanem még a Balatonra is elmentünk kirándulni, szerettük és megbecsültük az élet jó ízeit. Szorongva gondolok arra, hogy egy napon összekötjük az életünket, de már nem lesznek soha egyformák a szokásaink, nem lesz ebből baj?” Az idősebb ember általában bölcsebb, tapasztaltabb, mint a fiatal. De hátrányos helyzetben van a fiatallal szemben, ha új dolgokat kell megtanulnia, vagy új élethelyzethez szeretne alkalmazkodni. Az utóbbiak már nehezen mennek. A lélektan tudósai szerint azért, mert az öregedő embernek el kéne felejteni a régit ahhoz, hogy minden további nélkül alkalmazkodni tudjon az újhoz. Úgy látom, Önöknél ez nehezíti meg a harmónia kialakulását. Nem is csodálom. Ha valamilyen különleges érdek nem sürgeti Önöket, azt tanácsolom, várjanak még a házasságkötéssel. Hátha az idő összecsiszolja kettőjüknek a közös jövőről alkotott elképzeléseit. LEVELEZNÉNEK A jó filmek, a tánczene, az utazás és a nyelvtanulás iránt érdeklődő, 23 éves érettségizett bérelszámolónő leveleket vár „Nina nana!” jeligére. 57 éves téesz rokkantnyugdíjas legényember, korban hozzáillő özvegyasszonyokkal levelezne „Oké” jeligére. 30 éves barna lány, aki háztartásban dolgozik „Szeretnélek megtalálni” jeligére levelezne. Tanyán élő 27 éves parasztember tanyai életet kedvelő lányok levelét várja „Igazmondó” jeligére, Pest közelében élő, 51 éves özvegyasszony szívesen levelezne szakmunkással „Alföldiek előnyben” jeligére. BUGA DOKTOR VÁLASZOL „Mi az oka az elhalásnak, az eszméletvesztésnek? Egyik jóbarátom már több ízben elájult, alig bírtuk feltámogatni és hazavezetni — írja Ferenczi András, Somogy megyéből. Először tisztázzuk a szót: az „elhalás’’ szövetkárosodás. Az, amikor valamelyik szerv vagy szervrészlet elveszti életképességét. Elhal a bőr, ha megég; a nyálkahártya, ha maró anyag éri; a szívizom, ha az őt tápláló ér elzáródik — különben ez az infarktus! — és elhal néha a daganatszövet is. Ilyenkor mondják rá, hogy szétesett. Az ájulásnak, az eszméletvesztésnek az „elhalás” szóval való megjelölése táj jellegű. Csak hazánk egyes nyelvjárásaiban használatos. Főleg a Dunántúlon és a palócok között. Az ájulás hirtelen keletkező és rendszerint csak rövid ideig tartó eszméletvesztés. A beteg szédül, émelyeg, gyengül, rosszul érzi magát, zúg a füle, támolyog, elsápad, bőre nyirkos, hideg veríték lepi, elsötétül előtte a világ, szemei fennakadnak, majd összeesik. Többféle oka és kiváltója lehet ennek. Igazi oka a vérkeringés zavara. Az, hogy a vér a test belső vagy alsó részeibe tódul, az agy nem kapja meg a szükséges vérmennyiséget és az agyvérszegénység miatt a agykéreg, a tudatközpont kikapcsolódik. Előidézheti a nagy meleg, az erősen tűző nap, az oxigén hiánya, a zsúfoltság, az érmozgató idegeket érő erős megrázkódtatás — így a rossz hír, a váratlan bánat, de a hirtelen öröm is —, az erős verítékezés, a test folyadékvesztesége, a tartós szomjazás — mert besűrűsödik a vér! —, a hosszantartó egy helyben álldogálás ,az általános gyengeség és — természetesen — a veleszületett hajlam is. Az ájultat, az összetett beteget nem szabad felültetni, támogatni. Nem tanácsos függőleges helyzetbe kényszeríteni, mert ez nem javítja az agyi vérellátást. Vigyék friss levegőre. Fektessék le vízszintesen. A lábát polcolják fel, hogy az agy a szükséges vérmennyiséget megkapja. Szoros ruháit — gallérját, övét stb. — oldják meg. Arcát mossák hűvös vízzel és enyhén ütögessék. Szagoltassanak vele valamilyen erős szagú anyagot, például ecetet vagy ammóniát. Ilyen ammónia-párnácskák rendszerint vannak a mentőszekrényekben is. Ha mindezt lelkiismeretesen végrehajtják, az ájult rövidesen magához tér. Amennyiben az ájulás többször és gyakrabban ismétlődik, feltétlenül vizsgáltassa meg magát a beteg, mert a vérellátás gyakori zavarainak okát feltétlenül tisztázni kell. Ha ez kiderül, meg fogja kapni a szükséges erősítő vagy egyéb orvosságokat. „70 éves olvasónk”-nak sérve van. Kérdezi: operáltassa magát? Ez jelenlegi állapotától függ. A belgyógyász és a sebész szakorvos majd eldöntik, mi a tennivaló. „A.P.” olvasónk azt kérdezi, mi az a kromoszóma? Az élő és szaporodó emberi, állati és növényi sejtek osztódó sejtmagja DEZOXIRIBONUKLEINSAV-ból és fehérjéből álló pálcika alakú apró eleme, ami az öröklést viszi, az elődről az utódra gének alakjában. Ha a kromoszómák kapcsolódása zavart, ha például az egyik előd kromoszómája beteg, hiányos vagy fölös és az utódoknál a kromoszómatársulás nem megfelelő, akkor lehet valamilyen öröklődő károsodásra számítani. Még szerencse, hogy ez az állapot aránylag elég ritka. „Régóta” a jeligéje annak a fiatalembernek, aki katonának megy és azt kérdezi, hogy az éjszakai magömlés és az ágybavizelés kapcsolatban vannak-e egymással? Nincsenek! Az ágybavizelés gyógykezelésre szorul, a magömlés nem. Jó lenne, ha az ágybavizelést bevonulásakor jelentené a katonaorvosnak. Ha megmondja, hogy négyszemközt szeretne valamit közölni, módját ejti. „Lenke” fiatal lány. Nem lát jól. Szemüveget írt fel számára a szemorvos, de ő szégyenlené viselni. Azt kérdi, hol vásárolhat a szemgolyóra simuló úgynevezett kontakt lencsét. A szemüveg viselése ma már nem szégyen, azt értse meg mindenki! Ne a kontakt lencse iránt érdeklődjék, hanem vegyen egy szép, az arcához illő keretű szemüveget. Egyik olvasónkkal az alábbi eset történt: Egy állami gazdaságban a sertéstelep vezetője volt, s ennek az évnek az elején a gazdaság tulajdonában levő egyik lovat elcserélte egy fuvaros lováért — Ezt azért tettem — írja —, mert az a ló amit érte adtam túl fiatalon befogott, megerőltetett, csökkent értékű és teljesítményű állat volt. A helyette kapott ló ugyan idősebb, de egészséges, eleven mozgású. Az ilyen lócsere a gazdaságban szokásos volt, s nem gondoltam arra, hogy szabálytalanságot csinálok, és azonnali hatállyal elbocsátanak. Fegyelmi eljárás keretében kivizsgálták a dolgot. Először azt állapították meg, hogy a két ló értéke között ötezer forint különbség van, tehát ilyen összeggel károsítottam meg a gazdaságot. Ám volt olyan szakértői vélemény is, amely szerint a két ló egyenértékű. •A fegyelmi határozat: azonnali hatályú elbocsátás. A történet így folytatódott: Abban a meggyőződésben, hogy a gazdaságnak nem okoztam kárt, hiszen jobb lovat szereztem, fellebbezéssel éltem a munkaügyi döntőbizottsághoz. Kérelmemet elutasították annak ellenére, hogy — szerintem — igazam van. A dolgozó ezután a munkaügyi bírósághoz fordult. A bíróság ítéletet hozott, és a felperest — a mi olvasónkat — keresetével elutasította, a munkaügyi döntőbizottság határozatát helybenhagyta. Tanulságos az indoklás. A gazdaság lova három, a fuvaros lova pedig nyolc-tízéves. A felperes engedély nélkül cserélte el az állami gazdaság lovát. Azt kérte, hogy amennyiben lehetséges, a bíróság helyezze hatályon kívül a munkaügyi döntőbizottság határozatát, és enyhébb fegyelmi büntetést szabjon ki számára. Kérelmét a felperes azzal is indokolta, hogy tizenhárom éve áll az állami gazdaságnál munkaviszonyban, és munkája ellen kifogás soha nem merült fel. A bíróság határozatában megállapította: az állami gazdaság igazgatójának elbocsátást kimondó intézkedése az eset körülményeire való tekintettel nem törvénysértő. A fuvaros a cserébe kapott lovat a vásáron tizenötezer forintért eladta. A felperes az ügy bírósági elintézése után is azzal érvel, hogy nem károsította meg a gazdaságot, az elkövetett cselekmény nem olyan súlyos, hogy ezért vele szemben a legszigorúbb fegyelmi büntetés kerüljön alkalmazásra. Elbocsátása óta nem tud elhelyezkedni, az ügy miatt nem akarják alkalmazni. Amikor a vállalat egy dolgozó kötelességszegését elbírálja, ezt elsősorban abból a szempontból kell vizsgálni, milyen annak a vállalatnál jelentkező súlya. Ha ugyanis a kötelességszegés súlyos, az a vállalat dolgozóinak munkafegyelmére is kihat, az indokolatlanul enyhe büntetésnek pedig nincs nevelő hatása. Ezért egyáltalán nem látszik a fenti esetben törvénysértőnek a fegyelmi büntetés mértéke. Hova jutnánk olyan gyakorlat elfogadásával, ha például a vállalat dolgozója saját kezdeményezésére csereberélgetné a vállalati tulajdonban levő gépeket vagy állatokat? Nyilvánvaló azonban, hogy van méltányosság is, és én azt hiszem, ha olvasónk megkeresné a gazdaság igazgatóját és elmondaná neki, mennyire rászorult arra, hogy a gazdaságnál dolgozzon, és megtévedésről van szó: talán mérlegelnék a visszavétel ügyét, mert biztos vagyok abban, hogy hasonló esete többé nem fordul elő. Dr. Perl István I LELKI : t vw VX .t. - ■ xf, - -'t ;-fT fi'*• \ • tó,. IEVEUSLÁCH „A PÉNZ NEM MINDEN” — jelige. „Édesapám a háborúban vesztette életét, hat testvéremmel nagyon nehezen nevelődtünk. Tízéves koromtól fogva nyári szünidők alatt jelenlegi apósomnál dolgoztam. Most harmincéves vágok, hat éve SZABAD FÖLD 15