Szabad Föld, 1973. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1973-07-01 / 26. szám

1993. JÚLIUS 1. Elindultak a kombájnok Kilenc nappal a hagyományos péteripali aratásnyitás előtt már a múlt héten a Szolnok me­gyei Besenyszögön és Zagyvaré­­kason táblába álltak a kombáj­nok — a rendvágók pedig Bács­­ban, a tiszaalpári Tiszatáj­­Ter­melőszövetkezetben kóstoltak az árpába. Ha az időjárás engedi, ezen a héten országszerte fel­zúgnak a kombájnok, tömege­sen is elkezdődik a nyár legfon­tosabb munkája. Visszaemlékezvén az elmúlt nyárra — a nagy esőzések miat­ti küzdelmes betakarításra —, óhatatlanul előkívánkozik a kér­dés, hogyan készültek fel a me­zőgazdasági üzemek az idei ara­tásra? Az elkövetkező hetekben — mint a Mezőgazdasági- és Élel­mezésügyi­ Minisztériumban kö­zölték — a múlt esztendeivel lé­nyegében azonos területről, 1 millió 730 ezer hektárról vár betakarításra a kalászos gabona. Ezzel egyidőben kell elvégezni az időszerű talajmunkákat, a má­sodvetéseket, a nyári érésű gyü­mölcsök és zöldségfélék folya­matos szedését, a takarmányok és egyéb nyári növények beta­karítását, továbbá a növényápo­lási és növényvédelmi munkákat is. Mekkora gépi erő áll rendel­kezésre az aratáshoz? A beszer­zési gondok miatt a gépek szá­ma csak kis mértékben növek­szik. Az 1400—1450 új gépet fi­gyelembe véve, ezen a nyáron mintegy 13 ezer 500 kombájnra számíthatnak az üzemek. Ezen­kívül 3500 rendrevágó és kéve­kötő aratógép is készen áll a munkára. Ez a géppark, négy­hetes üzemeltetést számítva, a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban a gépi aratásra alkalmas területek tel­jes termésének a betakarítására elegendő. Hozzá kell tenni, csak abban az esetben, ha az időjárás kedvező lesz. A szalma bálázása a rendelkezésre álló 7000 géppel a kalászos terület háromnegye­dén végezhető el. A gabonabeta­karításhoz szükséges egyéb gé­pekből az árualap összhangban áll az üzemi igényekkel, örven­detes, hogy az alkatrészellátás kedvező, sőt az első félévihez képest további javulás várható. A géppark folyamatos üzemel­tetésére, illetve a menet közben előforduló hibák gyors meg­szüntetésére az illetékes válla­latok felkészültek. A MEZŐ­GÉP Tröszt műhelykocsikat ál­lít be a gyors hibaelhárítás ér­dekében. Intézkedett már az ÁFOR is, hogy az üzemanyag­árusító helyek a nyitvatartási időn túl is kiszolgálják a mező­­gazdasági üzemeket. A Gabona Tröszt szocialista brigádvezetői is megtárgyalták az aratással, pontosabban a ga­bona zavartalan felvásárlásával kapcsolatos feladataikat. Az új termést 622 városban és község­ben 1500 átvevő hely fogadja. A kirendeltségek szükség esetén éjszaka is fogadják a szállítmá­nyokat, sőt vasárnap és ünnep­nap is nyitva tartanak. A tröszt üzemei a felvásárlás zavartalan lebonyolítása érdekében 530 tisztítógépet, 3200 anyagmozga­tó és több mint 300 szárítóberen­dezést helyeznek üzembe. A raktározási gondok enyhíté­se érdekében a kormány — leg­utóbbi ülésén — úgy határozott, hogy azoknál a szemes termény­­tárolóknál, melyek építését a mezőgazdasági üzemek 1973. augusztus 16-ig megkezdik, és még az idén befejezik — azok nagyságától függetlenül ki kell terjeszteni a terménytárolókra vonatkozó 30 százalékos ártámo­gatást. A termés betakarítása, az idő­szerű mezőgazdasági munkák gondos elvégzése, valamint a la­kosság megfelelő ellátása egy­aránt lelkiismeretes, összehan­golt munkát követel ezekben a hetekben a mezőgazdasági üze­mek és a velük kapcsolatban le­vő vállalatok dolgozóitól. A kor­mány felhívja a gazdaságok, az érintett felvásárló, feldolgozó, ellátó és forgalmazó vállalatok munkásait, tegyenek meg min­den tőlük telhetőt e feladatok teljesítése érdekében, hogy az ország egész évi kenyere minél kevesebb veszteséggel, jó minő­ségben, gondos tárolással kerül­jön a magtárakba. S.P. Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára fogadta a Hazafias Népfront meghívására hazánkban járt Holland Munkapárt küldöttségét, amelyet A. A. van der Louw, a párt elnöke vezetett. (MTI Fotó : Tóth István felvétele) Egyenrangú állampolgárok Nemzetiségi politikánk a párt általános politikájának szerves része; eredményei a párt kö­vetkezetesen internacionalista politikáján, az ország általános gazdaság, politikai és kulturá­lis fejlődésén, a szocialista de­mokrácia szélesedésén alapul­nak. Azok a gazdasági, társa­dalmi, politikai és kulturális folyamatok, amelyek az elmúlt években hazánk — benne járá­sunk — fejlődését jellemzik, ki­terjedtek nemzetiségi lakossá­gunkra is. Járásunk lakosságának mint­egy 20—22 százaléka, kb. 8 és fél ezer ember, nemzetiségi — szlovák, német és szerb — anyanyelvű. Ez a tény tehát számunkra kiemelt jelentősé­gű pártunk helyes nemzetiségi politikája következetes végre­hajtásában. Úgy gondolom, a gyakorlatban sikerült érvényt szerezni járási pártbizottságunk álláspontjának, hogy a párt ál­talános politikájának érvénye­sítése nálunk nem valósítható meg nemzetiségi politikánk kö­vetkezetes végrehajtása nélkül. Párt- és állami szerveink mindennapi munkájukban kü­lönböző módszerekkel töreksze­nek összehangolni a nemzeti­­ségpolitikát a helyi politika időszerű kérdéseivel. Kétségte­len, hogy tevékenységük azok­ban a községekben gyorsabb és eredményesebb, amelyekben a lakosság nagyobb része nemze­tiségi anyanyelvű. (Pilisszent­­kereszt, Pilisszentlászló, Pilis­szántó.) A nemzetiségi politika megértetése és végrehajtása már nehezebben megy azokban a falvakban, ahol k­ét-három nemzetiség kisebb csoportokban él együtt a magyar anyanyel­vű lakossággal (Pomáz, Buda­kalász). Mindezek alapján, a járás sa­játosságainak figyelembe vétele mellett — mint az idegenfor­galom fejlesztése, a bejáró dol­gozók problémáinak megoldása, a zömében nőket foglalkoztató üzemek telepítése stb. — külö­nös gondot, megkülönböztetett törődést fordítottunk a nemze­tiségi lakosság kulturális igé­nyeinek kielégítésére, hagyomá­nyainak ápolására. Állandóan napirenden szereplő témák pél­dául nemzetiségi találkozók, ki­állítások rendezése, a közműve­lődési intézmények fejlesztése, a nemzetiségi könyvek számá­nak gyarapítása. A felnövekvő nemzedék valamennyi nemzeti­ségi községünkben tanulja anyanyelvét. Sikerült megolda­ni a folyamatosságot is, tehát azt, hogy mind az óvodákban, mind az általános iskolákban folyik az anyanyelvi oktatás. Óvodákban a gyermekek 21, is­kolákban a tanulók 20,2 száza­léka, lényegében tehát minden nemzetiségi család gyermeke tanulja saját anyanyelvét. Az anyanyelv oktatásához szüksé­ges személyi feltételek is bizto­sítottak. A pilisi nemzetiségi községek oktatási és közműve­lődési intézményei az utóbbi években tovább korszerűsödtek. Járásunkban az évente meg­rendezett nemzetiségi találkozó immár polgárjogot nyert és ha­gyománnyá vált; ebben az év­ben — éppen a­r­­últ vasárnap — tartottuk meg Dunabog­dányban a nyolcadikat. Jelen­tősége már túlnőtt járásunk te­rületén. A járási kultúrcsopor­­tokon kívül — évek óta — más járások és szomszédos megyék nemzetiségi csoportjai is részt vesznek ezen a seregszemlén. Egyes nemzetiségi kultúrcso­­portjaink országos szinten is ismertekké váltak; ilyen pél­dául a pilisszentkereszti „Rö­pülj páva”-kör. Sikerrel járt az a törekvé­sünk is a nemzetiségi anya­nyelvű lakosság körében, hogy létszámuk arányában vegyenek részt a közügyek intézésében, vállaljanak szerepet a közélet fórumain. Azokban a falvak­ban, ahol a nemzetiségi lakos­ság nagyobb számban él, a községi párt, állami és tömeg­szervezeti vezetők többsége kö­zülük kerül ki. A tanácsokban több olyan alkalmazott dolgo­zik, akik az adott terület nem­zetiségi nyelvét beszéli. A járá­si pártbizottságnak három, a népfront járási bizottságának tizenegy nemzetiségi nyelvet beszélő tagja van. A Hazafias Népfront Országos Tanácsában és megyei tanácsában is van területünknek nemzetiségi kép­viselője. Járásunk két ország­­gyűlési képviselője közül egyik ugyancsak nemzetiségi anya­nyelvű. A helyi önkormányza­ti szervekben, tanácsokban az összes tanácstagok 24 százaléka nemzetiségi anyanyelvű. A la­kosság képviselete tehát a kü­lönböző párt-, állami és társa­dalmi testületekben biztosított; az ott élő szlovákok, németek és szerbek saját ügyes-bajos dolgaikat a helyi tanácsoknál anyanyelvükön intézhetik. Nemzetiségi községeinkben tu­datosan törekedtünk a foglal­koztatás biztosításán — új munkahelyek létesítésével, il­letve bedolgozói hálózat kiszé­lesítésével. Ennek eredménye­ként a járás egész területén ma már megoldottnak tekint­hetjük lakosságunk — benne nemzetiségiek — teljes foglal­koztatottságát. A foglalkozta­tási gondok megoldásával az utóbbi években változáson ment keresztül a nemzetiség osztály­összetétele is. Jelenleg 75 szá­zalékuk munkás, 15 százalékuk paraszt, 10 százalékuk alkalma­zott és értelmiségi foglalkozá­sú. A nemzetiségi lakosság ki­emelkedő egyéniségei a felsza­badulás előtt is tevékeny ré­szesei voltak a munkásosztály harcának. Haladó magatartá­suk miatt a Horthy-rendszer üldözte, bebörtönözte őket, sőt néhányan mártírhalált haltak közülük. Emléküket ma is tisz­telet, megbecsülés övezi. Buda­­kalászon például a szerb nem­zetiségű Mali Péterről — akit a nyilasok kivégeztek — utcát neveztek el. Járásunkban a nemzetiségi és a magyar anyanyelvű lakosság évszázadok óta együtt él. A fel­szabadulás előtt sokszor tuda­tos nacionalista, soviniszta uszí­tással sikerült a különböző nyelvet beszélő embereket nem­csak szembeállítani, hanem né­ha ellenségekké is tenni. Pár­tunk helyes nemzetiségi politi­kája s annak gyakorlati vég­rehajtása következtében már elmondhatjuk, hogy nemcsak az ellenségeskedés, a szembenállás szűnt meg, hanem az itt élő emberek tisztelik, becsülik, és munkája, nem pedig anyanyel­ve alapján ítélik meg egymást. A szocialista nemzetiségi poli­tikát valósítja meg párt- és ál­lami szerveink azon törekvése, ho­gy az évszázados elmaradott­ságot és a társadalmi vérkerin­gésből való kirekesztettséget az átlagosnál nagyobb ütemű kul­turális, kommunális és szociális fejlesztéssel feloldjuk, illetve pó­toljuk. E tevékenységünk során Pilisszántó, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló községekben új, korszerű művelődési, oktatási intézmények létesültek számuk­ra. Mindezek alapján érthető, hogy nemzetiségi lakosságunk a Magyar Népköztársaság egyen­rangú állampolgárának vallja magát. Érzi és tudja, hogy jo­gai és kötelezettségei azonosak a magyar lakosságéval s ennek alapján hazájának tartja a Ma­gyar Népköztársaságot. Politi­kai közérzetükre jellemző a ki­egyensúlyozottság és a józan, reális megítélés, mindennapi te­vékenységükre pedig a jól vég­zett, becsületes munka. Mind nagyobb aktivitással, cselekvő­készséggel vesznek részt közsé­gük és a járás társadalmi, po­litikai, kulturális és gazdasági életében. Császár Ferenc a szentendrei járási pártbizottság első titkára SZABAD FÖLD 5

Next