Szabad Föld, 1973. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1973-07-01 / 26. szám
1993. JÚLIUS 1. Elindultak a kombájnok Kilenc nappal a hagyományos péteripali aratásnyitás előtt már a múlt héten a Szolnok megyei Besenyszögön és Zagyvarékason táblába álltak a kombájnok — a rendvágók pedig Bácsban, a tiszaalpári TiszatájTermelőszövetkezetben kóstoltak az árpába. Ha az időjárás engedi, ezen a héten országszerte felzúgnak a kombájnok, tömegesen is elkezdődik a nyár legfontosabb munkája. Visszaemlékezvén az elmúlt nyárra — a nagy esőzések miatti küzdelmes betakarításra —, óhatatlanul előkívánkozik a kérdés, hogyan készültek fel a mezőgazdasági üzemek az idei aratásra? Az elkövetkező hetekben — mint a Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztériumban közölték — a múlt esztendeivel lényegében azonos területről, 1 millió 730 ezer hektárról vár betakarításra a kalászos gabona. Ezzel egyidőben kell elvégezni az időszerű talajmunkákat, a másodvetéseket, a nyári érésű gyümölcsök és zöldségfélék folyamatos szedését, a takarmányok és egyéb nyári növények betakarítását, továbbá a növényápolási és növényvédelmi munkákat is. Mekkora gépi erő áll rendelkezésre az aratáshoz? A beszerzési gondok miatt a gépek száma csak kis mértékben növekszik. Az 1400—1450 új gépet figyelembe véve, ezen a nyáron mintegy 13 ezer 500 kombájnra számíthatnak az üzemek. Ezenkívül 3500 rendrevágó és kévekötő aratógép is készen áll a munkára. Ez a géppark, négyhetes üzemeltetést számítva, a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban a gépi aratásra alkalmas területek teljes termésének a betakarítására elegendő. Hozzá kell tenni, csak abban az esetben, ha az időjárás kedvező lesz. A szalma bálázása a rendelkezésre álló 7000 géppel a kalászos terület háromnegyedén végezhető el. A gabonabetakarításhoz szükséges egyéb gépekből az árualap összhangban áll az üzemi igényekkel, örvendetes, hogy az alkatrészellátás kedvező, sőt az első félévihez képest további javulás várható. A géppark folyamatos üzemeltetésére, illetve a menet közben előforduló hibák gyors megszüntetésére az illetékes vállalatok felkészültek. A MEZŐGÉP Tröszt műhelykocsikat állít be a gyors hibaelhárítás érdekében. Intézkedett már az ÁFOR is, hogy az üzemanyagárusító helyek a nyitvatartási időn túl is kiszolgálják a mezőgazdasági üzemeket. A Gabona Tröszt szocialista brigádvezetői is megtárgyalták az aratással, pontosabban a gabona zavartalan felvásárlásával kapcsolatos feladataikat. Az új termést 622 városban és községben 1500 átvevő hely fogadja. A kirendeltségek szükség esetén éjszaka is fogadják a szállítmányokat, sőt vasárnap és ünnepnap is nyitva tartanak. A tröszt üzemei a felvásárlás zavartalan lebonyolítása érdekében 530 tisztítógépet, 3200 anyagmozgató és több mint 300 szárítóberendezést helyeznek üzembe. A raktározási gondok enyhítése érdekében a kormány — legutóbbi ülésén — úgy határozott, hogy azoknál a szemes terménytárolóknál, melyek építését a mezőgazdasági üzemek 1973. augusztus 16-ig megkezdik, és még az idén befejezik — azok nagyságától függetlenül ki kell terjeszteni a terménytárolókra vonatkozó 30 százalékos ártámogatást. A termés betakarítása, az időszerű mezőgazdasági munkák gondos elvégzése, valamint a lakosság megfelelő ellátása egyaránt lelkiismeretes, összehangolt munkát követel ezekben a hetekben a mezőgazdasági üzemek és a velük kapcsolatban levő vállalatok dolgozóitól. A kormány felhívja a gazdaságok, az érintett felvásárló, feldolgozó, ellátó és forgalmazó vállalatok munkásait, tegyenek meg minden tőlük telhetőt e feladatok teljesítése érdekében, hogy az ország egész évi kenyere minél kevesebb veszteséggel, jó minőségben, gondos tárolással kerüljön a magtárakba. S.P. Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára fogadta a Hazafias Népfront meghívására hazánkban járt Holland Munkapárt küldöttségét, amelyet A. A. van der Louw, a párt elnöke vezetett. (MTI Fotó : Tóth István felvétele) Egyenrangú állampolgárok Nemzetiségi politikánk a párt általános politikájának szerves része; eredményei a párt következetesen internacionalista politikáján, az ország általános gazdaság, politikai és kulturális fejlődésén, a szocialista demokrácia szélesedésén alapulnak. Azok a gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális folyamatok, amelyek az elmúlt években hazánk — benne járásunk — fejlődését jellemzik, kiterjedtek nemzetiségi lakosságunkra is. Járásunk lakosságának mintegy 20—22 százaléka, kb. 8 és fél ezer ember, nemzetiségi — szlovák, német és szerb — anyanyelvű. Ez a tény tehát számunkra kiemelt jelentőségű pártunk helyes nemzetiségi politikája következetes végrehajtásában. Úgy gondolom, a gyakorlatban sikerült érvényt szerezni járási pártbizottságunk álláspontjának, hogy a párt általános politikájának érvényesítése nálunk nem valósítható meg nemzetiségi politikánk következetes végrehajtása nélkül. Párt- és állami szerveink mindennapi munkájukban különböző módszerekkel törekszenek összehangolni a nemzetiségpolitikát a helyi politika időszerű kérdéseivel. Kétségtelen, hogy tevékenységük azokban a községekben gyorsabb és eredményesebb, amelyekben a lakosság nagyobb része nemzetiségi anyanyelvű. (Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pilisszántó.) A nemzetiségi politika megértetése és végrehajtása már nehezebben megy azokban a falvakban, ahol két-három nemzetiség kisebb csoportokban él együtt a magyar anyanyelvű lakossággal (Pomáz, Budakalász). Mindezek alapján, a járás sajátosságainak figyelembe vétele mellett — mint az idegenforgalom fejlesztése, a bejáró dolgozók problémáinak megoldása, a zömében nőket foglalkoztató üzemek telepítése stb. — különös gondot, megkülönböztetett törődést fordítottunk a nemzetiségi lakosság kulturális igényeinek kielégítésére, hagyományainak ápolására. Állandóan napirenden szereplő témák például nemzetiségi találkozók, kiállítások rendezése, a közművelődési intézmények fejlesztése, a nemzetiségi könyvek számának gyarapítása. A felnövekvő nemzedék valamennyi nemzetiségi községünkben tanulja anyanyelvét. Sikerült megoldani a folyamatosságot is, tehát azt, hogy mind az óvodákban, mind az általános iskolákban folyik az anyanyelvi oktatás. Óvodákban a gyermekek 21, iskolákban a tanulók 20,2 százaléka, lényegében tehát minden nemzetiségi család gyermeke tanulja saját anyanyelvét. Az anyanyelv oktatásához szükséges személyi feltételek is biztosítottak. A pilisi nemzetiségi községek oktatási és közművelődési intézményei az utóbbi években tovább korszerűsödtek. Járásunkban az évente megrendezett nemzetiségi találkozó immár polgárjogot nyert és hagyománnyá vált; ebben az évben — éppen arúlt vasárnap — tartottuk meg Dunabogdányban a nyolcadikat. Jelentősége már túlnőtt járásunk területén. A járási kultúrcsoportokon kívül — évek óta — más járások és szomszédos megyék nemzetiségi csoportjai is részt vesznek ezen a seregszemlén. Egyes nemzetiségi kultúrcsoportjaink országos szinten is ismertekké váltak; ilyen például a pilisszentkereszti „Röpülj páva”-kör. Sikerrel járt az a törekvésünk is a nemzetiségi anyanyelvű lakosság körében, hogy létszámuk arányában vegyenek részt a közügyek intézésében, vállaljanak szerepet a közélet fórumain. Azokban a falvakban, ahol a nemzetiségi lakosság nagyobb számban él, a községi párt, állami és tömegszervezeti vezetők többsége közülük kerül ki. A tanácsokban több olyan alkalmazott dolgozik, akik az adott terület nemzetiségi nyelvét beszéli. A járási pártbizottságnak három, a népfront járási bizottságának tizenegy nemzetiségi nyelvet beszélő tagja van. A Hazafias Népfront Országos Tanácsában és megyei tanácsában is van területünknek nemzetiségi képviselője. Járásunk két országgyűlési képviselője közül egyik ugyancsak nemzetiségi anyanyelvű. A helyi önkormányzati szervekben, tanácsokban az összes tanácstagok 24 százaléka nemzetiségi anyanyelvű. A lakosság képviselete tehát a különböző párt-, állami és társadalmi testületekben biztosított; az ott élő szlovákok, németek és szerbek saját ügyes-bajos dolgaikat a helyi tanácsoknál anyanyelvükön intézhetik. Nemzetiségi községeinkben tudatosan törekedtünk a foglalkoztatás biztosításán — új munkahelyek létesítésével, illetve bedolgozói hálózat kiszélesítésével. Ennek eredményeként a járás egész területén ma már megoldottnak tekinthetjük lakosságunk — benne nemzetiségiek — teljes foglalkoztatottságát. A foglalkoztatási gondok megoldásával az utóbbi években változáson ment keresztül a nemzetiség osztályösszetétele is. Jelenleg 75 százalékuk munkás, 15 százalékuk paraszt, 10 százalékuk alkalmazott és értelmiségi foglalkozású. A nemzetiségi lakosság kiemelkedő egyéniségei a felszabadulás előtt is tevékeny részesei voltak a munkásosztály harcának. Haladó magatartásuk miatt a Horthy-rendszer üldözte, bebörtönözte őket, sőt néhányan mártírhalált haltak közülük. Emléküket ma is tisztelet, megbecsülés övezi. Budakalászon például a szerb nemzetiségű Mali Péterről — akit a nyilasok kivégeztek — utcát neveztek el. Járásunkban a nemzetiségi és a magyar anyanyelvű lakosság évszázadok óta együtt él. A felszabadulás előtt sokszor tudatos nacionalista, soviniszta uszítással sikerült a különböző nyelvet beszélő embereket nemcsak szembeállítani, hanem néha ellenségekké is tenni. Pártunk helyes nemzetiségi politikája s annak gyakorlati végrehajtása következtében már elmondhatjuk, hogy nemcsak az ellenségeskedés, a szembenállás szűnt meg, hanem az itt élő emberek tisztelik, becsülik, és munkája, nem pedig anyanyelve alapján ítélik meg egymást. A szocialista nemzetiségi politikát valósítja meg párt- és állami szerveink azon törekvése, hogy az évszázados elmaradottságot és a társadalmi vérkeringésből való kirekesztettséget az átlagosnál nagyobb ütemű kulturális, kommunális és szociális fejlesztéssel feloldjuk, illetve pótoljuk. E tevékenységünk során Pilisszántó, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló községekben új, korszerű művelődési, oktatási intézmények létesültek számukra. Mindezek alapján érthető, hogy nemzetiségi lakosságunk a Magyar Népköztársaság egyenrangú állampolgárának vallja magát. Érzi és tudja, hogy jogai és kötelezettségei azonosak a magyar lakosságéval s ennek alapján hazájának tartja a Magyar Népköztársaságot. Politikai közérzetükre jellemző a kiegyensúlyozottság és a józan, reális megítélés, mindennapi tevékenységükre pedig a jól végzett, becsületes munka. Mind nagyobb aktivitással, cselekvőkészséggel vesznek részt községük és a járás társadalmi, politikai, kulturális és gazdasági életében. Császár Ferenc a szentendrei járási pártbizottság első titkára SZABAD FÖLD 5