Szabad Föld, 1976. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1976-10-03 / 40. szám
22 SZABAD FÖLD RADIO TELEVIZI@) RADIÓTELEVÍZI(g) KÜLFÖLDI TV-MŰSOROKBÓl SZLOVÁK TELEVÍZIÓ OKTÓBER 4., HÉTFŐ 16.30: Híradó. 16.50: Középiskolásoknak. 17.20: Mi az osztrakizmus? 18.00: Hangverseny. 18.40: Esti mese. 19.00: Híradó. 20.00: Thomas Mann: Marió és a varázsló. Tévéjáték. 21.20: Híradó. OKTÓBER 5., KEDD 16.30: Pozsonyi híradó. 16.45: Ipari tanulóknak. 17.20: Utak és lángok. 18.00: Csináljátok magatok! 18.11: Autó-motorrevü. 18.40: Esti mese. 19.00: Híradó. 20.10: A premier elsialasztódik. Tévéjáték. 21.05: Publicisztika. 21.30: Híradó és orvosi tanácsok. 22.05: Portréfilm. 22.30: Sportműsor. * OKTÓBER 6., SZERDA 15.55: Híradó. 16.15: Ifjú szemmel. 16.55: Románia — Csehszlovákia labdarúgó-mérkőzés. 19.00: Híradó. 20.00: NDK dok. film. 20.55: Publicisztika. 21.05: Híradó. 21.25: Esküvői harangok. Szovjet film. 2. rész. OKTÓBER 7., CSÜTÖRTÖK 15.35: Hírek. 15.40: Iskolásoknak. 16.30: Híradó. 17.15: Ifjúsági magazin. 17.55: A Jazserka stúdió műsora. 18.40: Esti mese. 19.00: Híradó. 20.00: Edna, a csavargó. Angol film. 21.30: Híradó. 22.10: A fiatalok tévéklubja. OKTÓBER 8., PÉNTEK 15.25: Angel és a hét ló. Román film. 18.00: Rövidfilmek. 18.30: Esti mese. 19.00: Híradó. 20.10: Férfi a városházán. 8. rész. 21.20: Zenés műsor. 22.35: Híradó. 23.10: Angol film. OKTÓBER 9., SZOMBAT 15.30: CHZ Litvinov-Skoda Plzec Jégkorong-mérk. 17.55: Dél-csehországi képek. 19.00: Híradó, kommentár, sport. 20.00: Két férfi jelenti megérkezését. Cseh film. 21.35: Híradó. 21.45: Hangverseny. 22.15: A porond művészei. 23.05: Papa ügynöksége. Tévékomédia. 23.50: Hírek. OKTÓBER 10., VASÁRNAP 8.35: Híradó. 9.00: Gyermekműsor. 10.10: Daktari (11. rész) 11.05: A Sportka húzása. 11.55: Vasárnap délelőtti hangverseny. 12.40: Vigyázat, ég! Publicisztika. 13.00: Sportdélután. 16.35: Csehszlovákia tegnap és ma. 17.00: Zenés műsor. 17.15: Hírek. 17.20: Házassági iroda. Cseh film. 18.40: Esti mese. 19.00: Híradó és sporteredmények. 19.50: A vasárnap verse. 20.00: Férfi a városházán. (9. rész.) 21.15: Jiri Wolkerre emlékezünk. 21.35: Híradó, publicisztika, sport és sajtószemle. román televízió SZEPTEMBER 30., CSÜTÖRTÖK 15.00: Iskolatévé. 15.30: Német nyelvoktatás. 16.05: Szabad időre ajánljuk. 16.20: Autóvezetőnek. 16.30: A szocialista országokból. 17.10: Népi melódiák. 1920: A legkisebbeknek. 18.30: Tv-híradó. 19.00: Kérdések és feleletek. 19.30: Román film. 20.55: A reflektor fényében. OKTÓBER 1., PÉNTEK 15.00: Iskolatévé. 15.30: Angol nyelvoktatás. 17.55: Kínai riportfilm. 18.20: A legkisebbeknek. 18.30: Tv-híradó. 19.30: Balettest. 20.10: Ismeretterjesztő műsor. 20.45: Képernyő ’76. OKTÓBER 2., SZOMBAT 13.10: Sportmagazin. 14.00: Részletek a Cigánybáró című operettből. 17.25: Irodalmiművészeti táncos műsor. 18.05: A gyermekek kedvelt hősei. 18.30: Tv-híradó. 19.15: Tv-enciklopédia. 20.10: A Rockford-ügyirat. Folytatásos film. 21.20: Dalok. JUGOSZLÁV TELEVÍZIÓ OKTÓBER 3. VASÁRNAP 8.45: Magyar nyelvű tv-magazin. 10.00: Maja, a méhecske. Japán filmsorozat. 11.40: Népi muzsika. 14.00: Copperfeld Dávid. Filmsorozat. 14.50: Vasárnap délután. 20.05: Kitűnő rendűek. Jugoszláv sorozat. 21.03: Útirajzok. 22.00: Sportszemle. OKTÓBER 4. HÉTFŐ 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Futármese. Színházi előadás felvételről. 18.15: Tvfolyóirat. 18.45: Mi a teendő? 20.00: Előadás a BITEF-ről (a belgrádi színházművészeti fesztiválról). 21.05: Kiválasztott pillanat. 21.10: Mozaik. 21.55: Dokumentumfilm. OKTÓBER 5. KEDD 16.55: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Olasz múzeumok. 18.00: Közvetítés a gyermekfesztiválról. 20.00: Jelzések. 20.50: A divat a világban. 20.55: Nagy kutatók. Filmsorozat. 22.05: A zenei ifjúság nemzetközi díjnyertesei. OKTÓBER 6. SZERDA 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Kis világ. 18.15: Tudomány. 18.45: Szórakoztató Időköz. 20.00: Készületlenül (ism.). 20.50: Romantikus és klasszikus művészet. 21.15: Dokumervtámadás. OKTÓBER 7. CSÜTÖRTÖK 17.10: Magyar, nyelvű tv-napló. 17.45: Betűre, betűre (ism.). 18.15: Témák mindenkinek. 18.45: A színpad zenéje. 20.00: Párhuzamosok. 20.50: A divat a világban. 21.00: A rabló. Brazil film. OKTÓBER 8. PÉNTEK 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Gyermekműsor. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Zöld jelzés. 20.00: Szórakoztató-zenei adás. 21.15: Shaft, a detektív. Filmsorozat. OKTÓBER 9. SZOMBAT 15.40: Tanya Mali Rilben (Ism.). 16.40: Kosárlabda. Partizán—Crvena Zvezda. 18.15: Népi muzsika. 18.45: Szórakoztató műsor. 20.55: Kánkán. Amerikai musical. Bolyai-dráma születik Kocsis István erdélyi író tévédrámájának jelenetei ma még a képzelet világában élnek, noha körvonalaik mind határozottabban ki-kiemelkednek a forgatókönyv lapjairól. Éltetőjük, alakítójuk most már Radó Gyula rendező. — Évtizede ismerem Kocsis munkáit, novelláit még kéziratban olvashattam. Novella volt a Bolyai János estéje is, aztán valami belső erő késztette az írót, hogy a szűkebbre zárt élményt tágítsa és színpadra nevelje. Néhány éve láttam színházban. Már akkor felötlött bennem, ha én ezt egyszer megcsinálhatnám! Az olvasva is izgalmas darab egyszemélyes dráma. Kétórás színházi előadás idejét az író hatvanpercesre sűrítette. — Milyen gondokat hozott a megformálás terve? — Hogyan valósítsuk meg? Legkézenfekvőbb a belső monológ lett volna, ezzel azonban veszít feszültségéből. Több lehetőség közül olyan monológgá alakítottuk, amely tulajdonképpen párbeszéd. Bolyai önmagával felesel, közben az adott térben mozog, cselekszik, tárgyakat rakosgat, járkál, leül, letérdel, vívást mímel stb. Olyan beállításokat igyekeztünk elképzelni, amelyek már az első pillanatban megfogják a nézőt. Mert ez a darab feszült figyelmet kíván, a főhőst csak az értheti meg igazán, aki lépésről lépésre együtt halad vele. Bolyai János önmagába zárt világban él, amelyből ő maga rekesztette ki a külső világot. A dráma 1857-ben játszódik, a címszereplő 55 éves korában, halála előtt három évvel. — Ki játssza el a szerepet? Latinovits Zoltán kezdte el tanulni, aztán betegsége, majd tragikus halála miatt elképzelésünk sajnos nem valósulhatott meg. Egy emlékezetes színházi előadás megtekintése után a kaposvári Rajhona Ádámot kértem fel — magam ismertetve vele az előzményeket. A szerző előírása szerint Bolyai „nem öreg, mégcsak nem is öregedő, hanem megfáradt ember”. Rajhona a Bolyaiak működési és halálozási helyén, Marosvásárhelyen született, jól ismeri a drámát, a család történetét, a Bolyaiakkal foglalkozó irodalmi és tudományos műveket Bolyai János az elmúlt század legnagyobb magyar matematikusa, a verhetetlen kardforgató, virtuóz hegedűjátékos egyik nagyszerű képességével sem tudott az emberek fölé nőni, világhírt kicsikarni, bár valamennyi, az élet kínálta lehetőség közül mindig a legnehezebbet választotta. A dráma eleven erővel tükrözi a magányt, a barátok, rokonok nélküli élet sivárságát, az elme elborulásával küszködő zseni sorsát, akinek külön csapás, hogy a 19. századi Magyarországon született és kényszerült dolgozni. Radó Gyula rendező seregnyi könyvet tanulmányozott, felkereste a Bolyai család emlékeit őrző helyeket, múzeumokat. Minél tökéletesebben szeretné visszaadni Bolyai János alakját, akiről képünk is alig maradt. Alkalmunk volt megtekinteni Balló Gábor díszlettervét. Bolyai szobája lefelé ágazó gyökerek közötti üreg. Befonják, fojtogatják, elzárják, föld alá szorítják, remeteségben őrzik. A terv még alakul, a mozgások, a legjobb képbeállítások, a színész temperamentumának követelményei szerint. Simon Emil Tévéfilm készül Haydn életéről Koprodukciós filmet készít Joseph Haydn életéről az osztrák és a magyar televízió. A színes filmet több helyszínen: Ausztriában, Angliában, Franciaországban és Magyarországon forgatják. Néhány nappal ezelőtt a fertődi Esterházy-kastélyban kezdték meg a filmezést, ott, ahol Haydn több éven át az Eszterházy család házi zeneszerzőjeként tevékenykedett. A fertődi jelenetek színhelyéül a híres zenetermet és a kastély előtti parkot választották. A filmet Helmuth Lanske osztrák rendező rendezi, a forgatókönyv magyar társszerzője és a dramaturg Fellner Andrea. Magyar részről az Állami Hangversenyzenekar Ferencsik János vezényletével, a szombathelyi néptáncegyüttes, az Astra bábegyüttes, a Liszt Ferenc kamarazenekar, továbbá Sass Sylvia és Schiff András működik közre. A rádió sugározza Októberben rendezik meg az NDK- hangjátékok hetét. Ebben az időszakban öt, más-más hangvételű, más más stílusú munkát ismerhetnek meg az érdeklődők a baráti szocialista ország drámaterméséből. Elsőként Barlay Gusztáv rendezésében Rolf Schneider: Utóhangok című munkáját tolmácsolja Gábor Miklós, Kautzky József és Mécs Károly. A népszerű szerző egy repülőgép kényszerleszállásának körülményeit mesélteti el sok-sok izgalommal. Túl a fordulatokon — miközben keresik, ki a felelős a történtekért — napjaink jelentős magatartástípusait helyezi nagyító alá.Wolfgang Kohlhaase neve sem ismeretlen a hazai színházkedvelők előtt. A mai dal mindig friss című komédiáját egyaránt sikerrel mutatta be a rádió, a budapesti József Attila Színház és néhány vidéki együttes is. A műben, amelyet Pós Sándor vezetésével vettek fel, ezúttal egy bohózat születését kísérhetjük nyomon. A mai irodalmi gyakorlatról, az irodalmi élet visszásságairól szóló darab főszerepeiben Gábor Miklóst, Nagy Attilát és Horváth Tivadart hallhatják. A Zebrádiószínházban Siklós Olga rendezésében hangzik el a magyar vonatkozású Kisztihand úr című kishangjáték. A berlini „Szabó- család”, Neumannék, Budapesten is vendégeskednek. A folytatásos családtörténetből a „Vigyázzon jól a királynőre” című epizódot sugározzák Bulla Elmával és Csákányi Lászlóval a főszerepben. Az adás rendezője az NDK-ból érkezett vendég, Joachim Gürtner. Jókai Mór, Mikszáth Kálmán művei a képernyőn Úgy tűnik, a romantika, a kalandos história a televízióban is virágkorát éli: egyszerre több olyan film forgatásán is dolgoznak, amelyek klasszikus íróink fordulatos, cselekményben gazdag regényeire, elbeszéléseire épülnek. Jókai Mór talán egyik legérdekesebb meseszövésű múltszázadi története A szerelem bolondjai, amelyből kétrészes film készül Hajduffy Miklós rendezésében. A történet főhőse elhatározza, hogy a gyakorlatban valósítja meg szellemi eszményképe, Machiavelli nézeteit. Nem akar többé a hatalmasok játékszere lenni, hanem a háttérből ő szeretné irányítani politikai, gazdasági, nem utolsósorban pedig szerelmi cselszövéseiket. Ugyancsak többrészes feldolgozásban kerül majd a közönség elé Mikszáth Kálmán Beszterce ostroma című regénye. Az utolsó magyar várúr, a különc Pongrácz István a könyv főszereplője, a múlt század végén, a kiegyezés után a gyors ütemben polgárosodó Magyarországon nem tud — és ami a legfontosabb — nem is akar átlépni az új korba. A történet megjelenése idején is nagy sikerű volt, több színpadi átdolgozás, megfilmesítés után ezúttal Zsurzs Éva rendezésében kelnek életre Mikszáth ismert regényalakjai. A főszereplő Bessenyei Ferenc. Láthatja majd a közönség a közelmúlt egyik legjelesebb klasszikusának, Nagy Lajosnak egyik novelláját is, tévéfeldolgozásban. A tanítvány látszólag békés szituációban képes felmutatni a két világháború közötti Magyarország kibékíthetetlen osztályellentéteit. Egy szegénysorsú fiatalember először nyer bepillantást a másik Magyarország mindennapjaiba, miközben lusta, gazdag tanítványát érettségire készíti fel. A két fiatalember között őszinte barátság szövődik, de elég egyetlen pillanat, s az úr-szolga viszony máris a maga teljes meztelenségében, megalázó voltában kerül a felszínre megint... A magyar irodalom egy másik jeles képviselőjéről készül Illés Endre műsora. Krétarajz Kosztolányi Dezső színházában címmel a Lengyel György által rendezett adásban Illés Endre a mindeddig regényíró-, novellista-, publicistaként ismerős Kosztolányi három egyfelvonásosát és két bravúros monológját vonultatja fel. A műsor erénye a műfaji-hangulati sokoldalúság: felvillantja a Kosztolányi-versek sajátos világát, lepergeti az Édes Anna egyik korai változatát, sőt még egy szatirikus vígjátékot is a dióhéjban. Agónia A tévészínházi bemutatók hovatovább egyenarcot öltenek, még ha más-más rendező népesíti is be a színpadot. Befolyásolja ezt a tapasztalatot részint a mondanivaló kicsengésében hasonló témaválasztás, részint az eszközök azonossága. A közeli-félközeli képvágások szinte forgatókönyvről forgatókönyvre viszszaköszönő ritmusban ismétlődnek, s ez a látszólagos külsőség a játékra, megjelenítésre is rányomja bélyegét. Miroslav Krleza kamaradrámájának tévéváltozata is az említett gyakorlatban fogant. Dömölky János rendező sem kívánt a stúdió falai közül kitekinteni, a kort jellemző környezetfestést a dráma mondataira és két szobabelső tálaló képeire bízta. A stílussá kristályosodott szokás szerint a szereplők a színpad törvényeit követve mozogtak, a gesztusok, a hangsúlyok sem mindig a kamerákra hangszerelődtek. Krleza drámabeli hősei felesleges emberek. Mindegyikük csinál valamit, megél valamiből, ennek ellenére nem találják a helyüket, társadalmi kötődésük esetleges, egymáshoz való viszonyukat hazugságok, gyűlölködések határozzák meg. Felszínes érzelmeiket érdekek diktálják. Személyükben a talaját veszített feudális burzsoázia, az egyenruhából kivetkőzött, ám a polgári életbe beilleszkedni képtelen katonatisztek világa testesül meg. A kor, amelyben élnek, társadalmi változások szükségétől terhes, ám ők — lecsúszva a ranglétrákon — csupán látszólag élnek, valójában agonizálnak. Mindennek súlyát a dráma három színésze osztja el (a negyedik röpke feltűnése éppen csak hozzáad egy nevet a konfliktushoz), időben is alaposan megterhelve a szereplőket. Az oroszlánrész Laurának jutott, aki a saját életén két különböző jellemű férfival osztozkodott. Szemes Mari tapasztalatokban gazdagon építette fel a férjétől és a szeretőjétől más-más módon megalázott asszony alakját, öngyilkosságáig hihető utat járt meg. Testére szabott szerepet kapott Darvas Iván, csúszó-mászó, minden aljasságra kész bárója valódi ellenszenvre hangolta a nézőt. Sinkó László behízelgő modorával az abszolút ügyvéd képviselőjét állította elénk. A képmutató hazugságait kenetteljes szövegekkel takargató jogászt bizonyára az író elképzeléseivel azonosan személyesítette meg. A dráma megtekintése megerősítette azt a gyakorlat sugallta nézetünket, hogy a televízió a közönség szórakozás-élményigényének szolgálatában két úton jár. Egyfelől vannak a cselekményes, mondanivalójukban vékonypénzű történetek, másfelől a valódibb értékeket hordozó, stúdióba zárt arcokra komponált irodalmi alkotások. A képernyő fogalmához kapcsolódó elképzelések is elárulhatják, hogy melyik jut el maradandóbban a nézőkhöz. I. M. 1976. OKTÓBER 3.