Szabad Föld, 1979. január-június (35. évfolyam, 1-25. szám)
1979-05-20 / 20. szám
16 SK.BAD FÖLD Gávavencsellő: a búzarekord költségei Jó érzés az első öt között lenni még akkor is, ha verseny győztesei csak egy gazdálkodási ágazat eredményeivel kerülnek az élre. öt közös gazdaság — a gávavencsellői Szabadság, a babarci Béke, a kábai Vörös Csillag, a pusztaegresi Hunyadi és a tószegi Petőfi tsz kapta meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elismerő serlegét a búzatermesztésben elért eredményekért. Közülük a gávavencsellői gazdaság a nyírségi mostoha talajon gazdálkodik, ahol igen nehéz a búzatermesztés eredményeit növelni. És még nehezebb úgy emelni a búza hozamát, hogy közben a termelési költségek csökkenjenek. Pedig ez a gazdálkodás legfontosabb minőségi mutatója. Az utóbbi öt év búzatermesztési eredménye Gávavencsellőn hektáronként és mázsánként így alakult: 1974: 30,10 mázsa, 1975: 26,87 1976: 34,30, 1977: 41,04, 1978: 49,63, öt év alatt tehát csaknem húsz mázsával növekedett a hozam. Régen általános volt, hogy az ilyen nagymértékű termelésnövelés esetén jelentősen csökkent az egy mázsára jutó önköltség is. Ez azonban ma már nem ilyen egyszerű kérdés. Mennyi volt az egy mázsa búzára eső termelési költség Gávavencsellőn ? 1974: 170 forint, 1975: 148, 1976: 197, 1977: 166, 1978: 182 forint. A költség tehát öt év alatt megközelítően hét százalékkal nőtt. Ha figyelembe vesszük, hogy ez alatt a termeléshez szükséges eszközök és anyagok ára — a tsz üzemgazdasági osztályának számításai szerint — hetvenhat százalékkal nőtt, akkor könnyű megállapítani, hogy itt rendkívül jó gazdálkodási eredményről van szó. Egy mázsa búzára 113 forint tiszta nyereség jut. Óriási összeg! — Igen — mondja Smid János főmezőgazdász —, annyira szép, hogy nem is igaz. — A múlt évi egy mázsa búzára eső 182 forintos termelési költség ugyanis — magyarázza Barta Gyula főkönyvelő — szűkített önköltséget jelent, tehát nem a teljes valóságot mutatja, de a fennálló rendelkezések miatt nekünk ezt kell alkalmazni. — Pedig a szűkített önköltség alkalmazása zavarja a gazdasági tisztánlátást — teszi hozzá Keresztes Sarolta, a tsz üzemgazdasági osztályának vezetője. A tsz itt nyitott kaput dönget, ugyanis az országos irányítás szakemberei már teljes erővel dolgoznak a valósabb költségszámítás kidolgozásán. De a számítástól függetlenül nézzük milyen lehetőségei vannak a tsz-nek a költségek esetleges csökkentésére? Először is nagyon kedvező jelenség: míg 1974-ben a 30 mázsát alig meghaladó búzahozamhoz hektáronként 467 kiló műtrágyát használtak fel, addig tavaly a csaknem ötvenmázsás terméshez elegendő volt 428 kiló. — A műtrágya nagyon fontos termelési tényező — mondja a főmezőgazdász —, de csak egy a sok közül. A mostani búzatermesztési idényben a száraz ősz miatt például jelentős termelési tényezővé vált az elővetemény. A későn érő kukorica után vetett búzák sok helyen rosszul keltek. Mi korai érésű kukorica után szoktuk vetni a búza egy részét, más részét pedig egyéb, a búzának szintén kedvező elővetemények után tesszük a földbe. Így nem gond nálunk a korai vetés ... — Burgonya után eke nélkül hektáronként száznegyvenöt forintba került a talajelőkészítés búza alá. Ugyanez a munka ekét is használva négyszázhetvenöt forintba került. És eke nélkül jobb magágyat tudtunk készíteni a búzának, mint ekével. — Jelenleg mit tesznek a nagyobb búzahozamok eléréséért? — Miután végeztünk a fejtrágyázással és a növényvédelmi tennivalókkal, készülünk az aratásra. A jól előkészített és jól végzett gyors aratás szintén olyan termelési tényező, amely hektáronként négy-öt mázsával is növelheti a terméseredményt. Tavaly nálunk — tizenkilenc napon belül — tizenkét nap alatt végeztünk az aratással. Sok-sok részlete van az eredményes búzatermesztésnek, minden termelési tényezőnek megvan a helye és szerepe az egészen belül. Ezeket a szerepeket igyekeznek Gávavencsellőn jó karmester módjára összehangolni, hogy a lehető legjobb termelési eredményt érjék el Teszkó Sándor SKÁLA BUDAPEST SZÖVETKEZETI NAGYÁRUHÁZ Csak a közlekedés változott - a Skála maradt! Május 3-án, a Petőfi - híd felújítási munkái miatt megváltozott a Boráros tér környékén és a főváros több pontjának közlekedési rendje. Ez a változás érinti a Skála Budapest Nagyáruház megközelítési lehetőségeit is. Ezért összeállítottuk a legfontosabb tudnivalókat, ezzel a vázlatos útmutatóval szeretnénk segítséget nyújtani kedves vásárlóinknak. A gyalogosokat érintő forgalmi változások a következők. A Petőfi-hídon megszűnt a villamosforgalom. A 4-es és a 6-os helyett a Ferenc körúton, a Mester utca és a Tompa utca között létesített végállomástól villamospótló autóbuszok közlekednek Budára, a Fehérvári úthoz, illetve a Móricz Zsigmond körtérre. Részint ezekkel, részint a változatlan útvonalon közlekedő 12-es autóbuszokkal közelíthető meg a Skála Áruház. A Nyugati pályaudvar felől a sűrített járatú 47-es és 49-es villamossal, a Keletitől a 7-es autóbuszokkal juthatunk el a Skálához. A személygépkocsival közlekedők nem haladhatnak át a Ferenc körúton, a Petőfi-hídon, az Irinyi József utcán és a Schönherz Zoltán út egy részén. Egyirányú a Műszaki Egyetemnél az Egry József utca, a Bertalan utca. A személygépkocsival közlekedők a Skála parkolóját a Fehérvári út és a Schönherz Zoltán út felől a Bercsényi utcán, az Erzsébet-híd felől érkezők szintén a Bercsényi utcán át közelíthetik meg. A Dél-Alföldről, az 5-ös számú főközlekedési úton érkezőknek a Soroksári út—Kálvin tér—Tolbuhin körút — Szabadság-híd útvonalat ajánljuk. A Szolnok-Debrecen (4-es számú út) felől az Üllői út—Kálvin tér-Kecskeméti utca-Erzsébet-híd irány az ajánlatos, de megközelíthető az áruház a Kálvin tér-Tolbuhin körút-Szabadság-híd-Bartók Béla útvonalon is. A Dunántúlról az M 1-es, az M 7-es és a 6-os számú úton érkezők a Budaörsi út—Nagyszöllős utca—Schönherz Zoltán út—Bercsényi utca útvonalon juthatnak el a Skála parkolójába. A terelőútvonalakat, az ajánlott útvonalakat mindenütt táblák jelzik Az új forgalmi rend a tervek szerint 18 hónapig lesz érvényben. 1980. december 31-re készül el a felújított Petőfi-híd. A felújítás idején is a megszokott, gazdag áruskálával, még kényelmesebb vásárlási körülményeket teremtve, figyelmes kiszolgálással várjuk kedves vásárlóinkat. 1979. MÁJUS 29. A Jelmezkészítő és Kölcsönző Vállalat tavaszi csúcsforgalma szerint május az esküvők hónapja is. Kétszáz új menyasszonyi ruhamodell közül válogathatnak az érdeklődők. Az új esküvői ruhák régi idők divatjai közül készültek, bő aljúak, fodros fazonúak. (MTI Fotó: Három libacomb lesz? A hegyhátszentmártoni termelőszövetkezetből érkezett a hír: háromlábú liba született. A fura baromfi harmadik lába a szemtanúk szerint kissé korcs, viszont az állatot menet közben nem akadályozza, igaz nem is segíti. Arról már nem szól a jelentés, hogy három libacombot lehet-e majd kisütni a szokatlan libából...