Szabad Föld, 1985. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)
1985-08-17 / 33. szám
1985. AUGUSZTUS 17. Bodó Bálint, Lenti. A termelőszövetkezetben a munkaidő tartamát napi, heti vagy havi bontásban a vezetőség állapítja meg minden dolgozóra kötelező jelleggel. Azokat a tagokat, akik munkakörükben a megállapított munkaidejükön túl végeznek munkát, a munkaügyi szabályzat előírásaitól függően —, a munkadíj 25-100 százalékáig terjedő munkadíj, vagy megfelelő szabadidő illeti meg. Ez az előírás azonban nem vonatkozik azokra, akik munkaidő-beosztásukat és munkaidejük felhasználását maguk határozzák meg. Solti Géza, Mosonmagyaróvár: A pénzintézetek akkor nyújthatnak bankkölcsönt, ha annak visszafizetése biztosítva van. A kölcsön fedezeteként általában ingó vagyontárgyak, ingatlan lekötése jelzáloggal, értékpapírok, kezességvállalás, követelés átengedése, valamint munkabér stb. jönnek számításba. Fekete Károly, Nagykanizsa: Ha a baleseti járadékban részesülő dolgozónak öregségi vagy rokkantsági nyugdíjat állapítanak meg, a baleseti járadék folyósítását szüneteltetni kell. A járadékot azonban a nyugdíj megállapításánál keresetként számításba veszik, vagyis beszámítják a nyugdíj alapját képező átlagkereset összegébe. Garai Tamásné, Debrecen: Megnyugtathatjuk Olvasónkat, hogy az árvaellátást már nemcsak a középiskolai, hanem a felsőfokú tanulmányok idejére is folyósítják. A jogszabály szerint az árvaellátás az árva 16. életévéig jár. Ha azonban az árva valamely oktatási intézmény (főiskola, egyetem) nappali tagozatán tanul, árvaellátásra e tanulmányok tartamára, de legfeljebb 25. életéve betöltéséig jogosult. Gál Júlia, Tolna: A háztartási alkalmazott felmondási ideje tizenöt nap. Ez az idő a munkaviszonyban töltött tíz év után négy, húsz év után öt, harminc év után pedig hat hétre emelkedik. Király Miklós, Tolna: A termelőszövetkezet döntésére van bízva, hogy a szakmunkások részére fizet-e szakmunkáspótlékot vagy sem. Ezt a kérdést a téesz munkaügyi szabályzatában kell rendezni. A kérdést tehát az dönti el, hogy a szövetkezet belső szabályzata mit tartalmaz a szakmunkáspótlék fizetését illetően. Amennyiben a munkaügyi szabályzatban benne van, hogy a szakmunkások részére ilyen pótlék jár, azt a munkahelyi vezető önhatalmúan nem vonhatja meg. LELKI . 1 L LEVELESLÁDA ! „UNOKAÖCSÉM” — jelige. „Kálmánt, az unokaöcsémet, aki huszonegy éves, úgy szeretem, mintha az édes öcsém volna. És a vele kapcsolatos gondokat is átélem. Amióta leérettségizett, se nem tanul, se nem dolgozik. Úgy él, mint egy bonviván. Az élete sétálásból, strandolásból, télen korcsolyázásból áll. Estéit az Arany Bikában tölti, Debrecen drága és híres szórakozóhelyén. Szórja a pénzt. Alvilági »fazonokkal« barátkozik. Érettségi után megismerkedett egy rendes lánnyal, aki jóban-rosszban kitartott mellette. Nemrég azonban összefutottunk egy bálon és láttam, hogy több lánnyal is szórakozott. Kérdésemre a fiú kijelentette, hogy jelen van a bálon a menyaszszony-jelöltje is és szó sincs arról, hogy összevesztek volna. Nem tudom, ki tudna rá hatni, hogy megváltozzon. Nagyon rendes emberek a szülei, akik szerény jövedelemből, takarékosan élnek. Nyugdíjas édesapja változatlanul tovább dolgozik, mert azt akarja, hogy fia semmiben se szenvedjen hiányt. Miért tűrik el a srácnak ezt a lézengő életmódját? Miért rajongják körül olyan mértékben, hogy ahhoz hasonló, feltétel nélküli szeretetet ismeretségi körömben még senki sem kapott? Miiért nyugszanak bele, hogy a fiú semmivel sem viszonozza apjának-anyjának áldozatkészségét és ragaszkodását? Szóvá tettem ezt a dolgot a szülei előtt. Mert sajnálom őket. A válasz az volt, hogy Kálmán epilepsziás, komoly beteg — erről egyébként tudtam — és ezért szorul fokozott kíméletre. Ez az oka annak is, nem erőltetik a munkába állását, mert attól tartanak, hogy kollégái megrémülnének, ha ott jönne rá a rosszullét. Márpedig van olyan nap, amikor többször is rángógörcs fogja el. Furcsa, hogy az Arany Bikában sohasem lesz rosszul. Azt gondolom, a fiatalember igazából nem is olyan nagymértékben beteg. Csak szüleit revolverezi azzal a betegséggel. Márpedig, ha egyszer magára marad, nagyon keserves lesz az élete. Szeretnék segíteni az apján-anyján is, és mivel nagyon szeretem a gyereket, az ő szempontjából is fontosnak tartanám, hogy változtasson ezen az életmódon. De hogyan kezdjek hozzá a beavatkozáshoz?” Sehogy. Bár nagyon becsülnivalók az olyan családi kötelmek, mint amilyenekre ön hivatkozik, ez az ügy olyan kényes és sok tekintetben szomorú, hogy kívülről nincs mit cselekednie egy negyediknek, még ha az unokatestvér is. Én az ön helyében legföljebb addig mennék el, hogy egyszer-egyszer felhívnám a szülők figyelmét olyan álláslehetőségre, amit Kálmán betegsége mellett is betölthetne. Hogy milyen a kapcsolata a leánnyal, akinek udvarol? Olyan, amilyen. Fontolja csak meg: lehet-e szabályszerű viszony két olyan fiatal között, akik közül az egyik ,a nap bármelyik pillanatában gyötrő roszszullétnek van kitéve?! Vagy képzelje önmagát a szülők helyzetébe: ők sokszor milyen fájdalmas, mondhatni szívszaggató állapotban láthatták már gyermeküket, és milyen elhatározások születtek bennük ennek nyomán?! f ilyik*- C LEVELEZNÉNEK Kunsági kisvárosban élő, harmincnégy éves, magányos fiatalember szeretne falun élő fiatalasszonnyal levelezni „Falusi boldogság” jeligére. Kissé hallássérült, egyszerű, ötvenkilenc éves, falusi özvegyasszony szeretne levelet váltani hasonló korú özvegyemberrel. „Őszinteség” a jeligéje. Teljesen árva, tizenkilenc éves, falusi fiú, aki szeretetre és barátságra vágyik, „Piros pipacs” jeligére vár fiataloktól levelet. Két kiskorú gyermekét egyedül nevelő, huszonnyolc éves fiatalasszony, aki szereti a sportot és a természetet „Forró nyár” jeligére vár levelet olyanoktól, akik helyzetét megértik, magányosságát föloldanák. Alföldi, hatvankét éves nyugdíjas magányos férfi levelezőtársat keres. A jeligéje: „Deres határ”, kedvtelése a kert gondozása. „Negyvennyolc éves nő vagyok. Immár ötödik esztendeje, hogy járóképtelenségem miatt kíséret nélkül, egyedül csak a lakásban vagyok képes közlekedni. Társtalan vagyok. Bár minden házimunkát elvégzek, mégis jó volna legalább levelet várni valakitől. „►Tövises út« a jeligém.” Levelezne „Megértés és szimpátia” jeligére harminchárom éves építőipari szakmunkás, aki elvált, mivel házassága nem sikerült. JOGTANÁCSOSUNKÉI — Éva testvérem két hónappal ezelőtt öngyilkos lett. Előzőleg, tavaly ősszel számomra is teljesen váratlanul olyan férfival kötött házasságot, akit mi a mai napig sem ismerünk. Megtudtuk, hogy véletlenül ismerkedtek meg, és valójában csak szórakozás tartotta őket össze. Éva nem volt egészséges, gondnokság alatt állt. Igaz, hogy pénzével rendelkezhetett, mert a gondnokságot cselekvőképességet korlátozónak és nem kizárónak minősítették. Ez orvosi bizonyítvány alapján történt, hiszen Évát hosszabb ideig kórházban ápolták. Elmondta még olvasónk (a kétgyermekes debreceni családapa), hogy nőtestvére egy Hajdú-Bihar megyei faluban élt és halt meg. És mielőtt tulajdonképpeni kérdése szóba került volna, sok mindenről beszámolt. — Szüleinknek volt egy házuk, ez most már teljes egészében az enyém. Előbb meghalt édesapánk, aztán az édesanyánk. Éva gondoskodott róla, haláláig együtt lakott vele. Addig azt hittük Éváról, hogy neki semmi baja nincs. Miután édesanyánk 1975-ben meghalt, testvéremnél az elborulás rohamosan bekövetkezett. Abban az időben egyszer már öngyilkosságot kísérelt meg, kórházba vitték és úgy tűnt, hogy az ápolás eredményes volt. 1977- ben — gondnokság alá helyezése előtt — megállapodtam vele abban, hogy ingatlanügyeinket rendezzük. Akkor feleségemmel és két kisgyermekemmel egy szoba-konyhás házban laktam, ő pedig a háromszobás szülői házat egyedül használta. Hangoztatta, hogy nincs rá szüksége és ez adta az ötletet az ingatlanok cseréjére. Hadd folytassam a továbbiakat az én szavaimmal. Olvasónk és a családja által lakott ház a feleségével közös tulajdonnak minősült, miután azt keresetükből a házasság megkötése után vásárolták. A szülői ház viszont fele-fele arányban volt olvasónknak és Évának a tulajdona. Tekintettel arra, hogy ez szülői örökségből származott, ági vagyonról kell beszélnünk. Ez a helyzet lehetővé tette az ingatlanok cseréjét. A megállapodás a házaspár és Éva között írásban és szabályszerűen létrejött. Mégpedig úgy, hogy — miután Évát értékkülönbözet címén közel 100 ezer forint illette volna meg — testvére a feleségével együtt vállalta: a szoba-konyhás házat nemcsak komfortosítják, hanem abban két szobát mellékhelyiségekkel együtt kialakítanak, lebonyolítják az építkezést, viselik annak költségeit stb. Ilyen megállapodás alapján a testvérek között az ingatlanok és a lakások cseréje megtörtént. Jóllehet minden korrektül és zavarmentesen lebonyolódott, a két testvér között a viszony mégis elhidegült. Olvasónk már tudta azt, hogy Éva beteg, ám nem tudta neki elnézni, hogy kimaradozik, bizonyos mértékig italozik és vonzódik a férfiakhoz. Nem szabad ezt félreérteni, mert ez a vonzódás nem jelentett mást, mint azt, hogy Éva nem tudott egyedül lenni. Ennek feloldása érdekében bizonyos mértékig kritikátlan volt, szinte bárkinek a társaságát elfogadta. Így jött létre Évának az utolsó ismerkedése: véletlenül összetalálkozott Kornéllal. Eleinte csak együtt jártak szórakozni, ám később mind szorosabb lett közöttük a kötelék. Ez sok embernek nem tetszett, mert úgy érezték: Kornél csak azért tartja fenn Évával a kapcsolatot és törekszik vele házasságkötésre, mert Évának egy viszonylag nagy értékű családi háza van. Mint ez ilyenkor szokásos, különösebb megjegyzés senki részéről sem hangzott el. Éva és Kornél házasságot kötöttek, majd bekövetkezett a tragikus esemény. Ezek után az a kérdése olvasónknak, hogy ki örökli az Éva nevén álló családi házat? Arra gondol, hogy miután ági vagyon cseréjével került sor a tulajdonjog átruházására, ő az örökös. Ez azonban nem így van. Sajnos, olvasónknak nemleges választ kell adnom, mert a Polgári Törvénykönyv értelmében az ági öröklés szabályai nem terjednek ki az égi vagyontárgy helyébe lépett vagyontárgyra. Ebből következik, hogy a bármilyen címen történt változás — így az ingatlancsere — megszünteti az ági jelleget és az új vagyontárggyal kapcsolatban már nincs helye ági öröklésnek. Tehát a férj szempontjából a családi ház felesége különvagyonának minősül. Tekintettel arra, hogy az elhalt asszonynak nem volt gyermeke, túlélő házastársa örökli felesége különvagyonát, a kétszobás családi házat. znt. Perl István SZABAD FÖID 15 „Nyári meleg” jeligére azt üzenem, hogy a szénapolyvás fürdőt régóta alkalmazzák. Ma már talán ki is ment a divatból. Megítélésem szerint elsősorban hőhatásáról van szó, mert a szénapolyvának fajlagos hatásáról sem én nem tudok, sem szakkönyvekben nem olvastam. Javaslatom tehát az, hogy a reuma szakrendelőben kérjen tanácsot a meleg fürdő alkalmazására, amit vagy valamelyik meleg gyógyfürdőben találhat, vagy esetleg odahaza is elkészíthet. Ma már többféle fürdősó, iszap, vagy hab kapható a különféle üzletekben. Állapotának megfelelően, illetve a kezelő orvos engdélye szerint használhatja a meleg gyógyfürdőt, de semmiesetre sem tovább mint azt kezelő orvosa engedi, illetve javasolja. A leghelyesebb természetesen az lenne, ha a reuma szakrendelésen javasolt, engedélyezett, esetleg kiadott fürdőjegynek megfelelő fürdőkúrát alkalmazná. „András” levelében olyan panaszokról ír, amelyek feltétlen, kivizsgálásra szorulnak. Deréktáji panaszai lehetnek mozgásszervi ártalmak, de lehetnek veserendellenességek is. Az általános javaslat ilyenkor az, hogy egyelőre, mint járóbeteg kérjen szakorvosi kivizsgálást, amelyben természetesen a vizeletvizsgálat is beletartozik és amelyeknek eredményei esetleg további kórházi vizsgálatot, vagy gyógyszerkezelést igényelnek. Ebben az esetben ne vonakodjék, fogadja meg a tanácsokat, illetve az utasításokat és szükség esetén teljesítse az előírásokat „Serdülő lány” azt kérdezi, hogy hol végeznek hormon kivizsgálást és hogyan tudnak segíteni a hormonbetegségben szenvedőkön? Hiába írnék akármilyen címet, az ilyen intézetbe levélírónk csak a szolgálati út megtartásával, tehát közvetlen orvosi javaslattal, szakorvosi rendelőintézet beutalásával juthat el. Ha valóban hormon kivizsgálásra lenne szüksége, ezt nemcsak a körzeti orvosa, hanem a területileg illetékes rendelőintézet szakorvosai is tudják és dönteni fognak. Nem szabad a nem orvosi vonalról érkező, tudálékos okoskodásokat figyelembe venni. Az orvosok mindenre gondolnak és mindig tudják, hogy mit akarnak, mit javasolnak és akkor már azt is tudják, hogy bizonyos esetekben megadják a szükséges beutaló javaslatot. „Gondos háziasszony” azt kérdezi igaz-e, hogy a marhahúsleves nem egészséges, állítólag fájdalmakat okoz a férjének és emeli a vérnyomást. A levesről nemrégen részletesebben írtunk lapunkban, kérjen körzeti orvosi vizsgálatot és beutalást érszűkületi vizsgálatra, mert elképzelhető, hogy férje lábfájását érszűkület okozza. „Egy Mátyásföldi Olvasó”-nak gratulálok, hogy tanácsunkat megtartva megfelelő kezelés után ma már két szép gyermekük van. A másfél éves kisfiát, akinek a nyakán valami rendellenességet észlelt, mutassa meg a területileg illetékes gyermekszakorvosnak, a Csecsemővédelmi Tanácsadáson, aki majd megfelelő helyre irányítja. Csak azt teszem hozzá, hogy minden izgalom mellőzésével, de könnyelműség nélkül vigye a gyermeket, mert nem szab°d, nem tanácsos ilyen panaszok fölött napirendre térni.