Szabad Föld, 2001. július-december (57. évfolyam, 27-52. szám)

2001-08-24 / 34. szám

BORI ÁKOS S­záznegyven esztendővel ezelőtt em­lékeztek meg először hazánkban I. István király szentté avatásának napjáról. Igaz, egyes vélekedések szerint már Mária Terézia idejében is tartottak hasonló ünnepségeket. Kecs­keméten valójában nem alakult ki kultu­sza az államalapítónak, mégis sok érde­kesség feltűnik a múltból. Ezeket vesszük sorra Heltai Nándor újságíró-hely­történésszel. (SZÜLETÉSNAP)­­ A kecskeméti sajtóban 1882-ben látott napvilágot először vezér­cikk az augusztus 20-i ünnepről. Szent István emlékét időszerű nemzeti követe­lések nyomatékosítására használták fel. A „Magyarország­­ van” megállapítás va­lójában a hatalmon lévő Habsburg-király méltatását jelentette, akinek távolléte ugyan elhalványította az eseményt, ezért a cikkíró a nemzet óhajaként fogalmazta meg, hogy az uralkodó ideje felét töltse hazánkban. Megemlékezéseket csak a kiegyezés után rendeztek, melyek eleinte nem az államalapítóról szóltak, hanem Ferenc Józsefről, aki 1830. augusztus 18- án született. A hazafias szólamok ellené­re megadták a módját a köszöntésnek. Egy 1870-es kecskeméti tudósításból ki­derül, hogy a katolikus anyatemplomban tartott szentmisén a helyi elöljárók mel­lett megjelent a városban elszállásolt ka­tonaság teljes tisztikara is. (SZENT JOBB)­­ Az ünnepi hangulatú megemlékezések közül az 1938. július 2-i volt a legemlékezetesebb. Akkor gör­dült be a kecskeméti vasútállomásra a Szent Jobbot körbehordozó „aranyvo­nat”. Az ereklyét díszes menet vitte a fő­téri nagytemplomba. (NÉPMULATSÁG)­­ Szent István-napi ünnepélyt a millennium után tartottak először Kecskeméten. Francsek József törvényhatósági bizottsági tag kezdemé­nyezte és szervezte a felvonulásos népmu­latságokat, melyek hangulatukban külön­böztek az egyéb ünnepektől. Francsek bá­csi azt sem titkolta, hogy a belépőkből származó bevételt a létesítendő Rákó­­czi-szoborra fordítja. 1897-től legalább harminc alkalommal indult útnak látvá­nyos menet a városközpontból a Mű­­kertbe. Rengeteg kíváncsiskodó figyelte a hatalmas ökrös szekerekből, előkelő hintókból, díszes bandériumokból álló felvonuló sereget. Minden évben akadt előre bejelentett különlegesség, mint például füstölgő hadihajó, vizet spricce­lő cethal, orosz-japán háborús jelenet. A mára elfeledett Francsek József ügy­szeretete, lelkesedése és ötletparádéja számtalanszor megújította az augusztus 20-i kecskeméti népmulatságot, amely végül a világgazdasági válság miatt szűnt meg. (NOBEL-DÍJASOK)­­ A Francsek-féle ren­dezvényeknek országos híre kerekedett. Jeles újságírók, írók érdeklődtek felőle. Szép Ernő 1912-ben járt Kecskeméten, s ámulattal figyelte a műkerti nagyréten a vi­dám programokat, mint például a csacsiversenyt és a lepényevő baj­nokságot. Kassák Lajos a háborús Szent Istvánról írt az Egy ember élete című ön­életrajzi regényében. 1968-ban a pártbizottságiak megpróbálták feléleszte­ni a hajdani felvonulásokat. A karneválnak kikiáltott népmulatságot két Nobel-díjas amerikai író is megnézte. Az indián szár­mazású, hazáját, Guatemalát párizsi nagy­követként is szolgáló Miguel Angel Asturias és a chilei Pablo Neruda járt Kecs­keméten. Kecskeméti múltidéző Szent István dicsősége minden magyar dicsősége ­BH Az egykori úszóbajnok hisz a sorsszerűségben ________BORZÁK TIBOR________ H­argitai András szép sikereket ért el úszásban: többszörös Európa- és világ­bajnok. Az 1972-es müncheni olimpián bronzérmes lett. Hargitai András 1982 óta a Budapesti Állatkórház Kft. állatorvosa. - Elégedett a sorsával? - Igen. Hiszek abban, hogy az ember meghatározott sorsvonalon halad. Csak raj­ta múlik, miként bontja ki az élete során. Visszatekintve az eddig megtett útra, azért sok mindent másként vagy jobban csinálnék. -Kik segítették? - Sokat köszönhetek a szüleimnek, a tanáraimnak, az úszásban pedig Széchy Ta­másnak. - Sorsdöntő pillanatok? - Engem nem érdekelt a sport. Harmadi­kos voltam, amikor a KSI-tő­l eljöttek hoz­zánk az iskolába, s megkérdezték, ki akar vízilabdázni. Máig sem tudom, miért, jelent­keztem. Ez meghatározta a továbbiakat. A másik fontos döntést akkor hoztam, amikor felvételiztem az állatorvosi egyetemre. Akkor még javában versenyeztem és bizony a tanu­lás háttérbe szorította az úszást. - Nem lett olimpiai bajnok. Sajnálja? - Nem tagadom, fájó pont az életem­ben. Bár elértem mindent, amit abban az időben, az adott körülmények között egy úszó elérhetett, az olimpiai arany azért na­gyon hiányzik. - Sokat küzdött a sikerért? - Reggel hattól este hétig edzésben vol­tam. Erőfejlesztés, lazító gimnasztika, úszás alkotta a napirendet, este épp csak beestem az ágyba. De a versenyek feledtették velem a kemény felkészüléseket. Nincs annál boldo­gabb érzés, amikor az ember a dobogó legfel­ső­ fokán áll. -Felismerik még? - Igen. Mindig megkülönböztetett sze­retet vett körül. Egy egész ország drukkolt nekem a televíziós közvetítések jóvoltából. Ezt Széchy Tamás tudatosította is bennem és magam is tapasztaltam. Csak később de­rült ki, hány embernek adtam erőt, önbizal­mat az általam elért eredményekkel. -És ön kitől kapott biztatást? - Az 1980-as moszkvai olimpián a ne­gyedik helyen végeztem. Idehaza egy kislány megajándékozott a legféltettebb kabalájával, egy kisegérrel. Ezzel akart kárpótolni az arany­éremért. Az ajándékot máig őrzöm. - Nehéz volt a búcsú az úszástól? - Hosszú ideig vívódtam. Tizenhét éven keresztül úsztam, az életemet jelentette, minden ezzel függött össze, bárhová mentem a világban, ismertek. Az egyértelmű volt, hogy be kell fejeznem, mert huszonnégy éves ko­romra úgymond kiöregedtem az úszásból. Be­láttam, egyre nehezebben megy a versenyzés. Végzős voltam az egyetemen, az erőmet meg kellett osztanom, és fáradtan nem lehetett edzésekre járni. - Mi maradt utána a sportból? - Eleinte naponta lejártam úszni. Aztán átkerültem a medence másik oldalára. Bevá­lasztottak az úszószövetség elnökségébe, majd még mélyebb vízbe dobtak, az úszóvá­logatott szövetségi kapitánya lettem. Szép időszak volt: Egerszegi, Darnyi, Szabó sike­rei, a szöuli olimpia. Az úszósport fejlődésé­nek következtében egyre magasabb követel­ményeknek kellett megfelelni és ezeket az állatorvosi munkám mellett már nem tudtam vállalni. - Szereti a szakmáját? - Mindig is arra vágytam, hogy kisálla­tokkal foglalkozzam. Kezdetben ez nem volt még „sikerágazat”, az állatorvosi esküt a szo­cialista mezőgazdaság felvirágoztatására tet­tük. Azóta sokat fordult a világ, mára jelen­tőssé vált a konkurencia is. Itt, a rendelőben pályám során sok vidám és sok szomorú eset­tel találkoztam. - Milyenek a páciensek? - Ahogyan a sport érzékenyen reagál a világ eseményeire, úgy az állattartók köré­ben is nyomon követhető például az élet­­színvonal alakulása. Nem mindenki teheti meg, hogy hobbiállatot tartson. Ha baj van a kutyussal vagy a cicussal, kétségbeesve rohannak ide, és sokszor olyan dolgokba is beavatnak, melyek nem feltétlenül tar­toznának rám. A kapcsolat így szorosabb köztünk. - Ön tart állatot? . - Van egy kutyánk és egy akváriumunk. - Jár uszodába? - Utoljára akkor jártam ott, amikor a fiaim tanultak úszni. - Tehetségesek? - A tizenöt éves Olivér vízilabdázott egy ideig. A nyolcesztendős Marcellnek jó adott­ságai vannak az úszáshoz, de eszembe sem jut befolyásolni. - Ha fia megvalósítaná apja álmát... - Jobban örülnék az ő olimpiai aranyér­mének, mint ha én magam nyertem volna. Szabad Föld HAZAI ÉLET2001. AUGUSZTUS 24. 5 Több tízezer zarándok jelenlétében avatták fel Esztergomban Melocco Miklós Szent István megkoronázása című alkotását augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján. BELICZAY LÁSZLÓ FELVÉTELE HARGITAI­AN Vadkenderégetés Konyhán Csaknem ezerötszáz tő vadkendert vágtak ki és égettek el a rábaközi faluban rendőrségi fel­ügyelettel. A szakértők szerint a kábítószer alapanyagát képező növény feketepiaci érté­ke a százmillió forintot is meghaladta. Az ül­tetvény tulajdonosa azt bizonygatja: csak­­alapanyagot próbált termeszteni. Albumba foglalt Jászság A napokban mutatták be Jászberényben Korniss Péter fotóalbumát, amelynek elké­szültét a Jászok Egyesülete és az egykori sza­bad kerület tizennyolc repülése szorgal­mazta. A közel százharminc oldalas könyv felvételei úgy engednek bepillantást a tájegy­ség jelenébe, hogy közben felvillantják a múl­tat, a máig élő hagyományt is. A kísérőszöve­get Alexa Károly írta. Megújult a Dorfmeister-remekmű Káldon, a katolikus szentély mellékoltárán, új köntösbe öltöztették a Szent Kozma és Damján gyógyító munkáját ábrázoló olaj­­festményt. A XVIII. század híres festője pazar freskóinak felújítását a Vas megyei falu rózsafüzér-társulata kezdeményezte, s a pénzt több mint száz, kisnyugdíjjal ren­delkező, javarészt káldi idős asszony adta össze. Régi községházából könyvtár Ús helyre, a régi községháza földszintjére köl­tözött Berettyóújfalun a Sinka István Városi Könyvtár. Az épületet, amely volt kollégium és rendőrség is, felújították, és május 23-án, a város napján adták át Emeletén a múzeum kapott helyet. Az épület érdekessége, hogy itt nyomtatták a legendás irodalmi folyóirat, a Kelet Népe első számát. A megnyitón Szeifert Ferenc polgármester köszöntője után Várhegyi Attila politikai államtitkár mondott ünnepi beszédet. Korosak az ifjak táborában Jó kétszáz koros somogyi polgárt vár au­gusztus végén és szeptember elején a balatonfenyvesi ifjúsági tábor. A megyei ön­­kormányzat, a vöröskereszt és több helyi önkormányzat fedezi az idős emberek üdü­lésének költségeit. Két csoportban, egy-egy hétre főképpen aprófalvakból és a megye Ba­latontól távolabb eső szögleteiből érkeznek a tópartra. Karády Katalin kocsija A legendás énekesnő automobilja is indult a veterán autók Deszkről startoló ezerszáz ki­lométeres millenniumi túráján. Az országos körúton több mint harminc jármű vett részt, hogy a magyar államiság évfordulója előtt tisztelegjen. Borvidékek bélyegei A Magyar Posta 2001-ben is folytatja ha­zánk történelmi borvidékeit bemutató bé­lyegsorozatának kiadását. A két címletből álló sorozaton Pannonhalma-Sokoróalja és Balatonboglár borvidékei láthatók. Du­nántúl északnyugati részében a Bakony­­hegység délnyugati lejtőin alakult ki a Pan­nonhalma-Sokoróalja borvidék. Itt a római kor óta termesztettek szőlőt. Anonymus is megemlékezik arról, hogy a honfoglaló ma­gyarok Pannóniában virágzó szőlőkultúrát találtak. Az erdélyi eredetű Királyleányka szőlő­fajtát, annak borát a minőségi borok közé sorolták. A Balaton déli partján kialakult borvidék Külső-Somogy és Somogy, Tolna megyék területén fekszik. Ezeken a terüle­teken is kelták és rómaiak készítettek bort. Ezek közül kiemelkedik az Irsai Olivér (Ko­csis Pál nemesítette) szőlőfajta, mely korán élő és melynek bora is kedvelt. A borvidék­ről készült bélyegeket a győrsági általános iskolában mutatták be augusztus 17-én. A Magyar Millennium című bélyegbemutatót első napi borítékok, emlékbélyegzés, bé­lyegeladás kíséri.

Next