Szabad Föld, 2004. január-június (60. évfolyam, 1-26. szám)

2004-05-14 / 20. szám

14 2004. MÁJUS 14.Szabadföld PR. MÉSZÁROS GYULÁNÉ Aranyossy Kálmánné szegedi olvasónk kérdése: „Részvénytársaságunk különböző természet­beni juttatásokat ad a munkaviszonyban álló alkalmazottaknak, így a cég - a munka zökke­nőmentes elvégzéséhez - mobiltelefon-hasz­nálatot biztosít vezető munkatársai számára. Kollektív szerződésünk nincs, a telefonhívá­sok költségét számla alapján téríti meg társa­ságunk a szolgáltató részére. Igen ám, de a te­lefonhívásokról olyan tételes hívószámonkén­ti kimutatás nem áll rendelkezésre, amelynek alapján beszélgetésről beszélgetésre el lehetne dönteni, hivatalos, illetve magánjellegű-e. Mi­lyen adóvonzata van így ennek a juttatásnak? A másik kérdés, amiben a segítségét ké­rem: különféle jegy-, illetve bérletértékesítő intézmények közvetítésével színházjegyet, bérletet vásárolunk, amelyekkel a kollégáink színházi előadásokat látogathatnak. Kérdé­sem, hogy adómentesen lehet-e kezelni az ilyenfajta juttatást?” Amennyiben a mobiltelefon használati díját a munkáltató viseli - függetlenül attól, hogy azok hivatalos vagy magánjellegű be­szélgetések -, az így kifizetett díj a magánsze­mélyek munkaviszonyból származó jövedel­mének minősül. Amennyiben a magánbe­szélgetések díja külön is megállapítható, és ezt a magánszemélyeknek nem kell megtéríteni­ük, akkor csak ez az összeg számít munkavi­szonyból származó jövedelemnek. A művelődési intézményi szolgáltatás adómentes természetbeni juttatás. Az adó­­mentességet nem befolyásolja, hogy milyen értékesítőn keresztül vásárolja meg a juttató a bérletet vagy a jegyet. Az adómentesség felté­tele az, hogy művelődési intézmény szolgálta­tását vásárolja meg a juttató. Művelődési in­tézmény az állami, önkormányzati költségve­tési fenntartású közművelődési intézmény, könyvtár, előadó-művészeti intézmény. MIT­ HOZ? _______LANTOS GITTA_______ (­ Többen érdeklődtek az alginit beszerzési le­hetőségéről. Ezúton küldjük a lelőhely címét, ahol bővebb felvilágosítást is kaphatnak olvasó­ink: 8291 Nagyvázsony, Gesztenye sor 2. Tele­fonszám: 06-88/264-308 vagy 06-88/264-731.­­ 1 Nagy Imre nevű olvasónk kérésére a Bosch háztartási kisgépek márkaszervizének a címét küldjük, ahol a húsdarálóhoz való alkatrész is beszerezhető. A cím: Budapest XII. kerület, Ki­rályhágó tér 8. Telefonszám: 06-1/489-5461.­­ „Kisméretű balettcipőt keresek” - írja Jónás­­né Százhalombattáról. A Troli rövidáruüzletet keresse föl, amely a testnevelés és a tánckultúra különféle kellékeit, ruházatát forgalmazza széles választékban, gyermek- és felnőttméretben egyaránt. Itt kapható többek között jazz- és spicc-cipő is. Az üzlet címe: 1074 Budapest, Do­hány utca 47. Telefonszáma: 06-1/342-3885. Karancs típusú tűzhelyéhez elzárógom­bokat kereső olvasónknak az alábbi címet küldjük: Budapest IX. kerület, Dési Huber ut­ca 20. Telefonszám: 06-1/280-6557. Sí Kásárdácz Imre nevű olvasónknak javasol­juk, hogy keresse fel a Gumi és Síküveg Kft. üzletét, ahol betétes és betét nélküli pévécé- és gumitömlőket egyaránt forgalmaznak. Kap­hatók itt különféle elektromos szigetelő­­anyagok és csúszásgátló szőnyegek is. A cím: Budapest VIIl. kerület, Dobozy út 33. Telefon­­szám: 06-1/333-8947. ■ Szita Tamásné nevű olvasónk kérésére tudtuk meg, hogy a Kalle Hungária Kft., buda­pesti, a IX. kerület, Hentes utca 11. szám alatt található üzletében vásárolhat sonkahálót és műbeleket. Itt kaphatók még különféle fű­szerkeverékek és adalékanyagok is. A telefon­szám: 06-1/216-2543. Olvasóink kérdéseikre az alábbi telefonszámon is választ kaphatnak: 06-30/992-9292 SZERKESZTŐI ÜZENETEK LELKI LEVELESLÁDA FORTUNÁTUS DOKTOR „Fekete mese’’jelige. „Rögtön helyreigazítással kell kezdenem. Mert még a mesékben sem fordult elő az, ami apám­mal megesett. Ő volt a falu legszegényebb gyereke. Kilencen éltek egyet­len földes szobában, a község legszélén. És iskolás kora legelején életre szóló test-lelki barátságba jutott a település leggazdagabb emberének egyetlen fiával. Úgy kezdődött, hogy az Egri csillagok olvasóiként bejártak a hely­ség közkönyvtárába. Mindketten Bornemissza Gergely imádói lettek. A könyvtáros néni rájött erre, és elhalmozta mindkettőjüket a legszebb if­júsági regényekkel. Amikor apám nagyobbacska lett, pajtása rávette milliomos édesapját, hogy a napszámos család kisfiát az iskolaidő utá­ni órákra fogadja föl kifutónak, s adjon neki felnőttnek járó órabért. A két barát nagyjából egy időben házasodott. Hamarosan megszület­tem. Apám cimborájának neje jó négy évvel később szült egy kislányt. A két férfi testvéri viszonynál is szorosabb barátsága azt az egyezséget szülte köz­tük, hogy gyermekeik majdan összeházasodnak. Apám barátja anyagilag fedezte az én iskoláztatásomat. Érettségi után városi kollégiumba kerül­tem és főiskolai tanulmányokba kezdtem. Testvéri-pajtási kapcsolatban voltam a számomra kijelölt lánykával. Ámde jött a fekete fejezete a mi me­sés sorsunknak. Jótevőm váratlanul meghalt. És temetése után másfél hó­nappal elvitte édesapámat is a szívroham. Édesanyám - talán a csapások következtében is munkaképtelenné válva - otthonba került, így én mint friss diplomás próbálom most tovább működtetni a nekem szánt lányra maradt vállalatot. És most, ha kínlódva is, de rátérek levélírásom okára is. Csupa szeretettel teli pajtássággal foglalkoztam és foglalkozom ma is kijelölt jövedékelimmel. Pironkodva bevallom, hogy városi kollégista koromban volt néhány kalandom diáklányokkal. De azok mind futó kapcsolatok voltak. Hogy durván megvalljam: a szex parancsa volt az egész. Közben arra gondoltam, hogy vár rám egy lány és vele a jólét. Igen ám, de mi történt bő fél éve? A cég külterületi telepén van egy szoba, ahol szállást rendeztek be számomra, hogy onnan felügyeljem a dolgozókat meg az üzletfelek oly­kor hajnali jelentkezését is. Szóval vagy fél éve a vacsora utáni süte­ményt hozta ki nekem megözvegyült leendő anyósom. Megkínált ital­lal is­ és meglepetésemre befeküdt az ágyamba. Amikor zavartan kér­deztem, mit jelentsen ez, fölényesen azt a magyarázatot adta: így akar­ja elejét venni, hogy a házasságkötést megelőző két évben rákapassam vallásosan nevelt lányát a bűnös szerelemre. Ha vele élem ki vágyaimat, a lánya biztonságban lesz tőlem. Kínlódva írom le: nem kellett sokat győzködnie. Most ott tartok, hogy heti két-három estén is itt van a hölgy, akit, mivel kikérte magának, már nem szólítok néninek. És ő mindezek mellett gyűj­tögeti már a lánya számára a kelengyét. Jóma­gam pedig mind keservesebben gondolok a sorra kerülő esküvőre. Milyen házasságom lesz? Szerelmes nem vagyok a kijelölt páromba, csak testvérkét látok benne. Anyósjelöltem iránt elveszítettem korábbi feltétlen tiszteletemet. Csak egy vénecske szexpartner számomra. Közben föl-fölbukkannak a környezetemben szemrevaló, művelt, irán­tam vonzalmat sejtető nők. Egyikkel-másikkal randiztam is már. De mind azzal a vallomásommal zárult, hogy nem vagyok már szabad. Ha elveszem a kijelölt lányt, gazdag, irigyelt ember leszek. Ha ki­hátrálok ebből a kapcsolatból tán még álláshoz se jutok a mai világban. De megszabadulok egy szégyenletes szexuális viszonytól. Jaj, jaj, jaj!" Ritkán végződik úgy egy levél, melyre oly könnyű volna válaszol­nom, mint az Önére. Gondolom, rovatom olvasóinak zöme is egyet­ért velem. A jóságos ember, aki szívbéli barátságába fogadta az Ön édesapját fiával együtt, nem tudhatta, miként alakul a megmaradók viszonya, amikor ő már nem lesz közöttük. Aligha számított arra, hogy a házaspárnak szánt kedves fiatalok nem szerelemmel kötődnek majd egymáshoz, hanem csak mint régi barátok. Tehát nem valószí­nű, hogy a vagyon együtt tartását is szolgáló házasság szerelmet és boldogságot hozna számukra. Nem ártana nyugodt, megértő beszél­getésben ezt már most tisztázniuk egymással. Nem ajánlom, hogy a diskurzusba bevonják a lány mamáját... Ugyanis kétlem, hogy a lá­nya tisztaságának megőrzéséért lépett volna szexuális viszonyba Ön­nel. Hajlok arra a nagyon is prózai magyarázatra: az özvegy nélkülözi a férfipartnert, s úgy véli, ily módon, titokban, a „lebukás” kockázata nélkül juthat olyan gyönyörhöz, aminőt bizonyos életkorig minden egészséges nő igényel. Nem tudom, az asszonyság hány esztendős. Arról viszont gyak­ran hallok, hogy a magukra maradt asszonyok egy része szívesen te­remt testi kapcsolatot fiatal, házassági kötelék által nem korlátozott férfiakkal. Művészi körökben néha teljes nyíltsággal jönnek létre ilyen viszonyok. (Nem volt titok, hogy az elmúlt emberöltő egyik legna­gyobb művész asszonya egy nálánál harmincegy évvel fiatalabb pá­lyatársával élt évekig szerelemben.) Önnek azonban inkább házas­társra, családra lenne szüksége. Ezért tapintatosan, udvariasan, de határozottan szakadjon el az özvegytől. Még azon az áron is, ha ezzel el kell veszítenie a gazdag család vállalkozásában betöltött állását. Ha nem is könnyű manapság állást szerezni, de nem hinném, hogy Ön, aki ilyen erkölcsi tehertől kíván szabadulni, örökre kereset nélkül ma­rad. Végszükség esetén még magam is megpróbálnék segíteni az el­helyezkedésében. JOGÁSZUNK VÁLASZOL DR. SZAKÁCS GYULA Mostani írásunkban az alkalmi munkavállalói könyvvel való kivételes foglalkoztatás jogi sza­bályozásáról szólunk. A munka törvénykönyvében megfogalmazottakon túl egy kivé­teles foglalkoztatási lehetőségt teremt meg az alkalmi munkavállalói könyvvel (a továbbiakban: am-könyv) történő foglalkoztatásról és az ehhez kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény. A törvény alapvetően annak a munkáltatói kör­nek az igényeire épül, amely nem foglalkoztat rendszeresen alkalma­zottakat, így a munkajogi, adóügyi, társadalombiztosítási, számviteli ismeretei is minimálisak, ugyanakkor alkalomszerűen érdekeltté vá­lik magánszemély(ek) alkalmazásában. Számukra, vagyis a vállalko­zói tevékenységet nem végző magánszemélyekre kiterjedően akarta megalapozni a törvény a legális foglalkoztatást, mégpedig az egyéb­ként előírt adminisztrációs terhek csökkentésével, illetve leegyszerű­sítésével. Ugyanakkor a munkaviszonnyal nem rendelkező, főként al­kalmi munkából élők számára is könnyebb a munka világába való be­illeszkedés, a társadalombiztosítási és a munkanélküli-ellátásra való jogosultsághoz szükséges legális munkaviszonyban töltött idő meg­szerzése, a munkáért járó bérjövedelem kimutatása. A tapasztalatok szerint elsősorban a munkanélküli-járadékban, a jövedelempótló támogatásban részesülők igyekeznek legalizálni a fe­ketemunkájukat és élni azzal a lehetőséggel, hogy alkalmi munkavég­zéssel két év alatt megszerezzék a munkanélküli-ellátásban maradás­hoz szükséges 180 napos biztosítási időt. A törvény ilyen céllal rendel­te el az alkalmi munkavállalói könyv bevezetését, amely - a ledolgo­zott munkanapok, a munkavállalót érintő társadalombiztosítási szol­gáltatásokhoz szükséges adatok regisztrálásán túl - lehetővé teszi, hogy a munkáltató egy megfelelő értékű közteherjegy beragasztásával eleget tudjon tenni mind a saját, mind a nála napi munkát vállaló al­kalmazott közteherfizetési kötelezettségeinek. Az am-könyvel való foglalkoztatás szabályainak lényege, hogy a munkáltatónak és a munkavállalónak nem szükséges megkötnie a munka törvénykönyvében előírt munkaszerződést, hanem a törvény­ben meghatározott rövid időtartamú foglalkoztatások esetén elegendő az alkalmi munkavállalói könyv megfelelő kitöltése és aláírása, illetve a napi munkavégzéshez és bérfizetéshez kötődő közteherjegyek beragasz­tása és érvényesítése. A munkáltató így mentesül a külön munkaszerző­dés megkötésének kötelezettsége alól, illetve egyéb munkajogi, adóügyi, társadalombiztosítási, számviteli bizonylatokat sem kell vezetnie. A törvény kizárja az am-könyves foglalkoztatásból az előnyugdíj­ban részesülő személyt. Mint arra már utaltunk, a jogszabály korlátoz­za az am-könyvel való foglalkoztatás időtartamát, megelőzve ezzel, hogy a foglalkoztatással kapcsolatos adminisztrációs könnyítést alkal­mi munkavégzésnek álcázott, valójában azonban tényleges és folya­matos munkavégzésre irányuló jogviszonyok körében is alkalmazzák Ezért a törvény előírja, hogy az alkalmi foglalkoztatás időtartama egy naptári évben összesen 120 nap, de ugyanazon munkáltatónál éves szinten összesen 90 napot lehet dolgozni, legfeljebb öt egymást követő naptári napig és egy naptári hónapon belül leg­feljebb 15 naptári napig. A munkaviszony na­ponta jön létre, így az am-könyvet is naponta kell kitölteni abban az esetben is, ha az alkalmi foglalkoztatás öt egy­mást követő naptári napig tart. A munkaszerződés kötelező tartalmi elemeit az am-könyv soronként tartalmazza. A teljesen kitöltött sor s abban a munkavállaló és a munkáltató aláírása együttesen tekintendő a munka törvénykönyvében szabályozott munkaszerződésnek. A munkavállaló köteles a munkavégzés helyén magánál tartani az am-könyvet, hogy ez egy munkaügyi ellenőrzés során azonnal be­mutatható legyen. A munkáltató az am-könyv naprakész kitöltésére vonatkozó kötelezettsége mellett az így foglalkoztatott munkaválla­lókról belső nyilvántartást is köteles vezetni. Ennek tartalmaznia kell a munkavállaló adatait, az am-könyv sorszámát, a beragasztott köz­teherjegy értékét, a nettó kifizetés összegét, valamint mindezek igazo­lásaként a munkavállaló aláírását. (A felhasznált közteherjegyet és az ehhez kapcsolódó bizonylatokat szigorú számadású nyomtatványok­ként kell kezelni.) Az alkalmi munkavállalói könyvet a munkavállaló­nak kell beszereznie, kérésére a lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes munkaügyi központ kirendeltsége állítja ki ingyene­sen, illetve kérhető a települési önkormányzat jegyzőinél is, ahol erre a kirendeltség és az önkormányzat megállapodást kötött. A munka­­vállaló az am-könyvet adott éven belül bármikor kiválthatja, és a tárgyévet követő január 15-éig kell leadnia a kiállítónál az igazolások kiállítása és az adatok továbbítása céljából. Az am-könyvet a kiállító visszaadja a munkavállalónak, és az köteles megőrizni. Az alkalmi foglalkoztatás során kifizetett munkadíjat, illetve a hoz­zá tartozó és beragasztandó közteherjegyek értékét, valamint az ellátási alapként figyelembe veendő kifizetés összegét a törvény melléklete ha­tározza meg. A közteherjegy az egynapos munkaszerződésekre tekin­tettel nem tartalmazza a négyszázalékos egészségbiztosítási járulékot. Ezzel áll összhangban az egészségügyi szolgáltatás is. Nevezetesen egy nap után ezen a jogon nem jár táppénz - kivéve a baleseti táppénzt -, de az alkalmi munkavállalót megilleti az egészségügyi szolgáltatás, a bal­eseti egészségügyi szolgáltatás és a szolgálati idő. A közteherjegyek a postán szerezhetők be. Ha a munkáltató munkanélkülit foglalkoztat am­ könyvel, akkor a beragasztott közte­herjegyek meghatározott százaléka támogatásként igényelhető. A munkanélküli-járadékban részesülő személy az általa folytatott kere­ső tevékenységet és az ebből származó jövedelmet legkésőbb a mun­kakezdést megelőző napon, a kereső tevékenység megszűnését a megszűnést követő napon köteles bejelenteni a munkaügyi központ­nak. A munkaügyi kirendeltség által megjelölt időpontban az al­­könyvet be kell mutatni. Amennyiben a munkanélküli-járadékban részesülő személy alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkavi­szonyban állt, ezekre a napokra szüneteltetik az ellátást, és a munka­nélküli-járadékot is csökkentett összegben folyósítják. Ugyanilyen bejelentési kötelezettséget ír elő a törvény a jövedelempótló ellátásban és rendszeres szociális segélyben részesülő személyekre is. AZ ORVOS VÁLASZOL DR. SZIRMÁK ESZTER „GYÓGYSZERNÉV” jeligére. Az utóbbi időben több olvasónk is arra kért, írjam meg egy­­egy bizonyos betegségre, tünetre szolgáló orvosság nevét. Kérem, értsék meg, kedves olvasóim, hogy ezt számos ok miatt nem tehetem. A legfontosabb: nem rendelke­zem annyi információval, amennyi felha­talmazhatna arra, hogy konkrét gyógysze­res terápiát javasoljak. Tudvalevő ugyanis, hogy bármilyen gyógyszernek, így például még egy, a laikus számára ártalmatlannak tűnő potencianövelő szernek is, jótékony hatása mellett akár halált okozó mellékha­tása is lehet. Nemhiába kérnek sokszor az urológusok kardiológiai szakvéleményt, mielőtt receptre felírnák páciensüknek pél­dául a szóban forgó gyógyszert. De halált okozhat akár egy szemfájdalom-csillapító is a rá érzékeny embernél. Mindemellett egy adott hatóanyagot számos, különféle márkaneveken futó gyógyszer is tartalmazhat, s azok megis­mertetése nélkül csupáncsak egy szer ki­ragadása nem lenne etikus. Egyébként is rovatunknak elsősorban az a célja, hogy iránytűként szolgáljon a betegségek, min­denféle vizsgálat és gyógymód útvesztőjé­ben. Olvasóinknak az egészségügyi isme­reteik gyarapításával szeretnénk segíteni egy-egy betegség megelőzésében, felis­merésében, illetve egy-egy lépés megté­telében a kigyógyuláshoz vezető úton. „REMÉNYSÉG” jeligére. Levélírónk hét ével ezelőtt, gyermekei bárányhimlős fertőzé­se után lázas lett, nyirokcsomó-duzzana­tokat észlelt a hajlatokban, erőtlenné vált, egyre többször szenvedett hidegrázástól. Mint írja, számos vizsgálaton esett át, de az azóta is fennálló gyengésének okát máig nem találták meg. A bárányhimlőt a herpeszvírus egyik fajtája okozza. A betegség vagy bárány­himlő vagy övsömör képében jelentkezik. A bárányhimlő igen ragályos, általában gyermekbetegség. A bőr- és nyálkahártya elváltozásainak érintésével vagy csepp­fertőzéssel terjed. A vírusfertőzés és az el­ső tünetek megjelenése közötti idő tíz­húsz nap. A betegséggel járó láz, rossz közérzet gyermekkorban általában eny­he, felnőttkorban sokkal erőteljesebb. A hólyagok először a szájban és a ga­ratban jelennek meg. Gyors kifakadásuk után kis fekélyek keletkeznek. A viszkető hólyagok később az arcon, a hajas fejbő­rön, a törzsön jelentkeznek, s kisebb számban a végtagokon is megjelennek. A hólyagok végül pörkkel gyógyulnak. A ki­fakadó hólyagok tartalma víztiszta folya­dék. A folyamat mindaddig fertőz, amíg a pörkök le nem száradnak. A gyermekkori fertőzést követően a vírus az idegszövet­ben marad. Csak később, az újraaktiváló­­dás során alakul ki az övsömör, mely igen fájdalmas, hólyagos kiütéseket okoz a bőrnek azon a részén, amelynek a beideg­zését az a gerincvelői dúc látja el, amelyik­ben az aktiválódott vírus addig megbújt. A fertőzés után hét éves fennmaradt gyengeség oka - véleményem szerint - máshol keresendő. Bár leleteinek máso­latát nem küldte el, leveléből úgy tűnik, hogy orvosai sem fertőzést, sem ideg­­gyógyászati eltérést, sem gyomor-bél­rendszeri betegséget, sem pedig nőgyó­gyászati bajt nem találtak a háttérben. Gyengeséget okozhat idült gyulladás, hormonális eltérés, így pajzsmirigybeteg­ség, a mellékvese rendellenes működése. Kiválthatja izombetegség, izomgyulla­dás, amelynek hátterében autoimmun folyamat állhat. Ha még mindig szenved hidegrázástól, visszatérő láztól, esetlege­sen felmerülhet tályog jelenléte is a szer­vezetben. Ezt a gyanút izotópos vizsgálat­tal lehet megerősíteni vagy kizárni. Kérdezze meg orvosát, aki ismeri kortörténetét és leleteit, hogy állhat-e a panaszok hátterében a fölsoroltak egyike. Ha igen, a megfelelő, célirányos vizsgálat elvégzése segíthet a bajok valós okának felderítésében.

Next