Szabad Föld, 2004. január-június (60. évfolyam, 1-26. szám)
2004-05-14 / 20. szám
14 2004. MÁJUS 14.Szabadföld PR. MÉSZÁROS GYULÁNÉ Aranyossy Kálmánné szegedi olvasónk kérdése: „Részvénytársaságunk különböző természetbeni juttatásokat ad a munkaviszonyban álló alkalmazottaknak, így a cég - a munka zökkenőmentes elvégzéséhez - mobiltelefon-használatot biztosít vezető munkatársai számára. Kollektív szerződésünk nincs, a telefonhívások költségét számla alapján téríti meg társaságunk a szolgáltató részére. Igen ám, de a telefonhívásokról olyan tételes hívószámonkénti kimutatás nem áll rendelkezésre, amelynek alapján beszélgetésről beszélgetésre el lehetne dönteni, hivatalos, illetve magánjellegű-e. Milyen adóvonzata van így ennek a juttatásnak? A másik kérdés, amiben a segítségét kérem: különféle jegy-, illetve bérletértékesítő intézmények közvetítésével színházjegyet, bérletet vásárolunk, amelyekkel a kollégáink színházi előadásokat látogathatnak. Kérdésem, hogy adómentesen lehet-e kezelni az ilyenfajta juttatást?” Amennyiben a mobiltelefon használati díját a munkáltató viseli - függetlenül attól, hogy azok hivatalos vagy magánjellegű beszélgetések -, az így kifizetett díj a magánszemélyek munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. Amennyiben a magánbeszélgetések díja külön is megállapítható, és ezt a magánszemélyeknek nem kell megtéríteniük, akkor csak ez az összeg számít munkaviszonyból származó jövedelemnek. A művelődési intézményi szolgáltatás adómentes természetbeni juttatás. Az adómentességet nem befolyásolja, hogy milyen értékesítőn keresztül vásárolja meg a juttató a bérletet vagy a jegyet. Az adómentesség feltétele az, hogy művelődési intézmény szolgáltatását vásárolja meg a juttató. Művelődési intézmény az állami, önkormányzati költségvetési fenntartású közművelődési intézmény, könyvtár, előadó-művészeti intézmény. MIT HOZ? _______LANTOS GITTA_______ ( Többen érdeklődtek az alginit beszerzési lehetőségéről. Ezúton küldjük a lelőhely címét, ahol bővebb felvilágosítást is kaphatnak olvasóink: 8291 Nagyvázsony, Gesztenye sor 2. Telefonszám: 06-88/264-308 vagy 06-88/264-731. 1 Nagy Imre nevű olvasónk kérésére a Bosch háztartási kisgépek márkaszervizének a címét küldjük, ahol a húsdarálóhoz való alkatrész is beszerezhető. A cím: Budapest XII. kerület, Királyhágó tér 8. Telefonszám: 06-1/489-5461. „Kisméretű balettcipőt keresek” - írja Jónásné Százhalombattáról. A Troli rövidáruüzletet keresse föl, amely a testnevelés és a tánckultúra különféle kellékeit, ruházatát forgalmazza széles választékban, gyermek- és felnőttméretben egyaránt. Itt kapható többek között jazz- és spicc-cipő is. Az üzlet címe: 1074 Budapest, Dohány utca 47. Telefonszáma: 06-1/342-3885. Karancs típusú tűzhelyéhez elzárógombokat kereső olvasónknak az alábbi címet küldjük: Budapest IX. kerület, Dési Huber utca 20. Telefonszám: 06-1/280-6557. Sí Kásárdácz Imre nevű olvasónknak javasoljuk, hogy keresse fel a Gumi és Síküveg Kft. üzletét, ahol betétes és betét nélküli pévécé- és gumitömlőket egyaránt forgalmaznak. Kaphatók itt különféle elektromos szigetelőanyagok és csúszásgátló szőnyegek is. A cím: Budapest VIIl. kerület, Dobozy út 33. Telefonszám: 06-1/333-8947. ■ Szita Tamásné nevű olvasónk kérésére tudtuk meg, hogy a Kalle Hungária Kft., budapesti, a IX. kerület, Hentes utca 11. szám alatt található üzletében vásárolhat sonkahálót és műbeleket. Itt kaphatók még különféle fűszerkeverékek és adalékanyagok is. A telefonszám: 06-1/216-2543. Olvasóink kérdéseikre az alábbi telefonszámon is választ kaphatnak: 06-30/992-9292 SZERKESZTŐI ÜZENETEK LELKI LEVELESLÁDA FORTUNÁTUS DOKTOR „Fekete mese’’jelige. „Rögtön helyreigazítással kell kezdenem. Mert még a mesékben sem fordult elő az, ami apámmal megesett. Ő volt a falu legszegényebb gyereke. Kilencen éltek egyetlen földes szobában, a község legszélén. És iskolás kora legelején életre szóló test-lelki barátságba jutott a település leggazdagabb emberének egyetlen fiával. Úgy kezdődött, hogy az Egri csillagok olvasóiként bejártak a helység közkönyvtárába. Mindketten Bornemissza Gergely imádói lettek. A könyvtáros néni rájött erre, és elhalmozta mindkettőjüket a legszebb ifjúsági regényekkel. Amikor apám nagyobbacska lett, pajtása rávette milliomos édesapját, hogy a napszámos család kisfiát az iskolaidő utáni órákra fogadja föl kifutónak, s adjon neki felnőttnek járó órabért. A két barát nagyjából egy időben házasodott. Hamarosan megszülettem. Apám cimborájának neje jó négy évvel később szült egy kislányt. A két férfi testvéri viszonynál is szorosabb barátsága azt az egyezséget szülte köztük, hogy gyermekeik majdan összeházasodnak. Apám barátja anyagilag fedezte az én iskoláztatásomat. Érettségi után városi kollégiumba kerültem és főiskolai tanulmányokba kezdtem. Testvéri-pajtási kapcsolatban voltam a számomra kijelölt lánykával. Ámde jött a fekete fejezete a mi mesés sorsunknak. Jótevőm váratlanul meghalt. És temetése után másfél hónappal elvitte édesapámat is a szívroham. Édesanyám - talán a csapások következtében is munkaképtelenné válva - otthonba került, így én mint friss diplomás próbálom most tovább működtetni a nekem szánt lányra maradt vállalatot. És most, ha kínlódva is, de rátérek levélírásom okára is. Csupa szeretettel teli pajtássággal foglalkoztam és foglalkozom ma is kijelölt jövedékelimmel. Pironkodva bevallom, hogy városi kollégista koromban volt néhány kalandom diáklányokkal. De azok mind futó kapcsolatok voltak. Hogy durván megvalljam: a szex parancsa volt az egész. Közben arra gondoltam, hogy vár rám egy lány és vele a jólét. Igen ám, de mi történt bő fél éve? A cég külterületi telepén van egy szoba, ahol szállást rendeztek be számomra, hogy onnan felügyeljem a dolgozókat meg az üzletfelek olykor hajnali jelentkezését is. Szóval vagy fél éve a vacsora utáni süteményt hozta ki nekem megözvegyült leendő anyósom. Megkínált itallal is és meglepetésemre befeküdt az ágyamba. Amikor zavartan kérdeztem, mit jelentsen ez, fölényesen azt a magyarázatot adta: így akarja elejét venni, hogy a házasságkötést megelőző két évben rákapassam vallásosan nevelt lányát a bűnös szerelemre. Ha vele élem ki vágyaimat, a lánya biztonságban lesz tőlem. Kínlódva írom le: nem kellett sokat győzködnie. Most ott tartok, hogy heti két-három estén is itt van a hölgy, akit, mivel kikérte magának, már nem szólítok néninek. És ő mindezek mellett gyűjtögeti már a lánya számára a kelengyét. Jómagam pedig mind keservesebben gondolok a sorra kerülő esküvőre. Milyen házasságom lesz? Szerelmes nem vagyok a kijelölt páromba, csak testvérkét látok benne. Anyósjelöltem iránt elveszítettem korábbi feltétlen tiszteletemet. Csak egy vénecske szexpartner számomra. Közben föl-fölbukkannak a környezetemben szemrevaló, művelt, irántam vonzalmat sejtető nők. Egyikkel-másikkal randiztam is már. De mind azzal a vallomásommal zárult, hogy nem vagyok már szabad. Ha elveszem a kijelölt lányt, gazdag, irigyelt ember leszek. Ha kihátrálok ebből a kapcsolatból tán még álláshoz se jutok a mai világban. De megszabadulok egy szégyenletes szexuális viszonytól. Jaj, jaj, jaj!" Ritkán végződik úgy egy levél, melyre oly könnyű volna válaszolnom, mint az Önére. Gondolom, rovatom olvasóinak zöme is egyetért velem. A jóságos ember, aki szívbéli barátságába fogadta az Ön édesapját fiával együtt, nem tudhatta, miként alakul a megmaradók viszonya, amikor ő már nem lesz közöttük. Aligha számított arra, hogy a házaspárnak szánt kedves fiatalok nem szerelemmel kötődnek majd egymáshoz, hanem csak mint régi barátok. Tehát nem valószínű, hogy a vagyon együtt tartását is szolgáló házasság szerelmet és boldogságot hozna számukra. Nem ártana nyugodt, megértő beszélgetésben ezt már most tisztázniuk egymással. Nem ajánlom, hogy a diskurzusba bevonják a lány mamáját... Ugyanis kétlem, hogy a lánya tisztaságának megőrzéséért lépett volna szexuális viszonyba Önnel. Hajlok arra a nagyon is prózai magyarázatra: az özvegy nélkülözi a férfipartnert, s úgy véli, ily módon, titokban, a „lebukás” kockázata nélkül juthat olyan gyönyörhöz, aminőt bizonyos életkorig minden egészséges nő igényel. Nem tudom, az asszonyság hány esztendős. Arról viszont gyakran hallok, hogy a magukra maradt asszonyok egy része szívesen teremt testi kapcsolatot fiatal, házassági kötelék által nem korlátozott férfiakkal. Művészi körökben néha teljes nyíltsággal jönnek létre ilyen viszonyok. (Nem volt titok, hogy az elmúlt emberöltő egyik legnagyobb művész asszonya egy nálánál harmincegy évvel fiatalabb pályatársával élt évekig szerelemben.) Önnek azonban inkább házastársra, családra lenne szüksége. Ezért tapintatosan, udvariasan, de határozottan szakadjon el az özvegytől. Még azon az áron is, ha ezzel el kell veszítenie a gazdag család vállalkozásában betöltött állását. Ha nem is könnyű manapság állást szerezni, de nem hinném, hogy Ön, aki ilyen erkölcsi tehertől kíván szabadulni, örökre kereset nélkül marad. Végszükség esetén még magam is megpróbálnék segíteni az elhelyezkedésében. JOGÁSZUNK VÁLASZOL DR. SZAKÁCS GYULA Mostani írásunkban az alkalmi munkavállalói könyvvel való kivételes foglalkoztatás jogi szabályozásáról szólunk. A munka törvénykönyvében megfogalmazottakon túl egy kivételes foglalkoztatási lehetőségt teremt meg az alkalmi munkavállalói könyvvel (a továbbiakban: am-könyv) történő foglalkoztatásról és az ehhez kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény. A törvény alapvetően annak a munkáltatói körnek az igényeire épül, amely nem foglalkoztat rendszeresen alkalmazottakat, így a munkajogi, adóügyi, társadalombiztosítási, számviteli ismeretei is minimálisak, ugyanakkor alkalomszerűen érdekeltté válik magánszemély(ek) alkalmazásában. Számukra, vagyis a vállalkozói tevékenységet nem végző magánszemélyekre kiterjedően akarta megalapozni a törvény a legális foglalkoztatást, mégpedig az egyébként előírt adminisztrációs terhek csökkentésével, illetve leegyszerűsítésével. Ugyanakkor a munkaviszonnyal nem rendelkező, főként alkalmi munkából élők számára is könnyebb a munka világába való beilleszkedés, a társadalombiztosítási és a munkanélküli-ellátásra való jogosultsághoz szükséges legális munkaviszonyban töltött idő megszerzése, a munkáért járó bérjövedelem kimutatása. A tapasztalatok szerint elsősorban a munkanélküli-járadékban, a jövedelempótló támogatásban részesülők igyekeznek legalizálni a feketemunkájukat és élni azzal a lehetőséggel, hogy alkalmi munkavégzéssel két év alatt megszerezzék a munkanélküli-ellátásban maradáshoz szükséges 180 napos biztosítási időt. A törvény ilyen céllal rendelte el az alkalmi munkavállalói könyv bevezetését, amely - a ledolgozott munkanapok, a munkavállalót érintő társadalombiztosítási szolgáltatásokhoz szükséges adatok regisztrálásán túl - lehetővé teszi, hogy a munkáltató egy megfelelő értékű közteherjegy beragasztásával eleget tudjon tenni mind a saját, mind a nála napi munkát vállaló alkalmazott közteherfizetési kötelezettségeinek. Az am-könyvel való foglalkoztatás szabályainak lényege, hogy a munkáltatónak és a munkavállalónak nem szükséges megkötnie a munka törvénykönyvében előírt munkaszerződést, hanem a törvényben meghatározott rövid időtartamú foglalkoztatások esetén elegendő az alkalmi munkavállalói könyv megfelelő kitöltése és aláírása, illetve a napi munkavégzéshez és bérfizetéshez kötődő közteherjegyek beragasztása és érvényesítése. A munkáltató így mentesül a külön munkaszerződés megkötésének kötelezettsége alól, illetve egyéb munkajogi, adóügyi, társadalombiztosítási, számviteli bizonylatokat sem kell vezetnie. A törvény kizárja az am-könyves foglalkoztatásból az előnyugdíjban részesülő személyt. Mint arra már utaltunk, a jogszabály korlátozza az am-könyvel való foglalkoztatás időtartamát, megelőzve ezzel, hogy a foglalkoztatással kapcsolatos adminisztrációs könnyítést alkalmi munkavégzésnek álcázott, valójában azonban tényleges és folyamatos munkavégzésre irányuló jogviszonyok körében is alkalmazzák Ezért a törvény előírja, hogy az alkalmi foglalkoztatás időtartama egy naptári évben összesen 120 nap, de ugyanazon munkáltatónál éves szinten összesen 90 napot lehet dolgozni, legfeljebb öt egymást követő naptári napig és egy naptári hónapon belül legfeljebb 15 naptári napig. A munkaviszony naponta jön létre, így az am-könyvet is naponta kell kitölteni abban az esetben is, ha az alkalmi foglalkoztatás öt egymást követő naptári napig tart. A munkaszerződés kötelező tartalmi elemeit az am-könyv soronként tartalmazza. A teljesen kitöltött sor s abban a munkavállaló és a munkáltató aláírása együttesen tekintendő a munka törvénykönyvében szabályozott munkaszerződésnek. A munkavállaló köteles a munkavégzés helyén magánál tartani az am-könyvet, hogy ez egy munkaügyi ellenőrzés során azonnal bemutatható legyen. A munkáltató az am-könyv naprakész kitöltésére vonatkozó kötelezettsége mellett az így foglalkoztatott munkavállalókról belső nyilvántartást is köteles vezetni. Ennek tartalmaznia kell a munkavállaló adatait, az am-könyv sorszámát, a beragasztott közteherjegy értékét, a nettó kifizetés összegét, valamint mindezek igazolásaként a munkavállaló aláírását. (A felhasznált közteherjegyet és az ehhez kapcsolódó bizonylatokat szigorú számadású nyomtatványokként kell kezelni.) Az alkalmi munkavállalói könyvet a munkavállalónak kell beszereznie, kérésére a lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes munkaügyi központ kirendeltsége állítja ki ingyenesen, illetve kérhető a települési önkormányzat jegyzőinél is, ahol erre a kirendeltség és az önkormányzat megállapodást kötött. A munkavállaló az am-könyvet adott éven belül bármikor kiválthatja, és a tárgyévet követő január 15-éig kell leadnia a kiállítónál az igazolások kiállítása és az adatok továbbítása céljából. Az am-könyvet a kiállító visszaadja a munkavállalónak, és az köteles megőrizni. Az alkalmi foglalkoztatás során kifizetett munkadíjat, illetve a hozzá tartozó és beragasztandó közteherjegyek értékét, valamint az ellátási alapként figyelembe veendő kifizetés összegét a törvény melléklete határozza meg. A közteherjegy az egynapos munkaszerződésekre tekintettel nem tartalmazza a négyszázalékos egészségbiztosítási járulékot. Ezzel áll összhangban az egészségügyi szolgáltatás is. Nevezetesen egy nap után ezen a jogon nem jár táppénz - kivéve a baleseti táppénzt -, de az alkalmi munkavállalót megilleti az egészségügyi szolgáltatás, a baleseti egészségügyi szolgáltatás és a szolgálati idő. A közteherjegyek a postán szerezhetők be. Ha a munkáltató munkanélkülit foglalkoztat am könyvel, akkor a beragasztott közteherjegyek meghatározott százaléka támogatásként igényelhető. A munkanélküli-járadékban részesülő személy az általa folytatott kereső tevékenységet és az ebből származó jövedelmet legkésőbb a munkakezdést megelőző napon, a kereső tevékenység megszűnését a megszűnést követő napon köteles bejelenteni a munkaügyi központnak. A munkaügyi kirendeltség által megjelölt időpontban az alkönyvet be kell mutatni. Amennyiben a munkanélküli-járadékban részesülő személy alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban állt, ezekre a napokra szüneteltetik az ellátást, és a munkanélküli-járadékot is csökkentett összegben folyósítják. Ugyanilyen bejelentési kötelezettséget ír elő a törvény a jövedelempótló ellátásban és rendszeres szociális segélyben részesülő személyekre is. AZ ORVOS VÁLASZOL DR. SZIRMÁK ESZTER „GYÓGYSZERNÉV” jeligére. Az utóbbi időben több olvasónk is arra kért, írjam meg egyegy bizonyos betegségre, tünetre szolgáló orvosság nevét. Kérem, értsék meg, kedves olvasóim, hogy ezt számos ok miatt nem tehetem. A legfontosabb: nem rendelkezem annyi információval, amennyi felhatalmazhatna arra, hogy konkrét gyógyszeres terápiát javasoljak. Tudvalevő ugyanis, hogy bármilyen gyógyszernek, így például még egy, a laikus számára ártalmatlannak tűnő potencianövelő szernek is, jótékony hatása mellett akár halált okozó mellékhatása is lehet. Nemhiába kérnek sokszor az urológusok kardiológiai szakvéleményt, mielőtt receptre felírnák páciensüknek például a szóban forgó gyógyszert. De halált okozhat akár egy szemfájdalom-csillapító is a rá érzékeny embernél. Mindemellett egy adott hatóanyagot számos, különféle márkaneveken futó gyógyszer is tartalmazhat, s azok megismertetése nélkül csupáncsak egy szer kiragadása nem lenne etikus. Egyébként is rovatunknak elsősorban az a célja, hogy iránytűként szolgáljon a betegségek, mindenféle vizsgálat és gyógymód útvesztőjében. Olvasóinknak az egészségügyi ismereteik gyarapításával szeretnénk segíteni egy-egy betegség megelőzésében, felismerésében, illetve egy-egy lépés megtételében a kigyógyuláshoz vezető úton. „REMÉNYSÉG” jeligére. Levélírónk hét ével ezelőtt, gyermekei bárányhimlős fertőzése után lázas lett, nyirokcsomó-duzzanatokat észlelt a hajlatokban, erőtlenné vált, egyre többször szenvedett hidegrázástól. Mint írja, számos vizsgálaton esett át, de az azóta is fennálló gyengésének okát máig nem találták meg. A bárányhimlőt a herpeszvírus egyik fajtája okozza. A betegség vagy bárányhimlő vagy övsömör képében jelentkezik. A bárányhimlő igen ragályos, általában gyermekbetegség. A bőr- és nyálkahártya elváltozásainak érintésével vagy cseppfertőzéssel terjed. A vírusfertőzés és az első tünetek megjelenése közötti idő tízhúsz nap. A betegséggel járó láz, rossz közérzet gyermekkorban általában enyhe, felnőttkorban sokkal erőteljesebb. A hólyagok először a szájban és a garatban jelennek meg. Gyors kifakadásuk után kis fekélyek keletkeznek. A viszkető hólyagok később az arcon, a hajas fejbőrön, a törzsön jelentkeznek, s kisebb számban a végtagokon is megjelennek. A hólyagok végül pörkkel gyógyulnak. A kifakadó hólyagok tartalma víztiszta folyadék. A folyamat mindaddig fertőz, amíg a pörkök le nem száradnak. A gyermekkori fertőzést követően a vírus az idegszövetben marad. Csak később, az újraaktiválódás során alakul ki az övsömör, mely igen fájdalmas, hólyagos kiütéseket okoz a bőrnek azon a részén, amelynek a beidegzését az a gerincvelői dúc látja el, amelyikben az aktiválódott vírus addig megbújt. A fertőzés után hét éves fennmaradt gyengeség oka - véleményem szerint - máshol keresendő. Bár leleteinek másolatát nem küldte el, leveléből úgy tűnik, hogy orvosai sem fertőzést, sem ideggyógyászati eltérést, sem gyomor-bélrendszeri betegséget, sem pedig nőgyógyászati bajt nem találtak a háttérben. Gyengeséget okozhat idült gyulladás, hormonális eltérés, így pajzsmirigybetegség, a mellékvese rendellenes működése. Kiválthatja izombetegség, izomgyulladás, amelynek hátterében autoimmun folyamat állhat. Ha még mindig szenved hidegrázástól, visszatérő láztól, esetlegesen felmerülhet tályog jelenléte is a szervezetben. Ezt a gyanút izotópos vizsgálattal lehet megerősíteni vagy kizárni. Kérdezze meg orvosát, aki ismeri kortörténetét és leleteit, hogy állhat-e a panaszok hátterében a fölsoroltak egyike. Ha igen, a megfelelő, célirányos vizsgálat elvégzése segíthet a bajok valós okának felderítésében.