Szabad Föld, 2010. július-december (66. évfolyam, 26-52. szám)

2010-09-10 / 36. szám

32| Házunk tája Padlizsánlila álmok SZILÁGYI IMRE CSALÁDJÁVAL termálvízfűtésű üvegházakat működtet Szőregen. A törökparadicsomnak is nevezett padlizsánt az idei évtől termesztik, majd egy rész közreműködésével nagy áruházláncban forgalmazzák. Szilágyi Imre padlizsánjai egy áruházláncban találnak vevőreT­ermelni szinte mindenki tud már, a növényvédelmen áll vagy bukik minden - mondja Szilágyi Imre. A fiatalember testvérével és apjával viszi közösen a vállalkozást. Több, holland mintájú üvegházban paprikát, paradicso­mot, uborkát és az idén először padlizsánt is termesztenek. Az egyik üvegházban álldogálunk, kö­rülöttünk több méter magasra felfuttatott zöldségek, a gyökerük nem is a földbe, hanem fehér fóliába burkolt kőzetgyapotba kapaszkodik. A szükséges tápanyagokat pontosan kiszámítva adagolják a növény­nek, amely nem veti meg az állandó, kelle­mes hőmérsékletet. A jó klíma a kártevők­nek is kedvez, amelyek így vidáman szapo­rodnak, ráadásul hamar ellenállnak az egyes növényvédő szereknek. Tulajdonkép­pen ezzel összefüggésben került a padlizsán Szilágyiék üvegházába.­­ A kártevők a paprikára hozták a bronzfoltosság vírusát - magyarázza a fiatal kertész. - A tripsz terjeszti, ez a szívo­­gató kártevő, ami ellen meglehetősen nehéz védekezni. A nyári paprikatermesztés ezért nem igazán sikeres. A padlizsánnak ará­nyosan kisebb a munkaerőigénye, viszont jobb az ára, s eddig nem volt különösebb hagyománya Magyarországon, ezért nem olyan nagy a konkurencia.­­ Nyáron a szabadban sokkal olcsóbban és szinte bárki tud szép paprikát, paradicso­mot meg uborkát termelni, viszont hatvan­forintos paprikaárnál egy ilyen költséges technológiával nem éri meg vele foglalkoz­ni. Ehhez a játékhoz nagyon sokba kerül az egyre drágább műtrágya. Idén annyiban jól jártunk, hogy a sok esőzés miatt a szabad földön később lehetett elindulni, így nyárra is versenyben maradtunk. A padlizsán vagy törökparadicsom egy burgonyaféle, a burgonyafélék családjába tartozik, amit elsősorban a mediterrán és az arab konyha használ. Formára tökre, színé­re viszont csakis padlizsánra hasonlít. Ma­gyarországon még mindig nem nevezhető egészen közismert ételnek, ami azért lehet, mert nem hús és nem krumpli. Éppen ezért Szilágyiéknak is az első gondjuk az értéke­sítés volt: jelenleg egy tész­en keresztül áruházláncok polcaira kerül a padlizsánjuk. Szilágyi Imre már nem az első az általam megismert termelők sorából, aki valami kü­lönlegességet állít elő, de fogyasztóként nem rajong érte különösebben. - Grillezni lehet, meg padlizsánkrémet készíteni belőle - szedi össze a gondolatait, de látszik, hogy az üvegházon kívül körülbelül akkor lát padli­zsánt, amikor felrakják a teherautóra. Sze­rencsére én ennél nagyobb reklámot tudok csapni ennek a sokoldalú növénynek: lecsó­ban, különböző rakott ételekben, magában sütve, sajttal és paradicsommal, mentás jog­hurttal, levesnek, nehéz zabának, de könnyű vacsorának is egyaránt nagyon jó. Termelőjét ez nem kell, hogy feltétlenül érdekelje: elég neki, hogy veszik, aztán hogy a vásárlók mit csinálnak vele, legyen az ő gondjuk. A lényeg, hogy a gazda is­merje a növény igényeit. A padlizsánnak ugyanis sok fényre van szüksége meg posz­­méhre a porzáshoz, ezért aztán télen nem lehet megtermelni néhány hónapig. Tudja, milyen tápanyagból mennyire van szüksé­ge a növénynek. Tudja, hogy az üzletláncok a 250-400 grammos padlizsánt fogadják el, a kisebbet vagy a nagyobbat nem szeretik. Tudja, hogy tavasszal, az első terméssel ko­moly felárat lehet zsebre tenni, ezért erre az időszakra érdemes elsősorban koncentrálni. Nyáron pedig jó a termés, de alacso­nyabbak az árak,amíg az ősz eléggé hullám­zó, attól függően, hogy a hideg fóliások meddig tudják nyújtani a szezont. Vagyis termelői szemmel a padlizsánról majdnem ugyanazt kell tudni, mint a paprikáról: ho­gyan védjük meg a tripszektől, és hogy va­lahol valakik valamiért megeszik. Tanács Gábor I­­Y­E­N J­Ó­K FODOR DOMOKOS, PÁLI. A küldött szilvale­veleken levéllikacsosodást okozó gomba, valamint korompenészgomba látható. Az előbbi főként a csonthéjas gyümölcsfák kór­okozója. A hidegkedvelő gomba a fertőzött növénymaradványokon áttelel, szaporító­képletei egy-két évig fertőzőképesek marad­nak, de komoly kárt csak hűvös, csapadékos tavaszt követően okoz. Idén erős fertőzés volt a cseresznye-, meggy-, szilva-, kajszi- és őszibarackfákon, a leveleket - a gomba fertőzése következtében - mintha átlyuggat­­ták volna. A levéltünetek mellett a hajtáso­kon, főként a rügyek körül 5-10 mm-es, ovális, barna foltokban sokszor felrepedezett elhalások voltak, a rügyek itt nem hajtottak ki. Ha a foltok a hajtást körülölelték, a fer­tőzés felett - hasonlóan a monília fertőzésé­hez - a hajtáscsúcs elszáradt. Védekezésként az elhalt hajtásokat - arasznyi egészséges résszel együtt - ajánlott levágni, a fertőzött részeket megsemmisíteni, és a sebet gomba­ölő szert is tartalmazó sebzáróval (Biocera, Vulneron Cs) kezelni. A további fertőződés megelőzésére lombhullás után, illetve tél végén rezes lemosó permetezésben részesít­sék a fákat. A leveleken látható másik tünet, a fekete, koromszerű bevonat a korompe­nészgomba, amely - másodlagos kártétel­ként - a levéltetvek által ürített ragadós mézharmaton telepszik meg. A gomba azzal okoz kárt, hogy elzárja a levelek légzőnyílá­sait, súlyos esetben a törzsön és vázágakon is megtelepszik, ezzel a fa légzését gátolja. A biotermesztésben is engedélyezett folyékony káliszappan l­l,5°/6-os oldatával, nagy lé­mennyiséggel, erős vízsugárral a korompe­nész lemosható a fákról. A továbbiakban a levéltetvek elleni védekezéssel megelőzhető a korompenész újabb megtelepedése. Ehhez az őszi és tél végi lemosó permetezéshez a biotermesztésben is engedélyezett olajos ké­szítmények (Vegesol­a, Olajos rézkén) java­solhatók, amelyek hatékonyan ritkítják álta­lában a gombabetegségek és a rovarkárte­vők áttelelő szaporítóképleteit. N. BEÁTA, VESZPRÉM. Paradicsomvész­nek ellenálló fajta nem ismert, ám a faj­tákon belül eltérő az egyes egyedek ellen­álló képessége. Egyes töveken a hűvös, csapadékos időjárás után a termések egy része foltosodik, majd megfeketedve le­hullik, a levelek petyhüdten lógnak, utána elszáradnak. Ugyanezek a tövek a beteg részek eltá­volítása és az időjárás jobbra fordulása után esetleg újra hajtanak és egészséges terméseket hoznak. Az is gyakori, hogy a beteg, elpusztult tövek körül, az árva ke­lésből később egészséges palánták és raj­tuk egészséges termések fejlődnek. Az ezekről fogott, magból feltehetően már nagyobb betegség-ellenállósággal rendel­kező növények lesznek. Házi kerti körül­mények között is érdemes ilyen szelekci­ót, nemesítést folytatni, így nyerhetők az egyre újabb betegségeknek is ellenálló, értékes fajták. Veszelszky Éva 2010. szeptember 10. ♦ A vidék családi hetilapja Megelőzéshez segít a tisztaság A malacnevelésben egyik legna­gyobb gond a coli baktériumok által okozott hasmenés, amely már a kocák vakcinázásával megelőzhető. Másik megelőzési lehetőség, amikor a választott malacok takarmányába antibiotikumokat kevernek, de etet­hetnek alacsonyabb savkötő, diétás takarmányokat, huminsavkészítmé­­nyeket és tőzeget is. A megelőzésben segít a tisztaság, a megfelelő hőmér­séklet. Vásárlás esetén fontos az el­különítés, a karantén. Ha az állatok mégis megbetegednek, a takarmány­adagokat azonnal csökkenteni kell, az istálló hőmérsékletét pedig növel­ni. Azokat az egyedeket, amelyek nem mennek a vályúhoz, gondosan meg kell vizsgálni, és az állatorvos utasítása szerint injekcióval vagy gyógyszerrel kezelni. Ha hizlalás céljából vásárolunk állatokat, azok lehetőleg egy állo­mányból származzanak. Az elkülöní­tés, a takarítás, a fertőtlenítés, az is­tállóklíma optimalizálása a többi be­tegségeknél, például a légúti fertőzé­sek megelőzésében is alapfeltétel. El kell kerülni a túl sűrű betelepítést is, hogy elegendő etető- és itatóhely áll­jon a rendelkezésükre. Mindezeket a tanácsokat a Sertés­betegségekről állattenyésztőknek című könyvből lestük el, ami a Me­zőgazda Kiadó gondozásában jelent meg. A szerző felsorolja az összes ál­lat-egészségügyi veszélyt, s leírja, hogy a betegségeket hogyan lehet meggyógyítani. És ami ennél is fon­tosabb: tanácsokat ad azok megelő­zésére - hiszen a gazdasági károk csak így kerülhetők el, így mérsékel­hetők. Sőt a minőségi, gyógyszerma­radványoktól mentes hús előállításá­nak alapkövetelménye manapság a folyamatos állatorvosi ellenőrzés, a betegségek megelőzése vagy időbeni észlelése. A szerző szerint ebben a munkában közre kell működniük a vágóhidaknak is, hiszen ha kórbonc­tani elváltozást észlelnek, értesíteni­ük kell a gazdákat, hogy az állator­vossal közösen hatékony intézkedési tervet dolgozzanak ki. (A könyv megvásárolható vagy megrendelhető az alábbi címen: 1097 Bp., Ecseri út 14-16. Tel.: 06-1/407-1020.­ P. J. ----Sertés----­betegségekről tenyésztőknek ---Ernst-Günther Hellwig---2772 f­raB* * ~ sy ' % ,«■ .

Next