Szabad Föld, 2010. július-december (66. évfolyam, 26-52. szám)
2010-09-10 / 36. szám
32| Házunk tája Padlizsánlila álmok SZILÁGYI IMRE CSALÁDJÁVAL termálvízfűtésű üvegházakat működtet Szőregen. A törökparadicsomnak is nevezett padlizsánt az idei évtől termesztik, majd egy rész közreműködésével nagy áruházláncban forgalmazzák. Szilágyi Imre padlizsánjai egy áruházláncban találnak vevőreTermelni szinte mindenki tud már, a növényvédelmen áll vagy bukik minden - mondja Szilágyi Imre. A fiatalember testvérével és apjával viszi közösen a vállalkozást. Több, holland mintájú üvegházban paprikát, paradicsomot, uborkát és az idén először padlizsánt is termesztenek. Az egyik üvegházban álldogálunk, körülöttünk több méter magasra felfuttatott zöldségek, a gyökerük nem is a földbe, hanem fehér fóliába burkolt kőzetgyapotba kapaszkodik. A szükséges tápanyagokat pontosan kiszámítva adagolják a növénynek, amely nem veti meg az állandó, kellemes hőmérsékletet. A jó klíma a kártevőknek is kedvez, amelyek így vidáman szaporodnak, ráadásul hamar ellenállnak az egyes növényvédő szereknek. Tulajdonképpen ezzel összefüggésben került a padlizsán Szilágyiék üvegházába. A kártevők a paprikára hozták a bronzfoltosság vírusát - magyarázza a fiatal kertész. - A tripsz terjeszti, ez a szívogató kártevő, ami ellen meglehetősen nehéz védekezni. A nyári paprikatermesztés ezért nem igazán sikeres. A padlizsánnak arányosan kisebb a munkaerőigénye, viszont jobb az ára, s eddig nem volt különösebb hagyománya Magyarországon, ezért nem olyan nagy a konkurencia. Nyáron a szabadban sokkal olcsóbban és szinte bárki tud szép paprikát, paradicsomot meg uborkát termelni, viszont hatvanforintos paprikaárnál egy ilyen költséges technológiával nem éri meg vele foglalkozni. Ehhez a játékhoz nagyon sokba kerül az egyre drágább műtrágya. Idén annyiban jól jártunk, hogy a sok esőzés miatt a szabad földön később lehetett elindulni, így nyárra is versenyben maradtunk. A padlizsán vagy törökparadicsom egy burgonyaféle, a burgonyafélék családjába tartozik, amit elsősorban a mediterrán és az arab konyha használ. Formára tökre, színére viszont csakis padlizsánra hasonlít. Magyarországon még mindig nem nevezhető egészen közismert ételnek, ami azért lehet, mert nem hús és nem krumpli. Éppen ezért Szilágyiéknak is az első gondjuk az értékesítés volt: jelenleg egy tészen keresztül áruházláncok polcaira kerül a padlizsánjuk. Szilágyi Imre már nem az első az általam megismert termelők sorából, aki valami különlegességet állít elő, de fogyasztóként nem rajong érte különösebben. - Grillezni lehet, meg padlizsánkrémet készíteni belőle - szedi össze a gondolatait, de látszik, hogy az üvegházon kívül körülbelül akkor lát padlizsánt, amikor felrakják a teherautóra. Szerencsére én ennél nagyobb reklámot tudok csapni ennek a sokoldalú növénynek: lecsóban, különböző rakott ételekben, magában sütve, sajttal és paradicsommal, mentás joghurttal, levesnek, nehéz zabának, de könnyű vacsorának is egyaránt nagyon jó. Termelőjét ez nem kell, hogy feltétlenül érdekelje: elég neki, hogy veszik, aztán hogy a vásárlók mit csinálnak vele, legyen az ő gondjuk. A lényeg, hogy a gazda ismerje a növény igényeit. A padlizsánnak ugyanis sok fényre van szüksége meg poszméhre a porzáshoz, ezért aztán télen nem lehet megtermelni néhány hónapig. Tudja, milyen tápanyagból mennyire van szüksége a növénynek. Tudja, hogy az üzletláncok a 250-400 grammos padlizsánt fogadják el, a kisebbet vagy a nagyobbat nem szeretik. Tudja, hogy tavasszal, az első terméssel komoly felárat lehet zsebre tenni, ezért erre az időszakra érdemes elsősorban koncentrálni. Nyáron pedig jó a termés, de alacsonyabbak az árak,amíg az ősz eléggé hullámzó, attól függően, hogy a hideg fóliások meddig tudják nyújtani a szezont. Vagyis termelői szemmel a padlizsánról majdnem ugyanazt kell tudni, mint a paprikáról: hogyan védjük meg a tripszektől, és hogy valahol valakik valamiért megeszik. Tanács Gábor IYEN JÓK FODOR DOMOKOS, PÁLI. A küldött szilvaleveleken levéllikacsosodást okozó gomba, valamint korompenészgomba látható. Az előbbi főként a csonthéjas gyümölcsfák kórokozója. A hidegkedvelő gomba a fertőzött növénymaradványokon áttelel, szaporítóképletei egy-két évig fertőzőképesek maradnak, de komoly kárt csak hűvös, csapadékos tavaszt követően okoz. Idén erős fertőzés volt a cseresznye-, meggy-, szilva-, kajszi- és őszibarackfákon, a leveleket - a gomba fertőzése következtében - mintha átlyuggatták volna. A levéltünetek mellett a hajtásokon, főként a rügyek körül 5-10 mm-es, ovális, barna foltokban sokszor felrepedezett elhalások voltak, a rügyek itt nem hajtottak ki. Ha a foltok a hajtást körülölelték, a fertőzés felett - hasonlóan a monília fertőzéséhez - a hajtáscsúcs elszáradt. Védekezésként az elhalt hajtásokat - arasznyi egészséges résszel együtt - ajánlott levágni, a fertőzött részeket megsemmisíteni, és a sebet gombaölő szert is tartalmazó sebzáróval (Biocera, Vulneron Cs) kezelni. A további fertőződés megelőzésére lombhullás után, illetve tél végén rezes lemosó permetezésben részesítsék a fákat. A leveleken látható másik tünet, a fekete, koromszerű bevonat a korompenészgomba, amely - másodlagos kártételként - a levéltetvek által ürített ragadós mézharmaton telepszik meg. A gomba azzal okoz kárt, hogy elzárja a levelek légzőnyílásait, súlyos esetben a törzsön és vázágakon is megtelepszik, ezzel a fa légzését gátolja. A biotermesztésben is engedélyezett folyékony káliszappan ll,5°/6-os oldatával, nagy lémennyiséggel, erős vízsugárral a korompenész lemosható a fákról. A továbbiakban a levéltetvek elleni védekezéssel megelőzhető a korompenész újabb megtelepedése. Ehhez az őszi és tél végi lemosó permetezéshez a biotermesztésben is engedélyezett olajos készítmények (Vegesola, Olajos rézkén) javasolhatók, amelyek hatékonyan ritkítják általában a gombabetegségek és a rovarkártevők áttelelő szaporítóképleteit. N. BEÁTA, VESZPRÉM. Paradicsomvésznek ellenálló fajta nem ismert, ám a fajtákon belül eltérő az egyes egyedek ellenálló képessége. Egyes töveken a hűvös, csapadékos időjárás után a termések egy része foltosodik, majd megfeketedve lehullik, a levelek petyhüdten lógnak, utána elszáradnak. Ugyanezek a tövek a beteg részek eltávolítása és az időjárás jobbra fordulása után esetleg újra hajtanak és egészséges terméseket hoznak. Az is gyakori, hogy a beteg, elpusztult tövek körül, az árva kelésből később egészséges palánták és rajtuk egészséges termések fejlődnek. Az ezekről fogott, magból feltehetően már nagyobb betegség-ellenállósággal rendelkező növények lesznek. Házi kerti körülmények között is érdemes ilyen szelekciót, nemesítést folytatni, így nyerhetők az egyre újabb betegségeknek is ellenálló, értékes fajták. Veszelszky Éva 2010. szeptember 10. ♦ A vidék családi hetilapja Megelőzéshez segít a tisztaság A malacnevelésben egyik legnagyobb gond a coli baktériumok által okozott hasmenés, amely már a kocák vakcinázásával megelőzhető. Másik megelőzési lehetőség, amikor a választott malacok takarmányába antibiotikumokat kevernek, de etethetnek alacsonyabb savkötő, diétás takarmányokat, huminsavkészítményeket és tőzeget is. A megelőzésben segít a tisztaság, a megfelelő hőmérséklet. Vásárlás esetén fontos az elkülönítés, a karantén. Ha az állatok mégis megbetegednek, a takarmányadagokat azonnal csökkenteni kell, az istálló hőmérsékletét pedig növelni. Azokat az egyedeket, amelyek nem mennek a vályúhoz, gondosan meg kell vizsgálni, és az állatorvos utasítása szerint injekcióval vagy gyógyszerrel kezelni. Ha hizlalás céljából vásárolunk állatokat, azok lehetőleg egy állományból származzanak. Az elkülönítés, a takarítás, a fertőtlenítés, az istállóklíma optimalizálása a többi betegségeknél, például a légúti fertőzések megelőzésében is alapfeltétel. El kell kerülni a túl sűrű betelepítést is, hogy elegendő etető- és itatóhely álljon a rendelkezésükre. Mindezeket a tanácsokat a Sertésbetegségekről állattenyésztőknek című könyvből lestük el, ami a Mezőgazda Kiadó gondozásában jelent meg. A szerző felsorolja az összes állat-egészségügyi veszélyt, s leírja, hogy a betegségeket hogyan lehet meggyógyítani. És ami ennél is fontosabb: tanácsokat ad azok megelőzésére - hiszen a gazdasági károk csak így kerülhetők el, így mérsékelhetők. Sőt a minőségi, gyógyszermaradványoktól mentes hús előállításának alapkövetelménye manapság a folyamatos állatorvosi ellenőrzés, a betegségek megelőzése vagy időbeni észlelése. A szerző szerint ebben a munkában közre kell működniük a vágóhidaknak is, hiszen ha kórbonctani elváltozást észlelnek, értesíteniük kell a gazdákat, hogy az állatorvossal közösen hatékony intézkedési tervet dolgozzanak ki. (A könyv megvásárolható vagy megrendelhető az alábbi címen: 1097 Bp., Ecseri út 14-16. Tel.: 06-1/407-1020. P. J. ----Sertés----betegségekről tenyésztőknek ---Ernst-Günther Hellwig---2772 fraB* * ~ sy ' % ,«■ .