Szabad Föld, 2017. július-december (73. évfolyam, 27-52. szám)
2017-09-01 / 35. szám
HA MINDEGY LENNE, mit tanítanak az iskolában, nem feltétlenül volna szükség tanárra, sem tananyagra. Igaz, akkor számos olyan ismeret terjedne el a világban, amelynek nem feltétlenül van köze a valósághoz, vagy éppen tévedésen alapul. Bár, ha jobban megnézzük, erre azért így is akad néhány érdekes példa. Márpedig a Föld lapos! Pár hete megint hangerőre kaptak az interneten és a sajtóban, akik állítják, hogy bolygónk nem gömbölyű. A lapos Föld-hívőknek ráadásul nem kevés követője akad szerte a világban. Hiratkozásuk lényege csak annyi, hogy minden tétel és kutatás, ami a Föld gömbölyűségét bizonyítja, hamis. Merthogy a Föld korong alakú, s föléje búra borul. Fia pedig valaki elindulna, mondjuk, a Délisark felé, hatalmas jégfalba ütközne. Magellan hajói sem kerülték meg a Földet, hanem úgy haladtak előre az óceánon, ahogyan egy bakelitlemez barázdáiban fut a tű:körbe-körbe. A Magyar Tudományos Akadémia honlapján Csaba György Gábor csillagász kényszerült cáfolni a lapos Föld-elméletet: a Föld gömbölyűségét számos fizikai és matematikai példával igazoló cikkének bevezetőjében ezt igaz Fia nincs is semmi alapja, könnyű a kételyt terjeszteni - könnyebb, mint megérteni a tényeket. Legalábbis általában, bár előfordulhat, hogy az „új” elmélet sokkal nehezebben érthető, mint a tudomány álláspontja.« S mint megjegyzi, Arisztotelész (i. e. 384-322) már az ókorban bebizonyította, hogy a Föld gömb alakú: a kikötőhöz közeledő hajónak előbb az árboccsúcsa tűnik fel, majd maga az árboc, a vitorlázat, idővel pedig a hajótest - s ha ez mindenütt a világon így van, akkor az a vízfelület görbülését jelzi. HIT ÉS TUDOMÁNY: A középkorban tudósokat öltek meg csupán azért, mert mindössze annyit állítottak, hogy a Föld forog és kering a Nap körül. Idővel a római egyház is felülbírálta ezzel mereven ellentétes álláspontját, de ez már nem adta vissza Giordano Bruno életét, akit 1600-ban küldtek máglyahalálra. De ne gondoljuk, hogy nincs példa más, a mai tudományos ismeretektől eltérő elméletekre. Olyanok is akadnak, akik abban hisznek, hogy a Föld belül üreges. Az üregben belül pedig egy központi Nap ragyog, s odabent mindenki örök életet él. Bár ez a feltételezés szembemegy a lapos Föld-hívőkével, ám az, hogy ilyen is akad, annak veszélyére hívja fel a figyelmet, mi is vár az emberiségre, ha egy ország például a nulla felé közelíti a közoktatásban a földrajz, a fizika, a kémia vagy éppen a biológia tanítását. A tudomány története így is tele van érdekes felfedezéssel és véletlennel, amelyek azt bizonyítják, hogy még a tudós is tévedhet. Lord Kelvin brit fizikus és ÉRDEKES TÉVEDÉS: „A nagy sebességű vasúti utazás nem lehetséges, mivel a lélegezni képtelen utasok megfulladnának." Ezt dr. Dionysius Lardner, a XIX. század első felében élt ír tudományos író írta. A japán mágnesvasutak ma már 600 km/h feletti sebességre is képesek. Igaz, most is akadnak tudósok, akik képtelenségnek tartják, hogy az emberi szervezet kibírja a fénysebességű utazást (mintegy 300 ezer km/s), ám fokozatos gyorsulás mellett a sebesség nem jelenthet gondot. A Föld jelenleg is másodpercenként mintegy 30 kilométeres sebességgel halad a Nap körül. FÉLTÉKENYSÉGBŐL HAZUDOTT. Thomas Edison annyira féltékeny volt Nikola Tesla váltakozó áramos kutatásaira, hogy 1878-ban azt mondta: „A váltóárammal való bohóckodás nem több, mint időpocsékolás. Soha az életben senki nem fogja használni." Edison még egy elefántot is megölt nagy nyilvánosság előtt, miután 6600 voltot vezetett az állatba, bizonyítandó, hogy a váltakozó áram veszélyes. matematikus például azt mondta 1885-ben, hogy „a levegőnél nehezebb tárgyak sohasem fognak repülni”, ám alig tizennyolc évvel később elemelkedett a földről Orville és Wilbur Wright a levegőnél igencsak nehezebb találmánya, a repülőgép. Igaz, maguk a testvérek is így fakadtak ki az egyik sikertelen repülési kísérlet után: „Az ember még ezer évig nempülni!” Nos, ebben igazuk volt, hiszen az ember, szárnyak hiányában, ma sem tud önmagától repülni, de energiával hajtott tárgyak segítségével - kihasználva a levegő felhajtó erejét - csodás dolgokra képes. Vagy vegyük például egy amerikai bankár jóslatát, amikor 1903- ban a Ford T-modellje kapcsán kijelentette, hogy „a lovakat mindig is használjuk, az automobil pedig múló szeszély marad”. Ha látná, hány száz lóerős gépek száguldoznak manapság az utakon, tátva maradna a szája. Akárcsak Mary Sommervile, a brit rádiózás egyik legnagyobb alakjáé, aki 1948-ban még úgy gondolta, hogy a televíziózásnak nincs nagy jövője. De ezzel nem állt egyedül, hiszen 1955-ben még maga a Toshiba elnöke is úgy vélte: a japánok túl szegények ahhoz, hogy televíziót vehessenek. Egy-két évtized múlva aztán nagyot fordult a világ. A tévedések vagy kishitűségek okaira persze akad magyarázat. A véleményformálót mindig befolyásolja valami: vagy a sorozatos kudarcai, vagy túlságosan beleragad az elméletbe, amely meghatározza a mindennapjait. Ezért hallani aztán olyasmikről, miszerint a Föld lapos. A tudomány ereje amúgy éppen ebben rejlik: nem ragad le téveszméknél, hanem halad a maga útján. Mert hol tartanánk ma, ha például a mérnökök elhitték volna, amit a New York Times 1936-ban írt: „Egy rakéta sosem lesz képes elhagyni a Föld légterét” - miközben Konsztantyin Ciolkovszkij orosz tudós már 1903- ban megalkotta az első kozmikus sebesség fogalmát, az erőét, amelynek segítségével ki lehet lépni a világűrbe, s ami alapján végül is megalkották a fokozatosan leváló rakétahajtóműveket. F. Tóth Benedek A látóhatáron előbb a hajók árboca, re~ majd a vitorlája tűnik fel MONDTÁK, DE MINEK? „Lehet, hogy az amerikaiaknak szükségük van telefonra, de nekünk biztosan nincs. Bővében vagyunk a futároknak." Sir William Preece, a Brit Postahivatal főmérnöke, 1876. „Mindent, amit fel lehet találni, már feltalálták." Charles H. Duell, az amerikai szabadalmi hivatal biztosa, 1899. „ Tíz éven belül alighanem már nukleáris meghajtású porszívók is lesznek." Alex Lewyt, a Lewyt porszívógyár elnöke, 1955. így nézhet ki világunk a lapos Föld-hívők elmélete szerint FOTÓ: AFP/NASA FOTÓ: PROFIMEDIA/MARY EVANS PICTURE LIBRARY