Szabad Föld, 2022. július-december (78. évfolyam, 26-52. szám)

2022-11-11 / 45. szám

FOTÓK: MTI. FARUK HÁN SÁFRANYSZÜRET KASMÍRBAN­ Kihúzzák a fűszerként használt bibét a sáfrány virágából az indiai Dzsammu és Kasmír állam nyári fővárosától, Szrinagartól 25 kilométerre délre fekvő Pamporban. Kasmír a Föld azon kisszámú termőhelyeinek egyike, ahol­­ a sáfrány, a világ legdrágább fűszernövénye megterem. . ABC ■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]HiH H [UNK] Veszélyeztetet­ t tigrisek illegális vadászata és kereskedelme jelentő­sen veszélyezteti a védett nagymacskák állományát. Konzervatív becslések szerint 2000-2022 között világ­szerte legalább 3377 tigris válhatott kereskedők vagy orvvadászok áldozatává - derült ki a Természetvédel­mi Világalap (WWF) és a Természetvédelmi Világszö­vetség (IUCN) által alapított, a vadkereskedelmet fel­ügyelő nemzetközi hálózat, a Traffic jelentéséből. A populációt az élőhely beszűkülése és a tigris-ember konfliktusok is veszélyeztetik. Körülbelül 4500 tigris él vadon Ázsiában, természe­tes élőhelyük tizenhárom országra korlátozódik. Az IUCN vörös listáján a tigris veszélyeztetett fajként szerepel. A nagymacskáknak otthont adó államok - India, Oroszország, Kína és más dél-, valamint délke­let-ázsiai országok - megegyeztek abban, hogy min­dent megtesznek az állatok védelméért. Tizenkét évvel ezelőtt azt a célt tűzték ki, hogy 2022-ig - amely a kínai horoszkóp szerint a tigris éve - megduplázódjon a vadon élő tigrisek száma. India, Nepál és Oroszor­szág több eredményt jelentett be ezen a téren az elmúlt időszakban. A WWF rámutatott, hogy a tigrisbundát ágyelőként vagy státusszimbólumként használják, míg a csontok­ból, karmokból és fogakból - gyógyhatással nem rendelkező - gyógyszernek tartott port vagy amulettet készítenek. Az élő állatok magángyűjteményekben vagy tenyésztőknél kötnek ki. A jelentés szerint 2000-2022 között több mint 2300 embert vettek őrizetbe tigriscsempészet miatt, elsősor­ban azokban az országokban, ahol a nagymacskák szabadon élnek. A legtöbb csikós bundájú ragadozót Indiában, Kínában és Indonéziában foglalták le. A tig­ris éve, azaz 2022 első felében jóval több állatot ko­boztak el Indonéziában, Thaiföldön és Oroszország­ban, mint az előző két évtized éveinek első hat hónap­jában. A Traffic egyúttal 675 olyan közösségimédia-fiókot azonosított, amely tigrisek vagy tigristestrészek keres­kedelméhez köthető Délkelet-Ázsiában. FOTÓ: MTI____________________________________________________________________________________________ BORLOPÁS MADRIDBAN. Rafael Sandoval, a madridi Coque étterem társtulajdonosa nyilatkozik a vendéglátóhely előtt, miután 132 különleges palack, több mint 150 ezer euróra (mintegy 61 millió forintra) becsült értékű bort loptak el az étteremből. 2022. november 11. ♦ A vidék családi hetilapja az én képernyőm A költő sorsa És még egy '56-os film. Az egyik legszebb. Bevallom, eddig nem is hallottam róla, a Duna Tv is eldugva, műsorváltozással, éjszaka vetítette. Vajon miért? Hiszen hőse, Gérecz Attila, a fegyveres küzdelemben elesett költő nagy tehet­ség volt, verseit olvasva később koszorús költő is lehetett volna. De nem lett. Mert 26 évesen ott esett el a harc mezején - akárcsak nagy elődje a megelő­ző században. Különös egybeesés, de nem nehéz meglátni benne a jelképet. Pozsgai Zsolt rendező neve számos művet fémjelez, amelyek a magyar­ság sorsával, a nemzet kimagasló alakjaival foglalkoznak. Sőt, a hőseivel. Mert ez a fiatal költő az volt. A Csendkút című film bemutatja őt, a bör­tönben eltöltött ifjúságát, s végül a dicsőséges halált, ami olyan lett, mi­ként egy évszázaddal korábban az a másik 26 éves álmodta meg. Szép költőhalál: meghalni a szabadságért. Apját korán elvesztette, és két bátyja is emigrációban halt meg. Attila a nagyváradi Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskola tanulójaként 1945-ben az iskolával nyugatra ment. Ott francia hadifogságba esett. Haza 1946 őszén érkezett. A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1948- ban. Mérnök apja első világháborús vitézi címe miatt nem járhatott egyetemre, ezért vasesztergályos-tanuló lett. Versenyszerűen sportolt, és 1949- ben már a magyar öttusa-válogatott kerettagja volt. A fiatal élspor­tolót 1950-ben tartóztatták le közösség elleni izgatásért, és koncepciós perben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Társait kivégezték. Ettől kezdve Gérecz élete a börtönökben zajlott. Ott viszont igazán jó társaságba került, a népi írókhoz tartozó költők, írók közé, akik a költészet­be, az irodalomba kapaszkodva próbálták meg túlélni megpróbáltatásaikat, szenvedéseiket. Valóságos irodalmi kör szerveződött a börtönben. Beszél­gettek, WC-papírra írt verseiket olvasták fel egymásnak. Később műveiket a nyugaton megjelent Füveskert-antológiában adták közre, mely a börtön­kápolna előtti füves parkról kapta a nevét. Attilát hamar befogadták. Tőlük tanulva kezdett el lassan maga is írni, majd fordítani. Idősebb társai azon­nal meglátták benne a nagy tehetséget. A menyasszonya időközben férjhez ment, és ez a csalódás még inkább arra ösztönözte, hogy a bánatát a köl­tészet eszközeivel dolgozza fel. „Ki ütött, s hányat? - már nem emlékszem. De sápadt tarkókon, a le­nyírt fejek közül még néha két szem virága ott lelkembe nyílt.” Még nem volt húszéves, amikor börtönbe került. Soha nem nyugodott bele. Az 1953-as nagy árvizet kihasználva, megszökött és Váctól leúszott Budapestig. Volt szerelmétől kért segítséget, aki meg is ígérte neki, de közben feladta az ÁVH-nak, a megbeszélt helyen csapda várta. Visszavit­ték a börtönbe, még két évet kapott a szökés miatt. Az ország börtönei zsúfolásig megteltek, ezért volt, ahol a női részlegbe is tettek férfi foglyo­kat. Itt ismerkedett meg Klárival, akit élete szerelmének érez, gyönyörű szerelmes verseket írt hozzá. „Szomjú föld várja csókunk harmatát, hogy teljesedjék az örök ígéret: mosoly derűje mossa le a kínt, és úgy ölelkezzék a föld s a lélek, mint fonódó szerelmes ujjaink!” 1956. október 30-án a forradalmárok kiszabadították a politikai foglyo­kat. Attila és Klára azonnal csatlakozott a felkelőkhöz. Igyekeztek meg­menteni egy sebesült fiatal harcos életét. November 4-én maga is fegyvert fogott. De már csak három nap adatott meg neki az életből. Két szovjet tankot kilőtt, a harmadik viszont őt pusztította el. A Fiumei úti temető 21-es parcellájában nyugszik. Egykori rabtársa és mentora, Tollas Tibor az emigrációban már 1957- ben kiadta verseit. De itthon csak a rendszerváltozás után jelenhettek meg művei, azóta többször is. Ez a film is segít abban, hogy a neve jobban bekerüljön a köztudatba. Szépen, jó ízléssel ábrázolja az ártatlanul lecsu­kott fiatal fiú költővé fejlődését. „Magyar volt, akiben a lélek megrogy a súlytól, amit fölvet homlokán: mosolyt, büszkeséget.” Újlaki Ágnes

Next