Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-07-02 / 16. szám
Felvételek a mezőgazdasági dolgozók első országos kongresszusáról és Duris miniszter szívélyes fogadtatásáról Nappal aratnak, este felszántják a tarlót A losonci jordiban Panyidaróc, Jelsec Vilke és Tőrincs EFSz-e mutatja fel a legszebb eredményeket A losonci gépállomásnak 3500 hektárra van szerződése A losonci Állami gépállomás egyike országunk legnagyobb gépállomásainak ,de gyűjtik az egyéni tulajdonból átvett traktorokat is, melyek bizony nem mindég alkamasak a munkára, legtöbbjének alapos járásre van szüksége Vannak olyanok is, amelyek már ,,rokkantak” a szántásra, vagy vontatásra. Ezeket — ha jó a motorjuk — ,kivezénylik’ a cséplőszekrény mellé, hogy segítsenek a learatott gabonát mielőbb zsákokba juttatni A losonci traktorállomás valamennyi dolgozója megkapta már az élmunkási kitüntetést Megérdemlik! A nyári nagy csatára és munkásokhoz méltóan készültek id A műhely vezetője Gabina Dezső, akire ráillik a mondás: Gabina itt, Gabina ott Gabina mindenütt A műhely vezetése menést segített az EFSz-eknek a munkatervük kidolgozásánál, az ő gondja volt a gépek eljes kihasznélási érvének elkészítése is. Amikor a múlt hét elején Losoncon jártunk már kb 3500 hektárra vei #s gépélomásnak. A szerződéseket elsősorban az EFSz-ok kötötték, de akadtak egyénileg gazdálkodók is, akik a gépek segítségét biztosították az aratási és cséplési munkákhoz. Természetesen érdekelt bennünket, hogy milyen terv alapján dolgozik a losonci gépállomás. Mire e sorok megjelennek már folyik a munka, a terv maga azonban még nagyon is aktuális, hiszen annak teljesítése, illetve túlszárnyalása most a cél. Hetvenhat traktoristája van a losonci gépállomásnak. Minden traktorista 279 hektárt vállalt és ezen felül 27%-os túlteljesítést Éjjel-nappal folyik majd a munka- Nappal aratnak, éjjel pedig azonnal felszántják a tarlót! Tavaly sok bajt, kellemetlenséget okozott, hogy nem volt elegendő alkatrész és a törött részeket nem lehetett nyomban pótolni- Idén minden támogatást kilátásba helyeztek a gépállomásnak és ezért fennakadással nem igen számolnak. A gépállomásra egyre nagyobb és nagyobb feladat hárul. A losonci járásban nagy lépésekkel halad előre a nagyüzemi gazdálkodás, egyre több és több gépre van szükség. Az állami birtokon pedig munkaerőhiány mutatkozik. Kéréssel fordultak a szomszédos községekhez: küldjenek brigád-segítséget, legalább 45 embert. Ere mi történt? Egyedül Jelsőc község 120 embert ajánlott fel. Az állami birtok sem maradt adós ezért a spontán segítségért és két cséplőgarnitúrát küld Jelsőcre teljesen díjmentesen-Ha már Jelsőcnél tartunk, írjuk meg az ottani derék kis- és középparasztjainkról, hogy EFSz-ük ősszel áttér a III. típusra és 138 hektár saját földön végzi el a közös gazdálkodást. A felsőci EFSz egyike a járás 12 EFSz-ének. Ezek közül nyolc már kimondotta, hogy áttér a magasabb fokú szövetkezeti típusra. A járás magyarlakta falvainak 80%-a határozta el a nagyüzemi gazdálkodást, vagyis közös munkával végzi az aratást, cséplést és azután közösen végzik el a szántást is. Hogy mit jelent a közös munka, azzal Panyidaróc szolgál példával. A panyidaróci EFSz nyolc nap alatt, befejezte a takarmányvágást munkával már teljesen készen volt, amikor a a szomszédos falvakban — ahol nemolt meg a közös munka — még rendekben feküdt a széna. Emeljük ki itt mindjárt a Losonc melletti apétfalusi posztógyár munkásainak támogató szerepét is igazi kommunista öntudattól vezéreltetve 18 falunak nyújtanak segítséget és mindenfelé szép eredményeket értek el felvilágosító tevékenységükkel Hiányzanak még errefelé a falusi oktatók és a felvilágosító munka nagyon is hiányozna ha az apátfalusi posztógyár munkásai sem pótolnák a hiányokat. Ott, ahol a posztógyári munkások felvilágosító munkája megtörtént a túlnyomórészt magyarlakta falvas kis- és középparasztsága világosan látja a nagyüzemi gazdálkodásból fakadó egyéni és közösségi előnyöket, ismeri már az utat a jobb és olcsóbb termelés felé. Panyidaróc és Jelsőc mellett Viske és Terincs községek mutatják eddig a legjobb haladást. Itt érte el a meggyőző munka a legjobb eredményeket, itt hasznosítják leginkább a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit Ajánlatos lenne, ha ezekből a közcégekből küldött keresné fel a nem is olyan messze fekvő Tőre (zsenizi járás) községet ’ojy a helyszínen tapasztalják a szövetkezet földművelés magasabb fokú eredményeit és szinte határtalan fejlődési lehetőségeit hogy az ott nyert tapasztalaikat hasznosíthassák további fejlődésük érdekében. Még az aratás megkezdése előtt jártunk az érsekújvári állami gépállomáson. Bökkenő volt a hőség. Amikor beléptünk a gépállomás udvarára, a szorgalmas traktoristákat a gépek alá bújva találtuk meg. Valamennyien ott feküdtek a gép alatt egy csomó szerszámmal és az olajos kannával. Folyt a szerény munka, ahogy az élmunkásokhoz és élmunkásjelöltekhez illik. Most az érsekújvári állami gépállomásoknak tizenkét élmunkása van: Palacka Mihály, az üzemi bizottság elnöke, Kaderábek Vilmos, Juhász József, Virág Ferenc, Simonek János, Fanga Antal, Kovács Vilmos,, Bartosek Sándor, Hatina Ferenc, Molnár Sándor, Hlavaty József és 2acik Imre, aki teljes idei tervét már befejezte! Az érsekújvári gépállomáson tett látogatásunk meggyőzött bennünket, hogy itt minden gép tökéletesen átvizsgálva, megolajozva és karba téve várta az aratási és a szántási munkák megkezdését. Ebben nagy érdeme van Vancsák József műhelyvezetőnek, akinek Tarics Mihály és Kaderábek Béla voltak a legügyesebb mm-Az említett négy község a beszolgáltatás terén is példát kiván mutatni- A cséplés .A tár egységesen, ünnepélyes formák közt tesznek eleget a beszolgáltatásnak. Lehet, hogy ezen a téren követőik is akarnak majd a járásban. Járva a járást, az EFSz-ek jövőbeni terveiről is érdeklődtünk. Megtudtuk, hogy azok az EFSz-ek, amelyek most térnek át a III. fokú szövetkezeti típusra, tyúkfarmokat közös istállókat létesítenek és e terveik megvalósításában számolnak az állam támogatásával is. Megnyugtató volt a magyarlakta falvak nekilendüléséről kapott kép és az apátfalusi posztógyár munkásainak példás émogató készsége, mely jelképezi egyben a munkásparaszt összefogást. Ezt az összefogást erősiti a losonci gépállomás élmunkás traktoristáinak a falu szocializálásáért vállalt nemes munkája is (Pékatársai. Valamennyien lelkes szocialisták, akik nagy igyekezettel dolgoztak és türelmetlenül várták bevetésüket a küszöbön álló mezőgazdasági munkába, hogy egész tudásukkal előbbre vigyék a szocializmus építését a falvakban. Van az érsekújvári traktoristák között egy nő is, akit már kint találtunk a tótmegyeri Piko major állami gazdaság repceföldjén, ahol traktorának nyergében ült és kombánnal aratta a repcét. A traktoristák élete kemény, mint a learatott repce tarlója,melyre sofőrünk csak félve mert rászaladni, mert attól félt, hogy tarló kifúrja vastag kerékgumipalástjait. De a traktoristák erejük biztos tudatában vállalják a nehéz munkát és hajnal négy órakor már kint van Chemelár Gizi traktorista nő is a földeken, indiánná sülve biztos kézzel tartva kezében a kormánykereket. Mosolyogva üdvözöl minket. Duzzadó egészsége csak úgy növeli biztos öntudatának sugarait. Hogy ő csak „gyenge“ nő, ezt megcáfolja minden mozdulata és szava. Ugyanúgy megállja mindenütt a helyét, mint a férfiak. Társai nagyon kedvelik a női kolegát, de igyekeztek őt kímélni, Chmelár Gizi azonban ezt nem tűri és sértve érzi magát, ha valaki feltételezi róla, hogy olyan munkára nem képes, amit a férfiak végeznek. Ezért éppen úgy végez mindent, mint társai. Büszkék is rá a gépállomáson, hiszen épp úgy megbízhatnak benne, mint akármelyik társukban. Eddigi kíméletükkel talán megakadályozták, hogy ő is élmunkássá váljék, de most már meggyőződtek munkabírásáról és megbízhatóságáról és nemsokára éppen társai lesznek azok, akik segítik, hogy ő lehessen az első traktorista élmunkásnő. Megismerkedve az érsekújvári gépállomás tratoristáinak igazán mintaszerű működésével és azzal a szocialista szellemmel, mely kollektívüket áthatja, meg vagyunk győződve, hogy itt az élmunkások száma állandóan csak szaporodni fog és Chmelár Gizi traktorosnő is élmunkás lesz. (Pé) Az első női traktorista Látogatás a ló élmunkással dolgozó érsekujvári gépállomáson Chmelér Gizi traktorosnő Az első traktorosnő munka közbe: A tótmegyeri repcearatás 3 KOMBÁJN 117 ÖNKÖTÖZŐGÉP 9200 HEKTÁR A köbölkuti állami gépállomás felkészülten áll mind az aratásra, mind a cséplésre. A köbölkuti traktoristák és a gépállomás többi alkalmazottal jól végzett felvilágosító és szervező munkájának az eredménye hogy a párkányi járás 15.000 hektár vetésterületéből a gépállomás 9200 hektár gabona learatásra és kicséplésére kötött szerződést. Ez a nagy terület nagy feladatok elé állítja a gépállomást Azonban munka jó megszervezésével, a gépek terrszerű felosztásával az aratási és csépési munkálatok sikeres elvégzése biztosítva van Az aratást 117 önkötözőgép végzi. Minden géphez három vezető van beosztva. Két traktorista és egy ember az önkötözőgép kezeléséhez. Az önkötözőgépek kezelői részére a traktorállomás többnapos tanfolyamot tartott Az aratásnál egy traktorista és az önkötözőgép kezelője van foglalkoztatva. A másik traktorista a hajnali és az éjjeli órákban, mikor nem aratnak ugyanazzal a traktorral, amelyik nappal az aratást végzi, a tarlót szántja, így elérhető, hogy az aratással egyidejűleg a tarlószántást is elvégezzék- A gépállomás eddig 5000 hetárra kötött szerződést a tahószántásra, azonban ez a terület sTandóan növekedik és valószínű, hogy a gépállomás által learatott terület tarlószántását is a gépállomás végzi el. Ha az aratás vége felé a traktorok az aratás munkája alól felszabadulnak, akkor ezeket a traktorokat is tarlószántásra állítják be A köbölkúti gépállomás traktoristái kötelességüknek tekintik, hogy a gépek teljes kihasználásával, a munkák tervszerű beosztásával elérjék hogy az aratással egyidejűleg a tarlószántást is elvégezzék. A gépállomásnak három kombájnja van Ezek közül egy a bátorkeszi földműves szövetkezetnél, kettő pedig a nánai állami birtokon végzi az aratást és cséplést. Az előirányzat Bátorkeszin 80 hektár, Nánán pedig 250 hektár a kombájnokra. Az aratás idejére a gépállomás több mozgó javító műhelyt létesített, amelyeknek feladatuk, hogy a községeket járva, az előadódott hibákat azonnal kijavítsák s így az aratás zavartalan menetét biztosítsák Az aratás idejére az üzemanyag szállítására tankautót állítottak be, amely a szükséges üzmanyagot mindennap a községekbe kiszállítja. A cséplést a párkányi járásban az aratással egyidejűleg végzik. 147 cséplőgépet helyeztek üzembe, ebből 31 a Köbölkút gépállomásé. A cséplőgépeket traktorokkal, kisebbrészt pedig nagyrészt motorokkal és villanymotorokkal robbanó hajtják. A szükséges 147 hajtómotorból 92-61. a gépállomás, a többi 55-öt pedig a földműves szövetkezetek adják. Egy cséplőgépre 17 vágón teljesítményt számítanak Az aratási, cséplési és tarlószántási munkálatoknak egyidőben való elvégzésére az egész járásban 12—14 napot számítanak A köbölkúti állami gépálloms a tervszerű és jó munka megszervezésével, a rendelkezésre álló gépek teljes kihasználásával megvalósítja, hogy az aratási, cséplési és tarlószántási munkálatokat egyidőben és a legrövidebb idő alatt végrehajtsa A köbölkuti állami gépállomás valamennyi traktoristája részt vesz a szocialista munkaversenyben. Nemcsak az üzemanyagok mgtakarításában és a végzett munka minőségében versenyeznek hanem az EFSz-be való tagszerzésben és új munkamódszerek propagálásában is. Arról, hogy milyen jól dolgoztak ezek a traktoristák tanúskodik az a tény, hogy a politikai aktivitás hetében 150 új tagot nyertek meg az EFSz-nek a párkányi járásban-