Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-01-02 / 1. szám

A szocialista tahiért­ fiab­ad Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1955. január 2. Ara 40 fillér VI. évfolyam, — 1. szám. Az új év küszöbén Már csak órákban számoljuk az 1954-es évet. Közeleg az az emelke­dett pillanat, amikor a szemek für­készően tekintenek a jövőbe , és az emberek ajkáról elhangzik a szívből jövő jókívánság: Boldog új esztendői! A családi otthonok melegében, a mun­kahelyeken a szeretet oly sok ünne­pélyes megnyilvánulásával találkozunk az új év első perceiben. Az emberek legkedvesebbjeik egészségére emelik poharaikat és boldog új évet kíván­nak egymásnak. Régen is kivántak egymásnak bol­dog új esztendőt az emberek, de bizonytalanságban élő munkanélküliek a az adó- és a banktartozások alatt nyögő, a végrehajtásoktól reszkető parasztok ajkáról elhangzott újévi jó­kívánság meg volt fosztva igazi tar­talmától és csak sóvárgó, teljesület­­len kívánság maradt. A tíz évvel eze­lőtt történt felszabadítással kapott bizakodó örömet jelentő tartalmat ez az újévi kívánság, mely évről évre szépül és gazdagodik. A Kommunista Párt által vezetett munkásosztály, szövetségben a dolgozó parasztsággal, gazdája lett az országnak. Az általa gyakorolt népi demokratikus államha­talom célja és minden törekvése dolgozó ember békés munkájáról, gaz­­­dasági és kulturális szükségletének ki­elégítéséről való gondoskodás. Az a gigantikus munka, amelyet dolgozó népünk az ötéves terv megva­lósításáért folytatott és sikerrel be­fejezett, szintén a fenti célt szolgál­ja. Csehszlovákia népei ma hatalmas, fejlett iparra támaszkodnak, amely a háború előtti időkhöz ké­pest megkét­­­szerezte a termelést. Egyre jobban elégíti ki dolgozó népeink növekvő igényeit és lehetővé tette, hogy pár­tunk és kormányunk kidolgozza az anyagi és kulturális jólét fejlesztésé­nek sokoldalú tervét. Ezek közé tar­tozik a mezőgazdaság két, három év alatti fejlesztésének terve, amely ál­tal megteremtődik a mezőgazdasági termelés tartós, gyors növekedése és megjavul, örömtelivé válik parasztsá­gunk élete. „Ehhez minden feltételünk meg­van.“ — mondotta Široky elvtárs kor­­­­mánynyilatkozatában, — „hatalmas és fejlett gépiparunk van, amely képes rövid időn belül a szó­ szoros értelmé­ben fordulatot elérni a mezőgazdaság új technikával való ellátásában, hogy így mezőgazdaságunk a szovjet mező­­gazdaság után a világ leggépesítettebb mezőgazdasága legyen . Hazánk dolgozó népe büszkén te­kint végig többéves építő munkája e­­redményein és annak a munkának­­ e­redményein is, amelyet az 1954-es évben végzett. További hatalmas üze­meket, vízierőműveket, sok ezer la­kást építettek fel; számos kultúrhá­­zat, kórházat és iskolát adtak át dol­gozó népünknek. Újabb falvakba ve­zettük be a villamos áramot és az autóbuszjáratokat. Valóban nagyok idei építő munkánk eredményei. Ma a­ mezőgazdaság dolgozói mun­kájuk mérlegét nem is a naptári, ha­­­­nem a gazdasági esztendő alapján ál­lítják fel, mégis értékelhetjük az 1954-es évben elvégzett munkánk e­­redményeit 1954-ben mezőgazdasá­gunk is nagy eredményeket ért el. A GTÁ-k dolgozói teljesítették egész­éves­ tervüket és időszaki terveiket 's — tavasszal, nyáron és ősszel. Jelen­tősen megjavult állami birtokaink munkája is, amelyek fokozatosan a mezőgazdasági termelés mintakí­veivé válnak Megszilárdultak az EFSz-ek, amelyek az év elején gyengén gazdál­kodtak. A nyári időszakban Szlová­kiában jónéhány további szövetkezetet alapítottak és több mint 2500 gazda­ság erősítette meg az EFSz-ek alap­ját Nemzetgazdaságunk történelmében még sose esett meg, hogy a CsKP kongresszusa oly nagy mértékben fog­lalkozzék mezőgazdasági kérdésekkel, mint ahogy azt a párt X kongresszu­sa tette A kongresszus határozatai hazánk munkásai és földművesei meg­­­bonthatatlan testvériségének és szilárd szó­­­ iséfjének kifejezői Oly nagy se­gítséget mint amilyet pártun és kormányunk nyújt a X. kongresszus 1 óta mezőgazdaságunknak és főképpen oly nagy segítséget, mint amilyet az elkövetkezendő időszakban fog nyúj­tani, még soha semmiféle rendezőt­nem nyújtott. Ily nagyfokú segítséget csupán az az állam nyújthat, amely­ben a legfontosabb termelőeszközök a nép kezében vannak. Az őszi időszakban Szlovákia Kom­munista Pártjának Központi Bizottsá­ga és a Megbízotti Testülete felhívta mezőgazdaságunk dolgozóit hogy gondoskodjanak elegendő takar­­­mányról a téli időszakra, főképpen hogy silózzák el a kukoricaszárat Rit­kán esett meg, hogy a mezőgazda­ságban dolgozóknak ily nagy tömegei indultak volna ilyen rövid idő alatt elhatározó harcba e nagyfontosságú feladat megoldására, mint ahogy az az idén ősszel történt E munka ered­ménye több mint 700.000 köbméter silótakarmány az EFSz-ek gazdaságai­ban. Az állami birtokok és a magán­­gazdálkodók is oly nagy mennyiségű takarmányt silóztak el, mint még so­ha ezelőtt A mezőgazdaság dolgozóinak az 11954-es évben megvannak a maguk szerfelett fontos feladatai. Jóllehet az EFSz-ek és állami birtokok több­sége teljesítette e termelési feladatait, akadtak olyan szövetkezetek és álla­mi birtokok, valamint magángazdálko­dók is, akik nem biztosították teljes mértékben a mezőgazdasági termelés fokozását az elmúlt gazdasági­ eszten­­­­dőben. Arról, hogy miképpen teljesí­­­­tették termelési feladataikat, legjob­­­­ban a beszolgáltatási kötelezettség teljesítésének adatai tanúskodnak, amelyek nem éppen a legkedvezőb­bek A mezőgazdasági termékek egyik legfontosabbikában — a gabonában — az EFSz-ek beszolgáltatási kötelezett­ségeiknek 100 százalékban eleget tet­tek. A kis- és középparasztok tízezrei is teljesítették ezt a feladatukat. — Ezzel szemben számos olyan gazda­ság is van, amely termelési és beszol­gáltatási kötelezettségeinek nem tett­­ eleget. Az ipari növények termesztése nem­­csupán belső piacunkra van hatással, de külkereskedelmünkre is. Legfon­tosabb ipari növényeinknek egyike a cukorrépa. Hogy teljesítettük a cukor­répa beszolgáltatását? A nyitrai kerület EFSz-ei 124 szá­zalékban tettek eleget cukorrépa-be­­szolgáltatási kötelezettségeiknek, míg Szlovákia magángazdálkodói csupán 64 százalékra teljesítették ebbeli kö­telezettségüket. A nyitrai kerület és a tovább kerületek sokezer magán­­gazdálkodója teljesítette termelési és beszolgáltatási kötelezettségeit, de az ő példájuk nyomán kellene haladnia valamennyi földművesnek. Mindezek az adatok arról tanúskod­nak, hogyha az állami birtokok, az EFSz-ek és a magángazdálkodók hos­­­­­szú sora teljesítette termelési felada­­j­­ait, minden lehetőségünk meg­van­­ rá, hogy egész mezőgazdaságunk tel­jesítse ezeket a feladatokat. Mezőgazdaságunk dolgozói egy része a feladatok nemteljesítését különböző objektív okokkal indokolja meg, ám végül valamennyien elismerik, hogy a fő ok, amiért az idén feladatukat nem teljesítették az elégtelen és felületes előkészület a feladatok teljesítésére az 1955-ös esztendő végén és az 1954- es esztendő elején. Ez arra fi­gyelmeztet bennünket, hogy a felada­tok teljesítésére jobban készüljünk fel s azt az egész év folyamán bizto­sítsuk be. Ha mérleget állítunk fel mezőgaz­daságunk 1954-es évben elért ered­ményeiből, tekintetünket előre, az 1955- ös évre kell fordítanunk és min­den ismeretünket, szervező képessé­günket fel kell használni azoknak a nagy feladatoknak teljesítésénél ame­lyek mezőgazdaságunkra az 1955-ös évben várnak. Az 1955-ös évben legfontosabb fel­adatunk minden megművelésre alkal­mas terület megdolgozása lesz. E fel­­adat jó teljesítésétől függ mezőgazda­ságunk minden további munkájánál­­eredménye További fonni­ feladatunk (Folytatása a 2 oldalon) A szenicai EPSZ dolgozóinak kibelezet­tségi vállalásai A szenicai harmadik típusú EFSz megalakulása óta egy év telt el. E rövid idő alatt szép eredményeket ér­tek el a szövetkez? dolgozói, különö­sen az állattenyésztésben. Amikor megalakult a szövetkezet, 38 darab sertést összpontosítottak és ezek számát egy év alatt 126-ra emelték saját nevelésükből és vásár­lás által. A sertésállomány növelése azt eredményezte, hogy a kötelező beszolgáltatáson kívül 52 mázsa ser­téshúst adhattak a közellátásnak. A beadást az összes mezőgazdasági ter­mékekből teljesítet­ték. ték Ezek az eredmények arra késztet­a szövetkezet vezetőségét ahogy azt a X. pártkongresszus hatá­­­rozatai és a december 13-i kormány­­nyilatkozat előírják — hogy minél nagyobb figyelmet szenteljenek a há­roméves fejlődési terv kidolgozásának • A tagok teljes bevonásával és azok hozzászólásainak figyelembevételével dolgozták ki a hároméves fejlődési tervet. Az 1955—57 években leginkább az állattenyésztést akarják bővíteni. Ez­­évi állatállományukkal szemben 104 darabbal növelik a sertésállományt. A szarvasmarhaállományt pedig 41 da­rabbal, Stejman bódékban való rideg neveléssel. Mivel a szenicai EFSz földjei igen alkalmasak a burgonya termesztésé­re, 1957-ben majdnem 90 mázsával akarják növelni a burgonya hektárhoza­mát. Ugyanígy növelni fogják a többi termény hozamát is, ami 12 koroná­val növeli a munkaegységek értékét A fejlődési terv kidolgozása alkal­mából kötelezettséget vállaltak a szö­vetkezet dolgozói. Az állattenyésztés­ben 100 darab tehéntől 80 darab bor­jút választanak­­ 1 1955-ben, egy anyasertéstől pedig 12 malacot. Az átlagos tejhozamot 4 literről 5 literre emelik és 6000 liter tejet adnak be terven felül Ezenkívül 50 mázsa ser­téshússal és 5000 darab tojással told­­­­ják meg a kötelező beadást Lapunk tartalmából: A CsSzBSz III. kongresszusáról Mit kell tudniok szövetkezeteinknek a jövő évi költségvetésről A nemzetek közötti ellentétek szítása a kapi­talizmus érdeke Az állami gazdaságok dolgozóinak örömteljes indulása az új feladatok teljesítésére Minden erőnkkel a békéért Miről tárgyalt a tátrai konferencia A békeharcban nincs megállás! ---------------------------------------------- ★ ★ ★ ja, Úgy mint hazánk minden dolgozó­az eperjesi kerület dolgozói is készek bármikor megvédeni a békét. Ebben a dicső harcban az is erősíti őket, hogy kerü­etük arculata szem­­átomást változik. A háború által le­­rombolt községek helyén új, modern falvak épülnek. A kerület egykor munkanélküli ezrei szép, új gyárak­ban dolgoznak. Azért foglaltak oly szilárd álláspontot a békeharcban, az új háború réme ellen. Erről tanús­kodnak a kerület járási székhelyein rendezett békemanifesztációk. Több tízezer eperjes-kerületi dol­gozó juttatta kifejezésre közös aka­ratát: minden cselekedetükkel a béke ügyét szolgálni. — Még ma is gyak­ran találkozunk az elmúlt háború maradványaival — mondják a va­­rannói Fafeldolgozó-üzem alkalma­zottjai. Azért fogadjuk örömmel a moszkvai konferencia intézkedéseit és ígérjük, hogy mindez­ esetben támo­gatni fogjuk kormányunkat. Békében akarunk élni és dolgozni! * * * LEGFŐBB VÁGYUNK A­­ BÉKE.^ Szilárd egységbe tömörülve tüntet dolgozó népünk az új háború ellen. Kürt község lakosai is örömmel fo­gadták a moszkvai konferencia ha­tározatát, amely Európa kollektív biztonsága megteremtésének legfonto­sabb tényezőé. Alig hegedtek be Európa arcán a máz­i­k '■'­árháború vérző .'■ebei.­i Nyugat hóhérai ismét lángokba akar­ják borít­ni a világot. „Nagy meg­­­­döbbenéssel értesültünk e hírekről, és erélyesen tiltakozunk a német mi­­­­litarizmus talpraállítása ellen Köz­ségünk békeszerető lakossága nem akar özvegyeket, árvákat. Azért ra­gaszkodunk minden olyan határozat­hoz, amely a világbéke fenntartásáért és az emberiség haladásáért küzd. JUHÁSZ ISTVÁN IS AZÉRT DOLGOZIK. Ma már tudatában van hazánk minden becsületes dolgozója annak, hogy a békét nem elég csak kívánni, hanem harcolni is kell érte becsüle­tes munkával Ezért dolgozik a 70 éves Juhász István bácsi is, a mar­­celházi EFSZ tagja. Habár nincs is ráutalva két keze munkájára. — mi­vel az államtól havonta 350 korona nyugdíjat kap — mégis érvényesíteni akarja a sertéstenyésztésben szerzett gazdag tapasztaltait. A helyi EFSZ- ben ő az állattenyésztési csoport ve­zetője. — Miért ne dolgoznék. — mondja István bácsi — mikor most magunk­nak dolgozunk. Ha nem lenne népi demokratikus rendszerünk, bizony, már régen az utcára kerültem volna koldulni.­­ • István bácsi a múltban sokszor­­ meggyőződött a nagybirtokosok „jó­­i swí­íűségéről’ és tudja, hogy a nyu­gati tőkések azért akarnak új hábo­rút kirobbantani, hogy a kisembe­rek verítékéből növelhessék vagyo­nukat. De ez nem fog nekik sikerül­ni, mert a béke eszméje győzni fog! Juhász István bácsi is azért dolgozik. KERESZTÜLHÚZZUK SZÁMÍTÁSU­KAT. Amikor már befejeződik a napi szorgalmas munka, — a harc a bé­kéért — az Ifjúság Faluja EFSZ- ének zootechnikusa gondosan ellen­őrzi a munkahelyeket. Benyit az új, korszerű tehénistállóba, ahol az ál­latgondozók végzik esti munkájukat. Ellenőrzi a takarmányadagokat, a tisztaságot és a munka menetét. Rövid időre abbahagyatja a mun­kát, összehívja a jelenlévőket és új­ságot vesz elő. Tájékoztatja őket a nemzetközi helyzetről. „A nyugati nagyhatalmak készülnek a londoni és a párizsi egyezmény jóváhagyására. Fel akarják fegyverezni Nyugat- Németországot. De van itt más ha­talom is, amelyre mindig számítha­tunk. Az egész világ dolgozói a há­ború ellen küzdenek. Békét akarnak.” A jelenlévők egyhangúlag elítélik az új háború kezdeményezőit, mind békét akarnak, azért küzdenek mun­kájukkal. Aztán tovább folytatják a félbehagyott munkát. Szorgalmasan dolgoznak, munkájukkal húzzák ke­resztül Nyugat háborús uszítóinak számításait. Tanulás a jó eredmények alapja A zselízi járásban lévő kissárói EFSz tagjai igen kellemes meglepetésben részesítették a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági ügyosztályát. Negyven­hárman jelentkeztek a szövetkezeti munkaiskolába. Az iskolázás céljára berendezett helyiség falát többek között ez a jelszó díszíti: „Tanulj, hogy társa­dalmunknak hasznos tagjává válhass” Ezt a jelszót meg is valósítják a kis­sárói szövetkezet dolgozói és teljes létszámban részt vesznek az előadá­sokon. A szövetkezet elnöke, Leszkó Kál­mán érti a dolgát, ami meglátszik a tagokon, meg a közös gazdálkodás menetén is. Az iskola megnyitásakor, többek között ezeket mondotta: „Amilyen mértékben növekszenek feladataink és igényeink, ugyanolyan mértékben kell növelni képzettsé­günket is. * * * ■Az ipolysági járás szövetkezeti dol­gozói is nagy lelkesedéssel kezdték meg a tanulást a hároméves szövet­kezeti munkaiskolákban. Apátmarót, Ipolyvisk, Ipolynyék és Deménd köz­ségek szövetkezeti dolgozói a múlt évben igen értékes anyagot sajátítot­tak el a szövetkezeti munkaiskolák­ban. Ezek segítségével az idén jobb eredményeket értek el a gazdálko­dásban. Posztierik elvtársnő, az egy­­házmaróti EFSZ sertésgondozónője a szopósmalacok elhullását úgy akadá­lyozta meg, hogy a munkaiskolában elsajátított tapasztalat alapján helyes takarmányadagot állított össze, a­­mellyel fokozta az anyasertések és az elválasztott malacok életképessé­gét. Ugyanebben a szövetkezetben Ve­­terány elvtársnő, a munkaiskolában szerzett elméleti tudásának gyakor­lati alkalmazásával a tyúkfarmon a rábízott tojóknál 140 darab tojást ért el egy-egy tyúknál. Olyan példák ezek, amelyek kell, hogy követőket találjanak szövetke­zeti dolgozóink körében. A Földművelésügyi Minisztérium figyelmeztetése mezőgazdasági dolgozóinknak Az ültetésre szánt burgonya, cukor­répa és egyéb gumósok prizmáinak ellenőrzésénél bebizonyosodott, hogy az említett termények raktározásáér felelős egyének nem fordítanak kellő gondot a prizmák gondozására. A jelenlegi időjárás a gondozatlan, de különösen az erősen fagymentesí­­tett prizmákban előidézheti a hőmér­séklet veszélyes emelkedését. Ennek következtében növekszik a prizmák­ban a levegő szénsavtartalma. Ez idő­előtti ébredésre serkenti a gumókat, amelyek ezáltal jelentősen meggyön­gülnek és csökken ellenállóképességük a betegségekkel szemben. A levegőben lévő magas szénsavtartalom fülledést idézhet elő a prizmákban. Az ilyen eshetőségek ellen úgy vé­dekezzünk, hogy helyes szellőztetés által kivonjuk a leföldelt prizmák le­vegőjéből a szénsav-fölösleget. Szük­séges az is, hogy a hőmérséklet ne haladja meg a 2—3 fokot. A Földművelésügyi Minisztérium is­mételten figyelmezteti a prizmák ál­lapotáért felelős egyéneket, hogy kö­­­telességükhöz híven ellenőrizzék prizmákban lévő gumók egészségi ál­­­lapotát, hogy az ültetésre szánt gu­mók minél alacsonyabb veszteséggel átvészeljék a telet.

Next