Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-07-03 / 27. szám
A szocialista faluért! ^TLalťadi Földműves A FÖLDMŰVES ÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1955. július 3. Ara 4y fillér VI. évfolyam 27. szám Legfőbb cé'lnk a szemveszteség nélküli begyűjtés A párkányi járásban megkezdődött az aratás Az utóbbi meleg napok megérlelték az őszi repcét a párkányi járás szövetkezeteinek tábláin. A szövetkezeti tagok szorgalmas munkája meghozta az első gyümölcsöt, így tehát június 24-én kezdetét vette a párkányi járásban a földművelő ember legörömteljesebb munkája — az aratás. Elsőként a libádi szövetkezetben kezdték meg a repce aratását. Gőz Imre traktoros 2 nap alatt lekaszálta a szövetkezet 9 hektár repcéjét. A libádiak voltak tehát az elsők, akik megkezdték az aratást. De a kedvező időjárás máshol is megérleli a magot. Június 25-én már a sárkányi szövetkezet repcével bevetett 19 hektárnyi parcelláján is felbúgott a traktor. A duruzsoló önkötöző nyomában szaporodtak a kévesorok. Az aratást a köbölkúti GTA négy traktora végezte. Június 27-én már a párkányi járás csaknem minden szövetkezetében megkezdték a repce aratását. Péter-Pál napján sorra került az őszi árpa is. Mint egy hatalmas, telhetetlen teremtvény, kombájn az aranysárga úgy nyelte a kalászokat. A kicsépelt mag illata mosolyra derítette a poros, verítéktől fénylő arcokat. Érdemes volt dolgozni, megérett az új termés, a magvető legnagyobb öröme. Aztán majd sorra kerül a rozs, a búza és minden kalászos. A teli zsákok rövidesen megajándékoznak bennünketA foszlósbélű új kenyér örömével. T. V. Marván a rozs jó termést igér A nánai állami gazdaság karvai részlegén megindult a harc az új termés mielőbbi betakarításáért. Nemcsak az őszi árpa, hanem a rozs is megérett már. Urbán József, Cvinger László és Vaskovics Imre traktorosok, kévekötőgépekkel egy nap alatt 20 hektár őszi árpát és 10 hektár rozsot arattak le. A rozsszalma eléri a 180 cm magasságot. A kalászok teltek, a rozs bő termést ígér. A gazdaság 18 hektár őszi repcéjét és a learatott gabonát Kiss Mihály és Trencsik Ferenc munkacsoportja rakta keresztbe. Ha az időjárás kedvező lesz ezen a héten befejezik a 78 hektár őszi árpa aratását és legkevesebb harminc hektár rozsot aratnak le. A következő hét csütörtökén megkezdik az őszi árpa cséplését. A learatott területen azonnal elvégzik a tarlóhántást és bevetik tarlókeverékkel. Újburgonyával tarkult étrendünk Szlovákia begyűjtési üzemei ezekben a napokban megkezdték a korai burgonya felvásárlását. A bratislavai, nyitrai és az eperjesi kerület szövetkezetei voltak az elsők, akik a korai burgonyával megkezdték beadási kötelességük teljesítését. A somorjai járásban a nagypakai, boldogfai, szarvai és a csallóközcsütörtöki szövetkezetek kezdték meg a beadást. Két nap alatt 100 mázsa újburgonyát szállítottak be a felvásárló üzembe. A korai beadásnak különös előnye is van. Például a szarvas szövetkezet június 28-án 50 mázsa burgonyát adott be. A beadott mennyiséggel szemben 80 mázsa tervteljesítést ért el a szövetkezet. A nyitrai kerület, párkányi járásban a hét végéig 450 mázsa korai burgonyát vásároltak fel. Hisznek a gépek erejében A galgóci járás sulekovói gépállomásának dolgozói kihasználják az aratás előtti utolsó napokat: hordják a takarmányt, silóznak, sarabolnak, ellenőrzik a szerződéseket és kiegészítik munkaerőállományukat. A gépészek az utolsó simításokat végzik a cséplőgépeken. Gondosan felkészültek, hiszen versenyben vannak a vágsellyei gépállomással és nem akarják, hogy hibákat találjon az ellenőrző bizottság. Az agronómusok most fejezik be a szerződéskötéseket. Az előbbi évekhez viszonyítva, az idén sokkal jobban felkészült a gépállomás az aratásra. A földművesekkel 2400 hektár gabona learatására 82 hektár tarlóhántásra, 90 hektár takarmánykaszálásra és 16 ezer tonna gabona kicséplésére kötöttek szerződést. A traktorállomás gépállományának fele egész nyáron keresztül az egyénileg gazdálkodó földműveseknek dolgozik. A földművesekkel kötött szerződések lelkiismeretes teljesítésével lehetővé teszi a gépállomás az egyénileg dolgozó földműveseknek is, hogy időben elvégezzék az aratást. A földművesek bíznak a gépek erejében, tudják, hogy a gép a legjobb segítőtárs. A Földművelésügyi Minisztérium felhívása A Földművelésügyi Minisztérium felhívja a szövetkezetek és az állami gazdaságok dolgozóit, valamint egyénileg gazdálkodó kis- és középaz parasztokat, hogy fokozott figyelmet és gondosságot fordítsanak a száraz takarmány begyűjtésére, melyet esetleg esős idő veszélyeztetne. Ne hagyjuk tehát feleslegesen soká a száraz takarmányt a szárítókon, petrencékbe gyűjtsük össze és szállítsuk el azt minél előbb jól szellőzött takarmánycsűrbe, hogy így megelőzzük tápanyagtartalom-veszteséget, magas takarmányhozam érdekében a A második kaszálás előtt a növényt nitrogénes trágyával és bőséges trágyalével trágyázzuk meg. Ne felejtsük el, hogy az időben begyűjtött takarmány képezi a téli időszak takarmányalapját. Az aratás küszöbén Hazánkban Dél-Szlovákiában érik be leghamarabb a gabona, és itt kezdődik meg legelőször az aratás. Néhány nap múlva megindul a küzdelem gabonatermésünk betakarításáért. Ebben a felelősségteljes munkában a legnagyobb feladat a gépállomásokra hárul. A múlt év tapasztalatai bizonyítják, milyen fontossággal bír az aratásra való gondos felkészülés. A felkészülés hiánya, a szervezetlenség, komoly zavart okozhat az aratás folyamán. A munkásosztály hatalmas anyagi és technikai segítsége parasztságunknak lehetővé teszi a gabonabetakarítás folyamatának egységes megszervezését a Szovjetunió tapasztalatai alapján. Az arató-cséplő gép egymagában nem oldhatja meg a gabonabetakarítás gépesítését. Egész gépcsoport kell ehhez a munkához: a kicsépelt gabona pontos elszállítására, tisztítására, szárítására, a tábla szélén összegyűjtött szalma kazalozására és végül a learatott tarló tárcsázására. Ezt jelenti és biztosítja a folyamatos aratást és ezt követeli a kombájnnal való aratás gondos elkészítése. Nem is olyan régen földműveseinknek fogalmuk sem volt az aratvacséplésről. A arató-cséplő gép évről évre nagyobb teret hódít. 1953-ban 280 gép segédkezett a szövetkezet tagjainak. A múlt évben ez a szám 600-ra emelkedett és az idén megközelítőleg 1100 kombájn végzi az aratást a szlovákiai dűlőkön. Ebben a számban azonban nincsenek benne az állami gazdaságok földjein arató kombájnok, amelynek száma meghaladja a négyszázat. Az egyénileg gazdálkodó kisközépparasztok azonban teljes mérésékben nem részesülhetnek a kombájnnal végzett aratás előnyében. kicsi, sok esetben 8—10 méter szélességű tagokon a kombájn meg sem fordulhat. Nagyon kevés azoknak földműveseknek száma, akik egy tagaban legalább 6—8 hektáros dűlőn termelnek gabonát. A kombájnnal való aratás pedig csak olyan táblákon fizetődik ki, ahol kevés az üres járat és a gép erejét, teljesítőképességét teljesen ki tudják használni. A kombájnnal végzett aratás is a nagyüzemi, vagyis a szövetkezeti gazdálkodás előnyét bizonyítja a kisüzemi gazdálkodással szemben. Gépállomásaink az idén elég kombájnnal rendelkeznek. Ennek az előnyét a kis- és középparasztok is élvezik annyiban, hogy a mostani termény betakarítási idején felszabadulnak a kévekötőgépek és egyéni gazdálkodóink rendelkezésére állnak, így tehát ők is élvezik gyümölcsét a megszaporodott kombájnállománynak. Köztudomású dolog: a kombájn mezőgazdasági nagyüzem gépe. Csak a az állami gazdaságok és EFSZ-ek nagy kiterjedésű tábláin lehet vele gazdaságosan dolgozni. Munkája a szövetkezet megerősítését szolgálja. Nem közömbös azért az, milyen gyorsan dolgoznak a gépek az aratás napjaiban és milyen lesz munkájuk minősége. Az a hatalmas segítség, amelyet a kombájnok a falunak nyújtanak, csak akkor érvényesülhet igazán, csak akkor segíti eredményesen a gabonabetakarítást, a szövetkezeti mozgalom megerősítését, ha egy gép vezetője kitűnő minőségű munkával legalább 160 hektár gabona termését takarítja be. A múltban némely szövetkezet elégedetlen volt a kombájnok munkájával, és a bajt a gépben keresték. Előfordult ugyanis, hogy a szalmában a termés felett ébren őrködő szövetkezeti tagok szemet találtak. Eleinte a gépet szidták és csak későbben jöttek rá, hogy a hiba nem a gépben, hanem a kombájn vezetőjében keresendő. Különösképpen vonatkozik ez 1953-as évre, amikor a gépállomások még nem rendelkeztek elegendő számú, jól képzett kombájnvezetővel. A múlt évben döntő fordulat történt a kombájnosok kiképzésében és a mai napig szlovákiai viszonylatban összesen 1400 jól képzett kombájnossal rendelkezünk. A gabonabetakarítás első élharcosa a kombájnvezető. Elsősorban az ő szakképzettségén és lelkiismeretes munkáján múlik a gépi aratás sikere. Ők szerezhetnek még nagyobb becsületet a gépi munkának. Jó teljesítményt, a gépi munkával való megelégedést megfelelő szorgalommal minden gépvezető elérhet. Nem egy kombájnvezető már tavaly megmutatta, mire képes a szovjet gyártmányú S 4-es, vagy az S 6-os kombájn. Ladislav Loukota, Szeiffert Ferenc,, Nap János, Tomkó Imre, Kalina Mihály, és még sokan mások elismerést és megbecsülést szereztek a kombájnnal végzett munkának. A termény időre való betakarításának egyik legfontosab biztosítéka és egyben legnagyobb hajtóereje: a szocialista munkaverseny. Kombájnosaink a múlt év nyarán is szép eredményeket értek el vállalásaik teljesítésével és elvtársi alapon megszervezett egészséges munkaversennyel. Csak a napokban kezdték meg az aratást az ógyallai állami gazdaságban. Szeiffert Ferenc munkaérdemrenddel kitüntetett kombájnos, nemzetgyűlési képviselő, versenyre hívta Ciling István legtapasztaltabb kombájnost. Erejét azonban inasokkal is szeretné összemérni. A legutóbbi szovjetunióbeli látogatása alkalmával gazdag tapasztalatokat szerzett az aratvacséplés terén. Vállalása alapján 80 vagon gabonát csépel ki, s versenyre hívja Szlovákia állami gazdaságainak valamennyi kombájnosát. A verseny a kicsépelt gabona mennyiségére, üzemanyag megtakarítására és a szalmával való takarékosság figyelembe vételével a tarló magasságára irányozzák. Az egész ország érdeke azt kívánja, hogy minden szem gabona a magtárba kerüljön és egyetlen szem se menjen veszendőbe. A gondos gabonabetakarításnak, a szemveszteség csökkentésének ismert, jó módszerevi a szérésben történő aratás. A koma bájnaratta táblán — ha jól beállítják a gépet — csak itt-ott mehet veszendőbe néhány szem és ez a veszteség csak egyötöd része a kéziaratás szemveszteségének. A kombájn tehát a gondos gabonabetakarításért folyó harc egyik legfontosabb eszköze. A kombájnnal végzett aratás lényeges munkaerő megtakarítást is jelent főképpen azáltal, hogy a kombájn jóval nagyobb termelékenységgel dolgozik, s ami a legfontosabb, munkájában több munkafolyamatot egyesít, úgyhogy egész sor munka fölöslegessé válik, amelyet eddig kézzel, tehát emberi munkaerővel kellett végezni. A gabonafélék kombájnnal történő aratásakor a munkaerő megtakarítás hektáronként 12, aratógéppel végzett aratással 9, és kévekötő aratógéppel pedig 5 munkaerő. Ezekből az adatokból világosan következik, hogy valamennyi betakarítási módszer közül a leggyorsabb és a legolcsóbb a kombájnnal végzett aratás. Különösen nagy jelentőséget ad az idei aratásnak az a számos értekezlet, amelyet az aratás közvetlen megkezdése előtt tartottak. Kombájnvezetők, a szövetkezetek és gépállomások agronómusai, gépészek, javítók és (Folytatás a 2. oldalon ) Gyönyörű látványt nyújtott a nyolcéves középiskola tanulóinak felsorakozása a strahovi stadionban. Frissítőt az aratóknak A falusi fogyasztási szövetkezetek dolgozóira nagy feladat vár aratás alatt: biztosítni kell a frissítő italokat és a szükséges mezőgazdasági apró felszereléseket földműveseink számára. A fogyasztási szövetkezetesek jól felkészültek és mozgó elárusítókat létesítenek. Az árut a mezőre viszik. Gondoskodnak kifőzőkről is a szövetkezeti tagok számára. Hogy a lehetőségeket minél jobban a földművesek szolgálatába állítsák, a helyi viszonyokhoz és követelményekhez alkalmazkodva szabják meg az elárusítás időszakát. Az üzletekben lehetővé teszik a vásárlást a kora reggeli és a késő esti órákban is. Azonkívül kisegítő brigádokat is szerveznek a szövetkezetek számára. A legnagyobb súlyt a frissítő italokra helyezik. Tudják, hogy egy aratónak mindennél többet ér egy pohár üdítő málnaszörp, vagy szódavíz. Dolgozó népünk közös ügye az aratás. A lehetőségekhez mérten vegye ki hát mindenki belőle részét, hogy büszke öntudattal mondhassa: én is dolgoztam az új kenyérért! »