Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-01-08 / 1. szám
1956. január 8. i ^dmfives ÚJABB SIKEREK FELE Elbúcsúztunk az 1955-ös esztendő től, amely nagy sikereket hozott mind békeharc, mind népgazdaságunk építése szempontjából. A békeharcot illetően szinte egyedülálló történelmi jelentőségű az elmúlt esztendő, amely a Szovjetunió békeoffenzívájának jegyében zajlott le. A kormányfők genfi találkozása majd a külügyminiszterek konferenciája, mind a világ békeszerető erői növekedésének a bizonyítéka, ami arra kényszerítette nyugati diplomácia képviselőit, hogy megkíséreljék a vitás nemzetközi kérdések békés úton való megoldását. Bár a genfi konferenciák nem hoztak pozitív eredményeket, a nyugati hatalmak elutasító magatartása miatt az előterjesztett szovjet javaslatok azonban megnyerték a világ közvéleményének támogatását mind Németország egyesítésével, mind az európai biztonság kérdésével kapcsolatban. A genfi szellem, a különböző társadalmi rendszerek békés együttélésének politikája éppen a világ közvéleményének támogatása következtében tehát tovább tört előre, tényekkel igazolva a szovjet külpolitika helyességét, és hogy egyedül ennek alapján lehet megoldani a vitás kérdéseket, megszilárdítani a békét. A sikeres békeharccal párhuzamosan nagy eredményeket értünk el hazánk szocialista építésében. Szlovákiában lényegesen emelkedett a szocialista ipari termelés. Például 1955-ben 40 szzalékkal emelkedett az energetikai ipar termelése, 14,7 százalékkal fémipari és 19 százalékkal az élelmiszeripari termelés. A múlt évben nagy fejlődésen ment keresztül mezőgazdaságunk. Megmutatkoztak intézkedéseink első eredményei, melyeket pártunk és kormányunk hozott a mezőgazdasági termelés lényeges emelését illetően. A mezőgazdaság további gépesítése, műtrágyatermelésünk növekedése és helyes felhasználása, a beruházási kölcsönök, a haladó munkamódszerek alkalmazása és a szövetkezetek tagságának iskoláztatása, mind egy-egy állomása pártunk és kormányunk gondoskodásának. Az eredmények a mezőgazdaság termelékenységének emelésében is megmutatkoztak, melynek közvetlen következménye volt, hogy parasztságunk nagy része a múlt évben becsületesen teljesítette beadási kötelezettségét, így például gabonában, disznóhúsban és cukorrépában. Iparunk és mezőgazdaságunk ilyen arányú fejlődése már az újév küszöbén feljogosít bennünket arra, hogy bizalommal tekintsünk az előttünk álló feladatok elé. Előttünk áll a II. ötéves terv, mely méreteiben és sokoldalúságában felülmúlja a felszabadulásunk óta végrehajtott eddigi tervek célkitűzéseit. Ez azt jelenti, hogy például 1960-ban a II. ötéves terv utolsó évében Szlovákiában hatszor több beruházási építkezés lesz, mint 1948-ban. 1960-ban a befektetés egész összege egyharmadával magasabb lesz, mint 1948-ban volt. Második ötéves tervünk célja elsősorban a nehézipar, illetve a nehézgépipar felépítésének meggyorsítása. Pártunk és kormányunk a nehézipar és a nehéz gépipar gyorsütemű fejlesztésének tervénél a szocializmus gazdasági alaptörvényéből indul ki, mely a tömegek állandóan növekvő anyagi és kulturális követelményeinek kielégítését tűzte ki célul, a legfejlettebb technika alkalmazáson ás a termelés szakadatlan növekedésen keresztül. Nehéz gépiparunk tovább: hatalmas növekedésére úgy kell tekinteni tehát, mint minden más iparág és a mezőgazdaság fejlesztésének alapjára. A nehézipar fejlesztése a második ötéves tervben, több traktort, kombájnt, textilgyárat, cipőgyárat, a lakásépítkezések gépesítését és a közszükségleti cikkek termelésének tömegalapokra való helyezésé jelenti. Mezőgazdaságunk számára soha nem látott távlatot nyit meg ötéves tervünk, amely elsősorban a traktorok tízezreiben és a kombájnok ezreiben jut kifejezésre. Az ötéves terv végéig gépesítve lesz minden mezőgazdasái munka. Iparunk ilyen hatalmas segítségére és dolgozó parasztságunk fó munkájára támaszkodva minden lehetőség megvan arra, hogy becsülettel teljesítsük a mezőgazdasági termelés lényeges emelésének tervét. Ötéves tervünk folyamán egyetlen falu sem marad villany nélkül, s a ragyogó fénnyel együtt a kultúra is rohamosan terjed falvainkon. Kibontakozik előttünk a dunai vizierőmű, melynek megépítésével nemcsak olcsó áramot kapunk, de öntözőrendszerek építésével a termékeny Csallóköz sohasem ismer majd szárazságot s így a bőség kertjévé változik a beláthatatlan rónaság. Mezőgazdaságunk fejlesztésének terve azt tűzte elénk feladatul az 1956-os esztendőben, hogy 11,2 százalékkal emeljük az egész termelés mennyiségét. Ennél a tervezésnél azokból a kedvező eredményekből indulunk ki, melyeket az elmúlt évben pártunk és kormányunk gondoskodása révén dolgozó parasztságunk elért. Ezek az eredmények feljogosítanak bennünket arra a következtetésre, hogy az agrotechnika helyes alkalmazásával és a szakszerű növényápolással a mezőgazdaság elé tűzött feladatokat nemcsak lehet, hanem túl is lehet teljesíteni. Különös figyelmet kell fordítanunk az állati termékek termelésére, különösen a szarvasmarha-tenyésztésre. Az elkövetkező esztendőben fölműveseinknek 13 százalékkal több sertéshúst, 3,2 százalékkal több marhahúst, 16,4 százalékkal több tejet és 30,9 százalékkal több tojást kell termelniök, mint az elmúlt évben. Mezőgazdaságunktól mindezt népünk állandóan növekvő élelmiszerfogyasztása követeli meg. Tudnunk kell azonban, hogy a tervek nem valósulnak meg önmaguktól. A hosszú számoszlopok mögött mindig élő embereket kell látnunk, akik a terveket megvalósítják. Pártunk és kormányunk ezeknek a terveknek megvalósítása szempontjából elsősorban dolgozó parasztságunk és szövetkezeti tagjaink lelkiismeretes munkájára támaszkodik. Ezzel kapcsolatban fontos, hogy EFSZ-einkben tovább szilárdítsuk a munkafegyelmet, javítsuk a szövetkezeti tervezést, hogy az megfeleljen azoknak a követelményeknek, melyeket az állami terv tűz feladatul mezőgazdaságunk elé. Ezzel párhuzamosan számos feladat megoldása vár szövetkezeteinkre a II. ötéves tervben. Ez a feladat a káderek iskoláztatásának előrelátó tervezése. Fontos, hogy az egész évi terv kidolgozásánál mindenütt különös gondot fordítsanak a káderek iskoláztatására, így elérhetjük, hogy a II. ötéves terv folyamán szakképzett káderek kerüljenek szövetkezeteink élére. Ez szövetkezeteink további fejlődésének egyik biztosítéka lesz. Az ipar és mezőgazdaság fejlesztésével párhuzamosan II. ötéves tervünk nem feledkezik meg népünk kulturális és egészségügyi szükségleteiről sem. Ebben az évben befejezzük a kerületi és járási kultúrközpontok építését. Újabb iskolák építésével 14 ezer tanulónak biztosítunk megfelelő iskolát. A kórházi ágyak száma 2756-tal emelkedik és 1956-ban 308 ezer négyzetméter lakóterületet építünk be. Azok a feladatok, amelyeket II. ötéves tervünk tűz elénk, óriásiak. Ezeket a feladatokat csak akkor tudjuk megvalósítani, ha mindnyájan becsülettel teljesítjük kötelességünket. Hiszen ennek a tervnek minden a száma, minden tétele egy célt: a dolgozó nép életszínvonalának emelését szolgálja. S ugyanakkor újabb árleszállításokat és a világbéke megszilárdítását is jelenti. Ezért szükséges, hogy dolgozó parasztságunk a terv számai mögött saját boldog életének távlatait lássa, és még fokozottabb mértékben őrködjön a közös vagyon, a közös munka eredménye fölött. Így lesz drága hazánk a bőség országa, és így mutatunk követendő példát a még elnyomott nemzeteknek, bebizonyítva azt, hogy mit jelent szabadon élni. Csakis ilyen jó munkával biztosíthatjuk, hogy az elkövetkező esztendőkben békeharcunk még sikeresebb legyen és hogy az egész világon tovább erősödjék a népek testvéri barátsága. Tovább haladunk azon az úton, melyet a Szovjetunió mutat, mert ez az út a béke, a népek közötti barátság és a jólét útja. Ezt az utat mindenkor biztosítjuk a béketábor hatalmas gazdasági és politikai erejével ,nehogy valakinek a népek millióival szemben kedve legyen az útonálló szerepét betölteni. Ügyünk igazságos és rendületlenül hiszünk annak végső győzelmében, mely egyben része lesz a szocializmus győzelmének az egész világon. VARGA JÁNOS Változtak az évek... Perbenyik község a királyfiéi mellett éhségében, bánatában fumed járásban fekszik. Jóleső érzés rulyáján fújta szomorú dalát.it. árasztja el az ember szívét, ha jó munkája után előlegként halálja az újonnan épült modern vonta 900—1200 koronát és a tejcsaládi házakat, hallja a falu be mészetbenieket kapja az EFSZ-től. csületes dolgozóinak elégedett sza Az évvégi zárszámadásnál pedig vát... még 7—8000 koronára és 35 más A nyomor, a mindennapos zsa gabonára szárít Nánási elvnélkülözés és kizsákmányolás he tára. Azonkívül külön jutalomban ígére új élet, egyetértés lépett, részesül a juhtenyésztésben elért eredményeiért. A tehéngondozásnál Sápos Lajos tűnt ki jó munkájával. Havi keresete 7—800 korona és 2—2,5 mázsa gabona. Az évvégi elszámolásnál még 5—6 ezer korona üti Sápos Lajos markát. — Érdemes becsületesen dolgozni, mert annak először is én látom hasznát, — mondja Sápos tehéngondozó. — Ha összehasonlítom régi és mai életemet, a különbség olyan, mint az ég és föld között. Nyugodtan dolgozunk, békében és jól élünk. Sápos elvtárs szavaiban senki sem kételkedhet, különösen ha tudjuk, hogy a példás tehéngondozó jó munkája nyomán a szövetkezet a tervezett 70 ezer liter tej helyett 170 ezer litert termelt ki. És a terven felüli tej kitermeléséért havi 600 korona pótjutalomban részesül Sápos elvtárs. Tóth Mihály és a perbenyiki EFSZ még számos tagja dicséretet érdemel szorgalmas munkájukért, akik az EFSZ megszilárdításán és mindnyájuk boldogabb életéért dolgoznak. — Változtak az évek, új arcot öltött falunk képe, új típusú emberek nevelkednek a felszabadulás óta községünkben — mondja Horszky elvtárs, a HNB elnöke. — Vajon mi tette lehetővé ezt a változást? Érdemes tehát bepillantani a családi körébe: mennyivel nyugodtabb, szebb életünk, mióta közös gazdálkodásukban maguknak dolgoznak, nem élősködői a földesúr munkájuk gyümölcsén. * * * Az, hogy a volt konvenciós cselédek a föld gazdái lettek, jobb életük megalapozóivá váltak. Nánási Lajos 45 éves. Mint juhász elért eredményeivel sugározza be a szövetkezeti nagytermelés útját ... Ez már nem az meghunyászkodó juhászbojtár, aki a földesúr nyája ANDREAS SÁNDOR, a kassai KNB dolgozója. Nánasi Lajos V. ЛЛУ [UNK]ЛЛАЛАЛЛЛ. A kislány füzete felé hajlik és lassan rója a betűket. Az asztalon éles fényű, erős lámpa, s a gyermek kezének árnyéka a füzetre esik. Az árnyék zavarja a kislányt, még mélyebben a füzet fölé görnyed. De mielőtt végig írná az elkezdett sort, feláll és a szemét dörzsöli. — „Nem tudok tovább írni, fáradt vagyok“ — mondja. A tanulók sok időt töltenek írással, olvasással. Éppen ezért az iskolákban nagy gondot fordítanak arra, hogy jó legyen a világítás, a padokat is célszerűen készítik és a tanítók ügyelnek a gyermekek helyes testtartására. Köztudomású, hogy a rövidlátás többnyire a tanuló évek alatt fejlődik ki. Ez érthető, hiszen a felnőtteknek elég egy pillantást vetnie a könyvbe, hogy egyszerre több szót tudjon elolvasni. De az iskolás, aki most gyűrközik az olvasás tudományával minden betűt külön-külön megnéz, s ez igen nagy megerőltetés a szemnek. A szülőknek tehát gondoskodniuk kell arról, hogy odahaza is a lehető legkedvezőbb körülmények között tanuljanak a gyermekek. Legfontosabb a helyes testtartás, ehhez pedig nélkülözhetetlen a megfelelő méretű asztal és szék. Az asztal olyan magas legyen, hogy a tanuló írás közben mindkét karját kényelmesen ráfektethesse, anélkül, hogy fel kelljen húznia a vállát, vagy görbe háttal legyen kénytelen ülni. Ha a szék túlságosan magas, a gyermek lába a levegőben kalimpál — ez is fárasztó. írásnál, olvasásnál döntő fontosságú a helyes világítás. Legjobb, ha az ablakhoz állítjuk a tanuló asztalát, mivel a nappali fény nem oszlik el egyenletesen a szobában és az ablaktól távoleső szobasarkok sötétek. Elégtelen, gyenge világítás hamar kifárasztja a szemet, a túlságosan erős pedig vakít és kedvezőtlenül hat " munkaképességre. Esti tanulásnál legjobb, ha asztali lámpát használunk zöld- vagy tejüveg ernyővel. S hogy ne essék árnyék a könyvre, vagy füzetre, tegyük a lámpát balkéz felől. Szürkületkor, de különösen fekvő helyzetben ne engedjük olvasni a gyermeket! Ha a gyermek panaszkodik, hogy rosszul lát, hamar elfárad a szeme, vagy fáj a feje, azonnal vigyük orvoshoz. A szülők gyakran nem ismerik fel, milyen fontos, hogy a gyermek rendszeresen viselje az orvostól rendelt szemüveget. Nem tesz jót, — mondják — ha már kiskorában hozzászokik. Ez a felfogás merőben helytelen. Ha az orvos szemüveget ír elő, akkor feltétlenül hordania kell a gyermeknek. Ugyancsak helytelen aggályoskodás, hogy a szemüveg „idegesíti” a gyermeket, vagy eltörhet és megsérti a szemét. Ha megmagyarázzuk, hogy a szemüveg javára válik, szívesen viseli. Szemüveg megakadályozza vagy éppen gyógyítja a kancsalságot is. Nemrég egy hétéves leánykát hozott édesanyja a szemklinikára. Az anya arról panaszkodott, hogy a kislány rosszul tanul, olvasás közben „grimaszokat vág”, hunyorog és ráncolja a homlokát, sőt egy idő óta bandzsít is. A vizsgálat során kiderült, hogy a leány súlyos szemtengelyferdülésben szenved. A szemüveg gyökeresen megjavította a bajt. A kislány hamarosan megtanult folyékonyan és gyorsan olvasni, kancsalsága is megszűnt. A legnagyobb gonddal kell óvnunk a gyermek szemét, fertőző betegségektől és mindenféle sérüléstől. A szem leggyakoribb fertőző betegsége: a kötőhártyagyulladás. A betegséget piszkos kéz, vagy fertőzött zsebkendő, törülköző terjeszti. A kötőhártyagyulladásban szenvedő gyermeket lehetőség szerint el kel különíteni a többiektől. A védekezés legjobb módja, ha ügyelünk arra, hogy a gyermek sohasem használja más törülközőjét, zsebkendőjét, sőt párnáját se. Kötőhártyagyulladás, vagy más szembetegség esetén óvakodjunk a „háziszerek” használatától, ehelyett forduljunk azonnal orvoshoz. A Bizonyos játékok súlyosan veszélyeztetik a gyermek szemének épsé■*~gét. Ilyenek: a robbanó pisztoly, nyíl és a csúzli (parittya). Iskoláinkból kitiltották már ezeket a játékokat, de éppen ilyen fontos, hogy otthon, vagy az utcán se engedjük meg használatukat. N. L. А II. ötéves terv első évének túltelesítéséért Reggel 9 óra. A kékkői járási nemzeti bizottság előadó termében Moravcsik elvtárs a JNB elnöke bátor tekintettel és határozott hangon tartja beszámolóját... — A helyi nemzeti bizottságok munkájában lényeges javulás mutatkozik — mondja többek között. — Ezt azon eredmények is bizonyítják, melyeket járásunk EFSZ-ei, egyénileg gazdálkodó földművesei a hektárhozamok emelésében elérnek. Hiba volna azonban, ha megelégednénk az eddigi eredményekkel és nem törekednénk újabb sikerek elérésére. A JNB tanácsadói figyelmesen hallgatják az előadást s a fontossabbakat jegyzeteikben örökítik meg. — Arról van tehát szó — folytatja az elnök — hogy minden egyes oktató ellátogat falujába. Feladata HNB tagjaival az 1956 évi termelési terv pontos kidolgozása, amely pártunk és kormányunk — a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó — irányelveinek figyelembe vételével történik. A terv helyes kidolgozása után népgyűlésen kell ismertetni a földművesekkel az 1956-os évi termelési feladatokat. Moravcsik elvtárs beszámolója után Ivanics elvtárs a JNB titkára ismertette a járási terv egyes pontjait. — Elsősorban is a II. ötéves terv első évének teljesítéséről és túlteljesítéséről van szó — hangsúlyozta Ivanics elvtárs. Ennek a megvalósításához fontos, hogy a HNB tagjai még szorosabbra fűzzék kapcsolataikat tömegekkel, megnyerjék a földműveseket a kitűzött feladatok teljesítésére. Már délfelé járt az idő, amikor a JNB 66 tanácsadója elhagyta az előadó termet s útját a faluja felé vette. Új tapasztalatokkal, gazdagabban, újabb és újabb feladatok megvalósításáért, új terveket készítenek nemzeti bizottságaink. De a kékkői NNB mezőgazdasági ügyosztálya azt is tudja, hogy helyi nemzeti bizottságaink csak úgy tudják munkájukat megjavítani, ha tanulnak, szakképzettségüket, politikai tudásukat tovább fejlesztik. Ezért az utóbbi időben a járás helyi nemzeti bizottságainak tagjai iskolázáson vettek részt. Az iskola eredményét pedig az dicséretreméltó példa tükrözi vissza, ahogy a kékkői járás helyi nemzeti bizottságai — egy-két HNB kivételével — időben kidolgozták az 1956. évi termelési terveket, ismertették földművesekkel s azok máris hozzáaláttak feladataik megvalósításához, II. ötéves terv első évének teljesítéséhez. Tóth László, a kékkői JNB dolgozója.