Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-05 / 1. szám
2 Szabad Földműves 1938. Január 5, Mezőgazdasági termelésünk tartson lépést népgazdaságunk szükségleteivel Viiam Siroky miniszterelnök michalovcei beszédéből Michalovcén december 28-án Viliam Siroky miniszterelnök részvételével megtartották a presovi kerület kommunistáinak aktíváját a mezőgazdasági termelés és az egységes földművesszövetkezetek fejlesztéséről. Az aktívan jelen voltak még Michal Bakufa mező- és erdőgazdasági miniszter, Michal Chudik mező- és erdőgazdasági megbízott, Stefan Sudovsky, az SZLKP KB mezőgazdasági osztályának képviselője, valamint a kassai kerületi pártbizottság, és a kerületi nemzeti bizottság tagjai. Vaszil Bilak, a presovi kerületi pártbizottság vezető titkára bevezető beszédében rámutatott a presovi kerületben ebben az évben az ipar és a mezőgazdaság terén elért sikerekre. A kerület november végéig az iparban teljesítette tervét. A múlt évhez viszonyítva 76 millió tonnával több beruházást eszközöltek. A gabonabegyűjtési tervet 115,4 százalékra, a burgonyabeadást 123 százalékra, a cukorrépa beadást 100,4 százalékra teljesítette. A kerület már teljesítette a sertéshús, tej- és tojás begyűjtési feladatait is. Az év eleje óta 80 EFSZ-t alakítottak és a kerület mezőgazdasági földjének 20 százalékán szocialista nagyüzemi gazdálkodás folyik. Az aktíva több mint ezer részvevőjének viharos üdvözlése közepette Viliam Siroky miniszterelnök mondott beszédet. Siroky elvtárs hangsúlyozta, hogy a presovi kerület kommunistáinak aktíváját a mezőgazdasági termelés és az EFSZ-ek fejlesztéséről olyan időkben tartjuk, amikor bevégezzük második ötéves tervünk esztendejét és megkezdjük második a terv harmadik évét. Jó alkalom ez arra, hogy röviden értékeljük a népgazdaság fejlesztésében idén elért eredményeket és tisztázzuk a megoldandó fő feladatokat. Eredmények az iparban Az ipari termelés fejlesztése az idén is gyors ütemben haladt. A tavalyi évhez képest az ipari termelés térfogata ismét kereken 10 százalékkal lesz majd nagyobb. Jelentősen tovább növeltük a barnaszén fejtését, az építőanyagok és műtrágya termelését. Gyors ütemben növekedett a közszükségleti cikkek termelése és a beruházási építkezések fejlesztésében is 10 százalékos gyarapodást értünk el. Tovább folytatódott a lakosság életszínvonalának rohamos emelkedése. A személyes fogyasztás kb. 8-9 százalékkal lesz nagyobb mint tavaly. A kiskereskedelmi áruforgalom tervét főleg iparcikkekben jelentősen túlszárnyaljuk. Népgazdaságunkban a foglalkoztatottság előzetes adatok szerint további 100 000 személlyel emelkedett. Magától értetődik, hogy a termelés és az életszínvonal ilyen gyors növekedése nagy igényeket támaszt népgazdaságunk tüzelőanyag, nyersanyag- és energetikai forrásaival szemben és megköveteli, hogy ezeket minden eszközzel gyarapítsuk, hogy takarékosan gazdálkodjunk velük és minél hatásosabban kihasználjuk őket. Lassú a mezőgazdaság fejlődése Nemzetgazdaságunkban még mindig vannak lemaradó gazdasági szakaszok. Munkánkat főleg e fogyatékosságokra kell fordítani. Szocialista országépítésünk lemaradó szakaszai közé számít a mezőgazdasági termelés. Az 1954 —55-ös évek sikeres kezdeményezései után, amikor pártunk és kormányunk, valamint az egész dolgozó nép összpontosított erőfeszítései következtében lényegesen emelkedett a mezőgazdasági termelés, tavaly és az idén a fejlődés aggasztó módon meglassúbbodott. A mezőgazdaság bruttó termelése az elmúlt két esztendő során nem egész 4 százalékkal nőtt, noha a második ötéves terv irányelvei értelmében ennek az emelkedésnek 10 — 12 százalékot kellett volna elérni. A mezőgazdasági termelés lassú fejlődését elsősorban a növénytermesztés elégtelen helyzete okozza, e téren lassan gyarapszik a gabonafélék, de főleg a takarmányfélék termesztése. Ezért kevés a takarmányalapunk. Hogy az elmúlt két év hiányosságait behozzuk, a jövő esztendőben olyan mértékben kell növelnük a mezőgazdasági termelést, ami országunkban eddig példátlanul állt. A bruttó mezőgazdasági termelésnek a tavalyi évhez képest országos méretben 12 százalékkal kell gyarapodni. Ez azonban megköveteli, hogy a növénytermesztés 15 — 17 százalékkal növekedjék, mégpedig kenyérmagvaké 15, az ipari növéyeké 20, a takarmánynövényeké 23 százalékkal. Az állati termékek termelésének 6 százalékkal, a tejtermelésnek 13 százalékkal kell emelkednie. A sertéstenyésztés terve 3,6 százalékos gyarapodással számol. Véget kell vetnünk a szarvasmarhaállomány évenkénti csökkenésének. Több segítséget kap a mezőgazdaság Mindenekelőtt lényegesen megjavítjuk a mezőgazdaság műtrágya ellátását, a jövő évben mezőgazdaságunk 14 százalékkal több műtrágyát kap mint az idén. A gépállomások gépesítési munkálatainak mérete szlovákiai viszonylatban közel 20 százalékkal nő. Ennek érdekében a szlovákiai mezőgazdaság kereken 3000 traktort és nagyszámú egyéb mezőgazdasági gépet kap. Az EFSZ-ek beruházási építkezéseinek szakaszán biztosítanunk kell az 1958. évi terv teljesítését, az ehhez szükséges pénzügyi eszközöket és hiteleket. Mindez lehetővé teszi, hogy a szövetkezeti szektorban az 1957-es évhez képest több mint 40 százalékkal növeljük a beruházás keretét. Javítsuk meg a nemzeti bizottságok munkáját A mezőgazdaság fejlesztésének igen fontos feltétele a gazdasági szervező munka megjavítása. A múlt évben ugyan jelentős haladást értünk el, de nyíltan meg kell mondanunk, hogy a nemzeti bizottságok mezőgazdasági osztályai és szakosztályai, a gépállomások és a falusi pártszervezetek munkájának jelenlegi színvonala nem elegendő azoknak a feladatoknak a biztosítására, amelyeket jövőre és az ötéves terv következő évében magunk elé tűzünk. Mezőgazdaságunk nagyszámú jól képzett, tapasztalt gépkezelővel, agronómussal, zootechnikussal és más szakemberrel rendelkezik, a szocialista mezőgazdaságnak sok a lelkes szervezője és propagátora. Csak arról van szó, hogy ezt a nagy erőt helyesen és céltudatosan irányítsuk és a munka legfontosabb döntő szakaszain vessük be. Tudnunk kell, hogy a mezőgazdasági termelés tervbe vett gyarapodását biztosítva egyben arra kell törekednünk, hogy bővítsük a meglévő EFSZ taglétszámát és új szövetkezeteket alakítsunk. Egy pillanatra sem szabad elfelejteni, hogy e két feladat szorosan összefügg egymással, hogy a mezőgazdasági termelés tartós és gyors gyarapodásának legfontosabb előfeltétele a mi viszonyaink között az EFSZ-ek sikeres, helyesen irányított és jól biztosított fejlesztése. Az új szövetkezeteknek sürgős segítségre van szükségük Ezer és ezer új EFSZ első esztendeje gazdálkodik közösen. Ezeknek sürgős szükségük van a kellő termelési, műszaki, szervezési segítségre. A mi feladatunk, hogy ezek a szövetkezetek minél előbb túljussanak a kezdeti nehézségeken és fennállásuk kezdetétől fogva meginduljanak a mezőgazdasági termelés gyarapításának útján. Ezt azonban csak akkor érhetjük el, ha a nemzeti bizottságok és a gépállomások kellőképpen támogatják őket. A mezőgazdasági súlypontja a nemzeti szervező munkabizottságoknál van. Éppen a mezőgazdaság szakaszán messzemenően decentralizáltuk az illetékességet, a kerületi nemzeti bizottságokra, illetve onnan a járási és a helyi nemzeti bizottságokra. Ezzel kapcsolatban főleg két alapvető kérdés jelentős. A kitűzött feladatokat csak akkor teljesíthetjük, ha a nemzeti bizottságok tovább szilárdítják kapcsolatukat a szövetkezeti tagokkal, kis- és középparasztokkal, ha minden kérdést velük egyetértésben, türelmes meggyőzés útján oldanak meg, s ha a falvakon tovább emelkedik a tömegszervező munka politikai színvonala. Ha a szövetkezeti tagoknak a kis- és középparasztoknak szakszerű segítséget nyújtanak és ez a segítség minden esetben azoknak a konkrét és sürgető problémáknak kellő ismeretéből indul ki, amelyekkel az illető szövetkezet vagy falu küzd. Ezért helyénvaló, ha a kerületi és járási nemzeti bizottságok az eddiginél sokkal nagyobb mértékben támaszkodnak a helyi nemzeti bizottságokra, ha igyekeznek aktivizálni a mezőgazdasági bizottságokat és számos aktivistát tömörítenek köréjük, hogy a mezőgazdasági bizottságok munkája eleven, hatásos legyen és kellőképpen kihasználjanak minden javaslatot és indítványt. A mezőgazdaságról való gondoskodás legyen a nemzeti bizottságok egész rendszerének, elsősorban a járási nemzeti bizottságok munkájának központi kérdése. Szlovákiában fokozottabb mértékben kell emelni a mezőgazdasági termelést A mezőgazdasági termelés intenzivítása egy hektárnyi összehasonlított termőterületre értékben átszámítva Szlovákiában még mindig 20—25 százalékkal alacsonyabb mint a cseh országrészekben. Az ötéves terv azzal számol, hogy 1960-ig a szlovákiai mezőgazdasági termelés 40 százalékkal emelkedik, az 1955-ös évhez képest országos méretben a gyarapodás 30 százalékot tesz ki. Az eperjesi kerület nagy tartalékokkal rendelkezik Az eperjesi kerületben a lakosságnak több mint 60 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban. A második ötéves tervben az ipar fejlesztése nagy léptekkel halad majd előre, számos ipari, mezőgazdasági, közlekedési és kulturális beruházást tervezünk. Különösen nagy erővel folytatjuk az energetikai alap, a közlekedési hálózat kiépítését, a vízgazdálkodási építkezéseket, hisz ez Kelet-Szlovákia iparosításának legfontosabb előfeltétele. Nagy jelentőségű lesz az Orlov-Plavec —Podolí vasútvonal kiépítése. Az ötéves terv végén szabályozzuk Kelet-Szlovákia vízgazdálkodási viszonyait. Magasfeszültségű áramvezetékeket építünk és 1958 végén a falvak 80 százalékát villamosítjuk. Parasztságunk hisz a pártban Nagy erőkifejtésre volt szükség, hogy az 1953-as évi hibákat likvidáljuk, az osztályellenséget elszigeteljük. A párt helyes politikája és eljárása következtében ez sikerült. Ma a helyzet egészen más. Az eperjesi kerület dolgozó parasztjai saját tapasztalatukból rádöbbentek, hogy kinek kell hinni. Bíznak pártunkban, népi demokráciánkban, szeretik köztársaságunkat, munkás-paraszt államunkat. A presovi kerület dolgozó parasztjai érzik, hogy számukra is csupán az EFSZ-ek jelentik a magasabb termeléshez, színvonalhoz vezető a magasabb életegyetlen útat. Csupán arról van szó, hogy elhatározzák magukat és ebben nekünk kommunistáknak kell segítséget nyújtanunk. Nem kergethetünk csúcseredményeket, mert nem is szükséges, de meg kell szilárdítanunk szövetségünket a dolgozó parasztokkal, szorgalmas és rendszeres mindennapos meggyőző munkát fejtsünk ki. Pártunk Központi Bizottsága levelével kapcsolatos országos vita során elsősorban az EFSZ-ek tettek értékes felajánlásokat, annak érdekében, hogy a mezőgazdasági ötéves terv feladatait 1959-ig teljesítik. Ez a mozgalom megteremti a mezőgazdasági termelési feladatok reális lehetőségeinek biztosítását. Új erővel igazolja, hogy a dolgozó parasztok pártunk vezetésével szoros szövetségben munkásosztállyal hazánkban be akarják tetőzni a szocializmus építését. Jó egészésget, sok sikert és boldogságot kívánok az elvártaknak az új évben, Meghalt Marek Culen az SZLKP Központi Bizottságának tagja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága mélységes szomorúsággal tudatja a nagy nyilvánossággal, hogy Marek Culen elvtárs, a Köztársasági Érdemrend birtokosa, nemzetgyűlési képviselő, az SZLKP Központi Bizottságának tagja, Csehszlovákia Kommunista Pártjának egyik alapító tagja és dolgozója érdemes hosszantartó nehéz, betegség után 1937. december 26-án elhúnyt. Marek Culen elvtárs 1887. III. 8-án született Brodskén, a skalicei járásban, egy szegény parasztcsaládban. Már kora ifjúságától kezdve kemény és igen nehéz élete volt. 1906-ban a nyomor amerikai kivándorlásra kényszerítette, ahol Chicagóban kezdett dolgozni a munkásmozgalomban. 1919-ben visszatért Csehszlovákiába és a marxista baloldal és a szociáldemokrácia egyik szervezőjévé vált. Részt vett az 1921-ben tartott lubodinai kongresszuson, amelynek egyik szervezője volt. A burzsoá Csehszlovák Köztársaságban a CSKP soraiban fáradhatatlanul harcolt a dolgozó nép jogaiért. Számos sztrájkot, tüntetést vezetett és megalkuvás nélkül leleplezte a burzsoázia kizsákmányoló politikáját, amiért gyakran üldözték és bebörtönözték. Marek Culen elvtárs jelentős funkciókat töltött be pártunkban. Az 1921- 1929-es években a CSKP kerületi titkára volt, 1924 —1929-ig nemzetgyűlési képviselő. 1929 —1959-es években a szlovákiai kisparasztok szövetségének elnöke volt. 1939-ben a párt utasítására a Szovjetunióba ment, ahol önfeláldozóan dolgozott a Szláv Bizottság elnökségi tagjaként, és számos harcost nyert meg a Szovjetunióban megalakított csehszlovák hadtest soraiba. 1944-ben visszatért Szlovákiába és részt vett a Szlovák Nemzeti Felkelésben, ugyanakkor megválasztották a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőjévé. A felszabadulás után jelentős funkciókat töltött be. A Szlovák Földművesek Egységes Szövetségének elnöke volt, ahol a Demokrata Párt reakciós politikája ellen védelmezte a dolgozó parasztság érdekeit. 1945-ben ismét megválasztották a Szlovák Nemzeti Tanács és a nemzetgyűlés képviselőjévé. A pártban betöltötte az SZLKP és a CSKP KB tagjának funkcióját. Később beválasztották az SZLKP KB elnökségének tagjai közé. 1951-ben mezőgazdasági megbízottá nevezték ki. Culen elvtárs mindezen funkciókban önfeláldozóan és lelkesedéssel dolgozott dolgozó népünk érdekeiért. Pártunk Margk Culen elvtársban jelentős funkcionáriust és harcost veszít, aki élete veszélyeztetésével sem habozott a párt és a dolgozó nép érdekeit védelmezni. Tisztelet emlékének! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA. Javaslatok és bírálatok Több községben járva, volt alkalmam részt venni a Párt levelét részleteiben megvitató gyűléseken. Különösen a szövetkezeti tagok részéről hangzott el a legtöbb értékes javaslat és építő bírálat,, amelyek a mezőgazdasági termelés megjavítására irányultak. Rás községben, a levélvitató gyűlésen szép számmal vettek részt a szövetkezet tagjai. Elsőnek Sebők elvtárs kért szót: — A szövetkezetnek az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a takarmányalap biztosítására — mondotta. — Az e téren mutatkozó hiányosságot az állatállomány érzi a legjobban. — A többi között bírálta az EFSZ vezetőit a rét- és legelőgondozás elhanyagolásáért. Máté elvtársnő a fogatosokat bírálta: — Rosszul végezték a vetést. Az EFSZ tagsága elvárja tőlük a jobb, lelkiismeretesebb munkát. Csak úgy várhatunk nagyobb terméshozamokat — mondotta. Felsővályban is nagy visszhangra talált a Párt levele. A gyűlésen Kovács János hasznos javaslattal hozakodott elő: — A mi vidékünk eléggé vizenyős, így a rétünkből is mintegy 100 hektárnyit alagcsövezni kellene. Ezáltal állattenyésztésünk lépést tudna tartani a megkívánt fejlődéssel. 24 hektár rétet pedig az árkok kimélyítésével vízmentesíteni lehetne, ezáltal jó termőföld válna belőle. A HNB-on keresztül már segítséget, mert kértük az illetékesek csak így tudnnk majd sikeres munkát végezni. Abafalván Klucsko elvtárs javasolta a kevéshozamú legelők felszántását s hangsúlyozta: „Ha a Sajó szabályozásával jobban igyekeznének, szövetkezetünk sok jó szántóföldhöz jutna.“ Bodor István a cukorrépa hektárhozamának emelésére sorolt fel követésre méltó példákat. Felszólalásában javasolta: — Jó lenne a tornaljai járás területén egy cukorgyárat építeni, mivel a répatermelésre itt minden kedvező feltétel megvan. Ezt a javaslatot többen is helyeselték, s állást foglaltak mellette. Ondrejcsák elvtárs bírálta a Felvásárló Üzemet: — Rossz minőségű búza-vetőmagot adtak nekünk. Tudott dolog, hogy az ilyen vetőmagból jó termést nem nagyon lehet várni. Ebben azonban a szövetkezet is hibás, miért vette át a rossz vetőmagot? Kovács elvtárs a többi között bírálta az EFSZ ellenőrző bizottságának nem kielégítő munkáját és rámutatott arra, hogy elhanyagolja a tagok háztáji földterületének felülvizsgálását, ami egyes tagoknál az 1 hektárt is meghaladja ... Naprágyon Papp elvtárs, szövetkezeti tag hiányolta, hogy a szövetkezeti istállókba még nincs a villany bevezetve, s kiemelte a vízkérdés mielőbbi megoldásának fontosságát. Mint ahogy mondotta: Mindkettő akadályozója az állatok összpontosításának. Sok értékes javaslat, bírálat hangzott el, több fogyatékosság a felszínre került. A szövetkezeti tagok azonban bíznak abban, hogy a hiányosságokat a Párt levelének útmutatása alapján sikerül kiküszöbölniük. Tóth Elemér, Hanva a Párt levele nyomán