Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-07-01 / 52. szám

A szocialista faluért A MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1959. július 1. Ára 40 fillér X. évfolyam, 52. szám. Az SZLKP KB irodájának és a Megbízottak Testületének aratási felhívása A CSKP XI. kongresszusának határozatából az a feladat hárul Szlová­kia mezőgazdaságára, hogy a mezőgazdasági termelést 1965-ig az 1957-es évvel szemben 47,3 százalékkal, ebből az idén 14 százalékkal kell növelni. A CSKP KB és az SZLKP KB márciusi teljes ülése, valamint a CSKP KB- nak ez év június 5-én és 6-án megtartott teljes ülésén feldolgozták a ki­tűzött feladatokat és megmutatták a teljesítésükhöz vezető utat. E hatá­rozatok értelmében döntő fordulatot kell elérnünk a mezőgazdaságban, különösen az egész mezőgazdasági termelés alapját képező növényter­mesztés gyors ütemű növelésével. A tavaszi mezőgazdasági munkákat hazánkban általában sikeresen végez­ték el és ezzel létrejöttek a gazdag termés feltételei. Az idei termés sikeres betakarítása az EFSZ-ek, a GTA-k és az állami gazdaságok szervezési, valamint anyagi-műszaki felkészültségétől függ. A múlt évben gyöngébb termés mellett is nagy gabona- és szalmaveszteségek kelet­keztek annak következtében, hogy ezeket a termékeket nem elegendő gondossággal óvták meg a kedvezőt­len időjárás hatása elől. Az előző években szerzett tapasztalatok szol­gáljanak komoly tanulságul vala­mennyi mezőgazdasági dolgozónak az idei Ezért termés betakarítása folyamán. mozgósítanunk kell minden rendelkezésünkre álló eszközt, hogy az idei gazdag termést minden mező­­gazdasági üzem idejében és veszteség nélkül takarítsa be. Ez az eddiginél sokkal nagyobb erőfeszítéseket igé­nyel valamennyi mezőgazdasági dol­gozótól, a nemzeti bizottságok funk­cionáriusaitól és dolgozóitól, a Nem­zeti Front szervezeteinek minden tag­jától, a védnökségi üzemektől és a hi­vataloktól. A pártszerveknek és szervezeteknek és az összes kommu­nistáknak vezető szerepet kell játsza­­niok a szervező munkában, személyes példát kell mutatniok az aratás, a cséplés és a begyűjtés biztosítása során. A nyári mezőgazdasági munkák idejében és jó minőségben való elvég­zése további meggyőző bizonyítéka lesz a szövetkezeti szocialista nagy­üzemi termelés előnyeinek. Az idei gazdag termést főleg az EFSZ-ek fejlesztésével értük el, me­lyek az állam segítségével, a GTA-k és a nemzeti bizottságok szakmai és anyagi segítségével állandóan növelik a hektárhozamokat és­z egész mező­­gazdasági termelést. A még egyéni­leg gazdálkodó parasztoknak az EFSZ- ekbe való belépése a nyári hónapok­ban igen sürgető feladat, hogy már az idei aratás után a földeket közösen előkészíthessék a jövő évi még gaz­dagabb termés számára. Ezért rend­szeres agitációs munkát kell kifej­tenünk annak érdekében, hogy to­vábbi földművesek tömegesen lépje­­(folytatás a 2. oldalon) — Itt a Szabad Fölműves szerkesz­tősége. A Jednota járási vezetőségét hívjuk Királyhalm­ecen. — Halló... Itt Királyhelmec. A te­lefonnál Palkó. — Palkó elvtárs, hogyan biztosítják a nyári munkák idejére az üdítőita­lokat a dolgozók részére? — Júliusi hónapra sörből 2200, au­gusztusra 7591 hektolitert, 45 000 liter sima — és 5000 liter szalvátorvizet készítettünk. — Hogyan juttatják el a munka me­zejére a dolgozók részére a fent em­lített italokat? — Van egy mozgóelárusító kocsink, amit ez időszakban erre a célra hasz­nálunk fel. A kisebb szövetkezetekbe mi, a nagyobb EFSZ-ek pedig saját, kocsijukat veszik igénybe az italok eljuttatására. ★ ★ ★ Királyréven 20 százalékkal nagyobb jövedelmet jelentenek az új árak — Egyiknek kisebb, a másiknak nagyobb, de végeredményben minden EFSZ-nek gazdaságosabbak az új be­gyűjtési árak — vélekedik ésszerűen Simcskó Rudolf, a királyrévi EFSZ elnöke az új begyűjtési és egységes árrendszerről. — És Királyrévnek? — Hát, mi a szerencse­ ebbek közé tartozunk — lelkennez, mert szövetkezetünk eddig a járás gyengébbjei közé tartozott. Papír, ceruza kerül a kéz­be (ez egyébként is elma­radhatatlan tartozéka az el­nöki funkciónak), s a szám­tani alapműveletekből már bontakozik is az új felvá­sárlási árak előnye. Ebben az évben kötelező beadásra 177 mázsa marhahúst ad a szövetkezet, állami felvásár­lásra 140 mázsát terveztek. A sertéshúsnál kisebb a kü­lönbözet, de ott is a köte­lező rész a több. Még né­hány szorzás, osztás, össze­adás és kivonás, s ezekből kiderül, hogy a főbb termé­kek régi és új árkülönbö­zete hozzávetőlegesen 20- 21 százalék az új egységes árak javára. — Ugye mondtam, hogy mi a szerencsésebbek kö­zött vagyunk — mosolyog Toncsko elvtárs, és ezt a kijelentést arra alapozza, hogy országos átlagban növényi és állati termékek a új egységes ára átlagosan 14,7 száza­lék emelkedést mutat. Ők tehát az átlagostól jóval többel erősödnek, gazdagodnak. — Valami még nem stimmel — bön­gészi át újra a számokat az elnök. - Hogy hogy? - Hát úgy, hogy egy igen lénye­ges dolgot kifelejtettünk. Mégpedig azt, hogy az állam már ebben az év­ben jelentős mennyiségű szemester­ményt fölszabadít takarmányozási célokra. És kérem szépen az hozza majd a legnagyobb diferenciát, ha saját takarmányalappal hizlalhatunk. - És milyen a hangulat, hogyan készül a szövetkezet tagsága a jövő évre? — A hangulat jó, felkészülés pedig nem kell valami különleges, hiszen a gazdálkodás iránya nem változik. Csak minőségében javul. Bővítjük és javítjuk a tehénállományt, így már ebben az évben 2400 literre emelke­dik a tervezett 2136 literes tejhozam. 153 sertés már az önetetőkből táplál­kozik, rövidesen valamennyi így fog, s akkor jónéhány mázsa sertéshússal több kerül eladásra. Szálastakarma­Az 1953-as évi átlagos árakhoz viszonyítva 1960-ban növényi termékekből állati termékekből nyunk már eddig több van, mint a múlt évben az összes volt. Arra is számítunk, hogy most minden szem termésre jobban vigyáz majd a tag­ság. Ez azt jelenti, hogy minden elő­zetes számítás — bár már az is sokat ígérő — dugába dőlhet és természe­tesen a még eredményesebb gazdál­kodás javára. Elhiszem, miért is ne hinném. Sok sikert kívánva búcsúzom, de az elnök még utánam szól. — Azt is írja meg, hogy minden házasságot kötő szövetkezeti fiatal­nak 1000 koronát meg egy malacot adunk. — Nem rossz hozomány és tegyük hozzá, hogy az ilyen segélyeket már a jövőbe vetett bizalom szüli. HARASZTI GYULA mtagbanHÍVo emelkedést jelentenek az új, egységes árak Boldog, aki az ő fia, Boldog, akit a Nyár szeret, i Boldogok a Nyár fiai, Az erős emberek... A Nyár, a Nyár nem álmodik, Kaszál, dalol és nem rohan, Erősen, biztosan arat, Forrón és boldogan. ADY ENDRE Munkában az aranyosi fiatalok A FALU CSENDES. A lefüggönyö­zött ablakú házak öreg apukák mód­ján bóbiskolnak a félhűvösben. Még az örökké zsivajgó gyermeksereg sem zavarja meg a falu nyugalmát. Csak a napközi otthon csendjét veri fel az új nemzedék zsivaja. — S a felnőttek? Nem nehéz kitalálni. Valamennyien kint vannak a munka csataterén. A HNB titkárával sem az irodában, hanem a szövetkezet gazdasági udva­rában hoz össze a sors. — A fiatalok? — ismétli kérdésem. — Napközben még hírmondóul sem talál itthon egyet sem. Hanem kint, s­s a borsóföldön, ott igen. Mielőtt azonban útnak eresztene, nem állja meg, hogy el ne mondjon egyet-mást: — Aranyosok ezek a mi fiataljaink,­­ mondja minden kétséget kizáró meggyőződéssel és lelkesedéssel. Minden munkában olyan szorgalma­­­sak, hogy öröm őket nézni. A szép szavak csak fokozzák kíván­csiságomat, gyerünk hát a helyszín­re... • • • SZÁRNYAL A DAL, gyorsan mo­zognak a kezek. Gyönyörködünk, s Tóth Béla főkertésznek csak helye­selni tudjuk azt a megállapítását, hogy a kertészetből eddig befutott 110 ezer korona jövedelemben a fia­taloké, a Fehér Máriáké, Koczkás Júliáé, Kurdi Ágnesé, Selmeci Iréné, Jandás Ilonáé meg a többieké a fő­érdem. Ebben a csoportban 20 fiatal dol­gozik, (a szövetkezetben összesen 39). Közülük 8 cigány származású. De csak a bőrük színére különbözők, itt az emberek akaratban, szorgalomban egyformák, fáradhatatlanok. Selmeci Irénke a csoport nevében így foglalja össze álláspontjukat: — Nincs és nem is lehetne szá­munkra örömtelibb dolog, mint a mezőn, virágok közt dolgozni. * * * CSALLÓKÖZARANYOS határában is kasza alá érett a gabona. Éppen arra irányult a fentebb említett nagy igye­kezet, hogy a fiatalok eleget tehes­senek a Párt és a Megbízotti Hivatal legutóbbi felhívásának, vagyis a nö­vényápolási és egyéb munkálatok be­fejezésével minden erőt az aratás sikeres elvégzésére mozgósíthassanak. A szövetkezet aratási terve alapján az ifjúsági csoport is tervet dolgozott ki, mert tudják, hogy az idei nehéz aratásból nagy feladat vár a fiata­lokra. Ünnepnapokon is dolgoznak. Az eredményes gabonabetakarítás érde­­­kében az állatgondozókat is mozgásral tották. Megkezdődött a nagy munka. Már az első terméskeresztek is becsületes helytállást igazolnak. Nem csoda, hogy a fiatalok jó munkájáért kétna­pos szlovákiai körút a jutalom. CSAK ÍGY TOVÁBB aranyosi fiata­lok, érdemeljetek ki még sok-sok jutalmat, elismerést!... Horosz Árpád O­rszágszerte üzemeink, hiva­talaink védnökséget vállaltak szövetkezeteink felett, hogy azoknak a szakmai, politikai támogatás mellett a munkában is segítséget nyújtsanak. Ezidáig a se­gítség csupán brigádmunkában nyil­vánult meg. Ez is csak akkor, amikor a termés, vagy a takarmány már veszendőben volt. Nem engedhető meg, hogy a védnökségi üzemek tá­mogatása továbbra is ilyen úton járjon. Jó volna, ha a védnökségi üzemek saját soraikból szakembere­ket küldenének az EFSZ-ek megse­gítésére, és ezeket az üzemi bér­alapból fizetnék. Ami pedig a köz­vetlen segítséget illeti, a védnökségi üzemek ne várjanak hívásra, hanem a legmesszebbmenőbben támogassák brigádjaikkal a szövetkezeteket. Kü­lönösen most van erre nagy szükség a takarmány begyűjtésénél és az aratásnál. A Mező- és Erdőgazdasági Meg­bízotti Hivatal üzemi szakszervezete a téli (somorjai járás) és a canikov­­cei (pezinoki járás) EFSZ-ei felett vállalt védnökséget. Megkérdeztük Candrák elvtársat, az üzemi szak­­szervezet elnökét, hogyan segítik az említett szövetkezeteket a nyár fo­lyamán ? A téli szövetkezetnek az idén nem nyújtottunk olyan segítséget, mint a canikovcei EFSZ-nek. Ezt azzal indo­kolnám, hogy a téli szövetkezet már a közepesek közé tartozik, míg a canikovcei gyengébb. — Mit tesznek a szövetkezet fej­lődése érdekében? — Szakembert küldtünk a canikov­cei szövetkezetbe Golan elvtárs sze­mélyében, aki mind a szőlőtelepítés­nél, mind a baromfi gyors és a sertések száraz hizlalásának beveze­tésénél, valamint a beruházási épít­kezéseknél nyújtott nagy segítséget. Ennek tudható be, hogy az építke­zések tervét már most 200 százalékra teljesítik! — Részt vesznek-e a takarmány betakarításában? — Igen. A szövetkezetnek például 110 hektár vetett takarmánya van. A tagság növényápolási munkákkal van elfoglalva, így a takarmány be­gyűjtésére nem volt elegendő mun­kaerő. Két hét óta naponta 20—25 brigádost küldünk a takarmány be­takarításához. A szövetkezet veze­tősége szerint embereink kitesznek magukért. A takarmány 70 százalékát már kazalba rakták.­­ Ezenkívül a szövetkezet vezető­ségével kidolgoztuk az aratási tervet. A gabonafélék nagyobb részét kom­bájnnal aratják le. A szövetkezet gépeinek kijavítására is nagy gondot fordítottunk. — No, de — mosolyog Candrák elvtárs — a téli szövetkezetről sem feledkezünk meg. Nem tekintjük őket most újra gyermeknek! A Mező- és Erdőgazdasági Megbí­zotti Hivatal dolgozóiról elmondhat­juk, hogy állják szavukat. Ha szük­séges, a kenyércsatában autóval is segítenek az említett szövetkezetek­nek. Az ilyen támogatás mellett a gyenge canikovcei szövetkezet jól gazdálkodó szövetkezetté fejlődhet. Ha a többi védnökségi üzemek is követik az említett védnökségi üzem példáját, a termény gyors és szem­veszteség nélküli betakarításánál — amely nem ígérkezik könnyűnek —s lesz kenyér bőven! Németh János Védnökségi üzemeink kövessék a jó példát: Hasznos segítség A védnökségi üzem dolgozói munka közben

Next