Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-01-03 / 1. szám

A szocialista faluért A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1960. január 3. I Áfa 30 fillér | XI. évfolyam, 1. szám. Az új esztendő küszöbén írta : MAJOR SÁNDOR A világbéke nagy távlatával érkeztünk el az új esztendő küszöbéhez. Az 1960-as év dicső felszabadításunk 15 éves évfordulója. Amikor tehát az új év elérkezik, szokásainkhoz híven boldog újévet kívánunk egymásnak, összecsen­dülnek a poharak hazánk boldog családi ottho­naiban, a baráti körökben, s amikor szemünk fürkészve kutatja a jövőt, szívünk első megnyi­latkozásának minden melegével a szovjet em­bert, a győztes harcost, az építőt köszöntjük, akitől a szabadsággal járó örömöket, népeink boldogságát és békéjét kaptuk. Hazánk népei, felszabadult városaink, falvaink most emlékeznek meg felszabadításunk napjai­ról. Lakosságunk gondolatban felidézi a 15 év előtti múltat, a szovjet hadsereg hősies harcait, és felméri szabadságunk, alkotó munkánk ered­ményeit. Tizenöt évvel ezelőtt ebben az időben ott álltunk a hősiesség, az áldozatvállalás pél­dájától megrendülten, de hálatelt szívvel az el­esett szovjet hősök ezreinek frissen hantolt sírjánál, városaink és falvaink körül. Nem volt rá példa eddig a történelemben, hogy egy nép, mint amilyen a szovjet nép, ak­kora áldozatot hozott volna a szabadságért, más népekért, az emberiségért. A Szovjetunió a má­sodik világháborúban hozott mérhetetlen áldo­zatai ellenére is a világon legyőzhetetlen óriás­sá, az emberiség reményévé vált, mert politi­kájának alapját a kor leghaladóbb eszméi, a tudományos szocializmus, a béke és a népek békés egymás mellett élésének lenini politikája képezik. A szovjet emberek amilyen jó harcosok, olyan jó barátok, amilyen hívek eszméjükhöz, a kom­munizmus ügyéhez, olyan békés építők, alkotók. A szovjet tudósok, technikusok 1959-ben űr­rakétájukkal megcélozták a Holdat és eljuttat­ták oda a Szovjetunió állami címerét. Még ugyanebben az évben önműködő bolygóközi állomást röppentettek a világűrbe, amely fény­képeket készített a Hold eddig ember által nem látott oldaláról, engedelmeskedett alkotói kí­vánságának és a felvételeket a Földre továbbí­totta. Az emberiség figyelme az egész világon a szovjet embernek a tudományban elért világ­raszóló sikereire összpontosult, s megcsodáltuk a legnagyobb alkotást, amit valaha ember ho­zott létre. A Szovjetunió sikerei a világűr kuta­tásban megrendítették a világot. Századunk legjobb híre! — írta erről a világsajtó. A szov­jet emberek tehát küzdelmes hétköznapjaikkal rövid idő alatt nemcsak a második világháború barbár pusztítását tüntették el, de visszaadták az emberiségnek a reményt békés holnapja iránt. A hidegháború jege tehát olvadásnak indult. A konok imperialista körök sem lehettek kö­zömbösek a szovjet tudomány sikerei és a vi­lágközvélemény iránt. Létrejött Hruscsov elv­társ amerikai útja, az ENSZ-ben tartott beszé­de, a világközvélemény elé terjesztett teljes leszerelési javaslata, s mindez jégzajlást indí­tott meg a világpolitikában. Hisszük, hogy a józan ész, a tények helyes felismerése győz a kapitalista világban is; győz a békés egymás mellett élés lenini politikája. Pártunk XI. kongresszusa célul tűzte ki a szocializmus felépítésének befejezését hazánk­ban. Azok a határozatok pedig, amelyeket pár­tunk Központi Bizottsága a legutóbbi időben hozott, megteremtették az alapját annak, hogy az 1960-as esztendőben sikerrel teljesítsük a második ötéves terv feladatait, és döntő fordu­latot érjünk el a mezőgazdasági termelésben. Mindezek jó alapot nyújtanak ahhoz, hogy har­madik ötéves tervünk bátor célkitűzéseit meg­valósítsuk. Január elsejével érvénybe lép az új begyűj­tési rendszer és a mezőgazdasági termékek új ára. Egységes földművesszövetkezeteink tag­sága és minden mezőgazdasági dolgozó örömmel fogadta az új begyűjtési rendszert, mert ez szövetkezeteink zömét támogatja, segít gazda­sági, politikai és szervezeti megszilárdításuk­ban, s nagy jelentőségű lesz továbbfejlődésük számára. Nem kisebb jelentőségű szocialista mezőgazdaságunk fejlődése szempontjából népi közigazgatásunk új területi beosztása sem. Le­hetőséget nyújt ez a kis gazdaságokkal bíró szövetkezetek egyesülésére, segíti a színvona­lasabb irányítást, a jobb szervezés érvényesü­lését, a szövetkezeti káder­ellátást. Méltó lesz dicső felszabadításunk 15. évfor­dulójához annak a döntő fontosságú feladatnak a teljesítése, hogy ez évben általában befejez­zük mezőgazdaságunk szocialista átszervezését, elérjük falvainkon is a szocialista termelővi­szonyok teljes győzelmét. Az 1959-es eszten­dőben Szlovákiában december 1-ig 327 új EFSZ alakult. Mezőgazdaságunk földterületének há­romnegyed részén már szocialista nagyüzemi gazdálkodás folyik. Parasztságunk újabb ezrei léptek a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Az elmúlt évben nagy, országos hazafias mozgalom bontakozott ki hazánkban. A prerovi járás EFSZ-es felhívása nyomán felszabadításunk 15. évfordulójának tiszteletére 11 510 EFSZ, 159 állami gazdaság és 116 gépállomás csatlakozott e mozgalomhoz, s tett szocialista kötelezett­ségvállalást mezőgazdasági termelésünk növe­lésére. Alig akad olyan munkahely falvainkon, amely ne venne részt ebben az országos haza­fias mozgalomban, amelyre — nagyságát te­kintve — még nem volt példa a mezőgazdaság­ban. Szövetkezeteinkben egyre jobban utat tör az a nagy jelentőségű felismerés, hogy a föld ter­mőképességének fokozása állandó jellegű fel­adat és ehhez az új haladó módszerek fokozot­tabb igénybevételére van szükség. Az 1959-es szeszélyes időjárás ellenére voltak olyan szö­vetkezetek, vezetők, szakemberek, akik ugyan­olyan jó termést takarítottak be, mint kedvező időjárás esetében. Jó bizonyítványa ez a haladó módszerek, az agrotechnikai eljárások helyes alkalmazásának. Szövetkezeteinknek tehát át kell venniük a termelés bevált tapasztalatait, hogy növelni tudjuk a mezőgazdaságban a mun­ka hatásfokát és a termelékenységet. Az elmúlt évben kiváló tapasztalatokat sze­reztünk az állattenyésztés terén, az új techno­lógia alkalmazásával, a mélyalmozással, az álla­tok nyitott istállózásával és a sertés-önetetők meghonosodásával. A bratislavai kerületben 146 EFSZ-ben bevezették az állatok nyitott istálló­zását, 316-ban pedig a sertések száraz öneteté­­ses gondozásának új módját. A legszebb példá­kat a szenei járásban találjuk, ahol 26 szövet­kezetből 18-ban érvényesül az állattenyésztés új technológiája. A szenei EFSZ-ben például már elérték, hogy a növendékállatok természet­­szerű tartásával úgyszólván teljesen felszámol­ták a fertőző állatbetegségeket, elsősorban a gümőkórt. Az állatok edzettek és termeléke­nyebbek. Az így nevelt első tehén napi átlagos tejhozama 18,5 liter. Állatállományuk nagy ré­szét nyitott istállókban nevelik. A szövetkezet önerejéből olcsón építkezik. Egy gondozó 140— 160 szarvasmarhát vagy 400—600 sertést gon­doz. Megszűnt a nehéz testi munka. Az állat­­tenyésztők több váltásban dolgoznak. Krajcso­­vicsné sertései például 60 deka átlagos napi súlygyarapodást érnek el az önetetéses hizlalás jóvoltából. Munkájáról egész új fogalmak sze­rint beszél. Azt mondja, hogy „szolgálatban vagyok“. Akárcsak az olyan dolgozó, aki fel­ügyeleti szolgálatot tart a munkahelyén. Pártunk nagy jelentőségű határozatai, har­madik ötéves­ tervünk irányelvei, tehát az 1960- as esztendőben ragyogó távlatokat tárnak fel népeink előtt. Az út, amelyet pártunk mutat, az örömteli jövőbe, a kommunizmusba vezet. r­m­m­a­v ■ [UNK] [UNK] [UNK] ■ [UNK] _ rr Újévi koszont a Kavargó felhők közt, idők tengerében, Az új szép esztendő Most született éppen. Most még csak ígéret. Ködfelhő takarja, Múlt tengeréből kél, Jövő szele hajtja. Vidám kedvvel várjuk­. Örömmel köszöntsük! Reménység poharát Színültig megtöltsük! Hozzon néked bőven Munkát, egészséget! Az egész világnak Boldog békességet! PQIIPQPrfßlfß7lßt április27-én Párizsban UuUUOul ICH UL I u I ippillHiiWl!l'tililili!iiiiHipiijWI!Hlilllí!llll|! Véget ért a nyugati kormányfők értekezlete. Az egyes küldöttségek sajtóértekezletein bejelentették, hogy jóváhagyták Eisenhower, Macmillan és Ge Gaulle Hruscsovhoz intézett magánlevelét és az értekezletről kiadott záróközleményt. A levél a csúcsértekezlet időpontjára, színhelyére és programjára vonatkozó javaslatot tartalmazza. A javaslat szerint az érte­kezletet Párizsban akarják megtartani április 27-én és programja a lesze­relés, a Berlinnel és Németországgal kapcsolatos kérdések, valamint Kelet és Nyugat viszonya. A nyugati államférfiak jóváhagyták a záróközlemény szövegét és egy különleges függeléket, amely Nyugat-Európának a két konkurrens tömb kialakulása következtében felmerült gazdasági problémáival foglalkozik. A közlemény befejező része szerint a NATO-tanácsot december 22-i záró­ülésén tájékoztatták a nyugati kormányfők tanácskozásainak eredményei­ről és a jövőben is rendszeresen tájékoztatják a helyzetről. A nyugati kormányfők tárgyalásai­nak fő eredménye az, hogy elfogad­ták a Szovjetunió kormányának a csúcsértekezlet összehívására vonat­kozó javaslatát. A szovjet kormány már több alkalommal felvetette a nyu­gati kormányfők és a Szovjetunió miniszterelnöke találkozásának gon­dolatát. Legutóbb 1958 őszén, amikor ez a javaslat a külügyminiszterek genfi találkozóját eredményezte. A csúcsértekezlet gyors megvaló­sulásának útjában állottak l a nyugati szövetségesek közti belső ellentétek, többi közt a nemzetközi kérdések megoldásának különböző felfogása. Amint az értekezlet után kiadott közös nyilatkozatból és a sajtótájé­koztatóból kitűnik, a nyugati kor­mányfők a csúcsértekezlet porgram­­jába három napirendi pontot javasol­nak beiktatni: 1. a leszerelés, 2. a német kérdést és a nyugat­berlini helyzetet, 3. a Nyugat és Kelet viszonyának rendezését. A nyugati hírszolgálati irodák je­lentése szerint a nyugati kormányok véleményüket egyetlen kérdésben sem tudták összeegyeztetni. Ez az ellentét a leghevesebben Nyugat-Berlin kér­désében nyilvánul meg, amely a leg­érettebb a megoldásra. Ezt a kérdést a legjobban kiélezi Adenauer makacs álláspontja, aki ragaszkodik a mai tarthatatlan helyzethez. Az Associa­ted Press jelentése szerint az USA kormánya ott kívánja a kérdés tár­gyalásának folytatását, ahol a genfi külügyminiszteri értekezlet félbe­hagyta. Az amerikai szóvivő is ki­hangsúlyozta a NATO-tanácskozások után adott nyilatkozatában, hogy „Eisenhower szavát adta Hruscsovnak e kérdés tárgyalására“. A leszerelés kérdésében a nyilatkozat nem­ tartal­maz semmi újat, így tehát érvényben marad az ENSZ határozata, amely szerint ezt a kérdést az újonnan alakult tíz tagú leszerelési bizottság elé utalják, amely paritásos alapon (öt nyugati küldött és öt tag a szo­cialista tábor országaiból) ül majd össze. Bizonyos, hogy a nyugati kormá­nyok álláspontja, amely elfogadta a Szovjetuniónak a csúcsértekezlet megtartására vonatkozó javaslatát,, a Szovjetunió és a szocialista országok következetes és fáradhatatlan béke­politikájának eredménye. Ezen nem változtatnak azok a negatív jelensé­gek sem, amelyek az utóbbi időben és a most befejeződött nyugati kor­mányfői tanácskozásokon is meg­nyilvánultak. A csúcsértekezlet hidegháborús politikusok minden za­a­varó manővere ellenére bizonnyal megvalósul. A békét óhajtó emberek és a nemzetközi enyhülésért harcoló kormányok győzelemre viszik a bé­kés együttélés, a népek megértésének ügyét. Az új év minden bizonnyal újabb sikereket rejteget méhében a béke­szerető emberiség számára. Ny. Sz. Hruscsov válaszából Tisztelt Elnök Úr! Megkaptam le­velét, amelyben közli, hajlandó részt venni a négy állam csúcsértekezletén és kijelenti, hogy e kérdésben meg­egyezett Macmillan miniszterelnök­kel, valamint De Gaulle elnökkel is. A szovjet kormány kijelenti, hogy hajlandó részt venni Párizsban a legfelsőbb szinten rendezett találko­zón. Sajnos, a találkozó javasolt idő­pontja — 1960. április 27. — nem fe­lel meg a szovjet kormánynak. Azt javasoljuk, hogy amennyiben lehet­séges, a találkozót 1960. április 21-én vagy május 4-én rendezzék meg. A szovjet kormány reméli, hogy az USA kormánya éppen úgy, mint Nagy- Britannia és Franciaország kormánya, elfogadhatónak tekinti a két időpont egyikét. Kiváló tisztelettel: Ny. Sz. Hruscsov

Next