Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-07-03 / 53. szám

A szociálisig mezőgazd­asegéd­ A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1963. július 3. Ára: 30 fillér. XIII. évfolyam, 33. szám. Ahol már nem csúcsmunka az aratás A nádszegi szövetkezet a tavalyi tapasztalatok alapján idén is alaposan felkészült az aratásra. Szükség van erre, mert 800 hektár gabona várja a rendrakó gépeket és kombájnokat. Azonban a szövetkezet tagjai min­den túlfeszítés nélkül megbirkóznak a betakarítási munkákkal. A kétme­­netes aratási módszer alkalmazása révén Nádszegen már nem csúcsmun­ka az aratás. Jóformán csak a trak­torosok, kombájnosok és a kisegítő személyzet végzi a betakarítást. A gyalogmunkásokra csupán a szalma kazalozásánál van szükség. Amíg évek hosszú során aratáskor mozgósítani kellett a tanulóktól kezdve a tömeg­szervezeteket, a falu asszonyait, a védnökségi üzem dolgozóit, tavaly megtörtént, hogy a legnagyobb aratás idején a szövetkezet vezetőinek azon sült-főtt a feje, hogy milyen munkát adjon a növénytermesztési csoport tagjainak. Hogy mindenki munkához jusson, elhatározták, hogy két váltás­ban végzik a szalma összehúzását, ka­zalozását. Ilyképpen ez a munka oly szapora volt, hogy a gabona cséplésé­­vel egyidőben a szalma azon nyomban kazalba került. A szövetkezet tagjai már­ két éven keresztül meggyőződtek a kétmenetes aratás előnyeiről. Ezért úgy határoz­tak, hogy az aratást 100 %-ban két­­menetesen végzik. A tervek szerint a gabona betakarításának 12 munkanap­nál nem szabad tovább tartania. A na­pokra szétdolgozott irányterv szerint naponként 68 hektárról kaszálják rendre, csépelik el a gabonát, illetve hordják kazalba a szalmát. Ehhez a munkához a következő gépek állnak rendelkezésre: 4 darab SZK —3, 4 drb 2m —330, 4 rendrakó, 2 magasnyomású szalmaprés, 2 szalmafelszedő és 5 drb elevátor a szalma kazalozásához. A gépekhez annyi traktoros, illetve kom­ Dájnos áll rendelkezésre, hogy szük­ség esetén a munkát minden szaka­szon két váltásban is végezhetik. Az elcsépelt gabona behordását és a tar­lóhántást ugyancsak megszervezték. Két teherautó, 8 traktor, 2 — 2 pótko­csival szállítja a magtárba a gabonát. Szükség esetén a lovasfogatokat is felhasználják. Hogy a munka a tervezett időben és jó minőségben legyen elvégezve, a szövetkezet vezetősége megszervez­te a szocialista munkaversenyt és ver­senydíjakat tűzött ki a győzteseknek. A kombájnosok versenyében a díjak a következők: 1. díj: 250 korona, 2. díj 200, 3. díj 150 korona. A rendrakó gépeken dolgozó munkások, sőt a ka­­zallakók is versenyben állnak egymás­sal és prémiumban részesülnek, ha munkájukat a megadott irányelvek szerint végzik. Az egész napi munkát és a versenyt az erre a célra felállí­tott bizottság minden este értékeli. A bizottság tagjai: Puskás János, a nemzeti bizottság titkára, Lajos, a szövetkezet elnöke, Bartalos Juhos Dezső, agronómus, Erdélyi Vilmos bri­gádvezető és a csoportvezetők. A napi munka komplex értékelése nyomán majd kitűnik, ki végzett jó, avagy ha­nyag munkát. A bizottság tagjai fel­tárják azon hiányosságokat is, ame­lyek fékezik a gabona betakarításának ütemét. Ilyen esetben azonnal meg­teszik a szükséges intézkedéseket. Ugyanakkor az élenjáró kombájnosok­­nak, traktorosoknak, kazallakóknak a pénzjutalmon kívül a helyi hangszó­rón nótát küldenek. Mindezek a szer­vezési munkák hozzájárulnak ahhoz, hogy a nép kenyere mielőbb biztos helyre, a raktárba kerüljön. S. G. Aratásra készen A kelet-szlovákiai mezőgazdasági üzemek lázasan készülnek az ara­tásra. Új technológiával 100 000 hektár betakarítását tervezik. Ebből 87 000 hektárt tesz ki majd a több­menetes aratási forma. A gabonabetakarítás sikeres el­végzésére a kerület mezőgazdasági üzemeiben minden előfeltétel meg­van, többszáz rendrakó és kombájn vár indulásra. Egy-egy kombájnra mintegy 121 hektár betakarítása esik, azonban a kévekötő aratógé­pek is készen állnak. Ezekre dara­bonként idén már csak 23 hektár aratása vár. A michalovcei járásban 20 500, a trebisoviban 18 500, a kassaiban 16 400, a rozsnyói járásban pedig 3400 hektárt aratnak többmenete­sen. B. N., Kassa Kánoszta, kaniszta A káposzta egy olyan gömbölyű zöldségféle, amely kiválóan alkalmas komposztozásra, esetleg tehenek ete­tésére és kivételes esetekben emberi táplálkozásra is. A fentiek bizonyítá­sára felhozom: a Gyulamajori Állami Gazdaságban ez idén néhány vagon káposztát komposztoztak, mivel a Ko­máromi Zöldségfelvásárló Vállalat diszpozíció híján nem mutatott haj­landóságot arra, hogy átvegye. A fel­halmozott káposztatömeg azonban rothadásnak indult. A gazdaság veze­tői erre az egészet a komposzttelepre szállították. A zöldségfelvásárlókat ezért „külön dicséret“ illeti, hiszen ha a káposztát átvették volna, az álla­mi gazdaság nem teljesítette volna komposztozási tervét. A járás szövet­kezetei azonban hasonló esetekben az otthonrekedt káposztát inkább az álla­­tokdal etették meg, pedig nekik is van komposztozási tervük. A káposztafélék családjához tarto­zik a kel is. A különbség csupán annyi, hogy fodros a levele és eddig még nincs tudomásom arról, hogy valahol komposztozták volna, de bizonyára erre is kerül sor majd. Ugyanis van, aki gondoskodjon erről. A helyzet az, hogy egyelőre ezt sem veszik át. Per­sze, az EFSZ-esek eszén a felvásárlók nem járnak túl. A marcellháziak pél­dául megrakott autóval járják a kör­nyéket és olcsón árulják a zöldség­féléket. Madáron pedig számos háznál főznek kelfőzeléket, amelyre az alap­anyagot a szövetkezettől vásárolják. A zöldségfelvásárló vállalat semmi­féle nyomásra, szitkozódásra vagy ké­relemre nem hajlandó a leszerződött mennyiségben felül nagyobb tételt át­venni. A természet azonban nem szer­ződésre termel, és a mostani időjárás annyira kedvezett a zöldségféléknek, hogy megduplázta a hozamot. A ki­­ü­ltetésnél mindig számolnak 15-20 százalékos veszteséggel. Idén ez alig haladja meg a múlt évi veszteségek így ötödét. A többtermelésből szár­­mazó zöldségféléket a szövetkezetesek is szeretnék adni, hiszen a pénzösszeg kell a munkaegységekre. Ezek a problémák majd minden év­ben megismétlődnek. Szükséges, hogy a zöldségfelvásárló szervek ezekből evonják a tanulságot. Már jóelőre megtehették volna az intézkedést r­­ugalmasabb diszponálásra. Úgy lát­szik, nem tanulnak. Kemény József, Hurbanovo Jól felkészültek Számos szövetkeze­tünkben már hagyo­mánynak számít, hogy aratás közeledtével gépjavítók és a gépesí­­­­tők fokozzák igyekeze­tüket, de olyan esetek is előfordulnak még, hogy elkésnek a javítási munkákkal. Vonatkozik ez a galántai EFSZ-re ahol bizony későn lát­tak a gépek javításához. Meglepi a látogatót a jókai EFSZ elnökének felvilágosítása, aki el­mondta, hogy náluk bi­zony a pótalkatrészek nem okoznak problémát. Morvai János műhely­­vezető és kollektívája lelkiismeretes munkát végzett. Tóth Istvánnal, a komplexbrigád veze­tőjével együttesen jól megszervezték a kom­bájnok és más gépek javítását. Mind a nyolc kombájnt kijavították. Akár holnap is kezdőd­hetne az aratás. Több mint 700 hektár várja a kaszát. Az egész terü­letről 10 nap alatt szán­dékoznak betakarítani­­ a termést. Az idei év számukra is nagyon kedvező. A kalászosok szépen fej­lődnek. Nincs kizárva, hogy árpából 30 mázsán felüli átlag hektár ho­­zamot érnek el. A kalá­szosok betakarításánál teljes egészében az új technológiát alkalmaz­zák. A gabona tisztítá­sát két műszakban vég­zik majd. Ebből is lát­ható, hogy a jókai szö­vetkezetben valóban nagyszerű munkát vé­geztek. Krajcsovics Ferdinánd Nádasdon megkezdték az aratást Még zöld a határ, de már itt-ott sárgás jószokat is látunk, az érés előjelét.­­ Tíz nap, vagy két hét múlva kezdjük az aratást — mondják a legtöbb helyen. Az aratás azért tolódik el kissé, mert kevés az őszi árpa és a repce. Ami a kifagyás után megmaradt, gyengén fejlődött, tehát később érik. Ezért az aratást rozzsal, búzával vagy tavaszi árpával kezdjük. A kései tavasz miatt ezek is később érnek. A nádasdi szövetkezetben (dunaszerdahelyi járás) jól átteleltek a gabona­félék, így időben érnek. Csak egy 8 hektáros táblán későbbi az érés. Ezzel még várni kell, de főleg a tavaszi árpa annyira érett, hogy már nem lehet késleltetni az aratást. A nádasdi szövetkezetesek nem is váratnak magukra. Méhes traktoros Földessel együtt már pénteken aratták az árpát. Eredetileg rendrakóval tervezték az aratást, de mivel nem kaptak kom­bájnt, kévekötő aratógéppel fogtak a munkához. A kereszteket szárítják, majd csépelik. M. S. Képünkön Bóna László szövetkezeti elnök és Méhes traktoros az aratás megkezdésekor. Fotó: Teslík Első helyen a tejtermelésben Tehenenként naponta 8,8 liter tejet adnak el! A kassai járásban nagy előrehala­dást értünk el a tejtermelésben. Or­szágos méretben a tejeladás terén az első helyen állunk. Az állami gazdaságok átlagban na­ponta tehenenként 4,8 liter tejet ad­nak el, a szövetkezetek 4,5 litert, míg az egyénileg gazdálkodó 0,6 litert. A legszebb eredményeket a restei szövetkezet éri el, amely tehenenként naponta 8,8 liter tejet ad piacra. Eredményesen vette fel a versenyt nemcsak a járás összes szövetkezetei­vel, de állami gazdaságaival is, hiszen ezen a téren a legjobb állami gazda­ságok egyike - a nagyidat - csupán 6 liter tejet tud naponta fejőstehe­nenként eladni. A tejtermelés gyökere ebben szövetkezetben mélyre nyúlik, hiszen a abban az időben is, amikor csupán pár szövetkezet tudta eredményesen teljesíteni a tejeladási tervét - a restei szövetkezet mindig ezek között volt. Tavaly, amikor Trousil elvtárs és társai felhívással fordultak a pa­rasztokhoz, Restén a fejőnök nem té­továztak. Mida Verona, Vaskó Klára, Palencsár Mária, Szaniszló Margit és a többiek csaknem az első között je­lentkeztek vállalásaikkal, karöltve nőbizottsággal és a szövetkezet veze­­­tőségével feltárták a létező hibákat, s ezek fokozatos eltávolítása után még szebb eredményeket értek el. Restén ma már a tejtermelés kér­dése megoldódott. Weiszer László mezőgazdász vezetése alatt a növény­­termesztői csoport a szükséges ta­karmányokat biztosítja. Nyári időben a legelőket és keverékeket szakaszo­san legeltetik és szükség szerint a fejősteheneket legeltetés után még zölddel etetik. Télen át a takarmá­nyokat előre ízesítve elkészítik. tehenek langyos vizet kapnak, az is­­­tálló és környezete állandóan a leg­nagyobb rendben van. Valamikor a fejőnők azon voltak, hogy a tejet egybe kell fejni, de fo­kozatosan rájöttek arra, hogy a ter­melést lehet azáltal is növelni, haszonhozam szerint osztályozzák ha teheneket, aszerint etetik és fejik — a­s egymás között versenyeznek. Ez most már egyik alaptényezője lett az itteni tejtermelésnek. Az év elejétől a szövetkezet tervét 148,8 %-ra teljesíti s idáig terven fe­lül már több mint 25 ezer liter tejet adott el. Ez a fejének érdeme is. Ne­kik nagy részük van abban, hogy já­rásunk a tejeladási tervét 123 %/o-ra teljesíti, s az első öt hónap után a közellátás számára 1041381 liter te­jet adtak el terven felül. Iván Sándor (Kassa) O Valentyina Tyereskova sajtóértekezlete Valentyina Tyereskova, a világ első űrhajósnője hétfőn második alkalom­mal válaszolt több száz újságíró kér­désére. Az értekezletet a nők világ­­kongresszusán résztvett újságírónők kérdésére rendezték. len A több mind 300 kérdésre lehetet­volt külön-külön válaszolni. Az újságírók mindent tudni akartak a bájos fiatal lányról, aki — mint mon­dotta — Gagarin és Tyitov űrrepülé­sekor még csak nem is álmodott ar­ról, hogy valaha ő is űrhajós lesz. Tyeresková elmondotta, hogy sok barátnője van, akik éppen úgy fel­szállhattak volna a világűrbe, mind ő. „A szovjet nép és a párt Központi Bizottsága engem bízott meg a fel­adattal, ezért lettem én az első űr­hajós pilótanő“ — hangsúlyozta. Egy további kérdésre elmondotta, hogy sem űrrepülése előtt, sem utána sem­mi rendkívülit nem tapasztalt magán. Valentyina Tyeresková arról is beszélt, hogy jellemének formálásában sokat köszönhet az irodalomnak. Kedvelt írói Solohov és Fegyin, Tvardovszkij köl­tő, de szereti még Jack London­t és mások műveit. Több kérdés vonatkozott kozmikus kiképzésére. Tyeresková többek kö­zött elmondotta, hogy edzés közben nagyobb túlterhelést érzett, mint űr­repülés közben. Arra a kérdésre, mi volt a kiképzés legnehezebb része így válaszolt: „Természetesen a túlterhe­lés állapota. Amikor az ember nehe­zen emeli fel a kezét, az arca beesik és a szeme becsukódik. A legkelle­mesebb a súlytalanság állapota volt. Valentyina kellemes élményként em­lítette meg az űrhajó kézi irányítását. — öröm volt érezni, hogy a bonyolult technika engedelmeskedik egy nőnek. Valentyina részletesen beszámolt érzéseiről a felszállás pillanatában és az űrrepülés alatt. — Amikor a kilövő állomáson az űrhajóhoz léptem, leg­szívesebben földig hajoltam volna az emberi lángelme alkotta csoda előtt. Tyereskovát megkérdezték, vajon nem akadályozták-e űrrepülését a Vi­lágűrbe felbocsájtott amerikai réztűk. — Amikor felülről néztem Földünket, különösen átéreztem, milyen szép. Ezért nem szabad megengedni, hogy az atomrobbantások eléktelenítsék. Egy további kérdésre így válaszolt: „Földünk jövője a béke, a békés egy­más mellett élés politikája minden népet szolgál. Ez az egyedüli út a béke megőrzéséhez. Azok, akik jelen voltak a nők­­ világkongresszusán, meggyőződtek róla, hogy az anyák nem engedik meg a háborút. A jelenlevő újságírónők és nőkül­döttek vezetői meghívták Valentyina Tyereskovát, hogy látogasson el ha­zájukba. Kétezer mázsa burgonya - közel félmilliós bevétel Az állami tervfeladat 15 vagon korai burgonya szállí­tását szabta meg a köbölkúti szövetkezet számára. Ám a kerületi pártkonferencián további 5 vagonos túltelje­sítésre tettek vállalást a szövetkezet tagjai. Ebbéli fel­adatuknak június 28-án eleget is tettek. Több mint 2000 mázsa korai burgonyát adtak át a közellátás részére, amely közel félmillió korona bevétellel gazdagította a közös gazdaság pénztárát. Legnagyobb problémát a burgonya szedése okozta. Nem is csoda, hiszen éppen a szedés idején voltak a leg­nagyobb esőzések (június 15-25. között 54 mm csapadék hullott). A tagság apraja-nagyja kivette részét a korai burgonya betakarításából. Akadályozta a szövetkezeti tagok munkáját a felvá­sárló üzem is, amely nem készült fel eléggé a korai bur­gonya átvételére. Nem biztosított elegendő mennyiségű zsákot, s ezáltal sok felesleges munkát és bosszúságot okozott. Szövetkezetünknek a korai burgonya termesztésében elért sikerei azt bizonyítják, ahol a szövetkezet céltuda­tos feladatainak megoldása a tagság megértésével páro­sul, ott megszületik az eredmény. Kovács Ferenc, a köbölkúti EFSZ üzemgazdásza

Next