Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-07-03 / 26. szám

A szocialista mezőgazdaságért! A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK HETILAPJA Bratislava, 1965. július 3. Ara 80 fillér XV. évfolyam, 26. szám. Felkészültek az aratásra Amíg az ország éléskamrájában, Csallóköz alsó és középső területén földművesek és katonák ezrei harcol­nak az ár ellen, Dél-Szlovákia többi részén parasztságunk szinte megszáll­ta a földeket. Kapára vár a gyomtól elborított cukorrépa, kukorica és a többi kapásnövény. Ugyanakkor napi­renden van a lucerna második kaszá­lása, betakarítása. Mindkét munka­folyamat végzése sürgős, egyformán fontos. Jó lenne, ha aratás kezdetéig pontot tehetnénk a végére. NEHÉZ LESZ AZ ARATÁS Rendes körülmények közt­ június 29-én Péter-Pál napján „szakad“ a gabona töve, miután kezdetét veszi az aratás. Idén azonban olyan időket élünk, melyre emberemlékezet óta nincs példa. Az időjárás csúfosan be­leszólt a földművesek kártyájába. Nem elégedett meg a vetés, növényápolás és takarmánybetakarítás késleltetésé­vel, de árvíz, valamint talajvíz formá­jában keseríti a szántóvető életét. S ez a tény az aratási munkákra is rányomja a bélyegét. Sok a megdőlt össze-vissza kuszált gabona, erős a szalma, így embernek, gépnek nehéz lesz a munkája. Talajvizes területeken elül a kombájn, így könnyebb gépek­kel, vagy kézzel kerül sor a gabona kaszálására. Az alávetéses gabonaföl­deken ugyancsak hasonló a helyzet. A csapadékdús tavasz kedvezett az alávetett lucerna fejlődésének, több helyütt térdig ér. Kár lenne taposás­sal tönkretenni, mert kedvező nyár esetén egy kaszálással hozzájárulhat a takarmányalap szilárdításához. érő Ugyanakkor azonban a véget nem eső hátráltatta a vegyszeres gyomirtást. Számos helyen kiperme­tezett vegyszer nem tette tönkre a gyomnövényt, minek következménye­ként júniusban messziről sárgított a határ. Kövér, elburjánzott vadrepce uralja a tavaszi kalászosokat, amely szintén hátráltatja majd a gépi ara­tást. A nehezítő körülményeket figye­­lembe véve az idei gabonabetakarítás fokozott felkészültséget, szorgalmas munkát követel. GEREBLYÉTŐL A KOMBÁJNIG Az elmondottak szellemében vitat­juk az aratásra való felkészülést En­gel elvtárssal, a galántai pártbizott­ság mezőgazdasági titkárával. Annak ellenére, hogy az elmúlt években a já­rás területén már nem volt csúcs­munka az aratás, mert a gépek és az új technológia nagymérvű alkalma­zása révén idejében zsákba került a szem, idén a szövetkezetek és állami gazdaságok oly gondosan szervezik a munkát, mint még soha. Érthető a gondoskodás, a termésféltés, mert saját és az ország kenyeréről van szó. Csallóköz, valamint számos árvíz súj­totta területen a gabona a víz mar­taléka lett, ezért a meglévőt minden körülmények között meg kell menteni, a legkisebb veszteséggel betakarítani, hogy ezzel is csökkentsük a kár nagy­ságát. Hiszen számolni lehet az idő további szeszélyeivel, újabb meglepe­tésekkel, amelyekből már kijutott a tavaszon. Első és legfontosabb intézkedés, hogy aratásig minden gép kijavítva, készenlétben álljon. Bár alkatrész hiánnyal küzdenek a gépjavító üze­mek, a jó szervezés révén ezzel a munkával elkészültek. A tavalyi évvel ellentétben idén előkerül minden gépi és kézi alkalmatosság, amivel vágni lehet a gabonát. Nemcsak a nagytelje­sítményű SZK 3-as és 4-es kombájn munkájával számolnak, de a kévekö­­tőkkal, rend- és marokrakókkal, vé­gül a kézikaszákkal is. Az aprólékos szervezésre jellemző, hogy a hárító­gépek mellett az egyszerű kézi fa­­gereblyék biztosítására is gondoltak. Jelszó: amint a gabona beérik, minden eszközzel teljes erőbedobással föld­műves és brigádos az aratást, a ke­nyér betakarítását szorgalmazza. KASZÁS KERESTETIK Huszonötezer hektár gabona aratása vár a galántai járás földműveseire. A munka elvégzését 124 saját kombájn segíti majd. Az olomouci, pardubicei és a prerovi járásból 101 kombájnt várnak segítségül. Ugyanakkor a ga­lántai gépállomás 20 SZK—4-es kom­bájnt kapott a Szovjetunióból, melye­ket a gépállomás legjobb kombájnosai két műszakban üzemeltetnek, össze­sen tehát 245 kombájn vágja majd a gabonát. A kisebb aratógépek munká­­jával nem számolva 105 hektár aratás­ jut egy-egy kombájnra. S annak elle­nére, hogy az elmúlt években számos nagyteljesítményű gép 150—200 hek­táron is learatta a gabonát, idén a kézi aratásra is felkészültek. Az aratás szervezésével foglalkozó gyűlésen, ahol a szövetkezetek és ál­lami gazdaságok vezetőin kívül részt vettek az ipari üzemek képviselői is, aprólékosan megvitatták mind a gépi, mind a kézi erőre vonatkozó teendő­ket. Az üzemek képviselői megígérték, körülnéznek portájukon, megkeresik a kaszaforgató embereket, s azokat küldik brigádmunkára a szövetkezetek számára. Fő SEGÍTSÉGET A KOMPLEXBRIGÁDOKNAK Ami a brigádsegítséget illeti, a já­rás vezetői nagyon helyesen döntöttek amikor a fő támogatást a komplexbri­gádoknak technikusok és gépszerelők személyében nyújtják. Nagy súlyt fek­tetnek a vándorműhelyekre, azok sze­mélyzetére, pótalkatrészek biztosítá­sára, hogy minél kevesebb legyen a gépkiesés aratás idején. A védnöki üzemek, valamint a ka­szaforgató munkásokon kívül az üze­mekben dolgozó adminisztratív erők 20 százalékának kötelezővé tették a brigádmunkát, már most a növény­­ápolás, takarmánybetakarítás, majd aratás idején. A járás és a szövetkezetek vezetői számítanak az árvíz sújtotta csalló­köziek segítségével is. Szívesen látnák őket körükben, hiszen a szomszédok segítsége mind szorosabbra fűzi az együttérzést és barátságot, melyre a falujából elmenekült lakosságnak a jövőben szintén nagy szüksége lesz. EBÉD ÉS FRISSÍTŐK AZ ARATÓKNAK Az aratók élelmezése és frissítők felszolgálása a tedno­ára tartozik. E téren már néhány éves tapasztalattal rendelkezik. Tavaly is 28 szövetkezet 2800 dolgozója részére főztek meleg ételt­ és szállították az ebédet a mun­kahelyre. Idén harminc szövetkezet 3000 tagját szeretnék élelmezni és frissítőkkel ellátni. A Jednota erre az alkalomra engedményeket tesz a szö­vetkezeti tagok részére. Az ételek ára a vendéglői árakhoz hasonlítva 40 százalékos árcsökkentést is elér­het. MIND EGY SZÁLIG Nem kell hangsúlyozni, hogy idén a szalma betakarítása semmivel sem kisebb feladat, mint a szem­termésé. Nagy szükség lesz a szalmára mind takarmányozás, mind aljazás szem­pontjából. Ezért a szalmaössz­ehúzás és kazalozás végrehajtása kell hogy párhuzamosan történjen az aratással. Jó szervezéssel elérhető, hogy a szal­ma mind egy szálig időben kazlakba kerüljön. A galántai járásban a talajvizes he­lyeken amint hozzáférnek az idő előtt megszáradt gabonaneműeket a szalma kedvéért learatják — legyen az árpa­szalma, vagy aljazó. Utána másodnö­vényeket vetnek, ez pótolja az elő­­veteményt. Már csak napok választanak el ben­nünket a nagy munkától. Bár legtöbb helyen még zöldek a gabonák, a múlt héten beköszöntött nyári meleg siet­teti az érést, az első kaszavágást. Nem tudjuk milyen idő köszönt ránk, ezért körültekintően, fokozott figyelemmel szervezzük az aratási munkákat­, hogy ne érjen bennünket meglepetés. SÁNDOR GÁBOR — Pár nap múlva megkezdjük az aratást — mondja Láb­ai Zoltán, a nagykéri szövetkezet fiatal csoport­vezetője. (H. Zsebik Sarolta felvétele.) Míg a cszeséi gátszakadásnál a Duna elszabadult vizének megfékezésén fá­radoznak, Medvénél a tábori konyhán szorgos asszonyok fázik az ízletes ebe­­­­t (N. Kovács István felv.) Emberek a gáton A medvei hídfő épületében elszállásolt ármentesítő bizottság vezérkara feladatul kapta a kulcsodi gátszakadás likvidálását, illetve a Duna-víz Csalló­közbe való beömlésének megakadályozását. Ezen a szakaszon száznál is több tehergépkocsi torlaszolóanyagot helyeztek készenlétbe, hogy a panell-betonút elkészítése után az előkészített anyagot a szakadásba zúdítsák. Katonák, civilek, szlovákok, csehek, magyarok százai harcolnak az elemekkel ezen a szakaszon is. Nem kevesebb, mint 4­50 civil és ezernél jóval több katona védi a medvei gátszakaszt. — Honnan hordják az anyagot? — kérdezzük Nemec alezredest, a hidászok parancsnokát. — A követ Magyarországon keresztül Dévénytől szállítjuk ide, hogy mire elérkezik az idő, kéznél legyen. Az alezredestől még azt is megtudtuk, hogy kivezényelt egységei 12 km-es szakaszon védik a főgátat. Nyárádon Sebő Gézával, a HNB elnökével, és Csicsai István pártelnökkel a nemzeti bizottság épületében székelő helyi ármentesítő bizottság munkája felöl érdeklődtünk. Mindkettőjükön meglátszott, hogy a válságos napokban éjt nappallá téve dolgoztak, irányítottak és most kimondhatatlanul fáradtak. Elmondták, hogy emberfeletti erővel dolgozott mindenki, s a gátszakadás után beömlő víz felt­art­óztat­ásánál 300 tehergépkocsi segédkezett. A Szap—< Balony térségében húzódó S — 6-os kanális közti 5,5 km-es szakaszon ember­ségből jól vizsgázott a Takács ezredes vezénylete alatt álló 1000-nél jóval több főt számláló főiskolai különítmény. Ez az osztag rohammunkával rövid időn belül gátat emelt és meghiúsította a terjedő víznek a faluba való be­törését. Takács ezredes megjegyezte, hogy a Komensky egyetem diákjai és a falu dolgozói közt igen jó viszony alakult ki. Váll, váll mellett küzdöttek a falu megvédésénél és ez sikerült. Már a veszély közeledése előtti órákban eltávolították a faluból az öre­geket, asszonyokat, gyerekeket, s biztonságba helyezték a szövetkezet jó­szágát is. A férfiak mind egy szálig odahaza teljesítenek szolgálatot. Itt is 12 km-es szakaszon védik a Duna felöli főgátat. A gátőrségbe 10 embert soroltak a falubeliek közül, a többi pedig főiskolás, s további húsz ember állandó készenlétben van, ha netalán valahol sürgős beavatkozásra lenne szükség. Mindezt három váltásban végzik. — Hány buzgárt likvidáltak mostanáig? - kérdezzük az ezredest. Gondol­kodik, mosolyog egy sort, majd ezeket mondja: — Olyan sokat, hogy számszerűleg nem is tudom mennyi volt. Itt most a munkát minden eszköz legjobb kihasználása szerint értékeljük. Mindenki igyekszik erejéhez és tudásához mérten a legjobbat nyújtani, hogy hozzá­járuljon a károk terjedésének megakadályozásához. Most ez a legfontosabb. — hai — A Takács ezredes vezérlete alatt álló főiskolai alakulat egységeinek egy csoportja a Nyárá­dot védő gát építése közben emberségből kitűnőre vizsgázott. Segítenek A Kelet-szlovákiai Kerületi Nem­zeti Bizottság Tanácsának felhívására a kerület valamennyi részében fel­mérték a Nyugat-Szlovákia árvízsúj­totta lakosságának nyújtandó segítség lehetőségeit, mind erkölcsi, mind anyagi szempontból.­­ A többi között a terebesi járás 51 vagon szénát, 163 vagon szalmát, 76 vagon cukorrépaszeletet, s több tonnányi silótakarmányt bocsát a kárvallottak állatállománya ellátá­sára.­­ Az egyes mezőgazdasági üzemek közül kitűnik még a Zemplínska Tep­­lica-i Állami Gazdaság, amely öt va­gon szénával járul hozzá az árvíz súj­totta területek mezőgazdasági üze­meinek takarmányellátásához, és ugyanennyi szalmát is ad. A Leleszi Állami Gazdaság ugyanakkor 30 vagon répaszeletet és 10 vagon szalmát, a Michalanyi Állami Gazdaság 12 vagon szalmát és 50 vagon répaszeletet ad a rászorultaknak.­­ A Járási Ipari Vállalat dolgozói többféle bútort készítenek 20 ezer korona értékben. Hasonló segítséget nyújt még az illető járás sok más üzeme, vállalata.­­ A michalovcei járásban az ipari és mezőgazdasági üzemek ugyancsak segítő kezüket nyújtják a bajbajutottaknak. Tíz vagon gabonát, 22 vagon szénát, 110 vagon szalmát, 80 ezer téglát, 300 ezer salakbeton­kockát, 1000 négyzetméter parkettet, ötezer padlódeszkát, több vagon épü­let­ét stb. (B, Nemcek)'

Next