Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-07-03 / 26. szám
A szocialista mezőgazdaságért! A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK HETILAPJA Bratislava, 1965. július 3. Ara 80 fillér XV. évfolyam, 26. szám. Felkészültek az aratásra Amíg az ország éléskamrájában, Csallóköz alsó és középső területén földművesek és katonák ezrei harcolnak az ár ellen, Dél-Szlovákia többi részén parasztságunk szinte megszállta a földeket. Kapára vár a gyomtól elborított cukorrépa, kukorica és a többi kapásnövény. Ugyanakkor napirenden van a lucerna második kaszálása, betakarítása. Mindkét munkafolyamat végzése sürgős, egyformán fontos. Jó lenne, ha aratás kezdetéig pontot tehetnénk a végére. NEHÉZ LESZ AZ ARATÁS Rendes körülmények közt június 29-én Péter-Pál napján „szakad“ a gabona töve, miután kezdetét veszi az aratás. Idén azonban olyan időket élünk, melyre emberemlékezet óta nincs példa. Az időjárás csúfosan beleszólt a földművesek kártyájába. Nem elégedett meg a vetés, növényápolás és takarmánybetakarítás késleltetésével, de árvíz, valamint talajvíz formájában keseríti a szántóvető életét. S ez a tény az aratási munkákra is rányomja a bélyegét. Sok a megdőlt össze-vissza kuszált gabona, erős a szalma, így embernek, gépnek nehéz lesz a munkája. Talajvizes területeken elül a kombájn, így könnyebb gépekkel, vagy kézzel kerül sor a gabona kaszálására. Az alávetéses gabonaföldeken ugyancsak hasonló a helyzet. A csapadékdús tavasz kedvezett az alávetett lucerna fejlődésének, több helyütt térdig ér. Kár lenne taposással tönkretenni, mert kedvező nyár esetén egy kaszálással hozzájárulhat a takarmányalap szilárdításához. érő Ugyanakkor azonban a véget nem eső hátráltatta a vegyszeres gyomirtást. Számos helyen kipermetezett vegyszer nem tette tönkre a gyomnövényt, minek következményeként júniusban messziről sárgított a határ. Kövér, elburjánzott vadrepce uralja a tavaszi kalászosokat, amely szintén hátráltatja majd a gépi aratást. A nehezítő körülményeket figyelembe véve az idei gabonabetakarítás fokozott felkészültséget, szorgalmas munkát követel. GEREBLYÉTŐL A KOMBÁJNIG Az elmondottak szellemében vitatjuk az aratásra való felkészülést Engel elvtárssal, a galántai pártbizottság mezőgazdasági titkárával. Annak ellenére, hogy az elmúlt években a járás területén már nem volt csúcsmunka az aratás, mert a gépek és az új technológia nagymérvű alkalmazása révén idejében zsákba került a szem, idén a szövetkezetek és állami gazdaságok oly gondosan szervezik a munkát, mint még soha. Érthető a gondoskodás, a termésféltés, mert saját és az ország kenyeréről van szó. Csallóköz, valamint számos árvíz sújtotta területen a gabona a víz martaléka lett, ezért a meglévőt minden körülmények között meg kell menteni, a legkisebb veszteséggel betakarítani, hogy ezzel is csökkentsük a kár nagyságát. Hiszen számolni lehet az idő további szeszélyeivel, újabb meglepetésekkel, amelyekből már kijutott a tavaszon. Első és legfontosabb intézkedés, hogy aratásig minden gép kijavítva, készenlétben álljon. Bár alkatrész hiánnyal küzdenek a gépjavító üzemek, a jó szervezés révén ezzel a munkával elkészültek. A tavalyi évvel ellentétben idén előkerül minden gépi és kézi alkalmatosság, amivel vágni lehet a gabonát. Nemcsak a nagyteljesítményű SZK 3-as és 4-es kombájn munkájával számolnak, de a kévekötőkkal, rend- és marokrakókkal, végül a kézikaszákkal is. Az aprólékos szervezésre jellemző, hogy a hárítógépek mellett az egyszerű kézi fagereblyék biztosítására is gondoltak. Jelszó: amint a gabona beérik, minden eszközzel teljes erőbedobással földműves és brigádos az aratást, a kenyér betakarítását szorgalmazza. KASZÁS KERESTETIK Huszonötezer hektár gabona aratása vár a galántai járás földműveseire. A munka elvégzését 124 saját kombájn segíti majd. Az olomouci, pardubicei és a prerovi járásból 101 kombájnt várnak segítségül. Ugyanakkor a galántai gépállomás 20 SZK—4-es kombájnt kapott a Szovjetunióból, melyeket a gépállomás legjobb kombájnosai két műszakban üzemeltetnek, összesen tehát 245 kombájn vágja majd a gabonát. A kisebb aratógépek munkájával nem számolva 105 hektár aratás jut egy-egy kombájnra. S annak ellenére, hogy az elmúlt években számos nagyteljesítményű gép 150—200 hektáron is learatta a gabonát, idén a kézi aratásra is felkészültek. Az aratás szervezésével foglalkozó gyűlésen, ahol a szövetkezetek és állami gazdaságok vezetőin kívül részt vettek az ipari üzemek képviselői is, aprólékosan megvitatták mind a gépi, mind a kézi erőre vonatkozó teendőket. Az üzemek képviselői megígérték, körülnéznek portájukon, megkeresik a kaszaforgató embereket, s azokat küldik brigádmunkára a szövetkezetek számára. Fő SEGÍTSÉGET A KOMPLEXBRIGÁDOKNAK Ami a brigádsegítséget illeti, a járás vezetői nagyon helyesen döntöttek amikor a fő támogatást a komplexbrigádoknak technikusok és gépszerelők személyében nyújtják. Nagy súlyt fektetnek a vándorműhelyekre, azok személyzetére, pótalkatrészek biztosítására, hogy minél kevesebb legyen a gépkiesés aratás idején. A védnöki üzemek, valamint a kaszaforgató munkásokon kívül az üzemekben dolgozó adminisztratív erők 20 százalékának kötelezővé tették a brigádmunkát, már most a növényápolás, takarmánybetakarítás, majd aratás idején. A járás és a szövetkezetek vezetői számítanak az árvíz sújtotta csallóköziek segítségével is. Szívesen látnák őket körükben, hiszen a szomszédok segítsége mind szorosabbra fűzi az együttérzést és barátságot, melyre a falujából elmenekült lakosságnak a jövőben szintén nagy szüksége lesz. EBÉD ÉS FRISSÍTŐK AZ ARATÓKNAK Az aratók élelmezése és frissítők felszolgálása a tednoára tartozik. E téren már néhány éves tapasztalattal rendelkezik. Tavaly is 28 szövetkezet 2800 dolgozója részére főztek meleg ételt és szállították az ebédet a munkahelyre. Idén harminc szövetkezet 3000 tagját szeretnék élelmezni és frissítőkkel ellátni. A Jednota erre az alkalomra engedményeket tesz a szövetkezeti tagok részére. Az ételek ára a vendéglői árakhoz hasonlítva 40 százalékos árcsökkentést is elérhet. MIND EGY SZÁLIG Nem kell hangsúlyozni, hogy idén a szalma betakarítása semmivel sem kisebb feladat, mint a szemtermésé. Nagy szükség lesz a szalmára mind takarmányozás, mind aljazás szempontjából. Ezért a szalmaösszehúzás és kazalozás végrehajtása kell hogy párhuzamosan történjen az aratással. Jó szervezéssel elérhető, hogy a szalma mind egy szálig időben kazlakba kerüljön. A galántai járásban a talajvizes helyeken amint hozzáférnek az idő előtt megszáradt gabonaneműeket a szalma kedvéért learatják — legyen az árpaszalma, vagy aljazó. Utána másodnövényeket vetnek, ez pótolja az előveteményt. Már csak napok választanak el bennünket a nagy munkától. Bár legtöbb helyen még zöldek a gabonák, a múlt héten beköszöntött nyári meleg sietteti az érést, az első kaszavágást. Nem tudjuk milyen idő köszönt ránk, ezért körültekintően, fokozott figyelemmel szervezzük az aratási munkákat, hogy ne érjen bennünket meglepetés. SÁNDOR GÁBOR — Pár nap múlva megkezdjük az aratást — mondja Lábai Zoltán, a nagykéri szövetkezet fiatal csoportvezetője. (H. Zsebik Sarolta felvétele.) Míg a cszeséi gátszakadásnál a Duna elszabadult vizének megfékezésén fáradoznak, Medvénél a tábori konyhán szorgos asszonyok fázik az ízletes ebet (N. Kovács István felv.) Emberek a gáton A medvei hídfő épületében elszállásolt ármentesítő bizottság vezérkara feladatul kapta a kulcsodi gátszakadás likvidálását, illetve a Duna-víz Csallóközbe való beömlésének megakadályozását. Ezen a szakaszon száznál is több tehergépkocsi torlaszolóanyagot helyeztek készenlétbe, hogy a panell-betonút elkészítése után az előkészített anyagot a szakadásba zúdítsák. Katonák, civilek, szlovákok, csehek, magyarok százai harcolnak az elemekkel ezen a szakaszon is. Nem kevesebb, mint 450 civil és ezernél jóval több katona védi a medvei gátszakaszt. — Honnan hordják az anyagot? — kérdezzük Nemec alezredest, a hidászok parancsnokát. — A követ Magyarországon keresztül Dévénytől szállítjuk ide, hogy mire elérkezik az idő, kéznél legyen. Az alezredestől még azt is megtudtuk, hogy kivezényelt egységei 12 km-es szakaszon védik a főgátat. Nyárádon Sebő Gézával, a HNB elnökével, és Csicsai István pártelnökkel a nemzeti bizottság épületében székelő helyi ármentesítő bizottság munkája felöl érdeklődtünk. Mindkettőjükön meglátszott, hogy a válságos napokban éjt nappallá téve dolgoztak, irányítottak és most kimondhatatlanul fáradtak. Elmondták, hogy emberfeletti erővel dolgozott mindenki, s a gátszakadás után beömlő víz feltartóztatásánál 300 tehergépkocsi segédkezett. A Szap—< Balony térségében húzódó S — 6-os kanális közti 5,5 km-es szakaszon emberségből jól vizsgázott a Takács ezredes vezénylete alatt álló 1000-nél jóval több főt számláló főiskolai különítmény. Ez az osztag rohammunkával rövid időn belül gátat emelt és meghiúsította a terjedő víznek a faluba való betörését. Takács ezredes megjegyezte, hogy a Komensky egyetem diákjai és a falu dolgozói közt igen jó viszony alakult ki. Váll, váll mellett küzdöttek a falu megvédésénél és ez sikerült. Már a veszély közeledése előtti órákban eltávolították a faluból az öregeket, asszonyokat, gyerekeket, s biztonságba helyezték a szövetkezet jószágát is. A férfiak mind egy szálig odahaza teljesítenek szolgálatot. Itt is 12 km-es szakaszon védik a Duna felöli főgátat. A gátőrségbe 10 embert soroltak a falubeliek közül, a többi pedig főiskolás, s további húsz ember állandó készenlétben van, ha netalán valahol sürgős beavatkozásra lenne szükség. Mindezt három váltásban végzik. — Hány buzgárt likvidáltak mostanáig? - kérdezzük az ezredest. Gondolkodik, mosolyog egy sort, majd ezeket mondja: — Olyan sokat, hogy számszerűleg nem is tudom mennyi volt. Itt most a munkát minden eszköz legjobb kihasználása szerint értékeljük. Mindenki igyekszik erejéhez és tudásához mérten a legjobbat nyújtani, hogy hozzájáruljon a károk terjedésének megakadályozásához. Most ez a legfontosabb. — hai — A Takács ezredes vezérlete alatt álló főiskolai alakulat egységeinek egy csoportja a Nyárádot védő gát építése közben emberségből kitűnőre vizsgázott. Segítenek A Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság Tanácsának felhívására a kerület valamennyi részében felmérték a Nyugat-Szlovákia árvízsújtotta lakosságának nyújtandó segítség lehetőségeit, mind erkölcsi, mind anyagi szempontból. A többi között a terebesi járás 51 vagon szénát, 163 vagon szalmát, 76 vagon cukorrépaszeletet, s több tonnányi silótakarmányt bocsát a kárvallottak állatállománya ellátására. Az egyes mezőgazdasági üzemek közül kitűnik még a Zemplínska Teplica-i Állami Gazdaság, amely öt vagon szénával járul hozzá az árvíz sújtotta területek mezőgazdasági üzemeinek takarmányellátásához, és ugyanennyi szalmát is ad. A Leleszi Állami Gazdaság ugyanakkor 30 vagon répaszeletet és 10 vagon szalmát, a Michalanyi Állami Gazdaság 12 vagon szalmát és 50 vagon répaszeletet ad a rászorultaknak. A Járási Ipari Vállalat dolgozói többféle bútort készítenek 20 ezer korona értékben. Hasonló segítséget nyújt még az illető járás sok más üzeme, vállalata. A michalovcei járásban az ipari és mezőgazdasági üzemek ugyancsak segítő kezüket nyújtják a bajbajutottaknak. Tíz vagon gabonát, 22 vagon szénát, 110 vagon szalmát, 80 ezer téglát, 300 ezer salakbetonkockát, 1000 négyzetméter parkettet, ötezer padlódeszkát, több vagon épületét stb. (B, Nemcek)'