Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-07-08 / 27. szám
Bratislava, 1988. július 8. Ara 1,— KCs XIX. évfolyam, 27. szám. Szakmelléklet. Szikora János bácsi (Palást, lévai Járás) már megnaraata a 72 évet és ő volt a legidősebb fellépő a gombaszögi dal- és táncünnepélyen, ősz hangszerrel, a dudával szerepelt sikeresen. GONDOLATOK A SZLOVÁKIAI EGYSÉGES PARASZTSZÖVETSÉG ALAKULÁSA ELŐTT Tulajdonképpen mi a föderáció lényege? Az, hogy a politikai és a gazdasági államjogi elrendezés hazánkban nemzeti alapokon történjen meg és a szlovák nemzetnek joga legyen saját ügyeit önállóan rendeznie. Ezt a jogkövetelést csakis helyeselni lehet, föltéve ha a szlovák nemzet a természetes emberi jogokat egy fokozattal lejjebb, a nemzetiségekkel szemben is elismeri, s többek között módot nyújt a szövetkezetekbe tömörült magyar parasztságnak is, hogy sajátos problémáit önigazgatással oldja meg. AZ ELSŐ PÉLDA Hazánk történetében az első föderatív szervezetet újságírók létesítették, ezért nem árt, ha ezt az első példát szemügyre vesszük, hátha találunk benne valamilyen elfogadható megoldást a szövetkezeti parasztság szövetségére vonatkozóan is. Nemrégiben alakult meg a Cseh Újságíró Szövetség és a Szlovák Újságíró Szövetség nemzeti alapon, valamint a Csehszlovák Újságírók Központja, föderatív, országos szervként. A szlovákiai szövetségen belül Magyar Újságíró Szervezet működik majd, — mégpedig az elfogadott alapszabályzat XIV. cikkelyébe foglaltak értelmében, miszerint a nemzeti szövetségek feladatát a nemzetiségek esetében ezek szervezetei teljesítik. A magyar nemzetiségi szervezet saját választói szervei a tagságon kívül felelőséggel tartoznak a Szlovák Újságíró Szövetség negyven tagú bizottságának, amelyben magyar küldöttek is helyet foglalnak. A Magyar Újságíró Szervezet, mint a SZUSZ nemzetiségi tagozata az országos konferencián jóváhagyott alapszabályzat értelmében a következő szervekkel működhet: közgyűlés, taggyűlés, bizottság, elnökség és ellenőrző bizottság. A bizottság saját soraiból elnököt, elnökhelyetteseket, titkárt és elnökségi tagokat választ és havonta legalább egyszer ülésezik, — közben rugalmasan irányítja az eszmei, valamint szervezeti tevékenységét. A szervezet tevékenységét saját akciókból és gazdasági vállalkozásból származó jövedelemből, vagy a nemzeti szövetség költségvetéséből fedezi. A szervezet gazdálkodása a nemzeti szövetség ellenőrzési hatáskörébe tartozik. LÉTESÍTSENEK MAGYAR SZERVEZETET Elképzelhető, hogy a kialakulóban lévő Szlovákiai Egységes Parasztszövetség keretein belül magyar szervezet, mint a SZÉP nemzetiségi szekciója, vagyis tagozata működjön, mégpedig az újságírók szövetségéhez hasonlóan. A SZÉP keretein belül működő magyar nemzetiségi szervezet küldetése, amit a magyar szövetkezeti parasztság körében betölt, összhangban lenne a SZÉP feladataival. Ahhoz, hogy a magyar szervezet zavartalan munkát végezhessen, SZÉP Bizottságában is meg kell teremteni az előfeltételeket azáltal, hogy e bizottság tagjainak soraiban a magyar nemzetiségű szövetkezeti tagok — létszámuk arányában — helyet foglalnak. Ha járási szinten a szlovák és a magyar szervezeti egységek közös problémáinak megbeszéléséről lenne szó, úgy a tanácskozást az egyes szervezetek kétkamarás rendszerrel külön tartanák és az eredményt a közös járási vezetőségen belül egyeztetnék. A szlovák és a magyar szervezeti egységek szükség esetén, főleg gazdasági kérdések tárgyalásakor közös gyűléseket is rendezhetnének, amelyeken feltétlenül jogos lenne az anyanyelven történő felszólalás minden tag részéről, miközben a vezetőségnek biztosítania kellene az elmondott szöveg teljes fordítását. Nyelvi nehézségek miatt ezentúl nem szabad elsikkadásra kárhoztatni sem az építő jellegű javaslatokat, sem pedig a jó szervezési képességekkel rendelkező személyeket. MI LESZ NYITRÁN? Ez év július 9.—11. közötti időben Nyitrán megtartásra kerülő szövetkezeti parasztszövetség alakuló közgyűlésének programjában főleg a nemzeti szövetségek és a csehszlovák központi szövetség megalakításáról lesz szó. Szlovákiában járási szinten csak a következő évtől kezdődően számol az előkészítő bizottság változásokkal, addig az ideig megmarad a társulások mai formája. Cseh részről jelenleg kizárólag társadalmi érdekvédelmi jellegű szövetség megalakításáról van szó, s a gazdasági problémákat a következő fejlődési szakaszban kívánják megoldani. Szlovák részről kezdetben a gazdasági szervezeti forma dominált, újabban viszont az elképzelések fejlődése folyamán a társadalmi és gazdasági érdekvédelmi jelleg domborodik ki, miközben az egyes kérdéskörök megoldását nem választják határozottan külön. A szlovákiai bizottságban összesen 40 taggal számolnak, amiből hozzávetőleg tíz lenne magyar. A jelenlegi elképzelések szerint egyik alelnök is magyar nemzetiségű lesz. Újabban azért került az alakuló szövetség társadalmi és politikai szerepe előtérbe, mivel nyilvánvaló, hogy az EFSZ-ek, az új ökonómiai felfogás értelmében mint önálló vállalatok területi korlátozás nélkül, szabadon léphetnek bármilyen integrációs vagy kooperációs kapcsolatra. A szövetkezeti parasztok szövetségének képviselői a Nemzeti Front első kategóriájában, a politikai és tömegszervezetek képviselői között és a nemzetgyűlésben foglalnak majd helyet. ORSZÁGOS PROBLÉMA A nemzetiségek ügye kétségtelenül országos probléma. Ezért a magyar szövetkezeti parasztok szervezetének létjogosultságát és küldetését a Csehszlovák Egységes Parasztszövetség alapszabályaiban kellene rögzíteni és a szlovák nemzeti szövetség alapszabályzatában részletezni. Főleg a nemzetiségi szervezet kialakítását, a tagok nemzetiség szerinti nyilvántartását és ennek alapján a részarányos mandátumos képviselet jogerőre emelését lenne fontos hangsúlyozni. A magyar szövetkezeti parasztok szervezetének kialakítása a szlovákiai szövetségen belül azért indokolt, mivel vagy ötszáz dél-szlovákiai községben számbeli többségben, sok községben pedig kisebbségben élő magyar mezőgazdasági dolgozók több mint kilenczázezer hektárnyi területen gazdálkodnak, ami a 2,7 millió szlovákiai mezőgazdasági összterületnek több mint egyharmada. Ez a tény, valamint a magyar nemzetiségű szövetkezeti parasztok példás eredményei feljogosítanak arra, hogy a CSKP Akcióprogramjával összhangban, amely kimondja, „hogy a nemzetiségek jogában áll önállóan és önigazgatással dönteni az őket érintő ügyekben“, időszerűvé teszi az említett nemzetiségi szervezet megalakítását. Fontos, hogy a nyitrai értekezletre megválasztott küldöttek ne kizárólag a föntről kapott utasítások alapján és a közvéleménytől elszigetelten készüljenek a felszólalásra, de vidékük szövetkezeteseinek igazi kívánságait tolmácsolják. KUCSERA SZILÁRD Mit várnak az érdekvédelmi szövetségtől? A jövő héten Nyitrán megbeszélést tartanak az ország szövetkezeteinek küldöttei. Arról folyik majd e szó, hogy milyen formát öltsön a parasztszövetség, mely a jövőben hivatott lesz a szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó földművesek érdekeinek megvédésére. Lássuk csak, hogyan vélekednek a legilletékesebbek a konferencia előtt. NÉMETH ISTVÁN, mezőgazdasági mérnök, az ipolyszakállasi szövetkezet elnöke olyan érdekvédelmi gazdasági szervezet megalakítását tartja szükségesnek, mely védelmet nyújtana a taggazdaságok kereskedelmi partnereivel szemben is. Ilyen szerv létrehozását kell szorgalmazni járásonként és a legfőbb szinten. Itt van például a korai burgonyával kapcsolatos felvásárlói tehetetlenség. Az ipolyszakállasi szövetkezet kb. 50 ezer koronával károsodott, mert amikor a burgonyának jó felvásárlási ára volt, a kereskedelmi partner leállította az ásatást. S ebben a legrosszabb az, hogy az égvilágon senki nem intézkedett érdemlegesen. A felvásárlók arra hivatkoztak, hogy viszonteladói piac híján nem tudták a burgonyát hová szállítani. Ezt azok hangoztatják, akiknek a piackutatás a feladatuk, így a termelők a kereskedelmi partnerek kiszolgáltatottjai lettek. Előre láthatólag a szárazság következtében a gazdaságok nagy károkat szenvednek majd, s nagy baj, hogy azt az árut, melyet időre kitermeltek, nem értékesíthetik kedvező áron. GREGOR MÁTYÁS, mezőgazdasági mérnök, a Zselízi Állami Gazdaság igazgatója, jogosnak és helyénvalónak tartja az állami gazdaságok gottwaldovi konferenciájának döntését. Megjegyezte, hogy ha a múltban a szövetkezetek érdekeivel keveset törődtek is, az állami gazdaságokéval még kevesebbet. Hangsúlyozta, hogy szó sincs a teljes elszakadásról, inkább arról van szó, hogy a szövetkezetek és az állami gazdaságok még szorosabbra fűzzék kapcsolatait, mert valójában csak így lesznek képesek a torzsalkodásmentes együttműködésre s egymás támogatására. A két szervezet közös érdeke, hogy ha majd felsőbb szinten a mezőgazdaságot érintő alapvető kérdésekről tárgyalnak és döntenek, kölcsönösen támogassák egymást. Ugyanakkor mind a két mezőgazdasági termelői szektor és érdekvédelmi gazdasági szervezet egészséges versenyre léphet egymással. Egyik is, másik is bizonyíthatja életképességét. FERENC PÁL elvtárs, a kéméndi szövetkezet elnöke, úgy véli, hogy az új szervezetnek, mint a Nemzeti Front erős tagjának oda kell hatnia, hogy közreműködjön a mezőgazdasági üzemekkel, szembeállított felvásárló monopólium egyeduralmának megszüntetésénél. Szükségesnek tartaná, hogy az érdekvédelmi gazdasági szervezeten belül alakuljon meg a Dél-szlovákiai Magyar Földművesek Tagozata, saját magyar nyelvű sajtóorgánummal. Szívesen venné, ha a Szabad Földműves kapná ezt a szerepet. KARA MARTON elvtárs, a kőhídgyarmati szövetkezet elnöke helyesli az érdekvédelmi gazdasági szervezet megalapítását, egyben megjegyezte, hogy már eddig is voltak jó elképzelések, de valahogy nem sikerültek. Az élre állított személyek a legtöbb esetben nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Kara elvtárs is a szövetkezetét ért sérelmeket fájlalja. Kitermelik a húst, mégsem képesek átadni a felvásárlóknak, mert a CSD nagy könyörgés után sem ad vagont. Takarmányszűkiben vannak, mégis tovább kell tartani és etetni az állatokat, s ez már évek óta így van. Hasonló a helyzet a korai burgonyával is. Állandóan arról beszélünk, hogy a földműves minél többet termeljen, hogy árubőség legyen a piacokon, és most, amikor van mit piacra szállítani, nincs aki átvegye. Vajon miféle kereskedelmi közvetítő szerv az, mely nyakra-főre azon siránkozik, hogy nincs piaca. Tény, hogy a kapitalista rendszerben hamarosan bezárhatná a boltot, mert ott csak az életképes, és a rugalmas szervezetek tarthatják fenn magukat. Remélhető, hogy a földművesek érdekvédelmi gazdasági szövetsége rávezeti tagjait arra is, hogy a terményfelvásárlás és értékesítés terén saját körzeti üzemközi szervezeteket is alakítsanak, hogy fölvegyék a versenyt a monopolizált felvásárló szervezettel. -hai- A deáki táncos lányok Bányák István, a Csallóközi A borzomi szövetkezeti tagok A Kéméndi Lakodalmas menyasszonya és vőlegénye. Az Népi együttes kiváló prímása a Juhász-tánccal szerepeltek együttest Pepes Sándor jónevű regányzenekara kísérte.