Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-09 / 1. szám

Szabadföldműves Az SZSZK Mezőgazdasági és élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1971. január 9. f Ara 1.— Kés Xü­lI. évfolyam, 1. szám. A társadalmi összefogás további sikereink záloga Otthonainkban és az irodák író­asztalain felnyitottuk már az új nap­tár első oldalát. Beköszöntött tehát az új esztendő, mely egy olyan gaz­dasági év kezdetét jelenti, amelyik a számunkra oly nagy jelentőséggel bíró ötéves terv első esztendeje lesz. Ezért az elmúlt év gazdasági ered­ményeinek kiértékelésére különleges gondot kell fordítanunk, mert azok képezik az új ötéves terv teljesítésé­nek kiindulási alapját. Bár a pontos kiértékelés, a zár­számadások ideje még hátra van, de mérlegeljük már, értékelgetjük az el­múlt esztendő munkaeredményeit. Tesszük azt annak tudatában, hogy akár elégedettek, akár elégedetlenek vagyunk elért eredményeinkkel, reánk köszöntött 1971-es év és az a ötéves terv további négy éve új lehe­tőségeket, új alkalmakat nyújt, hogy a jó eredményeket az előfordult hiá­nyosságokat kiküszöbölve túl is szár­nyalhassuk. A mezőgazdasági termelés az utób­bi évtizedek folyamán sokat fejlődött, sokat változott. Régebben csak a ter­melő gazda hozzáértésétől és a ter­mészet hozzájárulásától függött a si­ker, ma azonban egyre több fontos tényezőtől függ a végső eredmény. Ma a vegyipar, a gépipar és az épí­tőipar hozzájárulása nélkül aligha képzelhetnénk el a mezőgazdasági termelést. Mindez azt bizonyítja, hogy a mezőgazdasági termelés ma már nemcsak a termékek fogyasztása és felhasználása szempontjából válik társadalmi közüggyé, de azok előállí­tása is nagymértékben a társadalmi összefogástól, a nem mezőgazdasági dolgozók aktív hozzájárulásától is függ. Ez természetesen nem csöikkenti a mezőgazdasági dolgozók felelősség­­érzetét, márcsak azért sem, mert a termelési eredmények színvonalától közvetlenül függ saját anyagi hely­zetük, és azért sem, mert a mezőgaz­dasági termelőeszközök kibővített skálája még nagyobb felelősséget je­lent számukra azok helyes felhaszná­lása szempontjából. A felelősség tehát marad, sőt bő­vül, ám végső fokon mégiscsak ket­tőn áll a vásár. A mezőgazdasági ter­melőeszközöket csak akkor tudjuk jól kihasználni, ha azok valóban jók is, célszerűek, és minden szempontból kielégítik a követelményeket. Ilyen értelemben zajlott le az el­múlt év végén a Vágselyei (Šaľa nad Váhom) Duslo üzemben az a konfe­rencia, amelyik az üzem mezőgazda­ságnak nyújtandó segítségét vitatta meg az ötödik ötéves terv feladatai­nak teljesítése szempontjából. Na­gyon hasznos, tanulságos akció volt ez mindazok számára, akik az érte­kezleten részt vettek. Az elhangzott beszámolók egyértel­műig rámutattak arra a meghatáro­zásra, hogy csak azok a „modern“ műtrágyák, amelyek úgy agrokémiai, mint technológiai szempontból kielé­gítik a mezőgazdasági termelők kö­vetelményeit. Nagy különbség az, hogy az egyes tápanyagokat külön­­külön szállítjuk-e a mezőre, vagy pe­dig egyszerre. Ennek a­­ követelmény­­nek a Duslo üzemben eleget is akar­nak tenni. A jövő műtrágyáit a magasan kon­centrált, a szemcsézett és a folyékony műtrágyák képezik. Ezt igazolja a fejlődés világviszonylatban, és ehhez kell igazodnunk nekünk is. Az egy­szerű és a por alakú műtrágyák jelen­leg csak átmeneti megoldást képez­nek. A Dimitrov Vegyi Művek új ipari keverőjének üzembehelyezésével szlovákiai szemcsézett­ műtrágya ter­­­melés például 200 000 tonnával nö­vekszik. A vasolvasztás új technológiája kö­vetkeztében csökkenni fog, és telje­sen megszűnik a Thomas-salak gyár­tása. A mésznitrogén alkalmazásával a jövőben csak a komposzt-készítés­­nél számolunk, gyomirtó hatását ugyanis pótoltuk már hatékonyabb vegyi anyagokkal, és egyébként is eb­ben a formában a legdrágább a nitro­géntrágya előállítása. Lényegesen olcsóbb nitrogéntrágyát állíthatunk elő folyékony formában, az ammóniáktrágya olcsóbban is szál­lítható. Sajnos, a folyékony trágyák elterjedését a megfelelő gépek hiá­nya akadályozza. A mezőgazdasági dolgozók panaszai jogosak és indo­koltak, melyek szerint úgy látszik képtelenek vagyunk kifejleszteni a meglevőknél modernebb, tökélete­sebb, biztonságosabb és nagyobb teljesítményű,berendezéseket a folyé­kony ammóniák trágyával való mani­pulálás és az adagolás számára. Az értekezleten sok szó esett a hugganyról (močovina). Az utóbbi évek alapján végzett prognózis sze­rint a huggany előállítása és felhasz­nálása rendkívül gyors tempóban fog növekedni. A Duslo e tekintetben is példásan vizsgázott és modernségéről tesz tanúbizonyságot. A tervek sze­rint 1973-ban Szlovákiában 370 000 tonna hugyanyt állítunk elő. A hu­­­gyany a többi műtrágyával szemben számos előnnyel rendelkezik, elsősor­ban magas nitrogén-koncentrációval, ami a szállítási és felhasználási költ­ségeket alaposan lecsökkenti. Fel­­használásának módja igen sokoldalú. Minden jel arra mutat, hogy a hu­­gyany már a közeljövőben első helyre kerül a nitrogéntartalmú trágyák csa­ládjában. A kukorica alá is kitűnően alkalmazható. Megerősítette ezt a Blatnick az EFSZ elnöke is a vsetfni járásból, aki beszámolt a hugyany alkalmazásával kapcsolatos tapaszta­latokról. . Ebben a szövetkezetben ke­vés, de nagyon hatékony műtrágya­féleséget alkalmaznak. Évente 700 tonna NPK kombinált műtrágyát és 200 tonna hugganyt vásárolnak. Ez a választék olyan munkaszervezést tesz lehetővé, ami minimálisra csök­kenti a munkaerő-szükségletet, magas tehát a munka termelékenysége és ugyanakkor a növények is megkap­ják a szükséges tápanyag-mennyisé­get. Sikeres volt tehát a Duslo kezde­ményezése, a résztvevők gazdag és sokoldalú értekezleten vehettek részt. A vállalat képviselői megnyugtatták a hallgatóságot, hogy a gyártott mű­trágyákból elegendő áll a mezőgaz­dasági üzemek rendelkezésére. Csak meg kell beszélni az átvétel napját és feltételeit, és mindenki annyi mű­trágyát kaphat, amennyit akar. Re­méljük, a Duslo kezdeményező példa­­mutatását további mezőgazdasággal kooperáló vállalatok követik és így mezőgazdasági termelésünk valóban társadalmi közüggyé válik, mely a további sikerek legfőbb előfeltétele. Ing. L. K. ♦ ♦ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] ♦ MM «««« ««*««««* « ♦♦ ?*Vf ♦>' ♦ 4 Í1 W ♦ ♦ Í;«4 ♦♦ ♦♦♦MMMMM*4MM««M«««««» Változások a kormányokban FOGADALMAT TETTEK AZ Új MINISZTEREK Ludvík Svoboda hadseregtábornok, köztársasági elnök a csehszlovák fö­deratív alkotmánytörvény 1971. ja­nuár 1-én életbe lépett módosításának alapján a következő határozatot hoz­ta: Jindrich Zahradníkot és Ján Gra­gort kinevezte a csehszlovák kor­mány alelnökévé. Továbbá dr. Štefan Sutkát miniszterré nevezte ki és meg­bízta a Szövetségi Közlekedésügyi Mi­nisztérium irányításával. Jaromír Ma­­tuška professzort ugyancsak minisz­terré nevezte ki, és megbízta a Szö­vetségi Tüzelőanyag és Energetikai Minisztérium vezetésével,­­ősei Si­mont szintén miniszterré nevezte ki és megbízta a Szövetségi Kohászati és Gépipari Minisztérium irányításá­val, Drahomír Kolber minisztert pe­dig a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság Népi Ellenőrző Bizottsága el­nöki tisztjének betöltésével. Az államfő Václav Hulát, a szövet­ségi kormány alelnökét az Állami Tervezésügyi Bizottság elnökévé, Ka­rol Martinka minisztert pedig a bizott­ság alelnökévé nevezte ki. Ladislav Sutka minisztert a Szövetségi Műsza­ki és Beruházási Fejlesztési Miniszté­rium irányításával, dr. Bohuslav Ve­čera minisztert a Szövetségi Mező­­gazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium irányításával, Karel Hoffmann minisztert a Szövetségi Postaü­gyi Mi­nisztérium irányításával, és dr. Ignác Rendek minisztert a Szövetségi Ár­­hivatal irányításával bízta meg. A szövetségi kormány újonnan ki­nevezett tagjai 1971. január 3 án az államfő kezébe letették az alkotmány­ban előírt fogadalmat. A Szlovák Nemzeti Tanács elnöksé­ge a 143/1988. Tt. 122 cikkelye első bekezdésének alapján visszahívta funkciójából dr. Stefan Sutkát, az SZSZK kormányának tagját és Ján Gregort, az SZSZK kormányának tag­ját, iparügyi miniszert és más funk­ciókkal bízta meg őket. A­­ Szlovák Nemzeti Tanács elnök­sége egyúttal kinevezte Herbert Dur­­kovičot, a SZSZK miniszterelnök-he­lyettesét a Szlovák Tervezésügyi Bi­zottság elnökévé és Alojz Kusalíkot az SZSZK kormányának tagjává és megbízta őt az Iparügyi Minisztérium vezetésével. Evžen Erban, a Cseh Nemzeti Ta­nács elnöke vezetésével ülést tartott tegnap a CSNT elnöksége. A csehszlovák szövetség államjogi elrendezésében történt részleges mó­dosítással kapcsolatban az elnökség megtárgyalta a cseh kormányban tör­ténő változásokat. A cseh kormány elnökének javaslata alapján az elnök­ség felmentette Antonín Cervinkát a cseh kormány alelnöki tisztsége alól az alelnökök számának csökkentése miatt. Josef Simont az iparügyi mi­niszter tisztsége alól más feladatok­kal való megbízatásával kapcsolat­ban, Josef Staryt a közlekedésügyi miniszter és Ružena Urbánkovát a posta és távösszeköttetési miniszter tisztsége alól a két minisztérium meg­szüntetése miatt. Az elnökség egyút­tal köszönetet mondott az eddigi munkájukért. A Cseh Nemzeti Tanács Elnöksége az előterjesztett javaslatok alapján kinevezte Oldrich Svačinát miniszter­ré, s megbízta a CSSZK Iparügyi Mi­nisztériumának vezetésével és Josef Macháčeket miniszterré, és megbízta a CSSZK Népi Ellenőrző Bizottságá­nak elnöki tisztégével. A CSNT elnöksége a minisztériu­mok rendszerében és az államigaz­gatás központi szerveiben végrehaj­tandó változások alapján felmentette Stanislav Rázlt, a CSSZK kormánya alelnökét a Tervezésügyi Minisztérium irányítása tisztsége alól, melyet meg­szüntetnek, és megbízta a Cseh Ter­vezésügyi Bizottság elnöki funkciójá­nak betöltésével. Az elnökség tudomásul vette, hogy 1970. december 31-től megszűnt a CSSZ Legfelsőbb Ellenőrző Hivatala és ezzel a CSSZK legfelsőbb ellenőre és helyettese tisztsége is. Az újonnan kinevezett miniszterek, Oldrich Svačina és Josef Macháček letették Evžen Erban, a CSNT elnöke kezébe az alkotmányban előírt esküt. Szakmelléklet KERTÉSZET-MÉHÉSZET — A gyümölcs- és szőlőtermesztők, — a kertészkedők, — és a méhészek tanácsadója Л közösség és az egyén érdekei azonosak Az 1970-es esztendő végén a Levicei Járási Termelési Igazgatóságon el­beszélgettem Kazlov László közgaz­dásszal a rövidtávú célkitűzéseik és a távlati feladatok megoldásáról. Ф Hogyan értékeli a közgazdász az 1970-es esztendőt, teljesültek-e a célkitűzések? — Elöljáróban meg kell monda­nom, hogy terveink nagy általános­ságban eléggé jól teljesültek. Előze­tes elemzéseink ugyanis azt mutatják, hogy járásunk mezőgazdasági üzemei a múlt évre kitűzött és vállalt ter­melési tervet 7,4 százalékkal túltelje­sítették. A növénytermesztés 2,6, az állattenyésztés pedig 9,4 százalékkal túlhaladta feladatát. A beérkezett adatok azt mutatják, hogy gazdasá­gaink a bevételi tervet az előző évi eredményekhez viszonyítva 4,8, a ki­adásokat pedig 5,1 százalékkal emel­ték. Ennek következtében nem értük el a tervezett 100 százalékos jöve­delmezőséget. Azonban mégis van előrehaladás, mert az előző évhez vi­szonyítva a pénzügyi tervet 26 mil­lió koronával túlszárnyaltuk. Az 1970-es év­járásunkban számos jó értelemben vett meglepetést ho­zott. A drženicei, a Veliké Ludnice-i, a žemberovcei, a Velké Šárovce-i és más szövetkezetek kitűnő eredmén­­nyel zárták az évet, s ez a tagság jövedelmének emelkedésében is meg­mutatkozik. Ezzel szemben 16 szövet­kezetünk nem teljesítette a növény­­termesztésben előirányzott feladatát, s ezekből kilenc komoly pénzügyi ne­hézségeikkel küzd. Olyan gazdaságok­ról van szó, melyek az előző években jól teljesítették feladataikat, ezért nem szándékozom megnevezni őket, s ezt abban a reményben teszem, hogy idén az ötéves terv kezdeti évé­ben ismét a rendes kerékvágásba ke­rülnek. • Milyen intézkedéseket tettek a termelés racionalizálására, és van­nak-e további elképzelései ebben az irányban? egy — Köztudomású, hogy járásunkban szövetkezetközi nagyüzembe összpontosítottuk a tojás- és a ba­romfihús termelést. Ez a nagyüzem évente 20 millió tojást szállít majd népgazdaságunknak, s a járásban a tervezett baromfihús háromnegyed ré­szét termeli. Szövetkezetközi vállala­tunk 1970-ben 15 millió tojást ter­melt korszerű feltételek mellett. Ta­pasztalataink alapján a sertéshús ter­melését is hasonló­ módon kell a jö­vőben­ megoldani. Ebben az irányban már történtek kezdeti lépések. A čan­jakovói szövetkezet területén hét környező gazdaság közreműködésével korszerű nagyhizlaldát építettünk, ahol az ötéves terv első évében, 1971- ben mintegy 60 vagon sertéshúst állí­tanak elő. Jó példamutatás lesz ez járásunk más gazdaságai számára is, mert láthatják, hogyan kell racioná­lisan, közös összefogással, korszerű feltételek mellett megoldani a sertése hús termelését. Már előbb említettem, hogy néhány szövekezetünk lemaradt a növényter­mesztésben, konkrétabban a gabona­­­termesztésben. Ez arra figyelmeztet bennünket, hogy a szóbanforgó gaz­daságokban komplex megoldásra lesz szükség a nagyüzemi irányítás, a gé­pesítés és az agrotechnika terén. Máskülönben a racionalizáció óhaj maradna. Szélsőséges éghajlati kö­rülményeink szükségessé teszik, hogy a želiezovcei körzetben 4500 hektáron több mint 80 millió koronás költség­gel újabb öntözőrendszer kiépítését szorgalmazzuk, hogy a környező gaz­daságokat mentesítsük az időjárás szeszélyeitől. Ennek következtében csapadékhiányos esztendőben is biz­­­tosított lesz a jó eredmény elérése. ф Mit akarnak elérni a most in­duló ötéves terv végéig? — Hogy csak néhány adatot említ­sek, gabonafélékből 38, cukorrépából 450, kukoricából 50 mázsás átlagos hektárhozammal számolunk. Tehene­inknél pedig 3100 literes tejhaz­­nosságot akarunk elérni. Jóllehet az ötéves fejlődés többet is tartogat szá­munkra. További célkitűzésünk, hogy a járás területén lévő mezőgazdasági üzemek számát a kisebb gazdaságok egyesítésével a jelenlegi 105-ről 60— 85-re csökkentsük. Ez is a termelés racionalizálásának érdekében törté­nik. Nem adminisztratív intézkedés­ről, hanem a dolgozók és egész tár­sadalmunk érdekeit szolgáló törek­vésről van szó. Tán mondanom sem kell, hogy hatékony és konkrét be­avatkozás nélkül aligha tarthatnánk lépést más járásokkal. Ezt tudomá­sul kell vennie mindenkinek. Hoksza István ■ , Л

Next