Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-08 / 1. szám
Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja ■ 1 ■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] ' H.. .... ■ ■ [UNK] ' .............. 1 [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] ■"■ [UNK] [UNK] [UNK] ........... >' 1972. január 8. Ara 1.— Kis * XXIII. évfolyam, 1. szám. Ifjúság az olimpiai láng fényében Pártunk XIV. kongresszusának beszámolója megállapította, hogy nálunk a gyermekek és a 30 éven aluli fiatalok a lakosságnak mintegy felét teszik ki. Ezért rendkívüli nagy társadalmi jelentősége van az iskolában, a családban, a munkahelyen és a fiatalokat érintő minden intézményben folytatott szocialista és szakmai nevelésüknek és egyáltalán a velük való törődésnek. Nagy felelősség járul tehát az idősebb generációra az ifjúság szocialista szellemben való formálása terén. Ahhoz, hogy ezt a fontos feladatot valóban jól tudjuk végezni, sok előítélettől kell megszabadulnunk. Tény, hogy a mai fiatalok nagyobb lehetőséggel, jobb feltételek között kezdik az életet, mint mi, annak idején. De ez nem jelenti azt, hogy csodákat várjunk tőlük, és valódi „mintapéldányok“ legyenek. A fiatalok bármennyit tanulnak, nem rendelkeznek kellő élettapasztalattal, sokszor meggondolatlanok, esetenként felelőtlenek. Az idősebb korosztály tagjai közül ezért sokan követ dobnak rájuk és felháborodva megállapítják, a mai fiatalok cinikusak, közömbösek, felelőtlenek. Nem érdekli őket semmi más, csak a szórakozás. Sokan elfelejtik, hogy ők is voltak fiatalok és róluk szintén hasonlót mondott az idősebb nemzedék. Egyesek arra sem gondolnak, hogy köztünk is vannak hanyagok, felelőtlenek. Miért ítéljük el tehát a fiatalokat azért, amit magunknak megbocsájtunk? Miért követelünk tőlük olyasmit, amire magunk képtelenek vagyunk? Nem kellene-e a fiatalok tetteit hasonló mércével mérni, mint a saját magunkét? A példamutatás a legjobb nevelőeszköz az élet minden területén. Ha például a szövetkezetben a vezetők önmaguktól is megkövetelik a fegyelmet, akkor a fiatalok megértik, hogy rend a lelke mindennek. Az is tény, hogy az ifjúság mindig kész volt a nagy tettek végrehajtására. Erre számtalan példát sorolhatnánk fel az utóbbi évtizedek során. Sok múlik tehát attól, hogy az ifjú nemzedéknek ezt a jó tulajdonságát, lelkesedését, akaraterejét hogyan használjuk fel az építőmunkában. Természetesen ne csak kívánjuk, követeljünk a fiatalságtól, hanem adjunk meg nekik minden lehetőséget, segítséget az alkotó kedvük kibontakoztatásához. A mezőgazdasági üzemekben, ahol egyre nagyobb szükség van a gépeket irányító és más szakaszokon dolgozó fiatalokra, minden körülmények között meg kell teremteni a lehetőséget a folyamatos munkához, a rendszeres jövedelemhez, továbbképzéshez, a kulturált életmódhoz és meg kell oldani a sokoldalú sportolási lehetőséget is. Nem véletlen, hogy a kongresszusi beszámoló nagy jelentőséget tulajdonított a tömeges testnevelésnek, a sportnak, mely hozzájárul a nép, és elsősorban a fiatalság fizikai felkészültségéhez, egészségének megvédéséhez, valamint erkölcsi tulajdonságainak szilárdulásához. Ha őszintén, minden téren segítő kezet nyújtunk a feltörő nemzedéknek, akkor képesek lesznek nagy tetteket végezni. На а XX. nyári olimpia évében visszatekintünk, mérlegeljük az elmúlt évtizedeket — különösen a legutóbbi kettőt — amely legjobban igazolja az ifjúság és főleg a szocialista országok fiataljainak a rátermettségét. A rekordok százainak megdöntése olyan ország nevéhez fűződik, amelynek sportolóiról azelőtt alig hallott a világ. A szocialista rendszer hatalmas lehetőséget biztosít a tömegsport kibontakozására. Nemcsak a városokban, hanem a sport terén régebben szunnyadó községekben is megindult a széleskörű sportélet és a falu kiváló fiatalokat küld a legjelentősebb vetélkedőkre. A szocialista országok fiataljai a sport terén az élvonalba tartoznak. Az öt kontinens versenyzői közül az élenjáró szovjet fiatalok mögött ott vannak az aránylag kis szocialista országok kiváló sportolói, és a himnuszuk is gyakran felhangzik. Az utóbbi években közülük többen voltak, s minden remény megvan rá, hogy ott lesznek az első tíz helyezett között. Az új olimpiai játékokat hirdető láng elindul Görögországból, fénye bevilágítja a Balkánt, a közbeeső országokat, hogy eljusson a müncheni olimpiai stadionba. A kicsi láng nagy jelkép lett, mely túlélte korunk nagy tragédiáit és változásait. Ég, melegít, világít. Utat mutat az emberiségnek, a népek kölcsönös megértésének a kifejezője. Minden becsületes embernek ez az őszinte óhaja: sohase aludjon ki a barátság, a béke fényes lángja. Az égő, lobogó láng fényében vetélkednek augusztusban a fiataljaink. Újből bizonyítanak, hogy érdemes bennük bízni, mert nagy tettekre képesek. Ha hitünk őszinte és tudatosan segítjük törekvésüket, a munka frontján is csodákat művelnek. Hiszen nálunk egyre többen vallják ezt a fiatalok közül: a jövőnk olyan lesz, amilyenné formáljuk. Tóth Dezső Gazdát udvaráról... Az ország falvait, mezőgazdasági üzemeit járva,nemegyszer tévedünk be olyan gazdasági udvarba, amelyben hegyén-hátán minden, elhagyott csatatérhez hasonlít. Az istállókat, s egyéb gazdasági épületeket csak „gólyalábon“, vagy gumicsizmában lehet megközelíteni a vendégmarasztaló sár miatt. Az eső, vagy az összegyülemlett hőlé kisebb tavakat képez. S a trágyalé már messziről figyelmezteti az arrajáró idegent: itt valami bűzlik! S bizony — akár tetszik, akár nem — szóvátesszük! Nos, ennek az eluralkodott rendetlenségnek parancsoltak MEGÁLLJ!-t a — szervezett formában — 1969 őszén galántai járás Váhovcei (vágai) Efsz ében. A felszabadulás 25. évfordulója tiszteletére vállalták, hogy egyszer s mindenkorra rendet teremtenek a gazdasági udvarban, sőt széppé, otthonossá varázsolják. Szép és dicséretre méltó kezdeményezés volt ez, amit versenyfelhívás megszövegezése követett, amely kibocsátása után nagy visszhangra talált: a járás 29 mezőgazdasági üzemének dolgozói elfogadták a versenyfelhívást... E nemes versengés eredményeiről már több ízben tájékoztattuk kedves Olvasóinkat. Most is ezt tesszük! Legközelebb már a rožňavai (rozsnyói) járásban tesszük tiszteletünket, mivel ez a versenymozgalom leginkább itt talált méltó követőkre, Szlovákia dél-keleti csücskében. Jó lesz tehát más járásokban is mozgolódni, szervezett harcot indítani a rendetlenség felszámolása, az emberibb, kulturáltabb munkakörnyezet kialakítása érdekében. Ez nem parancs, a legalapvetőbb kötelesség! ÚJABB GYŐZTESEK Mindjárt elöljáróban el kell mondanunk, hogy a galántai járásban A szocialista munkaverseny győztesei évente kétszer értékelik az említett versenymozgalom eredményeit. Mégpedig a helyszínen, a verseny első győztesénél. Ezúttal a Moszovai (hidaskürti) Efsz-ben, ahol ünnepek előtti ünnepnek számított december 21-e. Máskor sem búval bélelt Horváth István elnök, most meg aztán igazán derűs hangulatban találtuk. Csupán a ködös, csepergős idő nem volt az ínyére a vendéglátó gazdának. Mert épp a járásiakat, valamint a kilenc gazdaság képviselőit várta. Nem hagytuk kihasználatlanul elfutni a hátralevő időt. Arról beszélgettünk, miként is született meg a nagy elhatározás, no meg a versenygyőztesnek kijáró első hely, amely egyben huszonötezer korona pénzjutalommal is jár. — November ötödikén, a járásban elsőként befejeztük a mélyszántást — kezdte újságolni a sudártermetű elnök. — Néhányan összedugtuk a fejünket, miként is lehetne a gazdasági udvart megszabadítani a húszéves rendetlenségtől. Mert, meg kell hagyni, borsódzott a hátam, amikor a gazdasági udvarra gondoltam: hogyan is lesz itt hamarjában rend, honnan is kezdjük? ... Végre megszületett a nagy elhatározás: teljes erőbedobással neki kell fogni a rendteremtésnek. Férfimódra! ... Dehát, nem oda Buda! A tagok tekintélyes része megmosolyogta a döntést. Megvalósítását szinte lehetetlennek tartotta. Ám ez elnök, Kubík István agronómus, Juhász Károly kertész és Vincze János növénytermesztési csoportvezető konokul kitartottak, éjszakákat is nappallá téve, ünnepeket is feláldozva, hogy a „haditerv“ száz százalékra teljesüljön... Mozgósították az egész tagságot, még a dohánysimítást is szüneteltették, hogy a 12 nő is bekapcsolódhassák a rendteremtő, gazdasági udvar-szépítő munkálatokba. Igaz, lelkesíteniük kellett az embereket, biztatni, hogy csakis ők, a közös vagyon gazdái látják majd hasznát ennek a fáradozásnak. Míg az első napokban kétségbe vonták a nagy terv megvalósítását többen is — tébláboltak, vagy csak ímmel-ámmal dolgoztak —, végül beadták a derekukat, s hozzáláttak a rendteremtéshez. Derekas munkát végeztek a traktorosok, főleg Cservenka Albert, a dohánytermesztő csoport nőtagjai (akik most túlórákkal hozzák be a késedelmet!), kivették részüket ebből a munkából még a szlovák és a magyar iskola diákjai is, akik 560 órát dolgoztak le társadalmi munka címen. A szövetkezeti tagok 2408 órát dolgoztak le, ugyancsak térítésmentesen. — Mindent egybevetve — folytatta az lenök — 735 210 koronát fordítottunk a gazdasági udvar szépítésére. De megérte. S nem csekély büszkeséggel kalauzolta vendégeit a gazdasági udvarba, hogy mind a járási pártbizottság, mind a járási nemzeti bizottság, mind a járási mezőgazdasági társulás, valamint a versenyző üzemek legjobbjainak mezőgazdasági képviselői saját szemükkel győződhessenek meg: a a moszovaiak erőfeszítése nem volt hiábavaló. A háromhetes következetes rendcsinálás eredményei kézzelfoghatóak, s mindenképpen a becsületükre, s hasznukra válik. (Folytatás a 3. oldalon.) r I Ш 3 P — A gyümölcs- és szőlőtermesztők, — a kertészkedők, — és a méhészek tanácsadója Szakmelléklet KERTÉSZET-MÉHÉSZEI Szilárd egységben a szocializmus útján LUDVIK NyOBODA köztársasági elnök újévi köszöntője Kedves Polgártársak! Kedves Barátaim! Mindnyájuknak szép új esztendőt kívánok! Az elmúlt év a jó munka éve volt! Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy az új év, amelynek küszöbén állunk, még jobb legyen. Szeretnék teljes szívből köszönetet mondani kivette részét a mindenkinek, aki jó eredmények eléréséből, s külön azoknak, akik példás, becsületes munkájukkal nyilvánították ki továbbfejlesztésének a szocializmus támogatását, és így kifejezésre juttatták forró hazafiságukat. Köszönetet mondok az új élet úttörőinek, akik a bányákban, a gyárakban, az építkezéseken, a közlekedésben, a mezőgazdaságban, a laboratóriumokban, az iskolákon, az egészségügyben, a tudomány és a kultúra terén tevékenykedtek. Köszönet illeti a közéleti dolgozók százezreit, az öregeket és a fiatalokat, a férfiakat és a nőket egyaránt. Mindenkit, aki becsületesen dolgozott, joggal töltheti el az öröm és az elégedettség érzése az elért eredmények fölött. Csak a jövő mutathatja meg teljes mértékben, mit jelentett számunkra az elmúlt esztendő, amely haladásunk útján a döntő évek egyike volt. Ez az év komoly fordulat volt életünkben. Sikerrel tetőztük be társadalmunk konszolidációjának korszakát, és hozzáfoghattunk a további igényes feladatok megoldásához. Csehszlovákia Kommunista Pártjának XIV. kongresszusa világos programot tűzött elénk. A program jó és reális. Megmutatja az országunk további felvirágzásához és mindannyiunk gazdagabb és boldogabb életéhez vezető utat. A választásokon önmagunk és az egész világ előtt igazoltuk, hogy készek vagyunk e program teljesítésére, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével, szilárd egységben következetesen haladunk tovább a szocializmus útján. A Nemzeti Front erős kötelékében, a csehek és a szlovákok és a többi nemzetiség egységében fogunk hozzá további munkánkhoz. Az új év küszöbén teljes kijelentjük: köztársaságunk joggal minden becsületes polgárának szilárd a létbiztonsága, a jövőbe, a békés és gyümölcsöző munkába, a biztonságba és a jogrendbe vetett hite, mindannyian tudjuk, hogy jó munkánk árán jól fogunk élni. Kapcsoljuk az új évet azokra az eredményekre, amelyeket eddig elértünk. Dolgozzunk önfeláldozóan és okosan, lendülettel és megfontoltan. Bátran győzzük le és hárítsuk el a fogyatékosságokat. Legyen ez az év drága hazánk népgazdasága új felvirágzásának az éve. Az elmúlt évben nagy tettet hajtottak végre a világbéke érdekljjten —, a helyzet azonban továbbra is bonyolult. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán jóváhagyott békeprogram az emberiség reménye. A Szovejtunió szívós igyekezete egyre nagyobb hatással van az egész világra. A béke és a szocializmus erőinek manapság az egész világon sokkal szilárdabb a helyzete, mint bármikor is a múltban. Mindez kedvező feltételeket biztosít a nemzetközi imperializmus elleni sikeres küzdelemhez, a békéért és a haladásért vívott harchoz az egész világon. A mi közvetlen célunk az, hogy átütő sikert érjünk el az év folyamán a béke és a biztonság megszilárdításában, és az európai jószomszédi együttműködés kérdésében. Kedves Barátaim! Teljes szívemből kívánom, hogy az új évben az önök és családjuk számára boldog év legyen. Hozzon az új esztendő több kényelmet és szeretetet, örömet és jó egészséget. Mindannyiuknak sok sikert kívánok a munkában. 4 \