Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-07-03 / 26. szám

1976. JÚLIUS 3. XXVII. évfolyam, 26. szám. Ara: 1,— Kés Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Lapunk tartalmából: ♦ A Csehszlovák NF központi választási ф A Barátság efsz-ben is felkészültek + Idénykezdet a konzervgyárban Az SZLKP Központi Bizottságának ülése Bratislavaban 1978. június 24-én ülést tartott Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Az ülésen részt vett a CSKP KB képvise­letében CESTMÍR LOVETINSKÝ, a CSKP KB Titkárságának tagja, a KB osztályvezetője. Az SZLKP KB és pót­tagjain kívül jelen voltak az SZLKP KERB vezetőségének tagjai, az SZLKP KB osztályvezetői, az SZLKP kerületi pártbizottságainak és a bratislavai városi pártbizottságnak a politikai­szervezési munkával foglalkozó titká­rai, az SZSZK kormányának kommu­nista tagjai, az SZSZK központi szer­veinek más funkcionáriusai és a tö­megtájékoztatási eszközök képviselői. A tanácskozás napirendjén szere­pelt: — az SZLKP KB Elnökségének je­lentése a párt szlovákiai tagsági alap­jának javításáról a CSKP XV. kong­resszusa és az SZLKP kongresszusa után, — a népgazdasági tervfeladatok teljesítésének eredményei 1978 elejé­től, és a tervfeladatok teljesítésének biztosítására 1978-ban hozott intézke­dések, — jelentés az SZSZK képviseleti testületeibe­n való általános választá­sok előkészítése időszakának felada­tairól.­­ A tanácskozást Jozef Lenárt elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tag­ja, az SZLKP KB első titkára nyitotta meg. A résztvevők kegyelettel adóztak František Zupka elvtárs, CSKP KB elhúnyt tagja, a párt alapító a tagja emlékének. A tanácskozást a délelőtti órákban Peter Colotka elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK kormányának elnöke vezette. Jozef Lenárt elvtárs előadói beszé­dében megállapította, hogy Szlovákia kommunistái elfogadták a CSKP XV. kongresszusának határozatait, ame­lyeket helyesnek és reálisnak tarta­nak. E határozatok megvitatásakor nézetazonosság uralkodott. A párt­szervek és szervezetek a feladatok lebontásához felelősségérzettel és igényesen fognak hozzá. Jozef Lenárt elvtárs a továbbiakban a pártélet néhány kérdésével fog­lalkozott. Megemlítette, mennyire szükség van a XV. pártkongresszus határozataiból eredő feladatok, vala­mint a CSKP KB-nak a tagsági alap további javítására vonatkozó irány­elveiből eredő feladatok következetes teljesítésére. Hangsúlyozta, hogy pártszervezeteknek és szerveknek to­­­vábbra is figyelmet kell szentelniük a fiatalok, főleg a nők kiválasztásá­nak és előkészítésének a pártba való belépésre, továbbá a tagjelöltek neve­lése elmélyítésének. Miloslav Hruškoví­č, CSKP KB Elnökségének póttagja, az a SZLKP KB titkára az idei tervfelada­tok teljesítésének eredményeivel fog­lalkozva megállapította, hogy Szlová­kia gazdasági fejlődése az elmúlt hó­napokban több pozitív vonást mutat. A tervfeladatokat általában sikerrel teljesítették a gépiparban és a vegy­iparban, tehát azokban az ágazatok­ban, amelyek elsőrendű jelentőségűek Szlovákia ipari termelésének növelése szempontjából. A mezőgazdasági dol­gozók a tavaszi munkálatokat az ag­rotechnikai határidőben végezték, és betartják a kulcsszerepű termények tervezett vetésterületeit. (Folytatás a 2. oldalon.) MEGÉRETT... (Id. Kružinský hagyatékából) ш [UNK]и [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]я [UNK]я [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]а A több napon át ismétlődő 28—30 fokos hőség a vártnál közelebb hiozta a gabonabetakarítás kezdetét, különö­sen Szlovákia délibb fekvésű járásai­ban, így a Dunajská Stredai-ban (du­­naszerdahelyiben) is, ahol több mint huszonötezer hektárnyi gabona vár aratásra. A járási mezőgazdasági igazgató­ság, a gépállomás, az Agrotechnika nemzeti vállalat fióküzeme és a tűz­rendészet szakemberei a közelmúlt napokban fejezték be az aratás előtti gépszemlét, melynek fő célja a kom­bájnok, szállítóeszközök s egyéb be­takarító gépek műszaki ellenőrzése, s az ily módon feltárt kisebb fogya­tékosságok kiküszöbölése volt. — Megállapítottuk — mondta Mi­­kulec József, a jmi főmérnöke nagy megelégedéssel —, hogy már két hét­tel ezelőtt a gépek mintegy nyolcvan­hat százaléka üzemképesnek találta­tott, akár azonnal bevethettük volna azokat. Csak dícsérőleg szólhatok a Cll. Radvan-i (Csilizköz), a Del. Bar-i (albári), az Orechová Potôň-i (diós­­patonyi) szövetkezetről, a Dun. Kla­tov-i (dunalőkési) és a Hubicei (gom­bai) Álam­ Gazdaságról, ahol műszaki szempontból kitűnő gépparkot ellen­őrizhettünk. Persze, ugyanezt elmond­hatnánk a mezőgazdasági üzemek­­többségéről. Itt-ott ugyan előfordul­tak alkatrészhiány okozta fogyatékos­ságot, amit az Agrotechnika n. v., képviselői a helyszínen számba vet­tek, s intézkedtek, hogy a sürgető problémák néhány napon belül meg­oldódjanak. Amint a főmérnök tájékoztatott, a 211 kombájnon kívül 90 vendégkom­bájn érkezésével is számolnak, még­pedig a kromédíži és az opavai járás­ból. Ily módon összesen 67 hektárnyi aratni­való jut átlagban egy-egy kom­bájnra, ami 3,4 hektárral kevesebb a tavalyinál. Biztató ez a tény, hiszen az említett járás mezőgazdasági üze­mei szinte évente az elsők között fejezik be az aratást az országban. — Fő célunk, — fejezte be szavait a főmérnök —, hogy a gabonabetaka­rításban szakmailag ás politikailag egyaránt képzett műszaki dolgozók, s szakemberek vegyenek részt, akik tudják, milyen felelősségteljes munka elvégzése vár rájuk. Egyébként az ismeret­gazdagítást szolgálta a leg­utóbbi kombájnos-aktíva is, amit a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási bizottságával közösen rendezett a járási mezőgazdasági igazgatóság. Ezen a járási aktíván elbeszélgettünk a kombájnosokkal, felelős műszaki dolgozókkal, feltártuk, mik a törek­véseink, mit várunk tőlük. Többek között — járási méretben — 1 száza­lékra szeretnénk csökkenteni a szem­veszteséget. Természetesen, a járás illetékes té­nyezői a gabonatárolás és utógondo­zás problémáit is szem előtt tartják. Evégett a gépszemlét tartók a rak­tárhelyiségek tisztaságát, befogadóké­pességét is ellenőrizték, vajon meg­­tettek-e minden óvintézkedést, hogy az új termést — a nép­korosodás ne érjel Tények kenyerét — bizonyít­sák: a szövetkezetek, állami gazdasá­gok szerződést kötöttek a felvásárló üzemmel, s ütemterv szerint szállítják majd a gabonát. A termelő üzemek fertőtlenítették a tárolóhelyeket, s ideiglenes tárolókat is létesítettek. Bő termés ígérkezik. A mezőgazda­­sági üzemek minden megtettek annak érdekében, hogy az aratás idejében és a legkisebb veszteséggel menjen vég­be. BARAK LÁSZLÓ '☆ ☆ '☆ Élvonalbeli állami gazdaság a hu­bicei (gombai) Mindazok ellenére, Felső-Csallóközben, hogy természeti adottságai nem a legjobbak, amit Farkas László mérnök, főgépesítő na­gyon találóan kavicsbányának jellem­zett. Ez a mondása eléggé megalapo­zott, hiszen nagyon vékony a föld termőrétege. — Úgy lenne jó, ha az elkövetkező hetekben hűvös időjárás uralkodna, ami kedvezően hatna a mi esetünk­ben a gabona terméshozamának ala­kulására — kezdte a beszélgetést a csöppet sem borúlátó szakember, öt év itteni tapasztalataiból megítélve a helyzetet. Vagyis, jogos bizakodással néz a vezetőt, szakembert, s dolgozót egyaránt elkötelező gabonabetakarí­­tás elébe. Kíváncsiságom tüze hamarosan fel­lobbant. — Mennyi a gabona, s milyen a műszaki-szervezési felkészültség? Nem sokat teketóriáz a válasszal. Minek is csűrné-csavarná a dolgot, hiszen az nem változtat a tényeken. — Több, mint kétezer hektárnyi a gabonánk. A kombájnoknak néhány százaléka még javításra vár. Kolossz­­hoz az igényelt alkatrészeket az Ag­rotechnika nem méltóztatott idejében leszállítani. Az SZK—4-esekkel nincs probléma. Hat kombájnt a járásbeli gépállomástól kapunk kisegítéskép­pen, st. Ugyanennyit meg Csehország­ból. Egy új Kolosszt, valamint szalma­­préselőket és szalmagyűjtő kocsikat várunk. Ez utóbbiakat újabban a No­vé Mesto nad Váhom-i Gépállomás gyártja. És sorolja tovább: a két buzbassz­­szárító és a raktárán rendben, éjjel­nappal szárítják majd a gabonát, ha arra szükség lesz. Ily módon, a ned­vességtartalom szerint 10—20 vagonra van kilátás a napi gabonaszárítást illetően. A raktárak fertőtlenítve, a gépek kitisztlva, próbaüzemeltetve. — A gabonaraktárban még alsó nedvességtartalom se léphet fel. Ideiglenes tárolóhelyeket — sopák, gépszínek — nemcsak biztosítottunk, hanem ugyancsak fertőtlenítettük is, nehogy károsodjék az új gabonater­més. Két tisztítógépet pótkocsira sze­reltünk, hogy azt bármely félreeső helyre eljuttathassuk. Mint az eddig elmondottakból is érzékelhető, messzemenően gondos­kodnak arról, hogy a gabona a lehe­tő legcsekélyebb veszteséggel, arány­lag rövid idő alat fedél alá kerüljön. Ezt példázza az is, hogy bekapcso­lódnak a járási mezőgazdasági igaz­gatóság és a­ Szövetkezeti Földműve­sek Szövetsége járási bizottsága által kezdeményezett járási gabonabetaka­­rítási versenybe.­­ Ahhoz, hogy a járási versenyben derekasan helytállhassunk, elenged­hetetlen a gazdaságon belüli munka­­verseny, amely jól bevált a mi gya­korlatunkban. Bár a jelszó: Sokat és jól! —ez azonban nem mehet a mun­ka minőségének rovására, sőt előtér­be kerül a veszteség minimumra csökkentése. A versenyeredményeket pontozzuk. A mégis előforduló gyön­gébb minőségű munkáért pontlevo­nást alkalmazunk. A gazdaságunk Aratási Híradó­t jelentet meg napon­ta, ami egyben a versenyeredmények népszerűsítését teszi lehetővé: az elő­ző napi eredményekről másnap már tájékozódhat a versenyzők sokasága, hiszen eljut a híradó a gazdaság va­lamennyi munkahelyére. A kombájnok csoportos bevetése érvényesül. Előreláthatólag szóhoz juttatják az ifi-kombájnosokat is, akik sajátos csoportokat alakítanak, hogy az Egy szem gabona se vesszen kár­ba! országos mozgalom elveit a gya­korlatban érvényesíthessék. Persze, a kombájnos­ csoportok ve­zetői afféle „géhások“ is lesznek: a meleg étel tarlóra szállítása, frissítő­vel, mosdóvízzel, asztallal, padokkal, sátorral együtt az ő gondjuk. A köz­ponti gépjavító-műhelyben állandóan szolgálatot szerveztek, éjjelre-nappal­­ra, a szombat-vasárnapokat is bele­értve, így azután, ha a meghibáso­dott kombájn, vagy másmilyen beta­­karítógép, amelyet napközben, vagy este beszállítottak, másnap kora reg­gel már üzemképes állapotban kerül­het ismét a gabonatáblára.­­ Külön említést érdemlő — foly­tatta tájékoztatását a főgépesítő —, hogy a­­ termésvédelembe olyan mun­kaerőket kapcsolunk be, akik közvet­lenül nem­ vesznek részt a gabonabe­takarítási munkában. Adminisztratív dolgozóinkat tiszteljük meg a tüzőri szolgálattal. És ami a tűzmegelőzést és munkabaleseteket illeti, az összes idevágó rendszabályokat, óvintézkedé­seket az aratás előtt egy hónappal ismertette a dolgozókkal Boráros János biztonsági technikus, aki pél­dásan és nagy felelősségérzettel vég­zi ez irányú feladatait. Teszi ezt a munkavédelmi technikus azért, nehogy a „vörös kakas“, vagy a vigyázatlanság, a könnyelműség kö­vetkeztében tetemes kár keletkezzék, vagy dolgozó essék áldozatul. Inkább százszor legyen éber, megfontolt, kö­rültekintő az ember, minthogy özve­gyet, árvákat hagyjon maga után, vagy teljes életére rokkanttá váljon. Ezt valamennyi vezetőnek, s dolgozó­nak egyaránt illik tudatosítania. Még akkor is, ha a szorgos napi munka — így aratás időszakában — a megszo­kottnál sokkal több gonddal és na­gyobb erőfeszítéssekkel is jár. Mert a biztonsági technikus csupán egy ember: kiteheti a szívét-lelkét, ha a többi nem hajlik a jó szóra... Bor­áros János példás magatartását, fele­lősségérzetét kövessék mások is, akik­nek épp oly kedves és drága az éle­tük. A nagy munkalázban is a józan ész kerekedjék felül. Ez legalapvetőbb emberi — és embertársi — köteles­ségünk. N. KOVÁCS ISTVÁN SZEMLE UTÁN, RAJT ELŐTT i I

Next