Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-07-16 / 28. szám

1 Szabadföldműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Lapunk tartalmából: Korán kelők * Jubiláló Iskola * Hogy ne a „vörös kakas“ arasson ... * A söripar központi problémája Igényes feladatok Az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériuma a múlt hé­ten szlovákiai aktívaártekezletet tar­tott a topoľčanyi járás Velké Rip­­iiany-i üzemében, s ezen a gép- és traktorállomások, valamint a mező­­gazdasági gépjavító üzemek tovább­fejlesztésének fő irányaival, valamint az idei aratás, gabonafelvásárlás és tárolás zavarmentes végrehajtásával foglalkoztak. Az aktivén jelent volt Rudolf Van­č­a elvtárs, az SZLKP Központi Bizottságának osztályvezető­je, Ján Janovic elvtárs, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­nisztere, a kerületi és járási mező­gazdasági igazgatóságok, a szolgálta­tó vállalatok, a nemzeti bizottságok, a többi érdekelt szerv képviselői és további vendégek. Németh Jenő elvtárs, a SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszterének helyettese megnyitó be­szédében a résztvevőket tájékoztatta a gép- és traktorállomások, valamint a mezőgazdasági gépjavító üzemek átszervezésének legfontosabb kérdé­seiről és további fejlesztésük fő irá­nyairól. Rámutatott arra, hogy mező­­gazdasági termelésünk a tudományos­­műszaki színvonal emelésében jelen­tős előrehaladást ért el, elsősorban a gabonafélék termesztésében s a termelés egyéb területein is. A kor­szerű gépek, eszközök és berendezé­sek alkalmazása szükségessé teszi ésszerű, hatékony kihasználásukat, kezelésüket és karbantartásukat. A gépjavító és karbantartó szolgálta­tások jelenlegi színvonala és szerve­zése nem felel meg a követelmények­nek. Szükséges tehát, hogy e szolgál­tatások összhangban legyenek a me­zőgazdasági termelés fejlődési irány­zatával. Ezekkel a kérdésekkel fő beszámoló­jában Janovic elvtárs is foglalkozott. A mezőgazdasági gépek gondozásá­nak és karbantartásának jelenlegi helyzete — mondotta — nagyon vál­ságos. Ennek fő oka a gép- és trak­­torállomások, valamint a mezőgazda­­sági gépjavító üzemek előirányzott koncepciójának elégtelen érvényesíté­se, de legfőképpen a mezőgazdasági gépek alapvető hibamegelőző gondo­zásának és karbantartásának az el­hanyagolása. Rámutatott arra, hogy a gép- és traktorállomásokat, valamint a mezőgazdasági gépjavító üzemeket a mezőgazdasági és élelmiszeripari komplexum szerves egységének kell tekinteni és a termelést bekapcsolni, mert csak így folyamatba lesznek képesek elvárt szolgáltató szerepüket betölteni. A továbbiakban az idei aratás poli­tikai-szervezési, valamint anyagi és műszaki kérdéseivel foglalkozott. Az aratás eredményessége mutatja majd meg, — mondotta Janovic elvtárs — hogy lesz-e elegendő kenyerünk, sör­­árpánk, abraktakarmányunk és vető­magunk. A gyors és eredményes be­takarításhoz szükséges anyagi és mű­szaki feltételek aránylag kedvezőek. Az összes gabonaféléket ma már kombájnokkal aratjuk, melyekből az idén összesen 6429 darab áll rendel­kezésünkre. Tavalyhoz viszonyítva javult a pótalkatrészekkel, új gépek­kel és egyéb anyagokkal való ellátás. Ezenkívül jelentős mértékben bővül­tek a tároló kapacitások is. Beszámolójában hangsúlyozta, hogy fokozott gondot kell fordítani a sütő- és söripari célokra szánt gabonafélék betakarítására, kezelésére és tárolá­sára. Ez elsősorban a sörárpára vo­natkozik, amelynél nem értük el a tervezett vetésterületet, s a búzához viszonyítva gyengébb termés várható. Ezért alapvetően fontos, hogy a sör­árpából a legjobb termést és minősé­get ígérő táblákat még az aratás előtt kijelöljük, kidolgozzuk az aratás és a magkezelés technológiáját és bizto­sítsuk a legmegfelelőbb tárolókat. A különböző minőségű búzafajtákból a sütőipar részére a legjobbakat — mint például a Mirunovszkaja, Iljicsovka, jubilejnaja fajtákat — kell előnyben részesíteni. Hangoztatta továbbá, hogy az aratást komplex és folyamatos munkaműveletek sorozatának kell te­kinteni. Ez annyit jelent, hogy az ara­tással egyidejűleg a szalma azonnali betakarítását és tárolását, a tarló­­hántást, a tarlónövények vetését, va­lamint az őszi vetések talajelőkészí­­tését is el kell végezni. Ezenkívül rá­mutató­ a magveszteségek pontos fel­mérésének mint a szervezési munka elválaszthatatlan részének a fontos­ságára. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az üzemek a valóságnak megfe­lelő és nem hamisított adatokat in­­tesítsenek a veszteségekről, mert et­től függ majd a gabonakészletek reá­lis mérlegelése. Ezzel kapcsolatban méltányolta az ifjúság megbecsülendő mozgalmát, amely azzal a célkitűzés­sel, hogy „egy szem se vesszék kár­ba“, aktívan bekapcsolódott az aratás veszteségmentes elvégzésébe. Az idei aratás feladatai igényesek — mondot­ta végezetül Janovic elvtárs. De az aratásra való jó felkészültség reális lehetőségeket biztosít arra, hogy — minden emberi és gépi erő maximális mozgósításával és megfelelő szerve­zéssel — az idei tervben előirányzott termést a magtárakba begyűjthessük. Beszámolójában R. Van­no elvtárs részletesen elemezte a pártszervezetek fontos szerepét és feladatát a gép­es traktorállomások, valamint a me­zőgazdasági gépjavító üzemek fejlesz­tési programjának megvalósításában és az aratás eredményes elvégzésé­ben. Kiemelte a kommunisták vezetői, politikai-nevelő és szervező tevékeny­ségének jelentőségét a kitűzött fel­adatok felelősségteljes és maradékta­lan végrehajtásában. Minden szaka­szon érvényesíteni kell a párt politi­kai vonalát a szakszervezetek és a SZISZ szoros együttműködésével. E­­zenkívül a szocialista munkaverseny keretében fokozni kell a dolgozók aktivitását és öntudatosságát. A vita után — amelybe Sabik elv­társ is bekapcsolódott — az aktíva résztvevői a szövetkezet gabonatáb­láin ismerkedtek az aratás folyama­tos módszerével. Klamarcsik Mária : Itt az aratás ideje, aranyszínben ját­szanak a gabona­táblák. daságunk Mezőgaz­feltéte­lei évről-évre job­bak. Bár a gépek mind nagyobb sze­rephez jutnak, az aratás kevesebb­­ munkaerőt vesz igénybe, ma sem kellemes tű­ző nap­sütésben, nemegy­szer esőben és sár­ban szorgoskodni a földeken. A mai aratók — kombáj­nosok és vontatók — munkája sem könnyű és irigye­lendő. Éppen ezért a legnagyobb elis­merést csülést és még be­érdemlik munkájukért. (Kép és szöveg: Sztako József) Hétköznapok munkahősei Itt az aratás! A termékeny déli­­ földeken kibontakozik a ke­nyércsata. A jövő bőségesen terí­tett asztaláért és a pártkongres­­­szusok programjaiban egyszerűen így megjelölt feladat: gabona­­önellátottság eléréséért. Tudja ezt a falvakban mindenki­­akinek bármilyen köze is van az aratáshoz, így a szövetkezeti vagy falusi pártszervezetek lelkesítő agitációs munkája meghozta a ma­ga gyümölcsét, a komoly érvelé­sek, buzdító szavak jó talajra ta­láltak. Persze, bármilyen jól is biztosí­tották az idei aratás gyors és zök­kenőmentes lebonyolításának fel­tételeit az időjárás továbbra is be­folyásolható tényező. Bár az idén nem volt olyan kegyetlen aszály mint tavaly, az időjárás mégis sze­­szélyeskedett, s ennek bizonyos hatása a terméshozamokban — egyes vidékeken — érezhető lesz. Ennek ellenére számos szövetke­zet csatlakozott a „hatvanasok“ mozgalmához, vagyis azokhoz a versenyben álló szövetkezetekhez, amelyek a Nagy Október tisztele­tére vállalták: szovjet búzafajták­ból legalább 60 mázsás hektárho­zamot érnek el. Lássuk egy találomra kiszemelt szövetkezet egy munkanapját. Egyébként nem pontos a munka­nap fogalom, mert most a gyors és veszteségmentes betakarítás idején a szombat és vasárnap is munkanap, ha az időjárás zöld utat mutat a kombájnoknak. Ezen a napon kissé megnyílt az ég csa­tornája és a Dolný lvár-i, FELBARI SZÖVETKEZETBEN pihentek a kombájnok. A mezőkön mintha megdermedt volna az élet. Csak az egyesült szövetkezet madi telepét verte fel hangos szó. Do­mokos Vendel főagronómus éppen utasításokat osztogatott. A felszá­radásig tartó kényszerpihenőt ki­sebb gépjavításokra és egyéb teen­dőkre használták ki a traktorosok és a kombájnosok. Bartalos Géza ismert kombájnos éppen egy ekét vontatott be a hátsó gazdasági udvarból. Jól megtermett, tagba­szakadt férfi. Képe ismert az újsá­gokból: 1965 óta állandóan részt vesz a kombájnosok szlovákiai versenyében és évek óta csúcs­tartó. Nyilván büszke rá, de sze­génységből nem mutatja. Érdeklődöm, mi serkenti őt csúcsteljesítményekre. A hírnév utáni vágy, a kitűnni vágyás vagy valami más? Nehéz tőle egyenes választ kap­ni, ha önmagáról kell beszélni. De azért megszólal: — Már gyerekkoromban nagyon érdekeltek a gépek, hozzájuk fér­kőztem, ha csak lehetett, s azt mondtam: ilyeneken szeretnék dol­gozni. A gyerekkori vágy teljesült. A 41 éves Bartalos Géza ma már családapa, sőt nagyapa is. Idejét azonban továbbra is úgy osztja meg a gépek és az otthon között, hogy talán az előbbiek élveznek elsőbbséget. — Van úgy, hogy már reggel ötkor itt tennivalókat, vagyok. Előkészítjük a aztán, ha a körül­mények engedik, fél kilenckor, kilenckor kimegyünk a határba. Sokszor este kilencig is ott mara­dunk, hogy minél többet teljesít­sünk, mert a mezőgazdaságban akkor és annyit kell dolgozni, a­­m­ennyire és amikor lehetőség van rá, megengedik az időjárási viszo­nyok. Bartalos Géza tartja, hogy ifjúkori természetesnek vonzalma a gépekhez most pontosan megjelölt pártmegbízatások teljesítésével pá­rosul, így a gyors és a lehető leg­kisebb szemveszteséggel történő betakarítás, a kombájnok kifogás­talan működésének biztosítása a párt feladata. — Egyedül erre nem is volnék­­ képes, de jó a kollektíva, szót ér­tünk és „összedolgozunk“. Nagyon jól együttműködöm Pintér József csoportvezetővel. Sokat foglalkozik a fiatalokkal, akiknek van kitől tanulniuk. — Ha újra kezdhetném, akkor is a gépek mellett maradnék. Ha fiam volna, akkor őt biztos gé­pészmérnöknek taníttatnám... — fejeződött be beszélgetésünk. Mindazt, amit Bartalos elvtárs mondott, Domokos Vendel agronó­­mus csak megerősítette: — Nagyon jól összehangolt kol­lektíva, ők is versenyben állnak Most sem akarnak lemaradni a szlovákiai kombájnosok között... — mondja a napbarnított mező­gazdász. Megtudom, három Nyiva kombájnnal végzik az aratást. Az üzemzavarokat helyben kiküszöbö­lik, Bartalos elvtárs, és csoportja ezt szavatolja.­ Két vendégkom­bájnt is vártak Lucenecről (Lo­soncról). Az egyik már meg is ér­kezett, a másik azonban az úton „lerobbant“, így később ér rendel­tetési helyére. Az ellátást biztosí­­­tották, a dolgozók elégedettek. A várható eredményekkel kapcsolat­ban az agronómus óvatos. Ahogy mondani szokás, nem akarja elki­abálni. Úgy gondolja, hadd nyilat­kozzék erről a „legilletékesebb“, Bogyai Ignác szövetkezeti elnök. Az életderűs elnök éppen szomszédos szövetkezettel közösen a tartott kooperációs értekezletről ért haza. Nyilván jó hírekkel, mert vidám volt. Nemcsak az időszerű tennivalókat vitatták meg, hanem már a közös jövőt is tervezgették. — A múlt héten a madi részle­gen kezdtük el az aratást, az eső­zések miatti kihagyásokkal. Három nap alatt a gabonaföldek 22 szá­zalékáról takarítottuk be a ter­mést. A szalmát azonnal fúvatjuk, kazlazzuk. A termény nagy részét Hrobonovón (AHszálon) rögtön fel­vásárolják, a nedvesebb részt Gab­­üíkovón (Bősön) szárítják. Az emberekre terelődik beszél­getésünk. — Nem kell sokat nógatni őket, tisztában vannak, mit kell tenniük. Így az agitációs munka is kön­­­nyebb. A pártszervezet elnöke is részt vesz az értékelésben, az eredmények népszerűsítésében, e­­gyüttműködésünk nem szakad meg. Az első három nap eredmé­nye 52 vagon gabona. Bízom ben­ne, hogy meglesz a 60 mázsás át­laghozam ... Késő délutánra kiderült. Búcsú­záskor Bogyai elvtárs megjegyez­te: — Még ma újra működésbe lépnek a kombájnok, már felszá­­radt a gabona. Arra nekem lesz gondom, hogy benépesedjék a ha­tár... * A szomszédos Trhové Mýto-i (vásárúti) egyesített szövetkezet földjei mellett útközben megáll­tunk. Húsz kombájn hasított bele a búzatáblába. Egyesek leálltak, a gépészek igazítgattak valamit, az­tán újra elindultak. A szemvesz­teség csökkentésére eszközöltek módosításokat a bonyolult gépe­zetben.­­ Itt, az ohradyi (kürti) részlegen 57, a topolníkyi (nyá­­rasdi) részlegen pedig 30 hektár­ral végeztünk. Eddig hektáronkint B0 mázsán felül fizetett a búza, — újságolja örömmel Németh Sándor részlegagronómus. Lelkes fiatalok dolgoznak ezen a részen. Mind bekapcsolódtak a szor­cialista munkaversenybe, s mint egyik képviselőjük, a javításokra felügyelő Házi Sándor kombájnos mondja: — Tudjuk, miről van szó. Célunk egyébként is a szocialista munka­brigád cím kiérdemlése. Tavaly is a fiatalok voltak az elsők ezen a részlegen. Csejtey István mérnök, gépesítő is elégedett a gépek munkájával. Alig van műszaki hiba, pedig már 13—14 éve­­ üzemelnek ezek a kom­bájnok. Megy a munka, mint a karika­­csapás. Aratnak ... Lőrincz László

Next