Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-06-24 / 25. szám
1978. június 24. ÜZEMKÉPES KOMBÁJNOKKAL Indulásra készen [UNK] Tizenkilenc kombájn indulásra készen, húsz kisegítő kombájn érkezésével számolnak ♦ A tavalyinál jobb kilátások a gazdagabb termésre ♦ Jobb az alkatrészellátás; sokat segít az állandó ügyelet az AGROTECHNIKA részéről ♦ Jól megszervezték a gabonabetakarítási versenyt — a kombájnosok teljesítményét naponta értékelik ♦ Csoportosan üzemeltetik a gépeket ♦ A lehető legkisebbre csökkentik a betakarítási és tárolási veszteséget ♦ Rövidesen megkezdődik ,az aratás a Kráľovský Chlmec-i (királyhelmeci) Állami Gazdaságban is. Míg tavaly csupán 31 mázsás hektár hozamátlagot értek el gabonából, az idén — ha valami elemi csapás közbe nem jön — 40—42 mázsás hozamra számítanak. Ehhez természetesen nagymértékben hozzájárul az alapos felkészülés. A cél most is az, mint a múlt nyáron: húsz nap alatt befejezni az aratást, a szalmalehúzással, tarlóhántással együtt — tájékoztatott Koleszár János főagronómus. Szavait Bélán János főgépesítő és Lipai Lajos gazdaságvezető azzal toldja meg, hogy a valahai aratás két hónapig is eltartott, az egész falu apraja-nagyja bekapcsolódott a munkába, most meg 70—80 ember ügyévé vált. S ha a járulékos munkát is hozzávesszük, akkor sem haladja meg a munkaerők száma a 110—120-at. A közel háromezer hektárnyi aratnivalóhoz 19 saját üzemképes kombájn áll rendelkezésre, s a különböző együttműködések alapján további 20 kisegítő kombájn érkezésével számolnak. a Az előző évekhez viszonyítva jobb gazdaság műszaki ellátottsága. Mint Bélán főgépesítő mondotta, évente ötmillió koronát fordítanak gépesítés-fejlesztésre. Ez aztán a gabonabetakarítás idejének lerövidüléséhez is jelentősen hozzájárul, nem beszélve a munkaszervezés tökéletesebbé tételéről, a munkálatok jobb összehangoltságáról, a teljesebb szociális ellátottságról, ami a dolgozókat illeti. Az aratást az olajrepcével kezdik, amely 250 hektárnyi, utána következik a tavaszi árpa, a borsó, a maglucerna, a búza, s későbbre marad a napraforgó és a kukorica. Azelőtt az olajrepce sok gondot okozott: kétmenetesen kellett aratni, hogy kellőképpen megszáradjon és csépelni lehessen. Ez költségessé tette a betakarítást. Ezenkívül hektáronként két-három mázsa szemveszteséggel járt. Most vegyszerrel leperzselik a még zöld levélzetet, s a betakarítás így egymenetes, s a szemveszteség a legkisebbre csökkenthető. Közben Terebesi Miklós esztergályost is szóra bírjuk. Többek között elmondja, úgy lett első a kombájnosok versenyében, hogy más gazdaságokban is vállalt aratnivalót. Büszke arra, hogy a kevésbé beszerezhető alkatrészeket maguk készítik el, persze így költségesebb, mintha a gyárban készítenék. Úgy lenne jó, ha a mezőgazdasági üzemek gépjavítóinak nem kellene házi bütykölésre kényszerülniük. De ez is jobb, mintha állnának a gépek, üzemképtelenül. — Valamennyi gabonakombájnunk indulásra készen, üzemképesen várja a bevetést. Egy-egy kombájnra az idén 71 hektárnyi aratnivaló jut — közli a tényt az esztergályos, aki nyaranta a kombájn nyergébe ül. A főgépesítő az elhangzottakhoz még hozzáfűzi: — Az igazság kedvéért azt is említsük meg, hogy javult az alkatrészellátás, az előbbi évekhez hasonlítva. Segít az állandó ügyelet is, melyet az AGROTECHNIKA rendszeresített. Ékszíjból is kapunk elegendőt, nem úgy, mint tavaly. Koncz László traktoros-gépjavító is azon élenjárók közé tartozik, akik derekasan helytálltak a gabona-betakarításban, s első helyezést értek el. Ő a Szovjetunió Kárpáton túli területén is segített a gabona-betakarításban. — A most következő aratás idején is szeretném bizonyítani — fogadkozik —, hogy a tavalyi elsőségem nem volt véletlen műve. Koleszár főagronómus, beszélgetésünk zárórészeként még arról tájékoztatott, hogy a gabona-betakarítási versenyt alaposan megszervezték, s különös figyelmet fordítanak majd a jó irányításra, a részrehajlás nélküli eredményértékelésre, az általánosítható módszerek — s azok alkalmazói — népszerűsítésére. A kombájnosok teljesítményét például naponta értékelik. A napi öthektáros teljesítményt felmutató traktorosok prémiuma elérheti a 40 koronát, természetesen a megszabott veszteségnorma túllépése nélkül. S annak a kombájnosnak, aki az aratás ideje alatt a gabona-betakarítási verseny győztese lesz, 1000 korona jutalom üti a markát. • A kombájnokat csoportosan üzemeltetjük. Ügyelünk arra, hogy a lehető legcsekélyebb veszteséggel takarítsuk be és tároljuk a gabonatermést. Ennek minden előfeltételét megteremtettük. Még a biztonságos munkavégzés, a tűzmegelőzés előfeltételeit is. (illés) II Kilépni az elmaradottság bűvköréből — ez lehetne hazánk cigány polgárainak a fenti három romanes szó tanácsát követve — legelső feladata. Beilleszkedni a lakosság többi rétegébe, amint ezt azoknak a romáknak példája mutatja, akik a társadalmi, gazdasági és politikai életben, az adott lehetőségekkel helyesen élve ma már fontos tisztségeket töltenek be. Mert ez nem elérhetetlen utópia, sőt nagyon is közeli, kézenfekvő lehetőség a cigányság minden egyes tagja számára. Viszont igaz az is, hogy ehhez saját igyekezetük nélkülözhetetlen. SZABAD FÖLDMŰVES 3. Társadalmi integráció Nemrég véletlenül összehozott sors egy cigány származású értelmiségivel. Számtalan, a cigányok életével kapcsolatos kérdés került terítékre. Beszélgető partnerem tavaly végezte be főiskolai tanulmányait és fiatalos hévvel, de szakavatottan tárta fel egyéni nézeteit a cigánykérdésről. Habár már szocialista társadalmi rendszerünk esztendeiben született, mégis nem a legrózsásabb gyermekkorra emlékezhet vissza — mondotta. — Sokan voltak gyerekek, és édesapja, a családfő volt az egyetlen kereső, így szűkösen jutott csak mindegyiküknek a földi javakból. Egy kis vidéki város muzsikus-cigánya bizony nem gyűjthet nagy vagyont, ha népes családról kell gondoskodnia. A család szűkös anyagi helyzete ellenére szocialista társadalmunk hatékony támogatásával régi szintet, megszerezte azt a képzet,amely a felelősségteljes és nagy felkészültséget igénylő újságírói hivatás betöltésére feljogosítja. De vajon hánynak sikerül a 190 ezer cigány lakos közül, hogy szakítani tudjon a régtől beidegződött hagyományokkal? Hányan lehetnek azok, akik a társadalmi beilleszkedés terén ilyen eredményt tudnak felmutatni? Számuk nem nagy, mert a hagyományok a cigány családok legtöbbjében sokkalta erősebbek, mint a társadalmi integrálódás vágya. Néhány év alatt az ősöktől örökölt hajlamok gyökeres megváltoztatása szinte lehetetlen. Sok időt és komoly erőkifejtést igényel e feladat sikeres elvégzése az állami szervektől, de még inkább a társadalmi szervezetektől. S már a gyerekeknél kell kezdeni. Az idősebb generáció átnevelése szinte lehetetlen, habár itt sem teljesen reménytelen a helyzet. Természetesen elsősorban ott, ahol a cigányok maguk is megértik, hogy mindazt, amit társadalmunk életük kulturáltabb szintjének elérése érdekében nyújt nekik, az ő érdekükben teszi. Éppen a cigányok nagy hányadának szellemi elmaradottsága okozza, hogy a cigánygyerekek zöme gyenge előmenetelt mutat fel az iskolában. Sokuknál a legegyszerűbb fogalmak ismerete hiányzik, gyenge a képzelőerejük, tárgyi ismeretük, ami végeredményben az iskola, a tanulás iránti érdeklődésük csökkenésében, hiányában, az iskolakerülésben teljes csúcsosodik ki. Közigazgatásunk szervei ezért a nagyobb cigány települések mellett olyan külön osztályokat nyitnak az általános iskolákban, ahol a szellemileg elmaradottabb cigánygyerekekkel külön, intenzívebben foglalkoznak, hogy elsajátítsák az előírt tananyagot. Még eredményesebb azonban, ha már a tanköteles kor elérése előtt nagyobb gonddal foglalkozhatnak a cigánygyerekekkel és kulturált környezetben sajátíthatnak el olyan ismereteket, amit természetes családi környezetük nem tud megadni. E téren az óvodák adnak kellő lehetőséget e feladat sikeres elvégzésére. S a tapasztalatok igazolják, hogy az óvodából kikerülő cigánygyerekek az iskolában már jobban helytállnak, jobb tanulmányi eredményeket érnek el, különösen, ha szüleik is kulturáltabb környezetben élnek és kikerülnek a péró-élet hatása alól. Az iskolai oktatás, illetve a tanköteles kort megelőző óvodai nevelés nagyban hozzájárul ahhoz is, hogy ezekből a fiatalokból elődeiknél műveltebb, kulturáltabb, munkaszerető és minden téren fejlődőképes egyedei legyenek annak a társadalomnak, amelyben a becsületes munka az anyagi jólét, a társadalmi érvényesülés és megbecsülés alapját képezi. Ezt elérni a cigány polgárok között szocialista társadalmunk egyik kiemelkedő sikere lesz. Gyakran felmerül gondolataimban az a sivár, egészségtelen környezet, amit egy cigánypéró látványa nyújt. A pérók megszüntetése nem könnyű, hiszen minden igyekezet ellenére még tavaly is 529 cigánypéró volt Szlovákiában. $ itt a cigányok ezrei élnek kulturáltnak egyáltalán nem mondható körülmények között. Pedig köztük is mennyi érték, hány tehetség vész kárba, mert nem használják ki a társadalmi beilleszkedés terén nekik nyújtott lehetőségeket. Ezen mielőbb változtatni kell, hogy a cigány elnevezés ne legyen lealacsonyító jelző, ne legyen szinonimája a munkakerülésnek, az élősködő életmódnak s mindannak, ami napjainkban még e szó hallatára felötlik bennünk. Ne legyenek ők azok, akik semmibe veszik társadalmunk törvényeit és a bűnözés statisztikájában a prímet játszók. Hanem minél többen legyenek a cigányok, a romák közül azok, akik helytállásukkal a munkában, a társadalmi életben mindenki számára példaként állíthatók. OBENAU KÁROLY ш [UNK]: Tapasztalatcsere vagy csak terefere...? (Hornyánszky Katalin felvétele) 5 Közérzetünk, alkotókedvünk, munkához való viszonyunk lényeges befolyásolója a munkakörnyezet. Ennek fontosságát szocialista társadalmunk idejében felismerte, aminek az eredménye nem maradt el: a dolgozóinkról való mindennemű gondoskodás évről évre fokozottabb, ezt az alábbi példa is hűen bizonyítja: A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Levicei (Léva) Járási Bizottsága május havában értékelte a járás szövetkezeteinek kötelezettségvállalásait. Ezek többnyire a munkakörnyezet javítását szolgálják. Ebben a versenyben figyelemre méltó eredmények születtek. A járási értékelésben a Pohronský Ruskov-i (Oroszka), Ipeľský Sokolec-i (Ipolyszakállas) a Veľký Ďur-i (Győröd) szövetkezet szerepelt legsikeresebben. Az idén külön elismerésben részesült a Tekovské Lužany-i (Nagysalló) szövetkezet. Pakusza Lajostól, a nagysallói szövetkezet elnökétől, megkérdeztem, hány év alatt tehető a dolgozók munkakörnyezete színvonalasabbá, mennyi idő telik el addig, amíg a jó eredmények megszületnek? — A jó munkarkörnyezet kialakítása csakis lépésről lépésre történhet. Az utolsó hat évben tudunk igazán a munkakörnyezet javítása terén kedvező eredményeket elérni, ami a pénzügyi helyzet javulásának, a dolgozók kezdeményezőkészségének is köszönhető. A jó, s tartós eredményeink annak is köszönhetők, hogy kerüljük az ideiglenes megoldásokat. Nem egy szövetkezetben tapasztaltam, hogy rosszul értelmezik a munkakörnyezet szót. Ez alatt a fogalom alatt jóformán csak a gazdasági telepek parkosítását, a tagok üdültetését, orvosi ellátását stb. értelmezik, s a közvetlen munkakörülmények nagyon sok esetben — sajnos — elhanyagoltak. De nézzük, milyen a helyzet ezzel kapcsolatban az illető szövetkezetben? A kérdésre Kovács Ernő, a gazdaság főkönyvelője felelt: — A mai termelési körülmények között — figyelembe véve a munkaerőhiányt, munkásvédelmet —, gazdaságainknak nagy gondot kell fordítaniuk a nehéz fizikai munka kiküszöbölésére, az egészséges munkakörülmények kialakítására. Az utóbbi években ezen a téren szövetkezetünkben határozott lépéseket tettünk és teszünk a jövőben, hiszen sok még a kihasználatlan tartalék, lehetőség. Eddigi tevékenységünket két példával jellemezném: ahol nagyüzemileg termesztik a szőlőt, szüret alkalmával társadalmi munkások — nyugdíjasok, tanulók is — segítik a szövetkezetet. Rendszerint a súlyemelgetés, mint nehéz testi munka végzése okozott gondot. Kerestük a megoldást, s meg is találtuk: szerkesztettünk egy hidraulikus emelő berendezést, amellyel a szőlővel teli, súlyos műanyagkádakat a traktor rakodóterébe emeljük. Ez a berendezés nemcsak dolgozóinkat kíméli, de jelentős anyagi megtakarítást is jelent szövetkezetünknek. A másik példa: a palántaültetéskor mi is felszereltük traktorainkat víztartállyal. Ez sok női dolgozónknak könnyítette a dolgát, ugyanis most már ültetés alkalmával nem kell külön öntözniük a palántákat. Számos hasonló példát sorolhatnák, de még mindig nem lehetünk elégedettek: a közeljövőben dolgozóinktól minden jó tanácsot, ötletet szívesen fogadunk majd. * Az egyesített Haladás szövetkezetben évekkel ezelőtt célul tűzték maguk elé: minden termelési részlegen szociális berendezéseket létesítenek önerőből. A feladat teljesítése nem volt könnyű. Ma már a Cakai (Cseke), a málaši (Málas) részlegen és Nagy*sákon a dolgozók szociális berendezésekkel rendelkeznek. Az utóbbi helyen épült szociális létesítmény 110 ember igényeit elégíti ki. Ezzel persze még nem oldódott meg teljesen a helyzet: a központi műhely dolgozói számára a jövőben építenek fel egy szociális épületet, a diagnosztikai állomással párhuzamban. Egyetlen gazdaság számára sem lehet közömbös, van-e dolgozóinak munkaruhája, védőöltözete, vagy nincs. A nagysallói közös gazdaság az utóbbi időben összesen 286 ezer korona értékben rendelt védőöltözetet. S ha a partnervállalatok a rendelt mennyiséget elküldik, teljes mértékben le tudják cserélni a régi munkaruhákat, s új speciális védőöltözeteket bocsájthatnak a vegyszerekkel, vagy más, egészségre ártalmas munkát végző dolgozók rendelkezésére. Saját konyha még csak tervekben szerepel, az étkeztetés gondját azonban már megoldották. A Jednota nagysallói vendéglátó üzemében étkezik a dolgozók egy része, amihez gazdaság jelentős összeggel járul hozzá. Itt az üdülés ideje. A szövetkezeti tagok az idén hol, s milyen körülmények között üdülnek? — Ebben az évben 40 ezer koronát irányoztunk elő üdültetésre — mondotta a főkönyvelő. — Negyvennégy dolgozónk utazik a szovjetunióbeli Uzsgorodba, tízen keresik fel az említett ország legszebb fürdőit és üdülőtelepeit. Persze néhányan üdülnek majd Jugoszláviában, Magyarországon, a Német Demokratikus Köztársaságban is. Magyarországra — csereakció keretén belül — évente szervezünk kirándulással összekötött tanulmányutakat, ugyanis nagyon jó kapcsolataink vannak a kondorosi és a siklósi szövetkezettel. Emellett persze 10—15 gyerek is üdül nyaranta. Ha egy szövetkezet támogatja a falu sportéletét, helyesen cselekszik. Mai agyongépesített, különféle stresszhatásokkal terhelt világunkban a dolgozó embernek valóban szüksége van a mozgásra, egészségének ilyen módon való szilárdítására. A gazdaság három sportpálya karbantartásának költségeit és az kiadásokat fedezi. előforduló nagyobb Szükség esetén a sportolók rendelkezésére bocsátja autóbuszát. A nagysallósiak megkapták az arkadaki járás vándorzászlóját. Ezt a kitüntetést csakis azok a szövetkezetek érdemelhetik ki, melyek mind a termelésben, mind a dolgozókról való szociális gondoskodásban kiváló eredményeket érnek el. Osztozunk örömükben, s a jó eredményekhez őszintén gratulálunk! KALITA GÁBOR