Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-07-01 / 26. szám

1878. JÚNIUS 1. XXIX. évfolyam 26. szám. Ara 1,— Kis Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja EGY SZÁL FŰ, EGY SZEM CSERESZNYE SE MENJEN VESZENDŐBE! Váljék valtban közönné! Amint az SZLKP Központi Bizottsá­ga, a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága, valamint a szlovák kor­mány takarmánybegyűjtési és gyü­­mölcsszedési felhívása megjelent a központi napilapok hasábjain, a ga­­lántai járás illetékes vezető-irányító szervei járási értekezletre hívták össze a rétekkel, s gyümölcsösökkel rendelkező üzemek, vállalatok, s egyéb intézmények felelős vezetőit, képvise­lőit. Az értekezleten megjelent Zel­­man Štefan, a járási pártbizottság tit­kára, Jackó Ján mérnök, a j­h mező­­gazdasági és vízügyi szakosztályának vezetője. Az értekezletet Varga Sán­dor mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság főmérnöke, igazgatóhe­lyettese irányította, s egyben a felhí­vást is ismertette. Varga elvtárs a továbbiakban öröm­teljes bejelentést tett­ a galántai já­rásban, összesen 8547 hektárnyi terü­leten — vagyis 100 százalékban — befejezték a tömegtakarmányok első kaszálását, begyűjtését, tartósítását és raktározását. Azt, hogy idejében és aránylag jó minőségben sikerült vitamindús lucerna, lóhere és bő ho­a­zamú fű első, gazdag termését beta­karítani, ez jobbára az alapos felké­szülésnek, a rugalmas és színvonalas munkaszervezésnek, a betakarítógé­­pek és szállítóeszközök üzemképessé­gének, a szárítóüzemek kapacitása több műszakos kihasználásának, s nem utolsó sorban az emberek szakavatott­­ságának, áldozatvállalásának és szor­galmának köszönhető. Viszont még derekasabb szervező-előkészítő mun­kát követel az évelő takarmányok má­sodik kaszálatának zökkenőmentes és gyors lebonyolítása, betakarítása és szakszerű tárolása, tartósítása — le­hetőleg még a gabonabetakarítás megkezdése előtt. Ami pedig az útmenti árkok, tölté­sek, folyó és patak menték fűtermé­sének begyűjtését illeti, a VAG Víz­gazdasági Vállalat mintegy 1000 hek­tárnyi területen saját gépeivel kaszál­ja a füvet. A dolgozók, nagy megér­tést tanúsítva a felhívás iránt, vállal­ták a napi 12 órás munkaműszakot, hogy június végéig befejezzék ezt a sürgős munkát. Nehogy a fűtermés elöregedjék, értéktelenné váljék. Viszont nehézségek merültek fel a Feketevíz-part fűtermése betakarítását illetően. Az illetékes szervek azt vár­ták, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetői több megértést tanúsítsanak e tekintetben, segítve a fűtermés be­takarítási ütemének meggyorsítását. Több mezőgazdasági üzem ettől a se­gítségnyújtástól elhatárolta magát. Követhetnék a šajai (vágsellyel) BA­RÁTSÁG szövetkezet jó példáját. E kö­zös gazdaság vezetői és dolgozói di­cséretet érdemelnek a nagy méretű, jelentős segítség nyújtásáért, a felhí­vás iránti kellő megértésért. Főleg a­­zok a mezőgazdasági üzemek követ­hetnék ezt a jó példát, amelyek ta­karmánygondokkal küszködtek... A BARÁTSÁG szövetkezetben tették ezt annak ellenére, hogy takarmányból szinte minden évben önellátók. Mit tehettek az illetékesek — a nemzeti bizottságokon keresztül —, egyéneknek, főleg kisállattenyésztők­nek adták lekaszálásra a folyópart, il­letve a töltés fűtermését. Mint Pék István, az Állami Utak nemzeti vállalat galántai igazgatósá­gának igazgatója vitafelszólalásában említette, ily módon, egyéneken ke­resztül 144 hektárnyi árokparti, út­menti fű lekaszálása ugyancsak biz­tosított. Ettől is fontosabbnak tartot­ta viszont a 4600 cseresznyefa (ebből mintegy ezer fa termése korai érésű) terméséne­k a begyűjtését. Az előzetes jelzések szerint néphadseregünk kato­nái járulnak hozzá a korai cseresz­nye megmentéséhez, míg a későbben élő cseresznye szüretelésére diákokat szerződtetnek, hogy az értékes gyü­mölcs mielőbb a sládkovičovói (dió­szegi) MAJOR ISTVÁN Konzervgyárba kerüljön. S mit tesznek ez ügyben a járás SZISZ-szervezetei, fiataljai...? Vagy más tömeg- és társadalmi szerveze­tek?... (nki) Az aratás sikeréért Az aratás nagy munka volt, és a jelenben is az ■ földműves számára. Ez jelenti az évi munkálatok tető­pontját: a földművelők vizsgájának“ számít. Minden „érettségi eddigit meghaladó mértékben kell bevetni a technikát és az emberi erőt... Ez tökéletes szervezést igényel, mely a galántai járásban is a járási aratási bizottság feladata. Az SZLKP Járási Bizottságának elnöksége június 12-én hagyta jóvá az aratási bizottság tevé­kenységét. A galántai járásban 30 322 hektáron termesztenek gabonát, ezen belül bú­zát 21 951, árpát 8 254 és egyéb gabo­naféléket 117 hektáron. Fajtaösszetétel szempontjából túl­súlyban vannak az elmúlt években jól bevált búzafajták: jubileum­, ilji­­csovka, száva és a szolaris. Árpánál elsősorban a triumph és a rapid faj­ták dominálnak, melyek — a több éves terméseredmények alapján — ki­egyensúlyozott hektárhozamokat biz­tosítanak. A sikeres aratáshoz szükséges gé­pek mennyisége biztosított: mintegy 425 kombájn aratja majd a termést, s más gépekből sem lesz hiány. Egy kombájnra 71,3 hektár barítása vár, 4 hektárral gabona beta több mint 1977-ben volt. A nagyteljesítményű kombájnok állománya viszont 37-tel gyarapodott. A kedvező feltételekből kiindulva — ha az időjárás nem szól közbe — nyolc-tíz nap alatt tervezik az aratás befejezését, tíz-tizenkét nap alatt pedig a szalma begyűjtését. A gépi technika maximális kihasz­nálása mellett nem feledkeznek meg az emberről sem. Minden dolgos kéz­re szükség lesz, mert az aratás mel­lett egyéb időszaki munkákról — ta­karmányok, zöldség és gyümölcs be­takarításáról, valamint az öntözésről — is gondoskodni kell. A munkaver­seny megszervezése és állandó érté­kelése, a szemléltető agitáció és pro­­pagáció, a tárolási lehetőségek bőví­tése, a tűz- és balesetelhárítás, az alkoholmentes italok biztosítása, a vállalatoktól igényelt gépek és embe­rek munkaszervezése, a technika cso­portos bevetése stb. szerepel még a járás aratásra vonatkozó politikai szervezési tervében. Mindent az aratás sikeréért! Egyet­len szem se vesszen kárba! Tartalmas mondatok ezek, melyek még maga­sabbra lobbantják az aktivitás láng­ját. A földművesek különben sem igénylik a noszogatást, hisz emberem­lékezet óta folyik a küzdelem a föl­deken, hogy ki takarítja be gyorsab­ban és jobban a termést. Ez a maga módján amolyan végelszámolás, azzal a különbséggel, hogy a kenyércsata eredményeire mindannyian odafigye­lünk, mert a végösszeg elégedettsé­günk mértékét is jelentheti majd. Krajčovič Ferdinánd Védjük a termést! Mezőgazdasági dolgozóink nagy terméshozamok elérésére irányuló törek­vésének fő követelménye évente a veszteségmentes termés­betakarítás és a tűzvésztől való termésvédelem. Az aratási időszakra jellemző a száraz és meleg időjárás váltakozása. Ilyenkor kerül magtárba a legtöbb termény, mely szerkezetét tekintve na­gyon gyúlékony és a tűz gyors elterjedésére alkalmas anyag. Igazolja ezt a statisztika is, mely szerint a tavalyi aratáskor csak Szlo­vákiában 99 tűzeset volt, mely több mint egymillió 900 ezer koronás kárt okozott. Három személy meg is sebesült. Az aratási tűzesetek leggyakoribb okozói a meghibásodott mezőgazdasá­gi gépek, a felelőtlen dohányzók, a szabadban tüzet rakó kirándulók, a felügyelet nélkül magukra hagyott gyermekek, a gabonatárolási normák be nem tartása, a rossz villámhárítók, a raktárak hibás villanyszigetelése, gyúlékony anyago­k, üzemanyagok stb. felelőtlen kezelése. Fogjunk össze a veszteségmentes aratás és az erdővédelem érdekében a tűzoltalmi elvek következetes betartásával! Magunkon segítünk! Gejza Rybár Lapunk tartalmából• 25 éves a Szlovák Tudományos Akadémia * Váljék valóban közüggyél * Problémák az élelmiszeripar berkeiben * Kulturális ünnepély Gombaszögön A múlt hét végén színvonalas kul­­­­turális ünnepség volt Gomba­szögön. Immár huszonharmadszor ke­rült sorra a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális ünnepségének megrendezése. Ezt a nagy jelentőségű ünnepélyt, amely a politikai és kultu­rális hagyományok ápolását és fej­lesztését szolgálja, s amit a proletár nemzetköziség, a csehszlovák állami­ság és a szocialista hazafiság szelle­me hat át, gazdag és színvonalas mű­sor jellemezte. A műsor keretében fel­léptek a legjobb csehszlovákiai ma­gyar együttesek, az ukrán Karpatyin népi együttes, a kassai (Košice) Dar­­gov folklóregyüttes, az OKISZ népmű­vészeti együttes. Az ünnepség kereté­ben megkoszorúzták a szovjet hősök pelsőci (Plešivec) emlékművét, s az ünnepi nagygyűlés résztvevői Üdvözlő levelet küldtek a CSKP Központi Bi­zottságának, az SZLKP Központi Bi­zottságának és a Szovjetunió bratisla­­vai főkonzulátusának. A kulturális ünnepélyt, amelyen Vi­liam Šalgovičnak, az SZLKP KB El­nöksége tagjának, az SZNT elnökének vezetésével párt- és kormányküldött­ség is jelen volt, Lőrincz Gyula, a CSKP KB tagja, a CSEMADOK Közpon­ti Bizottságának elnöke nyitotta meg. Megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy az idei kulturális ünnepséget a dicső Februári Győzelem harmincadik évfordulója és számos más jelentős évforduló jegyében rendezik meg. Az ünnepi beszédet Viliam Šalgovič elvtárs, a párt- és kormányküldöttség vezetője tartotta. Az ünnepély résztve­vőit szívből köszöntötte, és tolmá­csolta Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnökünk, Jozef Lenárt elvtárs, az SZLKP KB első titkára, valamint a szlovák párt­és állami szervek jókívánságait. Beszédében Šalgovič elvtárs hang­súlyozta, hogy a szép politikai és kul­turális-társadalmi hagyományokból kifejlődött gombaszögi találkozó pél­dás bizonyítéka a csehek, a szlová­kok, a magyarok, az ukránok ás a lengyelek testvériségének és annak a közös igyekezetnek, amellyel szünte­lenül gazdagítjuk életünket, kultúrán­kat. — Már harminc éve építjük a szo­ciális és nemzetiségi szempontból egyaránt igazságos szocialista társa­dalmunkat — mondotta beszédének további részében V. Šalgovič elvtárs. Nem feledhetjük, hogy szocialista fej­lődésünk útja azért nyílhatott meg előttünk, mert a nyugati államok áru­lása után negyven évvel ezelőtti mün­cheni döntést követő legsötétebb fa­siszta uralom alól a dicső szovjet hadsereg szabadította fel hazánkat. Ez a hadsereg hozta meg nekünk a sza­badságot és tette lehetővé népünknek, hogy győztesen fejezze be nemzeti felszabadító harcát, amely arra adott lehetőséget, hogy 1948 februárjában szabadon és véglegesen a szocializ­mus útja mellett döntsön. Beszéde további részében Šalgovič elvtárs jellemezte az ipar és a mező­­gazdaság fejlesztésében elért nagysze­rű eredményeinket, valamint azokat a vívmányokat, amelyeket a kultúra, a tudomány, műveltségi látókörünk és életszínvonalunk fejlesztésében el­értünk. Felhívta a figyelmet a CSKP XV. kongresszusának határozatára és hangsúlyozta, hogy a gazdasági és a társadalmi élet fejlesztését szolgáló határozat teljesítése céljából ki kell használni az összes erőforrásokat. Be­szédét a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, a Szovjetunió, a béke, a nemzetek közötti megértés és barát­ság, valamint a kommunizmus élteté­sével fejezte be. » Napról napra megered a gömöri ég Amilyen borongós volt az égbolt, olyan hangulatban találtam Rožňaván (Rozsnyó) a járási pártbizottság me­zőgazdasági titkárát, Csete Árpádot. Még jobban elkomorult az arca, ami­kor a mezőgazdaság helyzete felől ér­deklődtem. — Beszéljünk inkább valami más­ról. Ne rontsd el korán reggel az egész napi hangulatomat. Mit mond­hatok? ... Napról napra esik, szakad. A tavasz során kétszer volt már árvíz a járásban, és a felhőszakadás sem újdonság ezekben a hetekben. A rossz időjárás miatt nem tudtuk időben el­ültetni a burgonyát, s elvetni a kuko­ricát. Tavasziakból kevesebb mag és ültetőanyag került a földbe. Az ár­pát is későn vetettük, s ezért, vala­mint a mostoha időjárás miatt nem fejlődik kellőképpen. Az árvizek miatt néhány száz hektárt ki kell szántani s mielőbb bevetni takarmánykeverék­kel. Egyetlen örömünk, hogy a búza szépen fejlődik, s annak ellenére, hogy az erős esőzésektől több helyen megdőlt a gabona, jó termés van kilá­tásban. — Történtek már szervezési intéz­kedések az aratásra vonatkozóan? — Még nem dolgoztuk ki a tervet, hiszen nálunk az aratás a legtöbb he­lyen július végén és augusztus elején kezdődik. Az aratás különben nem okoz különösebb gondot. Betakarító­­gépünk van elegendő. Mindössze 10— 15 vendégkombájnra van szükségünk, amelyeket — kölcsönös alapon — az északibb járásokból kapjuk. — A zöldaratással hogyan boldo­gulnak? — Ez napjainkban a legnagyobb gond, mert mezőgazdasági területünk mintegy kétharmad része legelő és rét. Közel 20 ezer hektár a legelő és 9 ezer hektár a rét­,s ebből még vaj­mi keveset takarítottunk be. Emellett kaszálásra vár még a pillangósok nagy része is. Mi már jóval a köz­ponti felhívás előtt azzal a kéréssel fordultunk az üzemekhez, vállalatok­hoz, s általában a dolgozókhoz, hogy segítsenek a sürgős tennivalók elvég­zésében. A felhívásunk nem maradt visszhang nélkül. Az üzemek, kollek­tívák s egyének kötelezettségvállalá­sokat tettek a takarmány begyűjtésé­re és szállítására. Főleg azokon a te­rületeken voltak a legjelentősebb vál­lalások, ahol a széna betakarításánál gépekkel nem boldogulnak. Ez körül­belül a legelők 20—25 százalékát te­szi ki. Lényegében ezek a munkák meg vannak fizetve, illetve a mező­­gazdasági üzemek megveszik a szé­nát. Negyven koronától hetven koro­náig terjedő összeget adnak egy má­zsa szárított takarmányért. Az a cé­lunk, hogy minden szarvasmarhának 28 mázsa tömegtakarmányt tároljunk télire. Ezt elérhetnénk, ha az idő megjavulna. — Az árkok, vasúti töltések kaszá­lását is vállalták? — A járási nemzeti bizottság törő­dik a jelentős betakarításával. takarmánymennyiség Mi bízunk abban, hogy a vállalásokat maradéktalanul teljesítik a rendelkezésükre álló em­berekkel és eszközökkel. — Vannak takarmányszárító beren­dezéseik? — öt takarmányszárító működik a mezőgazdasági üzemekben. Azokat éj­jel-nappal üzemeltetjük, ha van fel­dolgozásra váró takarmány. De sajnos nincs mindig, mert esetenként a jár­művek a sáros utak miatt nem tudják a takarmányt szállítani. Különben a tervek szerint az idén 41 ezer 594 tonna takarmányt szeretnénk szená­­zsolni, több mint 60 ezret silózni és 18 ezer 600 tonna takarmánylisztet készíteni. — Dúskálnak a jó levegőben. Re­mélhetőleg ez jó hatással van a tej­hozamra? — Nem mondhatnám. A hűvös, esős időben nem legelnek jól a tehenek, csak letapossák a füvet. Az utóbbi hónapokban még a tervet sem tudtuk teljesíteni. Tavaly 2 ezer 521 literes fejési átlaggal harmadikok voltunk a kelet-szlovákiai kerületben. Az idén 2665 liter tehenenkénti fejési átlagot terveztünk. Ez a célkitűzés reális, s minden bizonnyal elérjük, ha az idő egy kicsit megjavul és sikerül tömeg­­takarmány-bázist biztosítani. — A sok legelő lehetővé teszi a juhtenyésztést is? — Természetesen. Jelenleg 24 ezer a juhállományunk. Az idén ezerrel szeretnénk növelni és a hatodik öt­éves terv végén 35 ezer juh lesz a járásban. Persze minden attól függ, milyen gyorsan tudják az építőválla­latok elkészíteni a korszerű birkate­lepet. — Mivel az állattenyésztés dominál a járásban, épülnek korszerű farmok is? — Kicsit Lucaszék-szerűen. Néhány építkezést már megkezdtünk a járás­ban. Felépült egy ezres hízőmarha­­istálló. Hozzálátunk még 560 férőhe­lyes tehénistálló felépítéséhez is. Re­mélhetőleg az új objektumban, amely­ korszerűen lesz gépesítve, jelentősen növekszik a tejtermelés és az állatok súlygyarapodása. Persze ez elsősor­ban a jó irányítástól és az ott dolgo­zók szakképzettségétől függ. Az ilyen istállókban már nemcsak szorgos ke­zű emberek kellenek, hanem a szak­értelemre és a logikus gondoskodásra is szükség van. Beszélgetés alatt a párttitkár arca derültebb lett. Csak akkor csúszott ki nem éppen nyomdafesték alá való szó a száján, amikor megdördült a gömö­­ri ég. A mezőgazdaság nincs fedél alatt. Ezért meg kell küzdeni az időjárás viszontagságaival. A rozsnyói járás­ban felvették a harcot a „mostoha“ ellen. Azt hiszem az emberi akarat­erő, a társadalmi összefogás jelentő­sen elősegíti, hogy a mostoha időjá­rás ellenére sikeresen befejezik a „zöldaratást“, s lesz elegendő tömeg­takarmány az állatállomány részére. Tóth Dezső

Next