Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-07-07 / 27. szám
Szabad Legyen a gabona begyűjtése napjaink legfontosabb feladata! Az SZNT mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottsága június 23-án Bratislavában Jozef Gála elvtárs elnökletével megtartotta 23. ülését. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak a nyári munkákra, a gabona felvásárlására és a mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátására vonatkozó jelentése, a bizottság második félévre előirányzott munkaterve, az SZSZK kormánya programtervezetének a tájékoztatója, valamint a képviselőknek a választókörzetekben szerzett tapasztalata szerepelt napirenden. NÉMETH JENŐ elvtárs a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes a képviselőket a nyári munkákra való komplex felkészülésről tájékoztatta. Hangsúlyozta, hogy a szélsőséges időjárással gépeket és az embereket számolva a alaposan fel kell készíteni a betakarítási munkákra. A téli fagykár miatt Szlovákiában ki kellett szántani a repcének több mint 57, az őszi búzának 19, a rozsnak pedig a 2,9 százalékát. Ezen kívül a kifagyott őszi búza vetésterületének 11,В százalékán tavasszal rávetést kellett végezni. Így a búza tiszta kultúrája 31 százalékkal lett kevesebb a tervezettnél. A tavasszal kiszántott ősziek helyett szentes kukoricát, tavaszi árpát és borsót vetettek. Több mint tizenötezer hektáron csak azért nem vethettek tavaszi gabonát, mert a talaj még májusban is túlságosan vizenyős volt. A kiszántott őszi repcét csak kis mértékben pótolhatták más olajnövényekkel — napraforgóval, mákkal, mustárral, tavaszi repcével és lennel —, mert a répa- és a burgonyatermesztő körzetekben a jó termésátlagot nyújtó napraforgó vetése nem jöhetett számításba. Az őszi búza tiszta kultúrája eléggé ritka. A korai szárazság következtében nem fejlődhetett ki megfelelően. A rossz vízgazdálkodású területek magtermése — főleg a nyugatszlovákiai kerületben — besült. A négyzetméterre jutó búza növényzete a múlt év valóságához képest százháromszázzal kevesebb, a mag mennyisége kalászonként azonban hasonló, mint a múlt évben volt. Az utóbbi esőzések kedvezően befolyásolnák az ezer magsúly alakulását. Ezért örvendetes ez, mert nagymértékben elősegítheti a termésátlag alakulását. A korai szárazság a tavaszi árpát is megkárosította. Főleg ott, ahol április második felében és május elején vetették el. Ez pedig a vetésterületnek egyharmad részére terjed ki s a növényzetnek a szártömege sem fejlődik ki, mert a bokrosodás nem volt kedvező. A termést hozó növényegyedek száma négyszáz-hatszáz négyzetméterenként között váltakozik. A múlt év valóságához viszonyítva a kalászok száma négyzetméterenként kétszáz-háromszázzal kevesebb. Ugyanakkor az agrotechnikai határidőben vetett árpák sűrűsége jó, ám a kalászra jutó magszám tíz-húsz százalékkal kevesebb, mint tavaly. A nyári munkák rugalmas végzése, a termés tervezett mennyiségének jó minőségben való begyűjtése fontos népgazdasági érdek! Szükséges tehát, hogy a nemzeti bizottságok, a védnöküzemek és a társadalmi szervezetek segítséget nyújtsanak a mezőgazdasági üzemeknek, mert a kenyér és a takarmánygabona, a termés takarmányok, a zöldség és egyéb mezőgazdsági termények betakarítását a gazdaságok magukra hagyatva nem bírnák emberi erővel, rugalmasan és veszteségmentesen elvégezni. Az idén a gabona szállítására közel négyszáz tehergépkocsival lesz több mezőgazdasági üzemeinkben, mint a múlt évben, ugyanakkor a hadsereg és a védnöküzemek is kisegítik a mezőgazdaságot gépkocsikkal. Ezzel egyidejűleg a gabona szállításában a mezőgazdasági üzemek gépparkját is maximálisan igénybe kell venni. A CSSZK-ból Szlovákiába közel 1400 gabonakombájn érkezik, a kerületek közötti együttműködés keretében több mint hétszáz, a járások közötti kooperációban pedig több mint 1500 kombájn segíti a gabona gyorsütemű begyűjtését. Mivel idén szalmából lényegesen kevesebb termés várható, mint az előző években, szükséges, hogy azt is a lehető legnagyobb körültekintéssel, gyorsan és jó minőségben raktározzuk el, mert nagy szükség lesz rá télen az állatok takarmányozásában. Arra kell törekedni, hogy egy szem gabona, egy szál szalma se vesszen kárba. A szalma rugalmas elszállítását követően pedig minél több másodvetéssel kell gazdagítani a takarmányalapot, hogy az állatok részére legyen elegendő takarmány télre. HOKSZA ISTVÁN Miloš Jakeš, a CSKP KB Elnökségének póttagja és a KB titkára, Ján Janík, az SZLKP KB Elnökségének tagja és a KB titkára, Ivan Knoteknek, az SZLKP Galántai Járási Bizottsága vezető titkárának kíséretében meglátogatta a vágsellyei Barátság Efsz-t, ahol Dufala Emil, a szövetkezet elnöke tájékoztatta a kedves vendégeket az öntözéses búzatermelés várható eredményeiről. A vendégek megtekintették azt a búzatáblát is, melyről a szövetkezet hektáronként hatvan mázsás termést vár. Kép és szöveg: Krajcsovics F. Rajtra A Michalovcei Állami Gazdaság közel 18 ezer hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik, s ebből 13 ezer hektár a szántóföld. Az idén 5700 hektárról takarítják be a gabonaféléket. Afelől érdeklődtünk Dusán Smaržik mérnöktől, hogyan készültek fel a fontos betakarítási munkákra. — Negyvenhárom saját kombájnunk van, s emellett a prešovi, poprádi és Spišká Nová Ves-i járásból is kapunk kombájnokat, sőt szállítóeszközöket is. A kombájnok már megjavítva várják a fontos munka megkezdését. — Aratás után sok üzemben nem törődnek a szalma gyors betakarításával, sőt egyes helyeken elégetik. — Nálunk ezért fegyelmi járna. Részben szükséges az istállótrágyázás szempontjából, másrészt takarmánycélokra. — Ha minden jól megy, mennyi idő alatt végeznek az aratással? — Sok függ az időjárástól. Megfelelő időben 12 nap alatt szeretnénk learatni. Ez persze a kombájnosokon múlik. A javítóműhelyből egy felajánlást tettek. Elvállalták, hogy a jvítókkal, szerelőkkel oldják meg a kombájnvezetést. Örülök a központi javítóműhely felajánlásának. Nem mintha a traktorosok, kombájnra ülve, nem végeznének jó munkát, ha készen nem azért, mert nagyobb a műhely dolgozóinak érdekeltsége a javításban, és ha egy szerelő ül a gép nyergében, gyorsabban meg tudja javítani a hibákat. Nálunk kitüntetés kombájnosnak lenni, a jók közül is csak a jobbak ülhetnek a gépre. Az aratással, szállítással nem lesznek gondjaik? — Van elegendő szállító eszközünk. Az előtisztító- és szárítóberendezéseinket ellenőriztük és a meglevő hibákat kijavítottuk. A raktárhelyiségeket is rendbehoztuk, fertőtlenítettük. Nem hiszem, hogy problémánk lesz a szállítással, mindenre felkészültünk. — Hogyan gondoskodnak a kombájnosokról és egyáltalán a komplexaratásban résztvevőkről? — A kombájnosok térítésmentesen kapnak ebédet, üdítőitalt. Ennyivel több is jár nekik. A versenybizottság naponta értékeli az elért eredményeket, és a legjobbak rendkívüli jutalomban részesülnek. Persze ugyanez vonatkozik a szállítókra és a gabonabetakarítás más szakaszán dolgozó egyénekre is. — Befejezésül mit mondana még? — Csupán annyit, hogy a gazdaságunkban szép a határ. A kedvezőtlen időjárás ellenére megvan a lehetőség, hogy gabonából is teljesítsük a kitűzött feladatokat. ILLÉS BERTALAN 16 hangulatban kezdődött a felkészülés Medérc cseppjei után az érsekújvári (Nové Zámky) járásban is kiadós csapadék hullott. Ilyenkor szebbek a dús lombú fák, a mélyzöld ígéretes kukoricatáblák, s üdítő látványt nyújt a napraforgó-tányérok sárga virágbontása. Látszatra néptelennek tűnik a határ. A kertészetekben, a szőlőkben és a lucernatáblákon viszont komoly munka folyik. A gazdaságok műhelyeiben, irodáiban pedig már az aratásra készülnek. A libád! (Bubá) Egyetértés Elsz elnökének asztalán is ott lapult mér a gabonabetakarítás politikai-szervezési terve. •— Gondos, minden részletre kiterjedő betakarítási tervet dolgoztunk ki — mondta Benkovics János mérnök, a szövetkezet elnöke, majd megjegyezte: — Az aratás különben még mindig bűvös szó mifelénk, s mindenki természetesnek tartja, hogy betakarításkor nincs ünnep, sőt megszokott munkaidő sincs. A vérükben van ez a fiataloknak is, akik pedig sohasem próbálták a partiszti életet, munkát, s nem úgy kötődnek a földhöz, mezőgazdasághoz, mint valamia kor szüleik és a nagyszüleik. A gabonatermés ■—legalább is az, ami jelenleg a kalászokban található — egyébként helyi szövetkezetben ígéretes. Lesz tehát mivel dolgozni, bár elméletileg könnyű kiszámítani, hogy a szövetkezet kilencszázhatvan hektáros területének gabonáját tizenkilenc kombájn hány nap alatt aratja le. A lankás, dombos, s több helyen pedig meredek gabonaföldjeikre a cseh és szlovák országrészekből tizenöt vendégkombájnost várnak. A szövetkezet ütemtervét lapozgatva örömmel állapítottuk meg, hogy a tervükben szerepel az is, hogy mit tesznek a munka gördülékenyebb megszervezésén kívül a munkavédelmi, a tűzrendészeti órő rendszabályok érdekében. Tisztában vannak azzal is, hogy az aratásban részt vevők számára jólesik a gondoskodás és a figyelmesség. A nagy meleg a teherautó-, kombájn- és a vontatóvezetőket külön is megterheli, s ilyenkor a meleg étel, a frissítő hatású szódavíz, limonádé, gyümölcslé, citromos tea biztosítása nagy szolgálatot tesz. Tudják azt is, hogy aratás elején kell majd jól rajtolni. Igyekezni, de nem kapkodni. Az idejekorán történő kezdéssel ugyanis napokat lehet nyerni. A gyorsaság azonban nem mehet a minőség rovására. A szövetkezet kombájnjai mint kötőféken visszatartott paripák, rajtrakészen várják a kezdést. A szövetkezet legidősebb kombájnosa, Droppan András huszadik aratására készül. A már nyugdíjas András bácsi jól emlékszik a régi aratásokra, amikor csak egy „gépet“ ismertek. Az ember karját, amivel a kaszát húzta. — Az aratás most sem könnyű munka — mondta. — Régen a kaszásnak fáradhatatlannak kellett lennie, mert csak így tudta az ütemet tartani. No meg a kasza kalapálásához is kellett érteni. Szerintem ugyanez vonatkozik a mai kaszásra, kombájnosra is. Aki nem ért a gépéhez, sohase fog tudni jól aratni, vagy ahogy manapság mondják betakarítani. Pathy Imre a szövetkezet üzemgazdásza már Prahában a szövetkezetek IX. kongresszusának egyik szünetében megjegyezte: — Ott, ahol san s valóban nagyon alaporészletességgel igyekeznek megvizsgálni, a tömegtakarmányok biztosításának lehetőségeit, aránylag könnyen megállapítják. Óriási tartalékok mutatkoznak a lucerna termesztésében. A mindig előrelátó szakember elképzelése gyakorlatilag is bebizonyosodott. Vojtek Károly, az elsz agronómusa ugyanis örömmel újságolta, hogy háromszázötven hektáron termesztett lucernához fűzött reményeik beváltak. A lucerna első kaszálásából négyszázhetven tonna lucernalisztet és szemcsézett takarmányt készítettek. A második kaszálást időben megkezdték, s az aratás kezdetére befejezik. A gépeket így tehermentesítik, s az aratás szolgálatába ámítják. Az elmondottakon érdemes elgondolkozni, főképpen azokban a gazdaságokban, ahol az aratás és a szálas takarmányok betakarítása egy időre esik. A gép nem ember, az ember nem gép. A jól bevált mondás szerint a géppel, a gépekkel hozzáértéssel kell bánni, a rajtuk dolgozók munkáját pedig jól meg kell szervezni és össze kell hangolni. ♦A libádi példából kiindulva, minden eshetőségre számítva készülnek gazdaságainkban a gabonabetakarításra. Örvendetes, hogy jó hangulatban indul munka, olyanban, amely nagyszerű helytállást ígér. CSIBA LÁSZLÓ