Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-07-05 / 27. szám

AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1980. JÚLIUS 5.* 27. szám.* GAZDAG AIATAST XXXI. évfolyam * Ara 1,— Kčs sok egybehangzó vélemény szerint az idén gabonából rekordtermés várható. Ez nagyon is jól jönne! Nem csak azért, mert a mezőgazdasági üzemek sokaságának megja­vulna a hatodik ötéves tervidőszak alatt elég­gé kedvezőtlenül alakuló gabonatermelési mér­lege és talán az idei tervhez viszonyítva nö­vekedne jövedelme is, azért is, mert a gabona­­behozatalunk szükségszerű korlátozása miatt szinte teljes mértékben a hazai termésből kell fedeznünk gabonaszükségletünket. Az aratási, illetve a gabona betakarításával járó oktalan veszteségek soha nem voltak kí­vánatosak. Most azonban, amikor népgazda­ságunknak minden szem gabona létfontosságú jelentőséggel bír, hatványozottan érvényes az az álláspont, hogy a megtermett gabona elszó­­rása és gondatlan kezelése, vagyis a betakarí­tási veszteségek oktalan növelése megbocsájt­­hatatlan vétek magunkkal, a társadalommal szemben. A betakarítási veszteségek mennyiségének alakulása sok mindennel összefügg. A tapasz­talatok azonban arra engednek következtetni, hogy a betakarítási veszteségek kedvező vagy kedvezőtlen alakulása a munkaszervezésnek és az azzal párosuló ellenőrzésnek a függvénye. Ahol munkaszervezésből jelesre vizsgáznak, ott kedvező feltételeket teremtenek az aratási munkákban részt vevő dolgozók munkaaktivi­tásának teljes kibontakozásához, szakmai fel­készültségük és felelősségteljes magatartásuk és helytállásuk bizonyításához. Ott azonban, ahol a gazdaság kormányosai az egyes mun­kafolyamatok megszervezését és összehangolá­sát elmulasztják, vagyis nem teremtik meg a különböző munkákat végző csoportok, illetve kisebb vagy nagyobb munkaközösségek harmo­­nikus együttműködésének feltételeit, ott fejet­lenség lesz úrrá, tehát az egyébként példás magatartást tanúsító „sorkatonák“ gyakran termést károsító tétlenségre kényszerülnek. Az persze igaz, hogy az aratást komplex értelemben szervezni nem gyerekjáték. Ez feltételezi a gépi és az emberi munkaerő optimális teljesítő­képességének reális felmé­rését, a munkafolyamatokra kedvezően és ked­vezőtlenül ható összes tényezők számításbavé­­telét és többek között azt is, hogy még a leg­tökéletesebbnek minősített politikai-szervezési tervet se tartsuk nak“, hanem azt módosíthatatlan „szentírás­a menetközben formálódó körülményekhez a lehető legrugalmasabban módosítsuk. Az aratás és az azzal párosuló további mun­kafolyamatok zavartalan menete és gyors be­fejezése csak úgy biztosítható, ha a gazdaság­vezetők — a rendelkezésükre álló lehetőségek határain belül — megteremtik az egyes mun­kafolyamatok közötti összhangot, ha figyel­mük, szervező és ellenőrző munkájuk nem csak az aratásra, hanem a termény szárításá­ra, tisztítására, szállítására, a szalma letakarí­­tására és kazlazására, a tarlóhántásra is kiter­jed, s ha a helyzet úgy kívánja az erők rugal­mas átcsoportosításától sem riadnak vissza. Az persze kétségtelen, hogy a legnagyobb figyelmet a kombájnok teljesítőképessége maxi­mális kihasználásának kell szentelni és egy­ben annak, hogy a szemveszteség a lehető leg­minimálisabb legyen. A kombájnok teljesítmé­nye azonban sok mindentől függ. Például, ha a gabonának a kombájnoktól való elszállítása nincs összhangban a kombájnok teljesítményé­vel, úgy előfordulhat az a sajnálatos helyzet is, hogy a nagyteljesítményű gépek — naponta esetleg több órán keresztül is — zümmögő motorral, de tétlenül vesztegelnek. A kombáj­nok teljesítményének csökkenését persze az is, ha a kicsépelt gabona előidézheti tisztítása és szükségszerű szárítása nincs a zsúrban az aratás ütemével. Közismert jelenségek ezek és a gazdaságvezetőknek sok bosszúságot okoz­nak. De az egyes munkafolyamatok jó szer­vezésével elkerülhetők. Az idén azonban, mi­vel feltételezhető, hogy a múlt évekhez viszo­nyítva gyorsabban megtelnek a kombájnok tar­tályai vagy a kombájnokat kísérő szállítójár­művek, ezeknek a kérdéseknek nagyobbb je­lentőséget kell tulajdonítani. Főleg azokban a mezőgazdasági üzemekben, ahol már több év­ben előfordult, hogy az egyes munkafolyama­tok közötti összhang hiányában — úgynevezett helyszűke miatt — le kellett állítani a kom­bájnokat. Sok minden múlik tehát a szervezésen.­­ Azzal lehet megteremteni a szocialista verseny kibontakozásának feltételeit is. Ha a munkaszervezésben kisebb vagy nagyobb mére­tű anarchiához vezető fogyatékosságok van­nak, akkor korlátozódnak a versengés lehető­ségei is és a meghirdetett szocialista verseny zsákutcába fut. A tapasztalatok arra is figyelmeztetnek, hogy gyakran a legprecízebb munkaszervezés kudarcba fullad, ha a gazdaságok vezető dol­gozói számításon kívül hagyják az embereket, vagyis a termelés legfő­bb tényezőit. Ez a ve­szély annak ellenére fennáll, hogy a mező­gazdasági dolgozók abszolút többsége szívügyé­nek, erkölcsi kötelességének tartja a munka- és termelési folyamatok színvonalának emelését. Ott azonban még nem tartunk és nem tartanak egyetlen mezőgazdasági üzemben sem, hogy az anyagi ösztönzés elvének következetes ér­vényesítése nélkül szembetűnő eredményekhez vezető munkára a dolgozókat — csupán szép szavakkal — meg tudnák győzni. Az azonban még hellyel-közzel tapasztalható, hogy a jutal­mazás szocialista elvének mellőzése, az egyen­­lősdi alkalmazása, a dolgozók munkakedvé­nek, kezdeményező készségének csökkenéséhez vezet. Ez a tényállás — amely egyébként egyálta­lán nem minősíthető veszélyesnek — arra fi­gyelmeztetni, hogy a munkaszervezésnek min­denkor — a mezőgazdasági csúcsmunkák ide­jén pedig szinte megkülönböztetett módon — párosulnia kell az anyagi érdekeltség szocia­lista elvének következetes érvényesítésével. S ha azt akarjuk, hogy az aratási munkák politikai-szervezési tervében feltételezett össz­hang ne boruljon fel, vagyis hogy az aratási munkák folyamán létrejöjjön és állandósuljon a különböző munkát végző dolgozók harmoni­kus együttműködése; hogy egyetlen ember és egyetlen munkacsoport se váljon mások akti­vitásának fékezőjévé, akkor a versenyszellemet serkentő anyagi ösztönzést — a munkafolya­matok sajátos jellegéből kiindulva —­ az ara­tási munkák komplexumának minden területén — a kombájnotoknál, a gabonaszállítóknál, a gabona tisztítását és szárítását végző dolgozók­nál és a szalma­letakarítóknál és kazlazóknál is hasonló szellemben és a lehető leglelkiis­­meretesebben kell alkalmazni. J­­z emberről való sokrétű gondoskodás, a ** munka­ és az életkörnyezet javítása soha nem bizonyult felesleges fáradozásnak és befektetésnek. Sőt még az is tapasztalható, hogy csupán a költségmentes figyelmesség is kedvező hatással van nagyon gyakran az em­berek magatartására, aktivitásuk fokozására. Ezért az emberről való gondoskodásról az ara­tás idején sem szabad megfeledkezni. Ahol ar­ra lehetőség nyílik helyénvaló lesz javítani a munkafeltételeket és gondoskodni kell nem­csak a vendégmunkások megfelelő ellátásáról, hanem a gazdaság saját dolgozóit is — a le­hetőségek határain belül — mentesíteni kell az élelmiszerek és ü­dítő italok beszerzésével járó gondoktól. Ennek a gondoskodásnak az előnyössége főleg akkor domborodik ki, ha az ebédre járással kapcsolatos munkaidő kiesést és az üzemanyag felesleges fogyasztását meg­akadályozza. Az idei aratásnak, illetve a gabona forgal­mazásával kapcsolatos intézkedéseknek elő kellene segítenie a kenyér és a további pék­ipari termékek minőségi színvonalának növe­kedését. Erre ugyan a múlt években is történ­tek kísérletek, de az anyagi érdekeltség elvé­nek mellőzése oda vezetett, hogy a mezőgaz­dasági üzemek többsége a nagyobb sikértartal­mú búzát a takarmánybúzával együtt — gyak­ran a szó legszorosabb értelmében vett — ke­vert állapotban értékesítette és szállította a terményfelvásárló vállalatnak. A legújabb in­tézkedések szerint, az idei búzatermés felvá­sárlása differenciált áron történik­­ Magasabb lesz a nagy sikértartalmú, vagyis az élelmezési célokra felvásárolt búza ára. Tehát megéri a mezőgazdasági üzemeknek elkülünítve kezelni és forgalmazni. A­z aratási munkák dandárjában még sok ** más munka, illetve halasztást nem tűrő feladat akad. Közismertek ezek a feladatok, tehát szükségtelen azokat felsorolni. Ezért csupán annak hangsúlyozására szorítkozok, hogy a másodnövények, illetve a tarlókeveré­kek időbeni elvetéséről a jó gazdának nem szabad megfeledkeznie, még akkor sem, ha az időjárási viszonyok előzetes ismeretének hiá­nyában ez bizonyos rizikóval, esetleg felesle­ges munkaráfordítással jár. A takarmánybázis gyarapításának egyik lehetősége ez is lehet, s a lehetőség ki nem használása vétek. Tény, hogy a közeli napokban és hetekben nagy munkatorlódásra számíthatunk. S mint azt a tapasztalatok igazolják a bajok főleg azokban a gazdaságokban jelentkeznek, ahol elmulasztották, elodázták az aratás megkezdé­se előtt esedékes mezei munkák elvégzését. Ezért csak javasolni lehet mindenkinek, első­sorban is a késlekedőknek, hogy tegyenek mielőbb pontot az aratás zavartalanságát ve­szélyeztető mezei munkák után. Szorgalmaz­zák az aránylag sok gépi és emberi munka­erőt igénylő és lekötő lucerna második kaszá­­lata betakarításának és az időszaki növény­ápolási munkák mielőbbi befejezését. PATHÓ KAROLT ERŐ, ICTIK­, SZÉPSÉG Az ország legnagyobb sta­dionjában, a Csehszlovák Spar­­takiádon 158 ezer gyakorlatozó lépett fel, s mutatta be szebb­nél szebb, szemet gyönyörköd­tető számait. Pártunk célszerű tömegsport-politikájának meg­született nagyszerű eredménye, amelyet amellett, hogy felejt­hetetlen élményt nyújtott a né­zőknek, igazolta népünk egysé­gét, rátermettségét és sokak­ban megerősítette a sportolás fontosságába vetett hitet. A kimagasló sportesemény díszfelvonulásán részt vett Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a szö­vetségi kormány és a Csehszlo­vák Nemzeti Front KB küldött­sége Gustáv Husákkal, a CSKP KB főtitkárával, köztársasági elnökkel az élen. A felvonuló sportolókat a fő­város lakosságának ezrei kö­szöntötték; zászlók, jelszavak, transzparensek sokasága fejez­te ki az emberek egyetértését a CSKP politikájával, a Szovjet­unióval és a többi szocialista országgal való szilárd barátsá­gunkat, amely a béke ügyét szolgálja. Ezt fejezte ki a rendezvény jelszava is „Az 1380-as évi Csehszlovák Sparta kiád a barátság és a béke ün­nepe". Az élen haladó prágai kül­döttség után Bratislava kiváló sportolói meneteltek. mi A munkásmozgalom forradal­sporthagyományait fejezte ki a közép-csehországi kerület küldöttsége. Majd­ a dél-cseh­országi kerület sportolói követ­keztek „A szocialista jelen ak­tív építői“ feliratú transzparens alatt. Ezután következett Honvédelmi Szövetség tagjainak a csaknem nyolcezer, főre tehető csoportja. Őket követték a töb­bi kerület tornászai és vezetői. A sokszínű felvonulás meg­győzően bizonyította, hogy a spartakiád az egész ország, s minden ember szívügyévé vált. A résztvevők kifejezték köszönetüket mindazoknak, a­­kik érdemeket szereztek abban, hogy az országos spartakiád soká emlékezetes marad. A strehovi stadion díszpáho­lyában a bemutató mindkét napján magasrangú politikai és közéleti személyiségek foglaltak helyet a lelátókon, s tekintet­ték meg a tornászok bemuta­tóit. A hatalmas stadion zsúfo­lásig megtelt, és szombaton pontosan 15.00 órakor díszlövé­­sek vezették be a nagyszabású eseményt, majd a spartakiád indulója, s ezt követően a cseh­szlovák himnusz hangjainak kí­séretében vonták fel a vörös és a csehszlovák zászlókat. Rövid ünnepi beszédet An­tonín Himl, a Csehszlovák Testnevelési Szövetség Központi Bizottságának elnöke mondott, aki üdvözölte a párt- és kor­mány küldöttségét, a sparta­kiád résztvevőit, valamint a vendégeket. Beszédében hang­súlyozta: — A Csehszlovák Spartakiád csoportos fellépései nemcsak az egészség, szépség és erő manifesztációja, hanem szocia­lista hazánk iránti szeretet és hűség kifejezője. A spartakiád rendkívül szép és nagyszerű él­ményt jelentő eseményét az ok­tatók, tanítók és szervezők ez­reinek közreműködése, a CSKP, az állami szervek, az iskolák és tömegszervezetek támogatá­sa, közreműködése nélkül bi­zony nem tudtuk volna lebo­nyolítani. A megnyitó beszédet köve­tően a legkisebbek, az óvodá­sok bemutatója következett. Ezt követően a serdülő fiúk 6912-es kis hadserege vonult be, és akrobatikus számaikkal gyö­nyörködtették a több mint két­­százezres nézőközönséget. Az­ után a fehér blúzba, fehérpetye­tyes zöld szoknyába öltözött lá­­nyok varázsoltak virágszőnye­­get a strahovi stadionba. Gya­­korlatuk fő célja a szép és he­­lves testtartás, a rátermettség és a mozdulatok kultúrájának bemutatója volt. A remek ese­­ménysorozat az ipari tanulók fellépésével folytatódott. A bor­ hó mezes lányok és a hófehér" be öltözött fiúk kifejezésre jut­­tatták, hogy milyen egészsége­­sen fejlődik Csehszlovákia szo­­cialista társadalma. A gyakor­­lat a kommunista nevelés cél­­szerűségét, a fiatalok kitartá­­sát, erejét, fegyelmezettségét tanúsította. A katonák gyakorlata rend­­kívül nehéz, igényes volt és nagy pontosságot, összpontosí­­tást követelt, amely számtalan akrobatikus elemmel tarkítva, a felszabadulás adta örömet sugározta. tató második Vasárnap, a beírni" napján szemet gyönyörködtető volt a gyerme­­kek és a szülők bemutatója. A Honvédelmi Szövetség gyakor­latozói is remekeltek, nem is szólva a főiskolásokról és az idősebb diákok gyakorlatairól. A férfiak és a nők gyakorlatai, amelyen főleg fizikai munká­­sok voltak, szintén felejthetet­­len élményt nyújtott. Talán így lehetne egy nagy csokorba szedni a látottakat! Szeressük az életet, szeressük az embert, békét akarunk. Le­ zárult egy nagyszabású sport­ esemény, amely pártunk XV. kongresszusának szellemében valósult meg, s igazolta népünk egységét, hazaszeretetét és a tömegsport iránt való vonzal­­mát. : Ш шя [UNK], Ш. í Politikai életünk vezető személyiségei a díszemelvényen. A fiatalok látványos szánta a spartakiád­ bamutatón. ICSTK felvételei],

Next