Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-07-06 / 27. szám

1985. július B. ★ 1 AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI és élelmezésügyi minisztériumának hetilapja i­ 27. szám * XXXVI. évfolyam ■hiihms пи» mm niriitimiriTnuwriminitm Ага 1,— KCs A hetedik ötéves tervidőszak utolsó aratása Írta: JOZEF MUDROCH AGRÁRMÉRNÖK, AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK FŐAGRONÓMUSA A gabonatáblák aranysárgává változó színe jelzi, hogy közeledik az ara­tási időszak kezdete. A növénytermesztés szempontjából ebben az évben kedvezően alakulnak az időjárási viszonyok, mintegy kárpótlásként a 7. öt­éves tervidőszak első három évének mostoha körülményeiért. Reménytel­jesen tekintünk a gabonatáblák felé, de a bizalom mögött némi félelem­érzet is rejlik. Féltjük a szép termést. Hiszen a viharok következtében kissé megdőlt a gabona — főleg az árpa —, ezért az aratás mind az em­berek felkészültsége, mind pedig a gépek előkészítése és a munkaszerve­zés szempontjából egyaránt igényes lesz. res A növénytermelésben szintén a 7. ötéves tervidőszak feladatainak sike­teljesítésén fáradozunk. Ezen igyekezetünk kétszeresen érvényes a gabonatermesztés területén. A múlt évben e téri tartozékaink felét sikerült törleszteni. A további tartozékot a minimálisra csökkenthetjük, ha az idén a tavalyihoz hasonló eredményeket érünk el. Jobb termést várunk szemes kukoricából is. A gabonatermesztés feladatainak sikeres teljesítése a he­tedik ötéves tervidőszak elsőrendű feladata, amely a CSKP XVI. kongres­­­szusa határozataiban is egyértelműen megfogalmazódott. Abban az eset­ben, ha a kedvezőtlen időjárási viszontagságok miatt ezt a feladatot nem sikerülne teljesíteni, az ország déli járásainak mindegyikében a silókuko­ricát szemes kukoricára kell hagyni érni. A kedvező időjárási viszonyok ebben az évben is lehetővé teszik a tömegtakarmány termelés fokozását. Ezt a lehetőséget a legnagyobb mértékben kell kihasználni. Fokozott figyelmet kell szentelni az élelmiszeripari búza és a sörárpa betakarításának. Az elmúlt években ezen a szakaszon számos hiányosság mutatkozott az egyes mezőgazdasági üzemekben, illetve a felvásárlás szer­vezésében. A mezőgazdasági üzemek szinte az aratógépektől szállítják gabonát a felvásárlás helyszínére, s ennek következtében rosszabbodik a a gabona minősége. Több esetben a felvásárló üzemek felkészültsége is hiányosnak bizonyult a sörárpa esetében. Nem volt megfelelő az osztályo­zás minősége sem. Ennek következtében gyakran előfordult, hogy a kü­lönböző minőségi osztályba besorolt termékek összekeveredtek. Ezt az idén ki kell küszöbölni. A hibák elkerülése érdekében 4—5 nappal az aratás kezdete előtt az illetékes szervek mintát vesznek az egyes fajták­ból, megállapítják ezek minőségét és alkalmazási módját. A vizsgálatok eredményeit még az aratás kezdete előtt közlik a mezőgazdasági üzemek­kel, hogy ez efsz-ek és az állami gazdaságok főagronóm­usai biztosítani tudják az árpa minőségi osztályok szerinti raktározását. Ezáltal magasabb szintű lesz a termelés minősége, a mezőgazdasági üzem számára jövedel­mezőbb lesz a termelés, s természetesen a népgazdaság számára is növek­szik a devizaérték. A gabonabetakarítás sikeres és gyors lefolyására biztosítottak a megfe­lelő anyagi-műszaki feltételek. Több mint 6 ezer 100 kombájn áll rendel­kezésre, ami a tavalyihoz képest­ 346 betakarító eszközzel jelent többet. A mennyiségi változások mellett minőségi átalakulásokról is beszélhetünk. Ugyanis jelentősen javult az egyes aratógépek szerkezeti felépítése. Az aratási időszak folyamán ebben az évben is előtérbe kerül az egyes járá­sok és kerületek közötti kölcsönös segítségnyújtás. Több mint 4 ezer ara­tógép lesz beavatva a kooperációba. A Cseh Szocialista Köztársaságból mintegy 600 kombájn érkezik majd a Nyugat-szlovákiai kerületbe, a Közép­szlovákiai kerület és a Kelet-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeit a Magyar Népköztársaságból érkező 270 kombájn segíti ki. Mindezek mellett a Kelet szlovákiai kerületbe az Ukrán SZSZK-ból is érkezik 50 kombájn. Egy aratógépre (a kooperációt nem számítva) mintegy 115 hektár gabona learatása vár. A segítségnyújtás igénybevételével ez a terület 30 hektárra csökken. Ez a tény jó előfeltétele ez aratás optimális időben történő be­fejezésének. A munkálatok minőségét és a technika alkalmazását nagy­mértékben az emberi tényező befolyásolja. Mindig szükség van az öntu­datos emberi hozzáállásra és a jó munkaszervezésre. Nem lesz ez máskép­pen az aratás folyamán sem. Kötel­ességtel­jes feladat hárul az egységes földműves szövetkezetek és az állami gazdaságok vezető dolgozóira is. Hi­szen ők irányítják a mezőgazdasági munkák lefolyását, kimenetelét. Az aratás folyamán a fő cél a sikeres, veszteségmentes betakarítás Nagy fi­gyelmet kell szentelni nemcsak magának az aratásnak, hanem a szállítás­nak is. Nem engedhető meg, hogy a gabonát szállító tehergépkocsikról széles sávban az útra szóródjon az értékes termés. Ez a jelenség minden évben újra és újra ismétlődik annak ellenére, hogy számtalanszor vita tárgya e probléma kiküszöbölése. Úgy tűnik, ebben az évben a legfőbb gondot a gabonatárolók hiánya okozza majd. Ez a tavalyi gabonatermés magasabbb készleteiből adódik. Az idén mintegy 200—300 ezer tonna gabonát kell majd elhelyezni a táro­lókban. Folynak az intézkedések az ideiglenes gabonatárolók létrehozása érdekében. Ezen a téren is számítunk az illetékes szervek és szervezetek, valamint az üzemek és a vállalatok segítségére. A gabona szárítására az idén mindenekelőtt a hagyományos szellőztetési módszert alkalmazzuk, hiszen az egyes energiaforrások alkalmazása jelentősen korlátozott. Köve­tendő példaként említhetjük meg az egyszerű szellőztetés alapján történő szárítást a vrábbei gabonafelvásárló központban. A múlt évben ezen mód­szerrel mintegy háromezer tonna búza 22 százalékos nedvessé­gtartalom­­-csökkenését biztosították 4 nap leforgása alatt. Ez az adat is jól tükrözi, hogy az említett példa követésre méltó. Hiszen az energiatakarékosság mellett a szárított gabona jó minősége is megmarad. Nagy figyelmet kell fordítani a szalma begyűjtésére is. ,,A kasza után eke" jelszó a mai napig sem veszített érvényességéből. A szalm­abegyűjtési munkálatokat az aratás után egy héttel szintén be kell fejezni. Megfele­lően kell elhelyezni az egyes kazlakat, hogy azok minél kisebb termőterü­letet foglaljanak el. Nem hanyagolható el a szalma minősége sem, hiszen ez jó minőségű takarmányként is szolgál. A szalmabegyűjtés után el kell végezni a szükséges talajjavításokat és előkészíteni a talajt a következő vetemény befogadására. Ezen igényes mezőgazdasági munkálatok sikeres teljesítése érdekében bízunk az alkalmi munkások, valamint a falvak és a városok lakosainak megértésében és segítőkészségében. Jó gabonatermést várunk az idén. Előttünk tehát a lehetőség, hogy sike­resen zárjuk a hetedik ötéves tervidőszakot, így hát van miért igyekez­nünk! Ember és gép rajtra kész 4 Megérdemelt elismerés Tóth Róbert, a garam­kövesdi (Ka­menica nad Hronnni) Virágzás Élsz elnöke abban a megtiszteltetésben részesült, hogy a hazánk felszabadu­lásának 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek egyikén mellé­re tűzték a köztársasági elnökünk által adományozott kiváló munkáért állami kitüntetést. Mint azt beszélgetésünk folyamán elmondotta , gyermekkorában még csak feltételezni sem merte volna, hogy egykor a mezőgazdasági terme­lés fejlesztésében tanúsított helytál­lásáért részesül majd elismerésben. Ugyanis a szülei kisiparosok voltak, s ő is az ipar felé orientálódott. tervezte, hogy egy pa­pírgyári munkás, esetleg technikus lesz a Stúrovói Papírgyárban. E szakma gyakorlá­­­­sához szükséges szakismeretet is megszerezte hazánk egyik jó hírnevű papírgyárában. Ekkor huszonhárom éves volt és a naptár 1962-t mutatott. Szülőfalujában, Helembán (Hraba) ez idő tájt csak tengődött az egységes földműves-szövetkezet. A rendkívül gyenge termelési eredmények, vala­mint a munkaszervezésben és jutas utazásban dívó — főleg a hozzá nem értésből eredő — anarchia a szövet­kezet teljes elszegényedéséhez, fize­tésképtelenségéhez vezetett. Vezetés­re termett fiatal káderekre volt szük­sége a szövetkezetnek. S az illetékes szervek megítélése szerint a papír­gyárba készülő Tóth Róbert ilyennek volt minősíthető. Kezdetben könyvelő­ként dolgozott, majd 1964-től kilenc évig volt üzemgazdásza a helembai szövetkezetnek, az egyesülés után pe­dig négy évig a garamkövesdi Virág­zás Efsz-nek. A fiatal üzemgazdász — azáltal, hogy rövid idő leforgása alatt ren­det teremtett a munkanormákban és igazságosságot a jutalmazásban — nagyban hozzájárult a munkafegyelem megszilárdításához és a kezdeménye­zés széles körű kibontakozásához. Így aztán 1966-ban már olyan szilárd volt a helembai szövetkezeti szervezeti egysége és a közös tagok gaz­daság anyagi bázisa, hogy járási mé­retben elsőként váltották fel a jutal­mazás elavult — a munkaegységekre alapozott — módszerét a pénzbeli jutalmazás szilárd formájával. Azt, hogy valóban érdemleges mun­kát végzett az egykori helembai szö­vetkezetben — a szemtanúk állítása mellett —, az is bizonyítja, hogy 1976 ben a Mezőgazdaság és az élel­mezésügy kiváló dolgozója reszort kitüntetésben részesült. Ekkor már nyilvánvaló volt, hogy örökre elkö­telezte magát a szocialista mezőgaz­daság mellett. Egyebek között persze erre utal az is, hogy első fokú tan­intézetben gyarapította a mezőgazda­sági ökonómiával kapcsolatos isme­reteit, s ilyen jellegű képesítést szer­zett. A termelés- és gazdaságfejlesztés­ben céltudatos és reális álláspontot képviselő és kollektív erőfeszítésekre ösztönző munkamódszerével a tunya­ság és a nemtörődömség elleni kö­vetkezetes harcával, tehát a szövet­kezet gazdagodását és a tagság bol­dogulását szolgáló kezdeményezései­vel kiváltotta a szövetkezeti tagság bizalmát. Ennek a bizalomnak egyik legmarkánsabb megnyilvánulása 1973 januárjában történt. Akkor, amikor Tóth elvtárs javaslata alapján a he­lembai szövetkezeti tagok egy em­berként foglaltak állást a szövetke­zetüknél jóval gyengébb garamköves­di és bajtai (Bajtava) szövetkezettel való egyesülés mellett. Az egyesítést követő években Tóth elvtárs főüzemgazdászként működött. Főleg arra törekedett, hogy a kedve­zőtlen terepviszonyokhoz igazodva a tagokkal közösen­ olyan termelési szerkezetet alakítsanak ki, amely kedvezően hat a termelés jövedelme­zőségének alakulására; s hogy meg­honosodjanak az önálló elszámolás belüzemi rendszerének alapelvei az irányítás ágazati rendszerének stabi­lizálásával párhuzamosan, hogy az anyagi érdekeltség elvének követke­zetes érvényesítésével fokozódjon a dolgozók munkaaktivitása. Az elnöki funkciót 1977-től tölti be. Állítása szerint a termelés- és gazdaságfejlesztésben most sem tölt be komolyabb szerepet, mint üzem­gazdász korában. A tények valóban arra utalnak, hogy azóta, amióta el­kötelezte magát a mezőgazdaság mel­lett, töretlenül szorgalmazza a ter­melés hatékonyságának növelését. A munka- és a technológiai fegye­lem ebben a szövetkezetben szinte példásnak minősíthető. Ez főleg az ellenőrzés szilárdulásának a követ­kezménye. Az elnök rendkívüli jelentőséget tulajdonított a szocialista verseny­nek. A versenyszellem meghonosítá­sában és széles körű kibontakozásá­ban segítőkész támogatásra talált a pártszervezetnél, tehát a párttagok példás kezdeményezésében, valamint a volt csúcsbizottság — személyileg pedig Stágel László egykori párttel­­nök — politikai-felvilágosító és szer­vező munkájában. Már a hetvenes évek második felében elérték azt, hogy a szocialistaverseny-mozgalom a részlegekként­ és munkacsoportok­­kénti elemzések által feltárt fogyaté­kosságok eltávolítására, valamint a termelésfejlesztési lehetőségek ki­használására irányult. Lényegében joggal állítható, hogy ebben a szö­vetkezetben a szocialista verseny a termelés motorjává vált. Mégpedig azért válhatott azzá, mert mentes a formalizmustól és az egész szövet­kezeti közösség példás versenyszel­lemét, hazafias helytállását tükrözi. Tóth Róbert szövetkezeti elnök a kapott állami kitüntetésben nemcsak a személyes érdemei méltányolását és méltó elismerését látja, hanem társadalmi elismerését annak, hogy ez a kedvezőtlen terepviszonyok kö­zött gazdálkodó szövetkezet a nyolc­vanas évek elejétől — vagyis a 7. öt­éves tervidőszak folyamán — az Ér­sekújvári (Nové Zámky) járás egyik legeredményesebben gazdálkodó me­zőgazdasági üzemének bizonyult. Tény, hogy e szövetkezet termelési eredményei meghaladják a kedvezőbb természeti adottságok között gazdál­kodó mezőgazdasági üzemek többsé­gének eredményeit. Persze, a munka- és a termelési folyamatok korszerű­sítésében is jó példát mutat ez a szö­vetkezet. Beruházásai ésszerűek, a termelés hatékonyságának növelését és a nehéz fizikai munka részarányá­­nak következetes csökkenését szolgál­ják. Az utóbbi évek folyamán — gép­sorok vásárlása által — megoldódott a gabonafélék, a szemes és a silóku­korica, a tömegtakarmányok, vala­mint a cukorrépa gépi betakarítása, utókezelése és tárolása, a tömegta­karmányok minőségét pedig a kor­szerű silógödrök és a hatalmas szé­natároló szakszerű kihasználásával védelmezik. A nagyságrendi egyik­­ ka­­tegóriában a Nyugat-szlovákiai kerü­let legjobb sörárpatermesztőinek bi­zonyultak. Az állattenyésztési telepeken ugyan nincsenek új és korszerűséggel hival­kodó épületek, szarvasmarha- és ser­tésistállók. Építésükhöz hiányoztak a szükséges keretek. De a gazdaság­vezetés nemes törekvésére utalnak elsősorban is a saját erőből felújított — a lehetőségekhez viszonyítva kor­szerűnek is minősíthető berendezé­sekkel ellátott —sík szarvasm­arha-istál­­lók. A szövetkezet kitüntetett elnöke tehát nem ok nélkül bizakodó. A helyzetelemzések valóban arra utal­nak, hogy ennek a szövetkezetnek — amennyiben a természeti tényezők nem hatnak zsugorítván a termelési eredmények alakulására — nem okoz különösebb gondot a 7. ötéves terv­időszakra előirányzott termelési, áru­forgalmazási és gazdaságfejlesztési feladatok teljesítése. S nyilván a szövetkezet messzemenő vezetősége — a tagság támogatásával, aktív közreműködésével — sikeresen oldja meg azokat a strukturális változáso­kat is, amelyek a domborzati viszo­nyokhoz igazodva a szőlő és a gyü­mölcsös területének lényeges bővülé­séhez, így a dombokon folytatott nö­vénytermesztéssel járó­ rendkívü­l nagy termelési költségek mérsékléséhez, a termelés jövedelmezőségének további növekedéséhez vezetnek. PATHÓ KÁROLY 1

Next