Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-07-06 / 27. szám
1985. július B. ★ 1 AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI és élelmezésügyi minisztériumának hetilapja i 27. szám * XXXVI. évfolyam ■hiihms пи» mm niriitimiriTnuwriminitm Ага 1,— KCs A hetedik ötéves tervidőszak utolsó aratása Írta: JOZEF MUDROCH AGRÁRMÉRNÖK, AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK FŐAGRONÓMUSA A gabonatáblák aranysárgává változó színe jelzi, hogy közeledik az aratási időszak kezdete. A növénytermesztés szempontjából ebben az évben kedvezően alakulnak az időjárási viszonyok, mintegy kárpótlásként a 7. ötéves tervidőszak első három évének mostoha körülményeiért. Reményteljesen tekintünk a gabonatáblák felé, de a bizalom mögött némi félelemérzet is rejlik. Féltjük a szép termést. Hiszen a viharok következtében kissé megdőlt a gabona — főleg az árpa —, ezért az aratás mind az emberek felkészültsége, mind pedig a gépek előkészítése és a munkaszervezés szempontjából egyaránt igényes lesz. res A növénytermelésben szintén a 7. ötéves tervidőszak feladatainak siketeljesítésén fáradozunk. Ezen igyekezetünk kétszeresen érvényes a gabonatermesztés területén. A múlt évben e téri tartozékaink felét sikerült törleszteni. A további tartozékot a minimálisra csökkenthetjük, ha az idén a tavalyihoz hasonló eredményeket érünk el. Jobb termést várunk szemes kukoricából is. A gabonatermesztés feladatainak sikeres teljesítése a hetedik ötéves tervidőszak elsőrendű feladata, amely a CSKP XVI. kongresszusa határozataiban is egyértelműen megfogalmazódott. Abban az esetben, ha a kedvezőtlen időjárási viszontagságok miatt ezt a feladatot nem sikerülne teljesíteni, az ország déli járásainak mindegyikében a silókukoricát szemes kukoricára kell hagyni érni. A kedvező időjárási viszonyok ebben az évben is lehetővé teszik a tömegtakarmány termelés fokozását. Ezt a lehetőséget a legnagyobb mértékben kell kihasználni. Fokozott figyelmet kell szentelni az élelmiszeripari búza és a sörárpa betakarításának. Az elmúlt években ezen a szakaszon számos hiányosság mutatkozott az egyes mezőgazdasági üzemekben, illetve a felvásárlás szervezésében. A mezőgazdasági üzemek szinte az aratógépektől szállítják gabonát a felvásárlás helyszínére, s ennek következtében rosszabbodik a a gabona minősége. Több esetben a felvásárló üzemek felkészültsége is hiányosnak bizonyult a sörárpa esetében. Nem volt megfelelő az osztályozás minősége sem. Ennek következtében gyakran előfordult, hogy a különböző minőségi osztályba besorolt termékek összekeveredtek. Ezt az idén ki kell küszöbölni. A hibák elkerülése érdekében 4—5 nappal az aratás kezdete előtt az illetékes szervek mintát vesznek az egyes fajtákból, megállapítják ezek minőségét és alkalmazási módját. A vizsgálatok eredményeit még az aratás kezdete előtt közlik a mezőgazdasági üzemekkel, hogy ez efsz-ek és az állami gazdaságok főagronómusai biztosítani tudják az árpa minőségi osztályok szerinti raktározását. Ezáltal magasabb szintű lesz a termelés minősége, a mezőgazdasági üzem számára jövedelmezőbb lesz a termelés, s természetesen a népgazdaság számára is növekszik a devizaérték. A gabonabetakarítás sikeres és gyors lefolyására biztosítottak a megfelelő anyagi-műszaki feltételek. Több mint 6 ezer 100 kombájn áll rendelkezésre, ami a tavalyihoz képest 346 betakarító eszközzel jelent többet. A mennyiségi változások mellett minőségi átalakulásokról is beszélhetünk. Ugyanis jelentősen javult az egyes aratógépek szerkezeti felépítése. Az aratási időszak folyamán ebben az évben is előtérbe kerül az egyes járások és kerületek közötti kölcsönös segítségnyújtás. Több mint 4 ezer aratógép lesz beavatva a kooperációba. A Cseh Szocialista Köztársaságból mintegy 600 kombájn érkezik majd a Nyugat-szlovákiai kerületbe, a Középszlovákiai kerület és a Kelet-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeit a Magyar Népköztársaságból érkező 270 kombájn segíti ki. Mindezek mellett a Kelet szlovákiai kerületbe az Ukrán SZSZK-ból is érkezik 50 kombájn. Egy aratógépre (a kooperációt nem számítva) mintegy 115 hektár gabona learatása vár. A segítségnyújtás igénybevételével ez a terület 30 hektárra csökken. Ez a tény jó előfeltétele ez aratás optimális időben történő befejezésének. A munkálatok minőségét és a technika alkalmazását nagymértékben az emberi tényező befolyásolja. Mindig szükség van az öntudatos emberi hozzáállásra és a jó munkaszervezésre. Nem lesz ez másképpen az aratás folyamán sem. Kötelességteljes feladat hárul az egységes földműves szövetkezetek és az állami gazdaságok vezető dolgozóira is. Hiszen ők irányítják a mezőgazdasági munkák lefolyását, kimenetelét. Az aratás folyamán a fő cél a sikeres, veszteségmentes betakarítás Nagy figyelmet kell szentelni nemcsak magának az aratásnak, hanem a szállításnak is. Nem engedhető meg, hogy a gabonát szállító tehergépkocsikról széles sávban az útra szóródjon az értékes termés. Ez a jelenség minden évben újra és újra ismétlődik annak ellenére, hogy számtalanszor vita tárgya e probléma kiküszöbölése. Úgy tűnik, ebben az évben a legfőbb gondot a gabonatárolók hiánya okozza majd. Ez a tavalyi gabonatermés magasabbb készleteiből adódik. Az idén mintegy 200—300 ezer tonna gabonát kell majd elhelyezni a tárolókban. Folynak az intézkedések az ideiglenes gabonatárolók létrehozása érdekében. Ezen a téren is számítunk az illetékes szervek és szervezetek, valamint az üzemek és a vállalatok segítségére. A gabona szárítására az idén mindenekelőtt a hagyományos szellőztetési módszert alkalmazzuk, hiszen az egyes energiaforrások alkalmazása jelentősen korlátozott. Követendő példaként említhetjük meg az egyszerű szellőztetés alapján történő szárítást a vrábbei gabonafelvásárló központban. A múlt évben ezen módszerrel mintegy háromezer tonna búza 22 százalékos nedvességtartalom-csökkenését biztosították 4 nap leforgása alatt. Ez az adat is jól tükrözi, hogy az említett példa követésre méltó. Hiszen az energiatakarékosság mellett a szárított gabona jó minősége is megmarad. Nagy figyelmet kell fordítani a szalma begyűjtésére is. ,,A kasza után eke" jelszó a mai napig sem veszített érvényességéből. A szalmabegyűjtési munkálatokat az aratás után egy héttel szintén be kell fejezni. Megfelelően kell elhelyezni az egyes kazlakat, hogy azok minél kisebb termőterületet foglaljanak el. Nem hanyagolható el a szalma minősége sem, hiszen ez jó minőségű takarmányként is szolgál. A szalmabegyűjtés után el kell végezni a szükséges talajjavításokat és előkészíteni a talajt a következő vetemény befogadására. Ezen igényes mezőgazdasági munkálatok sikeres teljesítése érdekében bízunk az alkalmi munkások, valamint a falvak és a városok lakosainak megértésében és segítőkészségében. Jó gabonatermést várunk az idén. Előttünk tehát a lehetőség, hogy sikeresen zárjuk a hetedik ötéves tervidőszakot, így hát van miért igyekeznünk! Ember és gép rajtra kész 4 Megérdemelt elismerés Tóth Róbert, a garamkövesdi (Kamenica nad Hronnni) Virágzás Élsz elnöke abban a megtiszteltetésben részesült, hogy a hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek egyikén mellére tűzték a köztársasági elnökünk által adományozott kiváló munkáért állami kitüntetést. Mint azt beszélgetésünk folyamán elmondotta , gyermekkorában még csak feltételezni sem merte volna, hogy egykor a mezőgazdasági termelés fejlesztésében tanúsított helytállásáért részesül majd elismerésben. Ugyanis a szülei kisiparosok voltak, s ő is az ipar felé orientálódott. tervezte, hogy egy papírgyári munkás, esetleg technikus lesz a Stúrovói Papírgyárban. E szakma gyakorlásához szükséges szakismeretet is megszerezte hazánk egyik jó hírnevű papírgyárában. Ekkor huszonhárom éves volt és a naptár 1962-t mutatott. Szülőfalujában, Helembán (Hraba) ez idő tájt csak tengődött az egységes földműves-szövetkezet. A rendkívül gyenge termelési eredmények, valamint a munkaszervezésben és jutas utazásban dívó — főleg a hozzá nem értésből eredő — anarchia a szövetkezet teljes elszegényedéséhez, fizetésképtelenségéhez vezetett. Vezetésre termett fiatal káderekre volt szüksége a szövetkezetnek. S az illetékes szervek megítélése szerint a papírgyárba készülő Tóth Róbert ilyennek volt minősíthető. Kezdetben könyvelőként dolgozott, majd 1964-től kilenc évig volt üzemgazdásza a helembai szövetkezetnek, az egyesülés után pedig négy évig a garamkövesdi Virágzás Efsz-nek. A fiatal üzemgazdász — azáltal, hogy rövid idő leforgása alatt rendet teremtett a munkanormákban és igazságosságot a jutalmazásban — nagyban hozzájárult a munkafegyelem megszilárdításához és a kezdeményezés széles körű kibontakozásához. Így aztán 1966-ban már olyan szilárd volt a helembai szövetkezeti szervezeti egysége és a közös tagok gazdaság anyagi bázisa, hogy járási méretben elsőként váltották fel a jutalmazás elavult — a munkaegységekre alapozott — módszerét a pénzbeli jutalmazás szilárd formájával. Azt, hogy valóban érdemleges munkát végzett az egykori helembai szövetkezetben — a szemtanúk állítása mellett —, az is bizonyítja, hogy 1976 ben a Mezőgazdaság és az élelmezésügy kiváló dolgozója reszort kitüntetésben részesült. Ekkor már nyilvánvaló volt, hogy örökre elkötelezte magát a szocialista mezőgazdaság mellett. Egyebek között persze erre utal az is, hogy első fokú tanintézetben gyarapította a mezőgazdasági ökonómiával kapcsolatos ismereteit, s ilyen jellegű képesítést szerzett. A termelés- és gazdaságfejlesztésben céltudatos és reális álláspontot képviselő és kollektív erőfeszítésekre ösztönző munkamódszerével a tunyaság és a nemtörődömség elleni következetes harcával, tehát a szövetkezet gazdagodását és a tagság boldogulását szolgáló kezdeményezéseivel kiváltotta a szövetkezeti tagság bizalmát. Ennek a bizalomnak egyik legmarkánsabb megnyilvánulása 1973 januárjában történt. Akkor, amikor Tóth elvtárs javaslata alapján a helembai szövetkezeti tagok egy emberként foglaltak állást a szövetkezetüknél jóval gyengébb garamkövesdi és bajtai (Bajtava) szövetkezettel való egyesülés mellett. Az egyesítést követő években Tóth elvtárs főüzemgazdászként működött. Főleg arra törekedett, hogy a kedvezőtlen terepviszonyokhoz igazodva a tagokkal közösen olyan termelési szerkezetet alakítsanak ki, amely kedvezően hat a termelés jövedelmezőségének alakulására; s hogy meghonosodjanak az önálló elszámolás belüzemi rendszerének alapelvei az irányítás ágazati rendszerének stabilizálásával párhuzamosan, hogy az anyagi érdekeltség elvének következetes érvényesítésével fokozódjon a dolgozók munkaaktivitása. Az elnöki funkciót 1977-től tölti be. Állítása szerint a termelés- és gazdaságfejlesztésben most sem tölt be komolyabb szerepet, mint üzemgazdász korában. A tények valóban arra utalnak, hogy azóta, amióta elkötelezte magát a mezőgazdaság mellett, töretlenül szorgalmazza a termelés hatékonyságának növelését. A munka- és a technológiai fegyelem ebben a szövetkezetben szinte példásnak minősíthető. Ez főleg az ellenőrzés szilárdulásának a következménye. Az elnök rendkívüli jelentőséget tulajdonított a szocialista versenynek. A versenyszellem meghonosításában és széles körű kibontakozásában segítőkész támogatásra talált a pártszervezetnél, tehát a párttagok példás kezdeményezésében, valamint a volt csúcsbizottság — személyileg pedig Stágel László egykori párttelnök — politikai-felvilágosító és szervező munkájában. Már a hetvenes évek második felében elérték azt, hogy a szocialistaverseny-mozgalom a részlegekként és munkacsoportokkénti elemzések által feltárt fogyatékosságok eltávolítására, valamint a termelésfejlesztési lehetőségek kihasználására irányult. Lényegében joggal állítható, hogy ebben a szövetkezetben a szocialista verseny a termelés motorjává vált. Mégpedig azért válhatott azzá, mert mentes a formalizmustól és az egész szövetkezeti közösség példás versenyszellemét, hazafias helytállását tükrözi. Tóth Róbert szövetkezeti elnök a kapott állami kitüntetésben nemcsak a személyes érdemei méltányolását és méltó elismerését látja, hanem társadalmi elismerését annak, hogy ez a kedvezőtlen terepviszonyok között gazdálkodó szövetkezet a nyolcvanas évek elejétől — vagyis a 7. ötéves tervidőszak folyamán — az Érsekújvári (Nové Zámky) járás egyik legeredményesebben gazdálkodó mezőgazdasági üzemének bizonyult. Tény, hogy e szövetkezet termelési eredményei meghaladják a kedvezőbb természeti adottságok között gazdálkodó mezőgazdasági üzemek többségének eredményeit. Persze, a munka- és a termelési folyamatok korszerűsítésében is jó példát mutat ez a szövetkezet. Beruházásai ésszerűek, a termelés hatékonyságának növelését és a nehéz fizikai munka részarányának következetes csökkenését szolgálják. Az utóbbi évek folyamán — gépsorok vásárlása által — megoldódott a gabonafélék, a szemes és a silókukorica, a tömegtakarmányok, valamint a cukorrépa gépi betakarítása, utókezelése és tárolása, a tömegtakarmányok minőségét pedig a korszerű silógödrök és a hatalmas szénatároló szakszerű kihasználásával védelmezik. A nagyságrendi egyik kategóriában a Nyugat-szlovákiai kerület legjobb sörárpatermesztőinek bizonyultak. Az állattenyésztési telepeken ugyan nincsenek új és korszerűséggel hivalkodó épületek, szarvasmarha- és sertésistállók. Építésükhöz hiányoztak a szükséges keretek. De a gazdaságvezetés nemes törekvésére utalnak elsősorban is a saját erőből felújított — a lehetőségekhez viszonyítva korszerűnek is minősíthető berendezésekkel ellátott —sík szarvasmarha-istállók. A szövetkezet kitüntetett elnöke tehát nem ok nélkül bizakodó. A helyzetelemzések valóban arra utalnak, hogy ennek a szövetkezetnek — amennyiben a természeti tényezők nem hatnak zsugorítván a termelési eredmények alakulására — nem okoz különösebb gondot a 7. ötéves tervidőszakra előirányzott termelési, áruforgalmazási és gazdaságfejlesztési feladatok teljesítése. S nyilván a szövetkezet messzemenő vezetősége — a tagság támogatásával, aktív közreműködésével — sikeresen oldja meg azokat a strukturális változásokat is, amelyek a domborzati viszonyokhoz igazodva a szőlő és a gyümölcsös területének lényeges bővüléséhez, így a dombokon folytatott növénytermesztéssel járó rendkívül nagy termelési költségek mérsékléséhez, a termelés jövedelmezőségének további növekedéséhez vezetnek. PATHÓ KÁROLY 1