Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-07-01 / 26. szám
штат [UNK] szövetkezeti törvény A mezőgazdasági szövetkezetek a Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdasági rendszerének elválaszthatatlan részét képezik Alapvető feladatuk a társadalmi szükségletek kielégítése a nép élelmezésében. A gazdasági és szociális fejlődés gyorsításának stratégiája a mezőgazdasági szövetkezeteknél is megköveteli a munkatermelékenység növekedési dinamikájának, az egész újratermelési folyamat hatékonyságának alapvető növelését a tudományos műszaki haladás eredményeinek intenzívebb kihasználásával, a nemzetközi szocialista munkamegosztásban való részvétel elmélyítésével, valamint a szövetkezeti földművesek tapasztalatainak és alkotó erőinek cselekvő érvényesítésével. Az egységes földműves-szövetkezetek Csehszlovákia Kommunista Pártjának, a szocialista társadalom és az állam vezető erejének politikájával összhangban valósítják meg gazdasági és társadalmi feladataikat. A CSKP- nak az egységes földműves-szövetkezetekben és közös vállalatokban működő alapszervezetei a dolgozó kollektívák politikai magvát alkotják, egységesítik a szövetkezeti szervek és e kollektívák, valamint a Nemzeti Front társadalmi szervezeteinek törekvéseit az össztársadalmi szükségletek kielégítésére. Érvényesítik a pártellenőrzés jogát a szövetkezeti szervek vonatkozásában és gondoskodnak Csehszlovákia Kommunista Pártja káderpolitikájának megvalósításáról. A Nemzeti Frontban tömörült társadalmi szervezetek, mindenekelőtt az egységes földműves-szövetkezetekben a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége, a közös vállalatokban a Forradalmi Szakszervezet Mozgalom, továbbá a Szocialista Ifjúsági Szövetség saját szabályzataikkal összhangban részt vesznek a szövetkezeti kollektívák és a dolgozók alkotó kezdeményezésének fejlesztésében, a gazdasági és szociális tevékenység eredményeiért való felelősségük növelésében, valamint a fiatal generáció érdekeinek és a fiatalok nevelésének biztosításában. A mezőgazdasági szövetkezeti tevékenység elsősorban az önkéntesség, az egyenlőség és a szövetkezeti demokrácia alapelveire, beleértve a szocialista önigazgatást is, továbbá a tagok, az egységes földműves-szövetkezetek és az egész társadalom érdekeinek egységes érvényesítésére, a tervszerűségre s a szocialista társadalmi tulajdon védelmére épül. Annak érdekében, hogy kedvező feltételeket teremtsünk az említett feladatok teljesítéséhez és célok eléréséhez, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyűlése a következő törvényt fogadta el: ELSŐ RÍSZ ' Általános rendelkezések 1. cikkely As egységes földműves-szövekezet (1) Az egységes földműves-szövetkezet (a továbbiakban csak „szövetkezet") szocialista szervezet. A szövetkezet a tagok önkéntes egyesülése a mezőgazdasági, élelmiszer-ipari, valamint egyéb tevékenység végzésére; vállalkozói tevékenységét a gazdasági és szociális fejlesztés állami tervével összhangban valósítja meg (a továbbiakban csak „állami terv"), a teljes önelszámolás és a szövetkezeti demokrácia alapelveihez igazodva. (2) A szövetkezet egyúttal társadalmi szervezet, amely hozzájárul a szocialista társadalmi kapcsolatok fejlesztéséhez és tevékenységével elősegíti tagjai szociális és kulturális igényeinek kielégítését. (3) A szövetkezet a tulajdonában lévő vagyonnal gazdálkodik (a szövetkezeti kollektíva tulajdona) vagy olyan vagyontárgyakkal, amelyek szövetkezeti vagy egyéb társadalmi használatban vannak. A szövetkezet jogosult és köteles ezt a vagyont gyarapítani, minőségileg fejleszteni, teljes mértékben, célszerűen és gazdaságosan kihasználni, felhasználni és védelmezni a lehető legjobb gazdasági eredmények elérése, a szocialista társadalom igényeinek maradéktalan kielégítése érdekében. Azok a vagyonjogok, melyekre a szövetkezet szert tesz, szintén a szövetkezet vagyonát képezik. (4) A szövetkezeti kollektíva saját ügyeit a közgyűlés és a választott szervek által intézi, az általános érvényű jogi előírásokkal és a szövetkezet alapszabályzatéval összhangban. (5) A szövetkezet felelős gazdálkodásának eredményeiért, amelyektől közvetlenül függnek a szövetkezeti kollektíva és az egyes tagok bevételei. (6) A szövetkezet jogi személy, a jogi kapcsolatokban önállóan jár el és teljes egészében felelős ezekért a kapcsolatokért. 2. cikkely A szövetkezet feladatai A szövetkezet mindenekelőtt: a) az állami terv céljaival és feladataival összhangban elsősorban a szocialista mezőgazdasági termelés fejlesztéséről gondoskodik, b) védi és teljes mértékben kihasználja a földalapot, valamint a további termelőeszközöket és forrásokat a szocialista társadalom növekvő szükségleteinek és követelményeinek kielégítésére, e) a tudományos-műszaki haladás eredményeinek, valamint a haladó munkaszervezési és irányítási módszerek és formák érvényesítésével növeli a termelés intenzitását és hatékonyságát, d) támogatja a tagok munkakezdeményezését a szövetkezet feladatainak teljesítésében, és a szövetkezeti demokrácia alapelveinek megfelelően megteremti a tagoknak az irányításban való részvételének feltételeit, e) elősegíti a tagok politikai és szakmai fejlődését, f) a társadalom érdekeivel és szükségleteivel összhangban a tagok — beleértve a nyugdíjasokat és a csökkent munkaképességű szövetkezeti tagokat is — gazdasági, szociális és társadalmi szükségleteinek kielégítésére, aktív tevékenységük és érdeklődésük fejlesztésére törekszik, lehetőségeinek megfelelően. 3. cikkely A szövetkezetek együttműködése Az egyenlőség és a gazdasági előnyösség alapelveiből, valamint a mezőgazdasági szövetkezeti tevékenység egyéb alapelveiből kiindulva 166—77- es cikkely), a szövetkezetek egymás között és más szocialista szervezetekkel célszerű együttműködésre léphetnek annak érdekében, hogy jobb feltételeket alakítsanak ki feladataik teljesítéséhez. Az együttműködés keretében közös vállalatokat és kooperációs társulásokat hozhatnak létre. 4. cikkely A szövetkezet és a közös vállalat viszonya az államhoz (1) Az állam a gazdasági-szervezési funkcióiéval összhangban, mindenekelőtt az általánosan kötelező jogi előírásokkal teremti meg a feltételeket a szövetkezet és a közös vállalat gazdasági, szociális és társadalmi fejlődéséhez. (2) A szövetkezet és a közös vállalat közvetlenül veszi át az állami tervből eredő feladatokat, főleg gazdasági normatívumok, névre szóló feladatok, keretek és hozzájárulások formájában: az állami terv azt is meghatározza, hogy ezek közül melyek kötelezőek. * (3) A szövetkezet és a közös vállalat tevékenységét és területi hatáskörét csak a törvény által meghatározott feltételek mellett és meghatározott módon lehet korlátozni vagy abba beavatkozni. (4) A gazdasági irányító szerveknek ez általános érvényű jogi előírásokkal ellentétben álló beavatkozásaival szemben a szövetkezet és a közös vállalat a gazdasági döntőbíróságtól kérhet védelmet a törvény által előírt feltételek mellett (Gazdasági Törvénykönyv, 121/1962 Tt. számú törvény a gazdasági döntőbíróságtól a későbbi előírások értelmében, 2. a cikkely). (5) Az a gazdasági irányító szerv, amely a szövetkezet vagy a közös vállalat tevékenységébe való beavatkozással anyagi kárt okozott, köteles azt megtéríteni. Az anyagi kár megtérítésének feltételeit és terjedelmét, valamint azokat az eseteket, amikor kártérítésre nem kerül sor, a Gazdasági Törvénykönyv fentebb említett törvénye szabályozza. (6) Ha a szövetkezet vagy a közös vállalat okoz kárt tevékenységével az államnak vagy más jogi személynek, szintén a törvény által megszabott feltételek mellett és terjedelemben köteles azt megtéríteni. (7) A szövetkezet és a közös vállalat a szocialista tervszerűség és gazdasági versengés alapelvei szerint úgy fejleszti tevékenységét, hogy a szocialista jogrend által nyújtott valamennyi lehetőség kihasználásával sikeresen teljesíthesse feladatát. Ezzel összefüggésben arányos gazdasági kockázatot vállalnak. (8) A szövetkezet és a közös vállalat a társadalmi érdekekkel szemben nem helyezheti előtérbe a saját érdekeit, főleg nem használhatja ki gazdasági helyzetét mások rovására, illetve egyébként sem cselekedhet a társadalmi érdekekkel ellentétben. 5. cikkely * Az állam ellenőrző tevékenysége A szövetkezetben és a közös vállalatban csak azok a szervek folytathatnak ellenőrző tevékenységet, amelyek ellenőrzési funkcióját törvény szabályozza. Az ellenőrzéseknek hozzá kell járulniuk a szövetkezet és a közös vállalat gazdasági, szociális és társadalmi tevékenysége effektivitásának növekedéséhez. Az állami szervek ezt a tevékenységet szükség szerint a szövetkezet és a közös vállalat ellenőrző és revíziós bizottságainak bevonásával végzik. Il. cikkely Az információk rendszere és ez évi mérleg (1) A szövetkezet és a közös vállalat az általános érvényű jogi előírások értelmében köteles szociális és gazdasági információkat, valamint a tervezéshez és az állami költségvetés kidolgozásához szükséges Információkat feldolgozni,, nyilvántartani és továbbítani (a továbbiakban csak ,,információk"). (2) A szövetkezettől és a közös vállalattól csak az általánosan kötelező jogi előírások által meghatározott terjedelemben és formában lehet megkövetelni az Információk előterjesztését. (3) A szövetkezet és a közös vállalat köteles az előírásoknak megfelelő könyvelési nyilvántartást vezetni, évi könyvelési mérleget készíteni és azt bemutatni az illetékes állami szerveknek. 7. cikkely Árak (X) A szövetkezet és a közös vállalat az árakra vonatkozó előírásokkal összhangban megállapított, vagy megegyezéssel meghatározott áron, esetleg megfelelő térítés ellenében értékesíti termékeit, végez bizonyos munkákat, vagy nyújt szolgáltatást. (2) A szövetkezet és a közös vállalat köteles megtartani az állami árképzés szabályait Ha a szövetkezet és a közös vállalat az árakra vonatkozó előírások megszegésével jogtalanul szerzett összeget nem téríti vissza haladéktalanul a megkárosított átvevőnek, az összeget átutalják az állami költségvetésbe. Az árfegyelem megsértéséért a szövetkezetet és a közös vállalatot az általános érvényű jogi előírások szerint büntetik. 8. cikkely Együttműködés a nemzeti bizottságokkal, és a Nemzeti Front választási programjai is) A szövetkezet és a közös vállalat a gazdasági, szociális és társadalmi tevékenység keretében együttműködik az illetékes nemzeti bizottsággal, és a törvény által meghaározott módon és feltételek között hozzájárul az adott nemzeti bizottság területi körzetének komplex gazdasági és szociális fejlődéséhez. Tevékenységében a szövetkezet és a közös vállalat köteles megtartani a nemzeti bizottságoknak a saját hatáskörében hozott határozatait. Az illetékes nemzeti bizottságok úgyszintén véleményt mondanak a szövetkezet és a közös vállalat fejlődéséről, valamint azok gazdasági és szociális tevékenysége tárgyának alapvető változásairól. (?) A szövetkezet és a közös vállalat részt vállal a Nemzeti Front választási programjának kidolgozásából és végrehajtásából. 9. cikkely A környezet alakítása és védelme, és a természeti források ésszerű kihasználása (1) A szövetkezet és a közös vállalat köteles úgy szervezni a gazdasági és szociális tevékenységét, hogy a lehető leghatékonyabban óvja a környezetet a káros hatásoktól, amelyek a tevékenységét kísérik, főleg ne veszélyeztesse a lakosok egészségét. A környezet védelmét szolgáló intézkedéseket tesznek, s megvalósításukat maguk is finanszíroznák. (2) A szövetkezet és a közös vállalat felelős a természeti források ésszerű kihasználásáért és védelméért. (3) A szövetkezet és a közös vállalat köteles gazdaságosan és célszerűen kihasználni gazdasági tevékenységének melléktermékeit, vagy kedvező feltételeket teremteni ahhoz, hogy mások gazdaságosan hasznosíthassák ezeket a melléktermékeket. Ennek érdekében kötelesek ezeket a termékeket nyilvántartani, védeni és a környezetet nem veszélyeztető módon kihasználni. (4) A környezet védelmére és alakítására vonatkozó intézkedések megvalósításában és a természetes források racionális kihasználásában a szövetkezet és a közös vállalat együttműködik az illetékes nemzeti bizottsággal. (Folytatás a 2. oldalon) /• Az öntözéses gazdálkodással a 12—13. oldalon kerekasztal-beszélgetés formájában foglalkozunk (Kontár Gyula felvétele) i 4