Szabad Ifjuság, 1953. április-június (4. évfolyam, 77-151. szám)
1953-05-17 / 114. szám
II A békeharc időszerű kérdései Panmindzsoni tárgyalások A koreai háború, gyors befejezése a világ békeszerető népeinek szent követelése. A népeknek az a meggyőződése, hogy a koreai háborút tárgyalások útján, a harcoló felek részéről felmerülő kérdések kölcsönös megvitatása útján, fegyverszüneti egyezménnyel be kell fejezni. A fegyverszüneti küldöttségek egyetlen kérdés — a hadifogolykérdés — kivételével megegyezésrejutottak a fegyverszüneti egyezményben. A fegyverszüneti küldöttségek most, többhónapi kényszerszünet után, kínai és koreai kezdeményezésre a hadifogolykérdés rendezéséről tárgyalnak. A koreai-kínai küldöttséga tárgyalások újrafelvétele után is többízben bebizonyította, hogy következetesen vallja: kölcsönös megegyezés alapján megoldható a hadifogolykérdés. A tárgyalások eddigi menete azonban azt mutatja, hogy az amerikaiak nem ezen az állásponton vannak. A tárgyalások újrafelvételekor — a koreaikínai küldöttség javaslata alapján — a két fél megállapodott abban, hogy a hadifoglyok hazaszállítását két részben hajtják végre. Eszerint a fegyverszüneti egyezmény aláírása után a nem közvetlenül, hazatelepített hadifoglyokat Koreán kívül,átadják egy semleges államnak, hogy az érdekelt felek felvilágosíthassák hadifoglyaikat és eloszlassák kételyeiket. Az amerikaiak azonban ragaszkodtak ahhoz, hogy tartsák a hadifoglyokat Koreában, s ott adják át a semleges államnak. A koreai-kínai küldöttség figyelembe véve ezt, május 7-én új javaslatot tett, amely szerint a hadifoglyokat Koreában, semleges államok képviselőiből álló, öttagú bizottságnak adják át. Az amerikai küldöttség azonban, kormánya utasítására, május 13-án mégis azzal állt elő, hogy a helyszínen ,bocsássák szabadon" a fegyverszüneti egyezmény hatálybalépése után a nem közvetlenül hazatelepített hadifoglyokat. (A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a koreai-kínai hadifoglyok továbbra is a Kocsedó-szigeti s a többi hadifogolytábor vérengző gyilkosainak kezében maradnak.) Az amerikai küldöttségnek ez a javaslata tehát lépés visszafelé. Találóan jegyezte meg Wilfred Buroket, a THurnánké tudósítója erről a javaslatról: „Ha az amerikai küldöttség vezetője a javaslat előterjesztése előtt ezeket mondta volna: kormányom utasított,, közöljem önökkel, hogy nincs szándékában a koreai fegyverszünet mielőbbi megkötése — akkor sem lehetne világosabb az amerikai javaslat igazi értelme.” Az amerikai küldöttség — a népek határozott követelése miatt — nem meri abbahagyni a tárgyalásokat, de halogató sakkhúzáshoz folyamodik, hogy elkerülje a fegyverszünet létrejöttét és folytathassa a háborút. Ezt a be nem vallott szándékot bizonyítja az is, hogy az amerikai légierő május 10-én és 11-én bombatámadásokat intézett északkeletkínai városok ellen. Az amerikaiak bűnös halogató magatartása nyugtalanítja még a nyugati burzsoázia egyes köreit is. Az amerikaiak magatartásának bírálatát jelenti Churchillnek az a megállapítása is, hogy a koreai-kínai javaslatokat el lehet fogadni tárgyalási alapul. A népek szent kötelessége, hogy az amerikai halogatókat a fegyverszüneti egyezmény megkötésére kényszerítsék. Várható időjárás Délutáni felhőképződés, egy két helyen záporeső, esetleg zivatar. Mérsékelt déli, délnyugati szél. A hőmérséklet fokozatosan tovább emelkedik. Várható hőmérsékleti értékek az ország területére: vasárnap reggel 6—9, délben 23—26 fok között. Színházak műsorából Máájus 17. vasárnap. Operaházi Diótörő (11), Cosi fan tutte (F. 9., 7). — Városi Színház: Aida (7). — Nemzeti Színház: Csongor és Tünde (7). — Katona József Színház: Pygmalion (7). — Madách Színház: A körtvélyesi csíny (7). — A Magyar Néphadsereg Színháza: Leszámolás (7). — Ifjúsági Színház: , Mindenkivel megtörténik (7). — Ifjúsági Színház Kamaraszínháza: Az eltüsszentett birodalom (3). Vidám Színpad: Pesti tüskék (f. 4, 7). — Fővárosi Vígszínház: Egy marék boldogság (3, 7). — Fővárosi Operettszínház: Luxemburg grófja (n. 3, 7). — Állami Bábszínház: Hófehérke (3. 5), New York 42. utca (f. 8). — Artista Varieté: Víg majális (f. 7, f. 9). — Fővárosi Nagycirkusz: Köszönt a cirkusz (4. 8). — Rádió: Erdei történet. Rádiójáték. (Petőfi, 16.00.) 20.00: Helyszíni közvetítés a magyar-olasz labdarúgómérkőzésről Rómából. — 20.40: Magyar művészek ünnepi hangversenye. — 22.40: Hírek. — 23.00: A rádió tánc- és népi zenekara játszik. — 24.00: Hírek. Petőfi-rádió. 8.00—14.00: Azonos a Kossuth - rádió műsorával. — 14.00: Békét akarunk. Hgl. — 15.00: Tudományos fejtörő. —• 15.20: Szív küldi ... 15.45: A Tartós békéért, népi demokráciáért című lap ismertetése. — 16.00: Erdei történet. Rádiójáték. — 16.40: Légy áldott szép hazánk. Verses, zenés műsor. — 17.00: Kókai: Négy magyar tánc klarinétra és zongorára. — 17.15: Épül a kommunizmus — épül a szocializmus. Irodalmi riport. — 17.30: Népszerű zenekari muzsika. — 18.00: Új magyar filmek zenéjéből. — 18.10: Egy hét a külpolitikában. — 18 40: Az Alexandrovegyüttes műsorából. Hgl. —19.00: Magyar művészek hangversenye. Hgl. — 19.45: Glazunov: Andantino. Patet-Lao szabadságharca A nyugati burzsoá sajtó nemrégen hangos kiáltásokban tört ki: „Agresszió!” „Lázadók hatoltak be Láoszba!” — s azóta sem szűnt meg cikkezni erről. Nézzük, mi rejlik a hangos kiáltozás mögött. Patet-Lao — amelyet a francia gyarmatosítók Laosznak neveztek — az indokínai félsziget közepén elterülő ország. Északon a Kínai Népköztársasággal, délen Khmerrel (a francia gyarmatosítók Kambodzsának nevezik), nyugaton Thaifölddel és Burmával, keleten Vietnammal határos. A francia gyarmatosítók, amikor egyidejűleg is megszállták .Vietnamot, Pattet-Laotés Khmert, egy főkormányzó fennhatósága alatt, Indokína néven , vonták össze. Patet-Lao területe 220.000 négyzetkilométer, s nagyrészt hegyes, járhatatlan, sűrű erdőkkel borított terület.. Az ország értékes ásványkincsekkel rendelkezik. Patet-Lao lakossága nem sok — mintegy hárommillió lélek. A francia gyarmatosítók 60 éve, 1893-ban halódították meg Patet-Laot s megteremtették a gyarmati elnyomás és kizsákmányolás kegyetlen rendszerét. Patet-Lao népe azonban nem egyszer harcra kelt a francia gyarmatosítók ellen. A második világháború idején, amikor a japán militaristák Indokínára támadtak, s a francia gyarmatosítók magukra hagyták Indokína népeit, Patet-Lao népe hősies harcot vívott , a japánok ellen és 1945 október 12-én megalakult a népi ellenállás ideiglenes kormánya. A francia megszállók azonban ismét megjelentek és a patetlaoi nép nyakára egy bábkormányt ültettek. Patet Lao népe nem tört meg, széleskörű nemzeti felszabadító mozgalom bontakozott ki, megalakultak a felszabadító hadsereg reguláris csapatai. 1952 augusztusában Patet-Laoban összeült a nemzetgyűlés, amely felhívta az ország népét, hogy vállvetve Vietnam és Khmer népével küzdjön a francia gyarmatosítók ellen. (E felhívást megelőzően 1951 március 1-én már megalakult Vietnam, Patet- Lao és Khmer egységes nemzeti arcvonala a francia megszállók elleni küzdelemre.) Patet-Lao felszabadító népi hadseregének harca az elmúlt hónap végén új lendületet vett és május elején gyors előrenyomulással közeledett az ország fővárosa, Luang Prabang felé. Ekkor kezdett a nyugati burzsoá sajtó „agresszióról” beszélni. Igen a hazája szabadságáért küzdő patetlaoi felszabadító hadsereg csapásai alatt Visszavonuló francia gyarmatosítók most tolvaj módjára fogdmeget kiáltanak. A patetlaoi bábkormány is gyorsan , segélykiáltást” intézett az ENSZ hez. Az United Press amerikai hírügynökség erről megjegyezte: „A laoszi kormánynak ez az akciója erősen emlékeztet a dél - koreai kormány 1950 júniusi tettére.” Ismert dolog, hogy Duiles által utasított „panasz” volt az, amellyel Li Szín Man az imperialista nagyhatalmak beavatkozását kérte Koreában, amikor támadását visszaverték. A laoszi bábkormány felhívása mögött ismét Dullest találhatjuk. Márciusban, amikor még senki sem beszélt az állítólagos „agresszióról”, Foster Dulles a Washingtonban tartózkodó Mayer miniszterelnökkel és Bidault külügyminiszterrel megbeszélte az indokínai háború nemzetközivé tételének, vagyis új Koreává változtatásának útját. Az amerikaiak erős nyomást gyakorolnak a francia kormányra hogy az ENSZ elé terjesszék „nemzetközivé nyilvánítás” végett a patedaoi kérdést. A francia minisztertanács május 6-án napirendre is tűzte a kérdést: váljon vigye-e az ENSZ elé és kérje-e a patedaoi háború „nemzetközivé tételét”. A minisztertanács, mint a Combat írta, „emberemlékezet óta alig tartott olyan viharos és feszült légkörű ülést, mint ekkor. A minisztertanácsban számos miniszter, Bidault külügyminiszterrel az élen, ellenezte a nemzetközivé tételt. Bidault a francia tőkések egy csoportja álláspontját képviselte, akik attól félnek, hogy az indokínai háború „nemzetközivé tétele” következtében romlik helyzetük az amerikaiak javára, és az indokínai gyümölcsöket Amerika foga leszüretelni. Dules tervei cseppet sem lelkesítik az angol politikusokat sem. Ez világosan látható Churchillnek, az alsóházban elhangzott külpolitikai beszámolójából is. Az indokínai háború „nemzetközivé tételét” az angolalsóház külpolitikai vitájának felszólalói egyértelműen elítélték. Világos tehát: az ,,agressziót” kiáltók mögött Duiles amerikai külügyminiszter, az amerikai imperialisták rejtőznek, akik kiszeretnék túrni erről a területről is szövetségeseiket. Bőgős László A rádió műsorából Május 17, vasárnap. Kossuth-rádió. 6.00—14.00: Béke, munka, jólét, felemelkedés! Zenés irodalmi műsor az országgyűlést választó magyar népnek. — 14.15: A rádió népi zenekara játszik. — 14.45: Ne oktass, Matkó! . . . Vidám műsor. — 15.30: Boldog új élet. Hgl. — 15.45: Kincses Kalendárium. — 16.45. ..Néked dalolunk épülő szép hazánk.” — 19.05: Baráti rádiók tánczenéje. — NEMZETKÖZI ESEMÉNYEK A l'Humanité Churchill beszédéről — Nehru külpolitikai beszéde — Terror Nyugat-Berlinben A l‘ Humanité közölte Pierre Courtade cikkét, amely Churchill angol miniszterelnök beszédével foglalkozik. Pierre Courtade cikke elején megállapítja: A világsajtó kiemeli Winston Churchill alsóházi beszédének fontosságát. Mint ismeretes, az elnök közölte, hogy híve a nagyhatalmak közötti találkozónak. Csak helyeselni tudjuk ezt a tárgyalás iránti állásfoglalást. Az, hogy a Szovjetunió elleni intervenciós kampányok sugalmazója, az az ember, aki hét évvel előbb fultoni beszédében Európa marshallizálásáinak eszméjét meghirdette— most elismerte a különböző rendszerek békés egymás mellett létezésének szükségességét és lehetőségét, a béke világmozgalom nagy erejét, a közvélemény erejét mutatja. Ahogyan várható volt, Churchill beszéde visszatetszést keltett az Egyesült Államok vezetőinél: lényegesen láthatták az angol alsóház ellenük irányuló egységét, minthogy Attlee, a Munkáspárt nevében melegen helyeselte a miniszterelnök beszédét és elítélte az amerikai politika makacs és összeférhetetlen jellegét. Ez a megnyilvánulás pontról pontra megerősíti Sztálin elvtársnak a nemzetközi helyzetről szóló elemzését, amelyet „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban” című művében fejtett ki. Sztálin elvtárs hangsúlyozta azokat az ellentéteket, amelyek Európa kapitalista országai és az Egyesült Államok között fejlődnek ki és előre látta, hogy ... „a kapitalista Anglia, majd nyomában a kapitalista Franciaország végül is kénytelen lesz kitépni magát az Egyesült Államok öleléséből és konfliktusba kerülni vele, hogy biztosítsa magának az önállóságot és persze a busás profitot.” Pierre Courrade figyelmeztet arra, hogy hibás és veszélyes lenne Churchill és Attlee beszédében nyílt Washington elleni lázadást látni Hangsúlyozta, hogy az angol miniszterelnök beszédében szerepet játszott az a tény is, hogy Anglia szeretné visszanyerni nagyhatalmi pozícióit, s meg akarja növelni kezdeményezési lehetőségeit Ammerikával szemben. A nyugati országok lapjai bőven kommentálják Churchill beszédét. A Populaire című francia jobboldali szociáldemokrata lap írja: „Churchill és Attlee beszédei felszínre hozták a London és Washington között fennálló nézeteltéréseket... Ami Franciaországot illeti, Churchill beszédére még nem adtak hivatalos választ, bár hír szerint diplomáciai úton felvilágosításokat kérnek egyes pontjaira vonatkozólag.” A lap ezután hangoztatja, hogy francia részről világosan állást kellett volna foglalni Churchill beszédével kapcsolatban, mert így az a benyomás keletkezik, hogy elszalasztottak egy fontos alkalmat. A Paris-Presse rámutat arra, hogy Churchill beszéde heves angolamerikai vitát váltott ki, s ez a vita az utóbbi huszonnégy óra alatt még jobban kiéleződött. Nehru indiai miniszterelnök pénteken a parlamentben mondott külpolitikai beszédében üdvözölte a Szovjetuniónak és Kínának a nemzetközi helyzet feszültségének enyhítését célzó erőfeszítéseit. „Örömmel kell üdvözölni — mondotta Nehru — a Szovjetunió lépéseit, amelyek segítséget jelentenek a nemzetközi helyzet feszültségének enyhítésében. Kínában is nyilvánvalóan óhajtják a koreai kérdés békés rendezését Az indiai miniszterelnök beszédének nagy részét a panmindzsoni fegyverszüneti tárgyalásoknak szentelte és kiemelte, hogy India „kedvezően fogadta" a koreaiak és a kínaiak nyolc pontból álló javaslatát. Nehru hangsúlyozta, hogy Harrison ellenjavaslatai ellentétben állnak az annak idején az Egyesült Nemzetek által elfogadott Koreával kapcsolatos határozattal és hozzátette, hogy „a koreai kérdés megoldása sokkal könnyebben létrejönne” a koreaiak és a kínaiak nyolc pontból álló javaslata alapján. Az indiai miniszterelnök a továbbiakban kijelentette: India hajlandó résztvenni a semleges államokból álló hazatelepítési bizottság munkájában, azzal a feltétellel, hogy mindkét fél ajánlja fel azt. Nehru végül üdvözölte Churchill angol miniszterelnök javaslatát a nagyhatalmak legmagasabb síkon tartandó értekezletének egybehívására- „Ezt a kezdeményezést csak helyeselhhetem" — mondotta. A Csehszlovák Köztársaság elnökének döntése értelmében amnesztiát kapott William Oatis, az Egyesült Államok állampolgára, az „Associated Press” hírügynökség volt prágai tudósítója. William Oatist a prágai bíróság 1951 július 4 én kémkedés és egyéb államellenes tevékenység miatt tízévi szabadságvesztésre ítélte. Az elítélt W. Oatis felesége 1952 novemberében a washingtoni csehszlovák követségen leeresztő a Csehszlovák Köztársaság elnökéhez intézett levelében kegyelmet kért férje számára. A köztársasági elnök eleget tett a kérésnek. Olaszországban teljes erővel folyik a választási küzdelem. Az Olasz Kommunista Párt és az Olasz Szocialista Párt május 15-én nagy tömegek részvételével számos választási gyűlést tartott. Nápolyban Pietro Secchia elvtárs, az Olasz Kommunista Párt főtitkárhelyettese hatvanezer dolgozó előtt beszélt, ugyancsak ennyien hallgatták meg Bariban Pietro Nenni elvtársat. Milánóban Di Vittorio elvtárs tartott választási gyűlést Nyugat-Berlinben, a fasiszta Német Párt gyűlést hívott össze az amerikai övezetben lévő Titánia-palota előtt. A nyugatberlini hatóságok engedélyezték a gyűlést, sőt rendőrök ezreit vezényelték ki annak biztososítására. A fasiszta gyűlés elleni tiltakozásul több mint tízezer nyugatberlini munkás, köztük a Szabad Német Ifjúság és a Sólymok (szociáldemokrata ifjúsági szervezet) sok tagja tiltakozó tüntetést tartott a környező utcákon. A rendőrség megtámadta a fasizmus ellen tüntetőket és válogatás nélkül mintegy négyszáz munkást letartóztatott. A munkásság fellépését azonban a vad rendőrterror sem tudta megakadályozni s az egész környéken messzire hangzottak a kiáltások: „Le a fasisztákkal! Le a fasiszta Német Párttal!” Duiles, amerikai külügymi niszter közép-keleti útja során ellátogat Indiába is. Látogatásának előestéjén tiltakozó gyűléseket szerveztek Új-Delhiben s tömegével terjesztik az Amerikaellenes jelszavakat tartalmazó röplapokat. Panmindzsonban a teljes küldöttségek május 16-i ülésén Namír tábornok, a koreai-kínai küldöttség vezetője erélyes szavakkal ítélte el a másik félnek azt a kísérletét, hogy aláaknázza az újból megindult, fegyverszüneti tárgyalások alapjait A másik fél nem válaszolt Namír tábornok elítélő szavaira, hanem — adminisztratív okokra hivatkozva — a teljes küldöttségek üléseinek háromnapos szüneteltetését kérte. Namír tábornok hozzájárult a másik félnek ahhoz a kéréséhez, hogy adminisztratív okok miatt három napig szüneteljenek az ülések. Követelte, hogy a másik fél vegye újból komolyan fontolóra álláspontját, vonja vissza a tárgyalások alapjait aláaknázó ellenjavaslatát és tegye gyorsan lehetővé a megegyezést a koreai-kínai fél javaslatainak alapján. A teljes fegyverszüneti küldöttségek május 20-án, szerdán délelőtt 11 órakor tartják következő ülésüket.* A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság főparancsnoksága május 16-ánközölte: Az elmúlt nap folyamán a koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek egységei Kahori körzetében (középső front) heves védelmi harcokat vívtak az ellenség ellen. Május 16-án több mint 30 amerikai vadászgép támadást intézett a Csaszan vízgyűjtőmedence ellen, amelynek semmi köze sincs a katonai célpontokhoz. A légvédelmi egységek május 16-án három ellenséges repülőgépet lelőttek, kettőt pedig megrongáltak. ★ ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG Gyors ütemben szépül a román főváros■ A tereken és parkokban már zöldelnek a nemrég ültetett fák. A legnagyobb méretű munkákat az „Augusztus 23" kultúr- , és sportpark építői végzik, ahol máris 1400 ifjúsági brigád dolgozik nagy lelkesedéssel. A nagyszabású építkezések megvalósításában 60.000 fiatal vesz részt. Új külsőt ölt az egész román főváros: megkezdődött az épületek újrafestése és az utcák szépítése. Bukarest készül a IV. Világifjúsági Találkozóra. KOREAI NÉPI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG Han Szer Ja, a koreai békebizottság elnökének vezetésével megalakult a „IV. Világifjúsági és Diáktalálkozó a békéért, barátságért" előkészítő bizottsága. NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG A jénai Zeiss-gyárban a Szabad Német Ifjúság aktivistái filmet készítenek a német munkásmozgalom történetéről, amelyet első ízben a VIT-en mutatnak majd be. OLASZORSZÁG Az olasz ifjúság fokozaád lendülettel készül a bukaresti VIT-re. Genova város ifjúsága találkozót rendez a franciaországi Marseille város fiataljaival. Macerata fiataljai május 17-én ünnepséget rendeznek a békeharc szellemében, ,,az európai védelmi közösségre” vonatkozó szerződés elleni harc jegyében. AUSZTRÁLIA Az ausztráliai haladó fiatalok a VIT Nemzetközi Előkészítő Bizottságához intézett levelükben bejelentették, hogy Ausztráliában országos előkészítő bizottságot alakítottak. Levelükben azt is hírül adják, hogy a VIT-en részvevő ausztráliai és újzélandi küldöttség május 22-én indul Bukarestbe. 1953 május 17. Szabadon bocsátották Manfred von Brauchitschot A nyugatnémet hatóságok Nyugat-Németország lakosságának követelésére május 15-én kénytelenek voltak szabadonbocsátani Manfred von Brauchitschot, az össznémet szabad sportbizottság elnökét, a IV. VIT nemzetközi előkészítő bizottságának tagját. Manfred von Brauchitschot május 7-én tartóztatták le . Adenauerék „hazaárulással” vádolják. SZAPAD„ IFJÚSÁG, a DISZ Központi Vezetőségének lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Szerkesztőség Bp., VIII., Rökk Szilárd u. 6. T: 130-460 Kiadó; Ifjúsági Cyulai Pál utca 14. T: 141-422. Az előfizetők ügyeit vidéken a postahivatalok, Budapesten a kézbesítő postahivatalok intézik. Havi előfizetés: 8 50 Ft. Szikra Lapkiadó Vállalat. Bp., VIII., Lapnyomda. F. v. Kulcsár Mihály