Szabad Ifjuság, 1954. július-szeptember (5. évfolyam, 154-231. szám)
1954-07-01 / 154. szám
A csapat egészen kiválóan játszott A mérkőzés az első pillanattól az utolsóig lekötötte a közönség figyelmét, amely számos alkalommal jutalmazta tapssal a két csapat játékát. A hosszabbítás második része szinte koromsötétben került lebonyolításra, lámpákat gyújtottak, azonban a fényképészek lámpái még ekkor is villogtak, szorgalmasan dolgoztak a pálya szélén, hogy megörökíthessenek mindent, amit csak tudnak a mérkőzésből. Joggal mondták a külföldi újságírók, hogy ez volt lényegében a világbajnoki döntő. A csapatból úgyszólván mindenki nagy teljesítményt nyújtott. Egyetlen játékosról sem lehet elmondani, hogy rossz volt, vagy gyengén játszott. Előfordultak ugyan hibák, voltak akciók, amikor sikerült közbelépnie az ellenfélnek, előfordultak gyengébb percek, de a csapat egészében véve is egy játékot nyújtott. Grosics ragyogó védéseket nyújtott, kifutásaival szinte negyedik hátvédként küzdött, pontosan tudta, mikor kell elindulnia, és legtöbb esetben sikerült is elérnie a labdát. A hátvédhármas kolosszális teljesítménnyel járult hozzá a győzelemhez. Az uruguayi csatársor csak ritkán tudta áttörni ezt a hármast s hátvédeink anynyira zavarták őket a támadásban, hogy bár több alkalommal kínálkozott lövőhelyzetük, leggyakrabban fölé, vagy mellé lőtték a labdát. Bozsikra és Zakariásra az a jellemző, hogy megbízhatóan, szokott formájuknak megfelelően dolgoztak, segítettek a támadásban és jól hárították az ellenfél rohamait. Csatársorunk és a csapat legjobbja Kocsis Sándor volt. Góljait, amelyekkel oroszlánrészben járult hozzá a győzelemhez, percekig tartó tapssal fogadta a közönség és a külföldi szakértők. Kocsis ezen a mérkőzésen e csatársor motorjának bizonyult. Budai nagyszerűen feltalálta magát és nem látszott meg rajta, hogy hosszabbideje nem játszott a válogatottban. Beadásaival többször juttatta társait jó lövőhelyzetbe, gyakran volt veszélyes támadásaival. Hidegkúti egyaránt kivette részét a támadásban és a védekezésben. Igen sokat segített a védelemben nagy munkabírással végig jó teljesítményt adott. Czibor szélvész sebességgel mozgott a pályán, szinte észre sem vette az ember és máris másutt tűnt fel, úgy a jobb, mint a balszélen s nem egyszer a 16-oson a védelemben. Szintén nagy veszélyt jelentett az ellenfél kapuja számára, amit nagyjelentőségű első gólja is bizonyít. Palotás szintén sokat dolgozott, úgy elöl, mint hátul, kivette részét a támadások előkészítésében. Az uruguayiak végig szívósan küzdöttek és a mérkőzés általában sportszerű légkörben zajlott le. Egyszer-kétszer ugyan rendeztek egyes uruguayi játékosok jeleneteket, látványosan lefeküdtek a földre, amely meglehetősen szokatlan volt szemünkben, de a játék légkörét össze sem lehet hasonlítani a brazil mérkőzéssel. Jellemző, hogy közvetlenül a mérkőzés befejezését jelentő játékvezetői sípszó előtt erős rendőrosztagok vették körül a pályát, mire a közönség füttykoncerttel juttatta kifejezésre, hogy a brazil mérkőzéssel szemben e mérkőzés végén nem lesz szükséges a rendőrség jelenléte. Az uruguayiak közül voltak, akik sírtak a mérkőzés végén, mások kezükbe borították arcukat, többen azonban odamentek a magyar játékosokhoz, gratuláltak nekik, összeölelkeztek velük. .A közönség nagy tapssal, ovációval köszöntötte a magyar csapatot és a külföldi újságírók tömege valósággal megrohamozta a magyar öltözőt. A hangulatnál, mindennél többet mondanak azok a megjegyzések, amelyek a külföldi szakértők, újságírók s sportemberek szájából hangzottak el, hogy Magyarország lényegében már most kivívta a világbajnoki címet. Kiküldött munkatársunk telefonjelentése (Folytatás az első oldalról) Az utóbbi évek legnagyobb teljesítménye A Magyarország—Uruguay mérkőzés kiemelkedő eseménye volt a futball világbajnokságnak. Csodálatosan szép játékot mutatott be a két csapat. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a magyar csapat az utóbbi négy esztendő legnagyobb teljesítményét nyújtotta. Ismét bebizonyosodott, hogy nagy sikereink, az olimpiai bajnokság megnyerése, a wembleyi 6:3 és a többiek nem véletlenek. Különösen értékes a győzelem, mert az ellenfél a világbajnokságot tartó Uruguay volt, amely be akarta bizonyítani, hogy a magyar csapat „mégsem verhetetlen”. Együttesünk kétségtelenül bizonyos hátránnyal indult, Puskás és Tóth II. hiányzott a csatársorból. Újra nyilvánvalóvá válhatott azonban az egész nemzetközi sportközvélemény előtt, hogy a magyar csapat mint együttes kiváló. Futballjátékunk ismert erényeit sorba csillogtatták a fiúk, aszerint, ahogy a mérkőzés megkívánta, támadásból védelembe, védelemből támadásba, végig kezükbe tartották a vezetést. Bár az utolsó percekben Uruguay együttesének sikerült védelmi hibából kiegyenlíteni. A hosszabbítás újabb erőpróba elé állította a csapatokat, és a megerőltető nagy iram ellenére a hosszabbításban is a magyar csapat volt a kezdeményező. A helyes taktikának meglett az eredménye és az utolsó percekben két gól is esett. Az utolsó öt percben az uruguayak szinte hozzá sem jutottak a labdához. A magyar csapat fizikailag is felvette a harcot az öles termetű délamerikai „atlétákkal”, ami igen nagy szó. Nem beszélve arról, hogy az uruguayiak bebizonyították: valóban mesterei a labdarúgásnak, s csapatunk nagy küzdelem után tudta csak bebiztosítani győzelmét. De jó magyarnak lenni... Lausannebort a mérkőzés után még a szakadó eső sem akadályozta meg azt, hogy a stadion főbejárata mellett ezrek és ezrek ne várakoztak volna a mérkőzés részleteit tárgyalva a magyar csapatra. Talán a világ minden nyelvén hangzott fel az egyöntetű vélemény. — Csodálatos! Wunderbar! formidable! Egyöntetű volt az a vélemény, hogy ez a mai találkozó, a Magyarország—Uruguay mérkőzés olyan labdarúgó ünnep volt, amilyenre a labdarúgás eddigi történetében nemigen lehet példát találni. A beszélgetésekből megállapíthattam, hogy a nézőknek is az a véleménye, ami a szakemberek legtöbbjének, hogy bár az uruguayiak életük legjobb játékát mutatták válogatottunkben ennél is inkább értékes, hogy a magyar csapatnak így sikerült legyőzni nagy délamerikai ellenfelét. Sokan azt mondták, hogy már nincs is szükség döntőre, hiszen a döntő mérkőzés a mai találkozó volt, amelyen a mi válogatottunk ragyogó játékkal diadalmaskodott. — Már most átadnám a kupát a magyar válogatottnak — mondotta, egy fellelkesült lausannei futballrajongó. Amikor játékosaink kijöttek a stadionból, szinte hisztéria lett úrrá a tömegen. Mindenki kezet akart szorítani a nap hőseivel, Kocsissal, Cziborral, Bozsikkal, Higedkutival és a többiekkel, csapatunk tagjaival. Mindenki közelébe akart férkőzni a magyar játékosoknak és bizony csak egy negyedóra után sikerült elndulnia játékosainkkal az autóbusznak vissza, a solothurni szálláshelyre. Amikor a tömeg meglátta világhírű balösszekötőnket, Puskást, aki, sajnos, ezen a mérkőzésen nem játszhatott, megindult felé a kérdészápor. tótszik-e vasárnapi Egészséges-e már? Mert csak úgy lesz teljes a mi örömünk, ha a világbajnoki döntőben a hiánytalan magyar csapatot látjuk. A mérkőzés után a lausannei sajtóirodában a telefonok százain adták le a világ minden tája felé a magyar csapat újabb győzelméről szóló tudósításokat. Jean Eskenazi, a France Soir, a legnagyobb példányszámú francia napilap sportszerkesztője önfeledten mondta: — Holnap hat oldalon írunk a magyar csapat ragyogó futballfesztiváljáról. A többi országok futballtudósítóinak és az olyan régi labdarúgó szakértőknek, mint Gabrieli Hanoinak, akik több évtizede figyelik a nemzetközi labdarúgás eseményeit, szuperlativuszokban részletezték és elevenítették fel ennek a nagyszerű győzelemnek egyes pillanatait. — Negyvenöt éve járok mérkőzésekre, de ilyet nem láttam — mondta Gabrieli Haup — " Mind a két csapat igen nagyot produkált. Az, hogy a Puskás nélkül kiálló magyar csapat ilyen világraszóló játékot nyújtott, s ilyen hatalmas, fokozó erőkifejtéssel fektette kétvállra az ugyancsak kitűnően játszó uruguayi együttest, azt mutatja, hogy a magyar csapat a világ egyik legkitűnőbb együttese. Voltak olyan vélemények is egyes szakértők részéről, hogy ezek után amit ma láttak, nem is akarnak több futballmérkőzést végignézni. A sajtóirodában beszélgettem a franciák válogatott jobb fedezetével, Leducval, aki mosolyogva mondta: — Holnaptól kezdve sarokba dobom a futballcipőmet. Amikor késő este elhagytam a lausannei stadiont és taxival a pályaudvar felé igyekeztem, soffőrünk a legszebb jelzőkkel ecsetelte a magyar csapatról alkotott véleményét. — Nem voltam kint a mérkőzésen Monsieur — mondotta — de amit eddig utasaimtól hallottam, az csodálatos. Az önök csapata megérdemli, a Coupe de Mondet , a világbajnokságot. Boldog érzés magyarnak lenni! akács László kóczi-út sarkán a szurkolók Nyugat-Németország- Bázelben került sor az elődöntő másik mérkőzésére, a NyugatNémetország- Ausztria találkozóra. Ez a mékfeés a nyugat-német együttes nagy fölényes győzelmét, hozta. . A 31 percben szerezte meg a nyugatnémet csapat az első félidő egyetlen gólját. A második félidőben azonban megindult a hatalmas gólzápor A negyvennyolcadik percben 2:0-ra növelték a Ausztria 6:1 (1:0) nyugat-német játékosok a gólok számát, az 51. percben sikerült az osztrákoknak szépíteniere, de utána még 4 gólt kaptak és így a végeredményben 6:1 arányban vereséget szenvedtek. A magyar csapat legközelebbi ellenfele teheti Nyugat-Németország válogatottja lesz, míg a 3-4 helyért szombaton Uruguay és Ausztria mérkőzik. Egy pillanat... Egy pillanat, kicsit megnyugszunk. Kint hallgattuk a József-körúti Athenaeum-nyomda előtt az „uruk” elleni közvetítést a barátaimmal. Újdonsült barátok Ott ismerkedtem meg velük abban a szent helyben. Tóth Péter, az RM kovácsa, Demeter József bérelszámoló — erre az utóbbira haragszom — Mit is mondtál? — Mit is mondtál? — Hogy kikaphatunk? — Szegyeld magad! — Hüh a mindenit, azért adj gyorsan egy karlt! Belefájdult a fejem, már a kikapás gondolatára is. — Emlékeztek? Az első gól. Bocsássa meg, kedves elvtársnő, aki mellettem állt, hogy meg mertem csókolni. A sors túl közel sodorta hozzám ,a villamosok lassan cammogtak mellettünk, a vezető elfelejtve fontos beosztását, felénk hajolt: — Mennyi? Egy. Egy darab gól, — mutattuk ujjunkkal, — mire ő rettentő vidámat csapott a csengetyűre és frissen rohant tova pár szem utasával. De ez a Szepesi .. Ez a kedves, drága Szepesi. Hogy mit idegesített bennünket. Hogy micsoda játékos ez a Schiaffino, meg az Andrade. Elhisszük, nagy játékosok, pompás harcosok ... azok ... azok ... de éljen ... éljen! Megvan a második. Szervusz, édes barátom.. Szervusz, — izé, nem fontos a neved. Mit szólsz hozzá: — kettő null! Hű, de szúrós a szakállad. Mert nem borotválkoztál meg a második dugó tiszteletére Együtt a fiukkal De a második félidő. Emlékeztek hallgatótársaim, mit összeizzadtunk? Hogy topogtunk! És csudamód összetartoztunk, pedig ugye — nem is régen ismertük egymást. Azért a második félidő is jól indult. A villamosvezetőknek továbra is mutogattuk: kettő. Még mindig két derék góllal vezetünk. De azután — ez olyan csúnya, hogy nem is lehet igaz. Tizenöt perccel, a mérkőzés vége előtt: 2:1. S a befejezés előtt két perccel:2:2. Szepesi, ne tagadd, te is elkomorodtál... Az érezhető volt a hangodon ... Föl a fejjel Szepesi! Jön a hosszabbítást Komári néni, emlékszik? Menynyit tetszett sopánkodni, hogy a Kocsis Sanyi (akit csecsemőkorából ismer) nem tudott egy harmadik gólt rúgni. De idegesek voltunk. Bende Sanyi most érettségizett diák, valami talizmánt morzsolgatott, akárcsak egy brazil. Hátha segít. S közben egyre mondja Szepesi .— Jöjjetek, löjjetek! „Milyen igaza van" — véltük. Teljesen azonos a mi elgondolásunkkal És Sanyi... Sanyi. Azzal a talizmáriós fejével nem belőtt egy csuda nagy dugót? Hogy bírta ez a vékony donga gyerek? Talán érezte? Biztosan érezte, hogy itt a Körúton, Pesten, Szegeden, Örkényben, mindenütt az országban együtt vagyunk velük és szurkolunk emberfeletti harcuknak. Emlékeztek szurkolótársaim, barátaim? Már bele is nyugodtunk.. így is jó. Legyen 3:2. Még mindig jobb, mint a solás. Bele egy kalapba két név: Uruguay és Magyarország. Brr... Azt már úgysem tudtuk volna végigizgulni. És akkor Sanyikám, az az okos fejed, ami olyan jó barátságban van a labdával, megszerezte a negyediket is. Tralala... tralala ... tapsoltunk, táncoltunk , gyerekek, öregek, fiatalok. 4:2. Mennyi csók, ölelés! Számított, hogy újdonsült a barátság? Csak ki kellett tombolni magunkat. Komolyan, holnap jobban megy a munka, a tanulás, olyan jó érzést hagyott bennünk ez a csodás mérkőzés. S aztán egy pohár borocska (volt, aki négyet, kettőt is ivott) egészségiekre! Vasárnap ismét találkozunk Nagy S. József . A szombaton és vasárnap Párizsban sorra kerülő Franciaország—Magyarország válogatott úszó, míugró és vízilabda viadalra szerdán este elutaztak a magyar sportolók. SZABAD IFJUSÁG, a DISZ központ vezetőségének lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Szerkesztőség: Budapest Rökk Szilárd utca 6. Telefon: 130—460. Kiadja: Ifjúsági Lapkiadó Vállalat Eposz Vi Ságvári tér 1. T: Hl—255, Il—256. Az előfizetők figyelt vidéken e postahivatalok. Budapesten a kézbesítő postahivatalok intézik. Havi előfizetés- 8.50 Ft. Szikra Lapnyomda v . Kolesz- ak-tív Világbajnokságot nyertek női tornászaink az együttes kéziszer-gyakorlatban A női csapatverseny világbajnoka : Szovjetunió Szerdán este a római olimpiai stadionban befejeződött a női tornászok 1954. évi világbajnoksága. Az utolsó világbajnoki szám az együttes női kéziszer gyakorlat volt, amelyben Magyarország csapata bizonyult a legjobbnak. Az együttes kéziszer gyakorlat végeredménye: Világbajnok Magyarország (Keleti, Gulyásáé, Lemhényiné, Berényiné, Daruháziné, Kertész, Bánáti és Bánhegyinél 73.80 pont, 2. Szovjetunió 73.20, 1. Svédország 71.60 pont. A nők összetett csapatversenyében a Szovjetunió válogatottja szerezte meg a világbajnoki címet 524.31 ponttal. 2 Magyarország 518.28, 3. Csehszlovákia 512.58 pont. Nagy sikerrel szerepelt a Szovjet Hadsereg művészegyüttese A Szovjet Hadsereg ének- és táncegyüttese szerdán este az Állami Operaház margitszigeti szabadtéri színpadán tartotta budapesti előadását. Az előadáson, amelyet táblás ház előtt tartottak, az énekkar és a zenekar számos hazánkban is ismert melódiát tolmácsolt művészi előadással, pezsgő etettel. Minden számukat kitörő lelkesedéssel fogadta a közönség, különösen nagy sikert aratott „A béketábor legyőzhetetlen” című induló, amelyet az együttes magyarul adott elő. A rockar több, a vidám, szovjet életet tükröző táncjátékot is bemutatott. $AS'šudri reitvésivomonp II. FORDULÓ. 16. sz. rejtvény: Néhány étel és egy „melléfogás''. Ebben a keresztrejtvényben többféle étel, sőt még egy orosz ital is található. De a 10 vastagabb betűkkel nyomtatott enniinnivaló közt akad egy kis ,melléfogás'’ is. Ugyanis a 10 sor között van egy, amelyet szintén ételnek tüntettünk fel, de értelme, jelentése valami egészen más. Keressük ki ezt a „melléfogást*". Ez az egy szó küldendő be — Megfejtése: 4 pont. VÍZSZINTES: 1. Húsétel. 8. Római 51. 9. Pohárban jó a tea mellé. 10. Ipszilonak! 12. Ennek a tulajdona., 15. Francia regényíró. (1804—1857.) 16. Egy másik húsétel. II. Széles, tágas. 20. fiz. 21. Szám. 22. Cukrászati különlegesség. 25. Szegecs. 28. A Halálos osztály tanulója — kezdőbetűkkel. 29. Római 105. 30. Egy másik cukrászati készítmény. *3. G. 6. 36. Fanyarkás gyümölcsíz. FÜGGŐLEGES: 1. Hisz a sikerben. 2. Van ilyen lap is. 3. Elnyűtt holmi. 4. S. J. 5. Lakat. 6. Szintén. 7 .A gerince jól elkészítve. ízletes étel. 8. Levesfajta. 11. Főzelék feltéttel. 13. Lelki mozzanat. 14. Szivattyú. 15. A nap........... 17. ..Éktelenül" mendegéli 18. Gabonamérték Tuniszban. (A két második betű azonos magánhang.z.Á!) 23. Sör — orosz ■nyelven. 24. Fogta A II. forduló 24 rejtvényének megfejtését egyszerre kell beküldeni! — A 17. sz. rejtvényt pénteken közöljük! volt. 26. Melyik helyen? 27. Büntető Törvénykönyv. 30. Tompa Mihály névjele. 31. Helyrag. 32. A. V. TT A Szabad Ifjú,hús nagy nyári rejtvényversenye II. forduló 16. szelvény Várható időjárás Változó felhőzet, egy-két helyen záporeső, mérsékelt szél A hőmérséklet kissé emelkedik. Várható hőmérsékleti értékek: csütörtökön reggel 14—17, délben 26—29 fok között Mozik műsorából 1954 július 1-től 7-ig Schubert: Uránia (Rákóczi-út 21 .J 4. ti7. f9, Duna (Fürst Sándor-u. 7.1 15. H7. 9, Ugocsa (Ugocsa-utca 10.J5. h7. 9, Alkotmány (Újpest) h4. 9. ni9. Kegyetlen tenger: Vörös Csillag (Lenin-körút 45.) .prol. f5. h7. 9, Malus I (Mártírok-útja 55.) prol. 4. rt 7 F9. Vörösmarty (Ülői út 4.) prol 14. h6. 8. Dózsa (Róbert Károly körút 59.) prol. fo. h7. 9. Ana lett 3 fiam: Szikra (Lenin körút 120.) prol. f0. f2. h2. 4. n? f9. Tátra (Perzsébet, kert mozi) prol n7. h9. v. 4. Hunyadi (Kispest) prol H6. n9. xr. M Távoli kikötő: Felszabadulás rFW?rtén-tér 3.) f4. h6, S. Táncsics (Csepel) h6. 8, v. 14. Szerelem engedély nélkül: Corv? (Kisfaludy-höz) K 6. Renki (Kápolna utca 3,4)1 n6, 18, r 5. Macsovia: Művész (Lenin-körút *8. n7, f9. Köznapi komédiakísérőmfiúv Láthatatlan ellenségeink): Basty (Lenin-körút 8.) 3. hétre pro. 11. V 5. 7. 9 Az öt barát (kasérőműsor: Drewitsc-i Tanácsköztársaság): Ady (Tanács-körút 3.) prol. 14, 6, 19, Csoknai (Népszínház-utca 13.) prol.6, 8, Tanács (Szt. István-körút 1) prol. 10, 12. n3. f2. h 7. 9. Szkander bég: Sport (Thököly 16.) 1. n7, f9, Óbuda (Seleneciu* 14.) 4. n7, f9. Nézz a tükörbe: Tinódi (Nagyme® álca 8.1 ft. h6, 8. Vasökle Bogdán: József Atti (Kavária-tér 7.) ft, h6, 8. Botrány Kicsmertben: iVáci út M.) 85, h7, 9. Vidám vásár: Bethlen flSeSiee C3 bor-tér 3.) 4. n7. f9. Fiúk, lányok, kutyák: Zrínyi síti*M-körül 2.) prof. 4. n-7. o.