Szabad Ifjuság, 1955. július-szeptember (6. évfolyam, 153-230. szám)

1955-09-04 / 208. szám

MI LEGYEN A SORSUK? A Gyo.fi, a Kuksi meg a Ko­­titúr h­íres gyerekek. Mozilá­­togatók százezrei ismerik őket, nemcsak itthon, de túl a ha­tárokon is. Gyja.fi — Gyárfás B.M.dre — többek között a „Rá­kóczi hadnagya’’ kisdobosát játszotta. Kuksit — Horváth Lászlót — még a „Valahol Európában’­ c. film főszerepé-­t-­ ismerte meg a nagyközön­ség, Koletár Kálmán pedig az „Én és a nagyapám” híres Bercije. Róluk szól az alábbi írás. Gyafi esete a következőt Ezelőtt öt évvel, tizenegy­éves korában behívták a Rá­dióba az ügyes, eleven kisfiút. Az iskola ajánlására kipróbál­ták, s mert alkalmasnak bizo­nyult, gyakorta kapott szere­pet. Mint rádiószínészre fi­gyeltek fel rá az „Ifjú szív­­vel‘‘ c. film készítői, mikor a kis Pogácsás szerepére szí­nészt kerestek. A próbafelvé­tel eredményeképp megkapta é­s nagy sikerrel eljátszotta a szerepet. Jóformán le sem mos­ta arcáról a festéket, már le­szerződtették a következő film­hez. Ez volt a „Rákóczi had­nagya”. A tanulás és a filmezés azonban nem fért össze. Az őszbe húzódott fel­vételek miatt később kezdett iskolába járni. Félévkor meg­bukott egyből, év végén pedig éppen hogy átlábalt a követ­kező osztályba. A következő tanévben újabb filmszerepet ka­pott, ismét elszaladt a nyár, az ősz, s most még később látott tanuláshoz. Az ered­mény: félévkor nem egy, de négy elégtelen „ékes­kedett” a bizonyítványában. Ráadásul magatartásában is bőven mutatkoztak hibák. Az iskolai pályafutást bizony ko­moly veszély fenyegette. Ek­kor „segítségére siettek’’ Gya­­finak, a Népművelési Mi­nisztérium egyik illetékese el­intézte a tanévközbeni kima­radását. Ez év tavaszán Gyár­fás Endre félbeszakította a ta­nulást és dolgozni kezdett, azóta már a harmadik munkahelynek is búcsút in­tett. Most pedig dél­előttönként futballozik, dél­után meg ennek fáradalmait piheni. Egyszóval: lóg. Film­szerepre vár Horváth Laci filmopera­tőr szeretne lenni. Tizennégy esztendejének bölcseségével pedig úgy gondolta, hogy eh­hez jobb előtanulmány számá­ra, ha iskola helyett fényké­pésznek megy. S mivel a film­gyárban megígérték neki, hogy hozzásegítik ehhez, abbahagy­ta a tanulást. A segítségből nem lett semmi. Eltelt egy esz­tendő — lógással, semmitte­véssel s közben a fényképé­szetben is előfeltétel lett az érettségi. Koletár Kálmán már el­döntötte, hogy színész lesz. Szakemberek véleménye sze­rint van hozzá tehetsége. De ehhez az életpályához is csak a tanuláson keresztül vezet az út. Koletár azonban bizonyos benne, hogy ha rá kerül a sor s eléri a korhatárt, felveszik őt érettségi nélkül is a Szín­­művészeti Főiskolára... Felveszik-e valóban? Nem. Kivételt csak olyan esetben tesznek, amikor a jelentkező előző életkörül­ményei miatt nem tanul­hatott. Ezekre a fiatalokra ez nem vonatkozik, tanulásuknak nem állta útját semmi áttör­­hetetlen akadály.” Gyárfás menjen statisztának a Petőfi Színházba, Kuksi mű­szerésznek, Koletár pedig —­ édesapja kívánsága szerint — asztalosnak? De mi lesz a tehetségükből, mi lesz­ ál­maikból? Lehet, hogy sem­mivé lesznek, összetörnek már az indulásnál? Ki törő­dik ezekkel a kérdésekkel? Az Oktatásügyi Minisz­tériumhoz nem tartoznak. A kötelező nyolc osztályt el­végezték, s most nem diákok. A művészetoktatási osztály figyelme nem terjed ki rájuk, hiszen a főiskolai korhatáron is jóval alul vannak. Munka­helyük nincs. A filmgyár? Ott meg éppen csak alkalmi mun­kavállalók. Az, hogy a filme­zés zökkentette ki őket a meg­szokott gyereksorból, térítette le normális pályájukról? Ez nem a filmgyár gondja már... Hivatalos­­gazdája nincs te­hát a Gyafiék ügyének. Miért nem figyel fel problémájukra az a közösség, amelyhez tar­toznak? Egyszerűen azért, mert nem tartoznak sehova. Nincs munkahelyük, nem jár­nak iskolába, nem tagjai sehol a DISZ-alapszervezetnek. Szó­rakozó társak, futballpartne­­rek vannak körülöttük legfel­jebb, de ezek között is ők a „császárok”. Pedig Gyafi há­nyaveti nyeglesége, megvetése a fizikai munka iránt, sok csi­bészes „tréfája” bizony nem szolgál javára. Kuksi kora­érett „bölcsességének”, korá­hoz annyira nem illő fanyar kiábrándultságának is jót ten­ne az egészséges baráti kör, a magával ragadó közösség. Sorsukért kétségtelenül fele­lősek a szülők is. Ha nem is könnyű ellenállni az ismétlődő filmszereplések csábításának, ha a „híressé’’ lett gyerekeket nehezebb is nevelni, irányítani — éppen fiaik jövőjének ér­dekében észre kellett volna venniök, hogy ez az út, ame­lyen most ezek a fiúk járnak, nem jó út, nem célhoz vezető. De nemcsak a szülők felelő­sek. A filmgyárban és a mi­nisztériumban is csorba esett a „legfőbb érték az ember” tör­vényén — ha papírforma sze­rint nem is vonhatók felelős­ségre. Elfelejtették, hogy a filmgyár ismeretlen „mesevi­lága’’ könnyen megzavarja ezeknek a gyerekeknek a fe­jét. A gyakori, nyakló nélkül való foglalkoztatás, a felelőt­len ígérgetés, a tanulás abba­hagyására­­ nyújtott segítség visszavetette egészséges fej­lődésüket, káros hatással volt jövőjükre. Most meg níncsen késő, semmi sem helyrehozhatatlan. Ezek a fiatalok nem romlott, elzüllött „csodagyerekek”. De hogy ne is legyenek azokká, gyors, határozott intézkedésre van szükség. Méghozzá hama­rosan, még a tanév kezdetén, nehogy ismét elvesszen egy év hiába — talán már visszavon­hatatlanul. — bán — Ünnepség Budapesten a bányásznap alkalmából A Szénbányászati Miniszté­rium, a Vegyipari és Energia­ügyi Minisztérium, valamint a Bányaipari Dolgozók Szakszer­vezete szombaton este ünnep­séget rendezett az V. magyar bányásznap alkalmából. A két minisztérium közös nagytermét zsúfolásig megtöltötték a dísz­egyenruhás bányászküldöttek, a bányászat műszaki vezetői és a két minisztérium dolgozói. Blaha Béla, a Bányaipari Dol­gozók Szakszervezete elnöké­nek megnyitó szavai után Czottner Sándor szénbányásza­ti miniszter, a Magyar Dolgo­zók Pártja Központi Vezetősé­gének tagja mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi beszéd után a mi­niszter kitüntetéseket nyújtott át a bányászat legkiválóbb dei "■'■ szó’Tiak. Az ünnepi est kulturális műsorral zárult. " A PULYKA PÁSZTOR Az ember lát­hall mindenféle dolgokat, szépet, szomorút. Különösen az utazóféle, jártában, keltében. Van, amit elfelejt be­lőle, de egyik-másik megmarad emléknek. Ez is olyan történet, amelyik megfészkelt a szívemben, tovább is adom mindjárt, hadd melengessék mások is. Történt pedig két esztendeje, hogy Sze­­kula Pál családostul kilépett a kiskun­halasi Magyar—Szovjet Barátság Termelő­­csoportból. Hívogatta a „magam urának lenni’’ igézete, nógatta az asszonyt szó. Mert az új felesége (az első meghalt gyer­mekágyban) csak pusmogott a fülébe: „Jobb lesz, meglássa, ne parancsolgasson nekünk mindenféle kupolhot.’’ Hajnalban felkeléskor ezt hallani, este lefekvéskor ezzel aludni el — nem irigylésreméltó. Tehát kilépett, annak rendje, módja sze­rint. Magával víve a kilenc holdját, meg Károlyt is, a fiát, amolyan tizenhét-tizen­nyolc esztendős forma suhancot, jó segít­ség lesz az. A saját föld mellé valami kishoszorú­­bérletet is szerzett magának, és elkezdett gazdálkodni. Hanem a segítség, az elma­radt, mert Károly megbetegedett. A tüde­jét támadta meg a betegség, megfázott, vagy mi. Az orvos, a patika, mind pénzbe kerül. Nem herbateával gyógyítanak már ezek a mai doktorok, hanem valami „pás­sal”, meg „micével“’... Az asszonynak persze nem volt zseb­­e szerint való a beteg fiút tartani, pénzelni, rákezdett hát megint a susorászásra: „Megfertőzi még a mi gye­rekünket is, még a magáét is ez a Károly!” Addig hóherolta az embert, míg végül egy­­esztendeje eldobták maguktól a beteg fiút, álljon meg a maga lábán. Lelkük rajta, annak ítélőszéke előtt tartoznak számot adni tettükről, ez most nem a mi fel­adatunk. De mi lett Károllyal? Kis ideig csak csel­lengett, rokonoknál, hol, míg végül a téesz­­elnök, Takács Mihály beszélt vele: „Gyere vissza a szövetkezetbe, majd megbeszélem a tagsággal. Könnyű munkát adnánk, amit elbirsz.’’ Károly bólintott csak, mert itt nehezen formálódik a szó, a könny meg még ne­hezebben. A tagság se vitázott sokat, azt mondták: „Legyen.” És nem tudták, hogy ezzel az egy szóval életet adtak. Amikor ott jártam náluk, azt vélték, hogy doktor vagyok, nem tudni, mi gondol­­tatja ezt velük, talán olyan doktoros a képem. S azzal kezdték, is már, hogy a Károly, hogy azzal mi lesz, dolgozhat-e. Mert ez a gondjuk. Szanatóriumba akarják küldeni a télre a Károlyt, mert úgy látják, ami gyógyszert — már mint téesz-tag — kapott, az jó, az használ, az a „pás”, meg „mire’... És mindenféleképpen törődnek vele. Pulykapásztornak tették, persze, az nem hoz sokat, ha tíz munkaegységet egy hó­napban. Hát meg-meg pótolják liszttel, zsírral, malaccal (ugyan most az apja is küldött egy süldőt szégyenletében). A ház­tájin megterem a krumplija, a kukoricája. Az egyik malackából ruhája lesz, hogy ha a szanatóriumba megy, legyen. A másikat levágják neki karácsonytájt, az majd jó lesz pótlásnak. Így tervezik. Fogott fejére egy tehenet is, abból garasolgat. Egyszóval: a szövetkezet gyereke lett Szekula Károly. S most már két öccse is azzal van, hogy az őszön belép a Barát­ságba a tizenhat éves Kálmán, meg a ti­zenöt esztendős Józsi. Ahol a bátyjuk csa­ládra lelt, jó helyük lesz ott nekik is. A réten vagy hetven pulyka legelészget, meg a két malacka. A fűben ott hever Károly. Nincs sok gondja velük, csak akkor, amikor a kis pulyka hányja a pipit, a vörösét, mert akkor könnyen el­hull. Egyébként csak nyújtóztatja a hosszú lábait, a nap felé tartja az arcát és ábrán­­dozgat. Arról, amikor már ő meggyógyul — mert meggyógyul bizonyosan —, hogy akkor majd hogyan fizeti vissza ezt a jót, amit érette tettek. Akik ott, a csoport udvarán a gépbe rak­ják a silónak valót, meg táncolják a gö­dörben a silótáncot — igazán nem gondol­kodnak azon, mitől ilyen emberséges em­berek ők. Nem érnek rá. Hadd mondjam ki helyettük én a szentenciát. Attól, hogy egymás kezét fogva, a­ kö­zösségben megtanulták immár kinyitni szíveiket a másik ember iránt. Lányi Márton Noi ■ cai—necc jgoaBoeieoasooooseoroceoecoCCTiocroixioooBoaoeoooooooeocoaooocesaoooeneoaeooocaanooeoooooctocwwooeooooc. 0 Operaház avatás Berlinben Ma nyitják meg Berlinben az újjáépített Állami Operaházat. A megnyitó előadáson Wagner „Mesterdalnokok” című operá­ját játsszák. Erich Witte alakítja Stolzing szerepét. Megérkezett Budapestre az Országos Mezőgazdasági Kiál­lítás megtekintésére meghí­vott lengyel küldöttség. A kül­döttség vezetője Waclaw Schayer mezőgazdasági és élelmiszeripari miniszterhe­lyettes, tagjai: Zygmund Frackowiak, a poznani kom­bájngyár főmérnöke és Zyg­mund Kunczynski, a varsói mezőgazdasági gépesítési és villamosítási intézet osztály­­vezetője. Az „EVERYMAN“ amerikai operaegyüttest vendégszerep­lésre hívták meg a Szovjet­unióba. Robert Brean, az együttes igazgatóhelyettese el­fogadta a meghívást. TIZENKÉT NAP ELŐNYE van kohászatunknak az éves terv teljesítésében. Az év első felében 7,9 százalékos önkölt­ségcsökkentést értek el. Nyolc hónap alatt nyolcvanmillió fo­rintot takarítottak meg. Szeptember 15-én kezdődik a tanítás az MTH vasipari és bányaipari intézeteiben. 220 PAR CIPŐT adott napi tervén felül az Ifjúsági Cipő­gyárban dolgozó „Kinizsi” if­júsági­ brigád. A fiatalok el akarják érni, hogy november 7-ig — százszázalékos minő­ség mellett — további öt szá­zalékkal emeljék termelésüket. Berlinbe utazott Farsang Árpád, a Népművelési Mi­nisztérium zene- és táncmű­vészeti főosztályának vezető­je és Nádasdy Kálmán, a Magyar Állami Operaház fő­rendezője, a Német Demokra­tikus Köztársaság kultúraügyi minisztériumának meghívásá­ra. Szakmai tanfolyamok indulnak a Vasas Szakszervezet Székházá­ban. Műszaki rajz továbbképző, időmérők számtanja, ipari szám­­tan-mértan-logarléc, műszaki ma­tematika, esztergályosok és ma­rósok számításai. Jelentkezni le­het még szeptember 9-ig bezáró­lag szombat kivételével minden hétköznap este 5—6 óráig. Bpest VIII. ker., Baross utca 90. Lengyel nyelvtanfolyam kezdő­dik szeptember 9-én a Lengyel olvasóteremben (Budapest, V. Váci utca 24.). Jelentkezni lehet naponta 11 — 19 óra között. a földművelésügyi Minisztérium mezőgazdasági kiállítási irodája a már előfordult félreértések jö­vőbeni elkerüléséért ismét fel­­hívta a figyelmet, hogy az uta­zási kedvezmények csak az indu­lási helyen váltott vásárigazol­­vány felmutatásával vehetők igénybe. Az igazolványok meg­vásárolhatók a megyei, a járási és a községi tanácsoknál, a gép­állomásokon, a földművesszövet­kezeti boltokban, az üzemi kö­zönségszervezőknél és a vasút­állomásokon. AZ IFJÚSÁGI KÖNYVKIADÓ E HETI KÖNYVEI Kamjén István: Szakad a part. Elbeszélések. kötve Kántor Zsuzsa: Jó utat VII/B. Ifjúsági regény. fűzve Kipling. A dzsungel köny­ve kötve 14.— 2:50 28.— Madaras.­ Felhősebb idő, elsősorban nyu­gaton több helyen záporeső, esetleg zivatar, mérsékelt, majd élénkebb nyugati-északnyugatira forduló szél. A nappali hőmér­séklet kissé csökken. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel 13—16 fok, legmagasabb hőmérséklet vasárnap nyugaton 20— 23, keleten 23— 26 fok ké­sett. REJTVENYVERSENYE NEGYEDIK FORDULÓ: AKI TALÁL _ KERES! A mától szombatig megjelenő tetett sorait folytatólagosan szöveg pontos és részletes felvi szeptember 10-én, szombaton fejtési rovatába mit kell majd Felhívjuk megfejtőink figyel dósán őrizzék meg a lapszámú fejtést meg is találták, akkor összesen 6 rejtvény külön feltün­­d­vassuk össze. Az így kapott logosítást nyújt arra nézve, hogy közlendő pályázati lap „Meg­­beírni.­mét, hogy a fenti időpontig gon­­kát, mert ha a folytatólagos meg­­még keresni is kell valamit. 4. hét, 1. sz. rejtvény: függ. 1. és vízsz. 1. sz. VÍZSZINTES. 9. Megye. 10. Helyha­tározás. 11. Borsodi város. 12. J. 13. Összedobált kasl 14. Csak félig tanú! 15. Régi nép. 17. Ed­gar Poe 18. Mező­­gazdasági tudo­mány. 21. Harma­dik ismeretlen a matematikában. 22. Olyasmi, mint a 10. sz. 23. Ez­er! 24. Oázis — idegen nyelven. 25. Fran­cia utca. 26. Római 50. 27. Férfinév. 31. Mint 12. sz. 32. Kis dráma. 35. Fájdal­mas felkiáltás. 36. Hangnem. 37. Idő­­mennyiség. 38. Len­gyel-Magyar Bi­zottság. 40. Fasor — idegen szóval ki­mondva. 41. Hang­szer. 43. Elől. 44. Község Baranyában. FÜGGŐLEGES. 2. Egy szavát se lehet elhinni. 3. Hígít. 4. Éneklő hang. 5. Egye! 6. Shaw neve előtt álló betűk. 7. Idegennyelvű he­lyeslés. 8. Egy So­mogy megyei köz­ségben született. 12. Optikai műszer­­gyártásáról neveze­tes német város. 15. Lehetőség. 16. Hangszer. 19. Szita. 20. Nagy festőmű­vészünk (1845— 1920) kettős nevé­nek egyike. 28. Mu-E héten a következő díjakat sorsoljuk­­ki: 1 futballt — 1 darab 100 forintos takarékbetétkönyvet — 1 Gamma öngyújtót — 1 ébresztőórát — 1 kávéfőző gépet — 1 sakk-készletet — 1 társasjátékot — 1 töltőtollat — 2 szép könyvet. A IV. forduló fő díja: EGY TASKAGRAMOFON TÍZ LEMEZZEL. A verseny fö dija: tató­ névmás. 29. Lágy hangsor a ze­nében. 30. Általános rövidítés. 33. Min­den esztétikát nél­külöző tánc. 34. Egyik évszakban. 39. Csomó. 40. Név­ utó. 42. A. Y. 43. Kötőszó. 45. Római 100. FIGYELEM! Az o és ó, illetőleg az ö és ő betű között nem teszünk kü­lönbséget! Egy 125 kcm-es elől-hátul teleszkópos Csepel motorkerékpár A negyedik forduló 4. heti szakaszának nyertes­ névsorát a Szabad Ifjúság szeptember 23-i, pénteki száma közli. A szeptember 10-én megjelenő pályázati lapot a 6 rárögzített szelvénnyel együtt egyszerre kell beküldeni, szeptember 16-án, pén­tekig bezárólag az Ifjúsági Lap­kiadó Vállalat (Bp., XII., Gaál utca 9. sz.) címére. Személyesen is bedobható a szerkesztőség (Bp., VIII., Rökk Szilárd u. 6. sz.) ka­pujában elhelyezett ládába. A címzésnél feltüntetendő: „AKI TALÁL — KERES!” Hiányosan felbélyegzett, vagy bélyeg nélküli postai küldeményt nem fogadunk el. AKI TALÁL - KERES! IV. forduló 4. hét 1. szelvény SZÍNHÁZAK műsora Szeptember 4. vasárnap. Nemzeti Színház előadása a Margitszigeti Szabadtéri Színpa­don: Csongor és Tünde (8). — József Attila Színház előadása az Állatkerti Szabadtéri Színpa­don: Mária főhadnagy (18). — Margitszigeti Vörösmarty Színpa­don: Kaviár (18). — Majakovszkij Színpad: Szív küldi szívnek szi­geten (4, 18). — Magyar Néphad­sereg Színháza: Topaze (4), A né­ma levente (7). — József Attila Színház (volt Déryné Színház): Nem élhetek muzsikaszó nélkül (7). — Madách Színház: Romeo és Julia (7). — Madách Színház Ka­maraszínháza: Egy pohár víz (7). — Fővárosi Operettszínház: Szabadság, szerelem (13), Csár­dáskirálynő (7). — Blaha Lujza Színház: Balkezes bajnok (14), Montmartrei Ibolya (18). — Pe­tőfi Színház: A kőszívű ember fiai (7). — Jókai Színház: A ta­nítónő (7). — Vidám Színpad: Könnyű pesti sértés (3, 7). — Jászai Mari Színház: Dankó Pista (18). — Károlyi-kert: Ro­mantikus operaest (8). — Rózsa Ferenc Parkszínpad: Barátom az ügyefogyott (8). — Fővárosi Nagycirkusz: Pityi Palkó kaland­jai (gyermekmatiné, 11), Szep­­temberi műsor (4, 8). GÁZOLÁS ÚJ MAGYAR FILM Irta: VAJDA ISTVÁN Filmre írta: SZÁSZ PÉTER Zene: POLGÁR TIBOR Kép: HEGYI BARNABÁS Kossuth-dijas Főszereplők: DARVAS IVÁN — FERRARI VIOLETTA APATHI IMRE Kossuth-dijas — SÜTŐ ÍREN SZIRTES ADAM Rendezte: GERTLER VIKTOR Bemulátásra kérni szeptember 15-től

Next