Szabad Ifjuság, 1956. július-október (7. évfolyam, 154-250. szám)
1956-09-07 / 211. szám
Jelentés Sárpenteléről — ahol nincs becsülete az embernek A noteszt el kellett tennünk *— nem beszélt, aki meglátta a kezünkben. Csak egy valaki mondta tollba panaszait, Benedek Andris. Őrá Szabó József, a brigádvezető hívta fel a figyelmet, messziről mutatva rá: — Az az a hülye, aki már a minisztériumba is írt... Később Andris elmondotta, hogy július végén adta fel a levelet a minisztériumba. Azt panaszolta benne, Szabó József brigádvezető durva a beosztottaival, meg hogy sok embernek bérügyi sérelmei vannak. Augusztus 23-án — a levél nyomán — kint jártak Sárpentelén a minisztériumból. Augusztus 25-én Benedek Andrást — akarata ellenére — áthelyezték a növénytermelésből a sertésgondozók közé. Augusztus 27-én Takács telepvezető azt válaszolta Andris miértjére: — Ezt maga provokálta ki magának. Ez történt a Sárszentmihályi Sertéstenyésztő Vállalat sárpentelei üzemegységében fél esztendővel a XX. kongresszus után. Egy élüzemben történt, amely méltán híres a kiváló tervteljesítésről. „Csak’ az emberekben sajog valami a sárpentelei telepen, ahol — úgy látszik — megállt az idő. ★ Szabó József brigádvezetővel be szélünk. Amikor szóba jönhírhedt durvasága, a kis alacsony ember szeme villámokat szór, tömpeujjú kezeivel a térdét verdesi, szájából dől a gyalázkodás. — Idefigyeljenek elvtársaik: nekem ötvennyolc ember dolgozik a kezem alatt. Hát sokat mondok, ha van közte tizenöt aki becsületes. A többi? Bitang, tolvaj, gazember, csirkefogó. Ott lop, ahol él, nem dolgozik !és káromkodások zuhataga következik. Semmi kétség: mindaz, amit a telepen hallottunk róla, világosan meghatározható életszemlélet megnyilvánulása. Szabó József nem bízik az emberekben. Lenézi, romlottnak tartja őket. Ez szabja meg egész viselkedését. Sorra járjuk a sertésólakat. A disznók hátán a sörtét megsimogatja, az arca egészen átszellemül. Simogatja az állatokat s mosolyog. Szereti Siket. Azok meg valósággal odabújnak hozzá. Ösztönük azt sugallja: ez az ember kizárólag ő értük él. Igen, mert tőle soha nem azt kérdezik, hogyan élnek a beosztottai, milyen eszközökkel sikerül teljesíteni a tervet a telepen, tőle számon kérnek. A tervteljesítést. Mert itteni viszonylatban ez mindennek a kezdete és a vége. De nem lehetne ebből a szeretetből juttatni az embereknek is? Milyen vezető az, akinek tekintélye azon alapszik, hogy a beosztottak rettegnek tőle, s mosdatlan szájától. És ugyanakkor azt látják — mert nagyon is szemet szúr az ilyesmi —, hogy a vállalat igazgatóját, főmérnökét mélyen meghajolva üdvözli, s „fölfelé" a végtelenségig alázatos. A vezetők nem nagyon veszik észre, milyen borzasztó, hogy aki a véleményét elmondja, azt áthelyezgetik, mint Benedek Andrást, vagy meghurcolják, mint az idős Pánczélt, mert követeli a ki nem fizetett, jogos munkabérét. Nem veszik észre, mennyire tűrhetetlen, hogy ifjabb Klemán Ferenc továbbra is ugyanúgy vélekedjék, mint mostanáig: — Én, elvtársak, nem beszélek, mert abból csak bajom lehet. Családos ember vagyok, élnem kell. Egyszer már elbocsátottak jogtalanul, csak a területi egyeztető bizottság szavára vettek vissza. Elég volt én nekem ebből. Csak azt kérdezem: hol itt a demokrácia?... A sárpentelei pusztán — sehol. Hány felkiáltójellel kellene leírni: adjon „emberséget az embernek" Szabó József?! ★ „ötvennyolc ember dolgozik a kezem alatt. Sokat mondok, ha vanközte 15, aki becsületes...“ (Szabó József.) a pusztai ifjúság — a vállalat dolgozói és az egyéni gazdák fiai — egy szervezetet alkottak. De a vállalat vezetői úgy döntöttek: szakadjanak el egymástól. Megtörtént. Azóta nincs DISZ. Gáspár Sanyi szerint: — Fejtetőre állították, vagyis fölborult a DISZ. Volt zeneipar — elvették a hangszereket. Most csak Benedek Andris muzsikál, ha jókedvében találjuk. Neki van harmonikája. Volt szereptanulás — most nincs. Nincs semmi itten ... A volt DISZ-titkárt — személyes gyűlölködésből — elbocsátották. A helyére ezideig nem állott senki. És a vezetők hogyan vélekednek az ifjúságról? Tóth György imigyen: — Kocsma kell azoknak, meg bordélyház. A kocsmában pedig szódásüvegek, olyan vastag üvegből, ami nem törik össze, ha egymás fejéhez vagdossák ... Akaratlanul azoknak a fiataloknak becsületes, nyílt arcát látjuk magunk előtt, akikkel beszélgettünk. És agt gondolunk, amit Szabó József durván fogalmazott meg, ugyanazt halljuk itt is, másképpen kifejezve. Szörnyű ez a tévedés, ez a stílus, ahogyan itt az emberekről beszélnek. Hát nem tudják Szabó Józsefék, hogy a tervteljesítés, az élüzem csillag, a vállalat felvirágzása, ezeknek a sokszor megalázott, botosispáni szigorral kezelt embereknek köszönhető mindenek előtt? Nem tudják, hogy az ő számukra elsősorban ez az a „nép", amelynek fölemelésére, boldogítására annyiszor felesküdtek az elmúlt tíz évben? Ideje, hogy megtudják végre. ★ Néhány héttel ezelőtt felsőbb DISZ-szervek küldöttei keresték fel a vállalat igazgatóját. Amikor például a volt DISZ- titkár elbocsátását sérelmezték, az igazgató így utasította viszsza a választ: „... az elvtársak akarnak engem, fiatal létükre oktatni? Mit gondolnak, régi, reakciós igazgatóval van dolguk? .. Nem akarjuk, hogy a kioktatás vádja érjen bennünket, de engedjen meg egy szerény kérést, igazgató elvtárs, kérjük, legyen szíves jobban észrevenni, mi történik az emberekkel a sárpentelei telepen. Legyen szíves segíteni nekik, hogy bátrabbak legyenek és merjenek beszélni. Legyen szíves megmondani Szabó Józsefnek, hogy próbáljon változtatni a viselkedésén. A társadalomnak az emberi szívekben nyitott panaszkönyvébe bejegyeztük: Sárpentelén nincs becsülete a dolgozó embernek. Nagyon sokan várják a választ az ügy orvoslásáról. Kovács Imre „Nem beszélek, mert abból csak bajom lehet..(Klémán Ferenc.) „Én azért máskor is megírom az igazat...’ (Benedek András.) „Fejtetőre állították, vagyis fölborult a DISZ ..." (Gáspár Sándor.) (Gajdár Pál felvételei) forró napok idején sokszor van úgy, hogy széltől védett sarkokban megszorul a levegő. Ilyenkor ki kell zárni az ablakokat, hadd jöjjön be friss szél Képletesen értelmezve a DISZ-re is nagy feladat hárul ebben. Illetve: hárulna, ha lenne DISZ Sárpentelén. Néhány hónapja volt még. Sárpentelén LEVELEINK NYOMÁBAN—Tiiiiiiiimiimiiimimmminimiiimiii--------i Kemény dió volt. •• Tornyiszentmiklóson italmérés fűszerezte a filmvetítést. Molnár József levelezőnk kifogást emelt ez ellen lapunk hasábjain. Levele meglepő ..eredménnyel’* járt, nem az italmérést szüntették be a mozi előterében, hanem a mozielőadásokat! Ezt már mi tettük szóvá a lapban — és most újra Molnár József jelentkezik: „ ... három hónapos huzavona után megoldódott a moziprobléma falunkban; aziskola igazgatója kétszáz személy befogadására alkalmas termet biztosít hetenként egyszer, mozielőadás céljára.** Köszönet a gyors segítségért Március 22-én levelet kaptunk a Tatabányai I. számú Erőmű DISZ vezetőségétől: „Legyetek segítségünkre, közvetítsétek kérésünket az illetékesekhez. Munkánkat nagyon hátráltatja, hogy nincs korszerű esztergapadunk.** A felszólításhoz híven — továbbítottuk a kérelmet a legilletékesebbekhez, a Kőbányai Szerszámgépgyár DISZ szervezetéhez — nem hiába. A tatabányai fiatalok már az új esztergán dolgoznak és hálásan üzenik Kőbányára: „Ha dolgozunk a gépen, ti juttok eszünkbe.’« Kapcsolatainkat továbbra is javítani óhajtjuk, mert ez mindkét országra kedvező Deró Ernő elvtárs nyilatkozata a zágrábi Vjesnik munkatársának (Folytatás az első oldalról) vetésének lehetőségét; ennek kedvező feltételei vannak. Kapcsolatainkat továbbra is javítani és fejleszteni óhajtjuk, mert ez mindkét országra nézve kedvező — mondotta Gerő elvtárs. A továbbiakban kiemelte, hogy Magyarország azért is fejleszteni óhajtja kapcsolatait a Jugoszláv Szövetségi Népköztársasággal, mert Jugoszlávia területén élnek magyarok, Magyarországon pedig délszlávok. Ez a tény is azt követeli, hogy a két ország kapcsolatai javuljanak. A beszélgetés során érintett második kérdés az ártatlanul vádolt és elítélt párttagok és más állampolgárok rehabilitálása volt. Egyidejűleg a tudósító azt is megkérdezte, tud-e Gerő elvtárs bővebbet mondani ezekről a törvénytelen eljárásokról. Mi már többször őszintén megmondtuk, hogy nálunk előfordultak törvénysértések. Alaptalanul, hamis vádak alapján letartóztattak, elítéltek és kivégeztek embereket — hangzott a válasz. — Szeretném hangsúlyozni, hogy ezeknek az ügyeknek a kivizsgálását még 1953-ban megkezdtük és a következő években folytattuk. Mindezt nehéz és bonyolult dolog volt tisztázni, de megtettük. Azokat, akik ártatlanul szenvedtek, a lehetőség szerint a legteljesebben rehabilitáltuk. Közülük egyes elvtársak jelenleg magas funkciót töltenek be a pártban, részt vesznek a párt vezetésében, helyet kaptak a kormányban, az államvédelmi hatóságnál és felelős tisztségeket töltenek be a bírósági szerveknél, a társadalmi szervezeteknél, a szakszervezeteknél és így tovább. Képzettségüknek és képességüknek megfelelően helyezkedtek el. Ez vonatkozik azokra is, akik nem voltak a párt tagjai. E körül nem voltak különösebb nehézségek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az alsóbb szerveknél nem lehetnek e téren nehézségek és helyi hibák, mint ahogy ez általán megtörténhet a határozatok végrehajtásánál. Ezzel kapcsolatban szeretném hangsúlyozni, mi becsületesen beismertük, hogy alaptalanul rágalmaztuk és sértegettük a jugoszláv elvtársakat és hogy mindezt visszavonjuk és mélységesen sajnáljuk. Ezért tevékenykedünk a két ország viszonyának szorosabbra vonásán és a két párt kapcsolatainak rendezésén. Egyébként úgy vélem — mondotta Gerő Ernő —, hogy a rehabilitáláskérdése lényegében már befejezett ügy. Vajon mindez érvényes-e az ártatlanul üldözött magyarországi délszláv nemzeti kisebbség rehabilitálásának folyamatára is? — hangzott a következő kérdés. A délszláv kisebbség problémája másként áll. Az ő helyzetük nem egészen azonos — válaszolta Gerő elvtárs. — 1948— 1949-ben a délszláv kisebbséggel szemben súlyos hibák történtek. Ezeket lényegében orvosoltuk. Még mindig sok azonban a tennivaló. A párt vezetősége megvizsgálta, mit intéztek ebben az ügyben. Fontos határozatot hozott, amelyet XJOOOOOOOOOOOtXXXXXJOQOOOOOOOOOOQOOt állami vonalon is azonnal és gyorsan végrehajtanak. Gerő elvtárs ezután kifejtette, hogyan szervezték meg a határozat végrehajtását, valamint a végrehajtás ellenőrzését. Hozzátette, hogy ez olyan probléma, amellyel a minisztériumi, megyei, járási szerveknek és a községi tanácsoknak kell foglalkozniuk. A kormányszerveknek, a kormány és a Központi Vezetőség egyes tagjainak pedig ügyelniök kell arra, hogy ezt a problémát teljesen megoldják. A Magyarország belső fejlődésének terveire vonatkozó kérdésre válaszolva Gerő elvtárs kijelentette, hogy az új ötéves terv alapvető vonásait kidolgozták, és hogy a terv lassúbb, de megalapozottabb előrehaladást irányoz elő az eddigi vonalon. A célkitűzések szerint az életszínvonal állandóan és egyenletesen emelkedik és úgy látszik, hogy az 1956. évi tervet túlteljesítjük, különösen, ami az életszínvonalat jelenti. A mezőgazdasági termelés stabilizálódott. Az idei terméseredmények átlagosak, az aratást és a cséplést ugyanúgy szervezték meg, mint azelőtt, de nem lehet azt mondani, hogy e téren nem voltak hibák. Az ország külpolitikájára vonatkozó kérdésre a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára kijelentette, hogy Magyarország mindenekelőtt szilárd és baráti kapcsolatokat akar a szocializmus országaival és baráti kapcsolataikat akar, tekintet nélkül a társadalmi és állami berendezésre, minden más országgal is az egyenjogúság, a kölcsönös érdekek tiszteletben tartása és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvei alapján. Ezek között vannak elsősorban azok az országok, amelyek nemrég vívták ki függetlenségüket. A már meglevő állandó és rendszeres kereskedelmi, sport és egyéb kapcsolatok mellett Magyarország a fenti elvek alapján normális kapcsolatokat akar a nyugati országokkal is. Gerő elvtárs külön kiemelte az Ausztriával való jó viszony jelentőségét. Búcsúzóul Gerő elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára még egyszer kifejezésre juttatta azt, hogy a magyar—■ jugoszláv viszony rendezésében nagy előrehaladás történt, de még számos tennivaló maradt) OOOOOOOOOOOOOOOOCXIOOOOOOOOOOOOOOOOOOC Tegnap este a Nemzeti Múzeum lépcsőjénél... Jönnek egyre többen és többen. Mintha nem akarna véget szakadni az érkezők tömegének. A fiúk és lányok mellett munkások, parasztok, a kultúra és tudomány képviselői. A Nemzeti Múzeum kertjét fényszórók ragyogják be, a morajló, zúgó tömeg márciusok forró hangulatát idézi. Petőfi Sándor örök Nemzeti dalát akarja hallani, nagy zeneköltőnk, Kodály Zoltán megzenésítésében. A Nemzeti Múzeum lépcsőjén, ahonnan egykor Petőfi izzó szavát vitte szét a márciusi szél, most a Magyar Néphadsereg Énekkarának tagjai állanak. Az Arany János szobrát ellepő gyerekek csillogó szemekkel tekintenek rájuk. Az arcokon megilletődött ünnepélyesség. Elhalkul a zajló tér, felhangzik a dal, amelynek harcoktól megszentelt szavait most új zenei kompozíció hirdeti. Érezni az izgalmat, amely az egész tömeget magával ragadja, a lelkesedést, az őszinte nagy érzéseket... A szenvedést, az elesettséget megszólaltató akkordok után az utolsó rész roppant ereje, már a felemelkedést hirdeti. ... A dal elhangzott már, de tovább zeng a téren és a lelkekben. Kodály Zoltán művészetét ünnepük. Jelkép ez és szilárd valóság: a magyar néphadsereg művészei, szabad hazánk fiai a Jang-ce partjáig, a Csendes-óceánig viszik el nemzeti kultúránk kincseit, táncainkat, dalainkat, hogy Kanton és Peking népe előtt tanúskodjanak a népek közös akaratáról. Petőfi verse, Kodály Zoltán szenvedélyes, nemes intonációjával a távoli Kínában is a magyar nép művészetének méltó üzenete lesz. Barabás Péter hO<XX»OOOCOOOOOOOC»OCX>OOOOOOOOOOOOOOCXX)OOOOOOOOOOOOOC»OOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOC)OOOOC A Belkereskedelmi Minisztérium sajtótájékoztatója (Folytatás az első oldalról) nisztérium gazdasági funkcionáriusai minden szerdán ügyfélfogadást tartanak a vásárló- k közönség részére. Ezenkívül szeptember 17-től kéthetenként a miniszter elvtárs és a minisztérium kollégiumának tagjai szintén fogadják a panasszal, vagy bármilyen kérdéssel hozzájuk forduló vásárlókat. A bevezető után a jelenlévő újságírók kérdéseire válaszoltak a minisztérium vezetői. A Szabad Ifjúság munkatársa a következőket kérdezte: Két hónappal ezelőtt kérdést tettünk fel a miniszter elvtársnak: van-e lehetőség arra, hogy olcsó bútorokat is vásárolhassanak részletre a fiatalok. Ezenkívül sok fiatalnak okoz problémát a téli ruházati cikkek beszerzése. Lehetne-e például ezeket az árukat is részletakcióban kibocsátani a bútorhoz hasonlóan. Válasz: Magyarországon évente százezer házasságkötés történik. Ennek nyolcvan százaléka fiatalemberek, lányok között. Ha a fiatal házasulandók egynegyedét vonnánk csak be a részletakcióba, akkor is évenként húszezer garnitúráról kellene gondoskodnunk, ezzel szemben évente csupán huszonhatezer garnitúra készül el. Feltehető a kérdés, mi maradna a többi, erre jogosult fiatal házaspárnak. Ez a kérdés tehát egyelőre megoldhatatlan. A második kérdésre vonatkozóan azt mondhatom, valamivel kedvezőbb a helyzet. Jelenleg tárgyalásokat folytat a SZOT és a ruházati főigazgatóság, együttesen tanulmányozzák a javaslatot, de nézetünk szerint ebben az évben még ez is korai lenne, mert nincs meg hozzá a szükséges árualapunk, sem a pénzkeret. Mi egyáltalán nem utasítjuk el ezt a kérdést, ellenkezőleg, jogosnak, tartjuk, s reménykedünk abban, hogy a jövő évben meg is tudjuk ezt oldani. A miniszter elvtárs végül tájékoztatott arról is, hogy a belkereskedelmi tárca is jelentős intézkedéseket tett az iskolavégzett 14—16 évesek munkába állításáról. Jövő hónap elsejétől kezdve 1000—1500 fiatalt vesznek fel, hogy az egyre szélesedő házhozszállítási rendszert tovább szélesíthessék. (i. t. b.) Eszperantó levélre Nem kell csodálkozni, hogy már ilyen nyelv is van. Dr. Magyar Zoltán, debreceni középiskolai tanár tízéves munkával, új nemzetközi műnyelv nyelvtanát dolgozta ki. A tudományos munka könyalakban is megjelent s egyelőre a hazai és a külföldi nyelvészekhez juttatták el. Az új nemzetközi műnyelvről számosan érdeklődnek belföldiek és külföldiek egyaránt Legutóbb például Londonból írtak a debreceni középiskolai tanárnak egy eszperantó nyelvű levelet, amelyre az termé romanid válasz szerecen romanid nyelven válaszolt, mellékelve az angol fordítást le Ez volt egyébként az első romanid nyelven írt levél a világon. Azóta már több ilyen nyelvű levelet küldött a műnyelv alkotója, Csehszlovákiába, Nyugat-Németországba és a hazai érdeklődőknek. A fordítás mellé szószedetet is küldött, hozzá ezzel kifejezőbbé tegye a romanid nyelv érthetőségét. Reméltük, hogy nemsokára megérkeznek dr. Magyar Zoltánhoz a válaszok — lehetőleg romanid nyelven. A DISZ Központi Vezetőségének székházában az úttörőszervezet feladatait tárgyaló értekezlet második napján többek között az általános iskolások politechnikai képzését vitatták meg az úttörő-intézmények igazgatói, a megyei és a kerületi iskolai titkárok. „Csatlakozom az előttem eltüntetőkhöz.. “ Nürnbergben kongresszust tartottak az amatőr és hivatásos bűvészek. Ifjabb Marvelli éppen a kötelet készül a korsóba „varázsolni így csatlakozik az előtte „felszólalókhoz". SZABAD IFJÚSÁG 1956. szeptember 7.