Szabad Kapacitás, 1997 (9. évfolyam, 1-2. szám)
1997 / 1. szám
Szabad Kapacitás 1997/1 így ugyanis nem tartozik a jegybank felügyelete alá. Ellenzéki közgazdászok kijelölt tevékenységei közül elsősorban azt emelik ki, hogy hiteleket nyújthat a kormánynak, illetve finanszírozhatja a költségvetési hiányt, miközben vállalt kötelezettségei teljesítésére jó előre állami garanciával rendelkezik. Ezt látván az ellenzéken kívül a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap szakértői is azonnal kételkedni kezdtek a jegybank stabilizációs intézkedéseinek értelmében. A kormány egyébként eddig elsősorban a befolyása alatt álló nagybankok forrásait használta a költségvetési deficit fedezésére. Ez a kapcsolat azonban várhatóan lazul, mivel márciusban lejár a bankprivatizációra a tavaly nyári kormányválság idején kialkudott nyolchónapos moratórium. A kérdés napirendre kerülése azonnal ádáz vitákat váltott ki a nyári veszekedés óta újra édes hármasban privatizáló koalíción belül. A 24 milliárd koronás tőkealapokat kezelő Szlovák Biztosító elnökségéből nemrég kiebrudalták az SNS embereinek kiszorítására tavaly nyáron végrehajtott puccs szervezőjét, Dusan Hudecot. Ő erre kiteregette, hogy a házon belül maradtak kétes tranzakciókkal gyűjtögetik a tőkét az 1,5 milliárd koronás alaptőkéjű biztosító privatizálásához.. Erre egy példa: az Istrokapital Befektetési Társaságot, amelyet korábban 169 millió koronáért vásároltak, decemberben 80 millióért adták el. Az új tulajdonos nem sokáig melengette a részvényeket, azon nyomban túladott rajtuk 320 ■ millióért. Ján Kupták pedig közzétette, hogy nekik, illetve Slotáéknak felajánlották az IRB 11-11 százalékát. Az ajánlatot minősíti, hogy időközben a jegybanki vétót kijátszva Meciarék legerősebb gazdasági lobbija, a Kelet-Szlovákiai Vasmű megszerezte a befolyást az IRB felett. A külvilág számára ez azzal vált nyilvánvalóvá, hogy egy rendkívüli részvényes közgyűlés január végén lecserélte szinte a teljes elnökséget, elnök-igazgatóvá pedig kinevezték Vojtech Vranayt, a vasmű alelnökének harmincéves sógorát. A nagybankoktól egyre távolabb kerülő kis koalíciós pártok szorultságukban már az eddig általuk kivétel nélkül csak szidalmazott nemzetközi pénzintézetekre sem átallnak hivatkozni. Márpedig a Világbank óv attól, hogy a VTIB-t a kormányhű nagyvállalatok kezébe adják, ehelyett konszolidációs programot és egy befektetési bank belépését ajánlja. A Szlovák Takarékpénztár privatizációját pedig jelen állapotban nem is javasolja. Arra, hogy az eddigiekkel ellentétben most talán nem mernek maguknak bármit megengedni, utal Gavorník kijelentése: ha rosszul sül el a legnagyobb pénzintézetek privatizációja, akkor a bársonyos forradalom Szlovákiában nem feltétlenül ér bársonyosan véget. Iván Miklós 1997-et Szlovákia számára az igazság évének nevezte, amikor már nem kendőzhetők tovább az elmaradt gazdasági reform következményei. Véleménye szerint a szerkezetátalakításra képtelen és a külföldi tőke visszacsábításához szükséges politikai változtatásokra kelletlen a kormány a deficit egyre fenyegetőbb növekedését az import adminisztratív korlátozásával próbálja majd megállítani.A kívánt hatás elérése miatt azonban könnyen rákényszerülhet a WTO szabályainak megsértésére. Erre azonban rámehet akár a cseh-szlovák vámunió és az EU társulási szerződés is. Tuba Lajos az MPP szakmai titkára Ipolynyék Az MPP első választmányi ülése Első (V/l) ülését tartotta az MPP Országos Választmánya Ipolynyéken 1996. november 30-án. 38 OV-tag vett részt az ülésen. Azért volt Ipolynyéken, mert nemrég alakult meg a Nagykürtösi járási elnökség Hamerlik Richárd járási elnök vezetésével. 1997. január 1-től járási irdát nyitottunk Ipolynyéken. Az MPP OV jóváhagyta a Központi Titkárság Működési rendét, az MPP Gazdasági Szabályzatát, elfogadta a párt 1997-es költségvetését, és Berényi József személyében megválasztotta a párt politikai és külügyi titkárát (Berényi József ezzel elveszhette a tagságát az Országos Választmányban, helyére Baranyay Alajos, Zsigárd község polgármestere lépett). A Magyar Polgári Párt Országos Választmányának nyilatkozata Az MPP Országos Választmánya nagy megrökönyödéssel veszi tudomásul, hogy a kormány Nemzetiségi Tanácsa nem tartja szükségesnek a kisebbségi nyelvek használatát szabályozó törvény elfogadását. Ez csak tovább bizonyítja azt a tényt, hogy ez a szerv, amely jelenleg az egyetlen intézmény, amelyen keresztül a kisebbségek érvényesíthetik az őket érintő döntéshozatalban való részvétel jogát, nem működik rendeltetésszerűen. Ennél nyugtalanítóbb, hogy a kormány és a kormánykoalíció sem kívánja ezt az alkotmány által feltételezett törvényt beterjeszteni illetve elfogadni, annak ellenére, hogy ezt számtalanszor megígérték. Eközben január elsejével életbe lép a nyelvtörvény azon paragrafusa, amelynek alapján az állami hatóság megbírságolhatja a nyelvtörvény ellen "vétkező" iskolákat, helyi- és regionális TV- és rádiókat, film - és videofilm-forgalmazókat, magánvállalkozókat, cégeket, vállalatokat és más közületeket. A Magyar Polgári Párt Országos Választmánya leszögezi: 1. Elengedhetetlennek tartja a Ieaebbségi nyelvek használatának megfelelő és a másnyelvű szlovákiai közösségeket kielégítő rendezést. Ezt a következő módon képzeljük el: a) Egy átfogó kisebbségi nyelvtörvénnyel, amely az Európai Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartájából indul ki, és annak azon rendelkezéseit veszi át, melyek az egyes területeken elérik vagy meghaladják az 1994-es szintet. Ennek a célnak megfelel a Magyar Koalíció által kidolgozott Kisebbségi Nyelvtörvény-tervezet. b) Több végrehajtó törvénnyel, amelyek az alkotmány 34. cikkelyében tételesen felsorolt kisebbségi jogok érvényesítését rendeznék és ezen belül foglalkoznának az egyes jogokhoz kötődő nyelvhasználattal is. Ez a megoldás is összeegyeztethető az Európai nyelvi Chartával. 2. Szükségesnek tartjuk, hogy Szlovákia aláírja és ratifikálja az Európai Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartáját. Ez azonban nem pótolhatja az átfogó belső törvényi rendezést. 3. Abban az esetben is, ha esetleg elfogadásra kerül egy kisebbségi nyelvtörvény, elképzelhetetlennek tartjuk, hogy az államnyelvtörvény a jelenlegi formájában maradjon hatályban, mert a két törvény egymás melletti létezése jogi káoszhoz vezetne. Az MPP Országos Választmánya