Szabad Szó, 1944. november-december (1. évfolyam, 1-49. szám)
1944-11-01 / 1. szám
Transponta-Temesvár, évf., 1. szám aratOtei Szabad Szó laza piái Hi is aaiMrate Inf. ord Dir. Gaa. F.T.T. Nr. 106,200 IMS Szerda, 1944 november 1 Felelős Kerkesztő : Kazinczy János Szabaddá vált a szó Maty hitler ellenes hazafias tábor magyar harcosainak riadóját titokban vitte szerte szét. Továbbra is harcot hirdetünk az emberiség leigázására, népek kiirtására törő hitleri őrültség utolsó maradványai ellen, de ezt már nyiltan, emberi méltóságunk birtokában tehetjük. Nyíltan küzdhetünk a szabadságjogok, a nemzeti jogegyenlőség, a népek közötti béke és barátság megvalósításáért. Nyíltan foghatunk soraink megtisztításához, a fasiszta fekélytől és vehetjük védelmünkbe tömegeink igazát-Az igazi szabadság a nép szabadsága. Az igazi szabad sajtó a nép hangja. A nagy tömegeké, amelyek kezükbe akarják venni sorsuk irányítását. Amelyek sérelmüknek, és szándékuknak kifejezést akarnak adni. A munkás, a földműves, a dolgozó értelmiségi, a nő, az ifjú el akarja mondani, amit eddig nyilvánosan nem mondhatott el. A népük sorsán vívódó lelkiismeretek választ akarnak adni a jelen száz gyötrő kérdésére és fényt vetni, utat mutatni a jövőre. A szabad szó őszinte szót is jelent, látszólag néha a kegyetlenségig őszintét. De csak látszólag kegyetlen ez, mint ahogy a sebész is annak tűnhet, mikor a »tervezet megmentésére a késhez nyúl. Nem lenlezhetjük, fcegr a magyarság történrlm? folyamán talán sohasem sülyedt elv máiw», mint a köz*»mmltiv»u. A donmr r-tí f?iper?«?ifc falvak, a Marománok sorsa könyörtelenül vádéi. Alig száz éve, hogy a népek reménye, szemefénye voltunk az osztrák-német zsarnokság elleni szabadságharcunkban. 1848—19-ben Európa demokrata harcosainak leprává a magyar néphadsereg soraiba állt be, hogy megsegítse ezzel a világszabadság szent ügyét. Elhagyatot i-'v és utolsónak is megmar?dtunk ? küzdőtéren akb°n a nagy forradalm? hullámban, amely Európa népeit elindította az emberi szabadságjogok, a nemzeti függetlenség nyivására. Száz év sem kellett azonban, hogy a szabadságharc németbérenc árulói a nemzeti történelem irányítóivá váljanak. Száz év sem kellett, hogy a magyar nép szent hevületét a szabadságért és testvériségért a szolgalelkűség és fajgyűlölet fertőzze meg. Hogy megcsúfolva az■k százados hagyományos harcot a nébesi zsarnokság ellen, Magyarország utolsónak maradjon a hitleri hatalmi volág táborában.A valóságot nem kendőzni kell. A valóságot be kell vallani. A magyarság legjobb fiai a fasizmus börtöneiben és vérpadján pusztultak, a vér sorsát pedig gonosztevők intézték. De hogy mindezzel mi szembe akarunk és szembe is tudunk nézni, ez a tény a biztosítéka a gyökeres átalakulásnak. Ez biztosítja, hogy a magyar fasisztaellenes harcosok ezreinek áldozata nem veszett kárba a közösségre nézve. Hogy nemcsak fel tudunk emelkedni, hanem meg is tudunk kapaszkodni végre. Hogy kilábalunk abból a szenynyes árból, amely majdnem az örvény mélyére, teljes pusztulásba juttatott minket. Itt Fedérben, a román többséggel való történelmi egymásrautaltságunkban sez kétszeres kötelességünk, mert a szabadság és testvériség megvalósulása valóban életkédés sitwlgi. De nem szfer tanszini a román demokrata erők határozott szavának, emeterétatérnél az ellenünk Wn.'pAp mV»"!6!,'t »íz nőnem m''g”ulmak 5«, ugya’*?,,ron el«réntsággal ,rnM *rt"rvrlt a sovinizmus nemzet' "völölködés magvát a saját Német terrorbombázók százhúsz bomb hétfőn éjjszaka Timisoara Háromszor ismétlődött meg a barbártámadás, mely nagy pusztítást végzett a belső lakónegyedekben . A légi terroristák a román székesegyházat is célba vették, de nem sikerült eltalálniuk A Blaskovits telepen három utca kapott bombát Eddigi megállapítása szerint 19 fatalos és 33 sebesült áldozata van az embertelen támadásnak: Timişoara-Temesvár. A Bánság metropolisa súlyos órákat élt át hétfő éjjel. Német terrorbombázók, hat óra, egymást mintegy két órai időközben követő hullámban, bombázták a város szívét, a Belvárost. Valóban embertelen terrortámadás volt. Milyen katonai célt szolgált a háromszoros támadás, senki sem tudná megmondani, mert azt még a legnagyobb elvakultsággal sem lehet állítani, hogy a belvárosi román székesegyház, a városháza, a katonai kórház vagy a kereskedelmi kamara katonai célpontok volnának. De hiszen a támadóknak ez nem is volt fontos. Rombolni, pusztítani akartak és gyászos, sötét céljukat el is érték. Ezt a gonosz, barbár támadást ennek a városnak a lakossága nem felejtheti el soha. A barbár támadás három Isuláma Hétfőn este hat óra negyven perckor f felbugott a légi támadást jelző sziréna, tudatva a lakossággal, hogy ellenséges gépek közelednek. Pár perccel később már hallattszottak a lezuhanó bombák robbanásai. Az első bombázás körülbelül fél óráig tartott. Alig, hogy lecsillapodtak a felizgatott idegek, újból megszólalt a sziréna, fittel fél tizenkét óra körül volt, amikor ismét megjelentek a német gének a város felett és újból rakóták vilámtatták be a várost. A bombázás ez alkalommal sokreggelre a maga vádoló kendőzetlenségében zárult a lakosság felé a pusztítás. A német terrorbombázók a Belvárost szemeltékki célpontul. Végig a fődrővomlon üvegcserepek, sok helyütt romok, leszakadt telefon- és valamoskuzalok és emberek csoportjai, akik felvidultan, ökölbeszorított kézzel tárgyalták az éjjszakai eseményeket. Az utolsó támadás alkalmával egy bomba a városháza előtt, Jancu katonai szabó üzlete előtt robbant és mély gödröt ásott. A hatalmas légnyomás betörte a Hermann cukrászda, a Jancu űrrét és a sarkiyógyszertár ablakait, leborotválta a vakokat, betörte a Piata Libertăţii szemben levő sarkán a Banca Italiana ablakait, úgyszintén a Bratianu-térre vezető 10 Mai utcában levő üzletek kirakatlait és a lakások ablakait.. Kijutotta a Bratianu-tér épületeinek is, a trónálokért az óraoszlop közegében két úgynevezett „döglött” bomba Jim’-u-t. Vig^sT+^lan IpH-ormit nyújt a város, é 7- a t-íi-i-n n-^ló pk.V'kink üvege tdvesen betörve, íren nagyszámú üv©ges**-*kal erőteljesebb volt, de rövidebb ideigtartott. A becsapódások által okozott rengést nemcsak a Belváros felől, hanem a gyárvárosi állomás irányából is hallani lehetett, hol azonban nem esett bomba. __ Éjfél utáni egy óra húsz perckor harmadszor szólalt meg a légi riadó és megizmétlődött az embertelen, vad támadás a rágvári lakóházak ellen. Miután a gének elvonultak, a lakosság 0, szivébe belemajdult a döbbenetes kérdés- hol bombáztak, mit bombáztak és miért? Set a légnyomás besodort a hivatali helyiségekbe. Egy bomba a katonai kórházra esett és az épület Marasesti utcában levő frontjának egész tetőzetét leseperte s az ablakokat betörte. A kórházzal szemben levő belvárosi zsidó templomnak egyik kupolájét sértette meg a légnyomás. De kijutott a Brediceanu utca épületeinek, köztük a Banca de Creditnek is, ahol betörte az összes ablakokat. A témavanistiak máz épületének tetőzetét tépázta meg a légnyomás és ablakokat tört be. A kereskedelmi kamara érzetében levő úgynevezett „kismósta” előtt robbant egy bomba, sroely a posta belsejét teljesen elpusztította, és mdvosan varrongálta a kereskedelmi kamara fölL ziptoét. Kanott a léSJiworoá°héi a szemben levő Dauerba,dh niot?., ahol a Palace kávéház van. A kávéház ugyan néhány ablakbetöréssel úszta meg, de súlyosan üvegtér»zt** a légnyomás a B?r°a Arcekülsödlalpzetát'és a Vi?rrinAs-'-6s'+. A 1őir-‚KroTvi"‚? s55?tiVí-ív!‘i betört» a Carltoni e-^60ó felé v»v.›van vyd ? _ mennyi érinetének ah!?»k«it. sőt elhatott a Carlton, szállóig, ahol szintén ablakokat nyomott be. A volt Löffler palota sarkán levő Banca Centrala Banatean- ban és a Casa de De Muneriben a légnyomás ugyancsak alapos munkát végzett. A német terrorbombászok a belvárosi székesegyházait is célbavették és három bombát dobtak feléje, amelyek azonban száz-százötven lépésnyi távolságra estek tőle. A székesegyházat a légnyomás csak súrolta. Megrongálta a székesegyház bejáratát és a Józsefvárosra néző traktusát, egészen jelentéktelenül. A német terrortámadók a Blaskovics telepet sem kímélték. A Capitan Dan, Murgu és Banul Mărăcine utcákra dobtak bombákat. Hat ház teljesen elpusztult, három blaskovicstelepi lakos életét vesztette, többen megsebesültek. Bombák estek a józsefvárosi állomásra és környékére, különösen a Blaskovics-telep felé haladó vasúti pályatestre. A Józsefvárosban egy bomba a Gemeinhardt-palota mellett robbant és súlyosan megsebesítette Márton Béla órást. Neje és két gyermeke szintén megsérült. Mártont azonnal kórházba szállították és megoperálták. A Szomlakás szomorú mértegű Az első kerületi rendőrségen, Nemes rendőrbiztos a bombázás pusztításáról a következő hivatalos felvilágosítást adta: Meghalt tizenkilenc személy, megsebesült harminchárom. A halottak és sebesültek között katonai és polgári személyek voltak. Megsérült — kisebbnagyobb mértékben — nyolcvan ház a Belvárosban. Crisan Aurél ezredes, légvédelmi parancsnok a bombázással kapcsolatban, kérdésünkre kijelentette: A három bombatámadás alkalmával összesen százhúsz robbanó bomba esett, amelyek közül húsz nem robbant fel. Ezeknek ártalmatlanná tétele folyamatban van. A három támadás közül az utolsó volt a legsúlyosabb. Igaz, hogy csak nyolc bomba esett ez alkalommal, de valamennyien a város központjára, ahol a másik két támadással összehasonlítva, a legnagyobb kárt okozták. A Belváros elenredotít . sorainkban. Nem elég rámutatnunk, hogy azok, akik ma az itt élő magyarnép ellen uszítanak magát az elnyomás rendszerét akarják átmenteni, ami nem utolsó sorban épen a román tömegeket sújtaná. Nem elég rámutatnunk, hogy a 1 .vadász azért élezik ki ellenünk, hogy a román nép szerelmét eltereljék saját elnyomóiról. Nekünk mindenekelőtt arra van szükségünk, ker-v megnyerjük a román r»’n IrVm-t. sfi’oh’Tfíl mindem; rosszhiszemű vádaskodás visszapattan majd. Ezt a bizalmat pedig csak úgy nyerhetjük meg, ha kiküszöbölünk sorainkból minden kétes szándékot. Ha nem engedjük meg, hogy népünk élére áldemokraták furakodjanak. Ha derekasan hozzáfogunk ahhoz a nevelő munkához, amely népünket a fennhéjázó faji előítéletekből, a háborús-fasiszta törekvések propaganda mérgéből teljesen kigyógyítja. Így fog összefonódni egyszers mindenkorra a román és magyar nép demokratikus törekvése. így dönthetjük le az előítéletek válaszfalát közöttünk. így teremthetjük meg végre a sekétszázados közös ellenségtől, a német zsarnokságtól egymás ellen kijátszott két nép közös békéjét. így fogjuk azt a nagy győzelmet, amit a felszabadító Vörös Hadsereg aratott a hitleri hordákon, valóban az itt élő népek barátságának és felvirágzásának nagy művévé váltani. BANYAI LÁSZLÓ