Szabad Szó, 1945. április-június (2. évfolyam, 75-143. szám)

1945-05-01 / 98. szám

A többtermelési verseny élén Szinte nem mntik el nap, hog­y tanunk ne közölne jelentéseket a többtermelé­sért folyó országos, hatalmas lendületű versenyről, a munkásosztálynak erről az egyedülálló küzdelméről az ip­ai terme­lés fokozásáért, a többterme­lésért. A munka hőseinek ragyogó teljesítményei sorakoznak fel napról-napra az ország közvéleménye előtt, bizonyságául annak­­ az öntudatos és állandóan fokozódó erő­kifejtésnek, amellyel a munkásság a Kommunista Párt tagjaival az élen az újjáépítést megvalósítja. Munkások száz­ezrei versengve feszülnek a munkáink, hogy a fasiszta-vasgárdista rémuralom és­­ háború pusztításait helyrehozzák, a megrongált gépeket kijavítsák, újakkal pótolják, az üzemek teljesítőképességét fejlesszék, a termelést fokozzák és az or­szág gazdaságának ebben a döntő fontos­ságú szektorában virágzó, állandóan fej­lődő életet teremtsenek. A verseny láza egyre terjed: magával ragadta már megindulásakor nemcsak a hanem a vidéki városok gyárait, üzemeit. Sőt, sok helyről érkeznek olyan hírek hogy a munkásság rohama magával ra­gadja a tisztviselők és értelmiségiek be­csü­letes elemeit is. Nem igen volt még példa a munkás­­mozgalom történetében arra, hogy egy rém szocialista ország dolgozói ily párat­lan lendülettel dolgoztak volna az ország termelésének fokozásáért. A termelőesz­­közök nincsenek a munkásosztály tulaj­donában, a májusi verseny azonban or­szágszerte máris olyan teljesítményekkel, olyan sí'-«--' ' ►-« dl—kedd-4 —-----­még a legvadabb fasiszta hajcsárok sem mertek, még álmukban sem gondolni. Miért? Mert a munkásosztály macáénak érzi a demokratikus Romániát. Nem érzi magát megvetett és elnyomott cselédnek, mostohagyermeknek, mint a fasiszta-vas­­fordista, vagy a rakciós időkben. Ezért dolgozik teljes ereje megfeszítésével Ezért tett fogadalmat a termelés állandó foko­zására. Ez a tudat adott erőt a kiéhezett, -----i-.i-.it i-i-^1-százezre értek, hogy fizetés nélküli túl­órázásának teljesítményeivel is fokozza e hatalmas verseny sikerét s igy készült a szabad május elseje megünneplésére. Mind e mellett a munkásság az ipari többter­melési nye-­­tes munkavállalással hatékonyan hozzá­járul a front és a lakosság ellátását egy­aránt biztosító mezőgazdasági többter­­meléshez is: az első tavaszi vasárnaptól kezdve a hétnek legalább egy napján — vasárnap — de nagyon sokan már szom­bat reggeltől vasárnap estig — a városi dolgozók munkakülönítményei indultak falura, hogy ott egyrészt a háborús körül­mény~k­­*c !» ^.c'cz^r» ^ dt’I'o*'!?* miatt őszről elmaradt terménybetakari­fWtirth­jjj «» 'rvá^k­ |e __ 3 Bánságban például többszáz hold földön Je‘" • és I" ''!• "'át a ku­koricát — másrészről az időszerű tavaszi mezei munkálatokban közreműködjék, a vetésterület növelésével, mezőgazdasági gépek javításával, üzembehelyezésével, vezetésével, mezőgazdasági szerszámok javításával, saját fáradozásai eredménye­kén újabb mezőgazdasági eszközöket is juttatván egyúttal a falu dolgozóinak. A májusi versenyben az itt élő demo­krata magyarság fiai és leányai, a Magyar Népi Szövetség tagjai is szívvel-lélekkel résztvesznek. Egyetlen hatalmas munka­mező ma az egész ország, ahol nemzeti­ségi különbség nélkül az összes munkás­kezek egybefonódnak az alkotó és ter­melő munka lendületében. A májusi verseny eszméjét a Kommu­nista Párt karolta fel és vitte szervezetten az üzemekbe. A verseny futótűzszerű terjedése és sikere? mutassák, hogy a kom­­rom­?áték szavát meghallgatj a és követi a munkásság és az élén jár az újjáépítés és több termelés munkájának, amelynek eredményei felett felragyog ma az első szabad május elseje napja. a K«13, T94, mirus I Május elseje és a szakszervezeti mozgalom Bukarest. A bukaresti rádióban va­sárnap este felolvasták Szankovics Sándornak, az Országos Szakszervezeti Tanács főtitkárának előadását „Május elseje és a szak­szervezeti mozgalom" címen. — Egész Románia munkásosztálya — mondotta az előadó — évtizedek óta nagyszerű áldozatos szellemmel harcolt E harc ezer és ezer munkás életébe került Első gondolatunknak ezért a munkásság­ért való harcban elesett munkás-hősöi emléke felé kell fordulnia ezen az első szabad május elsején. — Kötelességünk az is, —­s ennek örökké tartónak kell lennie, — hogy a legteljesebb elismerés hasson át a dicső­­séges Vörös Hadsereg, a Szovet töve harcoló népe iránt, mert ,i»ki köszönhet­jük a fasiszta iga alól való felszabad­ulá­sunkat, nekik köszönhetjük azt, hogy az az első szabad május elsejét megünn,Tel­hetjük. Rátért ezután a Munkás Egységfront szerepére, amely a munkásosztály és Ro­mánia népeinek harcát a fasiszta fenevad ellen vezette. A szakszervezetek 800.000 taggal rendelkeznek, a köztisztviselőkkel együtt pedig számuk meghaladja az egy milliót, tehát az ország legerősebb szer­vezete. Hangsúlyozta Szenkovics Sándor, hogy a szakszervezeti mozgalom a Nemzeti Demokrata Arcvonallal oldalán harcol­ az ország demokratizálásáért, küzdött a széles alapokon nyugvó demokratikus Groza-kormány uralomrajutá­sért, támo­gatta a parasztságot abban, hogy a föld­osztás valóság legyen, s a tavaszi vetési munkából is részt vesznek ki a munká­sok. A szakszervezeti mozgalom so6 millió lejt gyűjtött a hadsereg támogatá­sára, harcol a sovinizmus, a fajgyűlölet­b­en a munkások kulturális neveléséért, a nők életkörülményeinek megjavításáért, az ifjúság haladó szellemben való nevelé­séért. — Május elseje a munkások ünnepe. ! Megünnepeljük, de ugyan­akkor nem feledjük kötelességünket. Újult erővel folytatjuk a munkát, hogy az előttünk álló, a nép előtt álló nehézségeket leküzd­­jük. Emelni kell a termelést, harcolni kell az üzérkedés ellen. Harcolni kell fogya­tékosságaink ellen. A május elseje legyen ösztönzés az ezer és ezer munkás fel­emelésére. Sok a tennivaló, de mindezt feltétele a sikernek megvan, — fejeződött be Szenkovics Sándor rádióbeszéde. A kommunisták azért dolgoznak, hogy a holnap szebb legyen! Az ország újjáépítéséért, a fasizmus ellen a Kommunista Párt soraiba hív igén­den bre­­íletes d­olgozót, parasztot, értelmiségit Temesvár.­­ A dolgozó népréte­gek eddig ismeretlen távlatokat megnyitó lendületes munkája közben az első igazi szabad május elseje előtt pillanatnyi szü­netet tartottak, hogy e rohammunka élén álló Kommunista Párt szavát meghall­gassák, s e lélegzetnyi szünet és a május elsejének megünneplése után újult erővel oVa­sák a­ b­i­m a f­ ’zenc, a reakció és a sovinizmus ellen, a mezőgazdasági munka fokozásáért, az ipari többtermelés­ért, a szebb, igazabb és boldogabb Ro­­ mániáért. A győzelem érdekében, fokozni kell a harcot A Kommunista Pán megyei intéző-­­ bizottsága vasárnap délelőtt a Capitol­­mozi helyiségében tartotta második nyil­vános nagygyűlését. Zsúfolásig megtelt terem hallgatósága előtt nyitotta meg a gyűlést P­­­r­a­u Ion, a megyei szervezet titkára, majd átadta a szót Lenes Vic­­tornak Lenes üdvözölte a pártujoncokat. Kérte őket, legyenek büszkék arra, hogy a párt tagjai sorába kerültek. A Kommu­nista Párt i­­dézte a színpad hátsó falát üszítő hfl»-1—-k­ c,t,szövegét, — a munkásosztály élcsapata. Ismertette azt a harcot, amelyet most egy esztendővel ezelőtt létrehozott Mun­kás Egységfront, utóbb pedig a Nemzeti D Demokrata Arcvonallá kibővült és az ország minden demokrata erejét össze­fogó szervezet folytatott és folytat a megbújt fasiszták és reakciósok ellen egé­szen március 6-ig, amikor a széles alapo­M a­r­ó­c­z­y Margit feleletet adott arra a kérdésre, mi a Kommunista Párt, mi a feladata a Kommunista Pártnak. Beszédé­ben a kommunista munkás munka­stílu­sáról, munka­módszeréről szólva Sztálin­nak ezeket a szavait idézte: „A kommu­nista munkás munka­stílusa az orosz for­radalmi lendület egészséges egybeolvasz­­tása a gyakorlatias amerikai szellemmel“. Csont Sándor magyar nyelven szólalt fel. Szintén rámutatott arra, hogy április 1-e óta a Kommunista­ Párt taglétszáma a kétszeresére emelkedett, bár — mint a beszédét sűrűn megszakító taps elültével folytatta — mi nem ígérünk sem fényes állást, sem palotát, sem gazdagságot. — Aki belép a pártba, az előtt a harc hosszú sora, kemény munka áll. Aki be­­jén, az vállalja a harcot, a küzdelmet.Nem magunkért harcolunk, a munkásosztályért, a népért. S ha ez áll előttünk, akkor­­ nincsen akadály, csodáidra vagyunk ké­­s­pesek. S* idézte Sztálin marsallnak a kommunista munkásról adott jellemzését: „Mi kom­munisták különös emberek vagyunk, különös anyagból gyúrva. Mi Lenin had­seregéhez tartozunk, nincs nagyobb tisz- t tesség, mint ehhez a hadsereghez tart­lkozott­­kon nyugvó demokratikus Groza-kor­­mány, a nép kormánya került az ország élére. — Megkezdődhetett ekkor az építő munka. Ez a kormány szentesítette a földosztást, ez a kormány hozta vissza az ország testébe Észak-Erdélyt. Nekünk támogatnunk kell e kormányt. Mi újjá akarjuk építeni a fasiszta hordák elpusz­tította országot, a munkásosztály, a nép számára. Ennek a munkának a Kommu­nista Párt áll az élén. A vetési munka, az ipán többtermelés harcában a párt tagjai állanak az első sorban. — A Kommunista Párt tagjainak a lét­száma április 1. és május 1. között kétsze­resére emelkedett, — mondotta a hallga­tóság hatalmas tapsa közepette. A har­cot fokoznunk kell, a pártot erő­sítenünk kell, mert csak így vihetjük a végső győzelemig. Elmondotta, mennyi gyalázatot mon­dottak ellenségei a Kommunista Pártra. A párt harca áldozatokkal járt, e harc­ban azonban csak megacélosodott, erő­sebb, hatalmasabb lett. Augusztus 23-a után, amikor a kormányban is megbújt fasiszta, reakciós elemekkel folyt a harc a legtöbb áldozatot ismét a Kommunista Párt hozta. A párt tagjai véreztek Craio­ván, Calafatban és Bukarestben, s mi űz­tük el a fasiszta temesvári prefektust, — hangsúlyozta Csont Sándor. Ismertette a párt demokratikus szerve­zeti felépítését, a fegyelmet, amely nem vak, hanem öntudatos fegyelem, az építő bírálat jogosságát, rámutatod arra, hogy a Kommunista Párt mindig lentről táplál-» ’ -r, p'--r m­i*.i m---^ásság élcsa­pata volt, elve az építő munka. — Mi azért dolgozunk ma, hogy a hol­nap szebb legyen! —- mondotta emelt hangon. — Aki úgy harcol a népért, az ország­ért, ahogyan párt mozgatta a tömegek a vetési munka kapcsán bebizonyítodtak, annak a pártban van a helye Sorainkba hívunk minden becsületes dol­gozót, mert elsősorban az ő pártja va­gyunk, hívjuk a parasztot, mert az ő útja közös a miénkké, hívjuk az ér­telmiséget, az építészt és mérnököt, mert építeni akarunk, hívjuk a tanítót és tanárt, mert kultúrát akarunk nyújtani a széles néptömegeknek, hívjuk az orvost, mert magas színvonalú közegészségi álla­potot kívánunk teremteni, ahol nincs tü­­dőbajos. Meg akarjuk értetni az értelmi­séggel, hogy akkor találják meg hivatá­suk igazi lényegét, ha a néppel vannak. Aki a nép ellen van, az elvész. Hívjuk a nőket, harcolunk a nők kizsákmányolása ellen, pusztán azért mert nők, s hívjuk az ifjakat. Utalt arra, hogy a román és a magyar nép belesodortatta magát a Szovjet­ Unió elleni bűnös háborúba. A két nép elfeled­kezett szabadságharcosairól Hanáról, Closcáról, Crisanról, Petőfiről és Kossuth­­ról. A tanulság ebből egy, — mondotta, — az összefogás. Együtt, egységesen folyó harccal győzelem születik a fronton, po­­liniai téren és gazdasági téren. N­ovacs Valér­ára ismert be a tavaly május elsején létrejött Munkás Egység­front megalakulásának körülményit, rá­mutatott arra, hogy ezzel megteremtődtek­ a feltételek augusztus 21-énak. Vázolta az első szabad május elsej­ küszöbén a világ­eseményeket és a belső helyzetet.Hangoz­tatta, hogy a nép kormányát támogatni kell, ebben minden eárttagot felelősség terhel Felhívta mindazokat, akik a sza­bad, demokrata és virágzó Romániáért bárminak, lépjenek be a párt tagjainak a sorába. S­i­­­a­g­h­i Leontin, aki Bukarestből jö­vet egyenesen az állomásról jött a nagy­gyűlésre, a gyűlés hallgatóságának ha­l­­mas éljenzése köbben «,ezeké­­nek beszé­déi, örömmel állapította meg hogy: minden társadalmi réteg, munkások, pa­rasztok, értelmiségiek, egyre nagyobb rajban csatlakoznak ahhoz a hatalmas arányú mozgósításszámba menő munká­hoz, amelynek élén minden téren a Kom­munista Párt áll. A Kommunista Párt erős párt, határo­zott szava van az ország ügyeinek az in­tézésében. Óva intette a tömegeket, hogy a háború befejezésének a küszöbén ne eny­hítsenek a megfeszített munkán, mert a fasiszta hadak leverésével, a fasizmus nem szűnt meg, a fasiszták és profasiszták sok helyre befurakodtak. Rámutatott arra, hogy a fasizmust Romániában a nem­zeti parasztpárt és a liberális párt melen­gette és nevelte­­ti* * A gyűlés határozati javaslatot fogadott el, amelyben biztosíotta a Kommunista Párt központi intézőbizottságát, a Mun­kás Egységfrontot, a Nemzeti Demok­rata Arcvonalat és a kormányt a széles néprétegek támogatásáról. A kommunista munkás munka­ stílusának lényege

Next