Szabad Szó, 1946. szeptember (3. évfolyam, 197-222. szám)

1946-09-01 / 197. szám

Szanad Sze Bennett angol sajtóattasé és Seaton Watson, Scotus Victor­­ianak temesvári látogatása Az angol vendégeknek minden nagyon tetszik, de semmiről sem hajlandók nyilatkozni Temesvár. A Carlton-szálló tegnap két érdekes utast látott vendégül. Az egyiket mintha valamelyik londoni ké­peslapból vágták volna ki: hór­horgas, szikár férfiú, aki pompás szövetből ké­szült, de angolosan hanyag szabású öl­tönyt visel és kissé emlékeztet Halifax lordra. Ez John S. Bennett bukaresti angol sajtóattasé. Útitársa Seaton­­W­a­t­s­o­n, rov­ális és szemüveges fiatal­ember, a híres Scotus Viator fia, egyéb­ként az oxfordi egyetem tanársegédje, az angol és európai történelem katedrá­ján. A sajtóattasé hivatalos körúton van, beutazza az ország nagyobb váro­sait és kapcsolatot létesít sajtóbeli kol­legával, míg Seaton Watson, aki régi barátja az országnak, tanulmányúton van. Ott is papírhiány van... Az angol vendégek a szálló halljában fogadták a temesvári lapok munkatársait barátságos csevegésre. Miután a kolle­gák angol nyelvtudása, beleértve e­ so­rok íróját is, hamarosan csődöt mon­dott, áttértünk a franciára. Seaton Wat­­son meglepően jól beszél németül, sőt románul is. Másfél évet töltött az or­szágban és a közmondásos angol alapos­sággal már meg is tanulta a nyelvet. Bennett attasé közölte, hogy az an­gol követség könyvtárat létesít Temes­váron, ahol a legújabb könyvek és fo­lyói­ratok állanak majd a közönség ren­delkezésére. Ezen kívül ismertető cik­kekkel fogja ellátni a romániai sajtót, hogy az ország közvéleményét tájékoz­tathassa Angu­k mai életéről. Az angol nép egyébként fegyelmezetten viseli el a háború utáni állapotokat — mondotta­n— és takarékosan bánik az élelmiszerek­kel, hogy az éhező európai országokat segíthesse. Ami a sajtóviszonyokat ille­ti, Angliában is papírhiánnyal küzdenek a lapok és általában csak négy oldalon jelennek meg. Ezzel szemben nem léte­zik a fekete tőzsde, hangsúlyozta az at­tasé, mindenki csak a hivatalos adago­kat fogyaszthatja. Anglia már nem a kapitalizmus citadellája A továbbiak során Bennett sajtóatta­sé kifejtette, hogy Anglia már nem a kapitalizmus citadellája, az ország jövő­jét a Labour-párt építi ki és jelentős tár­sadalmi reformokat valósít meg. Ezek között első helyen szerepel egyes ipar­ágak nacional zárása. Ezek után szerettük volna megtudni,­­ hogy mit tapasztaltak nálunk a vendé­­é­gek eddigi útjük során. . — Diplomata vagyok és így egyéni , benyomásaimról nem nyilatkozhatok — , mondotta a sajtóattasé. Igyekszem ada­tokat gyűjteni, hogy a tények alapján alkothassam majd meg véleményemet. Annyit mindenesetre mondhatok, hogy­­ az ország nagyon tetszik nekem, Erdély­­ pedig csodálatos és elragadó... Voltam­­ Kolozsvárott is, ahol Balogh Edgár, Mé­­liusz József, Kacsó Sándor és a magyar­­ szellemi élet többi vezetője tájékoztatott­­ az erdélyi magyar nemzetiség helyzeté­­­ről... Most folytatom utamat és meg-­­ látogatom Moldovát is, amelyről már­­ sokat hallottam.­­ — Temesvár? " .— Szép és élénk város, nagyon jól ér­­­­zem magam itt. 11 Ezután politikai kérdésekről faggat- c tük a sajtóattasét, de nem akart közél­­n­őnek állani. Seaton Watson is csak any­­nyit mondott, hogy őszinte barátja az országnak, tapasztalatairól pedig a Ti­­mes-ben fog beszámolni. A tehenek sokasága — Mi az angol lapok véleménye Ro­mániáról és az ország mai helyzetéről? — kérdeztük a vendégeket. A papírhiány miatt az angol lapok alig foglalkoznak az egyes európai or­szágok helyzetével. A politikai közvéle­ményt illetően pedig nem vagyok mérv­adó. — Mégis, mi az egyéni tapasztalata nálunk? Egyes angol lapok azt írták, h­ogy itt diktatúra van. Eddigi utazásai során talán meggyőződhetett ennek el­lenkezőjéről? - faggattuk tovább men­nett attasét, aki erre elmosolyodott: - Mint diplomata, köteles vagyok­­egyéni véleményemet a magam számára kifejteni. Ne haragudjanak, de nem mondhatok többet... — Talán azt mégis mondhatná, mi lepte meg leginkább nálunk? — Hogyne, erre őszintén válaszolha­tok — mondotta nyomban az attasé —• Legjobban a tehenek nagy száma lepett meg. Kolozsvár és Szeben között az országúton állandóan a tehéncsordákat számlálgattam. Ilyesmit nálunk nem le­het látni. Örülhetnek, hogy ilyen gazdag az országuk... A leendő beatsteak-állománnyal kap­csolatosan felvilágosítottuk a vendége­ket, hogy az ország állatállománya , csak roncsa a háború előttinek és aztán szí­vélyes búcsút vettünk az angol utasok­tól, akik láthatóan jól érzik itt magukat, de­ véleményüket ugyancsak véka alá rejtik. (f) Holnap nyílik meg a PICADILLY ..js VE WDE81Q új vezetés alatt. Elsőrendű zenéről, kitűnő italokról és nagyszerű házi­kosztról gondoskod­ó Weisz Szaréi üzletvezető. A belvárosi Kultúrpalo­tával szemben. a Temesvár­­foggatos vasárnap ünneplik az egységes szakszervezetek létesítésének kétéves fordulóját Tem­es­vár. Két évvel ezelőtt az augusztus 23-i felszabadulás után az or­szág dolgozói megkezdték az egységes szakszervezetek felépítését. Két hét sem telt el és az Országos Szakszervezet Tanács utasításai alapján Temesvárott is megalakult minden szakma szervező­­bizottsága és röviden kiépültek a ha­talmas erejű, nagy tömegeket felölelő szakszervezetek. Szeptember elsején volt két éve az országos központi szervező­bizottság megalakulásának és ezt a na­pot Temesvár dolgozói is méltó keretek között ünnepük meg. Ma, szombaton délben az összes gyá­rakban és üzemekben a munkások sza­bad idejükben gyűléseket tartanak, hol­nap, vasárnap pedig a szakszervezetek kereteiben ünnepük meg az évfordulót. A vasutasok a Capitol-kertben, a textil­ipari szakszervezet tagjai az Apolló kertjében, a vas- és fémipari szakszer­vizet a Kultúrpalotában, a bőripari a Colosseum kertjében, a nyomdai, ma­gántisztviselői és telefonista szakszerve­zetek a posta épületében, a művészek és újságírók a színházban, a köztisztvi­­selők és a tantestület a megyei prefek­­túra épületében, az egészségügyi szak­szervezet a Melliőotthonban, a faipari, élelmezési, háztartásbeli és szállítási szak­­szervezetek a Lyra-teremben, a dohány, és gyufagyár dolgozói a gyár ö­sztermé­­ben, a városi alkalmazottak pedig az IET-teremben tartanak ünnepségeket. Az egyes szakszervezetek ünnepségei az Internacionále és a munka himnuszának hangjaival kezdődnek és azok során be­számolók hangzanak el a szakszerveze­ti tevékenységről, valamint leszögezik a további feladatokat is, ugyanakkor pe­dig kiosztják a többtermelés terén ki­tűnt munkások jutalmait. Délben fél 1 órakor ünnepélyes keretek között meg­nyitják a Kultúrpalotában a szakszerve­zetek­­ állítását, este 8 órakor pedig a Szakszervezeti Tanács vacsorát ad a kitüntetett munkások tiszteletére. _ ­fi náci-szervezetei­ nem maradtkaina­k értetlenül A nürnbergi brit fővádló vádbeszédben kérte a bűnösök megbüntetését­ ­ . — ~ ~ yxtauui.. rs, napolus 10- bűnösök elleni perben a brit fővádló teg­nap befejezte vádbeszédét a náci-szerve­zetek ellen, amelyeket a nemzetközi törvényszék bűnszövetkezeteknek minő­sített.­­ Az egész világ tudja — mondotta többek között a brit fővádló —, hogy a német nemzeti szocialsta párt és szer­vezetei a német népet az egész világ fe­letti uralom elérésére szervezték meg. Erre a célra a háborút és a rendszeres gyilkosságokat vették igénybe, mint olyan eszközöket, amelyekkel elérhetik céljukat. A nemzetköz törvényszék fel­adata a német népet megvédeni emez ele­mek végzetes befolyásától és lehetőséget nyújtani a német népnek arra, hogy visszatérhessen a békés és békeszerető népek sorába. Ez azonban mindaddig sem érhető el, míg a német lap körében olyan elemek élnek, amelyek fokozott mértékben felelősek a náci­ bűnökért és a náci­ zsarnokságért. Ezek az elemek, amelyeket bűnre neveltek és gyilkossá­gokra képeztek ki, nem maradhatnak büntetlenül. Ha az itt ülő vádlottak és m­ég sok német nem mutat megbánást az általuk elkövetett borzalmas bűnök felett és ezzel bizonyságot tesz arról, hogy a német nép képtelen különbséget tenni a jó és a rossz között, úgy ennek a törvényszéknek kötelessége megmu­tatni a német népnek és az egész világ­nak, hogy mi a különbség a jó és a rossz között és reámutatni minden egyes állampolgár kötelességeire az emberies­­ség fenkölt parancsolataival szemben. A brit fővádló ezután felsorolta az egyetemesen vád alá helyezett náci­szervezeteket és hangsúlyozta, hogy csupán a német vezérkar egyes tagjai­nál volt megbánás észlelhető, de ezek a tábornokok is tapsoltak Hitlernek, amíg mészárlásokkal és bűnökkel súlyosbított kalandjait múló siker koronázta. URANIA-MOZI Fr. Telefon 24>85 .............................................................................. Ma bemutató: A, magyar ültineK. cjyöíigye C s Q i h 6 Kálmán nagysikerű színdarabja, a BUDAPESTI VÍGSZÍNHÁZ szenzációja: ruszer es csemege Jávor Pál, Szörényi Éva parádés filmje. «itllllllllllll!llllllllilllli!llllíl!l!lllil!lllllll!lllll lllllllllllillillllllllllllllllillllillllllllllllSIlilllllllllllllillIlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllUI Vasárnap, 1946 szeptember 1. Az ausztráliai fenegyerek Ewatt ur, Ausztrália külügyminisztere, a békekonferencia fenegyerekévé vált. Amolyan Rontó Pál, akinek semmi sem tetszik és aki mindent össze akar törni, még azt is, ami nem való a keze ügyeire. Ewatt ur az egyébként szelíd kenguruk hazájából vitorlázott át Európába, maga mögött hagyva tizenhat­­ezer kilométert és belekerülve a békekonferen­­cia forgatagába, rögtön magára vonta a fi­­gyelmet örökös okvetetlenkedésével. Semmi sem tetszik neki, mindent kifogásol, mindent bírál, mindent jobban akar tudni, de alapjá­­ban véve semmit sem tud. Annyira tájékozat­lan, hogy szinte imponáló ez a nemtudás és a békeértekezlet résztvevőinek minden nap végig kell hallgatni Ewatt úr kirohanásait. Mi a­ Célja Ewatt urnak? Vagy mások sugalmazd■ rám beszél, vagy pedig tényleg a minden áron való­ kötekedési hajlam készteti az örökös ugrándozásra, ahogyan azt Visinszkij szovjet kiküldött annyira találóan megjegyezte. Bár hogyan is állanak a dolgok, Ewatt­er igen rossz szolgálatokat tesz Ausztráliának és né­­pének, amely bizonyára nem helyesli ennek a politikai Don Quijottenak handabandázását. Ausztrália eddig híres volt kenguruiról — hogy mást ne említsünk — ezentúl majd Ewatt is be­le­ker­ül az ausztráliai hírességek közé, mint olyan, akiről késő nemzedékek majd úgy emlékeznek meg, mint a békekonferencia kel­lemetlen, de ártalmatlan ünnepr­ontójáról. Ausztráliai tanítók a rossz gyermekeket majd ezzel intik csendre: olyan vagy, mint Ewatt volt, vigyázz, mert megpálcáztak. Ewattról sokan úgy tart­ják, hogy bábja, en­gedelmes szolgája bizonyos nemzetközi áram­latoknak, amelyek őt tolják előre kísérleti bal­lonként, hogy megtudják, milyen a békeérte­­kezlet felfogása bizonyos, őket közelről ér­­deklő kérdésekben. Ha ez úgy van, akkor Ewatt nagyszerűen végezte feladatát és me° is­­kapta már jutalmát: két ízben az angol és­­ amerikai kiküldött ellene szavazott, ami vi­szont nem jelenti azt, hogy Ewatt úr a jövő­ben hallgatni fog. Mert megbízatása csak a­­ békekonferencia befejezésével ér véget és ad­­d­d-ig még sok olyan kérdés van, melyek ezeket­­ a bizonyos köröket érdeklik és amelyeknek ki­­ta­pint­ás­ár­a Ewattot használják fel. Ewatt úr csak hadonásszon tovább, de ne higyie, hogy a világ nem tudja, ez miért történik. ____ ph_ Nagysikerű női nagygyűlés Nagyszentmiklóson Nagyszentmiklós. Kitűnően si­került műsoros előadást és nagygyűlést tartott a MNSz női csoportja Nagyszent­­miklóson, a székházban, melyet zsúfolá­­sig megtöltött az érdeklődő közönség A megnyitó beszédet Lieblich Zrt. megyei közművelődési kulturfelelős mon­dotta, aki beszédében örömének adott kifejezést, hogy a nagyszentm­álósi ma­gyar nők tisztán látják kötele­sségüket és ezzel már arra az útra is léptek, mely népünk haladásának és fejlődésének biz­tos záloga. A választási harcban ~­­mondotta Lieblich Etel — egy ember­ként minden nőnek ott kell lennie, hogy­ a demokrácia megteremtésével az örök­ békét biztosítsuk. Mi magyar asszonyok, leányok, most nézünk első tűzpróbánk­ elé. Felelősségünk tudatában, minden erőnkkel el kell érnünk, hogy minden magyar nő a MNSz önálló listájára adja le szavazatát. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a nagyszentmiklósi énekkar népda­lokat énekelt, majd Varga Károlynál Várnai Zseni költeményét szavalta el megrázó hatással, a női kongresszusról beszámolót Angyal testvérne mondott, Göcző Gáborné pedig népdalokat éne­kelt. Csók Erzsébet szavalata követke­zett ezután, melyet A szavazó nők című színdarab előadása követett a követke­ző szereplőkkel: Juhász Ágnes, Ká­poszta Erzsébet, Szűcs Péterné, Sánta Istvánné, Göcző Gáborné, Varga Károly­­né, Bodri Piroska. Román népdalokat énekelt Bodri Piroska és verset szavalt egy máriaföldi testvérnő ügyesen. A nagyszentmiklósi női csoport ez előadás­sal komoly erkölcsi sikert könyvelhet el, ez Útmutatóul szolgál a jövőre nézve, m­­ént kell a női csoportoknak megér­teni kötelességüket és a népi harcban való munkából részüket kivenni.

Next