Szabad Szó, 1948. július (5. évfolyam, 167-194. szám)
1948-07-01 / 167. szám
l'Jií iű во*в«г*г eon#. wd Dir. Gee, P. T* T. Nr. 17.304/1945 Hat oldal, űr a -4 ;<»j POLITIKAI NAPILAP V. -ivtoiyam, 167* szám Felelős szerkesztő: Ltáxéír József Csütörlök, 1948 juiius 1 Timsoara*Terpesvár Kommunista és Mannáspártok Tájékoztató irodájának határozata a Jugoszláviai Kommunista Párt helyzetéről Bukarest. A Scanteia, a Román Munkáspárt központi lapja közli a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának határozatát a Jugoszláviai Kommunista Párt helyzetéről. A nyolc európai Kommunista és Munkáspárt irodájának tagjai június második felében Romániában értekezletre ültek össze, hogy megtárgyalják a Jugoszláviai Kommunista Párt helyzetét és ezzel kapcsolatosan egyhangú határozatot hoztak. A határozatot közlő, nyolc pontból álló közlemény a többi között megállapítja, hogy a Jugoszláv Kommunista Párt központi vezetősége a kül- és belpolitika alapvető kérdéseiben helytelen irányvonnalat követ, barátságtalan politikát folytat a Szovjet Unióval és a SzovjeteUnió Kommunista (Bolsevik) Pártjával szemben, ami összeegyeztethetően a marxi,» raus elveivel. Letért a munkásosztály és» harcos szerepének útjáról és az osztály» harc alapelveitől eltérve a Bucharin» féle ‘opportunisták módszereihez folyamodott. Megsértve a marximus-leninizmus tételeit a polgári nacionalisták nézetei érvényesülésének engedett utat- a nitroer mikekulák párt útjára térve. A marxizmus-leninizmus tanításától eltérve nem a munkásosztály legfelső szervezetét, a Jugoszláviai Kommunista Pártot, hanem a Népfrontot ismeri el vezető erőnek és beméri a Népfront programmjával. A Jugoszláv Kommunista Párt vezetői ilyenformán megismétlik az orosz mensevikek hibáját, feloldják a munkásosztály élharcos pártját egy tömegszervezetben. Ezzel a hibával magának a JKP-nak a létét fenyegetik. A párton belüli bürokratikus rendszer meghonosításával kizárták a kirulatot és önbíralatot. A közlemény személy szerint is rámutat a JKP vezetőségében történt gúlyos hibákra, majd megállapítja, hogy amikor a Szovjetunió Kommunista (Bolsevik) Pártja és a többi testvérpárt javasolták a JKP helyzetének megvizsgálását, amiként más kommunista pártok helyzetét is együttesen megvizsgálják, a JKP vezetői elutasító választ adtak. Mindezeknek a hibáknak ez a kétségtelen tény az alapja, hogy nacionalista elemek kerekedtek felül a JKP vezetőségeiben, amelyek túlbecsülve Jugoszlávia belső erőit, azt hiszik, hogy az országot felépíthetik a Szovjet Unió és a többi népi demokrácia segítsége nélkül. Ugyanakkor a kapitalisták felé való tájékozódásnak lehetőséget nyitva Jugoszlávia függetlenségét hozzák veszélybe. A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájában résztvevő testvérpártól nem kételkednek abban, hogy a JKP-ban van elég öntudatos elem, akik híven a marxista»leninista elvekhez kényszeríteni fogják jelenlegi vezetőiket a munkásosztály élharcos pártjai nemzetközi szolidaritásához való visszatérésre, vagy ha erre a jelenlegi vezetők képtelenek lennének, leváltják őket. Az értekezlet nem kételkedik abban, hogy a JKP végre tudja hajtani ezt a megtisztelő feladatot. A határozat teljes szövegét lapunk legközelebbi számában közöljük. Másfélezer népi színjátszó, dalos és táncos részvételével megkezdődött az országos Petőfi-verseny döntője Marosvásárhelyen Marosvásárhely. Vasárnap este Marosvásárhelyen ünnepélyes keretek között megkezdődött az országos Petőfi- verseny idei döntője. Tizennyolc megyéből 1528 népi színjátszó, dalos és táncos érkezett a eöntő versenyre Marosvásárhelyre, hogy bizonyságot tegyen megújuló szellemi világunkról, mely formájában nemzeti és tartalmában szocialista. A verseny ünnepélyes megnyitása a Közművelődési Ház nagytermében, a vereny résztvevőinek, a hatóságok, a Román Munkáspárt és a testvérszervezetek képviselői jelenlétében ment végbe. Megjelent a megnyíló ünnepségen Kacsó Sándor nemzetgyűlési képviselő, a Magyar Népi Szövetség országos elnöke, Nyilas Ilona, a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének tagja, valamint a MNSz megyei szervezeteinek számos kiküldöttje. A nagyszabású és hosszas lelkesedéssel fogadott színvonalas művész műsor keretében hangzott el Balogh Edgár nemzetgyűlési képviselőnek, a MNSz országos népművelődési felelősének előadása. Új népi kultúrát építünk — Uj népi kultúrát akarunk teremteni, — hangsúlyozta — de nem az egykor elnyomott jobbágyság kultúráját akarjuk feltámasztani, hanem célunk átvenni a népi művészet formakincsét és azt uj tartalommal tölteni meg. Kétségtelen, hogy hatalmas tömegeket sikerült mozgósítani, kétségtelen eredmény, hogy sikerült felújítani a régi közösségi formákat, de ugyanakkor az is tény, hogy ezeket csak részben sikerült ш tartalommal megfesíteni. Ennek magyarázata az, hogy az elmúlt ősszel állítottuk össze a versenyanyagát és az eltelt háromnegyed év alatt óriási változások történtek. Azóta a szocializmus felé vezető útra lendültek a dolgozó tömegek. Ez azonban még nem tükröződik vissza az országos Petőfi- versenyen. A hiányosság pótlására hirdette meg az MNSz új pályázatát, feli.:» vassal fordulva íróinkhoz, költőinkhez, képzőművészeinkhez, zeneszerzőinkhez, hogy alkotásaikkal a mai kor eseményeit és törekvéseit fejezzék ki. Balogh Edgár a továbbiakban szólott az ősi dalkultúra felújításáról, s ennek új célkitűzéseiről a munkás-földműves szövetség szellemében, majd így folytatta: — Fokoznunk kell éberségünket. Ott, ahol nem a népi demokrácia építi a kultúrát, ott a reakció, amely kiváltságos helyét körömszakadtáig védi, végzi a maga rombolását. Ott, ahol nem a dolgozó tömegek munkájának és harcának hangja szólal meg, ott a reakció altató, hamisító, félrevezető mérgei hatnak. Ideológiai hadjáratot vezetünk és nem tűrjük meg a népeinket félrevezető, tétfenségre kárhoztató reakció kultúrtevékenységét. — Politika és kultúra eltálaszthatatlanok egymástól — állapította meg Balogh Edgár — az országos Petőfi-versenynek nagy politikai jelentősége: a munkások és földművesek együtt dalolnak, táncolnak és játszanak. A legközelfebbi Petőfi-versenyen még sokkal fokozottabb mértékben kidomborítják a városi és falusi dolgozók szövetségét. Beszéde végén a szónok a Román Népköztársaságot, a Román Munkáspártot és a Magyar Népi Szövetséget éltette. az olasz Szocialista Párt minden körülmény között fenntartja a kctó egységét a Kommunista Párttal — szögezte le Bosso, a párt főtitkára a római kongresszuson Róma. Rómában összeült a Nenni vezetése alatt álló olasz Szocialista Párt országos kongresszusa. A kongresszus első napján tartott háromórás jelentésében Letto Basso, a párt főtitkára leszögezte, hogy a Szocialista Párt minden körülmény között fenntartja akcióegységét az Olasz Kommunista Párttal. Basso részrégtésén beszámolt a párt 1948 januári kongresszusa óta folytatott tevékenységéről és élesen támadta a kereszténydemokratákat és Saragut szakadár pártját, amelyek lehetővé tették az olasz reakció számára, hogy az imperialisták beavatkozásával megtarthassák hatalmukat. A mostani rendkívüli kongresszus összeillését nem taktikai meggondolások tették szükségessé, — hangsúlyozta Basso — hanem azért ült össze a kongresszushogy megoldja a központi kérdést: mi a feladata az olasz szocializmusnak az európai szocializmus keretében. Az olasz Szocialista Párt továbbra is a legnagyobb határozottsággal és eltökéltséggel a munkásosztály egységpolitikájánakvonalán kíván haladni. s &fx,áomám&ozás ell en fsatívs &s 1 Fényes nappal, egyenes után csak ez esik az árokba, akinek hályog van a szemén, vagy engedi, hogy bekössék a szemét. Az államosításokkal nyílegyenesen előrevezető után csak azt taszíthatja tévútra 1 xeakció célzatos hírverése, akihez nem jutott el még kellő mértékben a felválosítás, a népi demokrácia céljainak helyes ismerete. Érdekes és tanulságos dolog volt megfigyelni, miként próbálta meg az államosítás jelentőségét kiforgatni a reakció, főleg a falusi dolgozó tömegek előtt. A Тел-ssérlett nagybirtokos a harminc-negyven holdas zsirosgazda, a feketéző és uzsorás malmos, a falu egyéb hasonszőrű kizsákmányoló elemeivel együtt riadtan és növekvő idegességgel fogadta a főbb termelő eszközök államosításának hirét s nyomban szélnek eresztette hamis híreit az úgynevezett „várható folytatásról“, — természetesen a falu dolgozó többségének rémítgetésére. A falu dolgozó népe azonban népi demtokráciánk erőteljes és céltudatos politikai és kulturális nevelőmunkája eredményekép megszabadul a szemére vont hályogtól és nem engedheti, hogy a nép ellenségei újból bekössék a szemét A dolgozó földművesség — a munkásosztály természetes szövetségese — az elmúlt három és fél év folyamán újból és újból meggyőződhetett arról, hogy a városi dolgozók minden győzelme egyben a falusi dolgozók győzelme is. Ha valaki átérzi, mit jelent a más földjén bérmunkásként dolgozó nincstelen paraszt küszködése, mit jelent e kisparaszt veríték turanc kálkotrásolóját apró birtokán — éppen a hiányos mezőgazdasági felszerelések miatt —, akkor az államosításokat kiharcoló városi dolgozó tömegek érzik ezt. Érzik és segíteni akarnak, segíteni is fognak ezen a helyzeten. A harc a kizsákmányolás ellen az államosításokkal még nem szűnt meg. A városokban s a falvakban még vannak kizsákmányoló elemek. Világosan kell látnia a falu dolgozó népének, hogy az osztályharc a falvakon is folyik és kiélesedik. Amiként az üzemek államosításakor országszerte román, magyar, szerb, zsidó és más nemzetiségű munkások arcán fénylett az öröm s ugyanakkor román, magyar, zsidó, angol, francia, és más hazai kizsákmányoló kapitalisták néhány ezerjének orra lógott a porba, ezekben a történelmi jelentőségű napokban a széles falusi dolgozó rétegeknek is rá kellett ébredniük, hogy a dolgozó parasztság érdekei - miként ezt a KMP Központi Vezetőségének határozata leszögezte - „csak a munkásosztállyal való szövetségben és annak vezetése alatt folytatott harcban oldható meg a kapitalista kizsákmányolás ellen, a falusi tőkéseréinek korlátozásáért, a népi demokrácia hadállásainak a megszilárdításáért.“ Más szóval: a további közös harc céljai még jobban megvilágosodtak a falusi dolgozó tömegek számára is. A mezőgazdasági proletariátusnak szervezési elmaradottságából a legsürgősebben ki kell emelkednie s a mezőgazdasági alkalmazottak szakszervezeteinek a legkomolyabb figyelmet kell szentelnünk. Számos esetben megtörtént éppen az éberség hiánya s a falusi osztályviszonyok figyelmen kívül hagyása miatt —, hogy földtulajdonosok, sőt helyenként kizsáákmányoló elemek léptek ezekbe a szakszervezetekbe és vezető szerveikbe. Hogyan védje az ilyen nem oda való elemekkel fékezett vezetőség a mezőgazdasági proletárok érdekeit, — azok érdekeit, akik falusi munkások, vagyis munkaerejük áruba bocsátásából, tehát munkabérből élnek? A falusi dolgozóknak ez a rétege a legsúlyosabb kizsákmányoltságban fetszködik és csakis erőteljes, átfogó szervezési munkával és a vezetésnek a mezőgazdasági proletariátus kezébe adásával lehet ezen a helyzeten változtatni Tálvainkban. Inne a sürgető feladat, amelynek megvalósításában természetesen ezúttal is bizton számíthat a kizsákmányolás felszámolásáért küzdő falusi dolgozó a munkásosztály és annak élharcos, vezető ereje, a Román Munkáspárt legteljesebb támogatására. KULCSÁR SÁNDOR