Szabad Szó, 1959. január-március (16. évfolyam, 1-76. szám)

1959-02-03 / 28. szám

A balkáni országok békéjének érdekében A XX. század első évtizedeiben szokás volt úgy beszélni a Balkán­­félszigetről, mint Európa egyik „puskaporos hordójáról". Valóban, a balkáni országok,­ viszonylagos fejletlenségük és félgyarmati füg­gőségük következtében igen köny­­nyen váltak a különböző imperia­lista erőcsoportosulások játéksze­révé, fegyveres konfliktusok báb­ként rángatott szereplőivé. A második világháború után azon­ban gyökeresen megváltozott a helyzet Európa eme sarkában. A balkáni országok egy része végleg lerázta a kül- és belföldi tőke jármát és a szabad, szocialista fejlődés útján indult el. Békepoli­tikájuknak megfelelően a balkáni szocialista országok erőfeszítései arra irányulnak, hogy e térség or­szágai között a kölcsönös biza­lom, kölcsönös előnyökön alapuló jószomszédi viszonyok alakulja­nak ki. A Balkán térségéhez tartozó tő­kés országok közül azonban első­sorban Törökország különböző akcióival, egyre inkább fenyegeti szomszédainak és ezek között a balkáni országok biztonságát. Tudvalevő, hogy a török kormány, népének érdekeivel éles ellentét­ben, nyíltan és tevőlegesen azok­hoz az imperialista erőkhöz csat­lakozott, melyek a Közép-Kelet és a Balkán békéjének megbontását tűzték ki célul. Törökország köz­vetlenül határos a Szovjetunióval és a Bolgár Népköztársasággal, valamint olyan közép-keleti arab államokkal, melyek állást foglal­tak az imperialista befolyás el­len. Földrajzi helyzete tehát al­kalmassá teszi arra, hogy szere­pet játsszon a nyugati, elsősorban az amerikai agresszív körök ter­veinek keresztülvitelében. Kihasz­nálva ezt a helyzetet és a török kormány rövidlátó, népellenes po­litikai vonalát, az amerikai impe­rializmus eddig is erősen megve­tette lábát Törökországban. Erről tanúskodtak a fegyverkezésre szánt amerikai kölcsönök és fegy­­verszállítmányok, az amerikai ka­tonai tanácsadók kiküldése, vala­mint az az áldatlan szerep, melyet Törökország a szíriai és iraki ese­mények idején játszott, rendkí­vüli módon veszélyeztetve ezen országok biztonságát és a Közel- Kelet békéjét. Nem kevésbé káros és veszélyes az a szerep, melyet a török vezető körök, a hivatalos török sajtó a balkáni szocialista országok elleni rágalomhadjáratban vállaltak. Az utóbbi időben a légből kapott ál­lítások sorozata elsősorban azt igyekezett elhitetni, hogy a Bol­gár Népköztársaság területén ra­kétatámaszpontok és más „táma­dó" célzatú berendezések épülné­nek, melyek többek között Török­ország biztonságát is veszélyez­tetnék. Ezeknek a koholmányok­nak valódi rugói az elmúlt napok­ban még nyilvánvalóbbá váltak. Nyilvánosságra került, hogy a tö­rök kormány katonai egyezményt készül kötni az Egyesült Államok­kal, amely többek között rakéta­kilövő pályák építését is előirá­nyozza. Ez az egyezmény Török­országot, mely már amúgy is tagja a támadó bagdadi paktumnak, vég­érvényesen az USA agresszív ter­veinek szolgálatába kívánja állí­tani. Az amerikai-török katonai e­­gyezmény terve komoly veszélyt jelent a balkáni népek biztonsá­gára nézve. Hazánk kormánya úgy véli, hogy a kérdés súlyossá­gára való tekintettel nem nézheti közömbösen a kialakuló helyzetet. Kormányunk eddig is minden tő­le telhetőt elkövetett annak érde­kében, hogy javaslataival, kezde­ményezéseivel elősegítse a békés egymás mellett élés elvének való­ra váltását a Balkánon. A Román Népköztársaság kormánya 1957 szeptemberében síkraszállt a bal­káni országok értekezletének ösz­­szehívása mellett, a vitás kérdé­sek békés, tárgyalások útján való megoldása érdekében. Sajnos, ak­kor ez az erőfeszítés egyes or­szágok, így elsősorban Törökor­szág negatív, elutasító magatar­tásába ütközött, bár léteztek és lé­teznek az objektív feltételek a kölcsönös bizalom és együttmű­ködés légkörének megteremtéséhez. Most, amikor Törökország kormá­­­­nya újabb veszélyes lépésre ké­szül, a Román N­épköztársaság kormánya nyilatkozatban szögezte le­­álláspontját a készülő ameri­kai-török katonai egyezménnyel kapcsolatban. Miután röviden e­­lemzi az elmúlt évek balkáni po­litikai helyzetét, a Nyilatkozat élesen szembeszáll azokkal deko­­holt vádaskodásokkal, melyek sze­rint a balkáni szocialista orszá­gok területén szovjet csapatok ál­lomásoznának, rakétabázisok é­­pülnének stb. A rágalmak élő cá­folataként említi meg a Nyilat­kozat azt a közismert tényt, hogy 1958 folyamán valamennyi szov­jet csapategység elhagyta a Ro­mán Népköztársaság területét. Sem hazánk, sem más szocialista ország részéről nem fenyegeti veszély Törökország békéjét vagy biztonságát. Ezzel szemben kor­mányunk határozottan leszögezi, hogy a tervezett amerikai-török katonai egyezmény és a rakétabá­zisok felállítására vonatkozó ter­vek rendkívül veszélyesek a Bal­kán békéjére nézve és komoly nyugtalanságot keltenek a szocia­lista országok népeiben és min­den bizonnyal a többi balkáni or­szág, így Törökország népében is. A Román Népköztársaság kormá­nya, híven békés külpolitikai vo­nalához, határozottan javasolja a török kormánynak: ne tegyen meg­gondolatlan lépést, az ellentétek szítása és élezése helyett igye­kezzen hozzájárulni a kölcsönös kapcsolatok fejlesztéséhez. Kormányunk nyilatkozata né­pünk békeakaratát fejezi ki, de ugyanakkor figyelmeztetést is je­lent azok számára, akik agresz­­szív jellegű akcióikkal fokozni a­­­karják a feszültséget a Balkánon.­­ Népünk és kormányunk a többi szocialista országgal együtt ő­­szintén reméli, hogy a török kor­mány mérlegelni fogja azokat a súlyos következményeket, melyeket a tervezett egyezmény maga után vonhat mind Törökország, mind az egész balkáni térség békéjére néz­ve. SARDI IMRE A ROMÁN MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI VEZETŐSÉGÉNEK 1958 november 26—28-i plenárisa előirányozza, hogy az idén az or­szág kohászati iparának 38 száza­lékkal több acélt kell termelnie, mint tavaly. Ez összesen 1.300.000 tonna acél termelését jelenti. Nagy feladat ez, amelynek valóra váltá­­sához a resicai olvasztároknak is teljes erejükkel hozzá kell járul­­niuk, minden igyekezetüket a ke­mencék teljesítőképességének mi­nél tökéletesebb kihasználására kell összpontosítaniuk. Az új év első hónapjának termelési eredmé­nyei azt bizonyítják, hogy az ol­vasztárok magukévá tették pártunk felhívását, s erejüket latba vetik, hogy becsülettel teljesítsék a rájuk háruló feladatokat. De az acéltermelés növelése nemcsak az olvasztároktól függ Resicán — ahol jelenleg há­rom Martin-kemence újjáépítésén és teljesítőképessége növelésén dol­goznak — sok múlik az építőkön is. Minél előbb helyezik üzembe a kemencéket, annál több acélt tud­nak adni a hazának. AKI EZEKBEN A NAPOKBAN ellátogat az acélműbe, roppant arányú munkának lehet tanúja. A 3. számú kemencénél a betonöntést — január 21-ig — 90 százalékban elvégezték. Előkészületek folytak ekkor, hogy január 23-ig teljes egészében befejezzék a betonön­tést, 26-án pedig hozzákezdhesse­nek a fémszerkezetek összeszerelé­séhez. Többirányú, komplex munkálatok folynak itt. Sok ember dolgozik ezen a munkatelepen, legtöbbjük derék, szorgalmas, öntudatos mun­kás. Lám, Marcu Gheorghe eksz­­kavátorával éppen lehatolt a 2. számú Martin-kemence alapozásá­hoz. Fáradhatatlanul rakodja meg a billenőszekrényes gépkocsikat, amelyek elszállítják innen a földet. A közmegbecsülésnek örvendő eksz­­kavátorkezelők közé tartoznak Mig­­rea, Tose és Ichim elvtársak is. Ásócsoportok is dolgoznak az ala­pozásnál, Gheorghevici Gheorghe, Crăciunoiu Nae, Spirleanu, Păgilă és Marin Gheorghe csoportjai. Nagy szorgalomról, kitartásról tesznek bizonyságot a kémények alapozásánál dolgozó ásócsoportok. Ásás közben sziklába ütköztek. Ez kétségtelenül késleltette a munká­latokat, de e csoport tagjai nem olyan emberek, akik könnyen meg­hátrálnak a nehézségek előtt. Se­gítséget is kaptak: eljöttek a Re­­sica-környéki bányászok megbir­kózni a sziklával, ők nagy hozzá­értéssel rendelkeznek ezen a téren. Intézkedtek, hogy a késedelem be­­pótlása érdekében elkészítsék a második vázat is, s ily módon pár­huzamosan végezhetik majd el a munkálatokat a 2. és 3. számú ké­ménynél. Mindez, amit felsoroltunk, csak kis része az építőmunkások érde­meinek, dicséretes, szép eredmé­nyeinek. De nem térhetünk napi­rendre a hibák felett sem, amelyek fékezik a kemencék építésének jó menetét. AZ ICMMR VEZETŐSÉGE vál­lalta, hogy a három kemence felépí­tését május 1-ig befejezik. Mint ahogyan azt az építőtelep egyes, felelős állást betöltő dolgozói mond­ják, most azért folyik a harc, hogy az első kemencét még a kitűzött határidő, május 1. előtt helyezzék üzembe. Úgy vélik, hog erre áp­rilis 15. körül kerül sor. Itt azon­ban emlékeztetnünk kell arra, hogy az eredeti terv előirányozta: az első kemencének április elsején működésbe kell lépnie. Márpedig ezt a határidőt tiszteletben kell tartani! Úgy látszik azonban, hogy Gancea mérnök elvtárs, a vállalat vezetője megfeledkezett már erről. Az ICMMR vezetőségének be kell látnia, hogy csak akkor mondhat­ják: valóra váltották fogadalmukat, ha a 3. számú kemencét április 1-ig, a másik két kemencét pedig május 1-ig üzembe helyezik. Így nyújthatnak az építők valóban ér­tékes hozzájárulást az acéltermelés fokozásához, ha kezük munkája nyomán az egyik kemence egy hó­nappal előbb újra termelni kezd. A munkálatok jelenlegi állása azt mutatja, hogy a fogadalmat nem tudják betartani, ha nem hoz­nak hatékony, erélyes intézkedése­ket az építőtelepen fennálló hibák kiküszöbölése érdekében. Álljunk csak meg ezeknél a hidáknál, ve­gyük sorra őket. ELSŐSORBAN IS ki kell tér­nünk arra, hogy az építőmunkások közt nem népszerűsítik, nem is­mertetik a munkavállalást, nem folytatnak eléggé hatékony nevelő és mozgósító munkát, hogy min­den egyes dolgozót áthassa a munkavállalás teljesítésének fon­tossága A vállalat üzemi bizott­sága — élen az elnökkel, Stefan Pavel elvtárssal — nem igyekszik eleven, mozgósító versenyt kialakí­tani, olyan versenyt, mely éppen e fogadalom teljesítésére irányul­jon. Ezt a kérdést az üzemi bi­zottság teljesen elhanyagolja. A pártalapszervezet bürója pedig — élen Negrea Dumitru elvtárssal — megtűri ezt a helyzetet. A munka megszervezése terén is­­.­nnak hiányosságok. Előfordul, hogy a zsaluzás előkészítésének hiányában nem tudnak betont ön­teni. A zsaluzás minősége sem mindig kielégítő. Ennek fő oka az, hogy nem gondoskodtak kellő szá­mú, jó szakképzettséggel rendel­kező ácsról. A harmadik váltásból most is hiányzik három ács. Hiba az is, hogy nem követik naponta és váltásonként a munká­latok menetének előrehaladását. Nem sokkal ezelőtt a termelési grafikon még csak nagy vonalak­ban irányozta elő az elvégzendő munkálatok volumenét. Ez — töb­bek között — oda vezetett, hogy meggyengült a mesterek és mér­nökök felelősségérzete a rájuk bí­zott feladatok iránt. Jelenleg a munka nem halad minden nap ütemesen, egyöntetű­en. Így például január 19-én az első váltás az előkészítő munkála­tok hiányában szinte semmit nem tudott végezni. Ezért tartanánk szükségesnek, hogy a legfontosabb munkahelyeken vasárnap is dol­gozzanak. Ily módon ki lehetne ke­rülni, hogy olyan hibák adódjanak elő, amelyek visszavetik a munkát, mint például, hogy befagynak a vezetékek, felgyülemlik a víz az alapozásnál stb. A hétfő reggeli váltás pedig ténylegesen dolgoz­hatna, nem kellene idejét előkészí­tő munkálatok elvégzésére veszte­getnie. Vasárnaponként­­ hazafias brigádokba szervezett fiatalok rendszerint önkéntes munkával se­gítik az itteni munkálatok ütemé­nek meggyorsítását. E brigádok munkája nagyobb figyelmet, támo­gatást érdemel: a vállalatvezető­ségnek gondoskodnia kell a szük­séges szerszámokról, a munkála­tok előkészítéséről és beosztásáról, műszaki káderekről, akik a munkát hozzáértően irányítják, hogy a fia­talok lelkes erőfeszítése meghozza a legszebb eredményt. A RESICAI OLVASZTÁROK azt követelik, hogy az ICMMR építő­­munkásai összpontosítsák minden erejüket a három Martin-kemence minél gyorsabb üzembehelyezésére. E feladat valóraváltása érdekében a vállalat műszaki, adminisztratív és politikai szerveinek meg kell tenniök az intézkedéseket a hibák kiküszöbölésére, meg kell teremte­niük a szükséges feltételeket, hogy április 1-re üzembe lépjen az első Martin-kemence, s utána,­­május 1-re a másik kettő. A legrövidebb időn belül gondos­­kodniuk kell megfelelő számú ács­ról és vasbeton-szerelőről, hogy a betonozási munkálatokban egy pil­lanatnyi kiesés, fennakadás se áll­jon be. Egyes munkálatok — kü­lönösen a kemencék fémszerkeze­teinél — idejének lerövidítése ér­dekében ajánlatos, hogy a fémrészt az előtérben előzőleg felszereljék. Ugyanakkor haladéktalanul fel kell szerelni a csarnokban a darut. Ennek már január 15-én meg kel­lett volna történnie. A három kemence mielőbbi fel­építésével kapcsolatos feladatok megoldása szorosabb együttműkö­dést kíván meg a két vállalat, az ICMMR és a fémipari kombinát között. AZZAL PÁRHUZAMOSAN, hogy az adminisztratív szervek meg­teremtik a kellő műszaki-anya­gi feltételeket, a vállalati szakszer­vezeti bizottságnak — a pártszer­vezet közvetlen irányításával és segítségével — eleven, mozgósító versenyt kell megszerveznie a mun­katelepen Olyan versenyt, amely minden egyes építőmunkásra kiter­jed. A pártszervezetnek,­­a szak­­szervezeti és IMSZ-szerveknek erőteljes politikai nevelőmunkát kell kifejteniük. Meg kell magya­­rázniuk az építőtelep minden egyes dolgozójának, milyen nagy nép­­gazdasági jelentősége van a mun­kálatok meggyorsításának. Az agi­tátorok révén, a faliújságon s az agitációs munka más eszközei fel­­használásával népszerűsítsék szé­les körben az élenjárók eredményeit és módszereit, harcoljanak kemé­nyen a fegyelmezetlenség, a pazar­lás és mindenfajta más hiba el­len. Az acélmű munkatelepén hozzá­értő, derék munkások, jól felké­szült műszaki káderek dolgoznak. Nem egyszer bizonyították már be munkájukkal, hogy méltók a párt és a kormány bizalmára. Nem ké­telkedünk abban, hogy most is be­csülettel váltják valóra feladatai­kat. I. ŞANDRU, C. BONTESCU vvvvwmvvmwwmvvvmvvvvwwvv Meg lehet és meg kell gyorsítani a resicai új Martin-kemencék építését Nyomatott întreprinderea „Poligrafică“ Temesvár SZABAD SZÓ Néhány szó tartományunk erdőgazdálkodásáról Tartományunk természeti kincsei közt jelentős helyet fo­glalnak el az erdők. Az erdőkitermelés főleg a tartomány hegyvidékein virágzik, és már hosszú idők óta munkát, kenyeret biztosít a fakitermelő vi­dékek lakosainak. . A felszabadulás előtt az erdőkiter­melés is a nagykapitalisták kezé­ben volt, akik a haszon utáni haj­szában hatalmas területeket tarol­tak le anélkül, hogy a kiirtott er­dőt új facsemetékkel pótolták vol­na. Ha netalán mégis történt ilyen­­nemű intézkedés, azt is csak felü­letesen hajtották végre, és a fiatal fák gondozás hiányában egy-kettő­re kipusztultak. Szakembereinknek tehát először is az ésszerű erdő­kitermelés kérdését kellett megolda­­niuk, hogy biztosítani tudják a fo­lyamatos fakitermelést anélkül, hogy az az erdők rovására tör­ténjék. Ma már jól kikísérletezett mód­szerek szerint dolgoznak, tekintet­be véve a vidék sajátosságait, s a kiürített területeket nyomban beül­tetik. Az erdőkitermelés módszerei közül legismertebb a kétszeri irtás. Ezt ott alkalmazzák, ahol a talaj megfelelő és a fák is hamar fej­lődnek. Első irtáskor az erdő fa­mennyiségének körülbelül 50 szá­zalékát, termelik ki, mégpedig úgy, hogy minden második fát lábon hagynak. Az élő fák lehulló mag­­vaiból új hajtások nőnek, amelyek teljes mértékben megfelelnek a vi­dék sajátságos talajának és éghajla­tának, és biztosítják az utánpótlást. Majd amikor az így, természetes módon nyert facsemeték megerő­södnek, akkor vágják ki az erdő többi állományát. Vannak azonban olyan vidékek (hegyoldalak), ame­lyeknek talaját az erdő fáinak gyö­kerei kötik le, ellenkező esetben megcsuszamlana. Itt sokkal apró­lékosabban járnak el az erdőkiter­meléssel. Első irtáskor csak kis részét, alig 20—25 százalékát vág­ják ki a fáknak. Amikor az pótló­dott, akkor folytatják a kiterme­lést, ugyancsak a fent említett kis mennyiségekben, így aztán mire az erdőt teljes egészében kiirtják, nemcsak az utánpótlást, hanem a talaj megkötését is biztosították. A fent említett módszerekkel az elmúlt évek folyamán nagy részben már fel is számolták a múltbeli rablógazdálkodás nyomait, és ezért dicséret illeti tartományunk erdőki­termelő szakembereit. A fakitermelés tartományunk na­gyobb részében már gépesített, a baltát csak elvétve használják mint fadöntő szerszámot. Ezáltal sokat javult az erdőkitermelők munkája is, akik a múltban egyszerűbb esz­közökkel dolgoztak. Az újabb vidé­kek kitermelése érdekében sok kilo­méternyi utat építettek, nehezen el­érhető helyekről pedig kötélpályá­kon szállítják a farönköket. Nem utolsó sorban kell megemlítenünk azt, hogy intézkedtek a csúszdákon való szállítás megszüntetéséért. Ennek, amint a vállalat szakembe­reitől megtudtuk, nagy jelentősége van, mert azonkívül, hogy a csúsz­dák megépítéséhez szükséges fa­mennyiséget is értékesítik, jelentő­sen növekszik a szállított fa minő­sége is. A csúszdákon csak tűzifát lehet lecsúsztatni, és annak is nagy százaléka szétforgácsolódik az ütő­­désektől. Erről különben akkor győződhetünk meg, ha betekintünk a tavalyi év kimutatásaiba, amely­ből megtudhatjuk, hogy egy-egy csúszda kötélpályával, vagy úttal való helyettesítése mintegy 25 szá­zalékkal növelte a kitermelt fa mi­nőségét. Nem is beszélve arról, hogy az addig feldarabolt és csak tűzifára alkalmas rönköket így egészben szállítják és kitűnő ipari­faként értékesíthetik. A rönkök szál­lítását is korszerű eszközökkel végzik. A vállalatnak jelentős szá­mú tehergépkocsi áll rendelkezésé­re, amelyek a kitermelt rönköket mindjárt a legközelebbi fafeldolgo­zóhoz viszik. A kötélpályákat is úgy építették meg, hogy a szállí­tott fát azokról azonnal tehergép­kocsikra, vasúti kocsikra, vagy más szállítóeszközre rakhassák. De nem állnak meg, hanem napról napra mind szélesebb körben ter­jesztik a kisgépesítést, új utakat, kötélpályákat építenek, hogy mind több kiaknázatlan területet tudja­nak értékesíteni. Gh. Gheorghiu-Dej elvtársnak az RMP KV legutóbbi plenárisán tartott beszámolójából kitűnik az, hogy pártunk és kormányunk nagy súlyt helyez a faipar fejlesztésére. Számos új fafeldolgozó üzem épült az utóbbi évek folyamán, a meg­lévőket pedig újabb részlegekkel bővítették. Mindezen intézkedések maguk után vonják a fakitermelés nagyarányú gépesítését. Tartományunk erdőkitermelő vál­lalata, hogy eleget tehessen a ple­náris irányelveinek, újabb erdei utak, kötélpályák megépítését vette tervbe, és év végéig bővítik a ki­termelés gépesítését. Mindezt úgy oldják meg, hogy mind kevesebb fizikai erőre legyen szükség, s ezál­tal is javítani igyekeznek a fakiter­melő dolgozók munkáján, életszín­vonalán. Eredményes együttműködés A szabadfalusi gép- és traktor­­állomás dolgozói szoros kapcsola­tot tartanak a körzetükbe tartozó kollektív­­ gazdaságokkal segítik őket az előrehaladott agrotechni­kai módszerek alkalmazásában és a mezőgazdasági munkálatok el­végzésében. A múlt évben 9 kol­lektív gazdaság tartozott a sza­badfalusi GTA körzetébe, a­­melynek traktorosai és mérnökei a szántóföldeken tanúsított szorgal­mukkal, példás magatartásukkal és szüntelen felvilágosító munkájuk­kal elősegítették a körzetükbe tartozó falvak szocialista átalakí­tását. A gépállomás 1956-ban létesült, gépállománya azóta jelentősen ki­bővült. A múlt évben 10 új kom­bájnt kapott, idén pedig 10 UTOS- traktort, 12 kukoricavetőgépet és kapálógépeket kap. Jelenleg 49 traktorral rendelkeznek és a ta­vaszi mezőgazdasági kampányt, kijavított gépekkel készen várják. A gépállomás vezetősége a téli hónapokban is támogatja­­ a kol­lektív gazdaságot, jelenleg az évi termelési tervek összeállításában nyújtanak értékes segítséget. A kollektivisták politikai és szak­mai színvonalának emeléséért a kollektív gazdaságokban agrotech­nikai tanfolyamokat szerveztek, amelyeket a gépállomás mérnökei vezetnek. Eddig már hat előadást tartottak s mindeniken nagyszámú kollektivista vett részt. Az elő­adások főleg a gyümölcs- és zöld­ségtermesztés kérdéseivel foglal­koznak. A szabadfalusi GTA-nál 7 ál­landó traktorosbrigád dolgozik. Ezeknek vezetői szoros kapcsola­tot tartanak a kollektív gazdasá­gok brigádosaival, esténként kö­zösen megtárgyalják a másnapi teendőket, egybehangolják mun­kájukat, hogy a legjobban kihasz­nálhassák a gépeket és az embe­rek munkaidejét, így tesz Marcovici Pandele párttagjelölt, a gépállomás II. bri­gádjának felelőse is, aki 8 trak­torosával Gyirokon dolgozik­ A múlt évben nagy segítséget nyúj­tottak a gyiroki társult földmű­veseknek is. A tavaszi vetési idő­szak alkalmával a gyiroki társul­tak még bizalmatlanok voltak a traktorral szemben. Előnyösebb­nek látták, ha saját fogataikkal vég­zik a vetést. A szabadfalusi gép­állomással csak 70 hektárnyi ve­tésre kötöttek szerződést. Később azonban meggyőződtek arról, hogy a tavaszi vetőszántást sokkal ala­posabban végezték el a traktoro­sok. A gyiroki társult gazdák be­látták azt, hogy a ló nem verse­nyezhet a traktorral. Utólagos kérésükre Marcovici Pandele trak­torosaival a leszerződött 70 hek­tár helyett 300 hektár földet szán­tott fel a gyiroki társult gazdák­nak. A szabadfalusi GTA szoros e­­gyüttműködése az általa kiszol­gált kollektív gazdaságokkal a jö­vőben is a jó eredmények elérésé­nek egyik biztosítéka. Cipőgyári élmunkás A temesvári ,,,Nikosz Beloján­­nisz“ cipőgyárban a sarokcsiszoló­gépnél dolgozik Bălan Vasile párt­tag. Munkaszeretetéért és szerény magatartásáért nagy megbecsülés­nek örvend munkatársai körében. Már évek óta vezeti a tisztító­­osztályon alakult ifjúsági minőségi brigádot, mégpedig úgy, hogy a versenyt már többször megnyerték, de kullogó még sohasem volt a brigádjuk. A legutóbbi szakszervezeti gyű­lésen megfogadta, hogy a minősé­get állandóan javítani fogja. Mint mindig, ezt a fogadalmát is betar­totta: az utóbbi időben a legjobb minőségi munka az ő keze alól kerül ki. BĂLAN VASILE a munkahelyén. Kedd, 1959 február 3 A temesvári vasutas-labdarugók szorgalmasan készülődnek a tavaszi idényre A csikorgó téli időben a szabadtéri sport rajongóinak a labdarugóedzések lá­togatása mégsem tartozik a kellemes feladatok közé. A temesvári vas­utasok január 6-án kezdték meg­ az ed­zéseket és január 30-án már 3­15. ed­zésnél tartottak. Mennyiségileg­­tel­jesítették az edzési tantervet, de „vá­laszték“ szerint nem, mert a sportklub ve­zetősége „elfelejtett“ gondoskodni terem­ről, és ennek követ­keztében a heti há­rom edzést a stadi­onban tartották. Az edzéseket az előírt terv szerint vé­gezték , az alapozó­­edzések műsorán tor­nagyakorlatok és já­tékok szerepeltek és természetesen a kö­telező futás, „körö­zés“. Persze a kispályás labdarúgást sem ha­nyagolták el. Ezenkívül eddig három elméleti elő­adást is tartottak, kettőt a játékrend­szerről és más takti­kai problémákról, egy előadás pedig a játékosok politikai és kulturális szín­vonalának emelését szolgálta­ A vasutascsapat idei játékoskerete a következő: Boros és Sziklai kapusok, Cor­­bus, Bodó, Apter, Predoi hátvédek, Gál, Lengyel és Stepan fedezetek, Popuţa, Ţu­găniuc, Enderle, Fodor, Surdan, Man­­ciu és Sântimbreanu csatárok. Kívülük még két temesvári, nagynevű volt válo­gatott labdarúgó is részt vesz az edzé­seken, de ezek já­tékjoga még nincsen elintézve. A Temesvári CFR február 8-án tartja első kétkapus edző­mérkőzését, utána több A- és B-osztá­­lyú csapattal tervez­nek barátságos mér­kőzést, hogy utána felkészülten lépjenek pályára a Temesvári Sziri­a elleni RNK- kupamérkőzésen, a­­melyet, mint ismere­tes, március 8-án bonyolítanak le, egy­ héttel az A-osztályú bajnokság kezdete előtt. A tartományi labdarúgóbajnokság tavaszi műsora A tartományi labdarúgóbajnokság tavaszi nyitánya március 29-én lesz. A bajnokság 14 részvevője utána megszakítás nélkül június 21-ig küzd a bajnoki pontokért. "Alább közöljük a tavaszi idény műsorát — zárójelben az ősszel elért eredményekkel. Bánsebes—Lugosi MSK (0:7), T. Pro­gresul—Törekvés (2:1), Pécska—Ani­na (0:3), Electromotor—Detta (3:2), Banatul—Voinţa (2:7), IC Arad- Zsombolya (0:3). VIII. FORDULÓ IC Arad—Oravica­ (0:4), Zsombolya —Banatul (1:1), Voinţa—Electromotor (0:0), Detta—Pécska (0:2), Anina—T. Progresul (0:0), Törekvés—Karánsebes (2:0), Lugosi MSK—Boksavasziova (0:1). IX. FORDULÓ I. FORDULÓ: MÁRCIUS 29. Oravicai SK—Pécskai Progresul (2:3), Banatul—Karánsebesi CFR (2:2), IC Arad—Boksavasziovai Mi­nerul (0:4), Zsombolyai Ceramica — Lugosi MSK (5:2), Voinţa—Törekvés (2:1), Dettai Furnir—Aninai Minerul (0:4), Electromotor—Temesvári Pro­gresul (0:2). II. FORDULÓ Detta—Oravica (1:2), Anina—Voin­ţa (1:2), Törekvés—Zsombolya (1:5), Lugosi MSK—IC Arad (3:0), Boksa­vaszlovai Minerul—Banatul (4:1), Karánsebesi CFR—Electromotor (0:6), Temesvári Progresul—Pécskai Progre­sul (1:1). III. FORDULÓ Oravica—T. Progresul (1:1), Pécs­­ka—Karánsebes (1:1), Electromotor —Boksavasztova (2:1), Banatul—Lu­gosi MSK (4:2), IC Arad—Törekvés (0:3), Zsombolya—Anina (2:3), Voin­­ţa—Detta (1:2). IV. FORDULÓ Voinţa—Oravica (1:1), Detta— Zsombolya (1:2), Anina—IC Arad (0:2), Törekvés—Banatul (3:0), Lugo­si MSK—Electromotor (2:4), Boksa­­vasziova—Pécska (0:0), Karánsebes —Temesvári Progresul (0:2). V. FORDULÓ Oravica—Karánsebes (0:2), T. Pro­gresul—Boksavasztova (0:2), Pécska —Lugosi MSK (0:4), Electromotor— Törekvés (1:0), Banatul—Anina (1:2), IC Arad—Detta (1:2), Zsombolya— Voinţa (1:0). VI. FORDULÓ Zsombolya—Oravica (2:1), Voinţa —IC Arad (3:2), Detta—Banatul (0:2), Anina—Electromotor (2:5), Törekvés —Pécska (2:2), Lugosi MSK—T. Pro­gresul (0:1), Boksavasziova—Karán­sebes (3:0). VIL FORDULÓ Oravica—Boksavasziova (1:2), Ka­oravica—Lugosi MSK (1:0), Boksa­vasziova—Törekvés (1:3), Karánsebes —Anina (0:3), T. Progresul—Detta (1:0), Pécska—Vointa (0:1), Electro­motor—Zsombolya (1:1), Banatul IC Arad (3:2). X. FORDULÓ Banatul—Oravica (0:1), IC Arad - Electromotor (0:3), Zsombolya—Pécs­ka (1:1), Voinţa—T. Progresul (1:9), Detta—Karánsebes (0:1), Anina— Boksavasztova (1:0), Törekvés—Lu­go­­si MSK (0:2). XI. FORDULÓ Oravica—Törekvés (1:1), Lugosi MSK—Anina (1:3), Boksavaszlova —Detta (1:3), Karánsebes—Voinţa (0:5), T. Progresul—Zsombolya (1:3), Pécska—IC Arad (0:1), Electromotor -Banatul (1:2). XII. FORDULÓ Electromotor—Oravica (1:2), Bana­tul—Pécska (1:2), IC Arad—T. Pro­gresul (2:3), Zsombolya—Karánsebes (4:0), Voinţa—Boksavasziova (4:1), Detta—Lugosi MSK (0:2), Anina—Tö­rekvés (4:2). XIII. FORDULÓ Oravica—Anina (0:1), Törekvés Detta (1:3), Lugosi MSK—Voinţa (3:0), Boksavasziova—Zsombolya (0:3), Karánsebes—IC Arad (0:4), Pécska—Electromotor (1:4), T. Pro­gresul—Banatul (3:0). Kézilabda TEMESVÁR. A kispályás női kézi­labda-bajnokság tartományközi szaka­szának küzdelmei vasárnap kezdőd­tek meg a temesvári sport­­csarnokban. A Temesvári Kö­zépiskolás Sportklub csapata 15:3 (5:1) arányú győzelmet aratott Hu­­nyad tartomány képviselője, a Petreşti Május 1 sportegyesület ellen. A te­mesvári lányok góljait Schmidt (7), Luchian (3), Bittenbinder (2), Cristian (2) és Müller dobták. Hétfőn a Középiskolás Sportklub— Craiovai Dinamo találkozó 7:3 (2:1) eredménnyel végződött. Ma, kedden kerül sor a hétfői mérkőzés visszavá­gójára, amely egyúttal a torna utolsó küzdelme. A tartományi férfibajnokságban mindössze két mérkőzést játszottak. A Tehnometal biztosan győzött, 33:8 (14:3) arányban a Resicai Olimpia ellen, a Temesvári Középiskolás Sport­klub pedig 31:19 (15:7) arányú győzel­met aratott a Zsombolyai Victoria ellen. Barátságos mérkőzésen a Temesvári CFR a Resicai MSK csapatával talál­kozott és színvonalas küzdelem után 22:22 (11:11) volt az eredmény. A városi bajnokságban a következő eredmények születtek: Gyarmatai Re­colta—Gyapjúipar 19:13 (9:7), 10-es számú középiskola—Electromotor 12:11 (7:2), Voinţa—Sportiskola 16:11 (7:6), IRP—Progresul 13:13 (6:6). BUKAREST. A kispályás nemzetkö­zi kézilabda-torna küzdelmei során szombaton a Temesvári Ştiinţa a HU Koppenhága csapatától 12:20 arányú vereséget szenvedett, a Dinamo a Bukaresti utánpótlás csapatát 39:13 arányban győzte le. Női mérkőzésen a HG Koppenhága együttese­ Budapest ellen 10:8-ra győzött. A vasárnapi eredmények a követ­kezők voltak: Férfimérkőzések: Dukla Prága — Bukarest utánpótlás 37:17 Dinamó— HG Koppenhága 9:11 (3:8). Női mérkőzések: HG Koppenhága— Olimpia 9:4, Budapest—Zágráb 5:7. Kosárlabda Temesvár. Az A-osztályú női baj­nokság küzdelmei során a Temesvári Középiskolás Sportklub 36:28 (19:14) arányú győzelmet aratott a Bukaresti Progresul ellen, amely a táblázatban a negyedik helyet foglalta el. Tizenkét egymásutáni vereség után ez volt a lelkesen küzdő középiskolás csapat első bajnoki győzelme. A mutatott rá­ ASZTALITENISZ Boksavasziován a vasutasnap tisz­­teletére jól sikerült versenyt rendez­tek, amelynek során a Boksavasziovai Minerul 5:4 arányú értékes győzelmet aratott a resicaiak ellen A férfi egyest a resicai Sengher nyerte, a boksava­sztovai Truppéi II a második, bátyja, Truppéi I pedig a harmadik helyet foglalta el. Jék alapján a temesvári lányok meg­érdemelték a két értékes bajnoki pontot. A temesvári csapat kosárdo­bói: Zamfirache (12), Willems (8), Kercsov (5), Marincu (5), Milosevics (4), Pantea és Ferd­. Bukarest. Metalul MIG—Temesvári Ştiinţa 63:50, férfi bajnoki. TEREMRÖPLABDA A városi teremröplabda-bajnok­­hétvégi fordulójában a következő ered­mények születtek: Férfimérkőzések: I. osztály: Meteor—Gyapjúipar 31), CFR—Ştiinţa 2:1, II. osztály: Vifo­rul—Gépközpont 3:0. Női mérkőzések: Fémipari szakiskola—IC és­­­amu középiskola 3:0, Gyapjúipar—Gloria 3:0, Textiliskola—Középiskolás Sport­klub 3:0. SZERDÁN KETTŐS KOSÁRLABDA-MÉRKŐZÉS A SPORTCSARNOKBAN Szerdán 17.30 órakor a Középis­kolás Sportklub a CCA ellen játszik női mérkőzést, 19 órakor pedig a Ştii­nţa férficsapata a Bukaresti Olimpia csapatával méri össze erejét. Az érdekesnek ígérkező kosárlabda műsort a Ştiinţa—CFR férfikézilab­da-mérkőzés nyitja meg — 16.20 órai k­ezdettel. ÖKÖLVÍVÁS ARADON Aradon, az állami cirkusz porond- kiütéssel győzött Faur ellen. Az aradi ján a Motor együttese a Román voksá- Eberwein Riaschit, Haver pedig Butu­ri Metalul ellen 13:9 arányú győzele­j ...... . . mpf ninmnst A­mmánlinteáni Docu­­a .3nt Utotte I. Szerkesztőség (Telefon 55-94,­55-95) és kiadóhivatal ( Idefon 55-74), L. Engels utca 2.­­szám

Next