Szabad Szó, 1959. január-március (16. évfolyam, 1-76. szám)

1959-01-17 / 13. szám

4 A szovjet ipar 1958-ban jelentősen túlszárnyalta tervelőirányzatát A Központi Statisztikai Igazgatóság közleménye Moszkva. (Agerpres.) — TASZSZ : A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisz­tikai Igazgatóság január 15-én közzétette a Szovjetunió 1958. évi népgazdaságfej­lesztés­i tervének teljesítésére vonatkozó adatokat. A Központi Statisztikai Igazga­tóság hivatalos közleménye sze­rint a szovjet ipar jelentősen túl­szárnyalta az ipari termelés évi tervelőirányzatát. Az ipari ter­melés összmennyisége egy év alatt 10 százalékkal növekedett. Előzetes adatok szerint a termelő­­eszközök termelése (A csoport) 11 százalékkal, a fogyasztási eszkö­zök (B csoport) termelése 7 szá­zalékkal növekedett. A népgazdasági terv 1958-ra e­­lőirányozta az ipari termelés 7,6 százalékos növelését; ennek kere­tében a termelőeszközök termelé­sének 8,3 százalékos, a fogyasztá­si eszközök termelésének 6,1 szá­zalékos növelését. A fő építkezések című fejezet rámutat arra, hogy a múlt évben a Szovjetunióban több mint 800 új nagy állami iparvállalatot he­lyeztek üzembe. Az állami és szö­vetkezeti szervezetek beruházásá­nak volumenje (a kolhozok nél­kül) a múlt évben 235 milliárd rubel volt, vagyis 11 százalékkal felülmúlta az 1957. évi főberuhá­zások összegét. A Szovjetunióban 1958-ban hét kohó épült összesen 4 millió 900 ezer tonna nyersvas termelőképes­séggel, négy martinkemence, két villamos acélmű, egy Bessemer konvertiszor, néhány hatalmas kok­­szolómű, 57 bánya és szénterme­lő egység, több könnyű- és élel­miszeripari nagyvállalat. Megkezdte működését a világ legnagyobb erőművének, a sztálingrádi vízierőműnek az első három gépcsoportja, az új atomerőmű első része 100 ezer kilowatt teljesítőképes­séggel (egész teljesítőképes­sége 600 ezer kilowatt), a szibériai Tom—Uszinszk­i hő­erőmű és az ukrajnai Sztaro Bescsevo hőerőmű első gép­csoportjai. 1958-ba­n a Szovjetunióban 88 millió 800 ezer tonna vasércet, 496 millió tonna szenet, 130 mil­lió tonna ásványolajat és 29 mil­liárd 800 millió köbméter földgázt termeltek ki. 1957-hez viszonyít­va a vasérckitermelés 5 százalék­kal, a szénkitermelés 7 százalék­kal, az ásványolajé 15 százalék­kal, a földgázé csaknem 1,5-szere­­sére növekedett. A Szovjetunióban tavaly 39 mil­lió 600 ezer tonna nyersvasat és 54 millió 900 ezer tonna acélt ter­meltek. A hengerelt acél termelése 42 millió 900 ezer tonna volt. Mindezeknél a termékeknél a ter­melés egy év alatt 7 százalékkal növekedett. A kohók hasznos térfogatának kihasználási együtthatója 1957-hez képest, 2,6 százalékkal növekedett. Az acéltermelés az olvasztókemen­ce tűzterének négyzetméterére szá­mítva 3 százalékkal emelkedett. A villamos energia termelés a múlt évben 233 milliárd kilowatt­óra volt, vagyis 11 százalékkal több az előző évinél. 1957- hez hasonlítva a villamos­gépek gyártása 10—23 százalék­kal növekedett. 1958- ban a szovjet ipar 138 ezer fémforgácsoló szerszámgé­pet gyártott, vagyis 6 száza­lékka többet, mint a megelő­ző évben. A múlt évben mint­egy 25 ezer kovács- és prés­ A nemzeti jövedelem növekedése gépet gyártottak, s ezen a té­ren szintén felülmúlták az elő­ző évi színvonalat. A Szovjetunió 1958-ban 511 ezer gépkocsit , köztük 389 ezer te­hergépkocsit és autóbuszt, vala­mint 122 ezer személygépkocsit gyártott. A gépkocsigyártás ter­vét túlszárnyalták Az autógyártás egy év alatt 3 százalékkal növe­kedett. 1958-ban 220 ezer traktort gyár­tottak, vagyis 8 százalékkal töb­bet, mint a megelőző évben. Ami a mezőgazdasági termelést illeti, a közlemény rámutat arra, hogy 1958-ban a Szovjetunió össz­­gabonatermelése 8.500.000.000 púd volt, amiből 4.600.000.000 pad bú­za. A nyersgyapot - termelés 4.400.000 tonna volt. Az összgabonatermelés 1957-hez viszonyítva 2.100.000.000 púd­dal, vagyis egyharmadával emelkedett. Az SZKP XX. kongresszusának a cukorrépa­­termesztés növelésére vonat­kozó Irányelveiben kitűzött feladatot határidő előtt két évvel teljesítették és túltelje­sítették. A Szovjetunió kolhozai és szov­­házai 1958-ban az előző évhez vi­szonyítva 11 százalékkal növelték a szarvasimarhaállományt (ezen belül a fejőstehénállományt 8 százalékkal), a sertésállományt 14 százalékkal a juhállományt pedig 7 százalékkal gyarapították. Az állati termékek termelése 1957- hez viszonyítva 5—11 százalékkal emelkedett. Ami az össztejtermelést illeti, 1958-ban a Szovjetunió túlha­ladta az USA-t, a vállalatok­­ nemzeti jövedelemre vonatko­zó fejezet rámutat arra, hogy ez a tétel 1958-ban az előző évhez vi­szonyítva 9 százalékkal növekedett. A lakosság egy főre jutó reáljöve­delme 1958-ban 5 százalékkal nö­vekedett. Az állam az 1957 évi 202 milliárd rubellel szemben 1958-ban mint 215 milliárd rubel értékű se­gélyt, társadalombiztosítási jutta­tást, nyugdíjat és ösztöndíjat utalt ki a lakosságnak. A kolhozok pénzjövedelme meg­haladta a 130 milliárd rubelt, vagyis 1957-hez viszonyítva, 38 százalékkal növekedett. Az SZKP XX. kongresszusának határozata értelmében az ország­ban folytatódik az iparban dolgo­zó munkások és tisztviselők mun­kanapjának csökkentése, mégpedig anélkül, hogy ez kihatna a fize­tésekre. A munkaerők felhasználásáról szóló fejezet kiemeli, hogy a Szovjetunió népgazdaságában fog­lalkoztatott munkások és tisztvise­lők átlagos száma 1958-ban 54 millió 600 ezret tett ki, vagyis az előző évhez viszonyítva 1 mil­lió 400 ezerrel növekedett. Akár­csak az előző években, 1958-ban sem volt munkanélküliség a Szov­jetunióban. A népgazdaságba irá­nyítottak mintegy 650 ezer állami szakiskolát végzett szakképzett ifjúmunkást. A népgazdaságban dolgozó fő­iskolát és középiskolát végzett szakemberek száma egy év alatt 10 százalékkal emelke­dett, úgy hogy 1958 végén , mintegy 7 millió 500 ezer volt­­ban és gazdaságokban gyár­tott vaj tekintetében pedig már 1957-ben túlszárnyalta az USA-t. A gép- és traktorállomások át­szervezése után, 1958 végéig a kolhozok több mint 83 százaléka szerzett be ezektől mezőgazdasági gépeket. A kolhozok 482 ezer trak­tort, 250 ezer gabonakombájnt és más mezőgazdasági gépet vásárol­tak. Az áruforgalomra vonatkozó szakasz rámutat arra, hogy a kis­kereskedelmi áruforgalom össz­­mennyisége értékben 1958-ban 667 milliárd rubelt tett ki, összehason­lítható árakban 6 százalékkal na­gyobb volt, mint 1957-ben, ha pe­dig számításba vesszük a vodka­eladás jelentős csökkenését , 7 százalékkal emelkedett. Jelentősen nőtt a hús, felvágott, haláru, álla­ti zsiradék, tojás, cukor, gyü­mölcs, szövöttáru, lábbeli, bútor, televíziós készülék, gépkocsi, vala­mint más árucikkek eladása. Ami az élelmicikkek termelését illeti, 1958-ban a Szovjetunió hús­termelése (a kolhozok termelését és a házi termelést kivéve) 3 mil­lió 400 ezer tonna volt. Az állami tervet túlteljesítették. A hústerme­lés 8 százalékkal volt nagyobb, mint 1957-ben Hasonlóképpen túl­teljesítették a halipari termékek termelését, nagymennyiségű állati zsiradékot, tejterméket, kristály­­cukrot állítottak elő. 1958-ban a Szovjetunió ipara 5 milliárd 800 millió méter gyapot­kelmét, 845.000.000 méter selyem­árut, 481 millió méter lenvásznat és 303 millió méter gyapjúszöve­tet termelt. Az ország textilipara túlszárnyalta az 1958. évi állami tervet, s az előző évhez viszonyít­va 4—13 százalék közötti arány­ban növelte a szövöttáruk terme­lését. Ugyanabban az évben a Szovjetunióban 356 millió pár bőr­cipőt termeltek, vagyis 12 száza­lékkal többet, mint 1957-ben. A lakásépítésre vonatkozó tervet 7 millió négyzetméterrel túlteljesítették A lakásépítésre vonatkozó fe­jezet kiemeli, hogy a 61 mil­lió négyzetméter lakterület épí­tésére és használatba adására vonatkozó 1958. évi tervelő­irányzatot 7 millió négyzet­­méterrel túlteljesítették. Ezenkívül a kolhozparasztok és a falusi értelmiségiek 1958-ban több mint 700 ezer lakóházat épí­tettek maguknak. A kulturális téren elért eredmé­nyekkel foglalkozó fejezetben a közlemény rámutat arra, hogy 1958-ban 50 millió személy vett részt az oktatásban. Ez idő alatt több mint 1100 új középiskola nyílt meg. Több mint 4 millió személy tanult a felsőfokú tanintézetekben és kö­zépfokú szakiskolákban. A felső­fokú tanintézetek nappali tanfolya­mait látogató növendékek 45 szá­zaléka a középiskola befejezése után gyakorlati munkát végzett. Több mint 3 millió 600 ezer sze­mély folytatja tanulmányait anél­kül, hogy megszakította volna ter­melőmunkáját 1958-ban a főisko­lákról és a középiskolákból 840 ezer szakember került ki. Tíz új főiskola létesült. Az országban je­lenleg több mint 280 ezer tudo­mányos dolgozó tevékenykedik. Egy év alatt számuk 9 százalék­kal növekedett 1958-ban 1 mil­liárd 106 millió példányszámban jelentek meg könyvek. Egy harmadával növekedett a gabonatermelés Vaclav David, a Csehszlovák Köz­társaság külügyminisztere január 15- én átnyújtotta T. I. Grisinnek, a Szov­jetunió csehszlovákiai nagykövetének a csehszlovák kormány válaszjegyzé­két a szovjet kormány 1959. január 10-i jegyzékére, a német békeszerző­dés megkötésével kapcsolatban. V. Dávid egyben átnyújtotta a szovjet nagykövetnek a csehszlovák kormány nyilatkozatát a békeértekezlet össze­hívására vonatkozó szovjet javaslat­tal kapcsolatban. A Csehszlovák Köztársaság külügy­minisztériumában ugyancsak január 15-én átnyújtották a Német DK nagy­követének a csehszlovák kormány nyilatkozatát és jegyzékét, amely hangsúlyozza a Német DK fennállásá­nak történelmi jelentőségét. „A Né­met Demokratikus Köztársaságban va­lójában már valóra váltották a Szov­jetunió javasolta békeszerződés-terve­zetbe foglalt elveket“ —, hangzik a többi között a jegyzék. P. F. Jugyin, a Szovjetunió pekin­gi nagykövete január 15-én fogadást adott Pekingben a szovjet-kínai tudo­mányos műszaki kutatási együttműkö­dési egyezmény megkötésének első év­fordulója alkalmából. Az ománi imám kairói képviselete közleményt adott ki az ománi haza­fiak és az angol megszálló csapatok közötti harc fokozódásáról. A közle­mény szerint a hazafias erők az utób­bi napokban megsemmisítettek 15 an­gol tehergépkocsit és 23 gépkocsit. Az angol gyarmati csapatoknak 24 halott­juk és 3 sebesültjük volt. A brit csa­patok fokozzák megtorló intézkedései­ket az omani polgári lakosság ellen és sok faluban megtámadtak nőket és gyermekeket. ★ Párizsban hivatalosan bejelentették, hogy Franciaország elismerte a Gui­neai Köztársaságot ★ De Gaulle elnök január 15-én az Elysée palotában fogadta Hugh Gaitskellt, az angol laburista párt ve­zetőjét. A több mint egyórás megbe­szélés után Gaitskell kijelentette, hogy több kérdésről tárgyaltak, töb­bek között a NATO-ról, a nukleáris fegyverről, a Szovjetunióval fennálló kapcsolatokról, valamint az algériai kérdésről. Dél-Korea nagyobb városaiban ja­nuár 14-én hatalmas tiltakozó tünte­tések voltak az ellen, hogy a h­szia­­manista klikk kegyetlenül elfojtja a fasiszta jellegű „közbiztonsági tör­vény“ elleni mozgalmat. Csang Yun, Dél Korea alelnöke, az ellenzéki de­mokrata párt egyik vezetője ,,politi­kai káosznak“ minősítette az ország jelenlegi helyzetét Walter Dowlingot, az USA dél-koreai, nagykövetét Wa­shingtonba hívták tanácskozás vé­gett. ★ ★ A Szovjetunióban megkezdődött a népszámlálás Moszkva­ (Agerpres).­­ A TASZSZ jelenti: A Szovjetunióban január 15-én or­szágszerte megkezdődött a népszám­lálás, amely január 22-én fejeződik be. A népszámlálást több mint 600.000 ember végzi, közöttük számos taní­tó, kulturális nevelőintézmények dol­gozói, diákok. A népszámlálás adatai szüksége­sek ahhoz, hogy kidolgozhassák a népgazdaságfejlesztési alapvető mu­tatószámokat a hétéves terv minden egyes évére.­­ Legutóbb 1959-ben tartottak nép­­számlálást a Szovjetunióban. Sok szovjet városban először van nép­­számlálás, mert ezek a városok 1939- ben m­ég nem léteztek. Ilyen városok vannak a Távol-Keleten, Grúziá­ban, Közép-Ázsiában, a szibériai tajgában, Kazahsztánban. A népszámlálás alkalmával igen érdekes adatok kerülnek felszínre. Taskentben például bejegyezték Saah­­med Sammahmudov lakatos család­ját, amely 21 tagból áll és nyolc nemzetiséget képvisel. A lakatos és felesége a második világháború ide­jén örökbe fogadott 15 gyermeket. Samahmudov családja az állam se­gítségével hat saját házat épített. Nyomatott întreprinderea „Poligrafică“ Temesvár. SZABAD SZÓ Max Reimann rádiónyilatkozata Berlin. (Agerpres.) — Az ADN hírügynökség közli Max Reimannak, Németország Kommunista Pártja KB első tit­kárának a „Deutscher Frei­heitssender 904“ rádióállomás út­ján tett nyilatkozatát. A német békeszerződés szovjet tervezeté­vel kapcsolatban Max Reimann kiemelte, hogy az összes nyugat­németországi békeszerető embe­rek, akik keresik a béke biztosí­tásához, a megegyezéshez és a német kérdés békés megoldásához vezető utat, a tervezetben a né­met nép érdekeinek megfelelő választ találnak. Az ilyen béke­­szerződés­t folytatta Max Rei­mann — előnyös mindazok szá­mára, akik szeretik a békét és gyűlölik a háborút. Az ilyen bé­keszerződés segítségére lesz né­pünknek abban, hogy megfékezze a német militarizmust és a la­kosság többségének óhajához hí­ven kicsavarja a militaristák ke­zéből az atomfegyvert, megóvja a békét és virágzó életet teremt­sen magának. A németországi békeszerződés megkötése jelentő­sen előmozdítaná a két német ál­lam közeledését és az államszö­vetség megalakítására vonatkozó megegyezést. Tekintettel, hogy két német állam van, ez az egyet­len lehetőség arra, hogy Német­ország békés és demokratikus alapon egyesüljön. A Német Szövetségi Köztársa­ság kormánya — hangsúlyozta M. Reimann — szabotálni akarja a békeszerződés megkötésére irányuló javaslatot, míg a Német Demokratikus Köztársaság a né­met nép nemzeti érdekeit és bé­kéjét képviseli. M. Reimann kifejtette, hogy a munkásosztály és az egész nem­zet érdekei most megkövetelik, hogy közösen harcoljanak Ade­nauer politikája ellen, a békeszer­ződés megkötéséért. A. I. Mikojan látogatása az Amerikai Egyesült Államokban New York­ (Agerpres). — A TASZSZ jelenti. A newyorki Waldorf—Astoria szálló nagytermében a gazdasági klub január 14-én díszebédet a­­dott, amelyen több mint ezer gyáriparos, kereskedő, bankár és a kereskedelmi körök sok más kép­viselője vett részt Az ebéd folya­mán felkérték A. I Mikojant, hogy mondjon beszédet. Roy Harley, a klub elnöke kijelentette, hogy vol­taképpen nem szükséges bemutat­nia a hallgatóságnak A. I. Miko­jant, hiszen jelenlegi látogatása kapcsán az aztmerikai sajtó igen behatóan foglalkozott személyé­vel. A jelenlévők hosszasan meg­tapsolták a szólásra emelkedő A. I. Mikojant és a békés együttlé­­tezés szükségességéről mondott bevezető szavait. Jelenlétünk ezen az ebéden — mondotta A. I. Mikojan — bizo­nyos szimbolikus jelentőséggel bír. Mi, a kommunisták, s önök, a kapitalisták egyazon asztalnál ülünk itt és jól érezzük magun­kat, mivel valamennyien tudjuk, hogy a különböző társadalmi rend­szerek békés együttlétezése szük­séges a mi országunknak is, az önök országának is. Valamennyien békében akarunk dolgozni — ki-ki a maga hazájában, a maga mód­ja szerint, úgy, hogy ne akadá­lyozzuk egymást abban, hogy ki-ki tetszése szerint éljen. Ahogy mondják, „élj, s hagyd a másikat is élni!“ Vannak köztünk ellentétek s természetesen a jövőben is lesz­nek. Vitatkozzunk tehát, védjük saját álláspontunkat, de ne há­borúskodjunk egymással. (Taps). Nemrég még azt mondották, hogy a Szovjetunió katonai ve­szélyt jelentene az Egyesült Álla­mokra nézve. Szerencsére az u­­tóbbi időben kevesebbet beszél­nek erről, noha, mint ismeretes, az ilyenszerű kijelentések a múlt­ban is helytelenek voltak, nem fe­leltek meg a valóságnak. Most azt mondják, hogy ré­szünkről gazdasági veszély fenye­getné az Egyesült Államokat, ami súlyosabb a katonai veszélynél. Ezek a kijelentések, csakúgy mint az előzőek, teljesen alaptalanok. Mi hét év alatt 80 százalékkal a­­karjuk növelni országunk áruter­melését, jelentősen emelni akar­juk népünk anyagi jólétét és kul­turális színvonalát. Milyen ve­szélyt jelent az, uraim, ha a szov­jet emberek is annyi húst és any­­nyi tejet fognak fogyasztani, mint önök? Mi veszély származik ab­ból önökre nézve, ha nálunk, a Szovjetunióban bőség lesz min­denből? Meg kell sokszoroznunk kap­csolatainkat, többet kell keresked­nünk, jobban meg kell ismernünk egymást, s akkor eloszlik a féle­lem, lehetővé válik a valóságos béke országaink között, végesza­­kad a hidegháborúnak. Az Egyesült Államok hatályta­lanította az országaink közötti ke­reskedelmi egyezményt. Fölemel­ték a vámilletékeket még az olyan szovjet áruknak is, mint például a szőrme, a rák-konzerv stb., a­­melyek nem versenyeznek az ö­­nök áruival. Hosszas lajstromot készítettek az exportra engedélye­zett és az exportra nem engedé­lyezett árukról. Most tehát az amerikai üzletembereknek, ha ke­reskedni akarnak velünk, a jogá­szok egész régióját kell foglal­­koztatniuk a megengedett és a tiltott árucikkek listájának tanul­mányozása céljából Hogy egy példát említs­de, tárgyalásokat folytattunk amerikai cégekkel vegyipari üzemeink számára szük­séges berendezések szállításáról. Már-már úgy tűnt, hogy létre is jön egy általános jellegű meg­állapodás, de a mai napig sem kaptunk végleges választ Arra a kérdésünkre, hogy mi a helyzet, ezt válaszolták: még nincs meg a külügyminisztérium engedélye, a kérdést tanulmányoz­zák stb. Természetesen mi nem várhatunk a végtelenségig s amíg az illetékesek gondolkodnak és határoznak, mi másutt rendeljük meg a számunkra szükséges dol­gokat. (Élénkség, taps). Abban a jegyzékben, amely a Szovjetunióba nem exportálható árukat tartalmazza, oly dolgok is szerepelnek, amelyek bizonyára jó témául szolgálhatnának az ame­rikai folyóiratok humoristáinak. Nem szeretném, ha azt mondanák, hogy a levegőbe beszélek s ezért néhány példával is szolgálhatok, így szabad a Szovjetuniónak elad­ni használt faárut, de nem sza­bad eladni. . fát. (Élénkség). Azt azonban mindenki tudja, hogy ma­ga a Szovjetunió is exportál fát és faárut is. (Élénkség). Szabad eladni a Szovjetuniónak hashajtót, noha nekünk erre nincs szüksé­günk. Vagy talán azt hiszi valaki, hogy a hashajtótól gyengébbek lesznek rakétáink? (Taps). Úgy­szintén szabad eladni a Szovjet­uniónak fémzsinórt, képek felagga­­tására — de csak akkor, ha nem, rozsdamentes acélból készült. Bi­zonyára vannak egyesek, akik tud­ják, hogy a rakétához rozsdamen­tes acél szükséges és ezért nem akarják eladni nekünk. (Élénkség). Nem folytatom tovább, noha még számos hasonló példa talál­ható az úgynevezett stratégiai áruk listáján. De vajon ezek a nevetséges dolgok nem sértik-e Amerika tekintélyét, vezetőinek, üz­leti köreinek tekintélyét? Hangsúlyozni szeretnénk egy örvendetes dolgot, nevezetesen azt, hogy az utóbbi időben számos amerikai személyiség látogatott el a Szovjetunióba: Stevenson, Hum­phrey, Lippmann, Roosevelt elnök özvegye, Erik Johnson s mások. Nem említek meg sok más ameri­kait, akik nálunk jártak s jóhi­szeműen néztek körül országunk­ban, hogy megismerjék életünket, s akik hazatérve arra törekedtek, hogy objektíven tájékoztassák az amerikai népet a Szovjetunióban látottakról. Ezek az amerikaiak meggyőződtek róla, hogy a szov­jet nép és a Szovjetunió kormánya nem akar mást, mint békét, csakis békét, és egyenlőségen, kölcsönös tiszteleten, valamint a felek érde­keinek elismerésén alapuló békés együttműködést. (Taps). Másrészt sok szovjet ember járt önöknél is az Egyesült Államok­ban, ők is kedvező benyomást sze­reztek az önök népéről és az önök országáról. Amerikai utazásunk so­rán sok emberrel elbeszélgettünk s elmondhatjuk, hogy az egyszerű amerikaiak békét akarnak. Azok az üzletemberek, akikkel találkoz­tunk, szintén azt állítják, hogy a velünk való viszony megjavulását szeretnék. Nincs okunk rá, hogy ne higgjünk nekik, s szívesen hall­gattuk ezeket a kijelentéseket. De az Egyesült Államokban még igen sok az előítélet a Szovjet­unióval szemben. Mindkét félnek sokat kell még tenni azért, hogy kapcsolatainkban létrejöjjön a bi­zalom. Persze ez nem könnyű do­log, de szükséges. Végtelenül örü­lünk a baráti szavaknak, de azt szeretnék, ha azokat tettek erősí­tenék meg. Egyelőre azonban az amerikai kormány cselekedetei olyan természetűek, hogy nem oszlathatják el bizalmatlanságun­kat. Az USA közelében nincs egyet­len szovjet katonai támaszpont u­gyanakkor pedig országunk körül számos amerikai támaszpont létesült, s ezeknek száma növek­szik. Leszerelési javaslatainkat nem fogadják el, a fegyverkezési haj­sza folytatódik. Az önök katonai költségvetése szakadatlanul növek­szik- önök nem támogatják a nem­zetközi­­ feszültség csökkentésére irányuló javaslatainkat. Mi indít­ványozzuk a német békeszerződés megkötését, az önök államférfiai nem hajlandók erre.­­Mi azt szeretnők, hogy Nyugat- Berlin váljék demilitarizált sza­bad várossá megfelelő nemzetközi biztosítékok alapján. Mindezt visz­­szautasítják. Feltevődik a kérdés: van az, hogy a nemzetközi feszültség csökkentését célzó va­lamennyi konstruktív szovjet ja­vaslatra következetesen azt vála­szolják: nem, nem, nem; tegyünk erőfeszítéseket valamennyien, hogy ez legyen a válasz; igen, igen, igen. (Taps). A. I. Mikojan rendkívül részle­tesen és szellemesen válaszolt E. Bell, a gazdasági klub tagja ál­tal feltett kérdésekre. A jelenlé­vők többször is tapssal fejezték ki tetszésüket. ★ New York. (Agerpres). — A TASZSZ jelenti: A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első alelnö­ke, január 15-én felkereste az Egyesült­ Nemzetek Szervezetének székházát, ahol másfélórás meg­­beszélést folytatott Dag Hammar­­skjölddel, az ENSZ főtitkárával. A. J. Mikojan azután Hammar­skjöld kíséretében végigjárta az ENSZ épületét, megtekintette az üléstermet, majd sajtóértekezletet tartott 900 amerikai és külföldi újságíró jelenlétében. A. I. Mi­kojan válaszolt az újságírók szá­mos kérdésére Baráti találkozók a szovjet-román kultúrkapcsolatok jegyében MOSZKVA. — Az Agerpres tu­dósítója közli-Az Inosztrannaja Lityeratura szovjet folyóirat nagy figyelmet fordított és fordít ma is a romá­niai irodalomra. Az utóbbi évek folyamán a folyóirat számos ro­mán irodalmi művet, hazánkról és irodalmunkról szóló cikket, ro­mániai képzőművészek műveinek reprodukcióit közölte. Mihail Dalea, hazánk moszkvai nagykövete baráti találkozót ren­dezett, ahol a nagykövetség mun­katársai megbeszélést folytattak a folyóirat több szerkesztőjével, va­lamint számos más szovjet irodal­márral. Mihail Dalea e hét folyamán találkozót szervezett a Romániai költők antológiája című kötet szerkesztő és fordító­ kollektívájá­vá­ is. Mihail Dalea rámutatott arra, hogy az Antológia orosz nyelvű kiadása a román-szovjet kulturális kapcsolatok jelentős eseménye. Emelkednek az árak, rosszabbodnak a dolgozók életkörülményei Franciaországban Párizs. (Agerpres.) — „A francia dolgozó reggelen­ként, amikor felébred, először is arra gondol: vajon mi drágult meg ismét?“ — írja a l’Huma­­nité. Január 15-től kezdve 15— 20 százalékkal megdrágultak a dohányipari termékek, 5—25 százalékkal felemelték az 1948 előtt épített lakóházak bérét. Országszerte nagy nyugtalan­ságot kelt az áremelés sorozata, az új adók bevezetése, a külön­böző szubvenciók és nyugdíjak megvonása. Sajtójelentések szerint az Ar­­déche­ megyei szakszervezetek kö­zös nyilatkozatot adtak ki, a­­melyben erélyesen tiltakoznak a kormány legújabb intézkedései ellen. A nyilatkozat felszólítja az ösz­­szes Ardéche-megyei dolgozókat, hogy harcoljanak jogaik és lét­érdekeik megvédéséért. A Saone- et Loire-megyei szak­­szervezetek hasonló tartalmú til­takozó nyilatkozatot adtak ki. A közös nyilatkozat megállapítja, hogy a kormány intézkedései a dolgozók életkörülményeinek to­vábbi rosszabbodásához vezetnek. Benoit Franchon, a CGT főtit­kára cikket tett közzé a l’Huma­­nitében, amelyben hangsúlyozza, hogy a dolgozók jogainak megvé­désére feltétlenül létre kell hoz­ni a munkásosztály egységfront­ját. Frachon hangsúlyozta, hogy az összes szakszervezeti szövet­ségek egységfrontjának megala­kítása létfontosságú probléma Franciaország összes dolgozói számára. A CGT javasolja valamennyi szakszervezeti szövetségnek, hogy szervezzenek közös akciókat kö­zös követeléseik teljesítésének ki­vívására — írja befejezésül Be­noit Frachon. Az új francia kormány programja Párizs. (Agerpres). * Mint már jelentettük, a francia par­lament január 15-i rendkívüli ülés­szakán ismertették a de Gaulle ál­tal kinevezett új kormány program­ját. Az ülés elején felolvasták de Gaulle elnök üzenetét a francia Nem­zetgyűléshez. Noha a képviselők jogait alaposan megnyirbálták, de Gaulle a Nem­zetgyűléshez intézett üzenetében fel­szólítja őket, hogy járuljanak hoz­zá „a­ rend helyreállításához minda­zokon a területeken“, amelyek dön­tő jelentőségűek Franciaország sor­sa alakulásának szempontjából. Az elnök üzenetében felsorolt feladatok között első helyen szerepel a „paci­fikálás és reformok bevezetése Al­gériában - ami elengedhetetlen fel­tétele a kérdés politikai megoldásá­nak“. De Gaulle elnök reformok bevezetését tartja szükségesnek nem­zetvédelmi, pénzügyi, kereskedelmi gazdasági, valutaügyi, szociális, kul­turális, tudományos téren. Ezután Michel Debré (MNK) mi­niszterelnök ismertette a kormány programját , Debré védelembe vé­ve az „erőszak“ módszerét, kijelen­tette, hogy kormánya „minden po­litikai tevékenysége de Gaulle tá­bornok és tekintélyén­, az új intéz­ményeken és a politikai kérdések új módon való feltevésén alapul. A programból kitűnik, hogy a kormány nem szándékszik az algé­riai nép nemzeti érdekeinek megfe­lelő, konkrét intézkedéseket hozni az algériai kérdés rendezésére. Debré kijelentette, hogy Franciaország to­vábbra is fenntartja befolyását eb­ben az országban az algériai nép függetlenségi jogát azonban egy szóval sem említette. A kormányprogram külpolitikai részét illetően, Debré hangsúlyoz­ta, hogy „Franciaország hűségesen kitart az Európával és a Nyugattal szemben fennálló kötelezettségei mellett“, de elégedetlenségét nyil­vánította amiatt, hogy Franciaország NATO-beli és más katonai tömbök­ben szövetségesei gyakran nem tá­mogatják álláspontját és lábbal ci­­porják a nyugati „szolidaritást“. Debré kijelentette : a francia kor­mány kötelességének tartja, „atom­fegyverrel felszerelt katonai hata­lommá változtatni az országot és rábírni a többi országot, hogy ves­senek számot Franciaország Földkö­zi-tengeri stratégiai pozícióinak fon­tosságával“. Végül Debré rátért a kormány e­­lőtt álló belpolitikai és gazdasági kérdésekre. Debré miniszterelnök újból kije­lentette, hogy a francia munkástö­megek bizonyos áldozatokat kell hozzanak az 1959 évi költségvetés­ben előirányzott fokozott katonai és más kiadások fedezésére. Szombat, 1959 január 17 Az USA továbbra is támogatja a bonni kormány negatív álláspontját New York­ (Agerpres). — A TASZSZ jelenti. Mint sajtójelentésekből kitűnik, a nyugat-németországi kormánykö­rökben zavart keltett Dulles ameri­kai külügyminiszternek az a kije­lentése, hogy az USA véleménye szerint a „szabad választások“ ter­mészetes, de nem „egyedüli“ mód­szere Németország egyesítésének. Borin nyomban felkérte az Egye­sült Államokat, hogy tisztázza a német kérdésben elfoglalt állás­pontját. Mint az Associated Press hírügynökség jelenti, Grewe, Nyu­­gat-Németország nagykövete és Dittman, a külügyminisztérium po­litikai osztályának vezetője, aki je­lenleg az USA-ban tartózkodik, ja­nuár 14-én felkereste Dulles kül­ügyminisztert. A megbeszélés után Grewe kijelentette az újságírók­nak: „a külügyminiszter megerősí­tette, hogy az USA politikája Né­metország szabad választások út­ján való egyesítésére irányul“. Gre­we hozzátette, hogy ezt a kijelen­tést Dulles „beleegyezésével“ teszi A nyugat-németországi kor­mánykörök igazi célja azonban, hogy a Német DK bekebelezésével „oldják“ meg a német kérdést. Ezt bizonyítja Grewe megjegyzése az 1953 júniusi berlini fasiszta puccs­­ról, amelynek idején — amint Grewe mondotta — „legalább el­méleti lehetőség volt arra, hogy a Német Demokratikus Köztársasá­got Nyugat-Németországhoz csa­tolják“. A hírügynökség megjegyzi, hogy a Fehér Ház sajtótitkára szerint, Dullesnek, a lehetséges alternatí­vákról szólva, nem volt szándéká­ban támogatni Oroszország egyet­len eddigi javaslatát sem Németor­szág jövőjével kapcsolatban. A szenátus külügyi bizottsága is szükségesnek látta beavatkozni az ügybe. A bizottság január 14-én határozat-tervezetet dolgozott ki s ebben ajánlja a Kongresszusnak, hogy támogassa Berlin megszállá­sának politikáját. Az a sietség, amellyel az Egye­sült Államok biztosítani igyekezett a bonni kormányköröket arról, hogy nem változtatja meg állás­pontját Németország jövőjét ille­tően, meggyőzően bizonyítja, hogy az USA ki akar térni a néme fürdésben tett szovjet javaslatok megvizsgálása elől s nem akar hozzájárulni Németország újra­egyesítéséhez és a nemzetközi hely­zet megjavításához. Szerkesztőség (Telefon 55-94, 55-95) és kiadóhivatal (Telefon 55-74), I., Engels­ utca 2 szám

Next