Szabad Szó, 1959. január-március (16. évfolyam, 1-76. szám)
1959-01-17 / 13. szám
4 A szovjet ipar 1958-ban jelentősen túlszárnyalta tervelőirányzatát A Központi Statisztikai Igazgatóság közleménye Moszkva. (Agerpres.) — TASZSZ : A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Igazgatóság január 15-én közzétette a Szovjetunió 1958. évi népgazdaságfejlesztési tervének teljesítésére vonatkozó adatokat. A Központi Statisztikai Igazgatóság hivatalos közleménye szerint a szovjet ipar jelentősen túlszárnyalta az ipari termelés évi tervelőirányzatát. Az ipari termelés összmennyisége egy év alatt 10 százalékkal növekedett. Előzetes adatok szerint a termelőeszközök termelése (A csoport) 11 százalékkal, a fogyasztási eszközök (B csoport) termelése 7 százalékkal növekedett. A népgazdasági terv 1958-ra előirányozta az ipari termelés 7,6 százalékos növelését; ennek keretében a termelőeszközök termelésének 8,3 százalékos, a fogyasztási eszközök termelésének 6,1 százalékos növelését. A fő építkezések című fejezet rámutat arra, hogy a múlt évben a Szovjetunióban több mint 800 új nagy állami iparvállalatot helyeztek üzembe. Az állami és szövetkezeti szervezetek beruházásának volumenje (a kolhozok nélkül) a múlt évben 235 milliárd rubel volt, vagyis 11 százalékkal felülmúlta az 1957. évi főberuházások összegét. A Szovjetunióban 1958-ban hét kohó épült összesen 4 millió 900 ezer tonna nyersvas termelőképességgel, négy martinkemence, két villamos acélmű, egy Bessemer konvertiszor, néhány hatalmas kokszolómű, 57 bánya és széntermelő egység, több könnyű- és élelmiszeripari nagyvállalat. Megkezdte működését a világ legnagyobb erőművének, a sztálingrádi vízierőműnek az első három gépcsoportja, az új atomerőmű első része 100 ezer kilowatt teljesítőképességgel (egész teljesítőképessége 600 ezer kilowatt), a szibériai Tom—Uszinszki hőerőmű és az ukrajnai Sztaro Bescsevo hőerőmű első gépcsoportjai. 1958-ban a Szovjetunióban 88 millió 800 ezer tonna vasércet, 496 millió tonna szenet, 130 millió tonna ásványolajat és 29 milliárd 800 millió köbméter földgázt termeltek ki. 1957-hez viszonyítva a vasérckitermelés 5 százalékkal, a szénkitermelés 7 százalékkal, az ásványolajé 15 százalékkal, a földgázé csaknem 1,5-szeresére növekedett. A Szovjetunióban tavaly 39 millió 600 ezer tonna nyersvasat és 54 millió 900 ezer tonna acélt termeltek. A hengerelt acél termelése 42 millió 900 ezer tonna volt. Mindezeknél a termékeknél a termelés egy év alatt 7 százalékkal növekedett. A kohók hasznos térfogatának kihasználási együtthatója 1957-hez képest, 2,6 százalékkal növekedett. Az acéltermelés az olvasztókemence tűzterének négyzetméterére számítva 3 százalékkal emelkedett. A villamos energia termelés a múlt évben 233 milliárd kilowattóra volt, vagyis 11 százalékkal több az előző évinél. 1957- hez hasonlítva a villamosgépek gyártása 10—23 százalékkal növekedett. 1958- ban a szovjet ipar 138 ezer fémforgácsoló szerszámgépet gyártott, vagyis 6 százalékka többet, mint a megelőző évben. A múlt évben mintegy 25 ezer kovács- és prés A nemzeti jövedelem növekedése gépet gyártottak, s ezen a téren szintén felülmúlták az előző évi színvonalat. A Szovjetunió 1958-ban 511 ezer gépkocsit , köztük 389 ezer tehergépkocsit és autóbuszt, valamint 122 ezer személygépkocsit gyártott. A gépkocsigyártás tervét túlszárnyalták Az autógyártás egy év alatt 3 százalékkal növekedett. 1958-ban 220 ezer traktort gyártottak, vagyis 8 százalékkal többet, mint a megelőző évben. Ami a mezőgazdasági termelést illeti, a közlemény rámutat arra, hogy 1958-ban a Szovjetunió összgabonatermelése 8.500.000.000 púd volt, amiből 4.600.000.000 pad búza. A nyersgyapot - termelés 4.400.000 tonna volt. Az összgabonatermelés 1957-hez viszonyítva 2.100.000.000 púddal, vagyis egyharmadával emelkedett. Az SZKP XX. kongresszusának a cukorrépatermesztés növelésére vonatkozó Irányelveiben kitűzött feladatot határidő előtt két évvel teljesítették és túlteljesítették. A Szovjetunió kolhozai és szovházai 1958-ban az előző évhez viszonyítva 11 százalékkal növelték a szarvasimarhaállományt (ezen belül a fejőstehénállományt 8 százalékkal), a sertésállományt 14 százalékkal a juhállományt pedig 7 százalékkal gyarapították. Az állati termékek termelése 1957- hez viszonyítva 5—11 százalékkal emelkedett. Ami az össztejtermelést illeti, 1958-ban a Szovjetunió túlhaladta az USA-t, a vállalatok nemzeti jövedelemre vonatkozó fejezet rámutat arra, hogy ez a tétel 1958-ban az előző évhez viszonyítva 9 százalékkal növekedett. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme 1958-ban 5 százalékkal növekedett. Az állam az 1957 évi 202 milliárd rubellel szemben 1958-ban mint 215 milliárd rubel értékű segélyt, társadalombiztosítási juttatást, nyugdíjat és ösztöndíjat utalt ki a lakosságnak. A kolhozok pénzjövedelme meghaladta a 130 milliárd rubelt, vagyis 1957-hez viszonyítva, 38 százalékkal növekedett. Az SZKP XX. kongresszusának határozata értelmében az országban folytatódik az iparban dolgozó munkások és tisztviselők munkanapjának csökkentése, mégpedig anélkül, hogy ez kihatna a fizetésekre. A munkaerők felhasználásáról szóló fejezet kiemeli, hogy a Szovjetunió népgazdaságában foglalkoztatott munkások és tisztviselők átlagos száma 1958-ban 54 millió 600 ezret tett ki, vagyis az előző évhez viszonyítva 1 millió 400 ezerrel növekedett. Akárcsak az előző években, 1958-ban sem volt munkanélküliség a Szovjetunióban. A népgazdaságba irányítottak mintegy 650 ezer állami szakiskolát végzett szakképzett ifjúmunkást. A népgazdaságban dolgozó főiskolát és középiskolát végzett szakemberek száma egy év alatt 10 százalékkal emelkedett, úgy hogy 1958 végén , mintegy 7 millió 500 ezer voltban és gazdaságokban gyártott vaj tekintetében pedig már 1957-ben túlszárnyalta az USA-t. A gép- és traktorállomások átszervezése után, 1958 végéig a kolhozok több mint 83 százaléka szerzett be ezektől mezőgazdasági gépeket. A kolhozok 482 ezer traktort, 250 ezer gabonakombájnt és más mezőgazdasági gépet vásároltak. Az áruforgalomra vonatkozó szakasz rámutat arra, hogy a kiskereskedelmi áruforgalom összmennyisége értékben 1958-ban 667 milliárd rubelt tett ki, összehasonlítható árakban 6 százalékkal nagyobb volt, mint 1957-ben, ha pedig számításba vesszük a vodkaeladás jelentős csökkenését , 7 százalékkal emelkedett. Jelentősen nőtt a hús, felvágott, haláru, állati zsiradék, tojás, cukor, gyümölcs, szövöttáru, lábbeli, bútor, televíziós készülék, gépkocsi, valamint más árucikkek eladása. Ami az élelmicikkek termelését illeti, 1958-ban a Szovjetunió hústermelése (a kolhozok termelését és a házi termelést kivéve) 3 millió 400 ezer tonna volt. Az állami tervet túlteljesítették. A hústermelés 8 százalékkal volt nagyobb, mint 1957-ben Hasonlóképpen túlteljesítették a halipari termékek termelését, nagymennyiségű állati zsiradékot, tejterméket, kristálycukrot állítottak elő. 1958-ban a Szovjetunió ipara 5 milliárd 800 millió méter gyapotkelmét, 845.000.000 méter selyemárut, 481 millió méter lenvásznat és 303 millió méter gyapjúszövetet termelt. Az ország textilipara túlszárnyalta az 1958. évi állami tervet, s az előző évhez viszonyítva 4—13 százalék közötti arányban növelte a szövöttáruk termelését. Ugyanabban az évben a Szovjetunióban 356 millió pár bőrcipőt termeltek, vagyis 12 százalékkal többet, mint 1957-ben. A lakásépítésre vonatkozó tervet 7 millió négyzetméterrel túlteljesítették A lakásépítésre vonatkozó fejezet kiemeli, hogy a 61 millió négyzetméter lakterület építésére és használatba adására vonatkozó 1958. évi tervelőirányzatot 7 millió négyzetméterrel túlteljesítették. Ezenkívül a kolhozparasztok és a falusi értelmiségiek 1958-ban több mint 700 ezer lakóházat építettek maguknak. A kulturális téren elért eredményekkel foglalkozó fejezetben a közlemény rámutat arra, hogy 1958-ban 50 millió személy vett részt az oktatásban. Ez idő alatt több mint 1100 új középiskola nyílt meg. Több mint 4 millió személy tanult a felsőfokú tanintézetekben és középfokú szakiskolákban. A felsőfokú tanintézetek nappali tanfolyamait látogató növendékek 45 százaléka a középiskola befejezése után gyakorlati munkát végzett. Több mint 3 millió 600 ezer személy folytatja tanulmányait anélkül, hogy megszakította volna termelőmunkáját 1958-ban a főiskolákról és a középiskolákból 840 ezer szakember került ki. Tíz új főiskola létesült. Az országban jelenleg több mint 280 ezer tudományos dolgozó tevékenykedik. Egy év alatt számuk 9 százalékkal növekedett 1958-ban 1 milliárd 106 millió példányszámban jelentek meg könyvek. Egy harmadával növekedett a gabonatermelés Vaclav David, a Csehszlovák Köztársaság külügyminisztere január 15- én átnyújtotta T. I. Grisinnek, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövetének a csehszlovák kormány válaszjegyzékét a szovjet kormány 1959. január 10-i jegyzékére, a német békeszerződés megkötésével kapcsolatban. V. Dávid egyben átnyújtotta a szovjet nagykövetnek a csehszlovák kormány nyilatkozatát a békeértekezlet összehívására vonatkozó szovjet javaslattal kapcsolatban. A Csehszlovák Köztársaság külügyminisztériumában ugyancsak január 15-én átnyújtották a Német DK nagykövetének a csehszlovák kormány nyilatkozatát és jegyzékét, amely hangsúlyozza a Német DK fennállásának történelmi jelentőségét. „A Német Demokratikus Köztársaságban valójában már valóra váltották a Szovjetunió javasolta békeszerződés-tervezetbe foglalt elveket“ —, hangzik a többi között a jegyzék. P. F. Jugyin, a Szovjetunió pekingi nagykövete január 15-én fogadást adott Pekingben a szovjet-kínai tudományos műszaki kutatási együttműködési egyezmény megkötésének első évfordulója alkalmából. Az ománi imám kairói képviselete közleményt adott ki az ománi hazafiak és az angol megszálló csapatok közötti harc fokozódásáról. A közlemény szerint a hazafias erők az utóbbi napokban megsemmisítettek 15 angol tehergépkocsit és 23 gépkocsit. Az angol gyarmati csapatoknak 24 halottjuk és 3 sebesültjük volt. A brit csapatok fokozzák megtorló intézkedéseiket az omani polgári lakosság ellen és sok faluban megtámadtak nőket és gyermekeket. ★ Párizsban hivatalosan bejelentették, hogy Franciaország elismerte a Guineai Köztársaságot ★ De Gaulle elnök január 15-én az Elysée palotában fogadta Hugh Gaitskellt, az angol laburista párt vezetőjét. A több mint egyórás megbeszélés után Gaitskell kijelentette, hogy több kérdésről tárgyaltak, többek között a NATO-ról, a nukleáris fegyverről, a Szovjetunióval fennálló kapcsolatokról, valamint az algériai kérdésről. Dél-Korea nagyobb városaiban január 14-én hatalmas tiltakozó tüntetések voltak az ellen, hogy a hsziamanista klikk kegyetlenül elfojtja a fasiszta jellegű „közbiztonsági törvény“ elleni mozgalmat. Csang Yun, Dél Korea alelnöke, az ellenzéki demokrata párt egyik vezetője ,,politikai káosznak“ minősítette az ország jelenlegi helyzetét Walter Dowlingot, az USA dél-koreai, nagykövetét Washingtonba hívták tanácskozás végett. ★ ★ A Szovjetunióban megkezdődött a népszámlálás Moszkva (Agerpres). A TASZSZ jelenti: A Szovjetunióban január 15-én országszerte megkezdődött a népszámlálás, amely január 22-én fejeződik be. A népszámlálást több mint 600.000 ember végzi, közöttük számos tanító, kulturális nevelőintézmények dolgozói, diákok. A népszámlálás adatai szükségesek ahhoz, hogy kidolgozhassák a népgazdaságfejlesztési alapvető mutatószámokat a hétéves terv minden egyes évére. Legutóbb 1959-ben tartottak népszámlálást a Szovjetunióban. Sok szovjet városban először van népszámlálás, mert ezek a városok 1939- ben még nem léteztek. Ilyen városok vannak a Távol-Keleten, Grúziában, Közép-Ázsiában, a szibériai tajgában, Kazahsztánban. A népszámlálás alkalmával igen érdekes adatok kerülnek felszínre. Taskentben például bejegyezték Saahmed Sammahmudov lakatos családját, amely 21 tagból áll és nyolc nemzetiséget képvisel. A lakatos és felesége a második világháború idején örökbe fogadott 15 gyermeket. Samahmudov családja az állam segítségével hat saját házat épített. Nyomatott întreprinderea „Poligrafică“ Temesvár. SZABAD SZÓ Max Reimann rádiónyilatkozata Berlin. (Agerpres.) — Az ADN hírügynökség közli Max Reimannak, Németország Kommunista Pártja KB első titkárának a „Deutscher Freiheitssender 904“ rádióállomás útján tett nyilatkozatát. A német békeszerződés szovjet tervezetével kapcsolatban Max Reimann kiemelte, hogy az összes nyugatnémetországi békeszerető emberek, akik keresik a béke biztosításához, a megegyezéshez és a német kérdés békés megoldásához vezető utat, a tervezetben a német nép érdekeinek megfelelő választ találnak. Az ilyen békeszerződést folytatta Max Reimann — előnyös mindazok számára, akik szeretik a békét és gyűlölik a háborút. Az ilyen békeszerződés segítségére lesz népünknek abban, hogy megfékezze a német militarizmust és a lakosság többségének óhajához híven kicsavarja a militaristák kezéből az atomfegyvert, megóvja a békét és virágzó életet teremtsen magának. A németországi békeszerződés megkötése jelentősen előmozdítaná a két német állam közeledését és az államszövetség megalakítására vonatkozó megegyezést. Tekintettel, hogy két német állam van, ez az egyetlen lehetőség arra, hogy Németország békés és demokratikus alapon egyesüljön. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya — hangsúlyozta M. Reimann — szabotálni akarja a békeszerződés megkötésére irányuló javaslatot, míg a Német Demokratikus Köztársaság a német nép nemzeti érdekeit és békéjét képviseli. M. Reimann kifejtette, hogy a munkásosztály és az egész nemzet érdekei most megkövetelik, hogy közösen harcoljanak Adenauer politikája ellen, a békeszerződés megkötéséért. A. I. Mikojan látogatása az Amerikai Egyesült Államokban New York (Agerpres). — A TASZSZ jelenti. A newyorki Waldorf—Astoria szálló nagytermében a gazdasági klub január 14-én díszebédet adott, amelyen több mint ezer gyáriparos, kereskedő, bankár és a kereskedelmi körök sok más képviselője vett részt Az ebéd folyamán felkérték A. I Mikojant, hogy mondjon beszédet. Roy Harley, a klub elnöke kijelentette, hogy voltaképpen nem szükséges bemutatnia a hallgatóságnak A. I. Mikojant, hiszen jelenlegi látogatása kapcsán az aztmerikai sajtó igen behatóan foglalkozott személyével. A jelenlévők hosszasan megtapsolták a szólásra emelkedő A. I. Mikojant és a békés együttlétezés szükségességéről mondott bevezető szavait. Jelenlétünk ezen az ebéden — mondotta A. I. Mikojan — bizonyos szimbolikus jelentőséggel bír. Mi, a kommunisták, s önök, a kapitalisták egyazon asztalnál ülünk itt és jól érezzük magunkat, mivel valamennyien tudjuk, hogy a különböző társadalmi rendszerek békés együttlétezése szükséges a mi országunknak is, az önök országának is. Valamennyien békében akarunk dolgozni — ki-ki a maga hazájában, a maga módja szerint, úgy, hogy ne akadályozzuk egymást abban, hogy ki-ki tetszése szerint éljen. Ahogy mondják, „élj, s hagyd a másikat is élni!“ Vannak köztünk ellentétek s természetesen a jövőben is lesznek. Vitatkozzunk tehát, védjük saját álláspontunkat, de ne háborúskodjunk egymással. (Taps). Nemrég még azt mondották, hogy a Szovjetunió katonai veszélyt jelentene az Egyesült Államokra nézve. Szerencsére az utóbbi időben kevesebbet beszélnek erről, noha, mint ismeretes, az ilyenszerű kijelentések a múltban is helytelenek voltak, nem feleltek meg a valóságnak. Most azt mondják, hogy részünkről gazdasági veszély fenyegetné az Egyesült Államokat, ami súlyosabb a katonai veszélynél. Ezek a kijelentések, csakúgy mint az előzőek, teljesen alaptalanok. Mi hét év alatt 80 százalékkal akarjuk növelni országunk árutermelését, jelentősen emelni akarjuk népünk anyagi jólétét és kulturális színvonalát. Milyen veszélyt jelent az, uraim, ha a szovjet emberek is annyi húst és anynyi tejet fognak fogyasztani, mint önök? Mi veszély származik abból önökre nézve, ha nálunk, a Szovjetunióban bőség lesz mindenből? Meg kell sokszoroznunk kapcsolatainkat, többet kell kereskednünk, jobban meg kell ismernünk egymást, s akkor eloszlik a félelem, lehetővé válik a valóságos béke országaink között, végeszakad a hidegháborúnak. Az Egyesült Államok hatálytalanította az országaink közötti kereskedelmi egyezményt. Fölemelték a vámilletékeket még az olyan szovjet áruknak is, mint például a szőrme, a rák-konzerv stb., amelyek nem versenyeznek az önök áruival. Hosszas lajstromot készítettek az exportra engedélyezett és az exportra nem engedélyezett árukról. Most tehát az amerikai üzletembereknek, ha kereskedni akarnak velünk, a jogászok egész régióját kell foglalkoztatniuk a megengedett és a tiltott árucikkek listájának tanulmányozása céljából Hogy egy példát említsde, tárgyalásokat folytattunk amerikai cégekkel vegyipari üzemeink számára szükséges berendezések szállításáról. Már-már úgy tűnt, hogy létre is jön egy általános jellegű megállapodás, de a mai napig sem kaptunk végleges választ Arra a kérdésünkre, hogy mi a helyzet, ezt válaszolták: még nincs meg a külügyminisztérium engedélye, a kérdést tanulmányozzák stb. Természetesen mi nem várhatunk a végtelenségig s amíg az illetékesek gondolkodnak és határoznak, mi másutt rendeljük meg a számunkra szükséges dolgokat. (Élénkség, taps). Abban a jegyzékben, amely a Szovjetunióba nem exportálható árukat tartalmazza, oly dolgok is szerepelnek, amelyek bizonyára jó témául szolgálhatnának az amerikai folyóiratok humoristáinak. Nem szeretném, ha azt mondanák, hogy a levegőbe beszélek s ezért néhány példával is szolgálhatok, így szabad a Szovjetuniónak eladni használt faárut, de nem szabad eladni. . fát. (Élénkség). Azt azonban mindenki tudja, hogy maga a Szovjetunió is exportál fát és faárut is. (Élénkség). Szabad eladni a Szovjetuniónak hashajtót, noha nekünk erre nincs szükségünk. Vagy talán azt hiszi valaki, hogy a hashajtótól gyengébbek lesznek rakétáink? (Taps). Úgyszintén szabad eladni a Szovjetuniónak fémzsinórt, képek felaggatására — de csak akkor, ha nem, rozsdamentes acélból készült. Bizonyára vannak egyesek, akik tudják, hogy a rakétához rozsdamentes acél szükséges és ezért nem akarják eladni nekünk. (Élénkség). Nem folytatom tovább, noha még számos hasonló példa található az úgynevezett stratégiai áruk listáján. De vajon ezek a nevetséges dolgok nem sértik-e Amerika tekintélyét, vezetőinek, üzleti köreinek tekintélyét? Hangsúlyozni szeretnénk egy örvendetes dolgot, nevezetesen azt, hogy az utóbbi időben számos amerikai személyiség látogatott el a Szovjetunióba: Stevenson, Humphrey, Lippmann, Roosevelt elnök özvegye, Erik Johnson s mások. Nem említek meg sok más amerikait, akik nálunk jártak s jóhiszeműen néztek körül országunkban, hogy megismerjék életünket, s akik hazatérve arra törekedtek, hogy objektíven tájékoztassák az amerikai népet a Szovjetunióban látottakról. Ezek az amerikaiak meggyőződtek róla, hogy a szovjet nép és a Szovjetunió kormánya nem akar mást, mint békét, csakis békét, és egyenlőségen, kölcsönös tiszteleten, valamint a felek érdekeinek elismerésén alapuló békés együttműködést. (Taps). Másrészt sok szovjet ember járt önöknél is az Egyesült Államokban, ők is kedvező benyomást szereztek az önök népéről és az önök országáról. Amerikai utazásunk során sok emberrel elbeszélgettünk s elmondhatjuk, hogy az egyszerű amerikaiak békét akarnak. Azok az üzletemberek, akikkel találkoztunk, szintén azt állítják, hogy a velünk való viszony megjavulását szeretnék. Nincs okunk rá, hogy ne higgjünk nekik, s szívesen hallgattuk ezeket a kijelentéseket. De az Egyesült Államokban még igen sok az előítélet a Szovjetunióval szemben. Mindkét félnek sokat kell még tenni azért, hogy kapcsolatainkban létrejöjjön a bizalom. Persze ez nem könnyű dolog, de szükséges. Végtelenül örülünk a baráti szavaknak, de azt szeretnék, ha azokat tettek erősítenék meg. Egyelőre azonban az amerikai kormány cselekedetei olyan természetűek, hogy nem oszlathatják el bizalmatlanságunkat. Az USA közelében nincs egyetlen szovjet katonai támaszpont ugyanakkor pedig országunk körül számos amerikai támaszpont létesült, s ezeknek száma növekszik. Leszerelési javaslatainkat nem fogadják el, a fegyverkezési hajsza folytatódik. Az önök katonai költségvetése szakadatlanul növekszik- önök nem támogatják a nemzetközi feszültség csökkentésére irányuló javaslatainkat. Mi indítványozzuk a német békeszerződés megkötését, az önök államférfiai nem hajlandók erre.Mi azt szeretnők, hogy Nyugat- Berlin váljék demilitarizált szabad várossá megfelelő nemzetközi biztosítékok alapján. Mindezt viszszautasítják. Feltevődik a kérdés: van az, hogy a nemzetközi feszültség csökkentését célzó valamennyi konstruktív szovjet javaslatra következetesen azt válaszolják: nem, nem, nem; tegyünk erőfeszítéseket valamennyien, hogy ez legyen a válasz; igen, igen, igen. (Taps). A. I. Mikojan rendkívül részletesen és szellemesen válaszolt E. Bell, a gazdasági klub tagja által feltett kérdésekre. A jelenlévők többször is tapssal fejezték ki tetszésüket. ★ New York. (Agerpres). — A TASZSZ jelenti: A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első alelnöke, január 15-én felkereste az Egyesült Nemzetek Szervezetének székházát, ahol másfélórás megbeszélést folytatott Dag Hammarskjölddel, az ENSZ főtitkárával. A. J. Mikojan azután Hammarskjöld kíséretében végigjárta az ENSZ épületét, megtekintette az üléstermet, majd sajtóértekezletet tartott 900 amerikai és külföldi újságíró jelenlétében. A. I. Mikojan válaszolt az újságírók számos kérdésére Baráti találkozók a szovjet-román kultúrkapcsolatok jegyében MOSZKVA. — Az Agerpres tudósítója közli-Az Inosztrannaja Lityeratura szovjet folyóirat nagy figyelmet fordított és fordít ma is a romániai irodalomra. Az utóbbi évek folyamán a folyóirat számos román irodalmi művet, hazánkról és irodalmunkról szóló cikket, romániai képzőművészek műveinek reprodukcióit közölte. Mihail Dalea, hazánk moszkvai nagykövete baráti találkozót rendezett, ahol a nagykövetség munkatársai megbeszélést folytattak a folyóirat több szerkesztőjével, valamint számos más szovjet irodalmárral. Mihail Dalea e hét folyamán találkozót szervezett a Romániai költők antológiája című kötet szerkesztő és fordító kollektívájává is. Mihail Dalea rámutatott arra, hogy az Antológia orosz nyelvű kiadása a román-szovjet kulturális kapcsolatok jelentős eseménye. Emelkednek az árak, rosszabbodnak a dolgozók életkörülményei Franciaországban Párizs. (Agerpres.) — „A francia dolgozó reggelenként, amikor felébred, először is arra gondol: vajon mi drágult meg ismét?“ — írja a l’Humanité. Január 15-től kezdve 15— 20 százalékkal megdrágultak a dohányipari termékek, 5—25 százalékkal felemelték az 1948 előtt épített lakóházak bérét. Országszerte nagy nyugtalanságot kelt az áremelés sorozata, az új adók bevezetése, a különböző szubvenciók és nyugdíjak megvonása. Sajtójelentések szerint az Ardéche megyei szakszervezetek közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben erélyesen tiltakoznak a kormány legújabb intézkedései ellen. A nyilatkozat felszólítja az öszszes Ardéche-megyei dolgozókat, hogy harcoljanak jogaik és létérdekeik megvédéséért. A Saone- et Loire-megyei szakszervezetek hasonló tartalmú tiltakozó nyilatkozatot adtak ki. A közös nyilatkozat megállapítja, hogy a kormány intézkedései a dolgozók életkörülményeinek további rosszabbodásához vezetnek. Benoit Franchon, a CGT főtitkára cikket tett közzé a l’Humanitében, amelyben hangsúlyozza, hogy a dolgozók jogainak megvédésére feltétlenül létre kell hozni a munkásosztály egységfrontját. Frachon hangsúlyozta, hogy az összes szakszervezeti szövetségek egységfrontjának megalakítása létfontosságú probléma Franciaország összes dolgozói számára. A CGT javasolja valamennyi szakszervezeti szövetségnek, hogy szervezzenek közös akciókat közös követeléseik teljesítésének kivívására — írja befejezésül Benoit Frachon. Az új francia kormány programja Párizs. (Agerpres). * Mint már jelentettük, a francia parlament január 15-i rendkívüli ülésszakán ismertették a de Gaulle által kinevezett új kormány programját. Az ülés elején felolvasták de Gaulle elnök üzenetét a francia Nemzetgyűléshez. Noha a képviselők jogait alaposan megnyirbálták, de Gaulle a Nemzetgyűléshez intézett üzenetében felszólítja őket, hogy járuljanak hozzá „a rend helyreállításához mindazokon a területeken“, amelyek döntő jelentőségűek Franciaország sorsa alakulásának szempontjából. Az elnök üzenetében felsorolt feladatok között első helyen szerepel a „pacifikálás és reformok bevezetése Algériában - ami elengedhetetlen feltétele a kérdés politikai megoldásának“. De Gaulle elnök reformok bevezetését tartja szükségesnek nemzetvédelmi, pénzügyi, kereskedelmi gazdasági, valutaügyi, szociális, kulturális, tudományos téren. Ezután Michel Debré (MNK) miniszterelnök ismertette a kormány programját , Debré védelembe véve az „erőszak“ módszerét, kijelentette, hogy kormánya „minden politikai tevékenysége de Gaulle tábornok és tekintélyén, az új intézményeken és a politikai kérdések új módon való feltevésén alapul. A programból kitűnik, hogy a kormány nem szándékszik az algériai nép nemzeti érdekeinek megfelelő, konkrét intézkedéseket hozni az algériai kérdés rendezésére. Debré kijelentette, hogy Franciaország továbbra is fenntartja befolyását ebben az országban az algériai nép függetlenségi jogát azonban egy szóval sem említette. A kormányprogram külpolitikai részét illetően, Debré hangsúlyozta, hogy „Franciaország hűségesen kitart az Európával és a Nyugattal szemben fennálló kötelezettségei mellett“, de elégedetlenségét nyilvánította amiatt, hogy Franciaország NATO-beli és más katonai tömbökben szövetségesei gyakran nem támogatják álláspontját és lábbal ciporják a nyugati „szolidaritást“. Debré kijelentette : a francia kormány kötelességének tartja, „atomfegyverrel felszerelt katonai hatalommá változtatni az országot és rábírni a többi országot, hogy vessenek számot Franciaország Földközi-tengeri stratégiai pozícióinak fontosságával“. Végül Debré rátért a kormány előtt álló belpolitikai és gazdasági kérdésekre. Debré miniszterelnök újból kijelentette, hogy a francia munkástömegek bizonyos áldozatokat kell hozzanak az 1959 évi költségvetésben előirányzott fokozott katonai és más kiadások fedezésére. Szombat, 1959 január 17 Az USA továbbra is támogatja a bonni kormány negatív álláspontját New York (Agerpres). — A TASZSZ jelenti. Mint sajtójelentésekből kitűnik, a nyugat-németországi kormánykörökben zavart keltett Dulles amerikai külügyminiszternek az a kijelentése, hogy az USA véleménye szerint a „szabad választások“ természetes, de nem „egyedüli“ módszere Németország egyesítésének. Borin nyomban felkérte az Egyesült Államokat, hogy tisztázza a német kérdésben elfoglalt álláspontját. Mint az Associated Press hírügynökség jelenti, Grewe, Nyugat-Németország nagykövete és Dittman, a külügyminisztérium politikai osztályának vezetője, aki jelenleg az USA-ban tartózkodik, január 14-én felkereste Dulles külügyminisztert. A megbeszélés után Grewe kijelentette az újságíróknak: „a külügyminiszter megerősítette, hogy az USA politikája Németország szabad választások útján való egyesítésére irányul“. Grewe hozzátette, hogy ezt a kijelentést Dulles „beleegyezésével“ teszi A nyugat-németországi kormánykörök igazi célja azonban, hogy a Német DK bekebelezésével „oldják“ meg a német kérdést. Ezt bizonyítja Grewe megjegyzése az 1953 júniusi berlini fasiszta puccsról, amelynek idején — amint Grewe mondotta — „legalább elméleti lehetőség volt arra, hogy a Német Demokratikus Köztársaságot Nyugat-Németországhoz csatolják“. A hírügynökség megjegyzi, hogy a Fehér Ház sajtótitkára szerint, Dullesnek, a lehetséges alternatívákról szólva, nem volt szándékában támogatni Oroszország egyetlen eddigi javaslatát sem Németország jövőjével kapcsolatban. A szenátus külügyi bizottsága is szükségesnek látta beavatkozni az ügybe. A bizottság január 14-én határozat-tervezetet dolgozott ki s ebben ajánlja a Kongresszusnak, hogy támogassa Berlin megszállásának politikáját. Az a sietség, amellyel az Egyesült Államok biztosítani igyekezett a bonni kormányköröket arról, hogy nem változtatja meg álláspontját Németország jövőjét illetően, meggyőzően bizonyítja, hogy az USA ki akar térni a néme fürdésben tett szovjet javaslatok megvizsgálása elől s nem akar hozzájárulni Németország újraegyesítéséhez és a nemzetközi helyzet megjavításához. Szerkesztőség (Telefon 55-94, 55-95) és kiadóhivatal (Telefon 55-74), I., Engels utca 2 szám