Szabad Szó, 1959. január-március (16. évfolyam, 1-76. szám)

1959-01-20 / 16. szám

Kedd, 1959 január 20 Az új élet statisztikája... dolgozva megnyerték a parasz­tok bizalmát, akik bizalommal léptek a nagyüzemi gazdálkodás útjára. A Csákova-rajonl kollektiv /­RÖMHÍR JARTA BE tar- a hektárhozamokról, a közös gaz- kommunisták, az agitátorok és a­dományunkat. örömhír, haságok fejlődéséről szóló kimu- partonkívüli aktívák tagjai ered­mert arról szól, hogy Temesvár tatások, táblázatok, beszámolók, ményesen népszerűsítették a kül­­tartományban újabb rajon sora- és jelentések mondják el. Úgy lektív gazdaságokban elért ered­­kozett fel azok mellé, amelyek­ is mondhatnánk, hogy a kollektí­­ményeket, összehasonlító tábláza­­ton befejeződött a mezőgazda- vizálás számadataiban foglalt tokat készítettek kollektivisták­ság kollektivizálása. Zsombolya, kis történelem. Boldog emberek és a társult gazdák jövedelme­­után a Nagyszentmiklós rajon, történelme: 1952-ben 27, 1953- ról. Kitartóan és türelemmel utánuk pedig Csákova rajon­ban 29, 1957-ben 34, 1958-ban kommunistái jelentették, hogy a 37 kollektív gazdaság­ ötvenhat­rajon 37 községében és falujá­­tól kezdve újfajta számok: tár­ban már csak községeket, fal­­sulások. Első évben 9, második­­vakat választanak el egymástól ban (ötvenhétben) ötször annyi, a mezsgyék. Azt, hogy Csáková pontosan 47. 1958-ban csökken gazdaságok a konstancai tanács­határa ma már a „Csápájev“ a számuk: kezdetben 15—20-ra, kozás útmutatásainak eredme­­kollektiv gazdaság határa, a dét­ év végén már csak 9 van, 1959 nyes alkalmazásaként sokat erő­­tni az „Oleg Kosevoj“ kollektív január 18-tól pedig egy sem­­södtek. A kollektiv gazdaságok gazdaságé, a keresztesi „Timir- Pedig nem tűntek el. Ott vannak oszthatatlan alapja 1958-ban jazevi kollektív gazdaságé... Csákován, Újpécsen, Lieblin- 1956-hoz viszonyítva 17 millió- Tíz évvel ezelőtt kezdődőtt­gén és Zsebelyen, de most már vól növekedett. Ezzel egyidőben Csáková­rajonban a mezőgazda- ezeket is a kollektív gazdaságok- növekedett a tagok életszinvonú­­lág szocialista átalakítása. Ez ban tartják nyilván. Egyéb szá­­la is. Az utóbbi időben 385 kor­­alatt a 10 év alatt a párt-­mok? Mondjuk talán el némelyi­­lektivistacsalád­­s házat épi szervezetek politikai és szerve­­két. Azt, hogy a rajon kollektív tett, 1.200-an Rádiót, 1.400-an fő munkája nyomán a kollektiv gazdaságainak jórészében az bútort vásároltak. A kollektiv gazdaságokban elért szép erőd- oszthatatlan alap értéke ma már gazdaságok rajoni viszonylatban tények láttán ezer és ezer föld- meghaladja a milliót, azt, hogy 1958-ban 100 hektár terület után műves család tért rá a pártma- ma már rajoni átlagban a közös 4.006 kiló húst értékesítettek s tajta útra, a bőség útjára. gazdaságok 100 ha-ra számított vagonszámra szállították a tér-Gilád, Szoka, Újpécs, Rudna pénzbeli jövedelme négyszer menyt a városnak, voltak az elsők. Abban az év­ akkora, mint 1953-ban, vagy azt, Csáková rajon kollektivitásá­­ban összesen 13 kollektív gazda- hogy tavaly 35—40-szer akkora sa pártunk politikájának helyes­­ség létesült. Fiatalok, gyengék területen alkalmaztak mátrá­­ségét, a földművesek pártunk voltak. Legalább is a kimutatá­ gyát, a silózott takarmányok iránti bizalmát tükrözik. Má­sok szerint. Kevés volt a föld, mennyisége pedig az utóbbi ha­ már 10.575 család — románok, kevés az állatállomány, gép,­rom évben megtízszereződött, magyarok, németek, szerbek, bel­­gépi felszerelés szintén. Úgyszól- Azt, hogy 1948-hoz képest ma gárok — 47 119 hektár földet ván semmiből sem volt elég, öt és félszer annyi a traktor, művel meg s a több termésért kivéve az úttörők azon elhatá- hogy ma 120 kombájn van ott, vívott mindennapi munkájukban hávását, hogy mától fogva más- ahol 1948-ban még hírből sem értékes segítséget karnak mán­ként dolgozzanak, hogy másként ismerték az aratócséplőt, kásosztályunk falusi követeitől, a Végig ilyen a statisztika. Az dettai, csákovai, újpécsi gépálló­­eredmény mindenütt szorzás, mások traktorosaitól, „háromszor“, „ötször“, „tízszer“ A kollektivisták tovább erőst és — nem is tudom, „hányszor“, tik a munkás-paraszt k övetség is, hogy végre az övék legyen a Szép, nagyon szép statisztika ez.­get. Egyre több gabonát, húst, föld és a párt győzte meg őket Az új élet statisztikája... tejet, gyapjút, zöldségfélét, éu­afelől, hogy az a kis parcella Melyek azok a tényezők, ami­­kor répát termelnek és szállíta­nak a csak útravaló azon az utón, ame­­lyek hozzájárultak Csákóvá­ra­ városnak. Az RMP KV november igel minden dolgozó parasztnak jön kollektivizálásához? Elsősor­­meg kell járnia az „enyémtől“ ban is az, hogy a vajon kommu­­n „miénk“-ig, a közösség, a ma­­nistái a párt politikáját követ­­gára utalt ember kilátástalansá­­ték, amely teljesen megfelel a gától, mindennapi bizonytalan­ dolgozó parasztság alapvető or­­ságától a jól körvonalazott, bir­­dekeinek. A földművesek saját­­os holnap felé, amelyet nem vá- tapasztalataikból győződtek meg ránk, hanem magunk megyünk arról, hogy a kollektivisták a elébe, mintegy feléje forgatva gépek segítségével nagy táblák­­a naptár lapjait, ha egyesítve a földet, istálló-A párt szava kommunisták és műtrágyát használva, jóval szava volt: őszinte, nyilt és túlhaladták a társult gazdák át­­igaz. Kevés idő, elég volt ahhoz, lagterméseit. A pártalapszerveze­­hogy az emberek megértsék e­zek mindennapi munkájukban ar­­szót és meggyőződésükké, saját­ra törekedtek, hogy a párt 19­26—28-i plenáris célkitűzéseinek szellemében az idén 3.500 hek­táron cukorrépát, 1.900 hektáron napraforgót termesztenek. A sok­oldalú gazdálkodás lehetővé teszi, hogy a kollektivisták szün­telenül erősítsék egységüket, nö­veljék a munkaegység értékét, hozzájáruljanak a város és a falu közötti csereforgalom kiszé­lesítéséhez, és boldog életük megteremtéséhez. Tartományunk dolgozó népe örömmel fogadja Csákóvá­rajon kollektivizálásának hírét, és sok állása szerint a kollektív gazda­ sikert kiván a kollektivistákn­ak, a párt és állami szerveknek, újabb eredmények elérésében, jobban, boldogabban éljenek. A párt, a kommunisták tanítot­ták őket erre. A párt segítette a dolg­­ó parasztokat Csákován hitté­ váljon. MI EZUTÁN KÖVETKE-­Ságokat szervezetileg­ gazdasági­ ZETT, azt már a számok,­lag szüntelenül erősítsék. A napraforgót, 300 vagon cukorré­pát, 38 vagon zöldség­félét, 22.500 kiló do­hányt, 10 000 kiló marhahúst, 43.000 ki­ló sertéshúst, 3.500 ki­ló baromfihúst, 80.000­­liter tehéntejet, 16­ 000 liter juhtejet értékesí­tenek szerződéses után. A kollektivisták az RMP KV november 26—28-i plenáris cél­kitűzéseinek valóra­­válásáért az idén a már évi 60 hektárhoz viszonyítva 120 hektá­ron termes­ztenek cu­korrépát és 360 va-A falu szélén épített új istállók, gonnal szállítanak az ipar­­szmnek és egyéb épületek az ujpé-­nak feldolgozás végett. A nap­­csi kollektivisták jó munkáját di­­raforgóval bevetett terfisptet is tijpécsi számvetés Nagy, erős egységgé fejlődött az az elmúlt években az alábbiak sze- 180.000 kiló kukoricát, 50.000 kiló 1.„11 ---------1 — n n.nrnfnr nnt .9/T/j tvn rtn.ti ruhrrre­ujpécsi kollektiv gazdaság. Kezdet­ben a földművesek egy maroknyi csoportja indult el a közös gaz­dálkodás útján. Bíztak erejükben, a gépállomás segítségében, a pártok­ban. E kis csoport már 1951-ben nagy szakértelemmel állította össze az évi termelési tervet és kiváló sikereket ér el a növénytermesz­tésben, a zöldségtermesztésben egyaránt. A nagyüzemi gazdálko­dás fölénye már az első években megmutatkozott. Négy nemzet fiai­nak összefogása, szorgalmas mun­kája meghozta az eredményt. Az újpécsi földművesek közül egyre többen lépték át a kollektív gaz­daság küszöbét. Mások mezőgaz­dasági társulásba tömörültek. Új­pécs történetében 1958 jelentős ál­lomás. Az agitátorok, a kollektivis­ták következetes munkájukkal meg­győzték az utolsó kívülálló földműveseket is a közös gaz­dálkodás nagy előnyéről, a községet kollektivizálták. Ma már 305 család tagja a hírne­ves újpécsi gazdaságnak. 1528 k­nt fejlődött, csérik. Többek között lóistállót, tehénistállót, anyakocafiasztatót, juhaklot, betonsilót, sertéshizlal­dát, dohányszántót, üvegházat ad­tak át a használatnak. Ez lehető­hektár elaprózott parcella olvadt gazdálkodhassanak. Ma már 94 össze egyetlen nagy táblába, szarvasmarhája ebből 46 fejesre­— A község kollektivizálásának Nm, 476 juha, több­ száz disznója, sikere abban rejlik, — mondja Po­­szárnyasa, lova van a gazdaság­­por Mileta, a kollektiv gazdaság­nak. elnöke, — hogy az éven. során ma­ A kollektivisták miközben ma­gasabb terméshozamot értünk el, gas hektárhozam eléréséért h­ár­­mint az egyénileg gazdálkodó föld­­gáznak a szántóföldeken, nem fe­­müvesek és azok saját szemükkel serkeznek meg a város ellátása­­győződtek meg az összefogás elő­­ről sem. Sokat kaptak a várostól, nyéről. A jövedelem 10—13 száza­­léikat is akarnak adni. 1958-ban léhát évről évre az oszthatatlan a- például 80.000 kg búzát, 70 000 laphoz csatoltuk, sokoldalúan gaz- kiló kukoricát, több mint 300 kö­­dalkotlunk és egyre több terményt, vér­disznót, 5000 kiló naprafor­­pénzt osztottunk a kollektivisták- gót, nagymennyiségű gyapjút, te­­naki­­jet, zöldségfélét, cukorrépát érte-Az újpécsi kollektivisták jómód- kesitettek az állami szervek utján, ban élnek Több mint 100 család A zárszámadáskor a szorgalmas épített magának új hajlékot. Meg­ kollektivisták zsákszámra szállt­­változott gondolkodásmódjuk is, tották haza a terményt. A múlt­ba a kollektivista azon gondolkod­óvi gyenge időjárás ellenére is­zik, mit tehetne azért, hogy a kol- Újpécsen munkaegységenként 9 lektív gazdaság sikerei még szebe­ lett, 3 kiló búzát, 2 kg kukoricát, bek legyenek. árpát, cukrot, zöldségfélét, takar­- Nem volt mindig igy Ujpé­­mányt osztottak ki. csen — mondja egy idősebb kol­­d. , A JR *r lektivista. - Kezdetben kevés volt az ' ' ,vo­­gásá­­­latunk, no meg nem minden Ujpécs kollektivizálása újabb tag értette meg a közös vagyon nagy lehetőségeket biztosít a tér­­fejlesztésének jelentőségét. Ma méshozam fokozásában, a kollekti­­már szétoszlottak ezek a felfogá­ visták életszínvonalának növelésé­­nek. s nemzetiségre való tekintet­ben, akik okosan használják fel e nélkül uj gondolatokkal, célkitűző- nagy lehet­őségeket. Az idén t­­sekkel, a kollektív gazdaság iránti jobb nagy összeget fordíanak é­­szeretettel dolgozunk, tervezünk, pitkezésekre. Magtárt, anyakoca- Az­ újpécsiek méltán dicsekedhetnek fiaztatót, hizlaldát, tehénistállót, azzal, hogy az elmúlt 9 esztendő­ kocsiszint építenek — tovább fej­ben derekas munkát végeztek'­ s tesz­­ik az állattenyésztést. A egységüket az élenjárók közé fej- szarvasmarhák száma év végén tesztelték. Ez ugy vált lehetővé, eléri a 117-et, — ebből 52 fejeste­­l fogy évente nagy beruházásokat kon,­­ a juhoké a 641-et, a szár­­eszközöltek, fejlesztették az állato avasoké a 2.500-at, a sertéseké a tenyésztést, sokoldalúan gazdálkodó 824-et. Az újpécsiek az idén is laká­sokat tesznek a központi alap lét-A gazdaság oszthatatlan alapja behozásáért: 120.000 kiló búzát, vé­tette, hogy még belterjesebben Példája is ékesszólóan bizonyítja, hogy a nagyüzemi gazdálkodás útja — a bőség útja, növelik s ebből 50 000 kilót érté­­kesitenek A gazdaság idei pénz­bevétele 3.434.900 lejre rúg majd Az újpécsi kollektiv gazdaság GERGELY GERGELY J­. 1952 1959- 1956 1958 SZABAD SZÓ. Számok tükrében A Csákova-rajoni kollektivisták a tejhozam fokozása érdekében az utóbbi években nagymennyiségű silótakarmányt készítettek. 1956- ban 1 036 tonna, 1957-ben 2.989 tonna, 1958-ban pedig 10.613 ton­na takarmányt silóztak be. A Csákova-rajoni kollektív gazdaságokban a sokoldalú fejlődés eredményeként a 100 hektárra eső pénzjövedelem évről évre növeke­dett. Különösen a konstancai értekezlet utáni időszakban tapasztal­ható szép eredmény e téren. 1958-ban az 1957. évi 84.436 lejhez viszo­nyítva (100 hektár területre számítva) 125.700 lej jövedelmük volt a kollektív gazdaságoknak. A rajon kollektivizálása újabb lehetősé­get nyújt arra, hogy a kollektivisták szüntelenül gyarapítsák gazda­ságuk pénzjövedelmét. ­ Évvégi zárszámadás Csákován A tavalyi mostoha időjárás ellené­ 2026 kg búza, 667 kg kukorica, Hí­re, a csákovai kollektív gazdaság kg árpa, 1.924 kg szalma, 165 kg kg­gazdag jövedelemre tett szert, ami poszta, 6.416 lej. Boita Alexandru lehetővé tette, hogy bőven jusson családjával írt munkaegységet vég a tagoknak is. Csupán pénzből tett. Ennek megfelelően 2411 kg hu 810.000 lej folyt be a gazdaság pénz­­zár, 421 kg kukoricát, 412 kg árpát, tárába, ezáltal 8,80 lej jutott egy egyébb terményt és 9260 lej készpénzt munkaegységre. Azok, akik szorgal­ vitt haza Hasonló szép jövedelemben máson dolgoztak, jelentős mennyiség részesültek Kapor Mihály és felesé­gü gabonát, készpénzt és egyéb más geo Stoia Ion( Szücs Erzsébet) Spáring terményt vittek haza. Pusztay János T, , , , , , , , Ilonka és sokan mások, például egymaga 687 munkaegységet teljesített. Munkája eredményeként MAYER ANNA, a következő jövedelemben részesült: kollektivista A városi dolgozók ellátásáért A csákovai kollektív gazdaság ve- Mig 1958-ban 50.000 kg búza, 26.000 tetőtanácsa és tagsága, a konstancai kg kukorica, 4.000 kg napraforgó és tanácskozás szellemében készítette el 50 hektár cukorrépatermés átadására az 1959-es évi termelési tervet. Az szerződtünk az állammal, az idén idén a gabonatermesztés mellett, ka­ 120.000 kg búzát, 120.000 kg kükön­­lönösen nagy gondot fordítunk az cát, 100.000 kg napraforgót és 80 állatállomány­­ növelésére. Szarvas- hektár cukorrépatermést adunk át marhaállományunkat év végéig a meg­lévő 45-ről 100-ra, ebből 47 fejős­tehén, sertésállományunkat 522-re nö­veljük, ebből 40 anyakoca, juhálló- akarunk lemaradni. Az idén 228 hí­zott, sertést, 65 szarvasmarhát és 155 juhot szállítunk az államnak, ezzel is hozzájárulva a dolgozók jó állát­mányunkat ez év végéig 568-ra és a baromfiak számát 1238-ra nö­veljük. az idén sokkal nagyobb mértékben járulunk hozzá, mint a múlt évben, az államnak szerződéses alapon. Ami a hízott állatok átadására vo­natkozó szerződést illeti, e téren sem Az állami központosított alaphoz­­ásának biztosításához. SPÁRING MIHÁLY, a kollektív gazdaság elnöke tásokat: helyes, közöttünk a he­lye! S amikor már az utolsó kér­vényt is elfogadták, Detta a kollektivista községek sorába lé­pett. Idén Detta dolgozó parasztjai Új tervek születnek Megnőtt, megerősödött a dettai A dettaiak nem sajnálták az A múlt év december 13-án rend­beik­ktíva a megalakulástól eltelt oszthatatlan alaptól a pénzt. Bi- kívüli nagygyűlésre jöttek össze közel hét év alatt. Kevéssel, sze­­zonyitja ezt az is, hogy 1954-ben a kollektivisták. Egyetlen napi­például pénzjövedelmüknek majd­ rendi pontja volt a gyűlésnek: nem egynegyed részét erre a cél­­tagfelvétel Hatvankét kérvényt ol­vastak fel, hatvankétszer emelked­gényesen kezdték ők is. Néhány lovuk meg kocsijuk volt csupán. A dettai kollektivisták azért mér- ra fordították­­ték egybe a földet, vitték a kö­zösbe állataikat, fölszerelésüket, hogy együtt, a GTA segítségével szüntelenül fejlesszék egységüket, sokoldalúan gazdálkodjanak s igy boldog életet teremtsenek maguk­nak. Mindenekelőtt a közös vagyon Az okos gazdálkodásnak nem sö­­tek magasba a karok, nem egy­­kora meglátszott az eredménye, szót lehetett hallani ilyen felkiált A kollektív gazdaság hamarosan a rajon­gó kollektív gazdaságai közé küzdötte fel magát. Tavaly például már 60 szarvas­­marhájuk, 370 juhuk volt, 150 ser­tést hizlaltak és adtak el az át­fejlesztésére helyezték a fő hang­ lamnak, a pénzjövedelmük pedig súlyt, mert „Ha a kollektíva gaz­dag, mi is gazdagok vagyunk, de meghaladta a 800 000 lejt, így már közösen indulnak harcba a _ _ , aztán már nem csoda, ha munka- "egy^^ekért, mindnyájuk jobb ha a kollektíva nem fejlődik, ne­ egységenként csak pénzből 12 lejt életéért. S most is először a ki­oszthattak röl vagy°n növelésére fordítják Nem mondhatni, hogy rossz­­elmüket. A nemrég meginta­­gazdák voltak a dettai társultak knak sincs honnan jusson“ - mon­dogatták. A dettaiak, a kommu­nisták kezdeményezésére állatokat vásároltak, a lehetőségekhez mér­ten állandóan növelték a közös tett termelési tervük a többi kö­z­ö­zött a szarvasmarhák számának sem Korosán nagy­­ablakban dől­ 73.raj a kocákénak 26-ra, 3 juho­gozták meg földjeiket s nem egy­­kénak 400-ra való növelését izá­vagyont. Mig 1952-ben, a megala-­szer igénybe vették a gépállomás nyozza elő. S hogy idén még több katáskor alig 30.000 lejt ért oszt- segítséget is. S éppen ez késztet- pénzt oszthassanak a kollektivis­te őket gondolkodásra. Bár ma­­ták, úgy határoztak, hogy 4 ma­gasabb termést értek el, mint an­­gon búzát, 5 vagon kukoricát,­­­nak idején, amikor egyénileg ma­ vagon napraforgót és 204 kövér vélték meg földjeiket, mégis tér­­disznót adnak el az államnak, még eredményük mindenből jön.­ A hideg téli napokon új tervek hatatlan alapjuk, két év múlva már közel kétszázezer lejt tett ki. Természetesen ez így egymagában véve nem sokat mond, hisz 200.000 lej nem túl nagy összeg, de ak­kora kollektív gazdaságban, mint hány százalékkal alatta maradt a szüleinek Dettán­­, mindannyiuk a dettai, amelynek alig 300 hek­tár földje volt, mégis számottevő a kollektivistákénak. Az érvek dön­tésre késztették a társultakat, közös és egyéni tervei, boldogulásának Tartományi teremkézilabda-bajnokság Szombaton és vasárnap bonyoli­ Constructorul—­UTT 10:0 (3:0) zották le a sportcsarnokban a köz- Az UTT nem volt ellenfele az társasági teremkézilabda-bajnokság A-osztályú Constructorulnak. FÉRFIBAJNOKSÁG Zsombolyai Victoria—Resicai Olimpia 6:0. A resicai csapat ismét játékos­igazolványok nélkül jelent meg. Barátságos mérkőzésen a Zsombo­lyai Victoria 16:12 (8:7) arányban győzött. Tehnometal—CFR 17:16 (9:8) Változatos játék, az első félidő­Știinta—Gyapjúipar 9:0 (2:0) Az A-osztályú csapat megerőlte­tés nélkül, könnyen győzött. Középiskolás Sportklub—UTT 6:0 (3:0) A fiatal erőkből álló középisko­­ben a Tehnometal 5:2 és 6:3-ra ve­­lás csapat pompás játékkal bizte­­zetett, szünet után kiegyenlített volt a játék képe s a CFR csak egy góllal maradt alul a küzdelem­ben. Góldobók: Jacob (6), Gimpl (3), Sipos (3), Walzer (3), Dian (2), il’-tve Nies (9), Neurohr (3), Rit­ nevű ellenfelétől. A közép­skolás tőr (3), Căpăţina, együttes a jó eredményt lelkes jó- Ştiinţa—Középiskolás Sportklub tékának köszönheti. A Ştiinţa ne­hezen talált magára, a középisko­lások már 4:2-re és 5:3-ra vezettek. Góldobók: Schmidt G. (2), Bit­tenbinder, Liichian és Müller, iílet­ ve Oszter (4) és Koncz A főiskol első fordulójában a következő ered­­rások 7 méteres büntetőből egyez­­mények születtek: Progresus—Kö­­l­tettek, az utolsó másodpercek S­zépiskolás Sportklub 15:13 (10:7), Kerni Gyapjúipar—JRP 14:9 (5:6), második fordulójának mérkőzéseit. A női együttesek két fordulót ját­szottak, íme az eredmények:­san győzött. Középiskolás Sportklub—Ştiinţa 5:5 (2:2) A Középiskolás Sportklub csapa­ta váratlan pontot szerzett nagy­ 22:14 (11:6) A főiskolás csapat nem elég komolyan ellenfelét. A városi férfi­teremkézilabda-bajnokság NŐI BAJNOKSÁG verte KOSÁRLABDA Santiago de Chile, Ha- Temesvár. Az A-osztályú női rom városban megkezdődtek az bajnokság idénynyitó mérkőzésén a 1959. évi kosárlabda-világbajnok­ Bukaresti Constructor, az elmúlt ság selejtező küzdelmei, amelynek évi bajnok­a sereghajtó temesvári során a­zovjet válogatott 102:72 Középiskolás Sportklub csapatával arányú győzelmet arat­­t Mexikó­­ találkozott. Az egyoldalú mérkőzés válogatott együttese ellen. Az a bukaresti együttes 68:25 (33:11) USA—Anglia-találkozó pedig 87:73 aránnyú győzelmével végződött, eredménnyel végződött. További &Jjn„8Zrf,teS ,„C9Sfpat .;kosárd°b^.i: (ti!;o,tM8),(pt­: 6 -■55j.,Brazí­la—Canada 68:52- A vu (4) és Russu (2) A vesztes marodék nap eredmém­­i a követ- együttes pedig Kercsov (9). Zam­­kezek voltak: Szovjetunió—Brazília Iirache (8), Fersch (5), Marincu 73:65, Bulgária—Fülöp-szigetek (2) és Willems révén volt ered­ 85:61. ményes. A Román N­épköztársaság nemzetközi asztalitenisz-ba­jnokságai Konst­anca. Az RNK idei nemzetközi asztalitenisz-bajnoksága küzdelmein 9 ország versenyzői vesznek részt. Hazánkat főleg az utánpótlás játékosai képviselték. A nemzetközi verseny nyitányát az­­RNK— Svédország válogatott találkozó képezte. Női csapatunk 3:0 arányú győzelmet aratott, ugyanakkor férficsapatunk 0:5 arányú vereséget szenvedett. A nemzetközi bajnokság csapatküzdelmei során a román női válogatott csoportgyőztes volt, de a döntőben a magyar válogatott együttestől 0:3 arányú vereséget szenvedett Férficsapatunk nem ke­rült a döntőbe. A versenyt az MNK válogatott együttese nyerte meg, amely a döntőben Svédország ellen 3:1 arányú győzelmet ért el. Az egyéni versenyszámok eredményei a következők: Férfiegyes: 1. Markovics II (Jugoszlávia), 2. B­erezik (MNK). Női egyes: 1. Kóczián—Mosóczi (MNK). Női páros: 1. Pitică—Biró (RNK), 2. Ba­­rasch—Alexandru (RNK). Férfipáros: 1. Berezik—Földi (MNK). Ve­gyespáros: 1. Kóczián—Mosóczi (MNK). Milicia-kupa céllövészetben és sakkban SAKK 1. Komlósi (Zsombolya), 2. Jianu (Oravica), 3. Pandea (Te-A milicia tartományi igazgató­sága a Dinamo sportegyesülettel karöltve kitűnően sikerült sport- tur„av!^ n- ??na?a versenyeket renfaet, , milicia m'SVar)' is:*““ 10 éves fennállása tiszteletére. A­­. Vesea (Temesvár), 2. Cer- Muncia-kupa eredményei a követ­­nen (Lugos), 3. Zelchici (Resica), kezek voltak: 4 Negru (Arad). Megváltozott az A-osztá­ly bajnokság táb­áz­ata A zöldgyepen a Bákói Dinamo 20-ra győzött, de a két pontot most 3:0 gólaránnyal a konstan­cai együttes javára igazolták. A Labdarúgó-híradó AZ UT­A ÉS A CCA labdarúgó- amely olyan labdarúgót szerepel­­csapata a közeljövőben külföldi letett, akinek nem volt játékjoga, portyát bonyolít le. A textilgyári csapat február 15 és 26 között az Egyesült Arab Köztársaság Szí­ria tartományában 3—4 mérkő­zést fog lebonyolítani Az arabiak Damaszkuszban és Aleppóban­­ben- [T­egy^,loz°M eredmény figyelem­­végszerepelnek bevételével az őszi idény bajnoki A CCA február 2 és 27 között táblázata most a következő: öt mérkőzést játszik a Kínai Nép- Bukaresti Dinamó 11 8 1 2 28:13 l? köztársaságban. A bukaresti CCA együttes Kantonban 2, Sanghajban RaP'd 1 és Pekingben 2 mérkőzést ját- ra-át­­szik. An­­ .Lj , _ Temesvári Ştiinţa A Román l­abdarúgó Szövetség steagul Roşu helyt adott a Konstancai Farul Kolozsvári Ştiinţa óvásának a Bákói Dinamo ellen. Farul Petrolul UTA Bákói Dinamo Jiul Progresul 11 7 2 2 20:13 16 11 7 0 4 26:16 14 117 0 4 2 1: 14 14 115 3 3 19:11 13 1­4 3 4 16:15 11 1­ 4 25 14:22 10 11 4 1 6 20:18 9 11335 10:20 9 11326 15:20 8 110 6 5 9:20 6 11218 13:29 5 Március 15-én rajtol a rögbibajnokság Az A-osztályú rög­bibajnokság március 15-én veszi kezdetét 10 csapat részvételé­vel Az első forduló­ban a temesvári Ştiinţa Bukarestben vandégszerepel a Griviţa Roşie csapa­ta ellen, a második fordulóban pedig a Kolozsvári Ştiinţa e­­gyüttesét látja ven­dégül. A B-osztályu csa­patok három csoport­ban küzdenek. A Te­mesvári CFR együt­tese a Hl csoport­ban vesz részt. Az 1959. évi A- osztályú bajnokság utolsó helyezettje kiesik és a három csoportgyőztes beke­rül az A-osztályba, amelynek létszáma 1960-ban 10 csapat helyett 12 együttes lesz. JÉGKORONG LABDARÚGÁS BELOWNI. A Budapesti Vasas 3:2 (0:2) arányban nyerte meg a belga válogatott keret elleni mér­kőzését. A vendégegyüttes vesz­tésre állott, de a II. játékszakasz­ban igen jó játékkal meg tudta fordítani a mérkőzés sorsát. A csapatból különösen a fiatalok: S­enkei, Herendi és Kékessi ját­szottak magasan átlagon felül. DUBLIN Írország—Wales 4:3. Nemzetek közötti találkozó. KOSÁRLABDA BRATISLAVA. Moszkvai Trud-g yardos úszásban 2­0: 2 p-es idővel Pozsonyi Slovan 69:49. Barátsá­­gl világcsúcsot ért el gol. SIDNEY. A fiatal John Kon­drads a 200 méteres, illetve a ...20 NEW YORK. A Szovjetunió vá­logatott együttese befejezte por­tyáját és január 15-én vissza­utazott Európába. A szovjet csa­pat utolsó mérkőzésén Philadel­phiában a Ramblers együttese ellen 3 0 arányú dön­tetlenre játszott. A válogatott szereplésének mérlege. 5 győzelem és 3 döntetlen mérkő­zés. ÚSZÁS

Next