Szabad Szó, 1959. január-március (16. évfolyam, 1-76. szám)

1959-01-24 / 20. szám

atSZABAD SZÓ Levelezőink írják lUIIIIIIIIIIUIIIIIIIimiHIHIiniHIIIIIIIIHHIIHIInMiiiwiHHHIIIHIHimillUIIIIIIIHIHHmimi a facsádi kollektív gazdaságból llllllllllllllllllllNIIIIIHIIIimillllllKKIMIIUIIIIIUIIIIIIIMIIIHIUMIIIIIIinillUNIIIIllHIHIIIillllUmittniilUlliniHIIIIIHIimilllimiUUlllllllllllMIHIIIHIIilllllll  jó munka gazdagon gyümölcsözik A tavalyi kedvezőtlen időjárás a mi vidékünket sem kerülte el. Mindamellett a kollektivisták oda­adó munkája, a vezetőtanács he­lyes irányítása és a pártalap­­szervezet hathatós támogatása eredményeként szép jövedelemmel zártuk az elmúlt évet. Búzából például 1.263 kilót, árpából 2.200 kilót, kukoricából 3.600 kilót ta­karítottunk be átlag egy hektár­ról, és a többi terményből is ki­elégítő termést értünk el. Gazdaságunk pénzjövedelme 100 hektár után 223.600 lej volt ta­valy. A befolyt pénzből 62.419 lejt az oszthatatlan alaphoz csa­toltunk, amely ezzel 100 hektár u­­tán 283.250 lejre emelkedett. Miután az állammal kötött szer­ződésünknek és a GTA-nak járó természetbeni fizetségünknek ele­get tettünk s az alapszabályzat előírásainak megfelelően tartalé­koltuk a szükséges gabonameny­­nyiséget, a megmaradt részt ki­osztottuk a tagoknak. Egy mun­kaegységre 4,743 kg gabonafélét, 0,168 kg napraforgót, 1,250 kg bur­gonyát, 0,33 kg zöldségfélét és 11 lej készpénzt osztottunk. Egy mun­kaegység értéke összesen 34 lej volt. Kollektivistáink közül sokan szép jövedelemben részesültek. Itt van például Szabó Ferenc, aki családjával 953 munkaegységet teljesített Szorgalmas munkája gyümölcseként 5.483 kg gabona­félét, 1.208 kg burgonyát, 315 kg zöldségfélét, 60 kg étolajat, 47 kg túrót, 49 kg cukrot, 7 kg gyap­jút és egyéb terményt, valamint 10.485 lejt vitt haza. Rapcza Jó­zsef egyedül, 414 munkaegység után 2.384 kg gabonafélét, 517 kg burgonyát, 117 kg zöldségfélét, 26 kg olajat, 21 kg túrót, 22 kg cuk­rot, 3,15 kg gyapjút stb. és 4.554 lejt kapott. Hasonló szép jövede­lemben részesültek Torma József, Vági István, Bors János, Kanyó Rozália és sokan mások. BORS ERZSÉBET Idei tervünkről A facsádi „Lenin Útja“ kollek­tív gazdaság nagygyűlése a na­pokban vitatta meg az 1959-es évi termesztési tervet és azt tel­jes egészében jóváhagyta. Tervünk szerint idén jelentősen növeljük az állatállományt. Szarvasmarháink számát 36-ra növeljük — ebből 25 fejőstehén­t, anyakocáink számát 26-ra, juh­állományunkét 350-re, a baromfia­két (tyúk és liba) pedig 1.013 da­rabra gyarapítjuk. Ami az állati termékeket illeti, az idén tovább növeljük a fejőstehenek tejhoza­­mát, a juhoknál 45 liter tejhoza­mot ás 2 kg gyapjút, egy ko­cától 16 darab malacot és min­den tyúktól 80 darab tojást irá­nyoztunk elő. A tagok javaslata alapján a nagygyűlés jóváhagyta a pótlóla­gos javadalmazási rendszer be­vezetését a kapásnövények gon­dozásánál, ami biztosíték arra, hogy az idén nagyobb termést érünk el, mint a múlt évben. Ez évben a kertészet terméséből 40.000 kilót a szövetkezet útján értékesítünk, e mennyiségre szer­ződést kötöttünk. Ezenkívül az állammal a következő termények, termékek és hízott állatok átadá­sára szerződtünk: 10.000 kg bú­za, 5.000 kg kukorica, 1.000 kg napraforgó, 5000 kg repce, 80.000 kg cukorrépa, 2.000 kg korai bur­gonya, 4 000 kg seprűcirok, 27.000 liter tej, 250 kg juhtúró, 353 kg gyapjú, 10 darab hízott sertés, 3.000 kg marhahús, 30 da­rab bárány és 703 darab baromfi. Jelenleg serényen hordjuk a trá­gyát a szántóföldekre, eddig 150 tonnát hordtunk ki. Megkezdtük a mezőgazdasági gépek és szer­számok javítását, a tavaszi vető­magvak tisztítását és előkészíté­sét, hogy a kedvező időjárás be­álltával felkészülten, teljes lendü­lettel indulhassunk a magasabb hektárhozam eléréséért folyó harc­ba. PULICS KÁROLY, a gazdaság párt alapszervezetének titkára A HÁTULSO PADBAN négy­öt 25—35 év körüli férfi dugja össze fejét és tanakodni kezd. — Vajon mi a helyes felelet erre a kérdésre? — Kék ujjával a kezében tartott gyűrött, olaj­foltos, géppel irt papírlapra e­­gyikük. — Melyik az? — kérdi a másik. — Mutasd!­­ Kezébe ve­szi a papírt, elolvassa a meg­jelölt sort, aztán gyorsan ma­gyarázni kezd. — Várj csak, nincs az éppen úgy — veti közbe a harmadik. És halkan, de élénken vitatkoz­nak. Közben sűrűn nyílik az ajtó. Férfiak és nők jönnek, helyet foglalnak a padokon, vagy a vitatkozók körül csoportosulnak. Vidám, de izgatott hangulat u­­ralkodik a gyűlésteremben. A terem túlsó végén szépen díszített fal, előtte vörös kelmé­vel letakart hosszú asztal. Az asztalon néhány cserépben dísz­növény. Aki belép a terembe, annak mindjárt a szemébe tűnik a két grafikon mellett egy szépen raj­zolt nagy falragasz, amelyen az olvasható, hogy az „Ada Ma­­rinescu"-gyár műszaki kabinetje és MTTE-köre a pártalapszer­­vezet kezdeményezésére „Aki tud, az nyer"-versenyt rendez. De ime, itt van Wolfer elv­társ, a gyár műszaki irodájá­nak vezetője. Tudakoljunk meg tőle egyet-mást. — Hányan neveztek be a mai versenyre? — Tizen. Hét segédmester és három szövőnő. De természete­sen meghívtunk mindenkit, akit érdekel. — Milyen tárgykört válasz­tottak? — A szövődéi munkával kap­csolatos műszaki tudnivalókat vettük figyelembe. Mivel válla­latunkban ez az első „Aki tud, az nyer"­verseny, az érdeklődők­nek — bár nem szokásos — e­­lőre kiadtuk az összes kérdése­ket. Negyvenet állapítottunk meg, közülük tíz általános tech­nikai jellegű, a többi pedig szak­mai kérdés. — Mikor kezdték meg a ver­seny előkészítését? — A múlt év októberében hir­dettük ki. — Eddigi tapasztalataik?... — A technikai kabinet tevé­kenysége nagymértékben fellen­dült. Most már sokkal többen látogatják a műszaki könyvtá­rat, sokan érdeklődtek különbö­ző technikai kérdések iránt. A munkások most már behatóbban foglalkoznak olyan problémák­kal is, amelyekkel azelőtt keve­sebbet törődtek. . . Amíg beszélgetünk, gyűlik a közönség. — Még egy utolsó kérdést: Kikből áll a versenybizottság? — Háromtagú bizottságot szerveztünk, amelynek tagjai: Virág Ferenc, a gyár műszaki vezetője, Eberlein András tech­nikus és Pleşca Sorin mérnök, a termelési tervosztály vezetője. Wolfer elvtársnak egy és más elintéznivalója akad, de ime megérkezett Eberlein elvtárs. — Mikor kezdik a versenyt? — Néhány perc múlva. Az előbb fejeztük be a helyes fele­letek jegyzékét. Ezt a végére hagytuk, közvetlenül a verseny megkezdése előtti órákra. IDEGÉRKEZIK A BIRALO­LV± BIZOTTSÁG többi tagja is. Elfoglalják helyüket. A te­remben elcsitul a zajongás. A selyemszövöde igazgatója, He­­gyai Géza, nyitja meg az ün­nepélyt. Elmagyarázza a ver­senyszabályzatot. Egy verseny­ző négy kérdésre kell hogy fe­leljen. A feleletek pontozásakor a bizottság mindegyik tagja 10 pontot adhat, tehát egy ver­senyző a legjobb esetben össze­sen 120 pontot érhet el. A hallgatóság érdeklődéssel figyeli a beszélőt. — Aki versenyezni akar, de még nem iratkozott fel, most még megteheti. — Kérem, írjanak fel. Részt­­veszek a versenyben! — jelent­kezik egy barna fiatalember. — Felírtuk Catangiu elvtár­sat is a versenyzők sorába — jelenti az igazgató, majd ma­gára hagyja a versenybizottsá­got. Megkezdődik a verseny. Hár­man a versenyzők közül egy­­egy borítékot választanak ki maguknak és helyet foglalnak a számukra fenntartott asztal­nál. A terembeliek kíváncsian fi­gyelnek. A versenyzők háta mögötti padban két lány ül egymás mellett, 18—19 éhesek lehetnek. Egy kicsit mintha iz­gulnának, hisz nemsokára ők is sorra kerülnek, de hamarosan eltűnik arcukról a szorongás ki­fejezése és figyelik az első szó­lásra emelkedő versenyzőt, Nem­team segédmestert a gyár má­sodik részlegéből. Felolvassa az első kérdést: „Milyen tényezők jellemzik a fonalakat?" — majd magabiztosan elkezdi: „A fona­lakat a következő tényezők jel­lemzik ..." ... Szabatosan, nyu­godtan beszél. A PADOKBAN ÜLÖK kö­­zül , amikor Nemteam befejezte az első kérdésre a fe­leletet, egyesek a szomszédjuk­hoz hajolnak, sugdosnak. A „kommentárt" úgy látszik azon­nal meg kell ejteniök. A versenybizottság csupa fi­gyelem. A zsűri tagjai szorgal­masan jegyezgetnek. A hallga­tóság között a megrögzött lot­tózók és pronosportozók most sem mulasztják el az alkalmat s a pontozást tippelik. — Nemteam elvtárs 101 pon­tot kapott — jelenti a verseny­­bizottság elnöke. A hallgatóság tapsol. A hátam mögött valaki odasugja szomszédjának: „Csak három ponttal tévedtem!" Most a második versenyző e­­melkedik szólásra, ő 86 pontot kap. Harmadiknak Micu segéd­mesterre kerül sor. Nagyon pon­tosan és magabiztosan beszél, 105 pontot kap. A második padon ülő lányok mellé közben még egy fiatal szövőnő helyezkedett el. Nemso­kára rá kerül a sor. Röviden, tőmondatokban, a lényeget ösz­­szesűrítve felel a kérdésekre, szintén magabiztosan és nyu­godtan. — Poienaru Annának, 100 pontot adtunk — jelenti be a zsűri elnöke. A verseny tovább folyik. Mindegyik versenyző feleletén meglátszik az hogy tőle telhe­tően tisztázni igyekezett a lé­nyeges kérdéseket. A hallgatóság figyelme nem lankad. Egyesek izgulnak, vajon kik lesznek a verseny győzte­sei? — A legjobb eredményt Micu segédmester érte el 105 ponttal. — jelenti be a bizottság elnöke. A második helyezett 102 pon­tot, a harmadik 101 pontot ért el. Ők kapják a 300, 200 és 100 lejes jutalmat. Poienaru An­nát dicséretben részesítik. — Az, hogy a verseny leg­gyengébb eredménye 83 pont volt, tehát a lehetséges ponto­zás felénél több, azt jelenti, hogy a versenyzők elég jól fel­készültek — mondja a gyár igazgatója a kielemzéskor. — A legközelebbi versenyt április­ra szervezzük meg. Akkor már az általános tárgyköröket közöljük és a versenynek gazda­sági-politikai jelleget adunk. A VERSENY UTÁN itt is. S ott is az előbb látottakat, hallottakat vitatják. — Én bizony sokat tanultam ez alkalommal — mondja az egyik —, hasznosak, érdekesek az ilyen „Aki tud, az nyer"­­versenyek. Itt mindenki nyer, még az is, aki nem viszi el a kitűzött díjat. GYURCSIK MIKLÓS * Az aradi tartományi múzeumban A Maros partján, parkokkal és virágágyakkal övezett aszfaltozott téren emelkedik Arad város egyik büszkesége, a Kultúrpalota, amely három művelődési intézménynek: a múzeumnak, a könyvtárnak és a fil­harmóniának nyújt otthont. A mú­zeumban most nagy munka folyik: osztályozzák a régészeti, történelmi és művészeti anyagot, amely állan­dóan felfrissítve, új szerzemények­kel gazdagodva kerül a látogatók elé. Rövidesen elkészül a három szakosztály anyagának teljes lel­tári felvétele. A leltárlaphoz az egyes tárgyak szakszerű leírásán kívül fényképet is mellékelnek. A régészeti osztály az emberi társadalom és civilizáció fejlődését mutatja be az ősközösségtől a ko­rai feudalizmus koráig. Elénk tárja a múltat, a letűnt társadalmak életét, a történelmi fejlődés egyes állomásait jelző ásatások és kuta­tások eredményeit. A múltbeli sab­lonos rendezési módtól eltérően a régészeti anyagot úgy osztályoz­ták, hogy az minél közvetlenebbül szolgálja a dolgozók tanítását, nép­szerű magyarázatok révén, anél­kül, hogy ez engedményt jelentene a tudományosság rovására. Külö­nösen érdekesek az Arad-környéki ásatások során (Nagylakon, Pécs­­kán) előkerült őskori és ókori le­letek: edények, háztartási eszközök, nyilak, balták, pénzek és egyéb tárgyak, amelyek betekintést nyúj­tanak az elmúlt századok, sőt év­ezredek emberének életébe. Külön osztályt foglal el az 1848— 49-es forradalmi múzeum, amely­nek gazdag anyaga az itt élő né­pek együttes harcát szemlélteti, azt a harcot, amit a feudális elnyomás és a Habsburg-iga ellen vívtak hosszú ideig. A forradalmi múzeum emléktár­gyakkal, képekkel, okmányokkal, régi fegyverekkel és gipszmodellek­­kel zsúfolt termeit járva, arra gon­dolunk, hogy ezt, a maga nemében páratlan gyűjteményt már igen sokszor láttuk — de sohasem elég alaposan, — hiszen állandóan sze­münkbe ötlik egy-egy tárgy, kép vagy okirat, amely felett eddig el­­siklott a tekintetünk. Egyik ilyen egykorú festmény a száztíz év előt­ti, Arad főterén lezajlott nagy ösz­­szecsapást, a forradalmi hadsereg aradvidéki román, magyar és né­met parasztokból álló 29-es zász­lóaljának az osztrák csapatok elleni győzelmes támadását ábrázolja. Egy hatalmas gipsz-domborműn Kossuthot, Balcescut és Boliacot láthatjuk, amint 1849 július 14-én aláírják a román nemzet jogait el­ismerő egyezményt. Emitt kis bie­dermeier asztal, az üveglapra erő­sített réztábláról tudjuk meg, hogy ezen az asztalkán fogyasztotta el vacsoráját Radnán Bem tábornok — mielőtt az országot elhagyta volna. A másik nagy kerek asztal,­­ mely szomorú, nehéz pillanatok emlékét őrzi, a világosi Bohus-kastélyból való: ezen írta alá Görgey Artur 1849 augusztus 13-án Frolov cári tábornok előtt a feltétel nélküli fegyverletétel okmányait. Arrébb már új időszak nyomai: üvegezett keretben németnyelvű „Parancs“ hagyja meg Arad lakóinak a Kos­­suth-bankók azonnali beszolgálta­tását elégetés végett. A múzeum történelmi részlege állandóan fejlődik. Külön kollektí­va foglalkozik a munkásmozgalom történetével, valamint a szocializ­mus építésével kapcsolatos okmá­nyok és tárgyak összegyűjtésével. Serényen dolgoznak a várostörté­neti és néprajzi részleg anyagának összeállításán is. A tudományos kutatás megkönnyítését szolgálja a múzeum mintegy 5.000 kötetet számláló dokumentációs könyvtára. A munkatársak ezenkívül állan­dóan tanulmányozzák az állami le­véltár, valamint a rajoni könyvtár dokumentációs anyagát is. ★ A művészeti osztályt főképp a képtár uralja. Megfelelő csoporto­sításban, külön termekben vannak itt elhelyezve a klasszikus és a modern képzőművészet alkotásai. A klasszikusok termében sze­münkbe ötlik a képtár féltett kin­csei: Munkácsynak „A javíthatat­lan“ című, az ismert kocsmajele­netet ábrázoló festménye. Ott dí­szeleg mellette egy másik Munká­­csy-kép: „A levél“. Újra megnéz­zük Feszty hatalmas hármas­ képét (Levétel a keresztről, temetés, si­­ratás), aztán Liezenmayer „Má­tyás király“-át, Benczúr, Edvi Illés, Pállik, Aggházy, Glatz képeit, to­vábbá Grigorescu ökrösszekér ta­nulmányait, barbizoni tájképeit, hí­res „Almavirág“-át, Luchian „Kri­zantémját, Aman „Idillijét és csendéleteit és Băncilă „Kaszá­sok“ című megragadó szépségű olajfestményét. A modernek termében hazai fes­tőink műveit láthatjuk, mint Avram Alex: „Iljics lámpása“, Bordy Ist­ván: „Új munkamódszer átadása“, Nereuţa Vitalie: „Munkások tilta­kozása a doftanai foglyokkal való bánásmód miatt“ című festményeit. E múzeum tulajdonát képezi Mik­­lóssy Gábor kolozsvári festőmű­vész kiváló alkotása, a „Griviţa“ is, amely jelenleg Moszkvában van a szocialista-realista képzőművé­szeti kiállításon. Az aradi festők közül Frenţiu Sever, Chirilovici Nicolae, Hajós Imre és Mihali Ion képeit láthatjuk itt. Külön termekben állította ki a múzeum vezetősége a Szovjetunió Ermitage- és Tretjakov-képtárának reprodukcióit. A leningrádi Ermi­­tage-múzeum reprodukcióiban a klasszikus festészet csodálatos al­kotásait láthatjuk. Képviselve van­nak itt Raffael, Veronese, Tiepolo, Tintoretto, El Greco, Velasquez, Rembrandt, Rubens, Van Dyck, Holbein, Fr. Hals, Delacroix, Co­rot, Teniers és a többiek. A Tret­­jakov-képtár reprodukcióinak so­rában az orosz realista festészet nagyjainak: Rjepinnek, Kuprinnak, Verescsaginnak alkotásai mellett a szovjet festőművészet kiváló al­kotásaiban gyönyörködhetünk. Itt láthatjuk a többi között Plasztov: „Itt repültek a fasiszták.,, Ioganson: „A kommunista kihallgatása“, Ga­ponenko: „A fasiszták kiűzése után“, Levitan: „Aranyos ősz“, Vasiliev: „Lenin a katonák között“ című képeit, és még számos kitűnő műalkotást. Avégből, hogy a múzeum anya­gának egy részét a rajon dolgo­zói is megismerhessék, Pécskán, valamint Lippán képzőművészeti és történelmi kiállításokat rende­zett a múzeum. Érdekes volt Lenin életének és működésének szemlélte­tése képekben és okmányokban. Nagy sikerük volt a babona elleni harc jegyében rendezett kiállítások­nak is. Íme pár szó, nem ismertető, in­kább csak rövid bepillantás Arad egyik számottevő kulturális intézményének tevékenységéből komoly, szép munkát vé­geznek itt: a múltat, annak érté­keit őrzik féltő gonddal nem csu­pán kegyeletből, hanem főleg azért hogy a ma embere számára érthe­tőbbé tegyék a mát és a holnap­hoz vezető utat. CSERMŐI PÁL A 40. villanykörte Csikorgott a hó a járókelők talpa alatt. Mindenki hazafelé ipar­kodott a meleg szo­bába. Azaz mégsem mindenki. A Béga jobb oldalán, a Parti­­zanus-gyár előtt két férfi állt meg az e­­gyik villanypóznánál. A fiatalabbik már kez­dett felfelé kúszni, kezében egy villany­­körtét szorongatott. Miután kicserélte, ki­próbálta, hogy ég-e, majd lekúszott. Kéré­semre Muri Lázár el­mondta, hogy reggel óta 40 kiégett villany­­körtét cseréltek ki ket­ten Kohonitz István bácsival. Napi normá­jukat már teljesítették, de mivel még fiatal az idő (délelőtt 10 óra van), még legalább 30 körtét cserélnek ki. ■ Muri Lázár kicseréli a kiégett villanykörtét. ­ Érdekes adatokat közölt nem­régiben a szovjet sajtó az orosz és a szovjet könyvkiadás fejlődé­séről. Négyszáz év alatt — az első orosz nyomtatott könyv meg­jelenése óta — 550.000 fajta könyv jelent meg Oroszországban, a szovjethatalom negyven éve alatt 1.380.000 művet adtak ki. 1957-ben több mint egymilliárd példányban jelentettek meg könyveket és bros­­surákat.­­ Vártörténeti múzeumot léte­sítenek Veszprémben. Az ősi vá­rost az Észak-Balaton-part ide­genforgalmi központjává fejlesz­tik. Színház- és moziműsor ÁLLAMI ROMÁN SZÍNHÁZ (19,30 óra­kor): Viforul. Állami MAGYAR SZÍNHÁZ (19,30 óra­kor): Az utolsó vonat MOZIK: MAXIM GORKIJ (3, 5): A vállalkozás kudarcra fult; ARTA (11, 3, 5, 7, 9): A szerelem napjai; ALEXANDRU SAHIA (2, 4, 6, 8): A csizmás kandúr leg­újabb kalandjai; VICTORIA (2, 4, 6, 8): A vitéz balladája; IFJÚSÁGI MOZI (10, 12, 2,30, 4,30, 6,30, 8,30): Ismeretlen koor­dináták; VI. KERÜLETI MUNKÁSHOZ­ (4, 6, 8): Pavel Korcsugin; SZABADFA­­LUSI MUNKÁSMOZI (5, 7): Botagoz; VÖRÖS CSILLAG, MEHALA (5, 7): A mi szimpatikus orvosunk; CFK KLUB­MOZI (4, 6, 8): A félkegyelmű. Érdekesnek ígérkezik a hétvégi sportműsor Sokhetes szünet után a hétvégi sportműsor változatosnak ígérke­zik. KÉZILABDA A női teremkézilabda-bajnokság tartományi szakasza a befejezéshez közeledik. Az utolsó két forduló műsora a következő: Szombaton 17 órakor Gyapjúipar—UTT, 18 órakor Középiskolás Sportklub— Constructorul. Vasárnap 14:15 órakor Constructorul—Gyap­juipar, 15:15 órakor: UTT—Ştiinţa. A bajnoki táblázat a következő képet mutatja: Ştiinţa 3 2 1 0 17: 7 5 Középiskolás SK 3 2 1 0 16: 7 5 Constructorul 2 1 0 1 12: 3 2 Gyapjúipar 2 0 0 2 2:14 0 UTT 2 0 0 2 0:16 0 A férfibajnokság harmadik for­dulóját vasárnap bonyolítják le a sportcsarnokban, a következő mű­sor szerint: 16.15 órakor: Középiskolás Sport­klub— Resicai Olimpia, 17.35 óra­kor Zsombolyai Victoria—CFR, 19 órakor Tehnometal—Ştiinţa. A városi teremkézilabda-bajnok­ság műsora a következő: Szombaton 16 órakor Tehnometal II—Gyarma­tai Timpuri Noi, 19 órakor Sport­iskola—IRP, 20 órakor Progresul— 10-es számú középiskola. Vasárnap 20 óra 10 percskor Gyapjúipar— Voinţa. SÚLYEMELÉS A Román Országok egyesülése centenáriumának tiszteletére va­sárnap 10 órakor az IMB-klubban súlyemelő-versenyt rendeznek az idei év első csúcseredményéért! RÖPLABDA A városi TSU január 24. tiszte­letére teremröplabda-villámtornát rendez. Az első forduló küzdelmei az alábbi eredményeket hozták: Ifjúsági mérkőzések: Villanyener­giai szakiskola—Fémipari szakis­kola 3:1, CFR szakiskola—10. szá­mú középiskola 3:0. Női mérkőzések: Textilszakiskola —10. számú középiskola 3:0, Sport­iskola—9. számú középiskola 3:0, Fémipari szakiskola—Gyapjúipar 3:1. Férficsapatok mérkőzése: Sport­iskola—Vointa 3:0. A második forduló mérkőzéseit szombaton, január 24-én bonyolít­­ják le a sportcsarnokban reggel 9 órától 12 óráig, illetve az IMF tornatermében 16 órától 20 óráig. Vasárnap reggel 8 órától 11 óráig a sportcsarnokban 3 ifjúsági mér­kőzést játszanak. A KÜLFÖLD SPORTJA KOSÁRLABDA Santiago de Chile. A VB döntőjének első két fordulója pom­pás küzdelmeket hozott. Chile együttese —, amely mint rendező ország, selejtező nélkül­­ jutott a döntőbe — a küzdőtérre lépett s nagy harcban 86:85 arányban — meghosszabbítás után — megsze­rezte a győzelmet Tajvan ellen. A II. nap mérkőzései: Szovjetunió— Porto-Rico 84:55 (26:29). A szov­jet válogatott az első játékszakasz­ban tartalékait szerepeltette. A ki­egészült együttes a 2. félidőben „hengerelt“. USA—Bulgária 63:58 (26:27). A meglepetés majdnem bekövetkezett! A bolgár együttes óriási lelkesedéssel küzdött s egy adott pillanatban 39:35 arányban vezetett, s az USA csak 49:49 ál­lás után tudott csekély előnyre szert tenni. ATLÉTIKA Leningrád. Vlagyimir Kuc­­nak a napokban adták át Genoa olasz város díját, amelyet a világ legjobb atlétájának ajánlottak fel az 1957 esztendőben elért leg­kiválóbb eredményért. Leningrád: A szovjet súly­­lökőcsúcs túljutott a 18 méteren i V. Lipsznisz egy fedettpályaverse­­nyen 18,08 métert dobott s ezzel a legjobb európai fedettpálya-ered­­ményt is túlszárnyalta. LABDARÚGÁS Dzsakarta. Bolgár NK után­pótlás válogatott—Indonézia 0:0. Barátságos. A bolgár együttes be­fejezte indonéziai túráját. Táblá­zata: 4 győzelem és 2 dörcetlen. Az együttes Kalkuttába utazott, ahol több barátságos mérkőzést bo­nyolít le. Szombat, 1959 január 24 Ügyeletes gyógyszertárak Ma. szombaton, az I. KERÜLETBEN: az 1 számú (Engels­ utca 9) 7—15 óráig, a 2. számú (Dr. Vértes utca 1) állandó, a 3 számú (Augusztus 23-körüt 11) 7—15 óráig, a II. KERÜLET­BEN: a 4. számú (Ștefan cel Mare utca 8) állandó, a 6 számú (Petru Maior­ tér 2) 12—20 óráig a III KERÜLETBEN: a 7. számú (Porum­­bescu utca 3) 7—22 óráig; a IV. KERÜ­LETBEN: a 3 számú (Miron Costin utca 1) 7—15 óráig, a 9. számú (Gojdu­ utca 2) 7—21 óráig, a 10. számú (Tolbuhin-tér 9) állandó, a 11. számú (Preyer utca 1) 7—15 óráig; az V. KERÜLETBEN: a 12. számú (Cloşca­ utca 18) 7—15 óráig; a VI. KE­RÜLETBEN: a 13. számú (Primăriei­ utca 13) 7—21 óráig; SZAB­AD FALUN: a 29. számú (Ion Slavici utca 20) 7—15 óráig; RONACON: a 68. számú gyógyszertár (V. Magdi­ utca 31) 7,30—15.30 óráig tart nyit­va. Ügyeletes élelmiszerüzletek Vasárnap, január 25 én a következő F­OCL ALIMENTARA élelmi­s­zerü­zletek tartanak nyitva 8—11 óráig: I. KERÜLET: a 23. számú (Augusztus 23-körút) a 4. számú (Vasile Roaită tér), a 42. számú (Vasile Alexandri-utca), a 187. számú (Re­publicii­ körút), a 184 számú (Unirii tér), az 5. számú (December 30 körut); II. KE­RÜLET: a 190. számú (Mareşal Joffre­ ut­ca), a 8. számú (Ba­tea Cârţan-tér), a 194. számú (Stuparilor utca) a 11 számú (Pe­tru Maior-tér), a 14 számú (Inocenţiu Klein-utca), az 50 szátr­ú (Badea Cârţan tér), a 7. számú (Stuparilor utca), az 53 számú (Moldovei utca) a 44. számú (Satu Mare-utca), a 196. számú (Giroda); III. KERÜLET- a 192. S2 (Rusu­­irianu-utca) a 15. számú (Nicolae Balcescu-tér), a 193. számú (Adamachi-tér), a 38. számú (Mu­­res-utca), a 18. számú (Március 6-körút); IV. KERÜLET: a 39. számú (Március 6- körút), a 43. számú (December 13-körút), a 24. sz (Március 6-körút), a 45 sz. (Ştefan Furtuni-tér), a 27 számú (Zsdanov-kör­út), a 201. számú (Tolbuhin-tér), a 21. számú (Fröbi-utca), a 25. számú (Titules­­cu-sor), a 172 számú (Pop de Băseşti-ut­­ca), a 203. számú (Gárni-utca), a 49 számú (Bolintineanu-utca); SZABADFALUN: a 205. számú (Ószabadfalu); V. KERÜLET: a 197 számú (Moise Doboşan-utca) a 188. számú (Sibiu-utca) a 209. számú (V. Miele-utca), a 207. számú (Cloşca-utca), a 28. sz (Cloşca-utca) a 208. számú (A. Sas utca), a 30 számú (Radu de la Afu­­maţi-utca); VI. KERÜLET: a 34 számú (Ana Ipătescu-utca), a 212. számú (Pri­­măriei-utca) a 33. számú (Pavlov-utca), a 41. számú­ (Sági-út) HIRDETÉSEK == TERMIJCK­ ♦ÄLLATTENYESZ TÖU. KOLLEKTP/TS’ 'TAK.TM5U1T GAZDÁK ÉS EGYÉNILEG DOLGOZÓ FÖLDMŰVESEK,1 1 ÉRTÉKESÍTSÉTEK A TEHÉN- ÉS JUHTEJET, VALAMINT A | I JUHTEJBŐL KÉSZÜLT TERMÉKEKET A TEMESVÁRI ICIL-EL 1 1 KÖTÖTT SZERZŐDÉS ÚTJÁN, AMELYNEK MINDEN KÖZSÉG­ | I BEN ÉS FALUBAN VAN TEJ- ÉS TEJTERMÉKEKET ÁTVEVŐ 1­1 KÖZPONTJA. 5 '°­AZOK A TERMELŐK,­­ akik szerződést kötnek tehén- és juhtej, valamint juhtejből készült g 1 termékek átadására, a következő előnyökben részesülnek: — előnyös árak; — a Mezőgazdasági Banktól a leszerződött tej- vagy tejtej- g­y­mék értékének 50 százaléka erejéig rövid lejáratú kölcsönt kap- |­r hatnak; — állami áron vásárolhatnak az ICIL-től abraktakarmányt, a­m­i leszállított termékek mennyiségének megfelelően. Azok a tehén- és juhtenyésztők, akik szerződést kötnek tehén- |­1 tej, juhtej, vagy juhtejből készült termékek átadására és nem tar- t­í­tanak igényt az állami áron vásárolható abraktakarmányra, a le­­g­­­gelek elosztásánál előnyben részesülnek, úgyszintén a szerződés­e­s megkötésekor nagyobb árat kapnak. Fizetés havonként történik.­­ Másik módja a tehén- és juhtej, továbbá a juhtermékek i­s átadásának felvásárlás útján, készpénz ellenében. TERMELŐK! Forduljatok bizalommal a községi vagy falusi­­­­ tejbegyűjtő ICIL-központokhoz, az ICIL rajoni székhelyén lévő egy- i­k­ségéhez, vagy közvetlenül Temesváron az ICIL (Întreprinderea C­fj pentru Contractarea și Industrializarea Laptelui) Temesvár, Ion­u­­ Călin­ utca 3—7. szám alatti vállalathoz. | ICIL Temesvár fim... iiiiumiiiiiiiiiiiniiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiliiiiiiriiTíiiiiiiiiiiimuiiiimitiiiiiiMniimiiiiiiiiiiiiimiiiiiammimriiiiiiiiiiiiiiiiiiW A temesvár-rajoni néptanács végrehajtó bizottságának közleménye Az 1957. évi 6-os számú tör­vény 11. és 23-ik szakaszának értelmében 1959 január 28-án 9 órára összehívjuk a Temes­­vár-rajoni néptanács IV. rendes ülésszakát, melyet a Temesvár­­városi néptanács dísztermében tartanak a következő napirendi pontokkal: 1. Az 1958. évi költségvetés vég­rehajtásának és az 1959-es évi költ­ségvetési terv ismertetése. 2. A rajoni úthálózat megja­vítását és kiszélesítését szolgá­ló intézkedések. A TUDOMÁNYT ÉS KULTÚRÁT TERJESZTŐ TÁRSASÁG TE­­MESVÁR-TARTOMÁNYI FIÓK­JA közli, hogy 1959 január 25-én, 11 órai kezdettel a CFR-mozi helyiségében S. Damian elvtársi bukaresti irodalombíráló „A jelenkori román irodalom szereplői és típusai“ címmel előadást tart. A Temesvár­ tartományi Könyv- és Pa­­pírelosztó Központ semmisnek nyilvánít­ja a Könyvtombola sorsjegy VIII. soro­zatának 4550— 4599 közti 50 sorsjegy ellen­őrző szelvényét. (29) A Fogyasztási Szövetkezetek Rajoni Szövetsége Temesvár, Dimitrov­ utca 2. szám, falusi szövetkezetek részére fő­könyvelőket alkalmaz. Érdeklődni lehet naponta 8—14 óra között. (26) A Bélyeggyűjtők Társasága temesvári fiókja a Román Orszá­gok egyesülésének 100. évfordu­lója alkalmából, 1959 január 25. és február 8. között tartományi bély­egkiállítást szervez Temes­váron, a Képzőművészeti Csarnok December 30-körüt 7. szám alatti helyiségében. A ünnepélyes megnyitót va­sárnap, 1959 január 25-én, 10 órai kezdettel tartják. 426)

Next