Szabad Szó, 1960. január-március (17. évfolyam, 1-76. szám)

1960-01-09 / 6. szám

S5 Az állatállomány fejlesztése továbbra is fő feladat Az utóbbi években a kicsiny kollektív gazdaságból nagy gazda­sággá fejlődött a giládi „Vörös Október“. A múlt év elején már 650 családot tartottak nyilván, s az ötszáz hektáros terület ötszörö­sénél is nagyobbra növekedett. A megnagyobbodott területtel azon­ban nem növekedett arányosan az oszthatatlan alap, főleg az állat­­állomány, amely, a lovakat kivéve, lényegében ugyanakkora maradt. A kollektív gazdaság pártalap­­szervezete és vezetőtanácsa felis­merte, hogy egyik legfontosabb teendő az állatállomány fejleszté­se. Különösen pedig a tartományi pártbizottság májusi plenáris ülé­se után vetődött fel az állatállo­mány gyors növelésének kérdése. Először azonban építeni kellett Ahhoz, hogy az állatállományt növelni lehessen, megfelelő épüle­tekre volt szükség, amikkel termé­szetesen a kollektivisták nem ren­delkeztek. A kulcskérdés tehát az építkezés lett. Mindjárt hozzá is láttak egy istálló, egy sertésfiaz­­tató és egy juhakot építéséhez. A kollektivisták a pártalapszer­­vezet útmutatásai nyomán arra törekedtek, hogy lehetőleg minél jobb, de ugyanakkor olcsó épülete­ket építsenek. Ezért aztán nagy­mértékben felhasználták a helyi anyagokat, így például a juhak­ot teljes egészében helyi anyagok­ból építették fel, vályogból, s szal­mával fedték. Önköltsége mind­össze az építésénél teljesített munkaegységek értéke. Az istálló falazásánál vegyesen rakták az égetett téglát a vályog­téglával. A helyi anyagok felhasz­nálása lehetővé tette, hogy csak nagyon csekély állami kölcsönt vegyenek igénybe. 1400 tonna silózott takarmány Az építkezésekkel párhuzamosan hozzáláttak az állatlétszám növe­léséhez is. Elsősorban vásárlások­kal sikerült a szarvasmarhák szá­mát 52-re, a sertésekét 340-re, a juhokét pedig 548-ra növelni. Nö­vekedett a baromfik száma is. A kollektív gazdaságban az előb­bi években nehézségekbe ütközött a közös állatállomány takarmány­­szükségletének biztosítása. Nem gondoskodtak megfelelő mennyisé­gű és minőségű takarmányról, így például 1959 elején több mint 130.000 lejt költöttek takarmány vásárlására, ami természetesen csökkentette a munkaegységre ju­tó pénzösszeget. A gazdaság vezetőtanácsa hat­hatós intézkedéseket foganatosított a takarmányalap biztosítása érde­kében, így több mint 30 vagon rétiszénát takarítottak be, a takar­mányadagoknak megfelelően nagy mennyiségű árpát és kukoricát tet­tek félre az állatok számára. A tehenek fő takarmányát Gilá­­don a silótakarmány képezi. Nem kevesebb, mint 1.400 tonna silóta­karmányt — elsősorban silókuko­ricát — készítettek. A tehenek na­ponta 20—25 kiló szilázst fogyasz­tanak és jelentős mennyiséget etetnek a juhokkal is. A fenti mennyiség teljes egészé­ben biztosítja a kollektív gazda­ság silótakarmány-szükségletét. Idén nagyobb léptekkel lehet haladni A körülményekhez mérten a gi­ládi kollektivisták kétségtelenül je­lentős eredményeket értek el az állatállomány fejlesztésében. E si­kerek azonban korántsem adhat­nak megelégedésre okot. A gazdaság területéhez viszo­nyítva még rendkívül alacsony a haszonállatok létszáma: még 2 szarvasmarha sem jut 100 hektár­ra. Esik ezzel szemben még 10-nél is több ló ugyanekkora területre. Nem nagyon dicsekedhetnek a sertések létszámával sem, hisz 100 hektárra 1 koca esik. Nem is be­szélve a baromfikról: 12 hektárra jut egy lyúk! Ezek az eredmények bizony na­gyon messze állnak még a tarto­mányi pártbizottság májusi plená­ris ülésének ajánlásaitól! A giládi kollektivisták még nem készítették el 1960. évi termelési tervüket. Kétségtelen azonban, hogy a gazdaság megerősödése idén az állatállomány sokkal gyor­sabb ütemű fejlődését kívánja meg. Úgy véljük, a termelési tervnek föltétlen a „kevesebb lovat, több szarvasmarhát!“ jelszó szellemé­ben kell előirányoznia az állatlét­szám ez évi alakulását. A szarvas­marhaállomány elsődleges fejlesz­tése azonban nem szabad a többi állattenyésztési üzemág, főleg a sertés- és baromfitenyésztés elha­nyagolását jelentse, hisz — mint kitűnt — ezen a téren is sok még a tennivaló. Természetes, hogy a jelenlegi szintről a giládi kollektivisták egyetlen év alatt nem emelhetik állatállományukat a kívánatos szintre, kétségtelen azonban, hogy a tavalyinál jóval nagyobb lé­pésekkel haladhatnak előre a fejlő­dés útján. JÓZSA ÖDÖN Továbbképző tanfolyamok a műkedvelő együttesek és számára irányi A Temesvár tartományi szakszer­vezeti tanács és a népi alkotások háza kezdeményezésére a tartomány négy nagyobb városában szakmai to­vábbképző tanfolyamokat szerveztek a színjátszó és tánccsoportok irá­nyítói, az agitációs művészbrigá­­dok, a kórusok és zenekarok kar­mesterei, valamint a szakszervezeti művészcsoportok, a rajoni kultúr­­házak és a kulturotthonok művész­csoportjainak vezetői számára. A tanfolyamokat a tartományi művé­szeti intézetek és az Alkotási Ház szakemberei vezetik. A hétnapos tanfolyamon a leckéket a művészi tökély kérdéseire, a műsor helyes összeállítására stb. összpontosítják. Kilencszáz ifjú AZ ORSZÁG MINDEN RÉSZE­T- BŐL Resicára dolgozni jövő fiatalok számára kényelmes, jól fel­szerelt, szépen berendezett otthono­kat tart fenn a Fémipari Kombinát. Pártunknak és kormányunknak a dolgozók iránti gondoskodását tük­rözi ez. Egyike ezeknek az otthonok­nak — a Lunca Pomostuluion épí­tett „Augusztus 23“ — közel 900 fia­tal munkásnak nyújt hajlékot. Van az otthon keretében könyvtár, vö­rös sarok, sőt falatozó és borbély­­műhely is. Nemcsak kényelmes szállást, hanem szórakozási lehető­ségeket is nyújt tehát. Az esti iskolában, vagy magán­úton továbbtanuló munkások szá­mára különleges feltételeket terem­tettek. Külön szobákban laknak együtt, hogy a többiek ne zavarják őket, s hogy egymást is jobban se­gíthessék a tanulásban. A 317. szá­mú szobában például Nistoroi Ion, a X. osztály tanulója, Badescu Va­sile, Nicolae Dan és a többiek ki­váló feltételek között, zavartalanul tanulhatnak. A kombinát vezetősége gondosko­dott arról, hogy a téli időszakra el­lássák az otthont a szükséges fűtő­anyaggal, s elvégezzék az összes elő­iányzott javításokat. Persze, ahhoz, hogy a közel 900 fiatal számára az otthon valóban otthont nyújthasson, rendet, tiszta­ságot, fegyelmet kell tartaniok. E­­zen a téren példát mutatnak a 117., 128., 319. és 406. számú szoba la­kói. A termelésben is élmunkások, s magatartásuk otthon, magánéle­tükben is mintaszerű: szobájukban példás rendet, tisztaságot tartanak, ügyelnek a közvagyonla.­kások számára, szükség Mindenekelőtt estek, volna irodalmi estek, a könyvismertetők, nevelő- és isme­­­­retterjesztő előadások szervezésére, a szén halkan. Az „Augusztus 23“ munkásotthon­ a — Jelen Dolores vagyok — mű­ben külön bizottság létesült, az ad-- i­ratkozik be a szőke diáklány, minisztrativ vezetőség támogatásé- a Másodéves román-német szakos­ra. Ez a bizottság terv alapján dol-­o vagyok. Kollégámmal, Sari ra­­gozik s szép eredményeket ért el. A síjével németet tanulunk,­­ na Meg kell azonban mondanunk, u­gyan jót beszél németül, s szive­hogy a bizottságnak nem vala­mennyi tagja tevékeny. Ha dicsérő­­leg szólunk Oancea I. és Brande­­buru II. igyekezetéről, ugyanakkor bírálat illeti Rujea Teodort, a bi­zottság elnökét, Sculici Iosifot és Teodorescu Marint. Az otthonban tett látogatásunk során megállapítottuk, hogy az ott­hon bizottságában részvevő elv­társaknak jobban kell dolgozniuk, ösztönözniök kell a fiatalokat a rend és a tisztaság fenntartására, a közvagyon kímélésére. Megfelelő akciókat lehetne szervezni ennek elősegítésére, tisztasági és rend­­fenntartási versenyt lehetne szer­vezni a szobák lakói között stb. Ha­sonlóan szükséges az is, hogy a bi­zottság igyekezzék új formákat ta­lálni a szélesebb körű kulturmunka kifejtésére. Mindezek révén elérhe­tő az, hogy az „Augusztus 23“ mun­kásotthon még inkább megfeleljen rendeltetésének, igazi otthont nyúj­tani az itt lakó fiataloknak. A­Z OTTHON LAKÓINAK nagy része beleilleszkedik a "•*“ szo-Á­LTALABAN AZONBAN még sokat, nagyon sokat lehetne cialista együttélés megkívánta fe­­tenni kulturális vonalon. Sok szin­­gyelembe, ügyel a tisztaságra, vonalas szórakozási lehetőséget rendre, kíméli a közvagyont. Azon­ tudnának nyújtani még a fiatal mun­ban még mindig vannak olyanok, akik nem tartják be az előírásokat, zavarják az otthon rendjét. A 440. és 403. szoba lakói például kerék­párjukat a lakószobába hurcolják, a­­helyett, hogy beállítanák a külön erre a célra berendezett helyre. A 439. szobában még elítélendőbb hi­bák vannak: a fiatal Codrin Ioan­­nak például az a szokása, hogy ha megjön, ruhástól-cipőstől végigveti magát a megvetett ágyon. Az ilye­nek aztán szembe találják magukat valamennyi rendszerető fiatal elíté­lő véleményével. Kulturális téren az otthonban ja­vuló tevékenység észlelhető. A könyvtárnak több mint 300 rendsze­res olvasója van. Legszorgalma­sabb olvasói közé tartozik Datcu Ion, Buda Gheorghe, Udrea Gra­­tian, Pop Dumitru és Petrescu Ste­fan. Némelyiküknek két olvasó­lap­ja is van. Szép és örvendetes dolog ez! De még szebb lenne, ha a jó könyvek rendszeres népszerűsítésé­vel az otthon többi lakóját is be­vonnák a könyvtárlátogatók tábo­rába. Mert az arányszám — közel 900 fiatal közül alig háromszáz és egynéhány olvasó — még távolról se kielégítő. Nemrégiben sakk­versenyt szer­veztek az otthonban. A részvevők — Popovici Decebal, Maryar Nicolae, Lupu Vasile és a többiek — szá­mára ez izgalmas eseményt jelen­tett. Az otthonban működik egy rig­musbrigád is. F. CARUNTU 4 00cc0000000000000000000cx500000000000000000000c0000c000000000000000000000000000000000000000000c000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000cx)00000000000000000000000000000000000 Az olimpiai játékok története (III) XIV. LONDON, 1948 A Nemzetközi Olimpiai Bizottság az 1940. évre Tokióra ruházta az olim­piai jogot, de a japán, majd az utá­na megbízott finn főváros a háború miatt nem hívhatta falai közé a föld­kerekség fiatalságát. Végre 1948-ban London 12 évi kény­szerszünet után megrendezte az o­­limpiát. Itt mutatkozott be korunknak egyik legnagyobb atlétája, Emil Zátopek. A 100, 200 és 800 mé­teres síkfutásnak ezúttal is néger atléta lett a baj­noka. A Szovjetunió és hazánk nem vett részt a londoni olimpián. Magyar­­ország 10 győzel­me a közben kiállt rengeteg háborús szenvedés után vi­lágszerte feltűnést keltett. Az atlétiká­ban Németh Imre a kalapácsvetésben, Gyarmati Olga pedig a távolugrásban örökítette meg a nevét az olimpiai aranykönyvében . Elek Ilona 12 évi szünet után megint maga mögé szo­rította 38 ellenfelét a tőrvívásban. A kardvívásban Gerevich Aladár nyert olimpiai bajnokságot. A magyar kard­­vívók megvédték immár hagyományos­sá vált olimpiai csapatbajnokságukat is. Takács Károly pisztolylövésben, Bóbis Gyula szabadfogású birkózás­ban, Papp László és Csík Tibor ököl­vívásban, Pataki Ferenc a művészi tornában és talajgyakorlatokban nyert aranyérmet. A női versenyzők közül világhír­névre tett szert Fanny Blankers-Keen, aki a 100 és 200 méteres síkfutásban, a 80 méteres gátfutásban elsőnek ér­kezett a célba, de a 4X100 m-es vál­tóban is főképpen az ő remek telje­sítménye szerezte meg Hollandiának a 4. női bajnokságot. XV. HELSINKI, 1952 A Szovjetunió sportolói Helsinkiben mutatkoztak be első ízben az olimpi­án. Huszonkét győzelmük mindennél szebben beszélt! Csukarin három tor­naszámban is első helyen végzett, tagja volt a győztes csapatnak is. E­­redményét eleddig egyetlen tornász sem közelítette meg. Az első hat hely figyelembe vételé­vel történt nem hivatalos pontverseny végeredménye: 1. Szovjetunió 490 pont, 2. Egyesült Államok 486 pont, 3. Magyar NK 264 pont. Az USA 173, a Szovjetunió 141, a­­Magyar NK 93 érmet vitt haza. Hazánk versenyzői, akik a felsza­badulásunk előtt mindössze 1 máso­dik és 1 harmadik díjat nyertek (egyé­ni nehéz vadászugratásban Berlin­ben 1936-ban Henri Rang, illetve rug­by csapatunk Párizsban 1924-ben), 1952-ben sikerrel mutatkoztak be. Io­sif Strbu olimpiai bajnokságot nyert kisöbű céllövészetben­­ fekvő hely­zetben, Gheorghe Lichiardopol bronz­érmet nyert ötalakos gyorspisztolylö­vésben. Ökölvívásban Gheorghe Fiat a könnyűsúlyban harmadik, Tita Va­sile pedig középsúlyban második he­lyet szerzett. A férfi­ magasugrásban Sötér János, a női diszkoszvetésben pedig Lia Manoliu a hatodik helyen végzett. XVI. MELBOURNE, 1956 A Szovjetunió megelőzte az eddigi olimpiai játékok legyőzhetetlennek tartott sportolóit, az USA-versenyző­­ket. Az első hat helyezett nem hivatalos pontversenyében: 1. Szovjetunió 622,5 ponttal, 2. Egyesült Államok 497 pont­tal, 3. Ausztrália 239,5 ponttal, 4. Né­metország 206,5 ponttal 5. Magyar NK 193 ponttal,... 11. Román NK 93 ponttal. Az érmek szerinti pontverseny: 1. Szovjetunió 32 arany-, 30 ezüst-, 32 bronzérem, 2. Egyesült Államok 32 arany-, 25 ezüst- és 17 bronzérem­mel, 3. Ausztrália 13, 8 és 14 első, má­sodik és harmadik hellyel, 4. Magyar NK 9 első, 10 második és 7 harma­dik hellyel. A Román NK versenyzői a helsin­ki sikeres „bemelegítés“ után kivág­ták a rezet. Sportolóink 5 arany-, 3 ezüst- és 5 bronzérmet hoztak Haza és az országok közötti éremnyerő ver­senyben a hetedik helyet foglalták el! Ştefan Petrescu pisztolylövésben, Nicolae Linca ökölvívásban, Simion Izmailciuc és Dumitru Alexe 1.000 mé­teres kajak-kettesben, Leon Romm­an 1.000 méteres és 10.000 méteres ka­jak-kettesben nyert olimpiai bajnok­ságot. Mircea Dobrescu és Gheorghe Negrea ökölvívásban, Orbán Olga női tőrvívásban nyert ezüstérmet. Con­stantin Dumitrescu ökölvívásban, E­­lena Leuşteanu talajtornában, Ghe­orghe Lichiardopol gyorspisztolylövés­ben, Horváth Ferenc pedig birkózás­ban nyert bronzérmet. A szovjet sportolók közül Rucz Vla­dimir 5.000 és 10.000 méteres futás­ban, Spirim 20 kilométeres távgyalog­lásban, Tiskevics női súlylökésben, Saunzeme női gerelyhajításban nyert olimpiai aranyérmet. A vízi sportolók 10.000 méteres kenu kettesben, ver­senyevezésben pedig férfi egyesben és kétpárevezősben győzedelmesked­tek. Súlyemelésben 3 szovjet sportoló Ribak, Bogdanovschi és Vorobiev bi­zonyult a legjobbnak. A sportjátékok közül a labdarúgást a szovjet együt­tes nyerte. A női tornában Latviina nyerte az összetett egyénit és még két egyéni bajnokságot. A férfitor­nászok közül Csukarin, Azarian, Mu­ratov, Sahlin nyert egyéni bajnoksá­got és a szovjet együttes a férfi- és női tornász-csapatbajnokságot. A szovjet sportolók céllövészetben 3, kötöttfogású birkózásban 5, szabad­fogású birkózásban egy, ökölvívásban pedig 3 aranyérmet vittek haza. A magyar versenyzők az 1956. évi ellenforradalom zűrzavara közepette nem tudták helsinki szereplésüket meg­ismételni. Versenyzőik közül Papp László im­már harmadszor nyert olimpiai a­­ranyérmet­­- az ökölvívásban. Vízi­labdában ismét a magyar csapat bi­zonyult a legjobbnak. Egyéni és csa­­pat-kardvívásban szintén a magyarok győztek. Tornában Keleti Ágnes 3 e­­gyéni bajnokságot nyert és a kéziszer XVII ROMA, 1960? A világ minden táján szorgos elő­készületek folynak a sportolók idei nagy római seregszemléjére. Népköztársaságunk sportolói közül a következők érték el az 1959. évre ki­írt olimpia­ előtti szintet: ATLÉTIKA: Balázs Jolán, Alexan­dru Bizim, Ana Coman, Victor Cin­că, Florica Grecescu, Lia Manoliu, Ioana Petrescu, Vámos Zoltán (ezek a Nemzetközi Atlétikai Szövetség ál­tal megállapított eredményszinteket is elérték), valamint Cornel Porumb, Haralambie Răcescu. ÖKÖLVÍVÁS: Gheorghe Negrea, Mihalik József és Puiu Nicolae. LOVAGLÁS: Virgil Bărbucanu Gheorghe Langa és Vasile Plnciu. KAJAK-KENU: Lavrente Calinov, Alexe Dumitru, Alexe Iacovici, Simi­on Ismailciuc, Ichim Lipalit, Igor Li­­palit, Achim Sidorov. VERSENYEVEZÉS: Ştefan Lupu, Ioan Petrov, Stelian Petrov. KERÉKPÁR: Constantin Dim­itres­­cu, Ion Ioniţa, Petre Tache. TORNA: Anastazia Ionescu, Sonia Iovan, Elena Leuştean, Emilia Liţa, Elena Niculescu, Utta Porceanu. SÚLYEMELÉS: Lazar Baraga, Ti­­beriu Roman. BIRKÓZÁS: Valeriu Bularca, Ion Cernea, Dumitru Gheorghe, Gheor­ghe Popovici, Mihail Soltz. MODERN ÖTTUSA: Dan Ionescu, Wilhelm Roman, Dumitru Ţintea. VÍZILABDA: Budija, Blajec, Brun­­­escu, Kroner, Muresan, Szabó, Zahan. VÍVÁS: Ecaterina Lazar, Tanase Muresanu, Orbán Olga, Maria Vicol. CÉLLÖVÉSZET: Constantin Anto­­nescu, Ion Dumitrescu, Mihail Dumi­­triu, Gheorghe Enache, Marin Fereca­­ru, Petre Mocuţă, Ştefan Petrescu, Nicolae Rotaru. Augusztus 25-én kezdődnek meg a római olimpiai játékok küzdelmei. Ad­dig sportolóinknak, akik a keret tag­jai és eddig munkásságukkal és ered­ményeikkel nem mindennapi sportte­­hetségről tettek tanúságot, fokozott buzgalommal mindent el kell követ­niük azért, hogy fokozzák eddigi e­­redményeiket, bekerüljenek hazánk o­­limpiai együttesébe és Rómában si­kerrel képviseljék a Román Népköz­­társaság színei. Az olimpiai játékok történetében csaknem ismeretlen Románia 1953- ban Melbourneban világraszóló sport­sikereket ért el. Reméljük, hogy en­nek folytatása Rómában nem fog el­maradni. Dumitru Alexe és Simion Ismailciuc, a 10.000 méteres kenu kettes olimpiai bajno­kai. csapat­bajnokság ugyancsak magyar­­ nőt hozott­ győzelmet A győzelmi pódiu­mon : 1. RNK, 2. Szov­jetunió (Harin—Botev), 3. Magyar NK (Wie­land—Mohácsi). SZABAD SZÓ A belső tartalékok jobb kihasználásával A dettai IPROFIL furnérgyár még a múlt év utolsó napjaiban vitatta meg az 1960. évi tervfela­datokat. Ezt követőleg közel 70 javaslat hangzott el a munkások, mérnökök és technikusok részé­ről, ami azt bizonyítja, hogy vál­lalatunkban számos olyan belső tartalék van, amelyeket nem használtunk fel, így például az egyik újonnan épült csarnok­ban felszerelt lefejtőgépet sem használták ki teljesen. Javas­lat hangzott el a gép mindkét váltásban való működtetésére, me­­­­lyet 33 más javaslattal együtt be-­s­vettek a műszaki-szervezési intéz-­­ kedési terv pontjai közé. Kitűnt,­­ hogy a javaslatok figyelembe véte­­­­lével, a belső tartalékok jobb ki­használásával, vállalatunk az idén 150.000 lej megtakarítással járul­hat hozzá az önköltségi ár csök­kentéséhez. A gépek időszerű és általános javításának gyorsan és jó feltéte­lek közötti elvégzésére az idén új munkacsarnok épül a lakatosok, villanyszerelők és asztalosok szá­mára. Mindez hozzájárul az 1960- as évi tervfeladatok teljesítéséhez és­ túlszárnyalásához. RADOSAY ANDREI, levelező Fizess elő a­zabad cszi“-ra Még van néhány nap a félévi vizsgákig, de a Pedagógiai Inté­zetben már „vizsgaszessziós" hangulat uralkodik. A folyosókon nemigen akad tétlenül lézengő diák. Minden perc aranyat ér ilyenkor, sürget az idő, rövidesen számot kell adni a félévi munká­ról, s nem nagyon akad diák, akinek mindegy lenne az, ho­gyan vizsgázik. Az intézet folyosóján a könyv­társzoba kis ablaka előtt állan­dóan vannak diákok, sőt néha még sorba is kell állni a szak­könyvekért, jegyzetekért. A tanu­lószobák bejáratánál lévő foga­sok úgy meg vannak pakolva te­li holmikkal, hogy némelyik akasz­tóra két-három felöltő is jut. Tu­lajdonosaik a tanulószobákban a könyvek és jegyzetfüzetek fölé ha­jolva elmerültek a munkában, ar­ra sincs idejük ügyelni, mi tör­ténik körülöttük. Senkit sem a­­kartunk odabent megzavarni mun­ka közben, de az alkalom magá­tól adódott, ugyanis két hallga­tó bizonyára úgy határozott, hogy rövid szünetet tartanak, mert abbahagyták a tanulást, s így el­beszélgethettünk velük, persze egé­sen segít. — Hány vizsgájuk van? — Négy. — Nehezek? — Hát... — összenéznek s egymásra mosolyognak. — Ha tanulunk-nem nehezek. Azt is megtudom, hogy Jelen Doloresnek csak jelesei vannak, tanulmányi ösztöndíjas, s még egyszer sem halasztott vizsgát. Sari Vasi­le is a jó tanulók kö­zé tartozik, de neki a tavaly pechje volt, a jó jegyek közé be­csúszott egy hatos, s így nem kaphatta meg a tanulmányi ösz­töndíjat. Miután elbúcsúztunk egymás­tól, találkoztam az intézet párt­titkárával, aki elmondotta, hogy azt akarják elérni, minden hall­gató jelentkezzék és sikeresen szerepeljen a vizsgákon. Ehhez megteremtik a szükséges felté­teleket is. Például a gyengén fel­készült diákok számára rendsze­resen konzultációs órákat tarta­nak a tanárok, s ezeken tisztáz­zák a tananyag nehezebb részeit. A szesszióban állandóan lesz va­laki a katedrákon a tanárok kö­zül, hogy szükség esetén mindig legyen kihez forduljanak kérdé­seikkel a diákok. A tanulásra al­kalmas helyiségekkel sincs baj. Ameddig tartanak az előadások, addig az intézet tanulószobáiban este­­/ óráig készülhetnek a hallgatók, január közepétől pe­dig még három helyiséget bizto­sítanak a tanulásra. A könyvtár reggeltől estig egyfolytában nyit­va van s így a nap bármelyik órájában beszerezhető a szüksé­ges forrásanyag. Az elmúlt évben sokan halaszt­­gatták vizsgáikat, s emiatt nem érték el a kellő eredményeket. Az IMSZ-szervezet idén komo­lyan foglalkozik azokkal a hall­gatókkal, akik hajlamosak vizs­gáik halogatására, s bizonyára ennek meglesz az eredménye is. Minden jel arra vall: a diákok latba vetik erejüket a vizsgák si­keréért, hogy a téli szün­időben majd nyugodtan szórakoz­hassanak, pihenjenek, ne kelljen az „adósságra" gondolniok. " BAKÓ LAJOS ^ OOOOOOOOOOOOOOOOOOCKXXX^O < tt nRAJT" ELŐTT Szombat, 1960 január 9 Könyv az üzemben A munkahelyen történő könyv­terjesztés jobb megszervezése ér­dekében a Tartományi Papír- és Könyvelosztó Vállalat tavaly kü­lönleges üzletet létesített. Itt kizá­rólag a vállalati önkéntes könyv­terjesztés céljaira adnak ki külön­böző szépirodalmi, politikai, tudo­mányos és szakmai könyveket. Szinte városunk összes üzemében, gyárában, vállalatában s intézmé­nyiben van önkéntes könyvterjesz­tő. A vásárlók száma állandóan növekszik. Sokan vesznek könyvet oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooe a Gyapjúipar dolgozói közül. Ez Hodoboc b­an önkéntes könyvter­jesztő érdeme, aki úgy szervezte meg az árusítást, hogy minden váltás dolgozói kedvükre válogat­hassanak. Decemberben például körülbelül kétezer lej értékű köny­vet vásároltak tőle a dolgozók. Sok barátja van a könyvnek a Temesvári Textilüzemekben, az IRET, a CFR, az Electromotor s más üzemekben, vállalatokban- 1959 második felében csak az ü­­zemi önkéntes könyvterjesztők több, mint 500.000 lej értékű könyvet adtak el a dolgozóknak. . Állami román színház (19­36 óra-­­ kor): Haiti. Állami német színház (19.30 óra­kor): Der Geizige. MOZIK: MAXIM GORKIJ (3, 5): Titok; ARTA (11, 3, 5, 7, 9): Lorentzék házassága; ALEXANDRU SA­HI­A (2, 4, 6 8): Szerelem és zene; VICTORIA (2­4, 8): Az élet a te kezedben van; FILI­MON SÎRBU (11, 3, 5, 7, 9): Ma utol­­jára ; IFJÚSÁGI MOZI (11. 3, 5. 7, 9): Jacinto nagybátyám ; VI. KERÜLETI MUNKÁSMOZI (6, 8): A szerelem va­rázsa; SZABADFALUSI MUNKÁSMOZI (6, 8): Vörös falevelek; VÖRÖS CSIL­LAG, MEHALA (3, 5. 7, 9): Zászlók a tornyokon. JL± A kispályás kézilabdabajnokság hétvégi mérkőzései Szombaton és vasárnap a temes­vári sportcsarnokban a tartomá­nyi kispályás kézilabdabajnokság hatodik fordulóját bonyolítják le. A hétvégi műsor a következő: SZOMBATON Ştiinţa—Gyertyámosi Dacia, fér­fimérkőzés 17.30 órakor, Banatul— Gyapjúipar, női mérkőzés 18,45 órakor, VASÁRNAP Gyarmatai Timpuri Noi—Resicai MSK, férfimérkőzés, 15 órakor, Resicai MSK—Constructorul női mérkő­zés 16,20 órakor, Zsombo­lyai Victoria—Tehnometal, férfi­­mérkőzés 17,40 órakor, Aradi SC— Temesvári CFR férfimérkőzés 18.50 órakor. Emlékművek a hős román katonák fegyvertényeinek megörökítésére Számos képzőművészünk dol­gozik emlékműveken, amelyeket majd az ország különböző váro­saiban állítanak fel. Több szobrász emlékműve a fa­sizmus ellen, a népi demokra­tikus rendszer vívmányainak megvédéséért küzdött román ka­tonák fegyvertényeit örökíti meg. Oszap Andrei szobrász gipszben már kidolgozott egy ilyen emlék­művet és nemsokára megkezdi a szobor kőbefaragását. Az emlék­művet Nagybányán fogják fel­állítani. Ugyancsak kőből készül a román katona szobra, amelyet Temesvár kap. Ez a szobor Ion Vlad szobrász alkotása. G. Co­­valschi szintén a román katonát megörökítő bronzemlékmű meg­alkotásán dolgozik Arad város számára. Ügyeletes gyógyszertárak Ma, szombaton, az I KERÜLETBEN: az 1 számú (Engels utca 9) 7—15 óráig, a 2. számú (Dr. Vértes utca 1) állandó, a X 3­ számú (Augusztus 23 körút 11) 7-15 óráig, a H. KERÜLETBEN: a 4. számú (Ștefan cel Mare utca 3) 13—21 óráig, az 5. számú (Dacilor utca 1­) állandó, a 6. számú (Petru Maior tér 2) 13—21 óráig; a III KERÜLETBEN: a 7. számú (Porum­bescu utca 3) 7—21 óráig; a IV. KERÜ­LETBEN: a 8. számú (Miron Costin utca 1) 7—15 óráig a 9 számú (Gojdu utca 2) 7—21 óráig; a 10. számú (Tolbuhin tér 9) - A álandó. a II. számú (Preyer utca 1) - 0 7-15 óráig; az V KERÜLETBEN: a 12.­­ számú (Cloșca utca 18) 7—21 óráig; a VI.­­­OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOV KERÜLETBEN: a 13. számú (Primăriei­­utca 13) 7—21 óráig; SZABADFALUN: a 29 számú (Ion Slavici utca 25) 7—15 óráig; RONACON: a 68. számú gyógyszertár (V. Magdi utca 31) 9—17 óráig tart nyitva.­­ HOLNAP, VASÁRNAP, JANUÁR 10-én BUKAREST­I MŰSORA: 6,00: Dalok és indulók; 6,30: Román népi dallamok; 7,00: Hírek és a központi lapok tartal­ma; 7,15: Könnyűzene; 7,40: Dalok a bé­kéről és barátságról; 8,00: Román népi zene; 8,27: Reggeli hangverseny; 9,00: Rá­­diószínház gyermekeknek; 10,00: Zene; 10,20: Zenei útmutató; 10,50: Operettrész­letek; 11,30: Építők és építkezések; 11,45: Román népi zene; 12,15: Klasszikus an­tológia: Sandi; 12,30: A Rádió és Televí­zió esztrádzenekara játszik; 13,09: Hír­adó; 13,10: Mindenből mindenkinek; 13,45: A Duna vízállása­; 14,00: Népek zenéjé­ből; 14,30: Dalművek és hangszerszólók; 14,55: Könnyűzene; 15,35: Román népi tán­cok; 16,05: A Rádió és Televízió gyermek, kórusa énekel; 18,28: Albeniz: „Ibéria“ című szvit; 17,00: A fonóban; 17,40: Va­­lentyina Zsurbinszkaja és Gennadij Fo­­delszkij könnyűzenéje; 18,00: Vidám uta­sok; 18,40: Zene; 19,00: Hírek; 19,05: Ro­mán szerzők könnyűzenéje; 19,50: Rá­­diószínház; 21,15: Tánczene; 22,00: Hír­adó, Időjárásjelentés és sport; 22,30: Bar­tók: 3. zongoraverseny, előadja Leonard Pennario; 23,30: Tánczene; 23,52—23,55: Hírek. BUKAREST II MŰSORA: 7,00: Román népi zene; 7,25: Dalok; 7,40: Paul Con­­stantinescu: Román táncok; 7,50: Hírek; 8,00: Könnyűzene; 8,30: A vidámság klubja; 8,50: Dallal és tánccal szerte az országban; 9,20: Hirdetések és zene; 9,50: A hét dala; 9,45: Népszerű hangverseny; 10,30: A külföldi sajtó szemléje; 10,50: A George Enescu Állami Főharmónia szim­fonikus zenekara hangversenyének köz­vetítése az Atheneumból. Vezényel Mir­cea Basarab. Műsoron: Bach: a. G-dur brandenburgi verseny, Dvorak: Hegedű­verseny, előadja Iosef Suck ; Alexandru Paşcanu: „In memóriám“ című szimfo­nikus műve; Beethoven: VII. szimfónia; 13,15: Könnyűzene; 13,45: Ileana Constan­­tinescu énekel; 14,00: Hiradó; 14,15: Könny­­nyüzene; 14,30: Aki tud, az nyer; 15,15: Zene; 15,30: Román operaénekesek mű­sora; 16,00: Moszkva beszél; 16,30: Köny­­nyűzene előadók műsora; 16,45: Műked­velő együttesek és szólisták műsora; 17,15- Eugen Jebeleanu: Szvit D. Th. Neculuţă költőről; 17,30: Román kórusművek; 17,50: Beethoven: C-dúr hármas versenymű he­gedűre, csellóra, zongorára és zenekar­ra; 18,25: Könnyűzene; 18,50: A riporter jegyzetei; 19,00: A Rádió és Televízió né­pi zenekara játszik; 19,30: Könnyű és tánczene; 20,00: Hirek; 20,05: Románcok; 20,35: Tánczene; 21,15: Ion Manu érde­­mes művész felolvas; 21,30: Tánczene; 22,30: Román népi zene; 23,00: Hirek; 23,10: Tánczene; 23,35—24:00: Mjaszkovsz­­kij: A-mol-1 kvartett. Várható időjárás Aránylag hidegebb idő, többnyire bo­rús égboltozattal, hó és havas eső, főleg a hegyvidéken. A hőmérséklet nappal mínusz 2 és plusz 2 fok, éjszaka mínusz 1 és mínusz 4 fok. Mérsékelt, esősödős é­­szaki szél. A következő három napra változékony, csapadékos időjárás várható kezdetben csökkenő, majd állandó hőmérséklettel.

Next