Szabad Szó, 1961. július-szeptember (18. évfolyam, 155-232. szám)

1961-09-06 / 211. szám

Uliii PPDllToP3tl EGYESÜLJETEK! | M*4 T — TART­O­MÁNYI BIZOTTSÁGA ES /i TARTOMflFUyi, NÉPTAINÁCS NAPILAPJA bani | Szerda, 1961 szeptember 6 Hazánk párt- és kom­ányküldöttségénekt látogatása a Magor Népköztársaságban Nagygyűlés Budapesten a román és a magyar nép szilárd barátságának jegyében Budapest.­­ C. Răducanu és St. Deju, az Agerpres különtudósítói jelentik. Kedden délután a Kisstadion felé vezető utcák és körutak zsúfolva vol­tak emberekkel. A magyar főváros lakosai a békéért és a szocializmusét folytatott közös harcban egybeforrt két szomszédos nép barátságát kife­jező nagygyűlésre tartottak. Ugyan­csak ide igyekeztek a városi iparvál­lalatok munkásai. A különböző kerü­leteket képviselő népes csoportok, if­jak, tanulók és diákok, háziasszonyok és tisztviselők vonuoltak a nagygyűlés színhelye felé. Nemsokára a stadion zsúfolásig megtelt emberekkel. A magyar főváros több mint 20.000 dol­gozója jött el a román párt- és kor­mányküldöttséggel való baráti talál­kozóra. A tribünökön és a széksorok­kal megrakott sportpályán a barátsá­got éltető jelszavak harsogtak, miköz­ben a katonazenekar munkás- és for­radalmi indulókat játszott. Nagy­szerű, színpompás látványt nyújtott a vendégeket váró stadion. A vörössel bevont dísztribün két oldalán a két nép állami lobogói lengtek. Hatal­mas felirat hirdette: „Éljen a magyar és a román nép testvéri barátságai“. A hatalmas négyszöget alkotó tribü­nök három old­alán sok-sok vörös és nemzetiszinű zászlócska között román és magyar nyelven ez a felirat állt: „Baráti üdvözlet a Román Népköz­­társaság szocializmust építő dolgozói­nak“, „Éljen a kommunista és mun­káspártok megbonthatatlan egysége és szolidaritása!", „Éljen a Román Munkáspárt, a román dolgozók ve­zető ereje!“. Öt órakor a jelenlévők szűnni nem akaró tapssal és éljenzéssel köszön­tötték a tribünön megjelenő román párt- és kormányküldöttség tagjait, Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárssal az élen, és a Magyar NK párt- és államvezetőit, Kádár János elvtárs­sal az élen. Budapest lakosai a helyükről fel­állva, vörös és nemzetiszinű zászlócs­kákat lengettek, zsebkendőkkel inte­gettek, hogy kifejezzék a vendégek iránti meleg barátságukat. A tömeg­ből hatalmas méretű vörös transz­parensek emelkedtek a magasba a román népet és vezetőit köszöntő szavakkal, a szocialista népek nagy családját és a békeharcot éltető jel­szavakkal. Felhangzott a két ország állami himnusza. A gyűlést Gáspár Sándor, a bu­dapesti városi pártbizottság első tit­kára nyitotta meg. A szólásra emelkedő Kádár Já­nos és Gheorghe Gheorghiu-Dej elv­társakat a két nép barátságát élte­tő üdvrivalgással köszöntötték. A két nép párt- és államvezetői­nek beszédét több ízben hosszasan megtapsolták. Gheorghe Gheorghiu- Dej elvtárs magyar nyelven elmon­dott „Éljen a román-magyar barát­ság!“ szavai szűnni nem akaró ová­ciót váltottak ki. A Kommunista Ifjúsági Szövetség fiatal leányainak­ csoportja virágokat nyújt át a román küldöttségnek.­­ A nagygyűlés végén elénekelték az Internacionálét. A román párt- és kormányküldöttség találkozója a bu­dapesti dolgozókkal, a román és a magyar nép szilárd barátságának erő­teljes megnyilvánulása volt. A Solt községi termelőszövetkezetben Budapest, C. Răducanu és St. Deju, az Agerpres különtudósítói je­lentik. A román párt- és kormányküldött­ség tagjai, akik baráti látogatást tesznek a Magyar Népköztársaság­ban, szeptember 5-én délelőtt a Bu­dapestről délre fekvő Soltra látogat­tak el, ahol felkeresték a Szikra termelőszövetkezetet. A román vendégeket elkísérte Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZMP KB titkára, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, Hollai Imre, az MSZMP KB külügyi osztályának ve­zetője és Pója Frigyes külügyminisz­terhelyettes. A termelőszövetkezet felé vezető út a Duna mentén, mezőgazdasági vidéken keresztül vezet. Taksony, Kiskunháza, Dunakeszi községekben az áthaladó küldöttséget melegen üdvözölte az országút két oldalán felsorakozott lakosság. Az emberek zsebkendőiket lengetve ütemesen kiáltották: „Barátság, Barátság“. Solt község bejáratánál az út fölé kifeszített nagy táblán román és ma­gyar nyelven a következő felirat állt: „Szeretettel üdvözöljük a szo­cializmust építő román nép vezetőit“! Solton a községi pártbizottság ro­mán és magyar lobogókkal feldíszí­tett épülete előtt Losonczi Pál föld­művelésügyi miniszter, Molnár Fri­gyes, a Bács-Kiskun megyei pártbi­zottság első titkára, Dallos Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bizottsá­gának elnöke, s a párt- és az állami szervek más vezetői, valamint nagy­számú kollektivista paraszt fogadta a vendégeket. A szívélyes üdvözletek után a kül­döttség tagjait tájékoztatták a ter­melőszövetkezet fejlődéséről és ter­veiről. Molnár Albert, a termelőszö­vetkezet elnöke elmondotta, hogy szövetkezetük 1951-ben alakult s ak­kor mindössze 25 tagja volt, ma pe­dig a taglétszám meghaladja a 700-at. A termelőszövetkezet 5.230 holdas területen gazdálkodik s . 882 szarvas­­marhájuk van. A gazdaság öntözött területe 10 holdról 510 holdra emel­kedett 10 év alatt, a közös vagyon pedig ma több mint 13 millió forin­tot tesz ki. Jelentős eredményeket ér­tek el az állattenyésztésben is. A be­számoló végén a szövetkezet elnöke megkérte a román, vendégeket, tol­mácsolják a román kollektivista pa­rasztságnak a magyar szövetkezeti gazdák testvéri üdvözletét. A román vendégek ezután meg­tekintették a szövetkezet gazdaságát. Perczel János főagronómus kíséreté­ben, ellátogattak az öntözött konyha­kertészetbe, ahol zöldséget, káposz­tát termesztenek, igen jó eredmény­nyel. Megtekintették ezután a közös gazdaság öntöző berendelését, amely­nek szivattyúi percenként 5.500 liter vizet permeteznek a földekre. Az­után a szarvasmarhaistállót, majd a sertéshizlaldát és a sertésfiaztatót nézték meg. A vendégek elbeszélgettek a szö­vetkezeti tagokkal s behatóan érdek­lődtek munkájukról és életkörülmé­nyükről. Elismeréssel nyilatkoztak a szövetkezet jól szervezett gazdaságá­ról. A solti szövetkezeti parasztok melegen elbúcsúztak a román párt­os kormányküldöttség tagjaitól, akik további jó eredményeket kívántak nekik. o — o^p-”O'“O'"“O'-"0-—0—'t»*"O'* j* A magas, „tervágású rendező ” sehogysem leli helyét. Két­jó­szer is leült már székére, de újra o felszökik, hol itt, hol ott tűnik o fel a teremben, benéz a gépházba. o Intézkedik, utasításokat ad, az ope-­ ratőrrel tárgyal - mint minden­­ felvétel alkalmával.­­ Most azonban szó sincs ilyes­­­miről. A film már ott van a veti-­ lámpákat, s megkezdődjék az elő­adás. Alig egy jó hónappal ezelőtt még forgatták a Látogatáson Nagy­­komlóson című új, hazai dokumen­tumfilmet, s most, szeptember első vasárnapján ezekben a percekben már a bemutató kezdetét várjuk. Izgalmas percek ezek. Nemhiába ideges Horváth György ,a film fia­tal rendezője és szövegkönyv­­írója. Hisz a bírálók maguk a kol­lektivisták lesznek, akikről a film­­ szól. A teremben ülők vele együtt­­ izgulnak, mert legtöbbjük nem-­­ csak néző, hanem a film szerep­­° fője is.­­ Így hát valósággal felmorajlik­­ a terem, amikor elalszik a villany ia és megjelennek a vásznon a község jó jól ismert ház­ai, utcái, a kollektiv a gazdaság székháza... Ő pereg a film. Percek alatt,­­ sűrítve bontakozik ki egy­­, többszörös milliomos kollektiv I. gazdaság élete. Petre Gheorghe I operatőr lencséje nemcsak a vége­t . - Nézd, ott vagyok én! - Az ott Stefan, a Popovicié, a tehenektől. - Ez meg Maniuf Gheorghe. - No, itt vannak a Nickels fiúk is. Kissé elsötétül a film. Az operar­­őr egy padlásra vezeti a nézőt, ott pedig egy közönséges katona­ládát hoz az előtérbe.­­ Hisz ez Popescu ládája hangzik egy vidám hang hátulról. Valóban oldalán már kiolvashat­ni az Írást. Kacskaringos betűkkel van rápingálva: Popescu Ion, Com­­loşul Bănăţean. F­i ne ismerné Nagykomlóson a Popescuék ládáját? Hisz az öreg Ioan bácsi ezzel zárta be a fél világot, ezzel szolgált végig egész sor kulákot. Most meg a fia, Vasile ebben tartja a cukrot, bár elvonulnak szemünk előtt a nagyszerű épületek, a tiszta istál­lók, bennük a több száz szarvas­­marha, több ezer sertés, a hatalmas juhnyáj, nem tudja megállni, hogy hátra ne szóljon suttogva az egyik mögötte ülőnek. - Ma tizenegy éve gondoltad volna ezt, Vasile?­­ - Sokat reméltem, ennyit azon­ban mégsem - súgja előre a kérde­zett. I­gen, pontosan tizenegy évvel­­ ezelőtt, 19­50 szeptember 3-án szintén itt ültek a nagykomlós­ kollektivisták. Az első nagykom­­lósi kollektivisták. S lehet éppen ebben az órában mondták ki a Vlagyimir Maja­kovszkij kollektív gazdaság meg­alakulását. Akkor nem voltak eny­nyien. Sokkal, sokkal kevesebben. Mindössze harminchét család. Har­minchét szegény és középparaszt, aki felismerte, hogy a párt mutatta it az, amely a jóléthez vezet. Tele voltak tervekkel, remé­nyekkel. De ily gyors fejlődést még ők, a kezdeményező kommunisták: Criţan Ioan, Pasat Vasile, Ciolac Ştefan, Klep János, Pascu Gheor­ghe sem mertek elképzelni. Újra kollektivista házba vezet a filmfelvevő gép. Kislány áll a tü­kör előtt. Ruháját igazítja, a nylon ruhát. - Városon sincs különb - szól hátra a szomszéd, s még azzal sem törődik, hogy körülöttünk már­­ pisszegni kezdenek... De aztán újra felgyűl a villany. ) Mindössze 30-35 percig tar­­­­tott a film, amelyet egykori máj- ° láthfalvi parasztfiú készített mai ° parasztokról. Hűségesen ragasz- ° kodva az élethez - igazi dokumen-­­­tumként.­­ A teremben még percek múltán­­ is a kisebb-nagyobb csoportok a­­ filmrészleteket vitatják. Ciolac­­ elvtárs, a gazdaság elnöke pedig o odalép a rendezőhöz.­­ - Horváth elvtárs, minden jól sikerült felvétel után így szólt hoz­zánk: Nagyon jó, köszönöm. En­gedje meg, hogy most én mondjam kollektivistáink nevében. - Nagyon jó. Köszönjük. JÓZSA ÖDÖN láthatóan, dús búza-, kukorica-, cukorrépa-táblákra, állattenyész­tési telepre kíséri el a kollektivis­tákat, hanem bekukkant a házak falai mögé is, ott van este a klub­ban, s nem marad el a parkból, a táncestélyről sem. S ahogy fogynak a méterek a filmvetítőgép tárcsáján, úgy erő­södik a suttogás idejenn a néző­téren. Mindig azt, ami az előző osztás­tól maradt. A nyomorúság ládá­jából cukrosláda, a bőség ládája lett. Pereg a film, s egyre jobban te­lik meg emberek lelke örömmel, büszkeséggel. Hisz a filmen bemu­tatott kollektív gazdaság izig­­vérig az ő gazdaságuk, olyan az, amilyennek a film mutatja. Mellettem öregedő férfi ül. Ami■ tógép tárcsáján, s a mozigépesz csak a jelt várja, hogy eloltsa a iiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiniiiuiuiiu iiiiiiiiiiiHSiMiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiuniiiiiiiimimnimiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiuiimiimiiiiiiiitiimiiumiiim Jlmutatá­s­t t a giskomlóban IIIIIIIIIIIIIllllllHIIIKIIlllIHIIlIHllIlllllllllllIIIIKÎÎÎÎÎÎllllllllHlinilllllIIHlIHlHIIIUIIHIUÎIIlIHlinilHHft IIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIllllIIIIIIIIillllllllll 101 I ! Mai számunkban - Nagy jelentőséget tulajdonítunk a juhtenyésztésnek (2. oldal) - A közös gazdálkodás - a jólét forrása (2. oldal) - Még javítanunk kell a tervtelje­­sítés ütemességén (3. oldal) - Meghatározták az egyetemek és főiskolák felvételi vizsgáinak időrendjét (3. oldal) Megkezdődött Bukarestben a Kárpáti-Balkáni Geológiai Egye­sület V. kongresszusa (3. oldal) *­ A világpolitika eseményei (4. oldal) ,1 Fogadás a román párt- és kormányküldöttség tiszteletére Budapest. (Agerpres).­­ A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a Ma­gyar NK Elnöki Tanácsa kedden este fogadást adott a Magyar Nép­­köztársaságban baráti látogatást tevő, Gheorghe Gheorghiu-Dej elv­társ vezette román párt- és kor­mányküldöttség tiszteletére. A fogadáson részt vettek a következő elvtársak: Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke, Ion Ghe­­orghe Maurer, a Román Munkás­párt Központi Bizottsága Politbüró­­jának tagja, a Román NK Minisz­tertanácsának elnöke, Emil Bodná­­ras és Mogyorós Sándor a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politbürójának tagjai, a Miniszter­­tanács alelnökei, Alexandru Bîrlă­­deanu, a Román Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács alelnöke, Corneliu Mănescu külügyminiszter és Mi­hail Roşianu, a Román Munkás­párt Központi Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság buda­pesti nagykövete. A fogadáson részt vettek továbbá a következő elvtársak: Dobi Ist­ván, az Elnöki Tanács elnöke, Ká­dár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Mün­­nich Ferenc, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Ne­mes Dezső, Somogyi Miklós, az MSZMP KB Politikai Bizottságá­nak tagjai, Gáspár Sándor, Komó­csin Zoltán, Szirmai István, a Po­litikai Bizottság póttagjai és Sík Endre külügyminiszter. Részt vett a fogadáson a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar NK El­nöki Tanácsának és a Miniszterta­nácsnak számos tagja, a politikai, gazdasági és kulturális élet sok más vezető személyisége. Jelen volt a fogadáson a budapesti diplomá­ciai képviseletek számos vezetője és tagja. A fogadáson a Román NK és a Magyar NK állami himnuszának elhangzása után Dobi István, a Magyar NK Elnöki Tanácsának el­nöke és Ion Gheorghe Maurer, a Román NK Minisztertanácsának el­nöke pohárköszöntőt mondott. A fogadás meleg, baráti légkör­ben zajlott le. TÁVIRAT Belgium Kommunista Pártja Központi Bizottságának Kedves elvtársak! Belgium Kommunista Pártja megalakulásának 40. évfordulója alkalmá­ból, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága meleg testvéri üdvözletét és őszinte jókívánságait küldi önöknek és minden belga kommunistának. Belgium Kommunista Pártja — a marxi-leniai tanítást követve — ma­gasra emelte a dolgozók létérdekeinek megvédéséért vívott harc zászlaját, és a második világháború éveiben kezdeményezője volt a hitlerista megszál­lókkal szemben kibontakozott ellenállási mozgalomnak. Belgium Kommu­nista Pártja élen halad abban a harcban, amelyet a munkásosztály folytat jogainak és demokratikus szabadságjogainak megvédéséért, elszántan küzd az imperializmus agresszív politikája ellen, azért, hogy Belgium területén felszámolják a revansvágyó Bundeswehr katonai támaszpontjait, és az or­szág kilépjen a NATO-ból, síkraszáll az általános és teljes leszerelésért. Kedves elvtársak, újabb sikereket kívánunk Önöknek a párt sorainak további erősítéséhez, a munkásosztály egységének megteremtéséért, a béké­ért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harcukhoz. A ROMÁN MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Megnyílt a II. nemzetközi Enescu-fesztivál Szeptember 5-én tartották meg a bukaresti Köztársasági Palota termé­ben a második nemzetközi George Enescu verseny és fesztivál megnyitó ünnepségét. Az óriási teremben több mint 3.000 hazai zenekedvelő és a világ minden részéről jött vendég gyűlt egybe, hogy részt vegyen a George Enescu emlékére rendezett ünnepségen. A te­rem hátterében a nagy román zenész arcképe volt látható. A hivatalos páholyban a következő elvtársak foglaltak helyet: Gheorghe Apostol, Petre Borilă, Chivu Stoica, Alexandru Drăghici, Dumitru Colin, Ştefan Voitec, Mihai Dalea. Az ünnepségen részt vettek: az RMP KB, az Államtanács és a kor­mány több tagja és más hivatalos személyek, a hazai és külföldi zenei életnek a fesztivál rendezvényein részt vevő személyiségei és a verseny részvevői, számos művész, értelmi­ségi és tudós, kulturális és társadal­mi szervezetek képviselői, román új­ságírók és külföldi sajtótudósítók. Jelen volt több Bukarestben akkre­ditált diplomáciai kirendeltség veze­tője és a diplomáciai testület számos más tagja is. Az ünnepi gyűlés elnökségében he­lyet foglaltak: Ion Pas, a második nemzetközi George Enescu verseny és fesztivál szervező bizottságának elnöke, a rádió és televízió bizottsá­gának elnöke, Jean Absil zeneszerző (Belgium), Georges Auric zeneszerző (Franciaország), Nadia Boulanger professzor (Franciaország), Chao Fang professzor (Kínai NK), Paul Constantinescu zeneszerző (RNK), Halina Czerny Stefanska zongoramű­vésznő (Lengyel NK), Dumitru Dia­­conescu, a fővárosi néptanács elnöke, Ion Dumitrescu zeneszerző, a művé­szet érdemes mestere, az RNK Zene­szerző Szövetségének első titkára, Fritz Ehlers professzor (Német DK), Dániel Frantisek profesz­szor (Csehszlovák SZK), Sándor Frigyes professzor (Magyar NK), George Georgescu, a nép művésze, a George Enescu Állami Filhar­mónia igazgatója, Tauno Hannikai­­nen karmester (Finnország), Leonyid Kogan hegedűművész (Szovjetunió), Lorin Maazel karmester (USA), Flo­­rica Musicescu professzor (RNK), Ivan Petrov énekes (Szovjetunió), Szvjatoszlav Richter zongoraművész (Szovjetunió), Hans Sittner profesz­­szor (Ausztria), Leon Szuruzson pro­fesszor (Bolgár NK), Danilo Svara karmester (Jugoszláv SZNK), Fuad Turkay professzor (Törökország). Az ünnepi gyűlést Ion Pas, a má­sodik nemzetközi George Enescu verseny és fesztivál szervező bizott­ságának elnöke nyitotta meg. Ezután Dumitru Diaconescu, a fő­városi néptanács elnöke mondott be­szédet. A város lakossága nevében üdvözölte a verseny és a fesztivál külföldi vendégeit és részvevőit. Ezután a George Enescu Állami Filharmónia ünnepi hangversenyt adott George Georgescu, a nép mű­vésze vezényletével és Valentin Ghe­­orghiu zongorista, érdemes művész közreműködésével. A Filharmónia szimfonikus zenekara előadta George Enescu 1. számú, C-dúr zenekari szvitjét és A-dur I. rapszódiáját. A műsoron szerepelt Valentin Gheor­­ghiu első ízben játszott zongoraver­senye, a szerző előadásában. A műsor keretében előadott ro­mán zenedarabokat élénk tapssal ju­talmazta a közönség. A rádió- és televíziós állomások közvetítették az Enescu-verseny és a fesztivál megnyitó ünnepségét és az ünnepi hangversenyt. ( Agerpres) a soron levő mezőgazdasági munkálatokról Karán­sebes A karánsebesi állami gazdaságban készülnek az őszi vetésre. A trakto­rosok 650 hektár területet szántottak fel. A növénytermesztők közül többen a vetőmag tisztításával foglalkoznak, eddig 180 tonna búzát és 20 tonna ár­pát készítettek elő a vetésre. A gazda­ság 25 traktora és 6 vetőgépe meg­javítva, munkára készen. Az állattenyésztő telepen is szorgal­masan dolgoznak. Hordják, szecskáz­zák a zöldtakarmányt. A napokban 160 tonna takarmány került a silógö­dörbe. E munkában a Constantin Moldovan vezette brigád, valamint Ilie Jdira traktoros jár az élen. PIRVU NICOLAE A kollektivisták az állatlétszám gyarapodásával párhuzamosan arra is figyelmet fordítanak, hogy a tej- és húshozam a követelményeknek megfe­lelően növekedjék. Ezt elsősorban az állatok jó gondozásával, takarmányo­zásával akarják elérni. A szénán, szemestakarmányon kívül nagy mennyiségű nedvdús takarmányt készítenek a téli idényre. A kollekti­visták közül többen jelenleg a takar­mány silózásával foglalkoznak. Szaporán telnek a gödrök a zöldta­karmánnyal. Eddig 180 tonnával ver­meltek a kollektivisták. A silózás to­vább folyik. CZIROK PÁL Ötvösei Jól jövedelmez a kertészet A gátaljai kollektivisták idén 25 hektár területen termesztettek külön­féle zöldségfélét. Jól dolgoznak a ker­tészek, a gazdaság eddig 120.000 kiló zöldségfélét adott el. A zöldségfélék nagy részét Resicán értékesítik. Ed­dig 160.000 lej bevétele származott a gazdaságnak a kertészetből. Dinnyében sincs hiány a kollektív gazdaságban. A 12 hektár területről 120.000 lej értékű dinnyét adtak el. A kollektivisták szinte naponta visznek a piacra zöldségfélét, dinnyét. A gazdaság év végéig a kertészetből még ioo.ooo-120.ooo lett bevételez. BELL IOAN, levelező Új önkiszolgáló üzlet nyílt Temesváron Tegnap délután a Fröbl utca 40 szám alatt új önkiszolgáló vegyi- és festék­termékeket árusító üzlet nyílt. A vásárlók itt bő választékban s idő­­veszteség nélkül szerezhetnek be fes­­tékféléket, lakkot, meszeléshez szük­séges cikkeket, mosószappant stb. A munkavédelem javításáért Az aradi G. Dimitrov üzemekben egyik nagy probléma a különböző munkafolyamatokból származó zajok leküzdése. A gyár egészségügyi szol­gálata azonban még nem rendelkezik megfelelő műszerekkel, annak tanul­mányozására, hogy a különböző zajok milyen behatással vannak az emberi szervezetre. Ezt aztán eredeti módon úgy oldották meg, hogy az egyes za­jokat magnetofon szalagra veszik és elküldik Bukarestbe, ahol elvégzik a szükséges vizsgálatokat és kísérlete­ket. A temesvári ipartermékeket Áru­sító Helyi Kereskedelmi Szervezet 21-es számú egységének elárusítói e napokban nagyszámú vásárlót szolgálnak ki. Hamarosan megkez­dődik a tanév, az iskolások most vásárolják meg új egyenruháikat. „A legszebb házért, a legszebb utcáért...“ Beszélgetés Tomescu Pavel elvtárssal, a Zsombolya városi néptanács végrehajtó bizottságának elnökével Idén tartományunk városaiban és falvaiban tovább fokozódott a hely­ségek szépítéséért, fejlesztéséért ki­bontakoztatott hazafias verseny. A néptanácsi választások után pártunk megalakulásának 40. évfordulója tisz­teletére újabb versenyvállalások hang­zottak el. A néptanácsi képviselők minden helységben lendületesen lát­tak hozzá az előttük álló feladatok megoldásához és ebbe bevonták a honpolgárok széles tömegeit. Ebből a nemes versengésből a zsombolyaiak is iparkodnak kivenni részüket. A minap erről beszélgettünk Tomescu Pavel elvtárssal, a városi néptanács végrehajtó bizottságának elnökével. - Először, kérem mondja el, hogyan látott hozzá végrehajtó bizottságuk a hazafias verseny megszervezéséhez, milyen mód­szereket használt? - A város egyik választókerületé­ben Hubert József a képviselő. Itt a múlt év­ben sikerült közel 700 méter hosszúságban járdát építenünk, am amely már régen szükségessé vált. - Elv­társak, mindannyian tudjuk, hogy sokba kerülne a járda - mondotta egyik ülésszakunk alkalmával Hu­bert képviselő -, de mégis meg kell csinálnunk, mivel a Mărăşeşti utcá­ban nagy a forgalom, a negyedbelie­ken kívül sok téglagyári munkás jár mindennap arrafelé. Már beszéltem erről a honpolgárokkal. A terep elő­készítési munkálatait, egyengetését, téglatörmelékkel való feltöltését ön­kéntes munkával fogjuk elvégezni.­­ Elfogadtuk a képviselő ajánlatát és rövidesen megkezdődött a járda­építés, a honpolgárok segítségével. Az itteni önkéntes munka alkalmával szerzett jó tapasztalatokat idén to­vább gyümölcsöztetjük. Ugyanis az új járda építésénél négyzetméteren­ként 25 lejt takarítottunk meg ... Idén a választások utáni első nép­tanácsi ülésszak alkalmával haza­fias versenyfelhívás történt. A leg­szebb házért, a legszebb utcáért jelszó­val. Látva a versenyszellem ilyen­féle kibontakozását, a végrehajtó bi­zottság nevében javasoltam az ülés­szaknak, hogy hívjuk ki hazafias versenyre tartományunk összes ra­jom alárendeltségű városait. A javas­latot elfogadták és megtörtént a ver­senykihívás. Egész sor célkitűzést ál­lapítottunk meg.­é­édául vállaltuk, hogy idén 16.000 négyzetméternyi utat és járdát korszerűsítünk, a munkálatok értékének 42 százalékát helyi erőforrá­sokból teremtjük elő, főleg a haza­fias munka kiterjesztésével. Vállal­tuk például, hogy lakosonként leg­alább 14 kiló ócskavasat gyűjtünk, 97.000 négyzetméterrel terjesztjük ki a városbeli zöldövezeteket, újabb mezőgazdasági területeket nyerünk pocsolyák lecsapolásával, 57.000 köb­méter földet ásnak ki a városbeliek a vízlevezetési munkálatoknál... - A kezdeti lelkesedés, a szép vállalások csupán előfeltételei a verseny kibontakoztatásának. Mi­lyen konkrét módszereket hasz­náltak a célkitűzések elérése, a város szépítése, fejlesztése érde­kében? Hogyan használják ki a tömegek alkotó lendületét, kez­deményezőkészségét a közös ügy érdekében? - Kétségtelenül sok függ a tevé­kenység megszervezésétől és irányítá­­sától. Ebben mindenkor messzemenő támogatást kapunk a városi pártbi­zottságtól . .. Munkamódszereinkhez tartozik, hogy iparkodunk minden ak­ciónkban a képviselőkre és a válasz­tókerületbeli honpolgári bizottságok­ra támaszkodni. A városban kilenc rajoni és 50 városi választókerület van. Mindegyik városi választókerü­letben 5-7 tagú honpolgári bizottsá­got alakítottak, amelynek a képvise­lő az elnöke. Ezek a honpolgári bi­zottságok a hazafias versenykihívás alapján készítették el munkatervüket, és ennek teljesítésére mozgósítják a honpolgárokat. Így, vasárnap dél­előttönként, vagy hétköznap délutá­nonként sokszor számos honpolgár vesz részt különböző akciókban, mint házak s az utcákbeli fák be­­meszelése, a sáncok kitisztítása, zöld­övezetek, virágágyások létesítése. így például a Rapova-negyedben új par­kot létesítettek a honpolgárok, egyes (Folytatás a 3. oldalon) A boksári UCMMA üzemben újabb ésszerű­sítés született: egy oxi­­acetilén lángvágó szer­kezet, mellyel egyidejű­leg hat vágást végezhet­nek el. Az újítást már alkalmazzák a termelés­ben s a termelékenység jelentős növekedése mel­lett, a minőség javítása is szolgálja.

Next