Szabad Szó, 1970. július-szeptember (27. évfolyam, 7887-7962. szám)
1970-07-10 / 7893. szám
2. oldal (Folytatás a 3. oldalon) NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs beszéde az RKP KB július 8-9-i plenáris ülésén (Folytatás az első oldalról) A mezőgazdaságban, tekintetbe véve a keletkezett helyzetet, mielőbb biztosítanunk kell mindazoknak a területeknek az újbóli bevetését, amelyekről a vizek visszavonulnak,és minél nagyobb területek bevetését kukoricával, zöldségfélékkel és takarmánynövényekkel a kalászosok betakarítása után, ez lehetővé teszi az áradások okozta veszteségek pótlását. Meg kell tennünk minden intézkedést a nyári növények idejében való és kifogástalan betakarítására. Különösen felhívom a figyelmet erre a kérdésre, minthogy ebben a hónapban is esőket jeleznek; nem kell várni csupán a jó időre, a helyzet megköveteli, hogy bármilyen időben dolgozzunk, hogy biztosítsuk a búza és az árpa idejében való betakarítását. Tekintettel arra, hogy a mezőgazdaságban, különösen az állattenyésztő szektorban, nagy beruházásokat kell eszközölnünk, intézkednünk kell az összes előirányzott munkák idejében való elvégzéséről. Erre annál is inkább szükség van, mivel lemaradás mutatkozik a mezőgazdasági beruházások első hat havi terve tekintetében. Egyszersmind nagyobb figyelmet kell fordítani a vízrendészeti talajjavítási és lecsapolási munkákra, az erre az évre előirányzott minden munka elvégzésére, ezen a területen bármilyen elmaradás káros következményekkel járhat a párt Központi Bizottságának márciusi plénumán kijelölt program végrehajtása szempontjából. A következő időszakban nagy figyelmet kell fordítanunk az 1971. évi terv előkészítésére. A jövő évi tervjavaslatot valamennyi Vállalat, minden megyei bizottság ismeri, tehát van idő az alapos előkészítésre. Ebből a célból meg kell gyorsítani az 1971-es gazdasági szerződések, valamint a nyersanyag-, gép- és berendezésellátással, a termékeladással, a termelési kooperálással, az építkezési munkák, elvégzésével, a kutatási témákkal kapcsolatos hosszú lejáratú szerződések megkötését. Ez év második felében — az üzemi osztályoktól kezdve egészen a minisztériumi kollégiumokig — megvitatják az 1971. évi tervet és az 1971—1975-ös ötéves tervet, arra törekedve, hogy újabb lehetőségeket fedezzenek fel a termelés és a munkatermelékenység növelésére, a jövedelmezőség fokozására, az anyagi kiadások csökkentésére, valamint a beruházási program maradéktalan és nagy hatékonyságú megvalósítására. Tekintettel arra, hogy a vállalatok és az összes pártszervek csaknem két évvel korábban ismerik az ötéves terv előirányzatait, , elmondhatjuk, hogy megvannak az előfeltételek az új terv jó körülmények közötti megkezdésére, arra, hogy az első évtől kezdve biztosítsák annak sikeres teljesítését. ELVTÁRSAK! A megvitatásra a plénum elé előterjesztett két törvénytervezet a gazdasági tevékenység vezetésének tökéletesítését hivatott előmozdítani. A két tervezet szervesen hozzátartozik a párt 1967- es Országos Konferenciáján a gazdasági és társadalmi tevékenység megszervezésének, tervezésének és vezetésének javítására kijelölt intézkedési programhoz. Egyébként a X. kongresszus Központi Bizottságunk feladatául tűzte ki, hogy 1970 folyamán fejezze be az erre vonatkozó intézkedések meghozatalát és 1971 elején jelentse a pártnak — valószínűleg egy Országos Konferencia keretében —, hogyan valósította meg ezt a feladatot. Éppen ezért folytatnunk kell a többi intézkedések előkészítését — elsősorban a Tervezési Törvényt, a Külkereskedelmi Törvényt és másokat —, hogy az év végéig mindegyik törvényes formát nyerjen, a Nagy Nemzetgyűlés jóváhagyásával, s hogy gazdasági tevékenységünk gyakorlati útmutatóivá váljon. A mezőgazdaságban a termelés- és munkaszervezési intézkedések valójában azoknak az intézkedéseknek a kiegészítését jelentik, amelyeket az ez év tavaszán jóváhagyott Törvény ír elő a munkaszervezésről és munkafegyelemről az ipari egységekben és más állami szervezetekben. . Mint ismeretes, országunkban a mezőgazdaság a gazdasági tevékenység egyik alapvető ága. Éppen ezért rendkívül fontos feladat, hogy a növényi és állati termelés további növelése érdekében e szektorban alaposan szervezzék meg a termelést és a munkát. Abból kiindulva, hogy a mezőgazdaságban a föld a legfőbb termelőeszköz, hogy függetlenül attól, kinek a tulajdonában van, az egész nemzet vagyonát képezi, s hogy következésképpen, az egész nemzet érdekelt jó felhasználásában és megművelésében, termőképességének és hozamának növelésében. — pártunk és államunk állandó gondot fordít a földalap megőrzésére és a vele való jó gazdálkodásra, a szántóterületek növelésére, nagyszabású feljavító, lecsapolási és öntözési munkálatok elvégzésére, a minél bőségesebb terméseket biztosító feltételek megteremtésére. A törvénytervezet számos intézkedést és kötelezettséget ír elő mind az állami szervek, mind az állami mezőgazdasági dolgozók számára, a szövetkezeti tagok és az egyéni termelők számára azoknak a mezőgazdasági munkáknak idejében és megfelelő módon való elvégzésére, amelyek döntő jelentőségűek a mezőgazdasági termelés mennyisége és minősége szempontjából. A munka minőségének kérdése nagy jelentőségű mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. Érthető, hogy a szocialista rendszer körülményei között az állam köteles őrködni afelett, hogy minden szektorban a legjobb körülmények álljanak fenn a tevékenység kifejtésére a tudomány és a technika legújabb vívmányai alapján. Az, hogy rendszerünk társadalmi alapja a munkásosztály és a parasztság szövetsége, feltételezi, hogy a két baráti osztály egyesítse erőfeszítéseit a társadalom műszaki-anyagi alapja egész fejlesztési programjának eredményes megvalósítása érdekében. Ezért szükségesek világos szabályozások a mezőgazdasági munka és termelés megszervezése tekintetében — Ugyanúgy, ahogy az iparban szükség van a rend és a fegyelem erősítésére. íme ezért nem maradhat közömbös társadalmunk azzal szemben, hogy miként folynak a munkák a mezőgazdaságban —a gazdasági tevékenység e rendkívül jelentős szektorában. A törvénytervezetet széles körben megvitatták a falusi dolgozók. Az, hogy az összes dolgozók, a szövetkezeti tagok üdvözölték a törvénytervezetet és ugyanakkor javaslatokat tettek, hogy ez minél jobban megfeleljen a mezőgazdasági munka megszervezése, a rend és a fegyelem erősítése követelményeinek, parasztságunk szocialista öntudata magas színvonaláról, valamint a törvénytervezetben foglalt előírások helyességéről tanúskodik. Természetesen, csupán a törvény elfogadása nem oldja meg magától a kérdést. Szükséges, hogy a Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodási Minisztérium, a mezőgazdasági szervek, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének Tanácsa és a megyei szövetségek, az állami vállalatok, a mezőgazdasággépesítési vállalatok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek vezetőségei, a néptanácsok, a megyei pártbizottságok és a pártszervezetek teljes határozottsággal tevékenykedjenek a törvény előírásainak valóra váltása érdekében, a mezőgazdasági vezetési, szervezési és tervezési tevékenység színvonalának emeléséért, a mezőgazdasági egységek, minden egyes dolgozó és szövetkezeti tag kezdeményezésének növeléséért. Ismeretes, hogy a párt és az állam az utóbbi időben számos intézkedést tett a falusi dolgozók érdekeltségének növelésére; csaknem két hónappal ezelőtt intézkedéseket fogadtunk el számos mezőgazdasági, főleg állati eredetű termék árának emelésére. Ez bizonyítja azt a gondoskodást, hogy a dolgozók érdekeltségének szempontjából is biztosítsuk a nemzetgazdaság e fontos ága fejlesztési programjának megvalósítását. Helyesen össze kell azonban hangolnunk az anyagi érdekeltséget a munka jó megszervezésével, a renddel, a fegyelemmel, a munkák kifogástalan elvégzésével. Csak így teljesíthetjük a következő ötéves tervben a mezőgazdasági téren előirányzott nagy feladatokat. A törvény, amelyet a Nagy Nemzetgyűlés megvitat, arra hivatott, hogy maga is ezt a célt szolgálja. Nem fér semmi kétség ahhoz, hogy hozzáértéssel felhasználva az említett intézkedésekkel létrehozott törvényes keretet, jelentős javulást érünk el mezőgazdasági munkánkban. Ennek tükröződnie kell a mezőgazdasági termelésnek és a parasztság jövedelmének gyorsabb növekedésében, abban, hogy a mezőgazdaság fokozottabban hozzájáruljon a nemzeti vagyon növekedéséhez, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építéséhez hazánkban. Ami az anyagi és pénzeszközökkel való gazdálkodásra és a pénzügyi ellenőrzés megszervezésére vonatkozó törvénytervezetét illeti, ennek közvetlen célja világosabban meghatározni a szocialista vállalatok és szervezetek vezetőségének szerepét és felelősségét a szocialista államunk által rájuk bízott anyagi és pénzeszközök minél jobb eredménnyel való felhasználásában. Az élet bebizonyította, hogy jobban meg kell szervezni az ellenőrzést ezeknek az eszközöknek a felhasználása tekintetében és egységesen kell irányítani a pénzügyi ellenőrzést. Az anyagi és pénzeszközökkel való jó gazdálkodás, minden egyes elköltött lej fokozottabb hatékonysága problémájának döntő fontossága van a szocialista építés sikeres kibontakoztatásában. Éppen ezért a vállalatvezetőségeknek, a minisztériumoknak mindazoknak, akikre az állam, a nép anyagi és pénzeszközök kezelését bízza, nagy felelősségérzettel kell rendelkezniük, minden erejükkel arra kell törekedniük, hogy minél jobban gazdálkodjanak ezekkel az eszközökkel. Igaz, elvtársak, hogy jó eredményeket értünk el e tekintetben, de még vannak hiányosságok. Ha mindazok, akiknek bizonyos vezető, szerepük van a gazdaságban, kitartóbban, állandóan törekednének a jobb gazdálkodásra, sokkal jobb eredményeink lehetnének; a szocializmus fejlesztésének a programja is gyorsabb ütemben haladna, meg gyorsabb ütemben biztosíthatnánk a dolgozók jövedelmének növekedését. íme, miért kell komolyan elgondolkoznunk azon,mennyire fontos, hogy jól gazdálkodjunk, maximális hatékonysággal használjuk fel azokat az eszközöket, amelyeket az állam, a nép bocsát rendelkezésünkre a gazdasági tevékenységhez; íme, miért kell rendkívüli figyelmet fordítanunk az említett alapokkal való gazdálkodással megbízott emberek felkészítésére, miért kell még hatékonyabb irányítást és ellenőrzést gyakorolnunk. Természetesen — mint más területeken — ezen a területen sem oldja meg a problémát egyedül az ellenőrzés megjavítása. Meg kell valósítanunk — és tervezett intézkedéseink ezt célozzák — a vezető káderek jobb felkészítését. Arra gondolunk — és e tekintetben törvényt készítenek elő —, hogy a jövőben csupán olyan embereket nevezzenek ki gazdasági vezető tisztségbe, akik alapos ismeretekkel rendelkeznek, nemcsak technikai, hanem gazdasági, gazdálkodási ismeretekkel is, olyan embereket, akik a gyakorlatban bebizonyították, hogy értenek a gazdálkodáshoz, eredményesen vezetni tudják a gazdasági tevékenységet. Az általunk megvitatott törvénytervezetben foglalt intézkedések tehát csupán egyik oldalát — természetesen jelentős, de mégis csupán egyik oldalát — képezik az anyagi és pénzeszközökkel való ügykezelés és gazdálkodás megjavítása folyamatának; a pénzügyi ellenőrzés csupán a gazdasági tevékenység figyelemmel kísérésének és nyilvántartásának egyik része. Figyelembe véve e téren még fennálló hiányosságainkat, a Pénzügyminisztériumnak, a többi minisztériumnak, a szocialista szervezetek vezetőségének teljes határozottsággal kell cselekedniük azért, hogy erősödjék a felelősségérzet minden egyes fej felhasználása tekintetében. Ugyanakkor a pártszervek és -szervezetek behatóbban ellenőrizzék, irányítsák és hatékonyabban szervezzék meg az anyagi és pénzeszközökkel való jó gazdálkodást és ezeknek az eszközöknek a felhasználását, vonják be a néptömegeket, a dolgozókat az ellenőrzés megvalósításába, a tevékenység javításába minden munkahelyen. Abból kiindulva, hogy az öszszes termelőeszközök, az összes anyagi javak igazi tulajdonosai a dolgozók, a nép, úgy kell megszervezni a tevékenységet, hogy az összes dolgozók érezzék a felelősséget és ténylegesen részt vegyenek az anyagi és pénzeszközökkel való jó gazdálkodásban és ezen eszközök felhasználásában. Csupán így érhetünk el kiváló eredményeket, azoknak a feltételeknek és megnövekedett lehetőségeknek a szintjén, amelyekkel nemzetgazdaságunk jelenleg rendelkezik. Gazdasági tevékenységünk csupán így járhat egyre jobb eredményekkel, csupán így érhetünk el gyorsfejlődést mind az iparban és a mezőgazdaságban, mind az egész nép életszínvonala nagyobb méretű növekedésében. ELVTÁRSAK! A tavaszi áradásokról előterjesztett jelentés alapján képet alkothattak maguknak az országunkat ért példátlan természeti csapás méreteiről, de mindenekelőtt a katasztrófa következményeinek mérséklésére vagy megelőzésére irányuló átfogó tevékenységről, annak a sok százezer embernek az óriási munkájáról, aki éjt nappallá téve minden erejével harcolt a fékevesztett vizekkel. Meg kell mondanunk, az, hogy az árvizek nem okoztak még nagyobb károkat, a határozottan erélyes intézkedéseknek, a hazánk honpolgárai által tanúsított hősiességnek köszönhető. Önök hallották az árvizek nyomán legtöbbet szenvedett megyék első titkárainak beszámolóit. De az, amiről az elvtársak itt beszámoltak, csak elenyésző részben tükrözik — nehéz is azt szavakban visszaadni — a májusi és júniusi árvizek arányait és súlyosságát. Abban az időszakban csaknem valamennyi árvíz sújtotta megyébe ellátogattam. Ha nem jártam volna a helyszínen, talán nem értettem volna meg azokat az elvtársakat, akik óránként kértek telefonon segítséget az elszabadult vizekkel vívott harchoz. Valóban, elvtársak, egyáltalán nem volt túlzott a sajtó beszámolója, ellenkezőleg, talán nem is sikerült a maga arányaiban érzékeltetnie a valóságot. Meg kell mondanunk, hogy az árvíz rendkívüli súlyos volt, s hogy a megyei pártbizottságok, szervezeteink, az összes dolgozók mindent megtettek, amit tehettek a fékevesztett vizek megállításáért, a károk mérsékléséért és korlátozásáért. Egyes helyeken — különösen a Duna mentén — heteken át rendkívül nehéz körülmények között dolgoztak, hogy megelőzzék az újabb áradásokat. A Vaskapunál kétszer kerültek rendkívül veszélyes helyzetbe, de az ottani munkaközösség éjt nappallá téve dolgozott, hogy elhárítsa a veszélyt,, amely egész munkájukat fenyegette. A Duna egész hosszában tíz- és tízezer ember dolgozott a gátak magasításán, a gátakon keletkezett rések azonnali eltömésén. Csak így kerülhettük el a nehezen helyrehozható katasztrófát, a Duna síkságának, a Duna árterületének víz alá kerülését, ami több százezer hektárt, számtalan helységet érintett volna súlyosan. Íme, ezért szeretnék a plenáris ülésen is köszönetet mondani mindazoknak, akik azokban a napokban és hetekben valóban hdies munkát végeztek. És hangsúlyozni kívánom, hogy e súlyos körülmények között még inkább megnyilvánult egész, népünk szolidaritása és egysége a párt körül. Az a mód, ahogyan hazánk honpolgárai a párt és a kormány felhívására az árvíz sújtotta övezetek segítségére siettek, szintén magas szocialista öntudatról, a kommunista pártunkba vetett töretlen bizalomról tanúskodik. Külön ki kell emelnem a munkásosztály magatartását, a munkásosztályét, amely ezúttal is elöl járt és példásan teljesítette a szocialista társadalom vezető osztályának szerepét. Úgyszintén ki kell emelnem parasztságunk, a munkásosztály megbízható szövetségese magatartását, a parasztságét, amely a történelem során annyiszor mindent megtett, hogy hozzájáruljon a román nép életében előfordult súlyos nehézségeklegyőzéséhez. Amint azt más alkalmakkor is mondottam, az értelmiség is kitett magáért; lelkesen válaszolt a párt felhívására és — a munkásosztály, a parasztság mellett — hozzájárult a gazdasági és a társadalmi élet normális menetének helyreállításához és biztosításához. Pártunk és államunk ezért nagyrabecsülte és nagyrabecsüli azt a jelentős szerepet, amelyet társadalmunkban az értelmiség betölt — az az értelmiség, amely teljesen azonosította magát a szocialista építés ügyével. Az élet ismét bebizonyította, hogy a munkások, parasztok, az értelmiségiek összefogása a párt vezetésével hatalmas erőt képvisel, amely le tud győzni bármilyen nehézséget, biztosítani tudja a szocialista építés feladatainak sikeres teljesítését. Úgy vélem, kötelességem hangsúlyozni a plenáris ülésen is azt a jelentős szerepet, amelyet fegyveres erőink katonái töltöttek be, azt a magas felelősségérzetet és odaadást, amellyel a haza iránti kötelességüket teljesítették e nehéz körülmények között. Ugyancsak ki akarom domborítani a hazafias gárdáknak, nagyszerű ifjúságunknak, katonai felkészítési egységeinek jelentős hozzájárulását. Az idei áradások példátlan méreteivel kapcsolatosan rendkívüli intézkedéseket kell tenni újabb pusztítások elkerülésére ajövőben. Elsősorban kiegészítő munkálatok szükségesek, azokon felül, amelyekre eredetileg gondoltunk, egyes folyóvizek szabályozása, völgyzáró gátak és part menti gátak építése érdekében. Amint a plenáris ülésen rámutattak, ott, ahol egyes vizeken völgyzáró gátak voltak, el lehetett kerülni vagy csökkenteni lehetett az árvízveszélyt. Ezért felül kell vizsgálnunk a belvízrendezési programot, figyelembe véve azokat az új intézkedéseket, amelyeket azonnal foganatosítani kell. Jelenleg a szükséges tanulmányok összeállításán dolgoznak, mozgósítanunk kell az egész népet az ezen a téren szükséges munkálatok volumenének megvalósítására. Még az idén helyre kell állítani és meg kell erősíteni a megrongálódott gátakat, új gátakat kell emelni a helységek és vállalatok megvédésére, úgy véljük, hogy minden megyei bizottság, minden városi bizottság kötelessége — a szakértők támogatásával — azonnal rátérni ezen intézkedések megvalósítására, hogy hasonló helyzet megismétlődéseesetén elkerüljük az idén elszenvedett veszteségeket. Számos város és vállalat példája bebizonyította, hogyha vannak gátjaink — nem is olyan nagyok —, jelentősen csökkenthetjük az árvízkárokat. Ezért, a pártszerveknek és -szervezeteknek határozott intézkedéseket kell tenniük, hogy még ezen a nyáron árvízvédelmi munkálatokat végezzenek a helységeknél és a gazdasági létesítményeknél. A Meteorológiai Intézet tevékenysége szintén jobb megszervezésre szorul. Úgy látszik, hogy ezt az intézetet jobban fel kell szerelnünk, de ugyanakkor közelebbről meg kell vizsgálnunk, hogyan fejti ki tevékenységét, mert sok esetben előrejelzései éppen ellenkezőleg váltak valóra. Úgyszintén ki kell dolgoznunk a tájékoztatási és figyelmeztetési rendszert,, mert ezen a téren is felmerültek egyes olyan hiányosságok, amelyek miatt több helységet az áradások készületlenül értek. Meg kell invítannunk az együttműködést is a szomszédos országokkal, különösen azokkal, amelyekkel közös folyóink vannak, beleértve a tájékoztatást és a figyelmeztetést is, azért, hogy a jövőben együttesen kiküszöbölhessünk ilyen katasztrófákat. Az az egység és határozottság, amellyel a román nép ezekben a nehéz pillanatokban válaszolt a párt felhívására, ismételten bizonyítja, milyen hatalmas erőt képvisel egy szabad és sorsának urává vált nép, amely a szocia-lista társadalmat építi, amely hazája sokoldalú fejlesztéséért, a szocializmus és a kommunizmus győzelméért munkálkodik. ELVTÁRSAK! Napirendünkön szerepel a párt 50. évfordulója megünneplésének előkészítése is. Az évforduló alkalmából számba kell hogy vegyük pártunknak a munkásosztály, a nép szolgálatában vívott harcát, a szocialista társadalomban betöltött vezető szerepe teljesítéséért kifejtett tevékenységet. Az áradások súlyos körülményei közepette pártunk szervei és szervezetei feladatuk és a nép iránti felelősségérzetük magaslatán álltak. A kommunisták, a pártszervezetek és -szervek a dühöngő vizekkel vívott harc első soraiban voltak, mindent megtettek a társadalmi élet normális menetének helyreállításáért. Ilyen körülmények között ismét bebizonyosodott, hogy milyen szoros kapcsolat van a párt és a városi és falusi dolgozók között, nemzetiségre való tekintet nélkül, mennyi bizalommal követi népünk a kommunista pártot, milyen lendülettel valósítja meg marxista-leninista politikáját, amely teljes mértékben megfelel az egész nemzet érdekeinek és törekvéseinek. Ezért a párt fennállásának évfordulója az egész nép ünnepe lesz. Az évforduló alkalom kell hogy legyen a párt szervező és általános politikai tevékenységének, az összes pártszervek és -szervezetek, minden egyes kommunista munkájának megjavítására. Az 50. évforduló megünneplésének még erőteljesebben ki kell domborítania a párt vezető szerepét minden tevékenységi területén. A pártszerveknek meg kell javítaniuk a tevékenység vezetését a vállalatokban, intézményekben, intenzív politikai munkát kell végezniük a X. kongreszszuson megállapított feladatok sikeres teljesítéséért. A párt 50 éves fennállásának megünneplésére az új ötéves terv első évében kerül sor. Ezért ennek szoros kapcsolatban kell állnia a társadalom műszaki-anyagi alapjának fejlesztéséért, a szocialista viszonyok tökéletesítéséért, a tudomány és kultúra fejlesztéséért, a szocialista demokrácia elmélyítéséért, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséért vívott harccal. Ugyanakkor a párt megalakulásának évfordulóját annak jegyében kell megünnepelnünk, hogyfokozódjék pártunk és államunk nemzetközi tevékenysége országunknak a szocialista államokkal, a kommunista és munkáspártokkal való együttműködése és egysége fejlesztéséért, azért, hogy növekedjék Románia hozzájárulása a nemzetközi kooperálás, az összes országokkal való együttműködés bővüléséhez függetlenül az államok társadalmi rendszerétől, Európa és az egész világ békéjének és a biztonságának megvalósításához. Pártunk és népünk teljesen tudatában van annak, hogy a romániai szocialista építés feladatainak sikeres valóra váltása számottevő hozzájárulást jelent a szocializmus általános ügyéhez. Ugyanakkor, nemzetközi tevékenysége révén, Románia hozzájárul a szocialista világrendszer, az antiimperialista front erősödéséhez, a népek békéért és társadalmi haladásért vívott harcához. Természetesen, elvtársak, tevékenységünkben nagy súlyt helyezünk a romániai szocialista építés problémáinak megoldására. Egyébként nem is lehet ez másként egy kormánypárt esetében; e pártnak be kell bizonyítania, hogy meg tudja oldani a szocialista építés gyakorlati problémáit, országa konkrét helyzetére tudja alkalmazni a marxista-leninista tanítást. Az korántsem az elszigetelődés vagy a nacionalizmus politikája — ahogyan egyesek néha állítani szeretnék pártunkról és országunkról. Ellenkezőleg, a szocializmus célkitűzéseinek megvalósítása azt jelenti, hogy ott, ahol élsz, dolgozol, ahol a történelem rád bízta a társadalom vezetésének feladatát, arra törekszel, hogy minél jobban oldjad meg az új rendszer megteremtése által felvetett nagy problémákat. Ugyanakkor, elvtársak, mi megértjük, hogy szükséges — és ebben a szellemben cselekszünk — tanulmányoznunk más pártok, más szocialista országok tapasztalatát is, és ami megfelel a mi körülményeink között, nem habozunk azt alkalmazni. .Szükségesnek tekintjük, hogy a szocialista országok között, a kormányon lévő kommunista pártok között vélemény- és tájékoztatáscsere létezzen, hogy kölcsönösen tanulmányozzák tapasztalataikat a szocializmus és a kommunizmus építésében. Ugyanakkor szükségesnek véljük, hogy kiterjesszük az együttműködést és a kölcsönös segítségnyújtást mind a KGST-hez tartozó szocialista országokkal, mind az összes többi szocialista országokkal, minden egyes szocialista nemzet fejlődése és felvirágoztatása és ugyaakkor az egész szocialista világrendszer erősítése érdekében Amint a plenáris ülésen előterjesztett tájékoztatókból értesültek róla, pártunk és kormányunk az utóbbi hónapokban széles körű nemzetközi tevékenységet fejtett ki. Ez az egész tevékenység a párt X. kongresszusának azon határozatai szellemében bontakozott ki, amelyeknek célja szilárdan és következetesen cselekedni az összes szocialista országokkal való együttműködés és egység fejlesztéséért, a fennálló nézeteltérések megszüntetéséért, ami elengedhetetlen feltétele annak, hogy világszerte érvényesüljön a szocializmus ereje és befolyása. A Román Kommunista Párt részt vett Lenin Születése 100. évfordulójának megünneplésén, május folyamán pedig pártunk egyik küldöttsége látogatást tett a Szovjetunióban és megbeszéléseket folytatott a Szovjetunió Kommunista Pártja küldöttségével, L. I. Brezsnyev, N. V. Podgornij, M. A. Szuszlov elvtársakkal és a szovjet párt és állam más vezetőivel. A pártunk küldöttsége és az SZKP küldöttsége közötti moszkvai megbeszéléseken felvetettünk számos kérdést a pártjaink és államaink közötti kapcsolatokra, valamint a nemzetközi helyzet egész sor kérdésére vonatkozólag. • Meg akarom jegyezni, hogy a megbeszélések munkalégkörben folytak le és utánuk arra a közös következtetésre jutottunk, hogy további lépéseket kell tennünk a pártjaink és országaink közötti kapcsolatok továbbfejlesztéséért a marxizmus-leninizmus elvei, a proletár internacionalizmus,, a jogegyenlőség, a kölcsönös tisztelet és a belügyekbe való be nem avatkozás elvei alapján. Pozitíven értékeljük azokat a megbeszéléseket is, amelyeket a Ion Gheorghe Maurer elvtárs vezette román kormányküldöttség és az A. N. Koszigin elvtárs vezette szovjet kormányküldöttség folytatott később Moszkvában. Mint tudják, az elmúlt napokban sor került a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének romániai látogatására, élén Koszigin elvtárssal, s ez alkalomból aláírtuk a Románia Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. A Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének látogatása, az ez alkalomból folytatott megbeszéléseink a meleg barátság elvtársi légkörében folytak le, módot nyújtottak az eredményes véleménycserére, hozzájárultak a kölcsönös jobb megismeréshez, az egyetértés elmélyítéséhez. Az elmúlt napokban Bukarestben aláírt új román-szovjet szerződés, amely, húsz éves időszakra rendezi a Románia és a Szovjetunió közötti kapcsolatokat, új távlatokat nyit a pártjaink és országaink közötti együttműködés, barátság és szövetség további fejlesztéséhez. A szerződés felkarolja a szocialista országok között a marxizmus-leninizmuson, a proletár internacionalizmuson, a jogegyenlőségen és a belügyekbe való be nem avatkozáson, a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartásán, a kölcsönös segítségnyújtáson és kölcsönös előnyökön alapuló új típusú kapcsolatok elveit. Kétségtelen, hogy ez a szerződés értékesen hozzá fog járulni a szocialista országok együttműködésének és egységének, a világ haladásának és békéjének ügyéhez. Pártunk és népünk mindent meg fog tenni a kapcsolatok további fejlesztéséért a Szovjetunió Kommunista Pártjával, a Szovjetunió népeivel, mert úgy véli, hogy ez megfelel mind országaink és pártjaink érdekeinek, mind pedig a szocializmus és a béke általános érdekeinek. Az utóbbi időben ugyanakkor egész sor megbeszélést folytattunk egyes kommunista- és munkáspártok és nemzeti felszabadító mozgalmak vezetőivel és küldöttségeivel: Santiago Carilloval, a Spanyolországi KP főtitkárával, Georges Marcalis-val a Francia KP helyettes főtitkárával, Alvaro Cunhallal, a Portugál KP főtitkárával, Enrico Berlinguerrel, az Olasz KP főtitkárhelyettesével, Aziz Mohameddel, az Iraki KP KB első titkáráéval, Ruben Dario Sousával, a Panamai Néppárt főtitkárával, a Mexikói Kommunista Párt küldöttségével, a Dominikai Kommunista Párt, a Svédországi Baloldali (kommunista) Párt küldöttségével, a délnyugat-afrikai nemzeti felszabadító mozgalom elnökével és más küldöttségekkel. Hasonlóképpen több cserére került sor pártaktivista küldöttségeink és a szocialista országok kommunista pártjainak, valamint egyes kapitalista országok kommunista pártjainak küldöttségei között. Egyes kongresszusok alkalmával, amelyen pártunk küldöttségei is részt vettek, számos párttal folytattunk megbeszélést. Ezzel kapcsolatban ki szeretnék térni Emil Bodnaras elvtársinak arra a látogatására is, amelyet egy nagy nemzetgyűlési és államtanácsi küldöttség élén a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban és a Kínai Népköztársaságban tett. Ez alkalommal fontos és eredményes megbeszélésekre került sor. Mi rendkívül nagyra értékeljük a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban tett látogatás, főképp a Kim Ir Szen elvtárssal folytatott megbeszélés eredményét. Ez a látogatás és a megbeszélések felszínre hozták azt a közös óhajunkat, hogy fejlesszük a pártjaink és népeink közötti kapcsolatokat, hozzájáruljunk a nemzetközi munkásmozgalom egységének megszilárdításához. Egyszersmind nagyra értékeljük párt- és állami küldöttségünk látogatását a Kínai Népköztársaságban és főleg azokat a megbeszéléseket, amelyeket Mao Celling, Lin Biao, Csu En-laj, Kan- Sen elvtársakkal és a Kínai Kommunista Párt, valamint a kínai állam, más vezetőivel folytatott. Ez alkalommal kidomborították a pártjaink és országaink közötti gyümölcsöző kapcsolatok fejlődését, azt a közös óhajt, hogy a jövőben is ebben az irányban tevékenykedjenek , ami megfelel mind pártjaink és országaink érdekeinek, mind a szocializmus és a világbéke általános ügyének. Egész tevékenységünk tükrözi a pártnak azt az állandó törekvését, hogy elősegítse a kommunista és munkásmozgalom keretében fennálló nehézségek megszüntetését a dolgozók nemzetközi szolidaritásának fejlesztését és erősítését, a kommunista és munkásmozgalom, az összes antiimperialista erők egységének erősítését. Természetesen, elvtársak, mi tudatában vagyunk annak, hogy a kommunista és munkásmozgalom egységének erősítése csupán új alapon valósítható meg, s ezen teljesen biztosítani kell minden egyes kommunista párt autonómiáját és függetlenségét, azt a jogát, hogy országa konkrét körülményeinek megfelelően dolgozza ki általános politikai vonalát. Ugyancsak tudatában vagyunk annak, hogy a kommunista mozgalom, a kommunizmus eszmei fejlődése feltételezi a széles körű szabad vitát, a világon bekövetkezett változások tudományos elemzését és értelmezését és — ezen az alapon — a marxista-leninista tanítás alkotó fejlesztését az új gazdasági-társadalmi körülményekkel összhangban; ilyen irányban tevékenykedik és továbbra is tevékenykedni fog a Román Kommunista Párt. Az RKP és kormányunk által kifejtett egész nemzetközi tevékenység teljesen megfelel a romániai szocialista építés érdekeinek, annak, hogy fejlődjenek pártunk és államunk kapcsolatai a szocialista országokkal, a kommunista és munkáspártokkal, megfelel a szocialista országok összeforrottsága ügyének, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egysége, az antiimperialista erők szilárdítása ügyének. Ebben az időszakban állami szinten is sor került számos találkozásra és látogatásra. Ezek között említem meg Törökország elnökének romániai látogatását, az én júniusi franciaországi látogatásomat, Zambia elnökének és Irán sahinsahjának romániai látogatását, továbbá Maurer elvtárs nemrégi látogatásait Németország Szövetségi Köztársaságában. Úgy véljük, hogy ezek a látogatások és megbeszéléseink újból megmutatták az államok