Szabad Szó, 1981. július-szeptember (38. évfolyam, 11291-11369. szám)
1981-07-01 / 11291. szám
2. oldal Az írók Országos Konferenciájának köszöntésére I Irodalmunk | j jelenéről, аг alkotók і elefén- j j ségéről, társadalmi kötelezett- \ \ ségeikről és küldetésükről, і [ megvalósításokról és tervek / | ről tanácskoznak e napokban ‘ I a fővárosban összegyűlt írók. I l Az írók Országos Konferen- . ciája az eltelt négy esztendő ] I irodalmi termését veszi szám- ^ і ba. 1977. májusában zajlott le i ! a romániai írók legutóbbi országos értekezlete, s azóta — \ ^ mint erről a konferenciát ^ і megelőző egyesületi közgyűlé- iseken is szó esett — jelentős і i mértékben gazdagodott iro- \ ^ dalmi életünk, számos értékes і i könyv látott napvilágot, fo- ’ t kozódott az olvasók érdeklő- \ \ dése a könyv iránt, mélyült і l az olvasóval, folytatott párbe- , szed, egészséges, alkotó szellemű eszmecserék bontakoz- l І tak ki az irodalmi alkotókö-i І rökben, a lapok és folyóiratok i hasábjain. ) \ A Megéneklünk, Románia l l fesztivál friss szellemét, moz- l ?gósító erejét átérezve számos i I író kapcsolódott be a művé- t І szi alkotás és műkedvelő i I mozgalom minőségi előrelépé- sét segítő tevékenységbe. Elő- \ t adások szövegének szerzői- l i ként, műsorszerkesztőkként, a- / | vagy a bíráló bizottságok tag- ' / jaiként járultak hozzá e ne- mes versengés jó körülmé- i і nyek között való lebonyolító - i sóhoz. A művelődési élet ak \ I tivistáiként önzetlen lelkese- і ^ déssel tevékenykedő írók ta- , 1 lálkozókat rendeztek a gyá- ) ) rakban és üzemekben, mező- \ \ gazdasági egységekben, tanin- i і fezetekben. A valóság mégis- is merését, korunk emberének \ | megéneklését, a tetteink та- і і radandóságát feltáró, nagy ' ! horderejű és nevelő hatású | і műveket igénylő pártpolitika l ^ gyakorlatba ültetését számos , értékes alkotás jelzi. l } A Temes megyében élő ro- ) 1 mán, magyar, német, és szerb і írók képviseletében közel . i harminc küldött utazott a fő- ) J városba. Az eltelt négy esz- ^ J tendő a temesi tájak szellemi ^ \ életében is gazdagodást ho- izott. Közel nyolcvan tagra e- e melkedett az egyesület írói- J nak létszáma, s az évente 1 ) megjelenő könyvek száma \ ) megközelíti, sőt több ízben ^ і meg is haladja a félszázat (j \ Nagyszámú fiatal (elsőköny-i \ves író) részvételével aktiv ) ( irodalmi-szellemi élet bonta- / t hozott ki e vidéken. A hala- ^ ^ dó hagyományok szellemében is mélyült a bánáti írók barát , [ sága, erősödött a közösségi J і szellem, s a kölcsönös mégis- | I mérés és érdeklődés gyümöl- ] » csét számos értékes fordítás- I kötet jelezte. fj J A kortárs író egészséges é- t é letszemléletét, a kommunista tõ helytállást példázó életpályák, j i a gazdag, értékes írói művek | ? a tudatosan vállalt és vallott 1 * alkotói hivatás megértéséről \ 1 tanúskodnak Szocialista társa- \ \ dalmunk példás tevékenysé- \ ^ get, harcos kiállást, követke- ^ L zetességet, olyan etikai tar- i - tást igényel az alkotóktól, a- ? і mely művet és alkotót egy- i • aránt magas rangra emeli ! Elkötelezett ügyszolgálat, a \ i társadalom építésében való ^ \ cselekvő részvétel szólítja \ t most, ezekben a napokban vélt reménymondásra az országos i t értekezlet munkálatain rész- / і vevő iró-küldötteket. A kor ? szellemében, az emberért, a j і jövőért alkotni és teremteni \ I ezernyi formában, de minden- ^i kor nagy nagy felelősséggel! 1 і____________________| s \ Milyen legyen az a vers? ... És mit fognak csinálni azon a konferencián? Elhatározzák hogyan és mit kell írni s aztán mindenkinek előírják... És azután minden író jobban fog írni mint ezelőtt? ... Nem annyira a kérdező szövegéből, inkább szeméből, hanghordozásából érződött a csipkelődő irónia. Megnyugtattam: senkinek nem írnak elő semmit, és egyetlen író sem hiszi, hogy a konferenciától és csak ettől fog jobban írni, ha fog. Az írók országos találkozója felmutatja, milyen tükröt tartott az irodalom az életnek az elmúlt konferencia óta, mennyire hű, mennyiben igaz, torz, hamis, elégtelen, lelkesítő vagy lehangoló ez a tükör. Felméri az irodalom helyzetét, eredményeit, lemaradásait az élet és a művészeti megvalósítás igényeihez viszonyítva... Csak úgy az általánosságokról szóltam, ha őt igazán érdekli és nem csak szurkálódni akar, elolvashatja majd a konferenciáról szóló kimerítőbb vagy rövidebb sajtóanyagot. Annál nagyobb figyelemmel hallgatom a kisiskolások őszinte érdeklődéséből fakadó irodalmi vonatkozású kérdéseket, amiket alkalmi vagy szervezett találkozásokon intéznek hozzám. Ezek a gondolkodásukban gyakran nagyot lépő gyermek- és ifjúemberek kérdéseikkel ugyancsak sokszor fején találják a szeget. Faggató kíváncsiságuk szorítóba foghatja az embert. Nincs olyan vájtfülű könyvolvasó, aki ebben versenyezhetne velük, őszinteségükkel néha bőrkaparóan indiszkrétek — Hány évesnek tetszik lenni? A közönség soraiban és mellettem az asztalnál felszisszennek a nők. A tanárnő rosszalló szavakat pisszeg fogai között. De a kérdezettnek — tetszik-nem tetszik — igazat kell mondani. — Bizony, közelebb vagyok a hatvanhoz, mint az ötvenhez. Ez a válasz jó tíz éve hangzott el, mégis, éppen úgy igaz ma is, mint akkor. Csak visszafelé. — Hány verse van Petőfinek? Hány verset írt Ady? — Nem tudom. Nem tudom. — Hány verse van a költő bácsinak? Ezt se tudtam megmondani, de erre már kitört a nevetés. Utána csend. Újra meg kellett törni a jeget. Lassú mozgolódás a hátsó sorokban. Egy fiút unszolnak szólásra, ők tudják, hogy miért éppen őt. — Hány verse kell legyen valakinak, hogy híres költő legyen? Mindenfelől helytelenítő pillantások érik a fiút, de én hálásan nézek szemébe. Végre egy kérdés, amelyre határozott választ adhatok. — Egy! Egyetlen egy. — És milyen kell legyen az a vers? Nem felejtem el hangjának visszafojtott remegését, pillantásának izgalmát. De kérdésére ki adhat neki egész életére szóló, hosszú időkre érvényes választ? Határozatlanul, csendesen mondtam: az bizonyos, hogy csak olyan lehet, amely gondolati és nyelvi szépségével erősíti az emberben az emberséget. Remélem, erről is szó esik az írók országos találkozóján. S talán utána többet mondhatok. Anavi Ádám A termelőmunkában kamatozó ideológiai-politikai oktatás A Lugosi Textila Vállalatban is folynak a pártoktatási tanfolyamok évzáró megbeszélései. Ebben a nagy termelőegységben összesen ötvenöt tanfolyam zárószemináriumára kerül sor ezekben a hetekben. A szövőde és a fonoda váltások szerinti alapszervezeteiben folytak le az első tanévzáró viták. A Galántai Tibor közgazdász, főkönyvelő által vezetett tanfolyamon ebben a tanévben a tudományos szocializmus alapvető kérdéseit tanulmányozták. A beiratkozott tanulók nyolcvan százaléka megjelent az évzáró megbeszélésen. A kör, amelyben a meghatározott nyolc témát átvették, jól működött év közben. Ez mindenekelőtt Galántai elvtárs érdeme, a propagandista ugyanis minden egyes alkalommal céltudatosan felkészült a soros téma megbeszélésére és közvetlen előadásmódja, valamint a jelenlévőknek a vitába való bevonása nem bizonyult hiábavaló törekvésnek. Több ízben élénk véleménycsere alatt ült ki konkrét gazdasági kérdésekben Ezek közül megemlítjük: a beszerzés egyes sajátos problémáit, az anyagi alapok maximális hasznosítását, a politikai munka és a szakismeretek gyarapítása közötti kapcsolatot, a mester szerepét a termelésben és a meggyőző tevékenységben, az anyagi erőforrások és javak méltánytalan elosztásának okait a világon stb. Arra is időt szakítottak, hogy egyes erkölcsi problémákat is megvitassanak úgy mint: a humánus tettek morális értéke, a munkában és a szabad idő folyamán kialakult emberi kapcsolatok stb Egyszóval —, ha időnként el is tértek a szigorúan meghatározott kérdésektől —, ő az új iránt fogékony hallgató ismeretgyarapítását szolgálta. Az összefoglaló megbeszélő keretében a pártszervezet feladatait vitatták meg a gazdaság társadalmi fejlődés programjáná életre hívása, a rend és a fegyelem erősítése kapcsán. A könyvészeti anyag főként az utóbi időben az ezekre a problémákr vonatkozó pártdokumentumok ölelte fel. Az összefoglaló megbeszélésen számosan felszólalta Ioan Costea mester, Domiul Lupuleţ és Selmádei Anna pédául hangsúlyozták, hogy az többi időben közzétett pártdokmentumokkal kapcsolatosan, miilyen konkrét tennivalók hárunak az alapszervezeti tagságra termelési célkitűzések életre írásában. Élénk párbeszéd fő Georgeta Aldea, Elena Pădurenu és más hallgatók között gazdasági hatékonyság növekedsének, s a termékek minőségjavításának módozatairól. Az említett hallgatókon kívül jó előmenetelével kitűnt Karl Schirdel, Ioana Bosescu, Maria Constantin II. és Németh István. Általában, dicséretes az igyekezet, ahogyan az eszmei-politikai kérdéseket a munkahel konkrét problémáihoz kapcsolák; hangsúlyozták a felelősségteljesebb munka szükségességét az igényesebb minőségű törlést. A politikai oktatás tehát • amelyet jól irányított a párt szervezet — kétségtelenül gyarapította a tanfolyamhallgatók politikai, gazdasági ismereteit és közvetve segítette a termelőmunkát Sinka László Az mtsz-ek bíráskodási bizottságának hatásköre A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben működő bíráskodási bizottságok hatásköre négy jogi problémacsoportot foglal magába. Ezek a következők: 1. A társadalmi együttélés szabályaival kapcsolatos kihágások tárgyalása, illetve ezek elkövetőinek felelősségre vonása; 2. A büntető törvények megsértésével kapcsolatos egyes esetek tárgyalása és ezekkel kapcsolatban a kibékülés létrehozása, illetve annak kieszközlése; 3. Bizonyos munkaviszályok tárgyalása; 4. Az mtsz vezető tanácsa által hozott határozatok ellen a tagok által felvetett panaszok, valamint egyes viszályok elbírálása. Az mtsz-ben működő bíráskodási bizottságok csak olyan esetekben illetékesek döntést hozni, ha a tárgyalásra kerülő ügyben az egyik fél mtsz-tag, vagy az mtsz-szel szerződéses munkaviszonyban levő dolgozó, a cselekményt a munkahelyén követte el, előzőleg nem volt büntetve és az általa, tudatosan okozott kár értéke nem haladja meg az 500 lejt (mulasztásból 1000 lejt), esetenként akkor is, ha tettét munkahelyen kívül követte el. Az 59/1968-as számú Törvény 11. szakaszának 1. és 2. bekezdése a társadalmi együttélés szabályaival kapcsolatos kihágásnak minősíti az alábbiakat: tettleges bántalmazás vagy más, agresszív cselekedet, amely nem okozott testi sérülést; szóbeli, vagy gesztusokkal elkövetett sértés; egyazon közösségben egymás rovására elkövetett lopás, a bizalommal való visszaélés elkövetése ugyanabban a közösségben; a közvagyon rovására bármilyen formában történő cselekmény, ha a károsodás nem haladja meg az 500 lej értéket; a közvagyon kárára történő, 500 lej értéket meg nem haladó anyagi rongálás; hivatali visszaélés, ha az okozott kár értéke nem éri el az 500 lejt; hivatali hanyagság, amennyiben az okozott kár értéke 1000 lejnél kevesebb; az előbb felsorolt tettekre való felbújtás, bűnrészesség, orgazdaság, bűnpártolás, a felelősség alóli kibúvási kísérletek segítése. A fenti bűncselekményeket az 59/1968-as számú Törvény kihágásnak nyilvánítja, tárgyalásukat és büntetésüket pedig a bíráskodási bizottságok hatáskörébe utalta. A felek kibékítése céljából a törvény a következő két csoportra osztható bűncselekményeket utalt a bíráskodási bizottságok hatáskörébe: I.: tettleges bántalmazás, ha a gyógyítás idő- TÖRVÉNYTÁR tartama nem haladja meg a 10 napot, hanyagságból okozott sérülés (munka- vagy közlekedési baleset) ha a sérülés 60 napon belül gyógyítható, rágalmazás, a bizalommal való visszaélés, ha a kár értéke 500 lejen felüli; II.: sebesülést nem okozó tettleges bántalmazás, sértés, fenyegetés, a bizalommal való visszaélés, ha a kár értéke 500 lejen aluli. Ez utóbbiak kihágásként is fel vannak sorolva, de ha elkövetőjük visszaeső, akkor e tett is bűncselekménynek minősül s a bizottságok ilyenként tárgyalják azt. A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozószervek adott esetben más törvénysértést is a bíráskodási bizottságok elé utalhatnak. A vonatkozó törvény a bíráskodási bizottságok hatáskörébe sorolja azokat az anyagi természetű viszályokat, amelyek 5000 lejnél kisebb értékű kárt okoznak vagy nagyságuk, súlyosságuk pénzben nem fejezhető ki. Nem tartozik a bíráskodási bizottság hatáskörébe a munkaszerződés felbontásával kapcsolatos, valamint a javadalmazási, munkaköri besorolással, juttatásokkal, prémium kiutalásával, előléptetéssel és más ilyen jellegű problémákkal kapcsolatos viszály tárgyalása. Ezek az egységek adminisztratív vezetőségének hatáskörébe tartoznak, míg a munkaszerződés felbontásával kapcsolatos kérdéseket a bírósági szervek hivatottak megoldani. A bíráskodási bizottság illetékes minden olyan letiltási (dispoziţie de reţinere) panasszal kapcsolatos ügyet kivizsgálni, megtárgyalni és döntést hozni, amelyben az összeg nem haladja meg az 5000 lejt. Ugyancsak a bizottság hatáskörébe tartozik az olyan panasz tárgyalása és a vele kapcsolatos döntés meghozatala, amely arra vonatkozik, hogy valamelyik mtsz-tag elégedetlen a munkája után kapott juttatással, ha az összeg nem haladja meg az 5000 lejt, az illető azonban előzőleg a vezető tanácshoz fordult panaszával, de az elutasította. Ha a vezető tanács nem tárgyalta a panaszt, következésképpen a panaszost nem utasította el, akkor az érdekelt tag a közgyűléshez fordulhat. Egeressy László ügyész Szabad Szó Aratás idején (Folytatás az első oldalról) szakmával, arra biztatom őket, hogy legyenek hűségesek a termőföldhöz, falujukhoz, és mint képzett emberek szolgálják eredményesen a mezőgazdaságot. Az aratás sikeréért, a falu jelenéért és holnapjáért felelős újváriak és magyarszentmártoniak helytállásáról győződtem meg a határszemle során Azoknak gépkezelőknek, fizikai munkásoknak, szakembereknek és vezetőknek a helytállásáról, akik értelmükkel, tudásukkal, a gondjaikra bízott erőgépekkel, fogatokkal fáradságot nem ismerve munkálkodnak a betakarítási kampány első soraiban, hétköznap csakúgy mint vasárnap, az aratás sikeréért. S az aratómunkások helytállása mindannyiunk, számára megadja a biztos kenyér tudatát. Szocialiia nemzedékünk történelmi küldetése (Folytatás az első oldalról) programunk van, amely biztosítja stratégiai célkitűzéseink maradéktalan valóra váltását; most viszont az a fontos, hogy késedelem nélkül rátérjünk e program megvalósítására, az ötéves és legfőképpen az idei terv előirányzatainak példás teljesítésére. Pártunk főtitkára a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának legutóbbi plenáris ülésén mondott beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy az 1981-es esztendőnek megkülönböztetetten fontos szerepe van a jelenlegi ötéves terv valóra váltásában, mert nagy mértékben ennek az évnek a megvalósításaira alapozzuk az ötéves terv teljesítését minden területen. S ilyen vonatkozásban korántsem mondhatjuk el, hogy megyénk gazdasági egységei kifogástalanul dolgoztak volna az elmúlt hat hónapban, mert a vitathatatlanul jó eredmények mellett még mindig több olyan nemzetgazdaságilag fontos termékeket előállító üzemünk van, amely nem tett és nem tesz ütemesen és teljes mértékben eleget fizikai tervfeladatainak — nehezítve ezáltal más vállalatok, munkaközösségek tevékenységét is —, s számos javítani való akad a gazdasági egységek egész sorában a minőségi mutatók teljesítése körül is. Egész népünk, így megyénk dolgozói is teljes szívvel és odaadással csatlakoztak pártunknak a haza gazdasági-társadalmi előrehaladását szolgáló programjához. Tudatában kell azonban lennünk annak, hogy csatlakozásunknak, mindennapi munkánknak, egész tevékenységünknek az a fő mércéje, hogy milyen módon, milyen mértékben váltjuk valóra a ránk háruló feladatokat. Mindent meg kell tennünk tehát annak érdekében, hogy hozzájárulásunk a lehető legnagyobb legyen, hogy nemzedékünk megfendleljen magasrendű történelmi küldetésének, biztosítsa hazánk, népünk, szabad és méltó jövőjét.