Szabad Szó, 1982. április-június (39. évfolyam, 11524-11600. szám)

1982-04-01 / 11524. szám

2. oldal ---------­­ ------ ------- Szabad Szó Az RKP Központi Bizottságának plenáris ülése (Folytatás az első oldalról) kapacitások, gépek és felszerelések teljes ki­használásával, a lemaradások behozásáért, az összes hiányosságok kiküszöböléséért. A plenum elsőrendű feladatként jelölte meg a termelés minőségi színvonalának emelését, a gazdasági hatékonyság növelését, az ösz­­szes termelőegységnek a megszabott fo­gyasztási normákba való beilleszkedését, az energia- és nyersanyag fogyasztás fo­lyamatos csökkentését, a korszerű, nagy teljesítményű és hatékonyságú technoló­giák tökéletesítését és általánosítását, a nyersanyagok és az újrahasznosítható se­gédanyagok magas fokú értékesítését és a termelési költségek szüntelen csökkenté­sét. Az összes tevékenységi szektor mun­kaerőigényeinek kielégítése végett a plé­­num meghagyta, hogy a kormány tegyen sürgős intézkedéseket a munkaerőnek a nemzetgazdasági szükségletek szerinti új­raelosztása és a nem produktív személy­zet további csökkentése révén történő ész­szerű és minél körültekintőbb felhasználá­sáért. A ple­rium kivételes fontosságot tu­lajdonított azoknak a feladatoknak, ame­lyek a minisztériumokra s az ipari fővál­lalatokra és vállalatokra hárulnak az új gazdasági-pénzügyi mechanizmus alkal­mazásának tökéletesítésében. Az RKP Központi Bizottsága felkérte a minisztériumokat, a központi csúcsszer­veket, a pártszerveket és -szervezeteket, azonnal tegyék meg a szükséges intéz­kedéseket az összes tervfeladat maradék­talan és ütemes teljesítésének biztosításáért. A plénum jóváhagyta a Politikai Vég­rehajtó Bizottság arra vonatkozóan elfo­gadott intézkedéseit, hogy maradéktalanul behozzuk azt a körülbelül egymilliárd dol­lár értékű tavaly elmaradt exportterme­lést, amelyre szerződésünk volt. Mindent meg kell tenni a külkereskedelem javítá­sáért és különösen a kivitel növeléséért, hogy valóra válthassuk a párt- és állam­vezetőségnek a fizetési mérleg kiegyensú­lyozására és a külföldi adósság felszámo­lására vonatkozó célkitűzését. A plénum kifejezte meggyőződését, hogy egész munkásosztályunk, a paraszt­ság, az értelmiség, nemzetiségre való te­kintet nélkül, az összes dolgozó a jövőben is odaadással és meghatványozott erővel fog munkálkodni a folyó évre és az egész öt éves tervre szóló termelési feladatok példás teljesítésén, egyre szilárdabb ala­pot biztosítva ezáltal nemzetgazdaságunk szüntelen előrehaladásához, hazánk állan­dó virágzásához, az élet minőségének szüntelen javításához az egész nép szá­mára. 2. Az RKP Központi Bizottsága meg­vizsgálta és egyhangúlag jóváhagyta a je­lentést az 1981—1985-ös ötéves terv ener­gia-termelési programjának megvalósulá­sáról és az ország energia-bázisának 1990-ig szóló fejlesztéséről. A plénum nagyra értékelte Nicolae Ceauşescu elvtárs meghatározó hozzájáru­lását az ország egész energiapolitikájának s e terület fejlesztési terveinek kidolgozá­sához és annak szükségességéből kiinduló megalapozásához, hogy a nemzetgazdaság sokoldalú fejlesztése, a szocialista vagyon szüntelen gyarapítása, s ezen az alapon az egész nép anyagi és szellemi életszínvo­nalának emelése érdekében biztosítsuk az összes energiaforrás erőteljes növelését és gazdaságos felhasználását. A nemzetgazdaság igényeiből kiindul­va, és figyelembe véve a nemzetközi e­­nergiaválság kihatásait, a párt Központi Bizottsága intézkedéseket hagyott jóvá az energiaprogram tántoríthatatlan megvaló­sítására, hogy 1990-ig nagyvonalakban füg­getlenséget biztosítsunk Romániának e­­nergia téren és a tüzelőanyagok vonatko­zásában. A plénum utasítást adott az országos elektroenergetikai rendszer bővítésére és tökéletesítésére, a széntüzelésű erőművek átadási határidejének előrehozatalára, a vízierő értékesítésére, új energiahordozók­nak az energiamérlegbe történő bevonásá­ra és a szénhidrogének felhasználásának leszorítására. Az évtized végéig módosítá­sokat hajtunk végre a beszerelt teljesítő­­képességek struktúrájában azáltal, hogy fokozzuk a széntüzelésű erőművek és a vízierőművek építését és nagyobb mér­tékben használjuk fel az új energiahordo­zókat. A nukleáris energia tekintetében az építési munkálatok meggyorsítását s az atomerőművek beszerelt teljesítőképessé­gének növelését határozták el. Ezen az a­­lapon biztosítani fogjuk a villamosener­­gia-termelés növelését 74,1 milliárd kilo­wattóráról 82,5 milliárd kilowattórára 1985-ben és 110 milliárd kilowattórára 1990-ben. A plénum egész sor intézkedést foga­dott el arra vonatkozóan is, hogy növe­kedjen a tudományos és technológiai ku­tatás szerepe az energiaprogram megvaló­sításában és hogy tökéletesedjen a vezetés az energiaszektorban s folyamatosan csök­kenjen az energiafogyasztás. A plénum kifejezte meggyőződését, hogy a pártszervek és -szervezetek min­dent meg fognak tenni a dolgozók, első­sorban a bányászok és az energeti­kusok erőteljes osztaga kezdeményező­készségének és erőfeszítéseinek egyesítésé­ért és széles körű mozgósításáért, mind­azon nemzetgazdasági ágakban, amelyek részt vettek az ország energiabázisának fejlesztésében, biztosítva ezáltal az összes megszabott célok és előirányzatok példás teljesítését. Az 1981—1985-ös ötéves terv energia­termelési programjának megvalósításával és az ország energiabázisának 1990-ig sző­lő fejlesztésével kapcsolatban a plénum egyhangúlag határozatot fogadott el. A határozat megjelenik. 3. Az RKP Központi Bizottsága meg­vizsgálta és egyhangúlag jóváhagyta a je­lentést az 1982. február 1-én megejtett ál­­latszámlálás eredményeiről és a területi önigazgatás és önellátás erősítési program­ja végrehajtását és a lakosság jő ellátá­sának biztosítását szolgáló intézkedésekről-Az állatszámlálás eredményeit elemez­ve, a plénum hangsúlyozta, hogy 1981-ben jelentősen nőtt az állatállomány, kivéve a szarvasmarhaállományt, s hogy e nö­vekedés beszédes bizonyítéka a XII. párt­kongresszus irányelveivel összhangban lé­vő mezőgazdaságfejlesztési és -korszerűsí­tési pártpolitika helyességének. Az állat- és baromfiállomány növelése annak köszön­hetően vált lehetővé, hogy a párt- és az állam intézkedéseivel és támogatásával biztosította az állattartáshoz szükséges feltételeket s a mezőgazdasági termelők érdekeltté tételét. Megállapítva, hogy mezőgazdaságunk ez idő szerint rendelkezik a szükséges ál­lománnyal ahhoz, hogy megvalósítsa a területi önigazgatásra és önellátásra vo­natkozó programokat, a plénum egész sor intézkedést szabott meg e fontos gazda­sági feladat legjobb körülmények között történő teljesítéséhez, biztosítva a feltéte­leket a megfelelő fogyasztáshoz az egész lakosság számára. A plénum úgy határo­zott, hogy a továbbiakban is a legnagyobb figyelmet kell fordítani az állattenyésztés fejlesztésére, az állattartás és -­szaporítás számottevő javítására. A plénum kifejezte meggyőződését, hogy az állami mezőgazdasági vállalatok munkásai, a szövetkezeti parasztok, a szakemberek, az egyéni termelők, az ösz­­szes állattenyésztési dolgozók a jövőben is teljes felelősségérzettel fognak dolgozni az egész állatállomány növelésére vonat­kozó programok valóra váltásáért, lévén ez lényegbevágó feltétele jövedelmük nö­vekedésének, s ugyanakkor a nemzetgazda­sági és a közellátási követelmények kie­légítésének. A plénum egyhangúlag határozatot fo­gadott el a területi önigazgatás és önellá­tás erősítési programja megvalósítására, valamint a lakosság jó körülmények kö­zött történő ellátásának biztosítására vonatkozó intézkedésekről. A határozat megjelenik. 4. Az RKP Központi Bizottsága meg­vizsgálta és egyhangúlag jóváhagyta a je­lentést a párt 1981. december 31-i létszá­máról, összetételéről és szervezeti felépíté­séről. Az említett időpontban a Román Kommunista Pártnak 3 150 812 tagja volt, 100 470-tal több, mint 1980. végén. A párt­tagok összlétszámának 75,03 százaléka az anyagi termelés szférájában fejti ki tevé­kenységét,­ 55,14 százaléka a munkásosz­tály soraiból származik. Az a tény, hogy a felnőtt lakosság 20,31 százaléka és az aktív lakosság 30,44 százaléka tagja a pártnak, a párt szervező erejét bizonyítja, az egész nép teljes csatlakozását bel- és külpolitikájához, megbonthatatlan egységét a párt körül, a párt főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs, a nemzet legszeretet­­tebb fia, a jelenkori politikai élet kiemel­kedő személyisége körül. A Központi Bizottság plénuma megál­lapította, hogy a párt XII. kongresszusán hozott határozatoknak s a párt főtitkárá­tól, Nicolae Ceauşescu elvtárstól kapott orientációknak a szellemében cselekedve, a megyei, municípiumi, városi és községi pártbizottságok, a vállalatokban, intézmé­nyekben és mezőgazdasági egységekben lévő pártszervek és -szervezetek kitartó és intenzív politikai-szervezési tevékeny­séget fejtettek ki a párt sorainak szün­telen erősítéséért, az egész társadalom po­litikai vezető erejeként betöltött szerepe növeléséért, a párttagok forradalmi ne­veléséért, a tömegek szocialista tudatának szüntelen fejlesztéséért. Az RKP KB plénuma utasította a me­gyei, municípiumi, városi és községi párt­­bizottságokat, hogy továbbra is lépjenek fel az összes pártszervek és -szervezetek politikai és szervezési tevékenységének egyre magasabb szintre emeléséért, a párt sorainak állandó, elsősorban minőségi erő­sítéséért, biztosítva, hogy a megtisztelő kommunista címet azok a dolgozók kap­ják meg, akik egész tevékenységükkel ta­nújelét adták annak, hogy határozottan harcolnak pártunk és államunk bel- és külpolitikájának végrehajtásáért. 5. Az RKP Központi Bizottsága meg­vizsgálta és egyhangúlag jóváhagyta a je­lentést a párt- és állami szervek és a tö­megszervezetek által a párt káderpolitikájá­nak megvalósításáért kifejtett 1981. évi te­vékenységéről. Kiemelve, hogy a XII. párt­­kongresszus határozatai, a pártprogram és szervezeti szabályzat előirányzatai alapján, a Nicolae Ceauşescu elvtárstól kapott útmu­tatásokkal összhangban a pártszervek, a tömegszervezetek, a minisztériumi és köz­ponti intézményi vezetőségek következete­sen felléptek a munka szüntelen tökélete­sítéséért azoknak a kádereknek kiválasz­tása, nevelése és előléptetése terén, akik a dolgozók széles tömegeivel szoros egy­ségben szilárdan küzdenek a szocialista Románia sokoldalú előrehaladásának biz­tosításáért. Nőtt a munkások súlya a párt és a tömegszervezetek apparátusában, s így a párt, az állam, a tömegszervezetek és a gazdaság kádereinek szakmák és tár­sadalmi kategóriák szerinti összetétele megfelel pártunk koncepciójának a társa­dalmi szerepről, amelyet a munkásosztály betölt szoros egységben és teljes együttmű­ködésben a parasztsággal, az értelmiséggel és a dolgozók többi kategóriáival. Fokozó­dott ugyanakkor a nők részvétele az ország gazdasági-társadalmi és politikai életében, kivételes gondoskodás nyilvánult meg az együttélő nemzetiségek soraiból származó legjobb káderek vezető tisztségbe történő előmozdításáért a lakosság nemzetiségi összetételével összhangban, létrejöttek a feltételek az idősebb káderek tapasztala­tának a fiatalok lelkesedésével és munka­erejével történő harmonikus összehango­lásához. A pártszervek, a minisztériumok, ipari fővállalatok és vállalatok ugyanakkor fo­kozott figyelmet fordítottak az ipar, a mezőgazdaság, az építkezés, a szállítás és a többi tevékenységi szektor termelési ter­vének megvalósításához szükséges munká­sok és szakemberek felkészítésére. Az 1981-es esztendőben több mint 380 000 szakmunkás, 16 022 mester és 37 000 főis­kolai abszolvens, amiből több mint 61 százalék műszaki profilú főiskolát végzett fiatal lépett be a termelésbe. A Központi Bizottság intézkedési prog­ramot jelölt ki annak biztosítására, hogy szüntelenül tökéletesedjen a párt- és ál­lami szervek, a tömeg- és társadalmi szer­vezetek munkája azoknak a pártvezetősé­gi határozatoknak és azoknak a Nicolae Ceauşescu elvtárs által adott útmutatá­soknak a töretlen megvalósításáért, ame­lyek a káderpolitikára vonatkoznak. 6. A plénum elemezte és egyhangúlag jóváhagyta a jelentést a dolgozóktól jött javaslatok, észrevételek, reklamációk és kérvények megoldásáért kifejtett 1981. évi tevékenységről. A Központi Bizottság plénuma hang­súlyozta, hogy a levelek és az audienciák révén 1981-ben is átfogó dialógus jött lét­re a pártvezetőség, a párt- és állami szer­vek, a tömeg- és társadalmi szervezetek és a dolgozók széles tömegei között, még jobban megszilárdult a párt kapcsolata a néppel, erősödött a munkás, szocialista demokrácia országunkban. Leveleikben és az audienciákon a dol­gozók kifejezésre juttatták teljes egyetér­tésüket pártunk és államunk bel- és kül­politikájával, nagyrabecsülésüket azok iránt a jelentős megvalósítások iránt, a­­melyeket a román nép elért az RKP, a párt főtitkára vezetése alatt, a sokoldalú­an fejlett szocialista társadalom építésé­nek művében. A plénum kiemelte azoknak az útmu­tatásoknak a kivételes jelentőségét, ame­lyeket a párt főtitkára adott az RKP KB 1981. márciusi plénumán a levelekkel és audienciákkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozóan, s amelyek mély visszhangot keltettek a dolgozó tömegek sorában, fo­kozva az állampolgárok érdeklődését a törvényesség, a szocialista etikai és méltá­nyossági normák betartása iránt, és nö­velték a pártszervek és -szervezetek fe­lelősségérzetét e tevékenység közvetlen vezetésében. A plénum intézkedéseket szabott meg annak biztosítására, hogy javuljon a le­velek és az audienciák terén folyó munka megszervezése, tartalma és hatékonysága, hogy ezáltal a tömegek egyre szélesebben bekapcsolódhassanak a közügyek vezeté­sébe, az élet által támasztott konkrét problémák megoldásába, a szocialista de­mokrácia fejlesztésébe, a párt és a nép közötti egység erősítésébe. 7. A plénum megvizsgálta a jelentést a párt és az állam 1981. évi nemzetközi tevékenységéről és az 1982. évi fő külpo­litikai orientációkról. Teljes egészében jóváhagyva a párt és az állam nemzetközi tevékenységét, a Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy az összhangban bontakozott ki az RKP XII. kongresszusán kijelölt célokkal. Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köz­társaság elnöke orientációival és útmuta­tásaival. A plénum nagyra értékelte Nicolae Ceauşescu elvtárs meghatározó szerepét a párt és az állam külpolitikájának kidol­gozásában és valóra váltásában, kivételes hozzájárulását a nemzetközi enyhülés, biztonság, béke és együttműködés ügyének előmozdításához, az összes nép eszményei­nek, a szabadságnak, a függetlenségnek és a haladásnak a megvalósulásához. A jelenlegi nemzetközi helyzet komplex fel­tételei között Nicolae Ceauşescu elvtárs ragyogó­­leszerelési és békekezdeményezé­sei, energikus akciói az egész nemzet csat­lakozásának és lelkes részvételének örvend­tek, mely nemzetközi visszhangot keltet­tek és erőteljesen kifejezésre juttatták a szolidaritásunkat Európa és a többi kon­tinens politikai erőivel és közvéleményé­vel a leszerelésért és elsősorban a nuk­leáris leszerelésért, a népek élethez, sza­bad és független fejlődéshez való jogának megvédéséért folytatott harcban. Az RKP KB hangsúlyozta, hogy pár­tunk és államunk külpolitikai célkitűzé­seinek megvalósításában kivételes fontos­ságú volt a legmagasabb szintű dialógus folytatása és fokozódása, amely Nicolae Ceauşescu elvtárs állam- és kormányfők­kel, pártok és nemzeti felszabadítási moz­galmak vezetőivel, más politikai személyi­ségekkel, különböző országok gazdasági és kulturális-tudományos életének képviselői­vel történt találkozóin és megbeszélésein öltött testet. A plénum megelégedéssel állapította meg, hogy a Román Kommunista Párt fejlesztette és diverzifikálta együttműkö­dési és szolidaritási kapcsolatait a kom­munista és munkáspártokkal, a szocialis­ta és szociáldemokrata pártokkal, más kormányon lévő pártokkal és politikai e­­rőkkel, a nemzeti felszabadítási szerveze­tekkel és mozgalmakkal. A Központi Bizottság értékelte a Ro­mán Kommunista Párt, Románia Szocia­lista Köztársaság kitartó törekvését arra, hogy előtérbe helyezze a baráti és együtt­működési kapcsolatok erősítését az összes szocialista országokkal, megkülönbözte­tett figyelmet fordítva ebben a keretben a szomszédos szocialista országokkal fenn­tartott kapcsolatokra. Pártunk­­és álla­munk úgyszintén konszolidálta együttmű­ködési és szolidaritási kapcsolatait a fejlő­dő és el nem kötelezett országokkal. U­­gyanakkor a békés egymás mellett élt szellemében Románia bővítette kapcsol­tait a fejlett kapitalista országokkal. Az RKP KB hangsúlyozta, hogy a cialista Románia 1981-ben szilárdat lépett az európai biztonság és együz­ködés erősítéséért, a balkáni országok közti együttműködés fejlesztéséért, az ú­­jabb középhatósugarú rakéták telepítésé­nek megakadályozásáért és­ a meglévők visszavonásáért, az európai kontinens tel­jes atommentesítéséért s az ezt szolgáló tárgyalások megkezdéséért, leszerelési és elsősorban nukleáris leszerelési intézkedé­sek megtételéért, az összes államközi vi­tás kérdések békés eszközökkel történő rendezéséért, a gyengén fejlettség felszá­molásáért és egy új gazdasági világrend kiépítéséért. A plénum úgy határozott, hogy a párt és az állam nemzetközi tevékenysége a jövőben is szolgálja tántoríthatatlanul a haladó, demokratikus, antiimperialista e­­rőkkel, az összes népekkel való együttmű­ködés és szolidaritás erősödését annak ér­dekében, hogy új irányba, az enyhülés, a biztonság, a nemzeti függetlenség, a lesze­relés és együttműködés irányába terelőd­jön a nemzetközi élet, diadalmaskodjon a béke és a szocializmus ügye. A plénum elhatározta, hogy népünk fokozni fogja a békének és a leszerelésnek szentelt akcióit és rendezvényeit a többi népek e nemes egy szolgálatában álló rendezvényeivel egyidejűleg, kifejezésre juttatva ezzel Románia elszántságát arra, hogy mindent megtesz az emberiség leg­hőbb vágyának megvalósulásáért, az ösz­­szes nemzetek megmentéséért a pusztító atomháború veszélyétől. A párt és az állam nemzetközi tevé­kenységével kapcsolatban a plénum egy­hangúlag határozatot fogadott el, amit közzétesznek. A plenáris ülés végén élénk és" hatal­mas taps közepette szólásra emelkedett NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára. A beszéd megjelenik.

Next